Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

SZJA – TAO – KATA – KIVA ESETTANULMÁNYOK Dr. Fellegi Miklós.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "SZJA – TAO – KATA – KIVA ESETTANULMÁNYOK Dr. Fellegi Miklós."— Előadás másolata:

1 SZJA – TAO – KATA – KIVA ESETTANULMÁNYOK Dr. Fellegi Miklós

2 Adópolitikai irányok  Arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó rendszer megszilárdítása  Gyermekvállalás ösztönzése az adórendszeren keresztül  A jogalkalmazási értelmezések egyértelműsítése  Egységes adó és illetékkulcs rendszer kialakítása  Vállalkozói környezet és versenyképesség javítása, befektetések ösztönzése, kkv szektor támogatása  Adózói adminisztrációs terhek – adó és vámhatósági – csökkentése  Adómorál erősítése, adórés csökkentése 2

3 Áttekintés SZJA TAO KATA KIVA Esettanulmányok 3

4 Családi kedvezmény  Külföldi illetőségű magánszemélyek esetében a családi adókedvezmény érvényesítése csak abban az esetben lehetséges, ha a magánszemélyt ugyanilyen vagy hasonló kedvezmény máshol nem illeti meg, és éves összes jövedelmének legalább 75 százaléka Magyarországon adóköteles.  Családi kedvezmény kiterjesztése az egyéni járulékokra (nyugdíj és egészségbiztosítás) 4

5 Külföldön is adóztatható jövedelmek kedvezményei  Belföldi illetőségű magánszemély, ha az adóévben, másik államban is adóköteles jövedelmet szerez, akkor adóalap kedvezményt, adókedvezményt, adó feletti rendelkezési jogosultságot csak annyiban érvényesíthet, amennyiben azonos vagy hasonló kedvezmény ugyanarra az időszakra azon másik államban, amelyben a jövedelme szintén adóztatható, nem illeti meg. 5

6 Béren kívüli juttatások  Béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosa után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a korábbi 10 százalék helyett. Az adóteher egységesen 16 százalék. A teljes közteher így 35,7 százalék a béren kívüli juttatások után.  Béren kívüli juttatásnak minősül:  munkahelyi étkeztetés,  Erzsébet utalvány,  iskolakezdési támogatás,  Széchenyi pihenőkártyán adott támogatás,  helyi utazási bérlet,  önkéntes nyugdíj-, egészség-, illetve önsegélyező pénztárba, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe fizetett munkáltatói hozzájárulás,  iskolarendszerű képzés költségének munkáltató által történő átvállalása. 6

7 Tartós befektetési számla  Tartós befektetési számlára történő legelső, minimum 25 ezer forintos befizetést is lehet ezentúl külföldi fizetőeszközben teljesíteni. A három és ötéves időszakok végén megállapítandó lekötési hozamokat a lekötési időszak utolsó munkanapjára kell megállapítani. 7

8 NYESZ számla  A nyugdíj-előtakarékossági számláról adómentes nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés (juttatás), átutalás, átvezetés (a továbbiakban együtt: adóköteles kifizetés) egyéb jövedelemnek minősül:  e jövedelem szerzési időpontjának azt az időpontot kell tekinteni, amikor a számlatulajdonos adóköteles kifizetésről rendelkezik,  e jövedelem után adóelőleget nem kell fizetni, az adót a számlatulajdonos magánszemély az önadózásra vonatkozó rendelkezések szerint állapítja meg, vallja be és fizeti meg,  e jövedelem megszerzéséről a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetője az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint a magánszemélynek igazolást ad. 8

9 Biztosítások adózása  Kockázati biztosítás: az olyan személybiztosítás, (élet-, baleset- és betegbiztosítás) amelynek nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke:  kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is.  Megtakarítási biztosítás: az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a természetes személy halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy más esemény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, vagy járadék élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő folyósítására vállal kötelezettséget. 9

