Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ALAKULÓ ÉRTEKEZLET Készítette: Vighné Károlyi Katalin 2012. augusztus 27 1 Kádas György Iskola és Gyermekotthon.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ALAKULÓ ÉRTEKEZLET Készítette: Vighné Károlyi Katalin 2012. augusztus 27 1 Kádas György Iskola és Gyermekotthon."— Előadás másolata:

1 ALAKULÓ ÉRTEKEZLET Készítette: Vighné Károlyi Katalin augusztus 27 1 Kádas György Iskola és Gyermekotthon

2 Meghatározó törvények a közoktatásban 2012/2013 tanévben A nemzeti köznevelésről ( továbbiakban Nkt.) szóló évi CXC. törvény rendelkezéseinek többsége érvénybe lép évi CXXIV. Törvény, a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvényt módosította (kihirdetve: ) A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény egyes rendelkezései még alkalmazandók addig míg a nemzeti köznevelésről szóló törvény minden rendelkezése életbe nem lép. 2

3 3 Néhány a köznevelési törvény módosításából I.  A járási kormányhivatalok január 1-jéve jönnek létre (a járás, mint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egysége).  A 3000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat gondoskodik – a szakképző iskola kivételével – az illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről.  A működtető feladatai: működtetni, karbantartani a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt feladat ellátásához szükséges technikai berendezéseket, javítani, karbantartani a tulajdonában lévő taneszközöket, beszerezni a köznevelési közfeladat-ellátáshoz szükséges eszközöket.

4 Néhány a köznevelési törvény módosításából II. 4  Akkor adható át nevelési,nevelési-oktatási intézmény vallási, világnézeti szempontból elkötelezett nevelést, oktatást folytató fenntartó számára, ha az intézménybe beíratott kiskorú gyermekek, tanulók esetén a szülők, nagykorúság elérése esetén a tanulók, több mint fele azt támogatja.  Köznevelési Hídprogramok általános és középfokú iskolában szervezhetők. A programokban közreműködő intézményeket az állami köznevelési közfeladatellátás keretében állami intézményfenntartásra kijelölt szerv (állami intézményfenntartó központ ) jelöli ki.

5 Az intézményrendszer Nkt. alapján 5 Köznevelési intézmény Nevelési-oktatási intézmény Pedagógiai szak- szolgálati intézmény Pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény

6 6 Nevelési- oktatási intézmény Általános Iskola Középfokú iskola Kollégium Alapfokú művészeti iskola Gyógy- pedagógiai nevelési- oktatási intézmény Óvoda

7 Tanulási nehézségekkel küzdők Kivételes képességűek Tanulásban akadályozottak Magatartási problémákkal küzdők Értelmileg akadályozottak A GYÓGYPEDAGÓGIAI NEVELÉS-OKTATÁSBAN RÉSZESÜLŐK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE HH- HHH

8 Központi műhely kimaradt Diákotthon kimaradt, (nincs napközis foglalkoztatás tartó pedagógus- munkakör szeptember 01-től nincs.) Pedagógiai szakszolgálati intézmények nem differenciálódnak további intézménytípusokra. 8

9 Pedagógiai-szakmai szolgáltatások január 01-től – A pedagógiai-szakmai szolgáltatások az oktatásért felelős miniszter irányítja szakmailag. – Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézmény nyújtja (részletes szabályozás ezután kerül kiadásra). – Az állami fenntartású nevelési-oktatási intézmény a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézménytől veheti igénybe. 9

10 A szakképző iskola fenntartása és a térségi integrált szakképző központ 10  A szakképző iskola állami, önkormányzati fenntartója szakképzési feladatait egyetlen szakképző iskola fenntartásával látja el.  (2) Ha az állami, önkormányzati fenntartónként számított szakképző iskolai tanulói létszám az adott fenntartó esetében meghaladja a tízezret, akkor az állami, önkormányzati fenntartó több szakképző iskola fenntartásával is elláthatja a szakképzési feladatokat úgy, hogy valamennyi szakképző iskola tanulói létszáma az ötezer főt meghaladja.  (4) Ha a megyében az állami, önkormányzati fenntartású szakképző iskolai tanulólétszám a tízezret nem éri el, a megyei szakképző iskolai feladatok legfeljebb két - legalább kétezer tanulóval működő - állami, önkormányzati fenntartású szakképző iskola keretében láthatóak el.  (5) Kizárólag művészeti szakmacsoportba tartozó szakképzési feladatok, valamint a speciális szakiskolai és a készségfejlesztő speciális szakiskolai feladatok önálló szakképző iskola keretében is elláthatóak, amely szakképző iskolára a (2)-(4) bekezdésben foglalt létszámfeltételeket figyelmen kívül kell hagyni.

