Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaMargit Mészárosné Megváltozta több, mint 9 éve
1
SZAKSZOLGÁLATOK A szülő és pedagógus nevelő munkáját és a nevelési – oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. ( Közokt.törvény § )
2
GYÓGYPEDAGÓGIAI TANÁCADÁS, KORAI FEJLESZTÉS ÉS GONDOZÁS
Feladata az SNI-s gyermek gondozása, korai fejlesztése szülő bevonásával. Ha a gyermek betöltötte a 3.évet akkor vehet részt a fejlesztésben ha nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésben. FEJLESZTŐ FELKÉSZÍTÉS Feladata, hogy azoknak az SNI-s gyerekeknek biztosítsa a frjlődéshez szükséges felkészítést , akik nem tudták elkezdeni, tankötelezettségük ellenére az iskolát. TANULÉSI KÉPESSÉGET VIZSGÁLÓ SZAKÉRTŐI ÉS REHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉG Itt kell a fogyatékosság szűrését végezni, illetve a vizsgálat alapján javaslatot tenni a gyermek különleges gondozására, ellátás módjára, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra. Vizsgálni kell a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét. NEVELÉSI TANÁCSADÁS - Feladata annak megállapítása, hogy a gyermek tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzd, valamint erre irányuló fejlesztő foglalkozás elrendelése szülő és pedagógus bevonásával. - szakvélemény készítése óvoda, iskola, szülő, kollégium kérésére - ellátja a pszichológusi tevékenységi kört
3
Feladata a központi idegrendszeri sérültek fejlesztése és gondozása.
LOGOPÉDIAI ELLÁTÁS Feladata a beszédhibás, beszédhibák javítása, nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása. TOVÁBBTANULÁSI, PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÁS Feladata a tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata, és ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása. KONDUKTÍV PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Feladata a központi idegrendszeri sérültek fejlesztése és gondozása. GYÓGYTESTNEVELÉS A gyermek speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha erre szakorvos utalja.
4
Nevelési tanácsadás ELLÁTÁSI FORMÁK
- A tanulási – magatartási és beilleszkedési nehézségekkel ( TMB ) küzdő gyermekek ellátásával foglalkozik. - diagnosztizálja a gyerek állapotát és biztosítja a megfelelő ellátást. - együttdolgozik : szülővel, gyerekkel – terápiás jellegű kapcsolat, pedagógussal, segítővel - a szolgáltatást kérheti: szülő, óvoda, iskola, gyermekorvos, gyermekvédelmi intézmény - a gyermek vizsgálatához szülő beleegyezése szükséges ELLÁTÁSI FORMÁK PSZICHODIAGNISZTIKAI PSZICHOTERÁPIÁK ( játék, viselkedés, család, zeneterápia) EGYÉNRE SZABOTT FEJLESZTŐ TERÁPIÁK ( óvodásoknak, iskolásoknak részképesség- zavarok terápiája ) SPECIÁLIS TERÁPIÁK ( tanulást segítő mozgás terápia, relaxáció, mozgásterápiák, tanulási tréningek ) SERDÜLŐGONDOZÁS ( beszéljük meg, önismereti, tanzkási technikák csoport )
5
SZAKVÉLEMÉNYEK FELÉPÍTÉSE
RÉSZLETES SZEMÉLYI ADATOK VIZSGÁLAT KÉRÉSÉNEK OKA ANAMNÉZIS PSZICHOLÓGIAI, PEDAGÓGIAI VIZSGÁLATOK ( intelligencia, ember vagy más rajzvizsgálat, vizuo-motoros teszt, olvasás, írás, helyesírás, beszédvizsgálat, szókincs, matematikai gondolkodás vizsgálata ÉRVÉNYESSÉG MEGADÁSA FELLEBEZÉSI LEHETŐSÉGRŐL VALÓ TÁJÉKOZTATÁS ALÁÍRÁSOK A szülővel mindig meg kell beszélni az eredményeket, és hogy mi fog kerülni a szakvéleménybe, mi lesz a javaslat stb.
