TÁRSADALOMTUDOMÁNY I. Üléselnök: Gál Andrea, H. Ekker Judit

Az előadások a következő témára: "TÁRSADALOMTUDOMÁNY I. Üléselnök: Gál Andrea, H. Ekker Judit"— Előadás másolata:

1 TÁRSADALOMTUDOMÁNY I. Üléselnök: Gál Andrea, H. Ekker Judit
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM JUHÁSZ GYULA PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET „SPORTTUDOMÁNY az EGÉSZSÉG és a TELJESÍTMÉNYSZOLGÁLATÁBAN” IX. ORSZÁGOS SPORTTUDOMÁNYI KONGRESSZUS TÁRSADALOMTUDOMÁNY I Üléselnök: Gál Andrea, H. Ekker Judit TÁRSADALOMTUDOMÁNY I. Üléselnök: Gál Andrea, H. Ekker Judit Magyar Sporttudományi Társaság

2 TÁRSADALOMTUDOMÁNY I. 1) Összehasonlító vizsgálat TFSE tornászok hangulati állapotáról három év távlatában 2) „Ez az otthonépítő, asszonyi törődésbe oltott hajóskapitány…” – női evezős Európa-bajnokságok a korabeli sajtó tükrében 3) Az ultrafutás helye a versenysportok világában, különös tekintettel Janisz Kurosz ultrafutás definíciójára 4) A valós- és a videó-sportolás pszichés hatásának összehasonlítása 5) Legitim droghasználat elterjedésének vizsgálata középiskolás sportolók körében 6) HuNPASS 2.0 – a kutatás második adatfelvételi eredményeinek bemutatása 7) Új utakon az önkormányzati sportfeladat-ellátás: nonprofit gazdasági társaságok a sportban 8) Labdarúgók kiválasztása és fejlesztése az OTP-Mol Bozsik Program alapján 9) A Pannon Egyetem hallgatóinak egészséggel kapcsolatos életminőség mutatói egy egészségtudatot formáló kurzus megalapozása 10) A képzés és a munka világának összefüggéseit kutató módszer hazai adaptálása a szabadidősportban 11) Siketek és hallók a vízilabda világában az élettel való elégedettség tükrében 12) Miért pont ez a rendszer? 13) Adalékok az ultramaratoni futás sportföldrajzi vizsgálatához 14) Nehéz döntés! – kézilabda játékvezetők figyelemvizsgálata 15) A sportolási gyakoriság hatása a mentális állóképességre (MÁQ) és a pszichoszociális egészségre 16) Sport és szabadidős tevékenységek kapcsolata a családban 17) Tornásznők teljesítménystratégiai teszt-változóinak adaptációja és kipróbálása nemzeti válogatott tornász csoportokon 18) Az iskolai judo hatásai a civil életpályára 19) A kosárlabda versenyelőnyei a sportfogyasztói piacon

3 A nemek közötti különbségek a POMS faktoraiban
Összehasonlító vizsgálat TFSE tornászok hangulati állapotáról három év távlatában Boldizsár Dóra, Lénárt Ágota, Soós István, Versics Anikó, Hamar Pál 56 TFSE tornász felmérése a Profile of Mood State Scale-lel 2007-ben és 2010-ben sportolók pontosabb ismerete egyénre szabott terhelés formaidőzítés edzői visszajelzés A POMS értékek alakulása a két felmérési évben A nemek közötti különbségek a POMS faktoraiban * 2007-ben 2010-ben 1) Cím: Összehasonlító vizsgálat TFSE tornászok hangulati állapotáról három év távlatában Készítette: Boldizsár Dóra1, Lénárt Ágota1, Soós István2, Versics Anikó1, Hamar Pál1 1 Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest 2 Faculty of Applied Sciences, University of Sunderland, UK Előadás időpontja: május 26. (szombat) 10:00 1. Hipotézis igaz: A 2007-ben tornázó sportolók életereje szignifikánsan magasabb 2. Hipotézis nem teljesült: egyik évben sem volt szignifikáns eltérés a két nem értékei között

4 „Ez az otthonépítő, asszonyi törődésbe oltott hajóskapitány…” – női evezős Európa-bajnokságok a korabeli sajtó tükrében Alliquander Anna Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézet, Budapest Bevezető Az evezés a kezdetektől fogva szerepel az újkori olimpiák műsorán, de női számok, csak 1976-tól vannak a programban. Első férfi Európa-bajnokság 1893-ban volt, míg a nőké csak 1954-ben. A retrospektív vizsgálat célja egyrészt feltárni a női evezés igen lassú „térhódításának” lehetséges okait, másrészt bemutatni a korabeli sajtó cikkeinek kvalitatív szempontú elemzésével a női sport megjelenítését. Eredmények 1. Női versenyzés lassú térhódításának okai: 1. FISA megosztottsága (legyen; NL, B, GB, PL, H, csak párevezés legyen; NSZK, F, egyáltalán ne legyen; I, CH – svájci FISA elnök ) 2. egészségügyi károsodásokra való hivatkozás, 3.kezdetekben Ny-Európában stílusevezés, versenyzés amatőr szinten; 4. USA megjelenése az EB-n csak 1967-ben; női evezés felvételének kérése a NOB-tól 1969-ben (I. Női EB)–1970 (Götz G. haláláig) időtartamot felölelő vizsgálat 142 sajtóközleményének több, mint 90 %-a marginalizálja a női sportolókat (kis morcos bánata, kislány termetű, frizurájára kényes nő, e nagyszerű leány stb.) Minta és módszer Vizsgálatom során a Magyar Evezős Szövetség sporttörténeti gyűjteményében levő, eddig feltáratlan, selejtezés elől megmentett Götz Gusztáv hagyaték köteteit használtam fel tartalomelemzésre. Ezekben az adott év versenyeredményein kívül, egyebek mellett, megtalálhatóak a hazai és külföldi sajtó vonatkozó cikkei. 2) Cím: „Ez az otthonépítő, asszonyi törődésbe oltott hajóskapitány…” – női evezős Európa-bajnokságok a korabeli sajtó tükrében Készítette: Alliquander Anna Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézet, Budapest Előadás időpontja: május 26. (szombat) 10:06 Következtetések A női sport megjelenítését már az államszocializmusban elmaradt minőségben (is) a férfiak sportjának reprezentációjától.

5 Az ultrafutás kuroszi definíciója és megvalósítása Bérces Edit
Az ultrafutás kézikönyve szerint a 42,195 km-t meghaladó futás ultrafutásnak számít. (Milroy1992) Kurosz életművével bizonyítja, hogy az ultrafutás olyan mentális adottságú futók sportja, akik fizikai határaikat túllépve, pihenés nélkül teljesítenek 200 km-nél hosszabb távot vagy 24 óránál hosszabb ideig tartó futóversenyt. (vö. Kouros 2008) Minden versenytársát meghaladó fölényét legjobban a 24 órán elért 303,506km-es teljesítménye és a világranglista első 11 helyén nyilván-tartott 24 órás futása is bizonyítja. (Figure 1, Figure2) Sources: Kouros, Y. (2001): The Six Day Race of the Century. Manuscript; Kouros, Y. (2008): What is Ultra-running? A terminology statement of Ultra-running. Milroy, A. (1992): Ultra Marathon Race Handbook; Milroy, A. (2008): History of the 24hr Race the-24hr-race/;Schoch - Rogge - Knop (2012): Ultra Marathon Statistics Stenger - Seigi (2010): World Best Performances Figure 1 3) Cím: Az ultrafutás helye a versenysportok világában, különös tekintettel Janisz Kurosz ultrafutás definíciójára Készítette: Bérces Edit Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg, Idegen Nyelvi és Kommunikációs Intézet Előadás időpontja: május 26. (szombat) 10:18 Acknowledgements: Baxevanis, C.; Bérces, A.; Campbell, Marylin; Deubelbeiss, D.; Fryer M.; Glos; Grote; Győri, F.; Horváth, Á.; Janek, Gy.; Joó, V.; Katshiro, T.; Kis Bérces Z.; Kiss, Z.; Koval I.; Kuo, F; Lakatos, R. ; Le Bail, P.; Milroy, A.; Ossó Z.; Robinson, E.; Stenger G.; Sekiya, R.; Valmir N. Figure 2 Ajánlás: Az olimpiai és nem olimpiai sportok bajnokainak