11 A köznevelési intézményi működés I. Intézményi dokumentumokat módosítani szükséges a 2012/2013. tanév első felében: IMIP-ről nem tesz említést a Nkt., de a köznevelési törvényt nem helyezi hatályon kívül, így a 2012/2013. tanévben ezzel a programmal rendelkezni kell január 01-ig alapító okiratok felül kell vizsgálni. SZMSZ át kell dolgozni december 31-ig (iskolaszék, diákönkormányzat egyetértési joga véleményezési joggá módosul s a fenntartónak nem kell jóváhagynia.) )11

12 A köznevelési intézményi működés II. Pedagógiai programot 2012 december 31-ig felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabálynak és a Nkt.-nek megfeleljen. A SNI oktatás számára az irányelvek elfogadása után készülhetnek el a kerettantervek (csak ezután tudjuk elkezdeni vele a munkát). 12

13 Pedagógiai Program átdolgozása I. A Nkt. tartalmi és eljárási szabályait is alkalmazni kell.  A nevelési és oktatási program tartalmát közoktatási törvény rendelkezései szerint kell átdolgozni, módosítani.  A szakképzésben a évi CLXXXVI. törvényt kell alkalmazni.  Az elkészült dokumentumot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá.  A továbbképzési programot ás a tantárgyfelosztást a fenntartó hagyja jóvá.  Komplex kerettantervi csomagok kerülnek kiadásra, melyen belül a tantárgyaknak lehet többféle változata. 13

14 Pedagógiai Program átdolgozása II.  A kerettantervben megjelennek:  a NAT-ban szereplő műveltségterületek %-os aránya,  a tantárgyi óraszámok, melyekből kiszámítható lesz a 10%-ban választható önálló tananyag, tantárgy. A kerettantervek bevezetése 2103/2104-es tanévtől kerülhet sor az 1. az 5. és a 9. évfolyamokon felmenő rendszerben. 14

15 A köznevelési intézményi működés III.  Mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kellett megszervezni.  Az Nkt. 80. § (1) bekezdése alapján a 2012/2013. tanévben országos mérés, értékelés keretében gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról. A vizsgálatot a április 3. és május 28. között kell megszervezni, a fittség vizsgálatára alkalmas módszertani anyagok segítségével december 31-ig a szakmai munkaközösségek számát legfeljebb 10-ben meg kell állapítani (legalább 5 pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget). 15

16 Változások melyek a pedagógusokat érinti  szeptember 01-től változik a pedagógusok:  Alkalmazási feltételeire,  Kötelességeire,  Jogaira vonatkozó szabályok július 01-től az új munkatörvénykönyv rendelkezéseit is figyelembe kell venni. 16

17 Pedagógusok alkalmazási feltételei I.  Megváltozott a pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettség és szakképzettségi követelményei.  A Kt. bizonyos feladatokhoz, évfolyamokhoz, tantárgyakhoz rendel lehetséges végzettségeket.  Az Nkt. 3. melléklete viszont a nevelő-oktató munka adott szakaszában, adott intézményben lehetséges munkakörhöz rendel szükséges végzettséget. A hangsúly a munkakörön van. oktatási szakasz – munkakör –szükséges végzettség 17

18 Pedagógusok alkalmazási feltételei II.  Fő szabály tantárgynak megfelelő, illetve megfelelő szintű tanári végzettségre van szükség.  Az iskola bármely évfolyamán testnevelő munkakörben alkalmazott pedagógusnak testnevelő tanári szakképzettséggel kell rendelkeznie.  Az 5-6. évfolyamon tanár munkakörben dolgozhat, vagyis a végzettségének, szakképzettségének megfelelő tantárgyat taníthatja a műveltségi területet végzett tanító is.  Nem alkalmazható utolsó éves hallgató, nyelvvizsga hiánya miatti oklevéllel nem rendelkező.  Továbbképzési kötelezettség 50-ről 55 évre emelkedett. 18

19 Pedagógusok alkalmazási feltételei III.  szeptember 01-el át kell sorolni mindenkit az ellátott pedagógus feladatnak megfelelő új Nkt. szerinti munkakörbe (5 év megjelölés).  Gyógypedagógus munkakörbe csak a fogyatékossági típusnak megfelelő végzettséget fogad el a törvény s nem köti a nevelő- oktató munka valamely szakaszához. Kivétel aki a bizonyítványa, oklevele megszerzése óta szeptember 1. napjáig, legalább hét év szakmai gyakorlatot szerzett.  Akinek a nyugdíjkorhatár eléréséig 10 évnél kevesebb ideje van, tovább foglalkoztatható az adott munkakörben, ha ennél több, akkor legkésőbb az Nkt. hatálybalépése után öt éven belül meg kell kezdenie az adott munkakörhöz szükséges végzettség megszerzésére irányuló tanulmányait. 19

20 Intézményvezető-helyettes, tagintézmény- intézményvezető-helyettesre vonatkozó alkalmazási feltételek A nemzeti köznevelésről szóló törvény szigorított az intézményvezetői, így az intézményegység-vezetői megbízás feltételein. A pedagógus munkakörre előírt végzettségen túl (ami nálunk gyógypedagógus) ezen beosztások betöltéséhez nem csupán a pedagógus- szakvizsga, hanem az ennél szűkebb körbe tartozó, pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség meglétét követeli meg szeptember 1-jétől.  20

21 Pedagógus munkaideje I. Új megközelítések:  Új törvény a 40 órás teljes heti munkaidő felől közelít  Kötött munkaidő: kötelező munkaidő 80%-a, vagyis heti 32 óra. Ezt az időt az intézményvezető által meghatározott feladatokkal köteles tölteni  Neveléssel-oktatással lekötött munkaidő: Ez a teljes munkaidő (heti 40 óra) 55-65%-a, ami heti órát jelent.  Egyéb foglalkozás Nkt. 4.§ 4.pontja új kifejezés, melynek jelentése:  „a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja.” Vagyis ide tartozik minden olyan tevékenység, ami a tantárgyfelosztásban megjeleníthető foglalkozás, így például a szakkör, sportkör, énekkar, korrepetálás, napközis foglalkozás, tanulószoba< stb.  A NEVELÉSSEL OKTATÁSSAL LEKÖTÖTT MUNKAIDŐ a kötelező óra fogalmát veszi át. 21

22 22 Teljes munkaidő (heti 40 óra) 80 % (32 óra) Kötött munkaidő % Nevelés-oktatással lekötött munkaidő Fennmaradó rész 20 % (8 óra) a pedagógus maga jogosult a felhasználásáról dönteni

23 Pedagógus munkaideje II  A kötött munkaidő fennmaradó része NKT. 62.§ (6) :  nevelés-oktatást előkészítő,  nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat,  tanulói felügyeletet,  eseti helyettesítést (elvégzésük szükségessége naponként változó ) (P éldául felkészülés a foglalkozásokra, tanítási órákra; a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése; ügyviteli tevékenység; sportélet és szabadidő szervezése; a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátására; a diákmozgalom segítése, gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok; intézményi dokumentumok készítése, intézményi ünnepek programokon való részvétel stb. A feladatok körét rendelet fogja pontosan szabályozni). Nkt. 62.§ (7) bekezdése szerint  „Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.” Munkaidő meghatározását, nyilvántartását mindezek alapján módosítani szükséges ebben a tanévben. 23

24 Pedagógus munkaideje III.  Kötött munkaidőben adott feladat nem állandó feladat és s elvégzésük helye, a feladat jellegétől függ.  Másodállások, további jogviszonyok létesítéséről:  Közalkalmazott nem létesíthet olyan további jogviszonyt, amely a munkáltatónál betöltött jogviszonyával összeférhetetlen.  Közalkalmazott a munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló jogviszonyt köteles írásban, előre bejelenteni.  Munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulás nélkül, ilyen további jogviszony nem létesíthető (a további jogviszonyban történő munkavégzés a kinevezés szerinti munkavégzéssel részben vagy egészben nem eshet egybe.)  A fentiek be nem tartása jogviszony megszüntetéssel járhat. 24

25 A pedagógusok előmeneteli rendszere I.  Az Nkt. 95. § (3) bekezdés értelmében a pedagógus előmeneteli rendszer szeptember 1-jén lép hatályba. A pedagógus életpálya szakaszai:  Kétéves gyakornoki időminősítő vizsga  Pedagógus I., 6 év után minősítő eljárás  Pedagógus II., 6 év után minősítő eljárás  Mesterpedagógus, szakvizsga, 14 éves ped. munk.  Kutatótanár tudományos fokozat, publikálás 25

26 A pedagógusok előmeneteli rendszere II.  szeptember 01-től:  Két éve pályán lévő pedagógusok a Pedagógus I. fokozatba kerülnek  A legalább 8 éve pályán lévők első sikeres minősítésüket követően a Pedagógus II. fokozatba kerülnek  A legalább 14 éves pedagógusi tapasztalattal, pedagógus- szakvizsgával, illetve tudományos fokozattal rendelkező pedagógusok minősítésüket követően azonnal a Mesterpedagógus, illetve Kutatótanári fokozat szakmai gyakorlatnak megfelelő kategóriájába kerülhetnek. 26

27 A pedagógusok előmeneteli rendszere III A minősítési eljárás : Minősítő vizsga és a minősítési eljárás háromfős, a feladatra irányuló központi továbbképzést teljesítő szakemberekből álló bizottság előtt zajlik. A bizottság elnöke a kormányhivatal által delegált köznevelési szakértő. A bizottságnak további tagjai: Gyakornoki vizsgán: a pedagógusképző felsőoktatási intézmény felkészített oktatója és a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője. Minősítési eljárásnál: a Pedagógus Kamara felkészített szakértője, egy azonos feladatot ellátó köznevelési intézmény pedagógusa és a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője. 27

28 Pedagógus kötelességei és jogai  Új elemei a Köznevelési törvényben  A pedagógus - hivatás etikai normáinak beemelése.  A pedagógus kiemelt kötelességeként jelölte meg:  Hivatásához méltó magatartás  Gyermek, tanuló érdekében a munkatársakkal való együttműködés 28

29 Tanulók, tankötelezettség teljesítése Tankötelezettség: szeptember 01-jétől a tankötelezettség a tanuló 16. életévéig tart.  Akik 2011/2012. tanévben 9. évfolyamán vagy azt megelőzően kezdték, 18 év a tankötelezettség.  Akik 2011/2012. tanévben 8. évfolyamán vagy alacsonyabb évfolyamon kezdték 16 év a tankötelezettség.  Fogyatékos gyermekek után plusz 2 nap pótszabadság jár a Mt § (2) alapján a szülőknek január 1. 29

30 2012/2013. tanév rendje  Első tanítási nap szeptember 3. (hétfő) Utolsó tanítási nap június 14. (péntek).  Első féléve január 11-ig tart, január 18-ig kell értesítik a tanulót a tanulmányi eredményéről. Tanítási szünet a tanítási évben, a tanítás nélküli munkanapok:  Az őszi szünet október 29-től november 4-ig tart. Az utolsó tanítási nap október 27. (szombat), a szünet utáni első tanítási nap november 5. (hétfő).  A téli szünet december 27-től január 2-ig tart. Az utolsó tanítási nap december 21. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap január 3. (csütörtök).  A tavaszi szünet március 28-tól április 2-ig tart. Az utolsó tanítási nap március 27. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április 3. (szerda). 30

31 2012/2013. tanév elejei Kisújszállási tanulói létszámadatok 2009/ / / /2013 Teljes létszám Értelmileg akadályozottak

32 2012/2013. tanév elejei Karcagi tanulói létszámadatok 2009/ / / /2013 Teljes létszám Szakképzésben tanuló

33 33


Letölteni ppt "ALAKULÓ ÉRTEKEZLET Készítette: Vighné Károlyi Katalin 2012. augusztus 27 1 Kádas György Iskola és Gyermekotthon."

Hasonló előadás


Google Hirdetések