Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A film történetei Mivel foglalkozik a filmtörténet? A némafilmkorszak határai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A film történetei Mivel foglalkozik a filmtörténet? A némafilmkorszak határai."— Előadás másolata:

1 A film történetei Mivel foglalkozik a filmtörténet? A némafilmkorszak határai

2 Mi keltette fel az érdeklődést a filmtörténet és a korai mozi iránt?  maga a film fedezi fel, az „új hullám” lázadása  a brightoni FIAF konferencia 1978 – kb előtti film levetítése, filmtörténész meghívottak – ez az esemény indítja el a korai film szisztematikus vizsgálatát, a filmtörténet egyik legaktívabban kutatott területe  1982-től az olaszországi Pordenone némafilmfesztivál „Giornate del cinema muto”  a film születésének 100. évfordulója apropóján több korai film, rendezői életmű restaurálásra és vetítésre került

3 30 Years After Brighton – 2008 André Gaudreault, David Francis, Paulo Cerchi Usai, Eileen Bowser, David Levy és Charles Musser

4 Hogyan konstruálják meg a történetírók a mozi történetét?  Hogyan írnak a mozi korai korszakáról, hogyan gondolkodnak a filmtörténetről?  Milyen szerepet osztanak ki a korai filmnek, a némafilmnek az egyetemes filmtörténetben?  A filmkészítés és a filmstílus kezdeteiről elkülöníthető három feltételezés

5 Evolucionista, teleologikus  Az egyik legkorábbi típusa a filmtörténetnek a korai moziban a későbbi filmkészítés előfutárát, előkészítő periódusát látja.  A film történetére progresszív fejlődésként tekint, ezt a folyamatot lineárisan az egyszerűbbtől a bonyolultabb formák felé haladónak tartja.  Az első világháború előtti mozi egy kezdeti stádiuma a későbbi lehetőségeknek, melyben a várható eredményeket felvázolják, de a technikai és a gazdasági fejletlenség miatt még tökéletlenül valósítják meg. A fejlődést természetes folyamatként, normaként kezeli, a fejlődést meg kell előznie egy fejletlenebb állapot, a kísérletek és tévedések korszaka.  Ez a gondolkodásmód általában biológiai metaforákra épül: pl. a korai kísérletek = táptalaja a későbbi filmeknek, a filmkészítés virágzása stb., a filmnek megfogan a gondolata, megszületik, gügyög, megteszi az első lépéseket, beszélni tanul, a filmművészet éretté válik, haldoklik stb.

6 Esszencialista  Egy másik típusú megközelítés továbbviszi az evolucionista megközelítést, pontosítják – meghatározzák a filmművészet fejlődésének a célját.  A film fejlődése, tehát a filmtörténet a film sajátszerűségeinek a felfedezését és kutatását jelenti.  A korai film a puszta reprodukció és a lefilmezett színház bilincseiben vergődött, míg fel nem fedezte a valódi természetét, sajátszerűségét. Pl. a montázst és a kameramozgást.

7 A médium küldetése: történeteket mesélni  Egy harmadik megközelítés mind az evolucionista, mind az esszencialista feltételezéseket kiegészíti.  A fejlődés mozgatórugója valójában a történetmesélés minél tökéletesebb, hatékonyabb eszközeinek a kidolgozása volt.  A mozi valódi lényegét akkor fedezték fel, amikor ráébredtek a médium történetmesélő küldetésére, a történetmesélés eszközei, a filmnyelv kialakulása azért volt szükséges, hogy megkülönböztethessék mozit a színháztól.

8 Georges Sadoul: A filmművészet története  „ Az első a feltalálás időszaka: 1832-ben kezdődik és 1896-ban fejeződik be, elsősorban technikai jellegű, s csak röviden tekintjük át. A második az úttörők korszaka ( ), kialakul az ipar, s megvetik, „szinte akaratlanul” a művészet alapjait. A harmadik időszakban, amely az 1. világháború befejezésével végződik, a film művészetté válik és kialakul nagyipari jellege. A negyedik a némafilm korszaka, a hangosfilm megjelenéséig.” (Sadoul ).

9 Gregor-Patalas: A film világtörténete  „A kezdeti korszak európai filmalkotói különböző irányú kísérleteket folytattak, és a filmet egyrészt a dokumentumszerű, valósághű ábrázolás szolgálatába állították, másrészt technikai trükkök segítségével egy irreális, képzeletbeli világot teremtettek. Az amerikai rendezők viszont már a kezdet kezdetétől fogva arra az útra léptek, amelyet szinte valamennyi művészileg számottevő művükben követtek: a realista film útjára” (Gregor – Patalas ).  a filmtörténet a technikai eszközök tökéletesedésének a története, amellyel a realitás illúziója minél tökéletesebben érhető el

10 Mindhárom szemlélet meghaladottnak számít, mert:  Ezek a magyarázatok főleg a filmekkel, a technikai felfedezésekkel számoltak, és figyelmen kívül hagyták annak kulturális, gazdasági, ideológiai vonatkozásait. A mozit a kulturális, gazdasági, ideológiai kontextusai nélkül értelmezték.  A hova fejlődik a mozi? helyett Mit jelentett abban a korszakban a mozi?  Milyen céljaik voltak az akkori filmgyártóknak?  Tulajdonképpen sok egymástól eltérő elképzelés működött egymás mellett, melyek közül bizonyos törekvések dominánssá váltak, mások nem. Adott korszakokban újraértelmezték őket.