6
AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS, MENTÁLHIGIÉNÉ, DROGMEGELŐZÉS
7
Az egészségnevelés fejlődéslélektani vonatkozásai
Az egészség a szervezet olyan harmonikus állapota, mely lehetővé teszi a szervek kiegyensúlyozott, zavartalan működését és az alkalmazkodást a tárgyi és társadalmi környezethez. Az egészségnevelés, mint pedagógiai tevékenység az egészség megvédésére irányuló tudat – és magatartásformálást jelenti. az egészségnevelés eredményeként alakul ki az egészségkultúra, melynek összetevői: - ismeretek: - képesség és készség - komplex egészségi állapot ( testi, lelki és társas kapcsolati mechanizmusok együttműködése ) - preventív attitűd ( az egészségkárosodást okozó, a veszélyeztető életmódot megvalósító tényezőkkel szembeni elutasító pozitív beállítódás )
8
AZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKA JELLEGZETESSÉGEI A FEJLŐDÉSLÉLEKTAN NÉZŐPONTJÁBÓL
MÉHEN BELÜLI FEJLŐDÉS Az intrauterin vagy pernatális kor kb 280 napig tart. A fejlődés három szakaszra bontható: Csíraszakasz - kb 2 hétig a méh falához való kapcsolódásig tart. Embrionális szakasz - kb. a 8. hét végéig tart, a fontosabb szervek primitív alakja jelenik meg, kialakulnak az egyszerű reflexhez szükséges idegelemek is. Magzati szakasz születésig tart Az egészségnevelés feladata ebben a szakaszban az intruterin ártalmak megelőzése. Óvakodni kell a vírusos megbetegedéstől, röntgensugárzástól, alkohol, drog, dohány beviteltől. AZ ÚJSZÜLÖTT ÉS CSECSEMŐKOR Az újszülött kor 1-3 hónapig tart ( hallása csontvezetése, látása foltlátás, érzékeny a szagra, ízlése fejlett ) A csecsemőkor 1 éves korig tart (minden érzékszerv használata tökéletesre fejlődik ) Fontos az anya – gyermek kapcsolat, hiányában retardációs tünet együttes a hospitalizmus lép fel, mely érzelmi, értelmi és testi fejlődésben való lemaradást eredményez.
9
KISGYERMEKKOR ÓVODÁSKOR
1-3 éves időszakot foglalja magába ( járás, beszéd tanulás, az utánzás időszakának is nevezi, ez a fő tanulási módszere ) Az egészségnevelés ebben a korban a gyermeki kompetencia megfelelő kezelését jelenti. A kialakuló éntudat, az önállósodási tendenciák és ezek akadályba ütközése során dacos viselkedés lép fel. Ennek kezelése a fő feladat. ÓVODÁSKOR 3-6 éves kor. Észlelésének jellemzője a szinkretizmus – a globalitásban megjelenik, hogy az élményben a körvonalazott egész elnyomja a lényeges részeket, - a lényegtelen dolgok kerülnek előtérbe- Térészlelése egocentrikus, időészlelése eseményhez kötött, nagyfokú érzelmi ingerelhetőség és gyenge érzelmi stabilitás jellemzi. Mi ez? Kornak is hívjuk. Fokozódó önállósodási törekvések Fő tevékenysége a játék ( KARL BÜHLER alapján a játék fajtái: funkciós ( én csinálom öröme ), szerepjáték ( életszerű, már vannak szabályok ), szabályjáték ( pl. társasjáték ), konstrukciós játék ( pl. építőjáték, az alkotás öröme motivál ). A játék a társas kapcsolatok kiteljesedésének a színtere Együttlét: egy helyen egymás mellett. Együttmozgás: társ mozgásának utánzása adja az örömöt. Tárgy körüli összeverődés . Összedolgozás. Együttműködés AZ INTÉZMÉNYES NEVELÉS SZINTERE AZ ÓVODA!
10
KÖZÉPSŐ GYERMEKKOR Az iskolába lépéstől a serdülés megindulásáig tart.
Térészlelése a gyakorlati cselekvésben biztos Érzelmileg kiegyensúlyozott A konkrét, mért időben jól tud tájékozódni Oksági magyarázat racionális Céljait többnyire a felnőttek adják Akaratereje, kitartása a végrehajtás folyamatában erős Ebben az életkorban az egészségnevelés alapelvei nem változnak, megváltozik viszont a megterhelés eloszlása és vele együtt a kisegítő és preventív eljárások fontossága. Egészségnevelés szempontjából fontos az óraközi szünet, nagyon leterhelt a gyermek szervezete, legjobb pihenés ilyenkor a másfajta ingerhatás. Pszichológiai terhelés szempontjából a tanítási órákat rövidebb szakaszokra kell osztani. ( az 1.osztályos figyelme , az 5.-es figyelme 30 perc) Az órarend elkészítésénél is figyelembe kell venni a szellemi teljesítmény ritmusát. ( maximális a teljesítmény a 2-3. órában, ebéd után csökken, majd 4 óra felé megint aktív, ezután egyre csökken a szint ).
11
SERDÜLŐKOR 11-12, és 18-19 év közé tehető
Az érzékszervek a kor végére eléri a felnőttek jellemzőit A gondolkodás által irányított észlelés a jellemző A bevésés megértésen alapul Érzelmileg labilis Élményt jelent számára a logikai, elvont feladatok megoldása Önérvényesítő törekvései kifejlettek, ha a cél tőle ered, akkor bizonyítani akar Keveset mérlegel, könnyen dönt Kialakul az én identitás > >>> integrált énkép Az egészségnevelés itt már azon alapulhat, hogy a serdülő felel saját életmódjáért, mely tartalmazza a helyes táplálkozást, megfelelő alvásidőt, az aktív pihenést. Ezeknek a megfelelő kordában tartás a cél.
