Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Leszokás a dohányzásról

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Leszokás a dohányzásról"— Előadás másolata:

1 Leszokás a dohányzásról
-új lehetőségek- Dr. Keszthelyi Réka VESZ Tüdőgondozó Intézet Debrecen November 22.

2 A dohányzás növeli a megbetegedések és a halálozások számát
Nem rémisztgetés! TÉNY: A dohányzás növeli a megbetegedések és a halálozások számát A leszokás előnyei bizonyítottak

3 A dohányzás a betegségek és a halálozás első számú megelőzhető oka1
Az első 3 dohányzással összefüggő halálok #1 Tüdőrák #2 Ischaemiás szívbetegség #3 COPD Rák Tüdő (#1)* Leukémia (AML, ALL, CLL)2-4 Szájüregi/garat Gége Nyelőcső Gyomor Hasnyálmirigy Vese Húgyhólyag Méhnyak Reprodukció Alacsony születési súly Terhességi komplikációk Csökkent termékenység Hirtelen csecsemőhalál Egyéb Nemkívánatos sebészeti következmények/sebgyógyulás Csípőtáji törések Csontritkulás Cataracta Peptikus fekélybetegség† Cardiovascularis Ischaemiás szívbetegség (#2)* Stroke – Vascularis dementia5 Perifériás érbetegség6 Hasi aorta aneurysma Fő információ A dohányzás számos cardiovascularis, légzőszervi, reprodukciós és egyéb kórkép, valamint többféle rosszindulatú daganat kialakulásával hozható oki kapcsolatba. Az első 3 dohányzással összefüggő halálok sorrendben a tüdőrák, ischaemiás szívbetegség és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD). Háttér Az Egyesült Államok tiszti főorvosa az aktív dohányzás egészségügyi hatásairól szóló évi jelentésében a dohányzás és az egyes betegségek, valamint a halálozás közötti tényszerű ok-okozati kapcsolatra koncentrál. A kutatások szerint – összegzi a jelentés – számos súlyos állapot - köztük cardiovascularis, légzőszervi, reproduktív és egyéb rendellenességek, valamint a test különböző részein, illetve szerveiben megjelenő rosszindulatú daganatok - kiváltó oka a dohányzás. A tüdőrák és egyéb légzőszervi megbetegedések széles körben ismert következményein túl, a dohányzás különféle egyéb megbetegedések kialakulásában is oki szerepet játszik, mint pl. a csontritkulás, szürkehályog, hólyagrák és csökkent termékenység.1 Más vizsgálatok a dohányzás és a vascularis dementia2 valamint a perifériás érbetegség közötti oki kapcsolatra mutattak rá.3 Ezek a állapotok a fiatal és a középkorú dohányosokat is érinthetik, és általában a dohányos életkorával együtt a dohányzás által okozott megbetegedések gyakorisága is növekszik.1 Ezen megbetegedések halálozása jelentős. A becslések szerint 2000-ben 4,83 milliónyi ember halt meg idő előtt a világon a dohányzással összefüggésbe hozható okok miatt. A dohányzásra visszavezethető leggyakoribb halálokok a cardiovascularis betegségek (1,69 millió haláleset), a COPD (0,96 millió haláleset) és tüdőrák (0,85 millió haláleset).4 Az Egyesült Államokban között a 3 leggyakoribb halálok, amely a dohányzásra vezethető vissza: tüdő-, légcső- és hörgőrák (n  152,900 évente), ischaemiás szívbetegség (n 481,600 évente), és COPD (n  82,500 évente).1 Referenciák: 1. US Department of Health and Human Services. The Health Consequences of Smoking. A Report of the Surgeon General. Atlanta, Ga: Department of Health and Human Services, Centers for Disease Control and Prevention, National Center for Chronic Disease Prevention and Health Promotion, Office on Smoking and Health; 2004. 2. Roman GC. Vascular dementia prevention: a risk factor analysis. Cerebrovasc Dis. 2005;20(Suppl 2):91–100. 3. Willigendael EM, Teijink JA, Bartelink ML, et al. Influence of smoking on incidence and prevalence of peripheral arterial disease. J Vasc Surg. 2004;40:1158–1165. 4. Ezzati M, Lopez AD. Regional, disease specific patterns of smoking-attributable mortality in Tobacco Control. 2004;13:388–395. Légzőszervi COPD (#3)* Pneumonia Rossz asztmakontroll *Az első 3 dohányzással összefüggő halálok. †Helicobacter pylori pozitív betegeknél. AML = acut myeloid leukémia; ALL = acut lymphoid leukémia; CLL = chronicus lymphoid leukémia; COPD = krónikus obstruktív légúti betegség (chronic obstructive pulmonary disease); SIDS = hirtelen csecsemőhalál (sudden infant death syndrome). 1. Surgeon General’s Report. The Health Consequences of Smoking; Sandler DP, és mtsai. J Natl Cancer Inst. 1993;85(24): Crane MM, és mtsai. Cancer Epidemiol Biomarkers Prev. 1996;5(8): Miligi L, és mtsai. Am J Ind Med. 1999;36(1): Roman GC. Cerebrovasc Dis. 2005;20(Suppl 2): Willigendael EM, és mtsai. J Vasc Surg. 2004;40:

4 A dohányosok átlagosan 10 évvel fiatalabban halnak meg
Angliai dohányos férfi orvosokon végzett felmérés eredményei Nem dohányos orvosok % 97 100 91 Dohányos orvosok 81 94 80 81 59 60 59 túlélők aránya 35 éves kortól 40 10 év Fő információ A jelenleg is dohányzó angol férfi orvosok átlagosan 10 évvel korábban halnak meg, mint azok a kollégáik, akik soha nem dohányoztak. Háttér A Doll és munkatársai nevéhez fűződő prospektív vizsgálat során, 1951 és 2001 között bizonyos időközönként kérdőíveken rögzítették a dohányzás illetve a dohányzásról való leszokás mortalitásra gyakorolt hatását férfi orvoson az Egyesült Királyságban. Az között született orvosok körében a túlélési görbék (amelyek a 35 év feletti túlélők arányát ábrázolják) átlagosan 10 évvel tértek el egymástól a folyamatosan dohányzók és a sohasem dohányzók esetén. Ez azt jelenti, hogy akik soha nem dohányoztak, átlagosan 10 évvel tovább élnek, mint azok, akik jelenleg is dohányoznak. A 70 éves életkort a nemdohányzók 81%-a, a folyamatosan dohányzóknak csak 59%-a érte el. A 75%-os mortalitási arányt a dohányosok már 80 éves korukra elérték, ezzel szemben ez az arány a nem dohányosoknál 90 éves életkorban volt megfigyelhető. Referencia 1. Doll R, Peto R, Boreham J, Sutherland I. Mortality in relation to smoking: 50 years' observations on male British doctors. BMJ. 2004;328:1519–1527. 24 20 26 2 4 40 50 60 70 80 90 100 Életkor (évek) Doll R, és mtsai. BMJ. 2004;328:1519–1527.

