Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A vizuális média fejlődéstörténete - 1 Kezdetek – az írás fejlődése Schanda János Virtuális környezetek és fénytani laboratórium.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A vizuális média fejlődéstörténete - 1 Kezdetek – az írás fejlődése Schanda János Virtuális környezetek és fénytani laboratórium."— Előadás másolata:

1 A vizuális média fejlődéstörténete - 1 Kezdetek – az írás fejlődése Schanda János Virtuális környezetek és fénytani laboratórium

2 A vizuális média célja •Információ megörökítése •Információ továbbadása •Esztétikai élmény keltése •Kultikus élmény elősegítése •Szórakoztatás

3 Vizuális média szókapcsolat értelme •A látószerv számára nyújtott információt közlő médiák –Médium, media, médiák … •Látószerv –Szem – retina –Látóideg –Vizuális cortex •Agyi feldolgozás: észlelet, emlék, vélemény

4 A média szó jelentése •Hírközlésben –Anyag, melyre rögzítünk –Nyomtatott írások/képek –Elektronikus médiumok: multimédia, hypermedia, digitális médium –Kiadott írásos anyagok •Számítástechnika –Eszköz, melyre információt digitálisan rögzítettünk •Képzőművészetek: technika és anyag, melyre a művész alkotását rögzíti •Élettani fogalmak

5 Vizuális média fejlődéstörténete •Képi médiák –Ősi barlangrajzok –Festészet –Fénykép –Film •Írott médiák –Írás –Írott dokumentumok: papirusz, pergamen –Fóliánsok –Könyvek: nyomtatás •Térbeli médiák –Épületek –Szobrok –Mobilok –Közlekedési eszközök stb.

6 Időpont esemény 4000 Ma (millió évvel ezelőtt) Az élet első nyomai 2500 Ma Első organizmusok, melyek oxigént hasznosítanak 900 Ma Az állati élet első előhírnökei 600 Ma Első állati élőlények 550 Ma kambrium Első állatok, melyeknek agya van, és két szeme 500 Ma Első gerincesek 300 Ma hüllők 220 Ma körül emlősök 40 Ma főemlősök 10 Ma Emberszabásúak megjelenése 2,5 Ma, Paleolit-kor Homo, homo habilis, homo erectus

7 1,5 MaTűz használatának első nyomai 355 kaHomo neanderthalensis kaHomo sapiens Afrikában 70 – 75 kaTobo vulkán kitörése: Földi légkör átlaghőmérsékelte 5°C-al csökkent, hominidák nagyrésze kipusztult 50 kaMigráció Dél-Ázsába 40 kaMigráció Ausztáliába és Európába 32 ka Mesolith – kőkorszak kezdete Európai megtelepülés AurignaciaI kultúra (finom kovakő szerszámok) kezdete Európában 25 kaNeandervölgyi ág kihal 12 kaMesolith – kőkorszak, csak a homo sapiens éli túl 10ka Neolit-kor kezdete mezőgazdaság kezdete Chauvet-Pont-d’Arc barlang

8 Legkorábbi leletek •Afrika: Blombos barlang szimbolikus tárgy lelete, éves

9 Barlang festészet •Barlang festészet –Őskőkor (paleolitikum): Kr.e – (Pleistocene vége) –Homo habilis, Homo sapiens neandertalensis, majd Homo sapines sapiens Európában (Cro-Magnon-i ember) –Őskőkori Altamira-barlang festmények: évvel ezelőtti –Altamira: A spanyol Pireneusokban fekszik –Festmények anyaga: szén, okker, hematit (vas-oxidok) –Vézèrevölgyi barlang rajzok okker hematit