10 Adómentes kockázati biztosítás  Más személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által - az ugyanazon díjat fizető személy által ugyanazon biztosítottra tekintettel havonta, a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan - fizetett díja  Csoportos biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra jutó része,  kivéve az olyan kockázati biztosítás más személy által fizetett díját, amelyre a biztosító a szerződéses feltételekben meghatározott jogcímen az adott biztosítási időszakra esedékes díj 30 százalékát meghaladó engedményt nyújt,  nem kell alkalmazni a kivételként meghatározott rendelkezést, ha az engedményre a díjat fizető más személy jogosult. 10

11 Kamatjövedelem  A január 1-jétől érvényes szabályozás szerint a személybiztosításból származó biztosítói teljesítés a következőképpen adózik:  főszabály szerint kamatjövedelemnek minősül a biztosítói teljesítésből – kivéve, ha az adómentes – a befizetett díjat meghaladó összeg (a kockázati biztosítás díja nem minősül befizetett díjnak),  egyszeri díjas biztosítások esetén legalább 5 év,  rendszeres díjas biztosítások esetén legalább 10 év elteltével a biztosítói teljesítés nem minősül jövedelemnek,  legalább 3, illetve 6 év elteltével a biztosítói teljesítés 50 százaléka nem minősül kamatjövedelemnek. 11

12 Adómentes bevétel  Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény rendelkezései szerint természetbeni ellátás formájában nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás;  Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeknek, fiatal felnőttnek a települési önkormányzat jegyzője által fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható, az Erzsébet-programról szóló törvény szerinti Erzsébet-utalvány formájában nyújtott természetbeni támogatás;  Kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott, sporteseményre vagy kulturális szolgáltatás igénybevételére - muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére - szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj. 12

13 Áttekintés SZJA TAO KATA KIVA Esettanulmányok 13

14 Elhatárolt veszteség  Adózó nem jogosult az adóévben és az azt megelőző bármely adóévben keletkezett elhatárolt veszteség felhasználására, ha benne olyan adózó szerez közvetlen vagy közvetett többségi befolyást, amely nem állt folyamatosan az adózóval vagy jogelődjével kapcsolt vállalkozási viszonyban. 14

15 Szabad vállalkozási zóna  Szabad vállalkozási zóna: a térség fejlődése érdekében, a Kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség. Az adózó fejlesztési adókedvezményt vehet igénybe:  a szabad vállalkozási zóna területén üzembe helyezett és üzemeltetett jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás,  a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű energiahatékonyságot szolgáló beruházás üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén. 15

16 Adókedvezmény 16  Az adókedvezmény a környezeti elemek védelme, valamint a környezetet veszélyeztető hatások elleni védelem érdekében, a beruházás üzembe helyezését követő 5 év során abban az adóévben nem vehető igénybe, amelyben az adózó a jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket jogerős határozattal megállapított módon túllépi.

17 Jövedelem- (nyereség-) minimum  A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt növeli, a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának az adóévet megelőző adóév utolsó napján a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettségét meghaladó összegének az ötven százaléka. 17

18 K+F adóalap-kedvezmény  A háromszoros K+F adóalap-kedvezmény érvényesíthető:  a központi költségvetési szervként működő kutatóintézettel,  a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézetekkel kötött együttműködési megállapodás alapján is. 18

19 Ellenőrzött külföldi társaság  Nulla vagy negatív eredményű és adóalapú ellenőrzött külföldi társaság vizsgálata esetén a legkisebb adómértéket kell figyelembe venni, ha az adott országban több adómérték van hatályban.  A tényleges tulajdonosra vonatkozó feltételek fennállását pedig nem az adózó köteles bizonyítani. 19

20 Áttekintés SZJA TAO KATA KIVA Esettanulmányok 20

21 Kisadózó vállalkozások tételes adója  Bevezetés éve: január 1.  Bevezetés célja: Kis- és középvállalkozások adózási feltételeinek javítása  Jogszabályi háttér:  évi CXLVII. Törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról  az Adózás rendjéről szóló évi XCII. Törvény  az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló évi CXV. Törvény  Központi költségvetés bevétele 21