5 Egyre többen halnak meg a dohányzás következtében
Világszerte több embert öl meg a dohányzás, mint az AIDS, legális és illegális drogok használata, közlekedési balesetek, gyilkosságok és öngyilkosságok együttvéve.1 4.2 millió haláleset 2000-ben1 (~Sidney (Ausztrália) lakossága*2) 4.9 millió haláleset 2002-ben3 (~Magyarország lakosainak fele) Az életük végéig dohányzók felével a cigaretta végez1 Dohányzás okozta halálozás1 0.3 1.3 2.1 0.2 0.5 1 1.5 2 2.5 1950 1975 2000 halálesetek (millió) Iparosodott országok Fejlődő országok Fő információ Világszerte minden évben milliók halnak meg a dohányzás és az azzal összefüggő betegségek miatt, és ez a szám emelkedik. A halálesetek azonos mértékben oszlanak meg a fejlett és a fejlődő országok között. Háttér Az egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint az életük végéig cigarettázók felével a dohányzás végez. A dohány több embert pusztít el, mint ahányan AIDS, a legális és illegális drogok, közlekedési balesetek, gyilkosságok és öngyilkosságok következtében együttvéve meghalnak.1 2000-ben összesen 4,2 millióan haltak meg dohányzás következtében, amely közelítőleg annyi, mint az ausztráliai Sydney lakossága.1,2 Ez a szám 2002-ben 4,9 millióra emelkedett, amely nagyjából a németországi Hamburg, a fülöp-szigeteki Manila és Philadelphia (Pennsylvania, USA) együttes lakosságának felel meg. 3-6 Jóllehet, a múltban a dohányzás számlájára írható mortalitás elsősorban az iparilag fejlett országokat érintette, 2002-ben már ugyanannyian haltak meg az iparilag fejlett országokban és a fejlődő országokban, mintegy 2,1-2,1 millióan. Az iparilag fejletlen országokban a dohányzás okozta mortalitás exponenciális növekedést mutat: az évi elhanyagolhatóan alacsony szinthez képest 1975-ben már 0,2 millióan, 2000-ben pedig már 2,1 millióan vesztették életüket a világ kevésbé fejlett országaiban. Az iparilag fejlett országokban 25 évenként 0,8 – 1 millióval emelkedett a dohányzással összefüggésbe hozható éves halálozás.1 Referenciák 1. Mackay J, Eriksen M. The Tobacco Atlas. Geneva, Switzerland: World Health Organization; 2002. 2. Australian Bureau of Statistics. Regional Population Growth. Available at: 3. World Health Organization. International treaty for tobacco control Available at: 4. Hamburg at a glance. Available at: . 5. Manila the city to see. Manila government. Available at: 6. U.S. Census Bureau. Population of Philadelphia, Pennsylvania. Available at: . * évi népesség. †1995, Fülöp-szigetek, 2005 Pennsylvania, USA, becsléses; a városi határokon belül. 1. Mackay J, és mtsai. The Tobacco Atlas. World Health Organization; Australian Bureau of Statistics. Regional Population Growth. elérhető: 3. WHO. International treaty for tobacco control elérhető: 4. Hamburg at a glance. elérhető: Manila the city to see. Manila government. elérhető: 6. U.S. Census Bureau. Population of Philadelphia, Pennsylvania. elérhető: .

6 A passzív dohányzás következményei
“A passzív dohányzás nem pusztán csak kellemetlen. Egy súlyos egészségi kockázat, amely egyébként gyermekek és nemdohányzó felnőttek esetében is betegségek kialakulásához és korai halálhoz vezethet.” 1 A tüdőrák becsült kockázata 20%–30%-kal nő.1,2 Betegségeket okoz, illetve súlyosbít (pl., asztma, krónikus légúti betegség)2 gyermekeknél középfülbetegség2,3 Bronchitis/tüdőgyulladás2 25-30%-kal emelkedik a szívbetegségek kialakulásának a kockázata1 Fokozatosan nő a nem halálos kimenetelű akut infarktusok kockázata4 Fő információ A passzív dohányzás is komoly egészségügyi kockázatot jelent; fokozza a tüdőrák kockázatát és rontja a már meglévő légúti betegségeket, köztük az asztmát, a COPD-t és az emphysemát. Háttér A passzív dohányzás komoly egészségügyi kockázat. Az Egyesült Államok tiszti főorvosának évi jelentése szerint a passzív dohányzásnak nincs kockázatmentes szintje.1 Ennek a jelentésnek, illetve az Egészségügyi Világszervezetnek az adatai szerint a nemdohányzók passzív dohányzása 20-30%kal növeli meg a tüdőrák kockázatát. 1,2 Felnőtteknél a passzív dohányzás ronthatja a már meglévő légzőszervi megbetegedéseket, úgy mint az asztma, a COPD és az emphysema esetében.2 A környezeti dohányzás gyermekeknél az asztma exacerbációját válthatja ki, de okozhat középfülbetegséget, otitis mediát is.2,3 Évente mintegy ezer hörghurut és tüdőgyulladás fordul elő csak az Egyesült Államokban, kizárólag a passzív dohányzás következtében.2 Egy 52 országra kiterjedő vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a passzív dohányzás növeli a nem végzetes kimenetelű szívinfarktusok kockázatát. A kockázat fokozatosan nő, és a legmarkánsabban azok között mutatható ki, akik sohasem dohányoztak, illetve akik korábban dohányoztak. A passzív dohányzással kapcsolatos átlagos kockázat 15,4% volt a korábban sohasem dohányzók körében, amennyiben hetente legalább 1 órán át passzív dohányosként dohányfüstnek voltak kitéve, szemben azokkal, akik sohasem dohányoztak, és sohasem kellett dohányfüstös levegőt beszívniuk.4 A évi amerikai tisztifőorvosi jelentés kimondja, hogy a passzív dohányzás 25-30%-kal fokozza a szívbetegségek kockázatát nemdohányzók körében is.1 Referenciák: 1. US Department of Health & Human Services. Sajtóközlemény, June 27, 2006; Elérhető: Accessed July 10, 2006. 2. Mackay J, Eriksen M. The Tobacco Atlas. Geneva, Switzerland: World Health Organization; 2002. 3. Samet JM. Adverse effects of smoke exposure on the upper airway. Tob Control. 2004;13(Suppl 1):i57–i60. 4. Teo KK, Ounpuu S, Hawken S, és mtsai. Tobacco use and risk of myocardial infarction in 52 countries in the INTERHEART study: a case-control study. Lancet. 2006;368:647–658. Sajtóközlemény, June 27, 2006; US Department of Health & Human Services. elérhető: Mackay J, és mtsai. The Tobacco Atlas. World Health Organization; 2002. Samet JM. Tobacco Control. 2004;13(suppl 1):i57–i Teo KK, és mtsai. Lancet. 2006;368:

