Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1. 2 Olyan tájékoztató tevékenység, melyet gazdasági célból egy vállalat a potenciális fogyasztók befolyásolására meghatározott eszközökkel és hatékonyságra.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1. 2 Olyan tájékoztató tevékenység, melyet gazdasági célból egy vállalat a potenciális fogyasztók befolyásolására meghatározott eszközökkel és hatékonyságra."— Előadás másolata:

1 1

2 2 Olyan tájékoztató tevékenység, melyet gazdasági célból egy vállalat a potenciális fogyasztók befolyásolására meghatározott eszközökkel és hatékonyságra törekedve tervszerűen végez. Célcsoport: fogyasztói, üzleti Tárgy:gazdasági + politikai, társadalmi Földrajz:helyi, regionális, országos, globális

3 3 Reklámhordozó:médium (kommunikációs csatorna) Reklámeszköz:kódolt üzenet (pl. reklámfilm) Médiumok fajtái Nyomtatott sajtó Auditív médium Audiovizuális médiumok Internet Szabadtéri reklámok Médiumok jellemzői A médium presztízse A médium rugalmassága A befogadói szituáció Technikai adottságok Befogadók összetétele, célozhatóság Hirdetési költsége, élettartama Jogi szabályozás

4 4 Napilapközépkorúak és idősek, férfiak, városiak Magazinokfiatalok és idősek, nők Rádiógk. vezetők, háztartási munkát végzők Mozivárosiak, fiatalok TValacsony végzettségűek, idősebbek Internetfiatalok, magasabb végzettségűek Technikai lefedettség A célközönség mekkora hányada képes hozzáférni a médiumhoz Elérés Adott időszakban a célcsoport hány százalékát érik el.

5 5

6 milliárd forint milliárd forint

7 7 Sajtótermék: nyomtatott kommunikációs eszköz •PeriodicitásSzabályos időközönkénti ismétlődés •PublicitásNagy nyilvánosság •AktualitásIdőszerű információk „hírpiac” Fő jellemzők •PéldányszámRemittenda: el nem adott példányok Auditálás: Matesz Magyar Terjesztés-Ellenőrző Szövetség •ImpresszumKötelező, a legfontosabb kiadói adatok Sajtó: vizuális médium Megkülönböztetés: nyomtatott és elektronikus sajtó 1996-ig Magyarországon a vezető reklámhordozó

8 Könyvnyomtatás felfedezése Guttenberg 1500-as évekVelencében újságlevél. Ára: 1 gazetta 1705Az első magyar újság latin nyelven 1780 Az első magyar újság magyar nyelven 1920-as évekA némafilmek kora 1930-as évekA rádió és a hangosfilmek megjelenése Magyarországon 1950-es évek A televízió megjelenése Magyarországon 1960-as évek Sajtó – információ, rádió – zene, televízió – film. „A rádió tudósít, a tévé megmutatja a sajtó elmagyarázza.” 2000-es évekInternet megjelenése

9 9 Megjelenés gyakorisága Napi-, heti-, kétheti- havi-, időszakos lapok Terjesztés módja Utcai árusítás, előfizetés, „kézbeadott” Lapok tematikája Politikai, bulvár, sport, gazdasági, helyi, műsor, vallási Szaklap: életmód, lakberendezés, számítástechnika, mezőgazdaság, kereskedelem, szex, stb Generációs lapok: gyermek, férfi, női, fiatalok, (okt. intézményi) Egyéb Hozzáférhetőség Ingyenes, fogy. áras Jelleg Informáló, szórakoztató

10 10 Előnyök Célcsoport magas lefedettsége Jó szegmentációs lehetőség Regionális célzás lehetősége Friss, de gyorsan elévül Leggyorsabb megjelenítés Sok információ közölhető Az információ tartós, nyomon követhető Tematikus elhelyezési lehetőség Hátrányok Nincs másodlagos olvasótábor Átlapozható Befogadói szituáció kedvezőtlen Magas kontaktusköltség Gyenge papír, nyomdai minőség Fiatalok elérésére nem alkalmas Népszerűsége csökken