22 Adóalanyok  Egyéni vállalkozók  Egyéni cégek  Kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaságok, illetőleg  Kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaságok 22

23 A Nyilatkozat / Bevallás garnitúra részei  13KATA Főlap : Nyilatkozat  13KATA-01 : Bevallás a kisadózó vállalkozás százalékos mértékű adójáról – önellenőrzési melléklet  13KATA-02 : Adatszolgáltatás más adóalanytól a naptári évben megszerzett 1 millió forintot meghaladó bevételről  13KATA-03 :Nyilatkozat arról, hogy az önellenőrzés indoka alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály 23

24 Adó mértéke  Főállású kisadózó: Ft/hónap/fő  Főállásúnak nem minősülő kisadózó: Ft/ hónap/fő  A kisadózó vállalkozás választhatja, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adót fizet  Az e választás alapján fizetendő adó minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint 24

25 Megfizetése 25

26 Biztosítottság  A főállású kisadózó biztosítottnak minősül, ellátások számításának alapja havi forint  Magasabb összegű tételes adó fizetése esetén forint  Nem főállású kisadózó biztosítottnak nem minősül  Köteles nyugta vagy számla kiállítására, azzal, hogy a kiállított számlán minden esetben feltünteti azt, hogy „Kisadózó”  mulasztási bírság  Bevételi nyilvántartást vezet, nem köteles a számviteli törvény szerinti nyilvántartás vezetésére, beszámoló készítésre 26

27 Osztalék utáni adót kiváltó adó Társas vállalkozás:  Minden adóévben társasági adóalany volt eddig  Kell  Megelőző adóévben társasági adóalany volt, de a korábbi adóévekben az Eva tv. szerinti adóalany  Az adó alapjának meghatározása során ezeket figyelmen kívül kell hagyni  Megelőző adóévben EVA adóalany  Az evával „minden” adófizetési kötelezettség már teljesítésre került 27

28 Társasági adóról történő áttérés  TAO tv. szerinti jogutód nélküli megszűnés szabályait kell követni.  Osztalék utáni adót kiváltó adó alapja:  eredménytartalék(+/-)  lekötött tartalék (+)  mérleg szerinti eredmény(+/-)  jóváhagyott osztalék alapján kimutatott kötelezettség(+)  csökkentve a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként kapott immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értékével (-)  Osztalékutáni adót kiváltó adó mértéke 16% Három részletben lehet megfizetni:  1.Az áttérés évében a megelőző év TAO bevallásával,  2.és 3. a követő évek február 25-ig. 28

29 Áttekintés SZJA TAO KATA KIVA Esettanulmányok 29

30 A kisvállalati adó alanya lehet  Egyéni cég  Közkereseti társaság  Betéti társaság  Korlátolt felelősségű társaság  Zártkörűen működő részvénytársaság  Szövetkezet és lakásszövetkezet  Erdőbirtokossági társulat  Végrehajtó iroda  Ügyvédi iroda  Közjegyzői iroda  Szabadalmi ügyvivői iroda  Külföldi vállalkozó  Belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy 30

31 Az adó mértéke 31 § az adó alapjának 16 százaléka.§ a kisvállalati adó adóalanya mentesül: •a társasági adó, •a szociális hozzájárulási adó, és •a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól

32 Az adóalanyiság létrejötte 32 Már működő vállalkozások tekintetében •2013. április 21-től év közbeni áttérés lehetősége •állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre •önálló üzleti év kezdődik Újonnan alakult vállalkozások tekintetében •közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik, •ha vállalkozási tevékenységet a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti, első jognyilatkozat megtételének napján kezdődik •más esetben azon a napon, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint létrejön

33 A kisvállalati adó alapja 33 az adózó korrigált pénzforgalmi szemléletű eredményének a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege de legalább a személyi jellegű kifizetések összege (minimum- adóalap)

34 A kisvállalati adó bevallása 34 Az adóévet követő év május 31-igAz adóév = naptári évHa az adóalanyiság év közben szűnt meg: •a bevallást az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani külföldi vállalkozó: •valamennyi belföldi telephelyére együttesen (kivéve a fióktelepet) •belföldi fióktelepére fióktelepenként külön-külön