7 Magyarországi helyzetkép - 2006
A lakosság 33%-a dohányzik napi rendszerességgel1 A férfiak 41%-a, a nők 26%-a rendszeres dohányos1 A férfiak esetében lassú javulás figyelhető meg (1984-ben még 47%-uk dohányzott)2 A nők között folyamatos a dohányzók arányának emelkedése (1984-ben még 21% volt)2 13-16 évesek közel harmada dohányzik rendszeresen3 Magyarországon 2000-ben halálesetből – azaz minden ötödik haláleset – közvetlenül a dohányzásnak volt tulajdonítható4 Ezeknek az embereknek az életét a cigaretta átlagosan 21 évvel rövidítette meg4 1. ODE Dohányzás Monitor: Az Országos Dohányfüstmentes Egyesület Magyar Gallup Intézet támogatásával végzett monitoring vizsgálatai( ) 2. Dr. Kovács Gábor - Dr. Vernes Réka: A háziorvos szerepe a dohányzás visszaszorításában – Medicus Universalis 38/ szeptember-október 3. Global Youth Tobacco Survey 2003 – Hungary - National Report

8 A dohányzás költsége Magyarországon
Mrd Ft A dohányzás egészségkárosító hatásainak költsége és a kiesett jövedelem A társadalombiztosító bevételeinek százalékában 1995 1996 1998 2003 Közvetlen hatások összesen * 37-38 50-51 55-56 70-80 8-15 10,8 9,8 7,0 Közvetett hatások ** 150 180 220 360 36 39 35 Összes költség kb. 190 230 270 410 45 49 48 43 A költségvetés dohány szektorból származó bevétele 65,7 73,3 116,3 215 Magyarországon több társadalmi költség-vizsgálatot végeztek a dohányipartól független kutatók. Következtetéseik megegyeztek abban, hogy a dohányzás közvetlen és közvetett költségei messze meghaladják az állami költségvetésnek a dohányszektortól vagy más, a szektorral kapcsolatban álló vállalkozásokból származó bevételeit. Negatív szaldó! *= betegség miatti kiesett jövedelem, fekvő beteg gyógyintézeti ellátás költsége, rokkantnyugdíj, betegállomány, járóbeteg szakellátás és családorvosi ellátás költsége, gyógyszerár-támogatások **= korai halálozás miatti meg nem termelt jövedelem Forrás: Országos Egészségfejlesztési Intézet – Dohányzás megelőzési és leszokást segítő programok –

9 A dohányzásról való leszokás valamennyi életkorban növeli a várható élettartamot
dohányos nem dohányos leszokás éve 55-64 % túlélők aránya 60 éves kortól életkor (évek) Doll R és mtsai. BMJ. 2004;328:1519–1527.

10 A dohányzásról való leszokás valamennyi életkorban növeli a várható élettartamot
dohányos nem dohányos leszokás éve 45-54 % túlélők aránya 60 50 éves kortól életkor (évek) Doll R és mtsai. BMJ. 2004;328:1519–1527.

11 A dohányzásról való leszokás valamennyi életkorban növeli a várható élettartamot
dohányos nem dohányos leszokás éve 35-44 % túlélők aránya 40 éves kortól életkor (évek) Fiatalabb életkorban való leszokás a legkedvezőbb hatású Doll R és mtsai. BMJ. 2004;328:1519–1527.

12 Miért érdemes leszokni
Miért érdemes leszokni? A dohányzás abbahagyását követő időszak egészségügyi előnyei A szív- és érrendszeri betegségek kockázata hasonló azokéhoz, akik sohasem dohányoztak A tüdőrák kockázata 30-50%-a a továbbra is dohányzókénak 5-15 évvel az utolsó cigaretta után a stroke kockázata a sohasem dohányzott emberek szintjére csökken vissza Cardiovascularis betegségek többlet kockázata 50%-kal csökken a leszokást követően 6 hónap 1 év 5 év 10 év 15 év A tüdőfunkció javulni kezd: csökken a köhögés, a szinuszok vérbősége, a fáradtság és a légszomj Fő információ A dohányzás abbahagyásának egészségügyi előnyei azonnal jelentkeznek és ezek az előnyök meg is maradnak: az utolsó cigaretta elszívása után 15 évvel az egykori dohányosnak ugyanakkora lesz a kockázata a koszorúér-betegségre, mint a sohasem dohányzóké. Háttér Amikor a dohányzás abbahagyásának az egészségre vonatkozó előnyeit ítéljük meg, figyelembe kell vennünk mind a rövid távon, mind a tartósan jelentkező kedvező hatásokat. Gyorsan jelentkező kedvező hatások: a dohányzás abbahagyásából származó kozmetikai előnyök, mint például a javuló száj higiéné, a bőr jobb tónusa, amelyek már néhány héten belül észlelhetők. A tüdőfunkció 2 hét – 3 hónap alatt kezdhet el javulni, és érezhetően csökken a köhögés, a szinuszok (orrmelléküregek) megduzzadása, a fáradtság és a légszomj. Kb. 1 évvel a dohányzás abbahagyása után 50%-kal csökken a koszorúér-betegség (amely vezető halálok az USA-ban) többlet kockázata, és ez a csökkenés tovább folytatódik éven belül a stroke kockázata a sohasem dohányzók szintjére esik vissza. Egyéb, potenciálisan tartós előnyök: a leggyakoribb amerikai rák halálok, a tüdőrák kockázata folyamatosan csökken a dohányzás abbahagyása után, és 10 évvel az utolsó cigaretta elszívása után a tüdőrák kockázata már csak 30-50%-a a folyamatosan tovább dohányzókhoz képest. És ezen túl köztudott, hogy a dohányzás abbahagyása után csökken a gége- a szájüregi-, a nyelőcső-, a hasnyálmirigy-, a húgyhólyagrák, valamint a gyomor- és nyombélfekély kifejlődésének a kockázata. A dohányzás abbahagyásának egy másik előnye, hogy a tüdőfunkció romlásának az üteme mérséklődik, és visszatérhet akár a nemdohányzók szintjére is., csökkentve a COPD kialakulásának a veszélyét. A koszorúér-betegség kockázata 15 évvel a dohányzás abbahagyása után válik hasonlóvá a sohasem dohányzókéhoz. Egyértelmű, hogy a dohányzásról való sikeres leszokásnak kedvező hatásai vannak a páciens egészségére. Referenciák: 1. CDC. Surgeon General’s 2004 Report. The Health Consequences of Smoking on the Human Body. Online slides. Accessed on April 15, 2006. 2. American Cancer Society. Guide to Quitting Smoking. Available at: Accessed June 2006. 3. US Department of Health & Human Services. The Health Benefits of Smoking Cessation: A Report of the Surgeon General. Centers for Disease Control and Prevention (CDC), Office on Smoking and Health Available at: Accessed July 2006. Kozmetikai előnyök 2 hét 3 hónap leszokás Egyéb potenciális előnyök: COPD: a tüdőfunkció romlásának az üteme csökken a leszokás után. (a sohasem dohányzottakéra) Csökken a gyomor- és nyombélfekély kialakulásának a kockázata. A dohányzásról való leszokás közismerten csökkenti a gége-, a szájüregi, a nyelőcső-, a hasnyálmirigy- és a hólyagrák kockázatát. 1. CDC. Surgeon General Report 2004: . American Cancer Society. Guide to Quitting Smoking. elérhető: letöltés június 2. American Cancer Society. Guide to Quitting Smoking. elérhető: Accessed June US Department of Health & Human Services. The Health Benefits of Smoking Cessation: A Report of the Surgeon General. Centers for Disease Control and Prevention (CDC), Office on Smoking and Health elérhető: letöltés július

