Felszíni vízminősítés gyakorlatának változása Magyarországon

Az előadások a következő témára: "Felszíni vízminősítés gyakorlatának változása Magyarországon"— Előadás másolata:

1 Felszíni vízminősítés gyakorlatának változása Magyarországon
Dr. Szabó Attila főiskolai docens Szolnoki Főiskola Regionális Fejlesztési, Szaktanácsadási és Kutatóközpont központvezetője

2 A vízről, mint olyanról A víz élet és halál, fájdalom és öröm, állandóság és változékonyság! A víz az élet forrása! Víz nélkül nincs élet! A víz érték! Szakrális szimbólum. Élvezeti cikk. Természeti kincs és szépség. Áru és közjó. Véges, megújuló és sérülékeny erőforrás. Kockázati tényező. Fejlődés. A fejlődés korlátozója. Stratégiai jelentőségű, konfliktusos közeg.

3

4 VÍZMINŐSÉG – VÍZMINŐSÍTÉS
A vízminőség „A vízminőség a víz tulajdonságainak összessége.” (FELFÖLDY 1974) adott időpontban jellemző állapot (DÉVAI et al. 1992a). víz valamennyi állapothatározója (elsősorban hidrológiai, fizikai, kémiai és biológiai tényezők) befolyásolja EU Víz Keretirányelve (EU VKI) is állapotként értelmezi a vizek minőségét A vízminőség meghatározására, a változások leírására a környezetminősítésen belül a vízminősítés szolgál.

5 VÍZMINŐSÉG – VÍZMINŐSÍTÉS
A biológiai vízminőség „A biológiai vízminőség azoknak a tényezőknek az összessége, amik a vizi ekoszisztémák életét meghatározzák, létrehozzák és fenntartják azokat.” FELFÖLDY (1974) egy olyan állapot, amelyet az élőlények térbeli, időbeli és mennyiségi reprezentáltsága tükröz (DÉVAI et al. 1992b). Ökológiai vízminősítés (DÉVAI et al. 1992c, 1999) élőlények populációinak térbeli, időbeli és mennyiségi eloszlási mintázatainak kialakulásáért és megváltozásáért felelőssé tehető okokat derítjük fel (háttérmintázatok) sztatikus és dinamikus mutatók aktuális és globális tipológia

6 VÍZMINŐSÍTÉS HAZAI GYAKORLATA
: Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) módszer : MSZ /1-83 szabvány MI /2-84 Műszaki Irányelv MI /3-85 Műszaki Irányelv :MSZ 12749:1993 szabvány 2007-: EU VKI

7 KGST módszer 1964: „Egységes vízminőségi kritériumok és normák, valamint osztályozásuk elve.” 1966: „Vízminőség-vizsgálatok és azok értékelése.” Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) 1968 és 1970: KGST Egységes vízvizsgálati módszerek, I. Kémiai módszerek 1-2. : KGST Egységes vízvizsgálati módszerek, II. Radiokémiai módszerek (II.) Biológiai módszerek (III.) Mikrobiológiai módszerek (IV.)

8 KGST módszer vízminősítés alapjául az úgy nevezett vízminőségi normatívák – a víz összetételének és tulajdonságainak jellemzésére szolgáló mutatószámok határértékei – szolgáltak a vízminőségi normatívák alapján történő minősítést elsősorban a vízfelhasználók igényei határozták meg a KGST módszer alapján a felszíni vizeket négy vízminőségi osztályba sorolták: I. osztály: tiszta víz II. osztály: kissé szennyezett víz III. osztály szennyezett víz IV. osztály: osztályon kívüli, nagyon szennyezett víz, szennyvíz

9 KGST módszer A vizsgálandó változókat az alábbi módon csoportosította a KGST módszer: a) az oxigén-forgalom mutatói: oldott oxigén, oxigén telítettség, biológiai oxigénigény (BOI5), kémiai oxigénfogyasztás (KOISMn), kénhidrogén tartalom, szaprobiológiai állapot b) ásványi anyag tartalom mutatói: klorid, szulfát, összes keménység, kalcium, magnézium, száraz maradék c) különleges mutatók c’: ammónium, nitrát, fenolok, szintetikus mosószerek, pH, összes vas, mangán, hőmérséklet, szag és íz, szín, olaj, Coli-érték c’’: cianidok, kórokozó csírák, káros anyagok (ólom, arzén, higany, réz, cink, kadmium, króm (III), króm (VI), kobalt, ezüst, szulfid-ionok, vanádium, bór)