12
IFJÚKOR FELNŐTTKOR 18-24 év közti idő
Alkalmassá válik a megfelelő pálya és hivatás választásra, családalapításra A korszak alapvető életereje a hűség, mely az állandóságban jelenik meg FELNŐTTKOR Fiatal felnőttkor > év, szülőktől való elszakadás, társválasztás, intimitás Középső felnőttkor > év, átértékelés, másokhoz való viszonyunk, és önmagunk elfogadása – „ Már nem vagyok a régi!” Öregkor > év, megkezdődik a mentális képességek leépülése Aggkor > 80 felett,
13
fejlődéselméletek Az egészségnevelés során megvalósítandó preventív munka tervezéséhez három fejlődéselmélettel foglalkozunk. Az elméletek kérdésfelvetése elsősorban az, hogy az egyes életkorokban melyek a személyiség alakulási folyamatának jellemzői és meghatározó tényezői.
14
PSZICHOSZEXUÁLIS FEJLŐDÉS
Sigmund Freud elmélete szerint az emberi viselkedés tudattalan hajtóerői szexuális természetűek. Így a személyiség fejlődését a libidófejlődéssel írja le. Orális szakasz >>> 1 év, az örömszerzés az evéshez kapcsolódik, annak összes reflextevékenységéhez Anális szakasz >>> 2-3 év, a széklet visszatartása, majd megfelelő időben történő elengedése során a kínzó feszültség kellemes kéjérzetbe csap át, és ez okozza az örömet. Fallikus szakasz >>> 3-6 év, megjelenik a nem szervek iránt érdeklődés és ingerlésük okozta örömszerzés Látencia szakasza >>> 6-10 év, az ösztönnyugvás kora. Serdülőkor >>> év, szülőkről való leválás kora, intim kapcsolatok kialakítása családon kívül
15
PSZICHOSZOCIÁLIS FEJLŐDÉS
Erik Erikson úgy véli, hogy az emberi fejlődés egyik fontos eleme a bennünk lévő lehetőségek kibontakoztatása. A fejlődés egymást követő szakaszai eleve tartalmaznak konfliktusokat és a továbbfejlődés válságait. A fejlődés mindig a szociális viszonyokon keresztül zajlik és az egyes szakaszokban felmerülő krízisek megoldásán múlik. Életkor Fejlődési stádium Pszichoszociális konfliktus 0-2 Orális – szenzoros Bizalom vagy bizalmatlanság 2-3 Anális – testi Önállóság vagy kétely 3-6 Infantilis – genitális lokomóció Kezdeményezés vagy bűntudat 6-12 Látencia Teljesítmény vagy csökkentértékűség 12-19 Serdülés Identitás vagy szerepdiffúzió 20-40 Fiatal felnőttkor Intimitás vagy elszigetelődés 40-60 Felnőttkor Alkotóképesség vagy stagnálás 60- Érettség Integritás vagy kétségbeesés
16
KOGNITÍV FEJLŐDÉS Jean Piaget elmélete szerint a gyermek az őt ért hatások aktív feldolgozója, kísérletezik, elméleteket gyárt, sémákat hoz létre, melyek alapján a fejlődés következő szakaszait különbözteti meg: Szenzomotoros intelligencia: 2 éves korig, az én és a külvilág kapcsolatát cselekvések, és azok következményeiként tanulja meg. Kialakulnak a konstanciák és az érzékszervi mozgásos sémák. Preoperatív intelligencia: 2-7 év, hiányosak a logikai gondolkodások, 4 éves kórtól beszélhetünk intuitív gondolkodásról, mely az énközpontúság elvével bír. Operatív intelligencia: 7 évtől: kialakul a fogalmakkal való gondolkodás
17
Lelki egészség Az iskola mentálhigiénés nevelés szempontjából primee színtér. Több időt töltünk az iskolában mint otthon, így nagy szerep vár az intézményre e téren is. Az iskolai mentálhigiéné legfontosabb feladatterülete a primer prevenció. Mentálhigiénés szempontból pozitívan értékelhető az az intézmény mely: egyértelmű, világos célkitűzés Közös döntéshozatal Azonosulás az iskolával Érdekegyeztetés a közreműködőkkel Változtatási szándék Meghatározott kommunikáció iskolán belül, kívül Autonómia Örömmel végzett tevékenység és annak elismerése Az iskola mentálhigiénés tevékenysége akkor elégtelen ha: Megújulásra képtelen, az igényekhez, társadalmi elvárásokhoz nem igazodik Nem tud eleget tenni az elé támasztott elvárásoknak Túlságosan áteresztővé válik a társadalomból áradó destruktív erők számára. Az iskola, mint mentálhigiénés intézmény akkor tud harmonikusan működni ha: - Nyitott a környező társadalomra, így a szülőkkel is jó kapcsolatba kerül, ami elengedhetetlen az eredményes munkához az iskolán belül, ami a szocializáció feltétele.