13 A dohányzásról történő leszokás nehézségei
Dohányfüggőség A nikotinfüggőség orvosi kórkép, nem egy választott életforma Megvonási tünetek

14 A nikotin hatásmechanizmusa
b2 4b2 Nikotin Receptor Fő információ A nikotin hatására dopamin szabadul fel az agy bizonyos területein, amely a feltételezések szerint a jutalom és a pozitív megerősítés érzetét kelti. Háttér A dohányfüst belégzését követően néhány másodpercen belül a nikotin az agy mezolimbikus rendszerében található nikotin-acetilkolin receptorokhoz kapcsolódik. A nikotin specifikusan az 4β2 nikotin receptorokat aktiválja a Ventralis Tegmentalis Area (VTA) területén, ezáltal kiváltva egy azonnali dopaminfelszabadulást a Nucleus Accumbens-ben (nAcc).1 Ez a dopaminfelszabadulás a fő a kulcsa a dohányzás által kiváltott jutalom érzetének. Reference 1. Picciotto MR, Zoli M, Changeux J. Use of knock-out mice to determine the molecular basis for the actions of nicotine. Nicotine Tob Res. 1999; Suppl 2:S A nikotin a központi idegrendszer receptorokhoz kapcsolódik. A kötődés eredményeként dopamin szabadul fel, amely a jutalom és a pozitív megerősítés érzetét kelti.

15 A nikotinfüggőség körfolyamata
Nikotin megvonási tünetek Ingerlékenység Koncentrálóképesség romlása Nyugtalanság Depressziós hangulat Szorongás Álmatlanság Fokozódó étvágy Csökkenő szívfrekvencia A nikotin kiürülése a központi idegrendszerből megvonási tünetek gyors megjelenését eredményezi. A megvonási tünetek és a dohány utáni sóvárgás visszaeséshez vezet, amelyet tovább fokoz a nikotin által kiváltott „jutalom” és pozitív megerősítő hatás — így újra kezdődik az addikció körfolyamata. Nikotinhasználat a pozitív megerősítés, a „jutalom” és a hangulatjavítás érdekében Fő információ A nikotin közvetlen farmakológiai hatásai szükségesek, de önmagukban nem elegendőek a dohányfüggőség kialakulásához. A dohányzáshoz kapcsolódó környezeti és szociális ingerek fontosak a nikotinfüggőség megerősítésében. Háttér Az ábrán a nikotin addikció ciklusa látható. A nikotin gyorsan kiürül a központi idegrendszerből, amely gyorsan megvonási tünetek kialakulásához vezet.1 A típusos megvonási tünetekről akkor beszélünk, ha az alábbiak közül legalább 4 megjelenik: dysphoria vagy depressziós hangulat, álmatlanság, ingerlékenység, frusztráció vagy düh, szorongás, a koncentrálóképesség romlása, nyugtalanság vagy türelmetlenség, alacsonyabb szívfrekvencia és megnövekedett étvágy vagy testsúly.2 A megvonási tünetek a dohányéhséggel együtt relapszushoz vezethetnek, amely megerősíti a nikotin által kiváltott „jutalom” és elégedettség érzését – és az addikció ciklusa ördögi körként indul újra. Ezáltal a nikotin addikció ciklusa krónikussá, visszaesővé válik. Referenciák: 1. Pidoplichko VI, DeBiasi M, Williams J, Dani JA. Nicotine activates and desensitizes midbrain dopamine neurons. Nature. 1997;390: 2. Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders. 4th ed. Washington, DC: APA; 1994:242–247. Tolerancia és biológiai függőség (sóvárgás) Nikotinfelvétel a megvonási tünetek kezelésére Nikotin hiányában megvonási tünetek 1. Pidoplich VI, et al. Nature. 1997;390: 2. Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders. 4th ed. Washington, DC: APA; 1994:242–247.

16 A nikotinfüggőség orvosi kórkép, nem egy választott életforma
Miért dohányoznak továbbra is az emberek? Melyek a nikotin hatásai? A nikotinszint csökkenése a szervezetben sóvárgást és megvonási tünetek megjelenését eredményezi. Fizikai és pszichológiai függőség Fő információ A dohányfüggőség egy orvosi állapot. Háttér A nikotin dependencia messze nem tekinthető egy választott életstílusnak, ez egy komplex folyamat, amelybe biológiai, pszichológiai, kulturális és viselkedési faktorok tartoznak bele. A nikotin testi és pszichológiai függőség kialakulásához vezet, amely a figyelem és a kognitív funkciók csökkenésében, stressz érzésben, dühben és ingerlékenységben nyilvánul meg, amelyeket az a dohányos érez, aki éppen leszokni próbál. Ezek a megvonási tünetek gyorsan kialakulnak a nikotin szintjének esését követően, majd a nikotin bevitelével szűntethetők meg. A nikotinhiány a koncentrálóképesség csökkenéséhez, a gondolkodás és a teljesítmény romlásához vezet, amelyek fontos motiváló faktorai az újabb cigaretta elszívásának, és ez a ciklus elősegíti a dohányosok függőségének a fenntartását. Referencia: 1. Heishman SJ. Behavioral and cognitive effects of smoking: relationship to nicotine addiction. Nicotine Tob Res. 1999;1(Suppl 2):S143–S147. Heishman SJ. Nicotine Tob Res. 1999;1 (Suppl 2):S143-S147.