11 Mindhárom szemlélet meghaladottnak számít, mert:  A visszatekintés a filmtörténetre olyasfajta retrospekció, mely a jelen szempontjait vetíti vissza múltbeli eseményekre.  A kortárs filmtörténet friss szempontokkal segít a korai film századvégi/eleji kortárs helyzetének rekonstruálása, mely nem fejlődésének lehetséges kifutását latolgatja.  A korai film saját stílusa, logikája csak úgy értékelhető, ha függetlenítjük attól a későbbi gyakorlattól, amelyre nem készült, nem is készülhetett tudatosan.  Téves kezdetlegesnek, primitívnek minősíteni a korai filmet, azért mert nem mesélt történeteket, úgy ahogy ma elvárnánk, mert nem is törekedett erre. Ez olyan, mintha azért bírálnánk a teát, mert nem kávé.

12

13

14 Maurizio Nannucci, 2005

15 Fogalomhasználat:  korábban: a film születése vagy az új művészeti forma  Charles Musser: ehelyett a film megjelenése, előtűnés, felbukkanás jelentésű emergence szót használja, és a mozgó képet a 17. századig visszanyúló képi, illetve projekciós gyakorlat szerves részének tekinti, melynek technikája mellett főleg kiállítási formája változott meg a 19. század végére

16 David Borwell és Kristin Thompson filmtörténete  A 80-as évek  Figyelmüket nem annyira a film technikai-lingvisztikai elemek, a filmnyelv kialakulására összpontosítják, inkább arra a módra, ahogy ezek az elemek egy funkcióikat összehangoló stilisztikai rendszert alkotnak.  Hogyan tagolják a filmtörténetet? Három elbeszélés, három egység: 1.a filmtörténetet mint átfogó folyamatot elbeszélő nagy történet 2.kisebb keretek, amelyek a nagy történettel párhuzamosan kiemelt szemelvényeket tisztáznak: alkotók, filmek, jelenettöredékek elemzése 3.megjegyzések és kérdések – jelenleg folyó kutatások, bibliográfia

17 Mit csinál a filmtörténész?  Adatgyűjtés  Leírás  Magyarázat  Mi tekinthető elsődleges forrásnak? - a filmek - nyomtatott sajtó, kéziratok, levelezések, interjúk - verziók: főleg a Hollywoodban gyártott filmek több verzióban készülnek el, tartalom és forma szempontjából is különböznek - rendezői változat  Másodlagos források: a róla készült leírások, filmtörténetek  Példa: kolozsvári amatőr filmkészítés kutatása

18 Magyarázó fogalmak:  kronológia  kauzalitás: egyéni döntés, csoportos: intézmény, informális közösség  hatás  trend: a történész szelektál, az adatok sokaságából, összevisszaságából rendet, koherens történetet gyárt, általánosít, eltekint a kivételektől, azonban, ha elismeri hogy általánosít, elismeri azt is, hogy valójában több minden volt, mint amennyiről beszélt  periódus  jelentősség: fejlődés helyett ezt a szót használja

19 Miért lehet egy film érdekes filmtörténeti szempontból?  belső érték: gondolatébresztő, minőségük  hatás: milyen hatással van más filmekre? Műfajt hoz létre, új fogások kipróbálására késztet, nagyon népszerű  tipikusság – adott korszak szempontjából fontos, egy film példaszerű

20 Példák  Ének az esőben: belső érték, tipikus,  Egy nemzet születése, Aranypolgár: belső érték, hatás,  Casablanca: hatás

21 A némafilm korszaka  3 nagy korszakot különböztetünk meg:  KORAI film (early cinema): /7  ÁTMENETI korszak:  A késő némafilmkorszak: /31

22 A némafilmkorszakoról alkotott képünk korántsem teljes:

23 A filmek 80-90%-át elveszettnek tekintik:

24 Ez mivel magyarázható?  Semmi sem szent: nem tartották megőrzésre méltónak, több verzió létezett  Cenzúra  A moziban a vetítések nem voltak biztonságosak  Természetes romlás, az ezüstnitrát réteg felbomlása  Áttérés a hangra: a korábbi korszakot érdektelennek tartották

25 Mit jelent az a fogalom, hogy némafilm?  Technikai különbség  Esztétikai törés: a hangosfilm megváltoztatja a montázson és inzerteken alapuló mozgóképek eszköztárát. A fényhatásokra és a térhasználatra erőteljesen építenek.

26 Némaság?  A némafilmek nem voltak (mindig) némák – kommentátor szövege kísérte az előadást, zenei kíséret a lehangolódott zongorától a zenekarig, Japánban a benshik intézménye  Robert Bresson: „ A hangosfilm találta fel a csendet”. A némafilmben a csendnek nincs narratív funkciója, mint ahogy a hangosfilmben.

27 A némafilm a kortárs kultúrában

28

29

30


Letölteni ppt "A film történetei Mivel foglalkozik a filmtörténet? A némafilmkorszak határai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések