Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

TÁRSADALOMTUDOMÁNY I. ÜLÉSELNÖK: GÁL ANDREA, H. EKKER JUDIT „SPORTTUDOMÁNY az EGÉSZSÉG és a TELJESÍTMÉNYSZOLGÁLATÁBAN” IX. ORSZÁGOS SPORTTUDOMÁNYI KONGRESSZUS.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "TÁRSADALOMTUDOMÁNY I. ÜLÉSELNÖK: GÁL ANDREA, H. EKKER JUDIT „SPORTTUDOMÁNY az EGÉSZSÉG és a TELJESÍTMÉNYSZOLGÁLATÁBAN” IX. ORSZÁGOS SPORTTUDOMÁNYI KONGRESSZUS."— Előadás másolata:

1 TÁRSADALOMTUDOMÁNY I. ÜLÉSELNÖK: GÁL ANDREA, H. EKKER JUDIT „SPORTTUDOMÁNY az EGÉSZSÉG és a TELJESÍTMÉNYSZOLGÁLATÁBAN” IX. ORSZÁGOS SPORTTUDOMÁNYI KONGRESSZUS SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM JUHÁSZ GYULA PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET Magyar Sporttudományi Társaság

2 TÁRSADALOMTUDOMÁNY I. 1)Összehasonlító vizsgálat TFSE tornászok hangulati állapotáról három év távlatábanÖsszehasonlító vizsgálat TFSE tornászok hangulati állapotáról három év távlatában 2)„Ez az otthonépítő, asszonyi törődésbe oltott hajóskapitány…” – női evezős Európa-bajnokságok a korabeli sajtó tükrében„Ez az otthonépítő, asszonyi törődésbe oltott hajóskapitány…” – női evezős Európa-bajnokságok a korabeli sajtó tükrében 3)Az ultrafutás helye a versenysportok világában, különös tekintettel Janisz Kurosz ultrafutás definíciójáraAz ultrafutás helye a versenysportok világában, különös tekintettel Janisz Kurosz ultrafutás definíciójára 4)A valós- és a videó-sportolás pszichés hatásának összehasonlításaA valós- és a videó-sportolás pszichés hatásának összehasonlítása 5)Legitim droghasználat elterjedésének vizsgálata középiskolás sportolók körébenLegitim droghasználat elterjedésének vizsgálata középiskolás sportolók körében 6)HuNPASS 2.0 – a kutatás második adatfelvételi eredményeinek bemutatása 7)Új utakon az önkormányzati sportfeladat-ellátás: nonprofit gazdasági társaságok a sportbanÚj utakon az önkormányzati sportfeladat-ellátás: nonprofit gazdasági társaságok a sportban 8)Labdarúgók kiválasztása és fejlesztése az OTP-Mol Bozsik Program alapjánLabdarúgók kiválasztása és fejlesztése az OTP-Mol Bozsik Program alapján 9)A Pannon Egyetem hallgatóinak egészséggel kapcsolatos életminőség mutatói egy egészségtudatot formáló kurzus megalapozása 10)A képzés és a munka világának összefüggéseit kutató módszer hazai adaptálása a szabadidősportbanA képzés és a munka világának összefüggéseit kutató módszer hazai adaptálása a szabadidősportban 11)Siketek és hallók a vízilabda világában az élettel való elégedettség tükrébenSiketek és hallók a vízilabda világában az élettel való elégedettség tükrében 12)Miért pont ez a rendszer?Miért pont ez a rendszer? 13)Adalékok az ultramaratoni futás sportföldrajzi vizsgálatáhozAdalékok az ultramaratoni futás sportföldrajzi vizsgálatához 14)Nehéz döntés! – kézilabda játékvezetők figyelemvizsgálataNehéz döntés! – kézilabda játékvezetők figyelemvizsgálata 15)A sportolási gyakoriság hatása a mentális állóképességre (MÁQ) és a pszichoszociális egészségreA sportolási gyakoriság hatása a mentális állóképességre (MÁQ) és a pszichoszociális egészségre 16)Sport és szabadidős tevékenységek kapcsolata a családbanSport és szabadidős tevékenységek kapcsolata a családban 17)Tornásznők teljesítménystratégiai teszt-változóinak adaptációja és kipróbálása nemzeti válogatott tornász csoportokonTornásznők teljesítménystratégiai teszt-változóinak adaptációja és kipróbálása nemzeti válogatott tornász csoportokon 18)Az iskolai judo hatásai a civil életpályáraAz iskolai judo hatásai a civil életpályára 19)A kosárlabda versenyelőnyei a sportfogyasztói piacon

3 * 1. Hipotézis igaz: A 2007-ben tornázó sportolók életereje szignifikánsan magasabb 2. Hipotézis nem teljesült: egyik évben sem volt szignifikáns eltérés a két nem értékei között A POMS értékek alakulása a két felmérési évben A nemek közötti különbségek a POMS faktoraiban 2007-ben 2010-ben  56 TFSE tornász felmérése a Profile of Mood State Scale-lel 2007-ben és 2010-ben  sportolók pontosabb ismerete  egyénre szabott terhelés  formaidőzítés  edzői visszajelzés Összehasonlító vizsgálat TFSE tornászok hangulati állapotáról három év távlatában Boldizsár Dóra, Lénárt Ágota, Soós István, Versics Anikó, Hamar Pál

4 „Ez az otthonépítő, asszonyi törődésbe oltott hajóskapitány…” – női evezős Európa-bajnokságok a korabeli sajtó tükrében Alliquander Anna Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézet, Budapest Bevezető Az evezés a kezdetektől fogva szerepel az újkori olimpiák műsorán, de női számok, csak 1976-tól vannak a programban. Első férfi Európa- bajnokság 1893-ban volt, míg a nőké csak ben. A retrospektív vizsgálat célja egyrészt feltárni a női evezés igen lassú „térhódításának” lehetséges okait, másrészt bemutatni a korabeli sajtó cikkeinek kvalitatív szempontú elemzésével a női sport megjelenítését. Minta és módszer Vizsgálatom során a Magyar Evezős Szövetség sporttörténeti gyűjteményében levő, eddig feltáratlan, selejtezés elől megmentett Götz Gusztáv hagyaték köteteit használtam fel tartalomelemzésre. Ezekben az adott év versenyeredményein kívül, egyebek mellett, megtalálhatóak a hazai és külföldi sajtó vonatkozó cikkei. Eredmények 1. Női versenyzés lassú térhódításának okai: 1. FISA megosztottsága (legyen; NL, B, GB, PL, H, csak párevezés legyen; NSZK, F, egyáltalán ne legyen; I, CH – svájci FISA elnök ) 2. egészségügyi károsodásokra való hivatkozás, 3.kezdetekben Ny- Európában stílusevezés, versenyzés amatőr szinten; 4. USA megjelenése az EB-n csak 1967-ben; női evezés felvételének kérése a NOB-tól ben (I. Női EB)–1970 (Götz G. haláláig) időtartamot felölelő vizsgálat 142 sajtóközleményének több, mint 90 %-a marginalizálja a női sportolókat (kis morcos bánata, kislány termetű, frizurájára kényes nő, e nagyszerű leány stb.) Következtetések A női sport megjelenítését már az államszocializmusban elmaradt minőségben (is) a férfiak sportjának reprezentációjától.

5 Az ultrafutás kuroszi definíciója és megvalósítása Bérces Edit Acknowledgements: Baxevanis, C.; Bérces, A.; Campbell, Marylin; Deubelbeiss, D.; Fryer M.; Glos; Grote; Győri, F.; Horváth, Á.; Janek, Gy.; Joó, V.; Katshiro, T.; Kis Bérces Z.; Kiss, Z.; Koval I.; Kuo, F; Lakatos, R. ; Le Bail, P.; Milroy, A.; Ossó Z.; Robinson, E.; Stenger G.; Sekiya, R.; Valmir N. Ajánlás: Az olimpiai és nem olimpiai sportok bajnokainakBudapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Figure 1 Figure 2 Sources: Kouros, Y. (2001): The Six Day Race of the Century. Manuscript; Kouros, Y. (2008): What is Ultra-running? A terminology statement of Ultra-running. Milroy, A. (1992): Ultra Marathon Race Handbook; Milroy, A. (2008): History of the 24hr Race the-24hr-race/;Schoch - Rogge - Knop (2012): Ultra Marathon Statistics the-24hr-race/ Stenger - Seigi (2010): World Best Performances Sources: Kouros, Y. (2001): The Six Day Race of the Century. Manuscript; Kouros, Y. (2008): What is Ultra-running? A terminology statement of Ultra-running. Milroy, A. (1992): Ultra Marathon Race Handbook; Milroy, A. (2008): History of the 24hr Race the-24hr-race/;Schoch - Rogge - Knop (2012): Ultra Marathon Statistics the-24hr-race/ Stenger - Seigi (2010): World Best Performances Az ultrafutás kézikönyve szerint a 42,195 km-t meghaladó futás ultrafutásnak számít. (Milroy1992) Kurosz életművével bizonyítja, hogy az ultrafutás olyan mentális adottságú futók sportja, akik fizikai határaikat túllépve, pihenés nélkül teljesítenek 200 km-nél hosszabb távot vagy 24 óránál hosszabb ideig tartó futóversenyt. (vö. Kouros 2008) Minden versenytársát meghaladó fölényét legjobban a 24 órán elért 303,506km-es teljesítménye és a világranglista első 11 helyén nyilván- tartott 24 órás futása is bizonyítja. (Figure 1, Figure2) Az ultrafutás kézikönyve szerint a 42,195 km-t meghaladó futás ultrafutásnak számít. (Milroy1992) Kurosz életművével bizonyítja, hogy az ultrafutás olyan mentális adottságú futók sportja, akik fizikai határaikat túllépve, pihenés nélkül teljesítenek 200 km-nél hosszabb távot vagy 24 óránál hosszabb ideig tartó futóversenyt. (vö. Kouros 2008) Minden versenytársát meghaladó fölényét legjobban a 24 órán elért 303,506km-es teljesítménye és a világranglista első 11 helyén nyilván- tartott 24 órás futása is bizonyítja. (Figure 1, Figure2)

6 Pozitív affektivitás Előtte Utána Valós Video Állapot szorongás Előtte Utána Valós Video Cél: A valós- és a videó-asztalitenisz játékok pszichés hatásának az összehasonlítása. Hipotézis: A valós játék mérhetően jobb hatással van a pszichés változókra mint a videó játék. Kutatási módszer: Ismételt méréses két-intervenciós összehasonlítási tanulmány. Metodika: A pozitív és negatív affektivitást (érzelmi töltést), valamint az állapot szorongást vizsgáltuk 16 önkéntes egyetemistán, akik 2 x 2 kérdőívet töltöttek ki, egy 20-perces valós asztalitenisz és egy hasonló időtartamú videó-asztalitenisz játék előtt és után. Eredmények: Csak a valós játék indukált pozitív hatást a mért változókban. A negatív affektivitás csökkent a valós játék után de nem érte el a statisztikailag szignifikáns szintet. A pozitív affektivitás a valós játék hatására nőtt (p <.02), viszont a videójáték után nem változott. Az állapot szorongás csökkent (p <.03) a hagyományos asztalitenisz után, viszont ismét nem változott a videójáték után (ábrák). Következtetés: A biológiai hatásokhoz hasonlóan, a valós sportolás jótékony pszichés hatását nem lehet kiváltani az adott sport videó játékos változatával. A valós- és a videó-sportolás pszichés hatásának az összehasonlítása Berkes Tímea 1, Szabó Attila 1, Ábrahám Júlia 1, Velenczei Attila 2, Czakó Bence 1 1 Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, és 2 Nemzeti Sport Intézet, Budapest;

7 A mintánkra jellemző a korai életkorban elkezdett tudatos, alkalmi alkoholfogyasztás; a dohányzást tekintve a fiatalok több mint fele nem érintett. A legitim szerhasználatban nem találtunk különbséget a sportolók és nem sportolók között, a csapatsportok tagjai érzékelhetően több szeszes italt fogyasztanak, mint egyéni sportoló társaik, ami a közösségi együttlét reagálási módjára utalhat. A csapatsportokban a mintakövetés szerepe nagyobb, az egyéni sportágakban a teljesítménykényszer jelentősebb. Napjainkban a sportolók sem nélkülözhetik azokat a prevenciós beavatkozásokat, melyeket mindenki más esetében szükségesnek tartunk. fiúlány egyéni43,09%39,25% csapat56,91%60,75% Egyéni vs. Csapatsport Azok a lányok, akik „csapatban” sportolnak, nagyobb mértékben fogyasztanak alkoholt alkalmanként. Legitim droghasználat elterjedtségének vizsgálata középiskolás sportolók körében Bollók Sándor 1, Takács Johanna 2 1 Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest 2 Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Budapest

8 6.

9 Bukta Zsuzsanna: Új utakon az önkormányzati spotfeladat-ellátás Nonprofit gazdasági társaságok a sportban: számuk, tevékenységük, bevételeik A sport önkormányzati támogatása összesen 17,747 milliárd Ft (2005), ebből 7 milliárd létesítmény üzemeltetés. A magyarországi sportlétesítmények 75%-a van önkormányzati tulajdonban. Az önkormányzati sportlétesítmények működtethetők önkormányzati intézmény, üzleti vállalkozás (általában Kft.), civil szervezet (alapítvány vagy egyesület), illetve nonprofit gazdasági társaság formájában. Nonprofit gazdasági társaság: a köz hasznát szolgáló, de üzletszerű gazdasági tevékenységet is folytató szervezet, melynek tevékenysége nem jövedelemszerzésre irányul, nyereségét nem oszthatja fel. állami (önkormányzati) gazdaságicivil KözvagyonBevételkényszerNonprofit jelleg Közhasznú felhasználás (pl. iskolai, hátrányos helyzetű, stb.) Gazdaságos, profi működtetés (marketing, vevőorientáltság) Egyesületi, lakossági használat, bevételi lehetőség civil szervezeteknek Üzleti lehetőségek, fejlesztések A sportlétesítmény-üzemeltetés szektorok szerinti tényezői NGT-k száma összesen Sport/szabadidő szegmensben Eredmények: • 2007 és 2010 között 120%-kal nőtt a nonprofit Gt.-k száma a sport területén (az összes területet tekintve is) • nagy részük sportlétesítmény-üzemeltetéssel foglalkozik, alapítójuk az önkormányzat; létrehozásuk fő oka a gazdasági racionalizálás • Gyakran kapcsolódik hozzá utánpótlás-nevelés (sportiskola fenntartása), rendezvényszervezés (a sporton kívül is), diáksport feladatok ellátása • Éves bevételeik millió Ft között mozognak • bevételeik 40-60%-át képesek önállóan megtermelni – a többi önkormányzati támogatás • Jelentős élsport esetén, és ha 2005 előtt alapították, kisebb az önfinanszírozás mértéke

10 Csáki István, Bognár József, Révész László, Géczi Gábor, Trzaskoma- Bicsérdy Gabriella Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest •Nemzeti Válogatott •Nemzetközi Kupában szereplő csapatok •NB1 Élfutball •Utánpótlás Korosztályos Válogatottak •Elit Akadémiák •Kiemelt Utánpótlás Központok Bozsik- Elit Program tehetségfejlesztés éves kor •Régiókban •Megyékben •Alközpontokban •Körzetekben Bozsik- Kibontakoztatási Program Tehetség kiválasztás és foglalkoztatás, éves kor •Gyermek Egyesületi Program •Gyermek Intézményi Program Bozsik- Gyermeklabdarúgás Örömfutball és technikai alapok lerakása 5-12 éves kor KONKLÚZIÓ 1.Részletesen kidolgozott, szakmailag magas színvonalú programról van szó. 2.Az egész országot lefedő, nagy tömegeket megmozgató program. 3.Központilag irányított, ellenőrzött és átlátható a program. 4.Részletesen kidolgozott és átgondolt kiválasztási és tehetséggondozási rendszer, hogy a legkisebb településről is be lehessen kerülni az utánpótlás válogatottakba. 5.Fontos szerepe van az oktatási intézményeknek a programban. 6.Szemléletváltás és társadalmi összefogás szükséges a komoly siker érdekében. MÓDSZER 1. Mélyinterjú A program kidolgozóival készítettünk interjút (N=5). 2.Dokumentumelemzés A programmal kapcsolatos összes Dokumentum rendelkezésre állt. 3. Megfigyelés Személyesen részt vettünk a Bozsik rendezvényeken. MÓDSZER 1. Mélyinterjú A program kidolgozóival készítettünk interjút (N=5). 2.Dokumentumelemzés A programmal kapcsolatos összes Dokumentum rendelkezésre állt. 3. Megfigyelés Személyesen részt vettünk a Bozsik rendezvényeken. A PROGRAM KIEMELT CÉLJAI: 1. A kiválasztáshoz szükséges tömegbázis növelése /legalább fő igazolt, 18 év alatti labdarúgó/ 2. Átlátható, Ellenőrizhető utánpótlás rendszer 3. Női labdarúgás  /női edzők bevonása/ 4. Tehetségek kiválasztása és Kiemelt foglalkoztatása 5. A legjobbak eljussanak a Korosztályos válogatottakba, a Telki Edzőközpontba LEHETSÉGES PROBLÉMÁK „ Legnagyobb probléma az egyesületek szemléletváltása lehet..” „ a szülő engedje el a gyerekeket edzésre..” „..a fő szempont ne az anyagiak legyenek, hanem a feladat maximális végrehajtása..” „...nem mindegy, hogy 15 évesen kerül komoly szakember kezébe, vagy már 12 évesen..” CÉL: A BOZSIK PROGRAM BEMUTATÁSA A PROGRAM KÉSZÍTŐINEK INTERJÚIRA ALAPOZVA LABDARÚGÓK KIVÁLASZTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE AZ OTP-MOL-BOZSIK PROGRAM ALAPJÁN

11 9.