6 A valós- és a videó-sportolás pszichés hatásának az összehasonlítása  Berkes Tímea1, Szabó Attila1, Ábrahám Júlia1, Velenczei Attila2, Czakó Bence1 1Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, és 2Nemzeti Sport Intézet, Budapest; Cél: A valós- és a videó-asztalitenisz játékok pszichés hatásának az összehasonlítása. Hipotézis: A valós játék mérhetően jobb hatással van a pszichés változókra mint a videó játék. Kutatási módszer: Ismételt méréses két-intervenciós összehasonlítási tanulmány. Metodika: A pozitív és negatív affektivitást (érzelmi töltést), valamint az állapot szorongást vizsgáltuk 16 önkéntes egyetemistán, akik 2 x 2 kérdőívet töltöttek ki, egy 20-perces valós asztalitenisz és egy hasonló időtartamú videó-asztalitenisz játék előtt és után. Eredmények: Csak a valós játék indukált pozitív hatást a mért változókban. A negatív affektivitás csökkent a valós játék után de nem érte el a statisztikailag szignifikáns szintet. A pozitív affektivitás a valós játék hatására nőtt (p < .02), viszont a videójáték után nem változott. Az állapot szorongás csökkent (p < .03) a hagyományos asztalitenisz után, viszont ismét nem változott a videójáték után (ábrák). Következtetés: A biológiai hatásokhoz hasonlóan, a valós sportolás jótékony pszichés hatását nem lehet kiváltani az adott sport videó játékos változatával. Pozitív affektivitás Valós Video Előtte Utána 4) Cím: A valós- és a videó-sportolás pszichés hatásának összehasonlítása Készítette: Berkes Tímea1, Szabó Attila1,2, Ábrahám Júlia1, Velenczei Attila2, Czakó Bence1 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet, Budapest 2 Nemzeti Sport Intézet, Budapest Előadás időpontja: május 26. (szombat) 10:18 Állapot szorongás Video Valós Előtte Utána

7 Legitim droghasználat elterjedtségének vizsgálata középiskolás sportolók körében Bollók Sándor1, Takács Johanna2 1Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest 2Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Budapest A mintánkra jellemző a korai életkorban elkezdett tudatos, alkalmi alkoholfogyasztás; a dohányzást tekintve a fiatalok több mint fele nem érintett. A legitim szerhasználatban nem találtunk különbséget a sportolók és nem sportolók között, a csapatsportok tagjai érzékelhetően több szeszes italt fogyasztanak, mint egyéni sportoló társaik, ami a közösségi együttlét reagálási módjára utalhat. A csapatsportokban a mintakövetés szerepe nagyobb, az egyéni sportágakban a teljesítménykényszer jelentősebb. Napjainkban a sportolók sem nélkülözhetik azokat a prevenciós beavatkozásokat, melyeket mindenki más esetében szükségesnek tartunk. 5) Cím: Legitim droghasználat elterjedésének vizsgálata középiskolás sportolók körében Készítette: Bollók Sándor1, Takács Johanna2 1 Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest 2 Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest Előadás időpontja: május 26. (szombat) 10:24 fiú lány egyéni 43,09% 39,25% csapat 56,91% 60,75% Egyéni vs. Csapatsport Azok a lányok, akik „csapatban” sportolnak, nagyobb mértékben fogyasztanak alkoholt alkalmanként.

8 6. 6) Cím: HuNPASS 2.0 – a kutatás második adatfelvételi eredményeinek bemutatása Készítette: Boronyai Zoltán1, Csányi Tamás2 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola, Budapest, 2 Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar, Budapest Előadás időpontja: május 26. (szombat) 10:30

9 állami (önkormányzati)
Bukta Zsuzsanna: Új utakon az önkormányzati spotfeladat-ellátás Nonprofit gazdasági társaságok a sportban: számuk, tevékenységük, bevételeik A sportlétesítmény-üzemeltetés szektorok szerinti tényezői A sport önkormányzati támogatása összesen 17,747 milliárd Ft (2005), ebből 7 milliárd létesítmény üzemeltetés. A magyarországi sportlétesítmények 75%-a van önkormányzati tulajdonban. Az önkormányzati sportlétesítmények működtethetők önkormányzati intézmény, üzleti vállalkozás (általában Kft.), civil szervezet (alapítvány vagy egyesület), illetve nonprofit gazdasági társaság formájában. Nonprofit gazdasági társaság: a köz hasznát szolgáló, de üzletszerű gazdasági tevékenységet is folytató szervezet, melynek tevékenysége nem jövedelemszerzésre irányul, nyereségét nem oszthatja fel. állami (önkormányzati) gazdasági civil Közvagyon Bevételkényszer Nonprofit jelleg Közhasznú felhasználás (pl. iskolai, hátrányos helyzetű, stb.) Gazdaságos, profi működtetés (marketing, vevőorientáltság) Egyesületi, lakossági használat, bevételi lehetőség civil szervezeteknek Üzleti lehetőségek, fejlesztések Eredmények: 2007 és 2010 között 120%-kal nőtt a nonprofit Gt.-k száma a sport területén (az összes területet tekintve is) nagy részük sportlétesítmény-üzemeltetéssel foglalkozik, alapítójuk az önkormányzat; létrehozásuk fő oka a gazdasági racionalizálás Gyakran kapcsolódik hozzá utánpótlás-nevelés (sportiskola fenntartása), rendezvényszervezés (a sporton kívül is), diáksport feladatok ellátása Éves bevételeik millió Ft között mozognak bevételeik 40-60%-át képesek önállóan megtermelni – a többi önkormányzati támogatás Jelentős élsport esetén, és ha 2005 előtt alapították, kisebb az önfinanszírozás mértéke 7) Cím: Új utakon az önkormányzati sportfeladat-ellátás: nonprofit gazdasági társaságok a sportban Készítette: Bukta Zsuzsanna Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Budapest Előadás időpontja: május 26. (szombat) 10:36 NGT-k száma összesen Sport/szabadidő szegmensben 2007 1622 51 2009 2043 99 2010 2342 112