17 Megvonási tünetek: Fizikai és pszichológiai állapot, amely megnehezíti a leszokást1,2
Ingerlékenység, frusztráció vagy düh (<4 hét) Álmatlanság (<4 hét) Fokozódó étvágy vagy testsúlygyarapodás (>10 hét) Szorongás (gyorsan csökken) Fő információ A nikotin megvonási tünetegyüttest a szomatikus és a pszichológiai változások kombinációja jellemzi, amelyet nehéz kezelni. Hátér Felismerve, hogy a nikotin megvonása a személy képességeinek és életfunkcióinak klinikailag jelentős károsodásával jár, az amerikai Pszichiátriai Társaság Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyvében (DSM) ezeket a tüneteket egy önálló állapotként/kórképként – nikotin megvonási szindrómaként határozta meg. A nikotin megvonás tünetei gyorsan jelentkezhetnek azután, hogy a dohányos megpróbálkozik a leszokással, és a jellegzetességei közé különféle pszichológiai jelek, úgy mint a hangulatzavar, depresszió, szorongás, ingerlékenység, frusztráció vagy düh, nyugtalanság vagy türelmetlenség, valamint szomatikus tünetek tartoznak: álmatlanság, fokozott étvágy, a testsúly gyarapodása, a koncentrálóképesség nehézségei. Bár a megvonási tünetek jelentkezése az egyéb nikotintartalmú termékeknél is megfigyelhető - összehasonlítva a dohány egyéb formáival - a legintenzívebben a dohányfüstöt szívóknál lép fel. A dohányzóknál észlelt megvonási tünetek hevessége és gyors megjelenése arra utal, hogy dohányfüggőség kialakulása ezekben az esetekben (cigarettázás, szivarozás) erősebb lehet.1 A legtöbb tünet típusosan kevesebb, mint 4 hétig tart. Ez alól kivétel a fokozott étvágy, amely gyakran 10 hétnél is tovább tart. Jóllehet, a szorongást a nikotin megvonás klasszikus tüneteként sorolja fel a DSM, még több információ áll rendelkezésünkre a szorongás és a dohányzás közötti összefüggésekre vonatkozóan. Számos tény szól amellett, hogy bár a dohányosok többször gyújtanak rá, ha stresszesnek érzik magukat, de a dohányzás nem segít a stressz oldásában. Ahogy a dohányos abbahagyja a dohányzást, a stressz és a szorongás szintjei csökkennek.2 Referenciák 1. Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders. 4th ed. Washington, DC: APA; 1994:242–247. 2. West R, Shiffman S. Fast Facts: Smoking Cessation. 1st ed. Oxford, United Kingdom. Health Press Limited Nyugtalanság vagy türelmetlenség (<4 hét) Rossz közérzet vagy depressziós hangulat (<4 hét) Koncentrálóképesség romlása (<4 hét) 1. Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders. 4th ed. Washington, DC: APA; 1994:242– West RW, et al. Fast Facts: Smoking Cessation. 1st ed. Oxford, United Kingdom. Health Press Limited

18 A dohányzásról való leszokás lehetőségei
Segítség nélkül Tanácsadás és támogatás Gyógyszeres (OTC és vényköteles készítmények) Kombinált kezelés (gyógyszeres kezelés, tanácsadás és támogatás) Fő információ Számos stratégia elérhető, amely segítheti a dohányosokat a leszokásban. Háttér A dohányosok megpróbálkozhatnak a leszokással mindenféle segítség nélkül, vagy pusztán „akaraterőből”. Vannak azonban gyógyszeres és nem gyógyszeres megközelítési módok is, valamint olyan stratégiák, amelyek ezek kombinációját alkalmazzák, hogy segítsék a dohányosokat a leszokásban.

19 A dohányzásról való leszokás gyógyszeres lehetőségei
Nikotinpótló kezelés1 Hosszú hatású tapasz Rövid hatású rágógumi cukorkák Nem nikotin tartalmú vényköteles készítmény vareniklin Fő információ A dohányzásról leszoktató kezelés farmakoterápiáját a nikotinpótló kezelés (NRT), illetve az antidepresszánsok közé tartozó bupropion és nortriptylin jelentik. Háttér A nikotinpótló kezelés úgy segíti a dohányost a leszokásban, hogy nikotinhoz juttatja a szervezetet anélkül, hogy a dohányosnak ismét rá kellene gyújtania, ezen kívül csökkenti a megvonásos tüneteket is. Ezek a termékek segíthetnek a nikotin által kiváltható megerősítő érzések csökkentésében is. A nikotinpótló rágógumi, nyelvalatti tabletták, belégző eszközök és az orrspray rövid hatásúak, és nikotinnal látják el a szervezetet a szájon vagy az orrnyálkahártyán keresztül. A nikotinpótló tapaszok, amelyek a bőrön át juttatják be a nikotint a szervezetbe passzív, hosszú hatású gyógyszerbeviteli eszközök. Egyes antidepresszáns terápiákat (specifikusan a bupropion és a nortriptylin) ugyancsak használnak a a dohányzásról való leszoktatás során. A bupropion nevű antidepresszáns egy széleskörűen használt és vizsgált hatóanyag, és elsővonalbeli szerként ajánlja a WHO, az USA és az Európai Unió. 1,2 A nortriptylin ugyancsak hatékonynak bizonyult az egyéni leszoktató programok között, mind a WHO, mind az Egyesült Államok második vonalbeli gyógyszerként ajánlja.2 Referenciák 1. Henningfield JE, Fant RV, Buchhalter AR, Stitzer ML. Pharmacotherapy for nicotine dependence. CA Cancer J Clin. 2005;55:281–299. 2. Hughes JR, Stead LF, Lancaster T. Nortriptyline for smoking cessation: a review. Nicotine Tob Res. 2005;7:491–499. WHO = World Health Organization. 1. Henningfield JE és mtsai.: CA Cancer J Clin. 2005;55: 2. Hughes JR és mtsai. Nicotine Tob Res. 2005;7:491–499.

20 Nem-nikotin tartalmú gyógyszer
Binding of nicotine at the 42 nicotinic receptor in the Ventral Tegmental Area (VTA) is believed to cause large amounts of dopamine to be released at the Nucleus Accumbens (nAcc) Fő információ A vareniklin az 42 nikotinerg receptorok parciális agonistája, egy olyan vegyület, amely kettős – agonista és antagonista – aktivitással is rendelkezik. A feltételezések szerint ennek eredményeként csökkent mennyiségben szabadul fel a dopamin a nucleus accumbensben (nAcc), illetve megakadályozza a nikotin kötődését az 42 receptorokhoz. Háttér A mesolimbikus rendszer tanulmányozása során azonosították a ventrális tegmentális areát (VTA), ahol az 42 receptorok predominánsan találhatók meg, valamint a nucleus accumbenst (nAcc). A VTA dopaminsejtjeinek axonjaiból szabadul fel a dopamin a nAcc-ben a nikotin jutalmazási válaszának eredményeként. Amikor a nikotin az 42 nikotinerg receptorokhoz kötődik a ventralis tegmentalis areában (VTA), a feltételezések szerint ez nagy mennyiségű dopamin felszabadulását idézi elő a nucleus accumbensben (nAcc). A vareniklint célzottan az 42 receptorra alkották meg az 42 nikotinerg receptor parciális agonistájaként (kettős agonista és antagonista tulajdonságokkal), és úgy tűnik, képes megakadályozni a nikotin kapcsolódását ezekhez a receptorokhoz. Referenciák: 1. Coe JW, Brooks PR, Wirtz MC és mtsai. Varenicline (CP-526, 555): A novel, potent, and selective nicotinic receptor partial agonist for the treatment of smoking cessation: Rationale, discovery, and mode of action. Presented at the 11th Annual Meeting and 7th European Conference of the Society for Research on Nicotine and Tobacco, March 20–23, 2005, Prague, Czech Republic. 2. Picciotto MR, Zoli M, Changeux P. Use of knock-out mice to determine the molecular basis for the actions of nicotine. Nicotine Tob Res. 1999;1(Suppl 2):S121-S125. Kettős hatás: csökkenti a nikotin utáni vágyat és a pozitív megerősítő hatásokat 1. Coe JW és mtsai. Bemutatva: 11th Annual Meeting and 7th European Conference of the Society for Research on Nicotine and Tobacco Prague, Czech Republic. 2. Picciotto MR és mtsai. Nicotine Tob Res. 1999;1(Suppl 2):S121-S125.