11 11 Napilap Blikk Blikk Nők Bors - 86 Metropol Népszabadság Magyar Nemzet Nemzeti Sport Kisalföld É-K- Magyarország (összevont) Fejér megyei Hírlap Zalai Hírlap 56 50

12 12 Előnyök Magas célcsoport lefedettség Legjobb szegmentációs lehetőség Élettartam hosszabb Nyugodt környezetben olvassák Nagy másodlagos olvasótábor Minimális meddőszórás Papír, nyomdai minőség jó Sok információ közölhető Az információ tartós, nyomon követhető Tematikus elhelyezési lehetőség Hátrányok Hosszú megjelentetési idő Kis olvasókör Regionális célzásra nem jó Magas célcsoport elérési költség

13 13 HVG70 Figyelő16 Heti Válasz20 Színes RTV 195 Patika Magazin 210 Füles58 Best117 Story Magazin245 Nők lapja240 Kiskegyed204 Hot! 80 Joy 70 Playboy 21

14 14 Amerikai modell Harc a „hírhiénák” ellen Fizetős internet előfizetés A lapítvány a tényfeltáró újságírásra Arab –Kínai modell Internet szűrés Francia modell Állami támogatás a nyomtatott sajtónak Magyar próbálkozások Tematikus számok Több csatornás portfólió A jövő útja (?) Érintőképernyős telefon iPhone

15 15 Kiemelt hirdetési felület Borító B 1 = címlap B 2 = címlap belső felülete B 3 = hátsó borító belső felülete B 4 = hátsó borító külső felülete További hirdetési felületek 1/1 = egész oldalas hirdetés Junior page = 1/1-es kicsinyített mása szövegkörnyezetben Fél-, negyed-, nyolcad oldalas felület A sajtóhirdetés élettartama Az újság periodicitásával megegyező hosszúságú.

16 16  Az újságolvasó ember a lapra koncentrál, nincs „háttér olvasás”.  A leggyorsabb kampányindítási lehetőség a médiumok közül.  Nagy tömegek és konkrét célcsoport egyaránt jól elérhető.  Az image elemek mellett részletes információ átadására is képes.  Esetenként termékminták is csatolhatóak.  Nincsenek korlátozva a hirdetési felületek.  Az üzenet nem szorul háttérbe a kreatív munka miatt.

17 A Magyar Rádió jogelődjének létrejötte 1945, 1956 A rádió meghatározó szerepe a háborúban 1952 A regionális adások kezdete 1960-as évek A tranzisztoros (hordozható) rádió megjelenése 1986 Az első kereskedelmi adó (Danubius) 1993 Kormányrendelet liberalizálja a kereskedelmi, helyi és regionális adásokat 1995 Kísérleti digitális rádióadás Napjainkban az ország 15 évesnél idősebb lakosságának 80%-a naponta hallgat rádiót, 71% otthon, 18% munkahelyen, 8% autóban, 3% egyéb helyen.

18 18 csatorna tulajdonos sugárzás lefedettség reklámkorlát Kossuth közszolgálati országos 100 % 6 perc/óra Petőfi közszolgálati országos 86 % 6 perc/óra Class FM kereskedelmi országos 81 % 12 perc/óra Bartók közszolgálati országos 68 % 6 perc/óra Neó kereskedelmi országos67 % 12 perc/óra Juventus kereskedelmi regionális47 % 12 perc/óra InfoRádió kereskedelmi Budapest27 % 12 perc/óra Rádió 1. kereskedelmi Budapest23 % 12 perc/óra

19 19 Hallgatói motivációk  „Zajfüggöny”, emocionális kapcsolat  Szórakoztatás: háttér rádiózás, a műsor 66%-a zene  Információ szerzés: tájékoztató műsor 20% + reklám  Interaktív, közvetlen kommunikáció: közös műsorkészítés illúziója Reklám a rádióban  Rádióreklám blokk (Felépítés: narratív, dialógus, reklámdal)  Műsorvezető által felolvasott reklám  Reklámriport  Nyereményjáték  Szponzorált műsor