10 LABDARÚGÓK KIVÁLASZTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE AZ OTP-MOL-BOZSIK PROGRAM ALAPJÁN
Csáki István, Bognár József, Révész László, Géczi Gábor, Trzaskoma- Bicsérdy Gabriella Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest A PROGRAM KIEMELT CÉLJAI: 1. A kiválasztáshoz szükséges tömegbázis növelése /legalább fő igazolt, 18 év alatti labdarúgó/ 2. Átlátható, Ellenőrizhető utánpótlás rendszer 3. Női labdarúgás /női edzők bevonása/ 4. Tehetségek kiválasztása és Kiemelt foglalkoztatása 5. A legjobbak eljussanak a Korosztályos válogatottakba, a Telki Edzőközpontba CÉL: A BOZSIK PROGRAM BEMUTATÁSA A KÉSZÍTŐINEK INTERJÚIRA ALAPOZVA Élfutball Nemzeti Válogatott Nemzetközi Kupában szereplő csapatok NB1 Bozsik- Elit Program tehetségfejlesztés 15-19 éves kor Utánpótlás Korosztályos Válogatottak Elit Akadémiák Kiemelt Utánpótlás Központok Tehetség kiválasztás és foglalkoztatás, éves kor Bozsik- Kibontakoztatási Program Régiókban Megyékben Alközpontokban Körzetekben Örömfutball és technikai alapok lerakása Bozsik- Gyermeklabdarúgás 5-12 éves kor Gyermek Egyesületi Program Gyermek Intézményi Program MÓDSZER 1. Mélyinterjú A program kidolgozóival készítettünk interjút (N=5). 2.Dokumentumelemzés A programmal kapcsolatos összes Dokumentum rendelkezésre állt. 3. Megfigyelés Személyesen részt vettünk a Bozsik rendezvényeken. LEHETSÉGES PROBLÉMÁK „ Legnagyobb probléma az egyesületek szemléletváltása lehet..” „ a szülő engedje el a gyerekeket edzésre..” „..a fő szempont ne az anyagiak legyenek, hanem a feladat maximális végrehajtása..” „...nem mindegy, hogy 15 évesen kerül komoly szakember kezébe, vagy már 12 évesen..” 8) Cím: Labdarúgók kiválasztása és fejlesztése az OTP-Mol Bozsik Program alapján Készítette: Csáki István, Bognár József, Révész László, Géczi Gábor, Trzaskoma-Bicsérdy Gabriella Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest Előadás időpontja: május 26. (szombat) 10:42 KONKLÚZIÓ Részletesen kidolgozott, szakmailag magas színvonalú programról van szó. Az egész országot lefedő, nagy tömegeket megmozgató program. Központilag irányított, ellenőrzött és átlátható a program. Részletesen kidolgozott és átgondolt kiválasztási és tehetséggondozási rendszer, hogy a legkisebb településről is be lehessen kerülni az utánpótlás válogatottakba. Fontos szerepe van az oktatási intézményeknek a programban. Szemléletváltás és társadalmi összefogás szükséges a komoly siker érdekében.

11 9. 9) Cím: A Pannon Egyetem hallgatóinak egészséggel kapcsolatos életminőség mutatói egy egészségtudatot formáló kurzus megalapozása Készítette: Edvy László Pannon Egyetem Testnevelési és Sport Intézet, Veszprém Előadás időpontja: május 26. (szombat) 10:48