21 nincs viselkedésterápia
A leszokni vágyó dohányosok segítése: támogató tanácsadás + gyógyszeres kezelés nincs viselkedésterápia rövid tanácsadás viselkedés- terápia placebo Kontrol Kondíció (KK) 2x KK 3x KK gyógyszer 4x KK 6x KK Fő információ Hosszú távon, a legmagasabb folyamatos absztinencia rátákat a viselkedés terápia és a gyógyszeres kezelés kombinált megközelítésével lehetett elérni. Háttér A vizsgálatok kimutatták, hogy a nikotin addikció kezelésének leghatékonyabb megközelítését a viselkedés terápia és a gyógyszeres kezelések kombinációja jelentik. A kombinációs terápiák hatékonyságát John Hughes tekintette át (jóllehet nem az elérhető irodalmi adatok metaanalízisét végezte el), és készített egy széleskörű, általános értékelést. A sikeresen leszokó dohányosok aránya abban az esetben volt a legalacsonyabb (5%), amennyiben azok sem gyógyszeres kezelésben, sem a leszokásra vonatkozó tanácsadásban nem részesültek (a táblázatban kontroll kondícióként határozta meg). A kizárólag gyógyszeres kezelésben részesülők sikeres leszokási rátája (10% vagy a kontroll kondíció kétszerese) ugyanannyi volt, mint a gyógyszeres kezelés nélküli rövid tanácsadásé, és mindkettőé alacsonyabb volt, mint a gyógyszeres kezelés nélkül alkalmazott viselkedésterápiáé (15% vagy a kontrol kondíció háromszorosa). Abban az esetben, amikor a viselkedés terápiát a gyógyszeres kezeléssel együttesen alkalmazták, típusosan a sikeresen leszokók absztinencia rátája 30%-ig emelkedett, amely hatszorosa a kontrol kondíció sikerességének. Referencia: 1. Hughes JR. New treatments for smoking cessation. CA Cancer J Clin. 2000;50:143–151. A gyógyszeres kezeléssel megduplázható folyamatos absztinencia (FA) ráta A viselkedés-terápia akár 3-szorosára növelheti a FA arányát A gyógyszeres kezelést rövid orvosi tanácsadással vagy viselkedésterápiával kombinálva akár 6-szorosára is növelhető a FA ráta Adaptálva Hughes JR alapján. CA Cancer J Clin. 2000;50:

22 Életmód tanácsadás a gyógyszer mellett www.liferewards.hu
Ingyenes viselkedésterápia, „virtuális tanácsadó” program a leszokni vágyók számára Interneten és nyomtatott betegtájékoztató formájában

23 A leszokáshoz gyakran többszöri próbálkozásra van szükség
Az amerikai dohányosok >70%-a már megpróbált leszokni1 Kb. 46%-uk minden évben megpróbálja, de csak 7%-uk marad absztinens 1 év múlva is Hasonló arányokról számoltak be azokban az országokban is, ahol szervezett dohányzásellenes programok futnak (pl. Anglia)2 >70% le akar szokni és 30%–50% minden évben megpróbál leszokni Számos dohányosnak többszöri kísérletre sikerül leszoknia3 A korábbi sikertelen kísérlet nem jelenti azt, hogy később sem sikerül a leszokás A korábbi absztinencia hossza összefügg a leszokás későbbi sikerességével Fő információ Minden évben a dohányosok 30-50%-a próbálkozik meg a leszokással. Néhány dohányosnak a többedik kísérletre sikerül is leszoknia a dohányzásról. Háttér A leszokási próbálkozásokkal kapcsolatos irreális elvárások mind a páciensek, mind az orvosok részéről elsődlegesen fontos kifogások. Az epidemiológiai adatok azt mutatják, hogy a dohányosok >70%-a legalább egyszer megpróbálkozott már a leszokással, és az amerikai dohányosoknak mintegy 46%-a minden évben megpróbálkozik a leszokással.1 Hasonló arányokról számoltak be azokban az országokban is, ahol szervezett dohányzásellenes programok futnak, úgy mint az Egyesült Királyságban, Ausztráliában és Kanadában, ahol a megkérdezettek >70%-a le szeretne szokni a dohányzásról, és 30-50%-uk évente meg is próbálja végleg letenni a cigarettát.2 Sajnos, ezeknek a kísérleteknek a legtöbbje sikertelen marad: 1991-ban az Amerikai Egyesült Államokban 17 millióan próbálták meg abbahagyni a dohányzást, de csak 7%-uk mondhatta el 1 évvel később, hogy még mindig nem dohányzik.1 Mindazonáltal, a korábbi eredménytelen leszokási kísérlet nem jelenti azt, hogy a későbbi próbálkozások sem lesznek sikeresek. Ezt illusztrálják Grandes és munkatársainak az adatai, akik olyan dohányosokat vizsgáltak, akik 7 dohányzás elleni kezelésen (n=1203), vagy 3 kontroll foglalkozáson (n=565) vettek részt Spanyolországban 1 évvel korábban. Úgy találták, hogy azoknál, akik korábban legalább 3 hónapra le tudtak mondani a dohányzásról, nagyobb volt a valószínűsége egy későbbi sikeres leszokásnak (illesztett esélyhányados = 1,8 ).3 Referenciák: 1. Fiore MC, Bailey WC, Cohen SJ és mtsai. Clinical Practice Guideline: Treating Tobacco Use and Dependence. US Department of Health and Human Services. Public Health Service; June Elérhető: 2. Foulds J, Burke M, Steinberg M, Williams JM, Ziedonis DM. Advances in pharmacotherapy for tobacco dependence. Expert Opin Emerg Drugs. 2004;9:39–53. 3. Grandes G, Cortada JM, Arrazola A, Laka JP. Predictors of long-term outcome of a smoking cessation programme in primary care. Br J Gen Pract. 2003;53:101–107. 1. Fiore MC és mtsai. US Department of Health and Human Services. Public Health Service. June 2000. 2. Foulds J és mtsai. Expert Opin Emerg Drugs. 2004;9:39–53. 3. Grandes G és mtsai. Br J Gen Pract. 2003;53:101–107.