20 20  „Mobil” médium: bárhol hallgatható  A vásárlás előtti utolsó impulzust adhatja  A BTL eszközök alkalmazhatósága a legszélesebb körű  Alacsony sugárzási díj és gyártási költség, rövid megjelenítési idő  A hallgató számára hitelesebb  A hirdetési blokk jobban belesimul a műsorba  Jó szegmentálási lehetőség, kisebb regionális csoportok is elérhetőek

21 21 Amerika 1920-as évek Az első fekete-fehér televízió 1930-as évekOrszágos rendszeres adás 1940-es évekA televízió tömegessé válása 1950-es évekA színes adás megjelenése 1960-as évekKábel hálózatok kiépítése, az első távközlési műhold NapjainkDigitális televíziózás Magyarország Rendszeres fekete-fehér sugárzás Az első színes adás A helyi kábeltévék A két országos kereskedelmi adó indulása A digitális műsorszórás indulása

22 22 Általános jellemzők Presztízsértéke magas, de csökken Befogadói szituáció kedvező, ám terjed a háttér televíziózás, s a nézőkben védekező mechanizmus jön létre Komplex hatású: színes, mozgó képek + hanghatás Technikai adottságok kedvezőek, egyre jobbak: házimozi, plazmatévé Célközönsége a legszélesebb Reklámsugárzási jellemzők A legköltségesebb médium. Filmkészítés + sugárzás A kontaktusköltség a legalacsonyabb Nagy meddőszórás, a célcsoport nehezen érhető el Fontos a műsorokhoz kapcsolni a reklámot Fizetés a nézettség alapján A reklám élettartama rövid, a kapcsolat rugalmatlan Jogi szabályzás: korlátozott reklámidő és termékkör

23 23 csatorna tulajdonos sugárzás lefedettség reklámkorlát M 1 közszolgálati földfelszíni98 % 6 perc/óra TV 2 kereskedelmi földfelszíni97 % 12 perc/óra RTL Klub kereskedelmi földfelszíni97 % 12 perc/óra Duna közszolgálati műhold64 % 6 perc/óra M 2 közszolgálatiműhold63 % 6 perc/óra Viasat kereskedelmi műhold54 % 12 perc/óra Hír TV ker. tematikusműhold53 % 12 perc/óra ATV kereskedelmiműhold52 % 12 perc/óra Eurosport ker. tematikusműhold53 % 12 perc/óra Regionális közszolgálati kábel 6 perc/óra

24 24 Műsorterjesztés A műsorszolgáltatók által előállított jelek elektronikus úton egyidejűleg, változatlanul történő eljuttatatása a felhasználó vevőkészülékéhez. Földfelszíni műsorsugárzás Jelenleg analóg módon, korlátozott számban ig EU előírás alapján digitális műsorszórás: jobb minőség, nagyszámú csatorna, nagyobb lefedettség Műholdas műsorsugárzás Műsorosztó (távközlési): központi antenna veszi az adást és kábelen továbbítja az előfizetőknek Műsorszóró (DBS): a fogyasztó saját parabolaantennával közvetlenül kapja Versenyhelyzet 2004-ig az Antenna Hungária monopolhelyzetben volt. Napjainkban a műsorterjesztés összekapcsolódik a telefon és az internet szolgáltatással.