12 A képzés és a munka világának összefüggéseit kutató módszer hazai adaptálása a szabadidősportban Farkas Judit, Gál Andrea Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest EUs fejlesztés - Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR). European Qualification Framework (EQF) Cél: 1. képesítések összehasonlíthatósága. 2. Az egyének/oktatási és képző intézmények/munkaadók számára átláthatóvá tenni az egyes országokban különböző formában megszerezhető képesítések tartalmát, a tanulási folyamat eredményeképpen elsajátított tudás, készségek, kompetenciák alapján. Kiemelt elem: minél szorosabban kapcsolódjon a munka és a képzés világa Tagállami feladat: nemzeti képesítési keretrendszer kidolgozása (NKKR). SPORT és ALÁGAZATAI A kapcsolódás kutatása és piacképes képesítések, képzési programok kidolgozása: módszertani kérdés A KUTATÁS CÉLJA: hatékony módszer? KUTATÁSI MÓDSZER: dokumentum elemzés – EU tagállami NKKR riportok, módszerek leírása EREDMÉNYEK Tagállamok lezárult NKKR fejlesztésének módszerét leírták, továbbfejlesztették, modell: EOSE European Observatoire of Sport and Employment LLL Strategy for Sport, 7 lépéses módszertan teljes angol leírás 60 oldal magyar fordítás folyamatban 1- AZ ALÁGAZAT MEGHATÁROZÁSA FOGLALKOZTATÁSI FORMAK 2. FOGLALKOZTATÁSI TÉRKÉP, EGYES FOGLALKOZÁS TÍPUSOK 3- SZAKMAI KOMPETENCIA LEIRASA 4- SZAKMAI TEVÉKENYSÉG 5- SZAKMAI KESZSEG / KEPZETTSEG KERET RENDSZERE 6- SZAKMAI ISMERETEK ES KIMENETEK 7- MINŐSÉG BIZTOSITÁSI RENDSZER SPORT ÉS REKREÁCIÓ 10) Cím: A képzés és a munka világának összefüggéseit kutató módszer hazai adaptálása a szabadidősportban Készítette: Farkas Judit, Gál Andrea Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest Előadás időpontja: május 26. (szombat) 10:54

13 Gémes Ivett (SZTE): Siketek és hallók a vízilabda világában az élettel való elégedettség tükrében
Elméleti háttér: A vízilabda Magyarországon nagy népszerűségnek örvend, hasonló sikereket ér el halló és siket vízilabda válogatottunk. Hazánk lakosságának 10%-a halláskárosult, Ők az élet számos területén diszkriminációval szembesülnek, sajátos kultúrájuk miatt a társadalom perifériájára kerültek. Meglehetősen zárkózott közegükből kitörni igen nehéz, erre a legkiválóbb a lehetőség a sport. A sportok közül a csapatsportoknak van a legnagyobb hatása a személyiség fejlődésére. Kutatási kérdés: A vízilabda hogyan befolyásolja az élettel való elégedettséget a siket és a halló férfiaknál? Módszer, minta: kérdőív: saját szerkesztésű; élettel való elégedettség kérdőíve. Az adatokat leíró statisztikával és ANOVA-val elemeztem, N=60. Eredmények: Halló vízilabdás Siket vízilabdás Siket nem sportoló Halló nem sportoló 1. Az életem a legtöbb szempontból közel van az ideálishoz (p<0,0003) 2. Az életkörülményeim kitűnőek (p<0,0006) 3. Elégedett vagyok az életemmel (p<0,0037) 4.Eddig megkaptam az élettől, amit akartam (p<0,001) 5. Ha még egyszer újraélhetném az életemet, szinte semmit nem változtatnék (p<0,071) H. v (n=15) S. v (n=15) S. nem (n=15) H. nem (n=15) Átlag 24, 8 27, 2 20, 467 26, 8 Szórás 3, 4888 3, 2558 3, 5024 4, 246 Max. 30 35 25 Min. 18 21 14 Medián 27 11) Cím: Siketek és hallók a vízilabda világában az élettel való elégedettség tükrében Készítette: Gémes Ivett Vivien Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Szeged Előadás időpontja: május 26. (szombat) 11:00 Összegzés: A siket férfiaknak a vízilabda sokkal több lehetőséget ad, mint a hallóknak. Nagy különbség van a 2 siket csoport között: a siket vízilabdások elégedettebbek, stabil kapcsolatokkal jellemezhetők, jobbak az életkörülményeik, emellett sport az integrációt is segíti segít ledönteni a sztereotípiákat a siketek irányába. (Ref.: Balogh 2009, 2010; Bartha 2006; Bíróné, 2010; Budavári 2007; Diener 2006; Földesiné 2010; Frenkl 1974; Lénárt 2002; Pikó, Keresztes 2007; Weinberg 2007)

14 Miért pont (ez a) rendszer?
Közösségi Elit Szabadidősport Látvány Hipotézis: A magyar sportfinanszírozás közvetlen állami forrásainak jelenlegi allokációja nem kielégítő. A források elosztására alkalmazott teljesítménymérő rendszer nem megfelelően szolgálja a magyar sport hosszú távú nemzetközi versenyképességét. Saját Piaci Élsport Szabadidősport Problémák: Interdiszciplináris szakadék Finanszírozási vákuum Okok:  Pontrendszer = Ösztönző rendszer Célok/prioritások maghatározásának hiánya Sportág 2011 2010 kajak-kenu 332 321 úszás 240 173 vízilabda 190 197,9 vívás 176 171 cselgáncs 105 94 birkózás 98 88 kézilabda 95 93,3 atlétika 90 74 korcsolya 70 57,5 ökölvívás 60 12) Cím: Miért pont ez a rendszer? Készítette: Gulyás Erika, Sterbenz Tamás Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest Előadás időpontja: május 26. (szombat) 11:06 Olimpiai érmek maximalizálása ≈ Politikai szavatok maximalizálása [Tullock, Buchanan, (1959)] ? Megoldás Hatékony allokáció Cél specifikus finanszírozás

15 ADALÉKOK AZ ULTRAMARATONI FUTÁS SPORTFÖLDRAJZI VIZSGÁLATÁHOZ Győri Ferenc, Balogh László, Vári Beáta SZTE JGYPK Testnevelési és Sporttudományi Intézet ( VB EB 1-2. ábra: Országok rangsora a 100 km-es és a 24 órás ultrafutó világ- és Európa bajnokságokon elért helyezések népességszámra vetített fajlagos értéke alapján ( ) Az ultramaratoni futás a modern atlétika egyik legősibb, napjainkban újra nagy népszerűségnek örvendő műfajának tekinthető. A szélesedő nemzetközi mezőnyben versenyzőink figyelemreméltó sikereket érnek el. Az IAAF támogatásával, az IAU (Nemzetközi Ultrafutó Szövetség) által rendezett világversenyeken két évtized alatt 17 érmet, 2 világ- és 5 Európa-bajnoki címet szereztünk. A hazai versenyzőink tér-idő pályáit tartalmazó „tér-idő dobozban” az egyéni életutak bizonyos csomópontokban (Békéscsaba, Szeged) együtt haladnak. Ez a körülmény – a társas interakciók kialakulásának lehetősége – nagyban elősegíthette a futók egyéni képességeinek kibontakoztatását. 13) Cím: Adalékok az ultramaratoni futás sportföldrajzi vizsgálatához Készítette: Győri Ferenc, Balogh László, Vári Beáta Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Testnevelési és Sporttudományi Intézet, Szeged Előadás időpontja: május 26. (szombat) 11:12 3. ábra: A kilencvenes évek legsikeresebb magyar ultrafutóinak tér-idő pályáinak modellje

16 Nehéz döntés! – kézilabda játékvezetők figyelemvizsgálata Hajduné László Zita - Karsai István -Vass Lívia Pécsi Tudományegyetem, Testnevelési és Sporttudományi Intézet ( Kulcsszavak: figyelem, kézilabda, játékvezetők, játékszabály Vizsgálatunk célja: Rámutatnánk arra, hogy a mérkőzések során nemcsak a játékosok, hanem a játékvezetők is állhatnak nehéz döntés előtt, amikor gyorsan kell dönteniük egy szituációban. Vizsgálati módszer: Komplex szenzomotoros vizsgáló (CST-1) és a kombinált disztributív figyelemvizsgáló (CDT-1, CDT-2) tesztet. Eredmények: Az eredmények elemzésénél a figyelemkoncentrációt vizsgáltuk. Szignifikáns főhatást találtunk az 1 percenként mért időbeni lefutás alatt F=8,945 p<0,001 (erősen szignifikáns), továbbá szignifikáns főhatást találtunk a két feladattípus között F=7,558 p=0,014. Az idő és a feladat kapcsolatában is szignifikáns interakciót találtunk F=2,526 p=0,049. A feladatok időbeli lefutása mind lineáris F=15,795 p=0,001, valamint a Quadratic-lefutás szerint is: F=9,694 p=0,007 szignifikáns különbséget mutatnak. Az iskolai végzettség és a helyes válaszok arányát vizsgálva a CDT1 időszakában nem találtunk szignifikáns különbséget, de az ábrán látható trendről következtethető, hogy a magasabb iskolai végzettségűek jobb eredményt értek el a teszten. Összegzés: A hipotézisünkben megfogalmazottaknak megfelelően szignifikáns eltérést tapasztaltunk a feladatok végrehajtása közben, mind az időbeni lefutás, mind a feladat típusa között. Jövőbeni kutatásainkban a játékvezetés közbeni teljesítményt össze kívánjuk hasonlítani a figyelemkoncentrációs teszteken kapott eredménnyel. Vizsgálni kívánjuk a döntések arányát az iskolai végzettség függvényében is. 14) Cím: Nehéz döntés! – kézilabda játékvezetők figyelemvizsgálata Készítette: Hajduné László Zita, Karsai István, Vass Lívia Pécsi Tudományegyetem Testnevelés- és Sporttudományi Intézet, Pécs Előadás időpontja: május 26. (szombat) 11:18