10 KGST módszer Az I-III. vízminőségi osztályokhoz tartozó határértékeket táblázatokban foglalták össze. Az osztályozást egyrészt – amennyiben arra lehetőség volt – a kisvizes időszakok értékei, valamint a legkedvezőtlenebb állapotok középértéke alapján kellett végezni. Adott víztér, víztest vízminőségi osztályát minden csoporton belül a legkedvezőtlenebb mutató határozta meg. Az egyes vizekre vonatkozó vízminőségi osztályokat egyrészt táblázatos formában, másrészt térképen minőségi színjelzéssel – I. osztály: kék; II. osztály: sárga; III. osztály: narancs; IV. osztály: barna – adták meg.

11 MSZ /1-83 szabvány MSZ /1-83. Felszíni vizek minősége. Értékelési és minősítési rendszer – Vízügyi Ágazati Szabvány integrált minősítési rendszer: a felszíni vizeknek biztosítani kellett a vízi ökoszisztémák viszonylagos stabilitását, és egyidejűleg ki kellett elégítenie a vízhasználatok igényeit is

12 MSZ /1-83 szabvány MI /2-84. Felszíni vizek minősége. Vízminőségi törzshálózat. – Országos Vízügyi Hivatal, Műszaki Irányelv felszíni vízminőségi törzshálózati állomások pontos helyét, számát és a mintavételi gyakoriságot határozta meg 250 országos törzshálózati állomás került kijelölésre egyéb mintavételi hely

13 MSZ /1-83 szabvány MI /3-85. Felszíni vizek minősége. A törzshálózati mintavételi helyeken vizsgálandó komponensek körének, a mérések gyakoriságának és a határértékeknek a meghatározása. – Országos Vízügyi Hivatal, Műszaki Irányelv törzshálózati állomásokon vizsgálandó komponensek körét, a mérés gyakoriságát (nagy gyakoriságú, rendszeres vizsgálatok: minimum 26 mintavétel/év; kis gyakoriságú, időszakos vizsgálatok: legkevesebb 1-4 mérés évente; célvizsgálatok), valamint a minősítési rendszerekhez tartozó határértékeket határozta meg

14 MSZ /1-83 szabvány MI /3-85. Műszaki Irányelv alapján az alábbi minősítési rendszerek kerültek bevezetésre: felszíni vizek minősítése biológiai stabilitás szempontjából, felszíni vizek minősítése ivóvízellátás szempontjából, felszíni vizek minősítése ipari vízhasználat szempontjából, felszíni vizek minősítése öntözés szempontjából, felszíni vizek minősítése halgazdasági követelmények szempontjából, felszíni vizek minőségének integrált követelményrendszere, nyílt vizű strandok vízminőségi követelményei. A fenti rendszerekhez három osztályos minősítés tartozott: kívánatos, tűrhető és nem kívánatos.

15 MSZ 12749:1993 szabvány MSZ 12749:1993. Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés. – Magyar Szabvány A szabvány megadta az országos törzshálózati mintavételi helyeket (150 db), az egyes mintavételi helyeken alkalmazandó éves mintavételi gyakoriságot és a vizsgálandó elemek körét. A mintavételezést és a vizsgálatokat a környezetvédelmi, majd környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek laboratóriumai végezték.

16 MSZ 12749:1993 szabvány A vizsgálandó változókat öt főcsoportba és négy alcsoportba sorolták: A csoport: oxigénháztartás jellemzői B csoport: a nitrogén- és a foszforháztartás jellemzői C csoport: mikrobiológiai jellemzők D csoport: mikroszennyezők és toxicitás D1 alcsoport: szervetlen mikroszennyezők D2 alcsoport: szerves mikroszennyezők D3 alcsoport: toxicitás D4 alcsoport: radioaktív anyagok E csoport: egyéb jellemzők