18
DROGPREVENCIÓ Kábítószer, minden olyan anyag, ami bekerülve az emberi szervezetbe, megváltoztatja a pillanatnyi pszichikus állapotot, serkentő vagy gátló hatása van, örömet, boldog állapotot okoz, vagy átformálja az egyén tudattartamát, megváltoztatja vélekedését. E téren a fiatalkorúak a legveszélyeztetebbek. Ma már jól látszik, hogy a kábítószer használat ténye nem szüntethető meg, a jelenséggel együtt kell élni. A megoldás a megelőzésben a tudatformálásban gyökerezhet! A család – ahol egyre nagyobb és nő a feszültség, konfliktus, kilátástalanság – mellett az iskolának is ki kell vennie e téren a nevelő szerepet. Az iskolában már megjelenik sajnálatos módon a drog, már az alsó tagozatos gyerekek nagy része kipróbálta a dohányzást, némelyikük az alkoholt és van aki a” szipuzást”, mint drogot is ismeri, a felsőbb éveseknél ezek az arányok nőnek, és már van aki valamely szintetikus droggal is találkozott már ( party drog ).
19
A probléma kezelésére különböző modelleket dolgoztak ki:
Kriminális modell:a drogozót bűnelkövetőként kezeli, magatartását deviánsnak minősíti, ha kell bünteti Medikális modell:a drogfogyasztót betegnek kezeli, beavatkozásával megelőzést, a terápiát, rehabilitációt vállalja fel. Szociális modell: legfőbb eszköze a megelőzés DADA program (Dohányzás, Alkohol, Drog, Aids ) 4K program (közlekedés, környezet, kábítószerek korosztályos veszélyei )
20
A VEZETÉS MENTÁLHIGIÉNÉJE
Az egészségpedagógia egyik feladata felkészíteni az embereket az irányítással járó feladatok jelentette kihívásokkal való megküzdésre, vezetőként az egészség megőrzésére. A vezetéslélektan, mint alkalmazott pszichológiai tudomány a vezető személyiségét a munkahelyi környezetben végzett vezetői tevékenységét vizsgálja a teljesítmény optimalizálása szempontjából azért, hogy a tevékenység általános és speciális törvényszerűségeit feltárja.
21
A SZOCIÁLIS BEFOLYÁSOLÁS
A dolgozók a vezetése szociális befolyásként élik meg, attól függően, hogy ez milyen mértékben eredményez attitűdváltozást a személyiségen belül H.C. Kelman a szociális befolyásolásnak három szintjét különbözteti meg. 1.) BEHÓDOLÁS : ha az egyén azért fogadja el a befolyásolást, mert ezzel számára kedvező hatást fog tudni kiváltani a másik emberből, azért viselkedik az elvárásnak megfelelően, mert úgy érzi nincs más lehetősége. Az attitűdváltozás minimális, elsősorban a kognitív szférát érinti. 2.) AZONOSULÁS : az átvett viselkedés a személy identitásán alapuló szerepviszony következménye, ez valósul meg az identifikációs és az empátiás modellkövetés folyamatában. Az értékrendszerre minimális hatása van 3.) INTERIORIZÁCIÓ : ennek során a dolgozó azért fogadja el a befolyásoló utasításait, mivel a kívánt viselkedéssel maga is egyetért, értékrendszerével összhangban van. E befolyás alatt olyan értékek jelennek meg számára, melyeket fontosnak tart. A pedagógiai vezetésnek a célja az interorizáció szintjének elérése.
22
AZ ELVÁRT VISELKEDÉS FELTÉTELE
A SZOCIÁLIS BEFOLYÁSOLÁS HÁROM SZINTJÉT ÖSSZEGEZVE BEHÓDOLÁS AZONOSULÁS INTERORIZÁCIÓ CÉLJA Jutalom megszerzése, büntetés elkerülése Pozitív énkép kialakítása az egyéni értékrend megvalósítása A BEFOLYÁSOLÓ VEZETÉSI MÓDSZEREI Követelés, jutalmazás, büntetés Páldaadás, modellnyújtás Meggyőzés: a meggyőződés kialakítása BEFOLYÁSOLÓ ERŐ A befolyásoló szociális hatalma, jutalmazó és büntető szerepköre Kölcsönös vonzalom, érzelmi elfogadás A befolyásoló szakértelme,megbízhatósága és szavahihetősége ÉRZELMI ÉLMÉNY Öröm, félelem Szeretet, elfogadás, vonzalom, kötődés Magasabb rendű (intellektuális, erkölcsi,esztétikai) érzelmek AZ ELVÁRT VISELKEDÉS FELTÉTELE A befolyásoló jelenléte A befolyásolóval való pozitív érzelmi viszony A kapcsolattól független értékkongurencia A VISELKEDÉS INDÍTÉKA Külső motiváció Külső és belső motívumok Belsőleg motivált viselkedés