25 25 A főbb csatornák nézettségének aránya TV 233,8 % RTL Klub37,9 % Viasat 5,5 % M 111,1 % M 2 1,3 % Duna 2,0 % Jellemzők: A kereskedelmi adók megjelenése miatt nőtt a nézettség, ma az európai átlagnál lényegesen magasabb, több mint 3 óra naponta Tendencia: Csökkenő nézőszám (internet elszívó hatása), felaprózódás, fiatalok távolmaradása

26 26 Fajtái Reklámfilmek Árubemutató, termékismertető Referenciafilmek PR filmek Reklámfilmek témái Problémamegoldás Demonstráció Összehasonlítás Narratív reklám Hitelesítés: szakember, híres ember Állandó motívumra építő Életkép, történet Animáció Hatáskeltés Érzelem, életérzés Nosztalgia, tradíció Humor Erotika Irritáló Késleltetett hatás Sokkolás

27 27 Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) 44 magyar nyelvű csatorna TV reklámpiac összes árbevétele 2009-ben: 59.9 milliárd forint (16%-os csökkenés) Földi sugárzású48.1 milliárd21%-os csökkenés Egyéb12.8 milliárd10%-os növekedés Reklámszpot57.5 milliárd29%-os csökkenés Szponzorálás 2.5 milliárd 15%-os csökkenés

28 28  Nagy tömegeket lehet elérni  A komplex kommunikációs inger (hang, kép, szó) miatt jobban bevésődik a néző tudatába  Gyors ismertség építő hatása van  A fogyasztó számára magas a presztízsértéke  A kábeltévé segítségével a fizetőképes városi lakosság jobban elérhető  A befogadói szituáció kedvező  Népszerű műsorhoz kapcsolódó reklám esetében imázs- transzfer jellemzi  A kontaktusköltség a legkedvezőbb

29 29 Jellemzők Népszerűsége radikálisan csökkent Igénybevevők: a legfiatalabb korosztály Új szolgáltatások: mozi helyett multiplex Presztízsértéke alacsony Befogadói szituáció, technikai adottságok a legkedvezőbbek Reklámköltség alacsony kontaktusé magas, hirdetési csomag

30 30 Kettős funkciójú eszköz  Marketingkommunikáció: online reklám  Interaktív kommunikáció: direktmarketing Magas presztízsértékű Befogadói szituáció kedvező A legrugalmasabb médium Célcsoport pontosan elérhető Folyamatosan, bármikor igénye vehető Részletes információ szolgáltatásra alkalmas Azonnali visszacsatolás lehetséges Változatos alkalmazási és fizetési lehetőségek Kedvező kontaktusköltség

31 31 Online szöveghez csatolt reklámok  SzalaghirdetésBanner álló – mozgó  Nyomógomb Buttons a hirdető oldalára csábítja az olvasót  Szöveges linkek Kapcsolódik a tartalomhoz Beférkőző reklám Interstitials (pop – up) Váratlanul és hívatlanul jelennek meg a képernyőn, az eredeti szöveget takarják. Agresszivitása miatt rendkívül népszerűtlen, de hatékony Saját honlap Weboldal (elektronikus névjegy) Informatív tájékoztatás a forgalmazóról, a termékekről, a környezetről a kapcsolat felvétel lehetőségéről Követelmény: látogató központú, naprakész

32 32  Presztízsértéke alacsony  Befogadói szituáció kedvezőtlen  Közönség heterogén  Technikai adottságok korlátozottak  Jelenlét folyamatos, élettartam hosszú  Előállítása hosszú, kihelyezése engedélyköteles  Kizárólag reklámcélra készülnek  A hirdetések időszakosak  Hatékonyságuk mérhető  Csomagban értékesítik  Nagy tömeg érhető el általuk  Szerepe: figyelemfelkeltés  Megítélése kedvező Óriásplakát Magyarországon 30 ezer, ennek közel fele Budapesten Méret: 5 X 2.4 méter fekvő Elsősorban közlekedési eszközökön utazóknak Citylight Magyarországon 16 ezer, ennek több mint fele Budapesten Méret: 1.75 X 1.20 méter álló Elsősorban gyalogosan közlekedők részére