17 A sportolási gyakoriság hatása a mentális állóképességre (MÁQ) és a pszichoszociális egészségre Hegedűs Csaba, Hornyák Beatrix Minta és módszer A vizsgálati minta. Elemszám (N): 5920 fő, fiatal életkor: (átlag = 34,45 év; s = 9,6), főként férfiak (75%). A vizsgálati eszköz. Önkitöltős kérdőív: fizikai aktivitás, pszichoszociális egészség (pszichoszomatikus tünetek, önminősített egészség), mentális állóképesség teszt. Pszicho szociális egészségfaktorok a fizikai aktivitás tükrében. A magas fizikai aktivitású csoport szignifikánsan kedvezőbb eredményt ért el a pszichoszomatikus tünetskálán (t=4,228; df=823,241; p=0,000). A pszichoszomatikus tünetek prevalenciája szignifikáns negatív irányú korrelációt mutatott a testmozgással. A magas fizikai aktivitású csoport tagjai szignifikánsan jobbnak ítélték meg egészségi állapotukat. Eredmények Mentális állóképesség a fizikai aktivitás tükrében. Fizikailag aktív csoport szignifikánsan magasabb mentális állóképességgel rendelkezik (t=6,393; df=3487; p=0,000). A sportolási gyakoriság szignifikánsan pozitív kapcsolatban áll a mentális állóképesség szintjével (r=0,076; N=2467; p=0,000). 15) Cím: A sportolási gyakoriság hatása a mentális állóképességre (MÁQ) és a pszichoszociális egészségre Készítette: Hegedűs Csaba, Hornyák Beatrix Magyar Honvédség Honvédkórház Egészségügyi Hatósági és Haderővédelmi Igazgatóság Egészségfejlesztési Intézet, Egészségnevelési és Hatósági Alosztály, Budapest Előadás időpontja: május 26. (szombat) 11:24 (n = 3000) Következtetés A magasabb fizikai aktivitás magasabb MÁQ értékkel jár együtt; A rendszeres testmozgást végzők körében ritkábban fordulnak elő pszichoszomatikus tünetek; A magasabb fizikai aktivitással rendelkezők egészségi állapotukat jobbnak ítélik meg.

18 Sport és a szabadidős tevékenységek kapcsolata a családban Herpainé Lakó Judit1 , Bogárdi Tünde2 1Eszterházy Károly Főiskola, Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar, Eger 2 Okleveles szociális munkás, szociálpedagógus Bevezetés A rendszeres testedzés növeli az alkalmazkodó képességet, és segíti az egészséges életvitelt. Ennek eléréséhez fő cél, hogy a lakosság minél szélesebb körében kialakuljon a mozgásgazdag életmód, a sportolás közösségi és társadalmi programként általánosan elfogadott legyen, és a szabadidő struktúrába szervesen épüljön be. A család szerepe kiemelten fontos ezen célok elérésében. Gyermek Anya Apa Nagymama Nagypapa m s Alvás/ pihenés 4,11 0,95 4,21 0,88 4,1 0,97 4,2 0,96 4,4 0,85 Családdal, családban töltött szabadidő 4,75 0,57 4,93 0,32 4,89 0,42 4,92 0,31 4,83 0,55 Kirándulás/ séta 3,37 1,03 3,61 0,93 3,39 1,05 3,29 1,09 3,54 Olvasás 3,23 1,2 3,65 0,99 3,16 1,12 3,58 1,08 3,64 Sporttevékenység/ játék 4,07 3,36 3,5 1,14 2,67 1,18 3,1 1,11 Számítógép/ internet 3,82 1,1 2,68 2,91 1,21 1,63 Tanulás/ munka 3,97 4,22 0,78 0,82 3,53 1,28 Társaság/ barátok 4,45 0,79 3,79 0,91 3,81 3,32 1,07 3,45 TV/film/színház/mozi 3,55 1 3,14 3,13 1,01 3,12 2,86 1,15 Zenehallgatás 3,68 3,09 3,01 2,38 1,16 2,37 Módszerek A gyermekek, szülők és nagyszülők életmódját, értékrendjét, életvitelük jellemző vonásait, szabadidős tevékenységeiket, testedzéshez való viszonyukat, a környezeti és nevelési tényezők befolyásoló hatásait kérdőíves módszerrel vizsgáltuk. A vizsgálatban éves gyermekek, szüleik és nagyszüleik kerültek megkérdezésre. (gyermek N=509, anya N=509, apa N=509, nagyszülő N=509) 16) Cím: Sport és szabadidős tevékenységek kapcsolata a családban Készítette: Herpainé Lakó Judit, Bogárdi Tünde Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar, Eger Előadás időpontja: május 26. (szombat) 11:30 Összefoglalás Három generáció tevékenység értékrangsorából megállapítható, hogy a sporttevékenység, játék és a kirándulás, séta generációnként különböző szinten preferált értékek. Az idősebb korosztály körében az alacsonyabb intenzitású tevékenységek kerültek előtérbe, míg a legfiatalabb generációnál a sporttevékenység, játék a negyedik helyen található. A szülők a rangsor második felébe sorolták a sporttevékenységeket, kirándulást, mely azt feltételezi, hogy nem tesznek eleget az egészségük megőrzéséért.