24 Összefoglalás A dohányzás a megelőzhető betegségek és halálozás első számú oka A dohányzás abbahagyása javítja az egészségi állapotot, és akár meg is fordíthatja egyes betegségek progresszióját A passzív dohányzás akár halálos betegséget is okozhat — a gyerekek esetében speciális kockázat áll fenn A cigarettában lévő nikotin erősen addiktív; a dohányzás testi és pszichológiai jutalma erősíti a dohányos viselkedést A dohányfüggőség nem egy választott életstílus A nikotinfüggőség egy krónikus, visszaesésekkel járó és hullámzó orvosi állapot, amely kezelhető A segítség nélküli leszokási kísérletek csak ritkán sikeresek A vényköteles gyógyszer a dohányzásról történő leszokás egyedülálló megközelítését kínálja

25 Tanácsok a sikerhez Elhatározás, akarat és kitartás, hiszen e nélkül nem érdemes elkezdeni A sikeres leszokás érdekében orvos felkeresése (tüdőgyógyász, háziorvos) Ő felméri a hozzászokás szintjét, megfelelő terápiát javasol, és tanácsot ad Kék szám: OEFI: Dohányzás vagy Egészség Központ, Dr. Vadász Imre 1097 Bp. Gyáli út 2-6. A ép. Fszt. 1., Tel: ,

26 Erő a leszokáshoz honlap

27 Szén-monoxid (CO) szint mérés
A CO mérgező gáz, amely a vér oxigént szállító vörösvértesteihez kapcsolódva mérgezi a szervezet sejtjeit és súlyos esetben halált okoz. A kilélegzett levegő CO tartalma dohányosoknál jóval meghaladja a nemdohányzóknál mért értéket. A szénmonoxid szintje 10 és 80 között változhat. A 10 alatti érték alkalmi dohányost jelez, a közötti az enyhe dohányost, és a 20 fölötti már komolyan károsítja az egészségét. A mérés egyszerű, gyors és fájdalommentes A CO mérés hozzásegítheti a dohányosokat ahhoz, hogy felismerjék a dohányzás okozta egészségkárosodásukat és a dohányzásról történő leszokás mellett döntsenek!

28

29 Köszönjük a figyelmet! Sok sikert kívánunk a leszokni vágyóknak!

30 TÜDŐDAGANATOK Magyarország Európában első helyen áll
Tüdőrák kialakulása: -genetika, életmód, környezeti hatások -veszélye 15x nagyobb a rendszeresen dohányzók között Cigarettafüst karcinogén anyagai (aromás szénhidrogének, nitrozoaminok, aromás aminok) Fontos körülmény a dohányzás - időtartama - elszívott cigaretták mennyisége, - minősége

31 EGYÉB DAGANATOS BETEGSÉGEK
Gégerák- férfiaknál -27x gyakoribb 84% dohányzás következménye (dohányzás és alkohol együtt tovább növeli a gégedaganat kockázatát) Ajak és szájüregi daganatok -13x gyakoribb (alkohol + rossz száj higiéné) Nyelőcsődaganat x gyakoribb Hasnyálmirigyrák x gyakoribb Hólyagrák x gyakoribb Méhnyakrák -kotinin)

32 LÉGZŐSZERVI BETEGSÉGEK
COPD-CHR. BRONCHITIS ÉS EMPHYSEMA A hörgőváladék felszaporodása és a gyulladásos folyamatok MELLETT a hörgők izomzata is érintett, a hörgők közötti térben lévő kötőszövetek is felszaporodhatnak. Ez az oka annak, hogy a dohányosoknál gyakrabban alakul ki az asztmához hasonló fulladáshoz vezető hörgőgörcs.(BRONCHITISZ) A dohányosok hörgőgörcse sokkal nehezebben reagál a különböző gyógyszeres kezelésekre, mint az asztmásoké, hiszen eltérő okok, másfajta sejtek játszanak szerepet a gyulladás kialakulásában. A tüdő rugalmas állományának elvesztése a tüdőtágulat (emfizéma) kialakulásának fontos oka.

33 Hatékony kezelés csak a leszokás esetén képzelhető el
COPD A dohányzás leggyakoribb súlyos következménye Hazánkban kb embert érint 4. Vezető halálok A dohányzók 15 %-a lesz COPD-s Hatékony kezelés csak a leszokás esetén képzelhető el

34 A dohányzás hatásai Keringési betegségek Magas vérnyomás Tüdőrák
Krónikus légzőszervi betegségek Cukorbetegség Végtagi gangréna Thrombózis Immunrendszer Sebgyógyulás Szembetegségek Fog-, ínybetegségek

35 Passzív dohányzás - miért kell korlátozni?
A passzív dohányzás betegséget és halált okoz Az EU 25 tagállamában évente ember hal meg passzív dohányzás következtében Magyarországon 2004-ben 2300 ember halt meg azért, mert mások dohányfüstjét belélegezte, közülük majdnem 1100 sohasem dohányzott ben a magyar társadalomnak és költségvetésnek 17 milliárd forint vesztesége származott a passzív dohányzás miatt A magyar nemdohányzókat védő törvény szigora messze elmarad a dohányzás visszaszorításában sikeres országokétól, a jelen európai "trendtől", a nemzetközi ajánlásoktól és a magyar lakosság egészségnek érdekeitől

36 DOHÁNYZÁS HATÁSA A MAGZATRA
Terhesség alatti dohányzás a születendő gyermek szellemi, értelmi fogyatékosságának lehet az okozója. A dohányzó terhesek újszülötteinek körében gyakran észlelhető légúti megbetegedés. A szoptatási időszak alatti anyai dohányzás károsítja a csecsemő egészségét. - Az anyatej közvetíti a dohányfüst méreganyagait! A terhesség vagy szoptatás alatti dohányzás növeli a „csecsemőkori hirtelen halál” gyakoriságát.

37 WHO VÉLEMÉNY A DOHÁNYZÁSRÓL
A dohányzás népegészségügyi katasztrófa A betegségek és az idő előtti halálozás legfontosabb és megelőzhető oka Több áldozatot szed, mint az alkohol, a kábítószerek, a fertőzések, a tűzesetek és bűnügyek együttvéve

38 A DOHÁNYZÁS EPIDEMIOLÓGIÁJA
Évente közel 5 millió ember hal meg a világon dohányzás okozta betegségekben 15-20 évet veszítenek az életükből Több rizikófaktor jelenlétével a betegségek valószínűsége hatványozódik

39 A DOHÁNYNÖVÉNY A dohány (Nicotiana tabacum) egyéves lágyszárú növény, amely Közép-Amerikából származik. Termesztése és feldolgozása hazánkban 1867 óta állami monopólium. Hazánkban mintegy hektáron termesztenek dohányt, elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyékben. A dohány élvezeti növény, amelyet a leveléért termesztenek. Egy növényen db levél fejlődik ki. A főszáron fejlődő levelekben raktározódó nikotin a legfontosabb alkaloidája