23
SZEREPKONFLIKTUSOK Szerepkonfliktusról akkor beszélünk, ha a megvalósított szerepviselkedés nem felel meg a szerepelvárásoknak. A tartósan fennálló szerepkonfliktusok felborítják szervezetünk egyensúlyi állapotát ( a homeosztázist ). Ezt a feszült érzelmi állapotot nevezzük stresszhelyzetnek. Ez a rossz lelkiállapot a szervezetünk megbetegedéséhez vezet>>> pszichoszomatikus megbetegedés, Szerepkonfliktusok fajtái: Szerepen belüli konfliktus > ellentétes elvárások különböző szereppartnerek részéről ( osztályfőnök-osztály, több együttlétet igényelne ) > komplementer szereppartner ellentétes elvárásai ( nagylányoktól az anyuka elvárja, hogy felnőtt módjára önállóan főzzön, de este ne discoba menje, hanem aludni, mint a gyerekek) Személy – szerep konfliktus a szerep teljesítéséhez a személynek valamilyen meggyőződését, hitét kell feladnia
24
A szerepfeszültség csökkentésének főbb módszerei
TÁRSADALMI VÉDŐMECHANIZMUS – akiknek hivatásbeli és állampolgári kötelezettségeik konfliktust eredményeznek ( pl. orvos, ügyvéd, pedagógus, ) RÍTUSOK – ezek a szertartások megkímélik az embert bizonyos szerepzavartól ( pl. nyugdíjazási búcsúztató ) SZEREPHIERERCHIA – kialakult az a rendszer melyben automatikus a választás ( pl. gyerek születésekor az apa automatikusan elhagyhatja a munkahelyét) EGYÉNI VÉDŐMECHANIZMUSOK a.) FIGYELEM MEGOSZTÁS ( kiszorítjuk a tudatunkból az egyik szerepet, míg a másiknak felelünk meg, Freud ezt elfojtásnak nevezte ) b.) SZEREPKOMPENZÁCIÓ ( segédeszközök segítségével ellensúlyozzuk a feszültséget, pl. hippi ruházat ) c.) RACIONALIZÁLÁS – logikus elméleteket gyártunk arra vonatkozóan, hogy miért nem tudunk megfelelni az adott szerepnek ) d.) KOMPROMISSZUMKÉPZÉS – átalakítjuk a konfliktust keltő tényezőt magunknak úgy, hogy megfeleljen ( pl.” matekból jó nekem a kettes is!”) KÁBÍTÁS – drogok segítségével zárjuk ki tudatunkból a szerep okozta elvárások feszültségét
25
VEZETŐI ATTITŰD ÉS A VEEZTŐI STÍLUS
A vezetői attitűd a szociális attitűd speciális fajtája. A vezetési eljárások hátterét adó, a beosztottakra irányuló értékelő viszonyulás, amely meghatározza az eljárások konkrét formáit és alkalmazásuk gyakoriságát. SZERKEZETÉT TEKINTVE HÁROM FAJTÁJÁT KÜLÖNÍTÜNK EL: KOGNITÍV vagy megismerési – ezek az ismeretek a dolgozókra vonatkozóak AFFEKTÍV vagy érzelmi – dolgozók irányába mutató komponens pl. szimpátia KONATÍV vagy viselkedési összetevő – azok a szándékok melyek a beosztottakra irányulnak
26
A munkahelyi ( iskolai ) légkör
Az iskolát, mint szervezetet tekintve a légkör egy komplex jellemző, amely az intézmény egyedi arculatát tükrözi. A szervezeti klímát az egyének észlelik és az közvetett módon hat a tevékenységükre. Így a klímát a szervezetet értékelő jellemzőkön keresztül lehet megragadni.. Az iskola klíma jellemzői: Higiénés tényező ( fizikai környezet, felügyelet, érzelmi biztonság) A rendtartásban és a házirendben megjelenő hivatalos irányvonal és szabályrendszer Az erőforrások Releváns attitűdök rendszere Kulturális normák Formális és informális kapcsolatok A vezetési stílus egyvelege. Az iskolai légkört nagy mértékben befolyásolja a rituálék betartása ( pl. tanulószobai fegyelem, időbeosztás stb.), az információ gyors és pontos eljutása. Az iskolai légkör a diákok, tanárok közérzetéből alakul ki, és leírni az alapján tudjuk, hogy az egyének hogy érzik magukat az iskolában.