12 A képzés és a munka világának összefüggéseit kutató módszer hazai adaptálása a szabadidősportban Farkas Judit, Gál Andrea Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest • EUs fejlesztés - Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR). European Qualification Framework (EQF) • Cél: 1. képesítések összehasonlíthatósága. 2. Az egyének/oktatási és képző intézmények/munkaadók számára átláthatóvá tenni az egyes országokban különböző formában megszerezhető képesítések tartalmát, a tanulási folyamat eredményeképpen elsajátított tudás, készségek, kompetenciák alapján. • Kiemelt elem: minél szorosabban kapcsolódjon a munka és a képzés világa • Tagállami feladat: nemzeti képesítési keretrendszer kidolgozása (NKKR). SPORT és ALÁGAZATAI • A kapcsolódás kutatása és piacképes képesítések, képzési programok kidolgozása: módszertani kérdés A KUTATÁS CÉLJA: hatékony módszer? KUTATÁSI MÓDSZER: dokumentum elemzés – EU tagállami NKKR riportok, módszerek leírása 1- AZ ALÁGAZAT MEGHATÁROZÁSA FOGLALKOZTATÁSI FORMAK 2. FOGLALKOZTATÁSI TÉRKÉP, EGYES FOGLALKOZÁS TÍPUSOK 3- SZAKMAI KOMPETENCIA LEIRASA 4- SZAKMAI TEVÉKENYSÉG 5- SZAKMAI KESZSEG / KEPZETTSEG KERET RENDSZERE 6- SZAKMAI ISMERETEK ES KIMENETEK 7- MINŐSÉG BIZTOSITÁSI RENDSZER SPORT ÉS REKREÁCIÓ EREDMÉNYEK Tagállamok lezárult NKKR fejlesztésének módszerét • leírták, • továbbfejlesztették, • modell: EOSE • European Observatoire of Sport and Employment • LLL Strategy for Sport, 7 lépéses módszertan • teljes angol leírás 60 oldal • magyar fordítás folyamatban

13 Gémes Ivett (SZTE): Siketek és hallók a vízilabda világában az élettel való elégedettség tükrében Halló vízilabdás Siket vízilabdás Siket nem sportoló Halló nem sportoló Elméleti háttér: A vízilabda Magyarországon nagy népszerűségnek örvend, hasonló sikereket ér el halló és siket vízilabda válogatottunk. Hazánk lakosságának 10%-a halláskárosult, Ők az élet számos területén diszkriminációval szembesülnek, sajátos kultúrájuk miatt a társadalom perifériájára kerültek. Meglehetősen zárkózott közegükből kitörni igen nehéz, erre a legkiválóbb a lehetőség a sport. A sportok közül a csapatsportoknak van a legnagyobb hatása a személyiség fejlődésére. Kutatási kérdés: A vízilabda hogyan befolyásolja az élettel való elégedettséget a siket és a halló férfiaknál? Módszer, minta: kérdőív: saját szerkesztésű; élettel való elégedettség kérdőíve. Az adatokat leíró statisztikával és ANOVA-val elemeztem, N=60. Eredmények: Összegzés: A siket férfiaknak a vízilabda sokkal több lehetőséget ad, mint a hallóknak. Nagy különbség van a 2 siket csoport között: a siket vízilabdások elégedettebbek, stabil kapcsolatokkal jellemezhetők, jobbak az életkörülményeik, emellett sport az integrációt is segíti segít ledönteni a sztereotípiákat a siketek irányába. (Ref.: Balogh 2009, 2010; Bartha 2006; Bíróné, 2010; Budavári 2007; Diener 2006; Földesiné 2010; Frenkl 1974; Lénárt 2002; Pikó, Keresztes 2007; Weinberg 2007) 3. Elégedett vagyok az életemmel (p<0,0037) 4.Eddig megkaptam az élettől, amit akartam (p<0,001) 5. Ha még egyszer újraélhetném az életemet, szinte semmit nem változtatnék (p<0,071) 1. Az életem a legtöbb szempontból közel van az ideálishoz (p<0,0003) 2. Az életkörülményeim kitűnőek (p<0,0006) H. v (n=15) S. v (n=15)S. nem (n=15) H. nem (n=15) Átlag24, 8 27, 220, , 8 Szórás3, , 25583, , 246 Max Min Medián