10 Rováspálca •Jégkorszak óta vannak emlékek. •A világ számos területén elterjedt. •Még 19. sz.- ban is találunk.

11 Csomójelek •Kínában emlékeztető jelként használták. •Inka emlékek is vannak. •Gazdasági kimutatások

12 Altamira-barlang festmények •Néhány kép az altamirai barlang fest- ményei közül

13 Vézèrevölgyi barlangok •Vézèrevölgyi barlangok Francia- országban: Lascaux barlang a leghíresebb, éves emlékek

14 Térbeli médiák - szobrok •A Vogelherdi barlangok, Németország, éves, ló: mamut agyarból faragták

15 Térbeli médiák - szobrok •Willendorfi Vénusz: – éves, valószínűleg kultikus célú szobrocska (11 cm-es)

16 Irott médiák •Az első írások –Piktogramok (képírásjelek), tárgyak agyagba vésett rajzai, Kr.e. 3300, Mezopotámia, Sumér vidékén  ékírás –Ideogrammák Pl. a „ló” piktogramja a „lóbál” leírásában –Szótagírások: hieroglifák (Kr.e körül): hieroglifák és demotikus (népies) írás •Ideogrammatius- (fogalomjelölő), fonogrammatikus- és determinatív írás

17 Hieroglifikus irás fejlődése •hieroglif írás – Az ókori egyiptomiak közel 700 hieroglifából (görögül »szent jel«), azaz képi szimbólumból álló írásrendszere. A jelhasználat alapján a jelek három fajtáját különböztetjük meg: a fonogramokat, az ideogramokat és a determinatívumokat. A fonogram lehet két- és háromhangzós, szótagot jelölő szimbólum, de lehet egyhangzós alfabetikus írásjel is. Az ideogram hagyományos értelemben vett piktogram, mivel a jel a képet jelentő fogalmat reprezentálja (pl. a Nap rajza a Napot). A determinatívum a szó végén álló, fonetikai értékkel, ill. önálló olvasattal nem rendelkező értelmező jel, amely a pontos jelentést adja meg, megkönnyítendő az adott jelcsoport (azaz a hieroglifákkal leírt szó) megértését.ókori egyiptomiak •http://www.greatscott.com/hiero/

18 Hieroglifikus irás fejlődése •Szinte a hieroglif írás megjelenésével egy időben bukkan fel annak absztrakt-kurzív változata, az ún. hieratikus írás is. Míg a tényleges hieroglifák – azaz a figurális jelek – főként a sírok és a templomok falain találhatóak meg, addig az ügyintézés iratai és az irodalmi alkotások hieratikus jelekkel íródtak.síroktemplomok •A démotikus írás egy ókori egyiptomi írás, amely a hieratikus íráson keresztül fejlődött ki a hieroglifákból az i. e. 8.–7. százaban. Körülbelül ezer éven át (a XXV. dinasztiától egészen a római uralomig) használták, amíg a kereszténység terjedésével az egyiptomiak át nem vették a görög ábécét.ókori egyiptomi írás hieratikus írásonhieroglifákból i. e százabanXXV. dinasztiátólrómai uralomigkereszténységgörög ábécét

19 •Ó-egyiptomi írás 3 változatának néhány jele

20 Rosetta kő •Napóleon 1798-ban azért szállt partra Egyiptomban, hogy visszaszorítsa az angol befolyást a Földközi-tenger térségében augusztus 2-án azonban egy homokot lapátoló katona, bizonyos Pierre-Francois Bouchard a Rosette (Raschid) melletti St. Julien erőd falainál, a Nílus nyugati deltájában egy asztallapnyi (114cm x 72cm x 28cm) fekete bazalttömbre bukkant, melyet korábban egy 15. századi mameluk erődbe is beépítettek től a British Museumban látható ma. A feliratos bazalttömb, mely a múzeum legnépszerűbb kiállítási tárgya, egy memphisi pap i.e. 196 március 27-én kiadott rendeletét tartalmazza, miszerint a fáraót, V. Ptolemaioszt istenként kell tisztelni, mert létrehozta és megvalósítja a tökéletes Egyiptomot. Hieroglif írással a templomokat arra utasítják, hogy állítsák ki a rendeletet kemény kőből készült törvényoszlopra "isten szavaival", vagyis a hivatalos nyelven (hieroglif írással), az "iratok szavával" azaz köznyelven (démotikus) és "Égei betűkkel", vagyis a ptolemaioszi fáraók által használt görög nyelven.