27
A PEDAGÓGUS ISKOLAI KÖZÉRZETE
Belső tényező Ide tartozik az oktató – nevelő munkában a teljesítménnyel való elégedettség, a tanári pályával kapcsolatos beállítódottság, a munkával kapcsolatos elismerések, a közös döntéshozatal. S mindezek stimuláló hatással vannak a pedagógus lelki világára. Külső tényező Elégedetlenséggel van kapcsolatban, mely a vezetőjéhez való viszonyból adódhat, ezek a következők: A gyermek magatartásproblémáival kapcsolatos megterhelések Rossz munkakörülmény Nagy időterhelés Iskolai morál problémái Stressz – tünetek tudatossága Érzelmi megterhelés Ezek KIÉGÉSHEZ vezethetnek
28
A PEDAGÓGUSOK KIÉGÉSE „ Csak addig szabad a katedrán állni, amíg úgy érezzük, hogy képességünk szerint jól végezzük munkánkat. Ha szellemileg vagy fizikailag már nem vagyunk erre alkalmasak, nem szabad a katedrára állni, tanítani – nevelni, mert többet ártunk, mint használunk.” (Thiering, 1996 )
29
FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK
H.J. Freudenberg: A szindróma krónikus emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek” Pines: a kiégést úgy tekinti, mint a személy törődési szándékának elvesztését azok irányába, akikkel együtt dolgozik. A kiégés nem más mint a teljes testi és lelki kimerültség. A kiégést kiváltja a boldogtalanság érzés, az elégedetlenség érzése . Széchenyi János: - egy tevékenységgel kapcsolatos pozitív motivációk elvesztése - az értékteremtő mozzanatot felváltja a rutin - nincs stratégia a kilábalásra
30
A KIÉGÉST KIVÁLTÓ OKOK ÉS A KIÉGÉS TÜNETEI
FREUDENBERGER szerint az okok: > érzelmi túlterheltség > bizonyos személyiségjegyek, melyek a pályaválasztáshoz vezettek > kliensközpontú orientálódás Ezek tünetei: > Testi szinten: krónikus fáradtság, gyengeség, kedvtelenség, testsúlyváltozás > Érzelmi szempontból: kimerülés, levertség, gyámoltalanság, reménytelenség > Szellemi kimerülés állapota: negatív beállítódás alakul ki önmagukkal, munkájukkal, és általában az élettel szemben. BARTH a következő okokat és ezek tüneteit tárta fel: > sok stressz, melyből érzelmi kimerülés következik > kevés motiváció, csökkent teljesítményhez vezet > megromlott kapcsolatok Véleménye szerint az öt szolgálati évet betöltő tanárok 25 % - a mutatja ezen jeleket.
31
Melyek azok az okok melyek kiemelten a tanárokra jellemzőek
ÁLLANDÓAN FOKOZOTT ÉRZELMI IGÉNYBEVÉTEL - a pedagógus nap mint nap mások gyerekeinek állnak készenlétre, átélik a saját érzéseiken túl a gyerekekét is, mely nagy megterheléssel járnak HATÁROK ELKÜLÖNÍTÉSE - saját határok kitolása, hogy a gyerekét be tusja fogadni, ez feszültséggel jár. Külön kell tudni választani a munkahelyet a magánélettől! AGRESSZIÓ KEZELÉSE - a pedagógus nem fejezheti ki dühét, haragját, melyek így csak fokozódnak. STRESSZESES ÁLLAPOT TÜNETEI PSZICHÉS TÜNETEK > RÖVID IDEG TARTÓ: szorongás, koncentrációcsökkenés, elkeseredettség, harag > HOSSZABB TÁVON: depresszió, elidegenedés, pszichoszomatikus tünetek( fejfájás, alvászavar ), magatartás zavarok, mértéktelen dohányzás alkoholfogyasztás SZOMATIKUS TÜNETEK > ÁTMENETIEK: vérnyomás emelkedés, meggyengült immunrendszer > TARTÓSAK: gyomorfekély, szív-érrendszeri betegségek, elhízás
32
Legfontosabb motiváló tényezők a tanárok számára
AUTONÓMIA – felelősség MÓDSZERTANI SZABADSÁG EMBERI ÉS TÁRGYI KÖRNYEZET KELLEMESSÉGE A TANTESTÜLET JÓ LÉGKÖRE KOLLÉGÁK TÁMOGATÁSA, EGYÜTTMŰKÖDÉSE SEGÍTŐKÉSZ VEZETÉS A tanárok elégedetlenségét az állások bizonytalansága és az alacsony fizetés okozza. Legveszélyeztetettebb az a pedagógus, aki zsúfolt osztályteremben, problematikus diákokkal dolgozik, az iskolával, osztállyal kapcsolatos döntésekbe kevés a beleszólása.