19 TORNÁSZNŐK TELJESÍTMÉNY STRATÉGIA TESZT ADAPTÁCIÓJA ÉS KIPRÓBÁLÁSA NEMZETI VÁLOGATOTT TORNÁSZNŐKÖN
Kalmár Zsuzsa, Nagykáldi Csaba, Hamar Pál (Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest) TESZTKONSTRUKCIÓ - Az előzetes tesztektől eltérően a Teljesítmény Stratégia Teszt az EDZÉS (Tréning, T) és VERSENY (V) során is méri a következő 7-7 változót. A változókat és a hozzájuk kapcsolódó tételeket faktoranalízis alkalmazásával határozták meg az eredeti szerzők, amit elfogadtunk. A változókra 4-4 tétel jut, így a teszt összesen 64 tételt tartalmaz, amivel a magyar adaptáció során dolgoztunk. Valamennyi tétel Likert-skála, ezekből 13 fordított pólusú. A TESZTFELVÉTELI MINTA - Az adatfelvételek a 2011 év folyamán az európai női torna-versenyeken történtek. Összesen 10 ország legeredményesebb versenyzője szerepel a mintában. Életkoruk év közötti. A TESZT MEGBÍZHATÓSÁGI ÉRTÉKEI (N = 34 magyar tornásznő) Képességek szintje edzésen TRÉNINGEN VERSENYEN teszt-reteszt Cronbach Ta 0,66 0,88 Va 0,70 0,89 Tr 0,68 0,84 Vr 0,81 Ti 0,83 Vi 0,78 0,91 Tc 0,63 Vc 0,87 0,64 Te 0,74 0,86 Ve 0,56 Tb Vb 0,80 0,93 Tt 0,73 Vt 0,90 Tf 0,72 - Vg 0,85 17) Cím: Tornásznők teljesítménystratégiai teszt-változóinak adaptációja és kipróbálása nemzeti válogatott tornász csoportokon Készítette: Kalmár Zsuzsa, Nagykáldi Csaba, Hamar Pál Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest Előadás időpontja: május 26. (szombat) 11:36 Ta Tr Ti Tc Te Tb Tt Tf Képességek szintje versenyen Megjegyzés: A tesztismétlés intervalluma 3 hét. A koefficiensek 0,55 felett nagyon erősen szignifikánsak (p<0,001). Következtetés: a Teljesítmény Stratégia Teszt változói magas időbeli stabilitási eredményeiket mutatnak a tesztismétlés, és a változók belső koherenciája (Cronbach alpha) tekintetében. A megbízhatóság kimondható. Va Vr Vi Vc Ve Vb Vt Vg

20 Az iskolai judo hatásai a civil életpályára Kanczler István, Kovács Antal, Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar,Testnevelés és Sporttudományi Intézet, Pécs Bevezetés: Csellőtei (1920),Vadas (1926), Neidenbach (1931) Rókusfalvy Pál és Galla Ferenc felmérései a Paksi Bezerédj Ált Isk.-ban(1985). Az iskolai küzdősport oktatás bevezetése (NAT 1995, 2003, 2007 ill. Kerettantervek 2001, 2003, 2008). A paksi eredmények 27 év távlatában: Világ- és Európa bajnoki aranyérem, korosztályos érmek világversenyekről. Hogyan lehetne biztosítani az eredmények folytatását? Milyen újszerű fejlesztésekre van szükség? Módszerek: Mélyinterjúk készítése és kérdőív kitöltetése az ban felmért osztály tagjaival és olyan sportolókkal, akik megmaradtak a judo mellett ill. Braun Ákos Vb., Eb. aranyérmessel. Eredmények:1.ábra: A judo pozitív hatásai 2. ábra: Negatív megállapítások 3. ábra: Az életpályára vonatkozó megállapítások 18) Cím: Az iskolai judo hatásai a civil életpályára Készítette: Kanczler István, Kovács Antal Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Testnevelés és Sporttudományi Intézet, Pécs Előadás időpontja: május 26. (szombat) 11:42

21 19. 19) Cím: A kosárlabda versenyelőnyei a sportfogyasztói piacon Készítette: Kassay Lili Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest Előadás időpontja: május 26. (szombat) 11:48