21 Képírás •Dakota-i indiánok a 19. században is használtak képírásos feljegyzéseket. ete_kulonos_tekintettel_a_latin_iras_fejlodesere.pdf

22 Szótagjelek és ideogrammák •Pl. Mycene-i lineáris B írás (16. – 11. század Kr.e.): –87 szótagjel –Több mint 100 ideogramma (hangzóként nem használt írásjel) •Kínai ősi írás (III.évezred Kr.e.): ideografikus, fonetikus jeleket is tartalmazott Mycenae főbb települései Wikipedia

23 Görög és latin betűs írások •Föníciaiak Kr.e. 13. sz.-ban 22 jeles, a mássalhangzókat jelelő írásrendszert használtak •Amikor a görögök átveszik, kezdik jelölni a magánhangzókat is: archaikus (10. sz.) •Nyugati ágából származik, etruszk közvetítéssel a latin abc. •Keleti ágából a görög abc. –Cirill és Metód egészítette ki a szláv nyelvek számára: glagolita abc, 855 körül. •Arab abc: IV. sz.: 28 mássalhangzó, majd diakritikus (mellékjel, pl. ékezet) és magánhangzójelekkel bővül •Kb.400 írásrendszer alakult ki.

24 Görög alfabétum •Ógörög kapitális írás: Kr.e. 4. sz.: egymástól izolált betűk. •Ógörög kurzív betűk: dőltek, nem izoláltak. •Ógörög uniciális, kerek formájú, izolált. •Ógörög kisbetű, minuszkula csak a 9. sz.- ban alakult ki.

25 Ciril és latin írás •Latin írás a görög és etruszk írásból fejlődött. •Ciril írás: Bulgáriában, 9. sz.-ban, egyszerűbb, mint a glagolita, görög unikálisból fejlődött, Kliment, Metód tanítványa fejlesztette.

26 A betűírások kialakulásának folyamata

27 Latin betűk fejlődése •Római írás a görögből alakul, Kr.e. 7.század •Ebből és az etruszkból alakul a latin betű •Latin írás alakulásának főbb korszakai –Római írások: Kr.e. VI. Sz. – Kr.u. VI. Sz. –Regionális írások: VI. Sz. – IX. Sz. –Karoling íráskorszak: IX.sz. – XII. Sz. –Gótikus íráskorszak: XII. Sz. – XV. Sz. –Humanista íráskorszak: XV. Sz. – XVI. Sz. –Újkori fejlődés: XVII, sz. -

28 Legrégebbi latin betűs emlék •Praenestei fabula: Kr.e. VI. Sz.

29 Capitalis és uniciális betűformák •Capitalis epigrafica: nagybetűs írás –Cap. Epigr. Monumentalis –Capitalis rustica •Quadrata •Kurziva (Kr.e.I.Sz.) •Uniciális (IV.Sz.-tól) •Féluniciális (IV. Sz.) Népvándorlás – Európában hanyatlás, ír és brit szerzetesek őrzik az írásbeliséget, féluniciális Capitalis rustica, V. Sz-ból. Capitalis quadrata Uniciális irás Félunciális

30 Karoling kor – gót betűk •Karoling minuszkula, gyorsabb betűvetést tett lehetővé •IX. sz.-tól megtörnek a betűk, s kialakult a gót kurziva, azaz folyóírás, annak altípusa a bastarda, könyvmásolásra használták Karoling minuszkula Bastar írás

31 13. – 15. század •Írásbeliség terjed •Rövidítések, kis-, nagy-betűk •Humanista írás: –Könyvírás: sz.-i antiqua –Folyóírás: humanista kurziva, kancellária írás (karoling minuszkula és gótikus írásból ered). Humanista kancelláriai írás Humanista antikva

32 16. század: Fraktur •Oklevelek, címsorok, kiemelés


Letölteni ppt "A vizuális média fejlődéstörténete - 1 Kezdetek – az írás fejlődése Schanda János Virtuális környezetek és fénytani laboratórium."

Hasonló előadás


Google Hirdetések