33
A kiégés folyamata EDELWICH ÉS BRODSKY szerint: A bizonytalan akarástól a bizonyítási kényszerig - a segítő arra való törekvése, hogy „ ideális legyen”. Fokozott erőfeszítés - a segítő bizonyítási kényszere miatt egyre elveszik a dolgok sűrűjében, kívülről biztosnak látszik ebből adódóan állandó fáradtság és az eredményesség csökkenése alakul ki. Személyes igények elhanyagolása - hazaviszik a munkát elmarad a saját érzelem, szerelem, humor A személyes igények és konfliktusok elfojtása - igyekeznek a környezet elől eltitkolni egészségi állapotukat ezt túlterheléssel oldják meg, mely még jobban kimerítik Az értékrend megváltozása - idő és energia hiányában elvesztik baráti kapcsolataikat, értékrendjüket. A fellépő problémák tagadása – beszülül a gondolatvilág, megszűnik a politika, a társadalmi események iránti érdeklődés Visszahúzódás – nem hat rá a külső inger Magatartás és viselkedésváltozás – minden kritikaként hat rá, értéktelenné válik a kapott szeretetre Depresszionalizálódás – az önértékelő képesség elvesztése Belső üresség – tartós lelki betegségek jellemzik Depresszió TELJES KIÉGÉS
34
BAGDY EMŐKE bizonyítási kényszer fokozott erőfeszítés saját igények elhanyagolása kiégés az igények, konfliktusok elfojtása értékrend átalakulása problématagadás depresszió visszahúzódás belső üresség érzése megváltozott magatartás depresszolizáció
35
EDELWICH, BRODSKY, BECKER a kiégés öt fázisát állapították meg:
Az idealizmus szakasza: nagy lelkesedés a szakmáért, a kliensért való fáradozás, a kollégákkal való kapcsolattartás a lelkes segítők munkaeszközei, ám ezek kudarcait személyesnek élik meg, a túlazonosulás miatt elvesztődik a határ a privát és a munka érzés szakaszai között. A realizmus szakasza: a távolságtartás és részvét egyensúlyán fáradozik Stangálás vagy a kiábrándulás fázisa: csökken a teljesítőképesség, érdeklődés, nyitottság. A klienssel való kapcsolat a legszükségesebbre korlátozódik, a kollégákkal való beszélgetés sokszor terhesek. A frusztráció fázisa: a klienseket becsmérlik, egyre több negatív változást észlelnek, kapcsolatban a megengedő és tekintélyelvű magatartás ingadozik. „ Miért kell csinálnom?” fázis Az apátia fázisa: a minimumra korlátozódik a klienssel való kapcsolata, a szakmai munka sematikusan történik, a kliens felé a hangulat ellenséges, a kollégákat kerüli, a helyzet megváltoztatásának lehetőségét kerüli.
36
A kiégés dinamikája A kiégés folyamat mindig kétirányú, mind a két résztvevő érintett. Elsősorban a személyes kapcsolatokat érintő probléma. EDELWICH ÉS BRODSKY a kiábrándultság terjedése alapján három irányt különböztet meg: Átterjedhet a diákról tanárra - a gyerek problémájával túlzottan azonosul a tanár Egyik tanárról a másikra - az új kollegát a régiek bevezetik abba az értékrendszerbe melyben az intézmény működik. „ Kár a gőzért!” „Te sem tudod megváltoztatni őket!” effektus. Tanárról diákra - a tanárok amikor elfáradnak nem képeses hatékonyan dolgozni, a gyerekekért nem tesznek annyit jót, nem következetesek, nem tudják az órát kézben tartani, ezeket a gyerek észreveszi és kihasználja.
37
A PEDAGÓGUS SZEMÉLYISÉGE, A VESZÉLYEZTETETT TANÁR JELLEGZETESSÉGEI
„ A PEDAGÓGUS NAP MINT NAP ÚJRA ÁTÉLI, HOGY A NEVELÉS – TANÍTÁS „ SZEMÉLYISÉG FOGYASZTÓ „ FOGLALKOZÁS.” ( Bagdy – Telkes, 1999)
38
A pedagógusok a legfontosabb munkaeszközüknek a személyiségüket tekintik. A személyiségük harmóniája vagy diszharmóniája modell értékű azonosulási mintát jelent a gyereknek. Az iskolának kiemelten fontos feladata kell, hogy legyen a nevelés, a személyiség formálása, az emberi kapcsolatok kialakításának készségének fejlesztése. A jó pedagógus > lelkileg egészséges kiegyensúlyozott > igazi egyéniség > sajátos atmoszférát tud teremteni > biztonságot , szeretetet tud adni > az elérendő teljesítményt értékké tudja tenni. A pedagógusokkal szembeni elvárások sokszínűek de korántsem egyértelmű, Setényi meghatározása a következő a pedagógus: < élő lexikon, aki tudást ad át, < professzionális vállalati tréner, aki otthonosan mozog a készségfejlesztés világában, < rejtett informatikus, < minőségfejlesztési tanácsadó, < menedzser, < lélek mérnöke, < gyermekközpontúan él és cselekedik, < szociálpolitikai munkatárs.