14 Miért pont (ez a) rendszer? Elit Szabadid ősport Látvány Közösségi Piaci Élsport Szabadidősport Problémák:  Interdiszciplináris szakadék  Finanszírozási vákuum Okok:  Pontrendszer = Ösztönző rendszer  Célok/prioritások maghatározásának hiánya  Olimpiai érmek maximalizálása ≈ Politikai szavatok maximalizálása [Tullock, Buchanan, (1959)] Sportág kajak-kenu úszás vízilabda190197,9 vívás cselgáncs10594 birkózás9888 kézilabda9593,3 atlétika9074 korcsolya7057,5 ökölvívás7060 Saját Megoldás  Hatékony allokáció  Cél specifikus finanszírozás ? Hipotézis: A magyar sportfinanszírozás közvetlen állami forrásainak jelenlegi allokációja nem kielégítő. A források elosztására alkalmazott teljesítménymérő rendszer nem megfelelően szolgálja a magyar sport hosszú távú nemzetközi versenyképességét.

15 1-2. ábra: Országok rangsora a 100 km-es és a 24 órás ultrafutó világ- és Európa bajnokságokon elért helyezések népességszámra vetített fajlagos értéke alapján ( ) Az ultramaratoni futás a modern atlétika egyik legősibb, napjainkban újra nagy népszerűségnek örvendő műfajának tekinthető. A szélesedő nemzetközi mezőnyben versenyzőink figyelemreméltó sikereket érnek el. Az IAAF támogatásával, az IAU (Nemzetközi Ultrafutó Szövetség) által rendezett világversenyeken két évtized alatt 17 érmet, 2 világ- és 5 Európa-bajnoki címet szereztünk. A hazai versenyzőink tér-idő pályáit tartalmazó „tér-idő dobozban” az egyéni életutak bizonyos csomópontokban (Békéscsaba, Szeged) együtt haladnak. Ez a körülmény – a társas interakciók kialakulásának lehetősége – nagyban elősegíthette a futók egyéni képességeinek kibontakoztatását. 3. ábra: A kilencvenes évek legsikeresebb magyar ultrafutóinak tér-idő pályáinak modellje EB VB ADALÉKOK AZ ULTRAMARATONI FUTÁS SPORTFÖLDRAJZI VIZSGÁLATÁHOZ Győri Ferenc, Balogh László, Vári Beáta SZTE JGYPK Testnevelési és Sporttudományi Intézet (

16 Nehéz döntés! – kézilabda játékvezetők figyelemvizsgálata Hajduné László Zita - Karsai István -Vass Lívia Pécsi Tudományegyetem, Testnevelési és Sporttudományi Intézet ( Kulcsszavak: figyelem, kézilabda, játékvezetők, Vizsgálatunk célja: Rámutatnánk arra, hogy a mérkőzések során nemcsak a játékosok, hanem a játékvezetők is állhatnak nehéz döntés előtt, amikor gyorsan kell dönteniük egy szituációban. Vizsgálati módszer: Komplex szenzomotoros vizsgáló (CST-1) és a kombinált disztributív figyelemvizsgáló (CDT-1, CDT-2) tesztet. Eredmények: Az eredmények elemzésénél a figyelemkoncentrációt vizsgáltuk. Szignifikáns főhatást találtunk az 1 percenként mért időbeni lefutás alatt F=8,945 p<0,001 (erősen szignifikáns), továbbá szignifikáns főhatást találtunk a két feladattípus között F=7,558 p=0,014. Az idő és a feladat kapcsolatában is szignifikáns interakciót találtunk F=2,526 p=0,049. A feladatok időbeli lefutása mind lineáris F=15,795 p=0,001, valamint a Quadratic-lefutás szerint is: F=9,694 p=0,007 szignifikáns különbséget mutatnak. Az iskolai végzettség és a helyes válaszok arányát vizsgálva a CDT1 időszakában nem találtunk szignifikáns különbséget, de az ábrán látható trendről következtethető, hogy a magasabb iskolai végzettségűek jobb eredményt értek el a teszten. Összegzés: A hipotézisünkben megfogalmazottaknak megfelelően szignifikáns eltérést tapasztaltunk a feladatok végrehajtása közben, mind az időbeni lefutás, mind a feladat típusa között. Jövőbeni kutatásainkban a játékvezetés közbeni teljesítményt össze kívánjuk hasonlítani a figyelemkoncentrációs teszteken kapott eredménnyel. Vizsgálni kívánjuk a döntések arányát az iskolai végzettség függvényében is.