33 33 Outdoor – Kültéri 1. Épületreklám  Épületgrafika üvegfalra  Építési háló  Neonreklám  Falfestés tűzfalra  Tetőtábla 2. Járműreklám  Jármű fóliázás  Járműre illesztett reklám  Mobil reklám gépkocsi 3. Egyedi táblák  Extra óriásplakát  Belső megvilágítású tábla  Háromdimenziós tábla 4. Egyéb  Henger hirdetőoszlop  Midilicht  Biztonsági korlát  Égre írás  Ballonreklám  Zebraember

34 34 Indoor - Beltéri 1. In-store (POS)  Padlógrafika  Bevásárlókocsi  Display  Pénztárszalag  Polcsín 2. Beltéri járműreklám  Mozgólépcső környezete  Motion poster: mozgókép  Padlómatrica  Járműbelső  Infoscreen kivetítő

35 35  Rövid idő alatt sok embert lehet elérni  A fogyasztót ingerszegény (jármű) vagy épp a döntés előtti pillanatban (in-store) szólítja meg  A kreatív köztéri reklám kiemelkedik a médiazajból  Az aktív életet élő, tévét alig néző ember is megszólítható

36 36 A hagyományostól eltérő, alacsony költségvetésű, a meghökkentésre építő marketingeszköz. „A vállalat a hagyományos céljait a hagyományostól eltérő módon próbálja elérni” Használatának okai  A hagyományos marketing nagyon drága  A reklámdömping csökkenti a hagyományos eszközök hatékonyságát  A médiareklám hitelessége devalválódott Jellemzői  A befogadói szituáció újszerű, meglepő, kedvező  Spontánnak tűnik, ezért hatékony, de a hitelességét veszélyezteti a „lebukás”  Egyszeri alkalomhoz kötött, rendszeresen nem alkalmazható  Gyakran etikai, jogi normákba ütközik  Olcsó, költséghatékony

37 37 Alapjai: „Az elégedett vevő a legjobb vevő!” „A leghitelesebb információ a szomszédtól származik!” Spontán szájreklám Ismerős, barát, szomszéd. A leghitelesebb, nem lehet közvetlenül befolyásolni. Lopakodó marketing Cég által szervezett, spontánnak látszó üzenetközvetítés. „Lebukás” esetében ellentétes hatást okozhat. (Bumeráng hatás) Evangelisták Független kulcsfogyasztók önkéntes tevékenysége a fogyasztók érdekében. Nem irányíthatóak, de lojalitásuk megtartása fontos marketing feladat. Befolyásoló (influencer) marketing Véleményformálók meggyőzése függetlenségük megtartása mellett Márka nagykövet (brand ambrassador) Véleményvezérek nyíltan vállalt márka képviselete

38 38 A környezetbe illeszkedő provokatív figyelemfelkeltő hirdetési forma „Nem a hirdetés alkalmazkodik a média ötlethez, hanem a reklámötlet van hatással a médiára.” Fajtái:  Figyelemfelkeltő köztéri használati eszköz  Hagyományos felületek újszerű alkalmazása  Reklámhordozó személyek  Mobil reklámhordozók (jármű, robot, stb)  Audiovizuális köztéri reklám

39 39 Vírusszerűen terjedő reklámüzenet. Jellemzői  Az üzenet csak akkor terjed, ha kreatív, a továbbadó számára szellemes, érdekes  Az üzenetet vagy rejtett formában fogalmazzák meg, vagy szándékosan humoros, túlzó módon, hogy ne legyen egyértelmű az üzleti jelleg  Az üzenet önálló életet él, a kibocsátó nincs hatással a terjedésére, változására  Az üzenet Mém formájában terjed. Ez (a „gén”-re asszociálva) az átörökítésre alkalmas információt tartalmazza. Pl.: videó, vicc, történet  Az információk csomópontokon keresztül terjednek. Pl.: közösségi honlapok. Ez segítheti a hatékony szegmentációt.

40 40


Letölteni ppt "1. 2 Olyan tájékoztató tevékenység, melyet gazdasági célból egy vállalat a potenciális fogyasztók befolyásolására meghatározott eszközökkel és hatékonyságra."

Hasonló előadás


Google Hirdetések