39
Kiégés a pedagógusoknál
A KIÉGÉS ÁLTAL LEGINKÁBB VESZÉLYEZTETETT PEDAGÓGUSRA JELLEMZŐEK: Végsőkig elkötelezett és lelkesedéssel áll hozzá a problémához Lelkiismeretes, kreatív, gondoskodó és szorgalmas Nem tud nemet mondani, ezért többet vállal, mint amit elbír Állandó kapcsolatban van a diákokkal, nem számít gyors, látványos eredményre Irreális elvárásokat teljesít, tartós frusztrációnak van kitéve Munkamániás Elnyomott, hatalomnélküli A TANÁRI KIÉGÉS SZINDRÓMA KIALAKULÁSÁBAN A KÖVETKEZŐ TÉNYEZŐK JÁTSZANAK SZEREPET: ( a már előzőekben taglaltakon felül ) Szülői támogatás hiánya Rossz életfeltételek A pedagógus nem érzi magát nyugodtnak Megromlik az egészségi állapota A PEDAGÓGUS PÁLYA „TITKOS TÖRTÉNETE” : Beilleszkedés – 2-3 év Önálló megközelítés, arculat kialakítása és elfogadtatása – 5-8 év Autonóm oktatómunka Rutinná váló munka Kiégés Hanyatlás Magányos kilépés a munkából - nyugdíj
40
Kiégés megelőzésére, felismerésére és korrekciójára vonatkozó javaslatok
A SZERVEZET SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI A szervezet felelőssége, hogy biztosítsa az intézmény működése során azokat a tényezőket, amelyek maximális stressz mentességet, motiváló környezetet, hatékony munkavégzést biztosítanak. Az egészségesen működő intézmények mutatói Renate Schmidt szerint: - a célok világosak és megvalósíthatók, melyekkel a tagok azonosulhatnak - hatalom megosztása egységes részvételt biztosít a döntésben és megoldásban - a munkatársak teljesítőképességének igénybevételénél az egyén és az intézmény érdekei is mérlegre kerülnek - külső belső kommunikáció nyitott - szerepe van az intézményben az örömnek és elismerésnek - a szervezet tagjai nyitottak az újra - lehetőség van a konfliktusokból tanulni Setényi szerint a jó intézményi környezethez fontos: > világos és jól kommunikált intézményi követelmény > a munka folyamatos értékelése > gondosan ápolt partnerkapcsolatok > színterek biztosítása, ahol az egyén saját gondjairól tud beszélni > intézményen belüli nyilvánosság > szükség van arra hogy a pályán legyen modellt nyújtó támasz > továbbképzési rendszerek, tréningek
41
II. TRÉNIN ÉS SZUPERVÍZIÓ, MINT A PREVENCIÓ ÉS GYÓGYÍTÁS ESZKÖZEI
A tréning megelőző és gyógyító szerepének fontosságát nem lehet kellőképpen hangsúlyozni. A csoport műfaj erősíti a tolerancia kialakulását. Bagdy Emőke a szupervízió szükségességét hangsúlyozza. A szupervízió tanulási folyamat, amelyért a szupervizor a felelős akár egyéni akár csoportos formába, az élmény feldolgozásának lehetőségét adja meg. Célja a mindennapi tapasztalatokból való tanulás elősegítése. A szakmai tanulás és a személyiség fejlődése egész élet során zajlik. A segítő szakember a szupervizór segítségével feldolgozza a stresszt okozó szakmai integritását veszélyeztető munkatapasztalatokat, így képes napról napra fenntartani és újra teremteni emberi és szakmai integritását, ezáltal a szuprvizió fontos eszköze a kiégés megelőzésének. A szupervíziós folyamat tárgya: > a szakmai identitás megmunkálása > foglalkozási szerep és személyes identitás közti különbségek feldolgozása. A tartalmak mindig egyediek, ilyenek lehetnek: Motiváció tisztázása Személyes készségek és lehetőségek felismerése és fejlesztése Saját kompetencia határok felismerése Gátló és fejlesztő struktúrák felismerése Szerepek felismerése Értékek tudatosabbá tétele Saját viselkedési minták felismerése az élettörténet fényében
42
III. A PEDAGÓGUS LEHETŐSÉGEI AKIÉGÉS MEGELŐZÉSÉBEN
ÖNISMERET a reális önismeret teszi lehetővé elhivatottságának, motívumainak, attitűdjeinek tudatosítását. E tulajdonságok segítik: - részleges nevelési sikerek értékelésében - reális külső elvárások kialakításában - támogató munkahelyi kapcsolatok felismerésében - a stresszt okozta tényezők azonosításában - a pedagógiai optimizmus fenntartásában. AUTOGÉNTRÉNING e módszerrel olyan technikát kap a pedagógus, mely képes a lelki állapotát kordában tartani. Lényege, hogy megfelelő gyakorlás útján megtanulható egy koncentrált átkapcsolás nyugalmi állapotra, ezáltal a közérzet kiegyensúlyozottabb lesz. SEGÍTSÉGKÉRÉS ÉS ÖNGYÓGYÍTÁS nagyon fontos a család támogató háttere, ehhez azonban nyíltan kell vallanunk önmagunkról, hogy ha kell tudjanak segíteni
43
Óvintézkedések – még időben
Tekintsd át, melyek azok a problémás területek, ahol Sikertelenséget élsz meg, és mi ennek az oka Figyeld meg, melyek a túlterhelő helyzetek, szánd rá magad a helyzet tisztázására szolgáló BESZÉLGETÉSRE Bízz meg a kollégákban, adj nekik is feladatot Szakíts időt a kikapcsolódásra De főként ne felejtsd el, hogy NEM AZÉRT ÉLSZ, HOGY DOLGOZZ!
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.