17 A sportolási gyakoriság hatása a mentális állóképességre (MÁQ) és a pszichoszociális egészségre Hegedűs Csaba, Hornyák Beatrix Minta és módszer A vizsgálati minta. Elemszám (N): 5920 fő, fiatal életkor: (átlag = 34,45 év; s = 9,6), főként férfiak (75%). A vizsgálati eszköz. Önkitöltős kérdőív: fizikai aktivitás, pszichoszociális egészség (pszichoszomatikus tünetek, önminősített egészség), mentális állóképesség teszt. Eredmények Mentális állóképesség a fizikai aktivitás tükrében.  Fizikailag aktív csoport szignifikánsan magasabb mentális állóképességgel rendelkezik (t=6,393; df=3487; p=0,000).  A sportolási gyakoriság szignifikánsan pozitív kapcsolatban áll a mentális állóképesség szintjével (r=0,076; N=2467; p=0,000). Pszicho szociális egészségfaktorok a fizikai aktivitás tükrében.  A magas fizikai aktivitású csoport szignifikánsan kedvezőbb eredményt ért el a pszichoszomatikus tünetskálán (t=4,228; df=823,241; p=0,000).  A pszichoszomatikus tünetek prevalenciája szignifikáns negatív irányú korrelációt mutatott a testmozgással.  A magas fizikai aktivitású csoport tagjai szignifikánsan jobbnak ítélték meg egészségi állapotukat. Következtetés  A magasabb fizikai aktivitás magasabb MÁQ értékkel jár együtt;  A rendszeres testmozgást végzők körében ritkábban fordulnak elő pszichoszomatikus tünetek;  A magasabb fizikai aktivitással rendelkezők egészségi állapotukat jobbnak ítélik meg. (n = 3000)

18 Sport és a szabadidős tevékenységek kapcsolata a családban Herpainé Lakó Judit 1, Bogárdi Tünde 2 1 Eszterházy Károly Főiskola, Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar, Eger 2 Okleveles szociális munkás, szociálpedagógus GyermekAnyaApaNagymamaNagypapa msmsmsmsms Alvás/ pihenés 4,110,954,210,884,10,974,20,964,40,85 Családdal, családban töltött szabadidő 4,750,574,930,324,890,424,920,314,830,55 Kirándulás/ séta 3,371,033,610,933,391,053,291,093,541,03 Olvasás 3,231,23,650,993,161,123,581,083,641,09 Sporttevékenység/ játék 4,071,093,361,033,51,142,671,183,11,11 Számítógép/ internet 3,821,12,681,082,911,211,630,991,630,95 Tanulás/ munka 3,970,954,220,784,220,823,531,183,541,28 Társaság/ barátok 4,450,793,790,913,810,973,321,073,451,08 TV/film/színház/mozi 3,5513,140,933,131,013,121,142,861,15 Zenehallgatás 3,681,13,091,053,011,112,381,162,371,11 Bevezetés A rendszeres testedzés növeli az alkalmazkodó képességet, és segíti az egészséges életvitelt. Ennek eléréséhez fő cél, hogy a lakosság minél szélesebb körében kialakuljon a mozgásgazdag életmód, a sportolás közösségi és társadalmi programként általánosan elfogadott legyen, és a szabadidő struktúrába szervesen épüljön be. A család szerepe kiemelten fontos ezen célok elérésében. Módszerek A gyermekek, szülők és nagyszülők életmódját, értékrendjét, életvitelük jellemző vonásait, szabadidős tevékenységeiket, testedzéshez való viszonyukat, a környezeti és nevelési tényezők befolyásoló hatásait kérdőíves módszerrel vizsgáltuk. A vizsgálatban éves gyermekek, szüleik és nagyszüleik kerültek megkérdezésre. (gyermek N=509, anya N=509, apa N=509, nagyszülő N=509) Összefoglalás Három generáció tevékenység értékrangsorából megállapítható, hogy a sporttevékenység, játék és a kirándulás, séta generációnként különböző szinten preferált értékek. Az idősebb korosztály körében az alacsonyabb intenzitású tevékenységek kerültek előtérbe, míg a legfiatalabb generációnál a sporttevékenység, játék a negyedik helyen található. A szülők a rangsor második felébe sorolták a sporttevékenységeket, kirándulást, mely azt feltételezi, hogy nem tesznek eleget az egészségük megőrzéséért.