40 A DOHÁNY DIADALÚTJA patikaszer: por, forrázat, pilula, szirup,kenőcs Betegségekre pestis, tífusz, aszthma, epilepszia

41 A DOHÁNY DIADALÚTJA EURÓPÁBAN
1700-as évektől élvezeti szer 1647: Füstölés-duhán (török) 1620: Szippantás (tubákolás) tabaco (spanyol) tabak 1700: Pipázás (férfi kiváltság) 1748: Burnótozás (délszláv) burnót 1800: Rágás (magyar) 1820: Szivarozás (Anglia ) 1860: Cigaretta

42 DOHÁNYZÁS ÁRNYOLDALAI
I. Jakab angol király adóztatja- ”undorító a szemnek,förtelmes az orrnak, ártalmas az agynak és veszedelmes a tüdőnek” 1951-ben Angliában prospektív vizsgálat: -20 éven át férfi orvost ellenőriztek -14x gyakoribb a tüdőrák 1964!! USA – tisztiorvosa bejelenti: „a dohányzás káros az egészségre!” 1971 USA – tilos a tv- hirdetés 1997 Magyarország - reklámtörvény

43 DOHÁNYZÁSI SZOKÁSOK A VILÁGON
KELET EURÓPA ÉS KÖZÉP ÁZSIA FFI:59% N:26% KELET ÁZSIA ÁS ÓCEÁNIA FFI:59% N:4% LATIN AMERIKA ÉS KARIB TÉRSÉG FFI:40% N:21% ÉSZAK AFRIKA FFI:44% N:5% SZAHARAI AFRIKA FFI:33% N:10% ÉSZAK AMERIKA ÉS NYUGAT EURÓPA FFI:34% N:25%

44 DOHÁNYZÁSI SZOKÁSOK EURÓPÁBAN
Magyarország: évente 8000 tüdőrák miatti haláleset

45 Lakossági dohányzási szokások
SZERBIA-MONTENEGRÓ 47% GÖRÖGORSZÁG 36% OROSZORSZÁG 35% NÉMETORSZÁG 35% MAGYARORSZÁG 31% . SVÉDORSZÁG 18%

46 HAZAI ADATOK: 2003 A serdülőkorúak több, mint 40 % dohányzik
MILLIÁRD CIGARETTA Fekete kereskedelmi adatok nélkül 6391 cigaretta / dohányzó / év 19 cigaretta / dohányzó / nap 18 év feletti dohányzók aránya 34%, férfi 41.1% nő: 28,1% A serdülőkorúak több, mint 40 % dohányzik

47 DOHÁNYZÁS KÖVETKEZMÉNYEI
DAGANATOS BETEGSÉGEK LÉGZŐSZERVI BETEGSÉGEK KERINGÉSI RENDSZER BETEGSÉGEI EMÉSZTŐRENDSZER BETEGSÉGEI SZEMBETEGSÉGEK DOHÁNYZÁS HATÁSA A NŐKRE I.-II. DOHÁNYZÁS HATÁSA A MAGZATRA DOHÁNYZÁS HATÁSA A GYERMEKEKRE

48 SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI MEGBETEGEDÉSEK I.
ARTERIOSCLEROSIS MYOCARDALIS ISCHAMIA TROMBOELMBOLIA AGYIÉR BETEGSÉGEK PERIFÉRIÁS ÉRBETEGSÉGEK MALIGNUS HYPERTONIA AORTA ANEURIZMA SZÍVELÉGTELENSÉG,RITMUSZAVAROK

49 SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI MEGBETEGEDÉSEK II.
1. Helyen állnak a hazai halálozási statisztikákban 1 szál cigaretta elszívása után a koszorúereken átáramló vér 7%-al csökken és nő a koronáriák ellenállása----hypoxia,angina Myokardialis infarktus—egyértelmű összefüggés van a dohányos évek és az elszívott cigaretták száma között (év, szám, nő—rizikó nő) Érszűkület—nikotin direkt toxikus hatása -vérlemezkék működésének változása -egyéb vérösszetevők változása

50 SZEMÉSZETI BETEGSÉGEK
A dohányzás okozta hypoxia a szem betegségeinek kiváltója Szürkehályog- a cigaretta füst szilárd részecskéi 2x gyakoribb Makula degeneráció- súlyos vaksághoz vezető elváltozás 2,5 x gyakoribb

51 TÁPLÁLKOZÁSI RENDSZER BETEGSÉGEI
Gingivitis, stomatitis 80%-ban a dohányzás következménye (alkohol és rossz higiéné) Gyomorfekély 48% Helicobacter Pilori 24% NSAID 23% dohányzás

52 DOHÁNYZÁS HATÁSA A NŐKRE I.
Nőket fokozottan veszélyezteti !! gyakoriság Peptikus fekély,Crohn-betegség, szürkehályog, csontritkulás Méhnyakrák korai menopausa menstruációs panaszok Fogamzásgátló és dohányzás - 10 x a tromboembolia - ischemiás szívbetegség kockázata

53 DOHÁNYZÁS HATÁSA A NŐKRE II.
Nehezebben esnek teherbe Gyakoribb -a méhen kívüli terhesség -a spontán vetélés -a korai burokrepedés -a méhlepény rendellenessége -a koraszülés -a méhen belüli elhalás

54 DOHÁNYZÁS HATÁSA A MAGZATRA
Oxygén hiány + szénmonoxid korai magzati korban elhalást okoz Méhlepény károsodás Kis súlyú újszülöttek / adaptációs zavarral Gyakoribb fejlődési rendellenességek (szájpadlás,végtaghiány) Gyakoribb csecsemőbetegségek Bölcsőhalál szignifikánsan gyakoribb

55 DOHÁNYZÁS HATÁSA A GYERMEKEKRE
Passzív dohányzás Fejlődési lemaradás: -magasság, intellektuális képességek -olvasási, beilleszkedési zavarok Aszthma gyakoriság nő Gyakoribb alsó és felső légúti megbetegedések

56 MIÉRT ÉRDEMES LESZOKNI? I.
Rögtön: Pénzt takarít meg Nem károsítja tovább a környezetében élők egészségét 20 perc múlva Rr értéke rendeződik Szapora szívműködés javul Kéz és láb hőmérséklete javul 8 óra múlva: A vérben lévő co kiürül Vér o2 tartalma nő 24 óra múlva: Csökken az infarktus veszélye

57 MIÉRT ÉRDEMES LESZOKNI? II.
48 óra múlva: újra érzi az illatokat és az ételek ízét 72 óra múlva: -Könnyebb lesz a légzés -Javul a fizikai teljesítőképesség Néhány hét múlva: -Nincs rossz lelelet és szájíz -Javul a a vérkeringés és a szív teljesítő képessége -Tovább javul a tüdőkapacitás Néhány hónap múlva: -Csökken a köhögés,a köpet -Javul a tüdő öntisztulása Néhány év múlva: -Csökken a rákos betegségek gyakorisága


Letölteni ppt "Leszokás a dohányzásról"

Hasonló előadás


Google Hirdetések