17 MSZ 12749:1993 szabvány A fenti fő- és alcsoportokba összesen 76 különböző fizikai, kémiai és biológiai változó tartozik. Azonban a ténylegesen biológiai, élőlénycsoportokhoz kapcsolódó vizsgálatok száma mindössze 10%-a a vizsgált elemeknek. A szabvány öt vízminőségi osztályt különböztet meg: I. osztály: kiváló víz II. osztály: jó víz III. osztály: tűrhető víz IV. osztály: szennyezett víz V. osztály: erősen szennyezett víz

18 MSZ 12749:1993 szabvány A minősítés során minden egyes vízminőségi jellemző vizsgálati eredményeinek éves adatsorát külön-külön kell értékelni. Mértékadó értéknek általában (mintavételi gyakoriság nagyobb, mint 12/év) a 90%-os összegzett relatív gyakoriságú értéket kell venni. 12 minta/év alatti vizsgálati gyakoriság esetében pedig az osztályozás szempontjából mértékadó értéknek a legnagyobb vizsgálati eredményt tekintik. A mértékadó értékeket kellett a szabványban megadott az egyes vízminőségi osztályokhoz tartozó határértékkel összevetni. A komponensenként adódott vízminőségi osztályok közül a legrosszabbat kell egy-egy jellemző csoporton belül mértékadónak tekinteni. A szabvány nem ad lehetőséget a vízhasználatok figyelembe vételére, illetve a biológiai vízminősítésre. A rendszer nem biztosítja a különböző víztér, víztest típusok önálló minősítését, megkülönböztetését.

19 Európai Unió 2000/60/EK Víz Keretirányelve
COUNCIL DIRECTIVE 2000/60/EC of the European Parliament and of the Council 23 October 2000 establishing a framework for Community action in the field of water policy. – Off. J. Eur. Communities 43: 1-72. Elsődleges célja, hogy 2015-ig egységes elbírálás alapján biztosítani lehessen a természetes víztereknél a „jó ökológiai és jó kémiai állapotot”, míg erősen módosított és mesterséges víztereknél a „jó ökológiai és kémiai potenciált”.

20 Európai Unió 2000/60/EK Víz Keretirányelve
A VKI végrehajtásának legfontosabb eszköze a vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés, mely meghatározza a vizek jó állapotának eléréséhez szükséges intézkedéseket és az intézkedési programokat egységes keretbe foglalja. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés alapdokumentuma a 221/2004 (VII.21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól. A hazai vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés a 4 részvízgyűjtő, a 17 tervezési részegység és a 42 tervezési alegység szintjéből tevődik össze. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervet az ország egész területére, a 4 részvízgyűjtőre valamint azon belül a 17 részegységre egységes tartalommal kellett elkészíteni.

21

22

23 Európai Unió 2000/60/EK Víz Keretirányelve

24 Európai Unió 2000/60/EK Víz Keretirányelve
Víztestek száma Magyarországon: 869 vízfolyás víztest 213 állóvíz víztest VKI monitoring: felügyeleti: 140 hely operatív: 345 hely

25 VKI MINŐSÍTÉS: VÍZTEREK ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZÉSE
Kémiai paraméterek Besorolás biológiai elemek hidrológiai és morfológiai elemek fizikai és általános kémiai elemek Specifikus szennyezők Állapotjellemzők 5 osztály biológiai állapot hidrológiai morfológiai állapot Az ökológiai állapotot befolyásoló kémiai állapot ökológiai állapot 2 osztály A FELSZÍNI VÍZTÉR ÁLLAPOTA

26 Biológiai paraméterek Hidromorfológiai paraméterek
VKI monitoring Folyók Tavak Biológiai paraméterek Makrofiton Bevonatlakó kovaalgák Üledéklakó gerinctelenek Halak Fitoplankton Hidromorfológiai paraméterek Vízhozam jellemzők Kapcsolat a vízadókkal Mélység, szélesség Mederjellemzők Vízparti zóna Vízállásjellemzők Tartózkodási idő Mélység Tómeder jellemzők Kémiai paraméterek Hőmérsékleti viszonyok Oldott oxigén szint Sótartalom Savasodási állapot Tápanyagok Jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagok Kiemelten veszélyes anyagok Átlátszóság

27 A VKI által meghatározott állapotjellemzők (felszíni víz)

28 Európai Unió 2000/60/EK Víz Keretirányelve

29 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!