35 Áttekintés SZJA TAO KATA KIVA Esettanulmányok 35

36 Osztalék utáni adót kiváltó adó  TAO hatálya alá tartozó bt.  Kata választása: december  Kata teljesítése: január 01.-től  Eredmény tartalék (2012): Ft  MSZE (2012): Ft  Jóváhagyott de még ki nem fizetett osztalék: Ft  Két gép KSZÉ, amik nem vagyoni betétként kerültek a cég tulajdonába: Ft.  Feladat: Állapítsa meg a évről benyújtandó társasági adóbevallásban az adókötelezettséget! 36

37 Megoldás 37

38 SZJA  KATA  Mellékállású egyéni vállalkozó, nem vesz ki járulékalapot képező jövedelmet  Minden évben teljes adózás utáni nyereséget kivette osztalékként (450 eFt- os egészségügyi hozzájárulási korlátot nem éri el)  Alanyi áfa mentességet választ 38

39 Megoldás 39

40 KIVA  A KIVA-koló építőipari Kft. gazdálkodásával kapcsolatosan a következő adatok állnak rendelkezésünkre:  Állapítsa meg a kisvállalati adóalapot és a kisvállalati adót! 40

41 Megoldás 41

42 KATA  EVA  A KATA-ÉVA Bt. áfa alany gazdálkodásával kapcsolatban a következő adatok ismeretesek (adatok forintban):  Bruttó bevétel  ebből ÁFA  Bruttó anyagköltség  ebből ÁFA  1 fő főállású tag havi bruttó bére  Mennyi lesz az összes fizetendő adó (áfa nélkül), illetve az összes nettó elkölthető jövedelem nagysága, ha  1.a vállalkozás KATA szerint adózik?  2.a vállalkozás az EVA szerint adózik? 42

43 Megoldás A vállalkozás a KATA hatálya alá tartozik Nettó bevétel KATA (12 * ) IPA Összes fizetendő adó (ÁFA nélkül) Adózott eredmény Nettó anyagköltség Összes nettó elkölthető jövedelem

44 Megoldás A vállalkozás az EVA hatálya alá tartozik Bruttó bevétel Bruttó anyagköltség Tagi jövedelem (12 * ) SZJA ( * 0,16) Nyugdíjjárulék ( * 0,1) Egészségbizt. és merőpiaci jár. ( * 1,5 * 0,085) Szociális hozzájárulás ( * 1,125 * 0,27) Nettó tagi jövedelem ( – – – ) IPA ( / 2 * 0,02) EVA ( * 0,37) Összes fizetendő adó Összes nettó elkölthető jövedelem ( )

45 Jövedelem-(nyereség-)minimum 1.Értékesítés nettó árbevétele6 500 eFt 2.Egyéb bevétel0 eFt 3.Pénzügyi műveletek bevételei950 eFt 4.Rendkívüli bevételek0 eFt 5.Eladott áruk beszerzési értéke1 700 eFt 6.Közvetített szolgáltatások értéke450 eFt 7.Egyéb csökkentő tétel0 Ft 8. A tárgyévet megelőző adóév utolsó napján taggal szemben fennálló kötelezettség összege eFt 9. A tárgyévben a taggal szemben fennálló kötelezettségek napi átlagos állománya eFt 10.Egyéb növelő tételek0 eFt 45

46 Megoldás 1.Összes bevétel ( )7 450 eFt 2.Összes bevételt csökkentő tétel ( )2 150 eFt 3.Összes bevételt növelő tétel ((9. – 8.)*0, )100 eFt 4.A jövedelem-(nyereség-) minimum alapja (1. – )5 400 eFt 5.A jövedelem-(nyereség-) minimum (4. * 0,02)108 eFt 46

47 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "SZJA – TAO – KATA – KIVA ESETTANULMÁNYOK Dr. Fellegi Miklós."

Hasonló előadás


Google Hirdetések