19 TORNÁSZNŐK TELJESÍTMÉNY STRATÉGIA TESZT ADAPTÁCIÓJA ÉS KIPRÓBÁLÁSA NEMZETI VÁLOGATOTT TORNÁSZNŐKÖN Kalmár Zsuzsa, Nagykáldi Csaba, Hamar Pál (Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest) TESZTKONSTRUKCIÓ - Az előzetes tesztektől eltérően a Teljesítmény Stratégia Teszt az EDZÉS (Tréning, T) és VERSENY (V) során is méri a következő 7-7 változót. A változókat és a hozzájuk kapcsolódó tételeket faktoranalízis alkalmazásával határozták meg az eredeti szerzők, amit elfogadtunk. A változókra 4-4 tétel jut, így a teszt összesen 64 tételt tartalmaz, amivel a magyar adaptáció során dolgoztunk. Valamennyi tétel Likert-skála, ezekből 13 fordított pólusú. A TESZTFELVÉTELI MINTA - Az adatfelvételek a 2011 év folyamán az európai női torna-versenyeken történtek. Összesen 10 ország legeredményesebb versenyzője szerepel a mintában. Életkoruk év közötti. A TESZT MEGBÍZHATÓSÁGI ÉRTÉKEI (N = 34 magyar tornásznő) TRÉNINGENVERSENYEN teszt-retesztCronbachteszt-retesztCronbach Ta0,660,88Va0,700,89 Tr0,680,84Vr0,660,81 Ti0,890,83Vi0,780,91 Tc0,630,88Vc0,870,64 Te0,740,86Ve0,560,88 Tb0,780,86Vb0,800,93 Tt0,700,73Vt0,800,90 Tf0,720, Vg0,720,85 Megjegyzés: A tesztismétlés intervalluma 3 hét. A koefficiensek 0,55 felett nagyon erősen szignifikánsak (p<0,001). Következtetés: a Teljesítmény Stratégia Teszt változói magas időbeli stabilitási eredményeiket mutatnak a tesztismétlés, és a változók belső koherenciája (Cronbach alpha) tekintetében. A megbízhatóság kimondható. Képességek szintje edzésen Képességek szintje versenyen Ta Tr Ti Tc Te Tb Tt Tf Va Vr Vi Vc Ve Vb Vt Vg

20 Az iskolai judo hatásai a civil életpályára Kanczler István, Kovács Antal, Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar,Testnevelés és Sporttudományi Intézet, Pécs Bevezetés: Csellőtei (1920),Vadas (1926), Neidenbach (1931) Rókusfalvy Pál és Galla Ferenc felmérései a Paksi Bezerédj Ált Isk.-ban(1985). Az iskolai küzdősport oktatás bevezetése (NAT 1995, 2003, 2007 ill. Kerettantervek 2001, 2003, 2008). A paksi eredmények 27 év távlatában: Világ- és Európa bajnoki aranyérem, korosztályos érmek világversenyekről. Hogyan lehetne biztosítani az eredmények folytatását? Milyen újszerű fejlesztésekre van szükség? Módszerek: Mélyinterjúk készítése és kérdőív kitöltetése az ban felmért osztály tagjaival és olyan sportolókkal, akik megmaradtak a judo mellett ill. Braun Ákos Vb., Eb. aranyérmessel. Eredmények:1.ábra: A judo pozitív hatásai 2. ábra: Negatív megállapítások 3. ábra: Az életpályára vonatkozó megállapítások

21 19.


Letölteni ppt "TÁRSADALOMTUDOMÁNY I. ÜLÉSELNÖK: GÁL ANDREA, H. EKKER JUDIT „SPORTTUDOMÁNY az EGÉSZSÉG és a TELJESÍTMÉNYSZOLGÁLATÁBAN” IX. ORSZÁGOS SPORTTUDOMÁNYI KONGRESSZUS."

Hasonló előadás


Google Hirdetések