Víz- és levegőminőség, zajcsökkentés

Az előadások a következő témára: "Víz- és levegőminőség, zajcsökkentés"— Előadás másolata:

1 Víz- és levegőminőség, zajcsökkentés
Zöld ipari innováció Dr. Simándi Péter Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar

2 STRATÉGIAI HÁTTÉR EU Mo Európa 2020
Ökoinnovációs Cselekvési Terv (Eco-AP) Környezettechnológia Akcióterv (ETAP-2) Integrált Termék Politika Környezetbarát Tervezési Irányelv Európai Duna Stratégia Mo Nemzeti Reformprogram Új Széchényi Terv Nemzeti Környezetvédelmi Prog-ram (NKP) Nemzeti Környezetvédelmi Innová-ciós Stratégia (NKIS) Nemzeti Éghajlatváltozási Straté-gia (NÉS) Nemzeti Települési Szennyvízelve-zetési és –tisztítási Megvalósítási Program Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Országos Környezeti Kármentesí-tési Program

3 STRATÉGIAI HÁTTÉR Ivóvízminőség javító program Vízbázisvédelmi Program Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervezési Program Nitrát Program Vásárhelyi Terv Duna Védelmi Egyezmény

4 JOGI HÁTTÉR Vízminőségvédelem
2000/60 EK irányelv 1189/2002. (XI. 7.) Korm. határozat (EU Vízkeretirányelv) 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2006/118/EK irányelv /2012. (II. 23.) Korm. határozat 98/83/EK irányelv 2060/2001. (IV. 2.) Korm. határozat 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 91/271/EGK irányelv m. 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet m. 98/15/EK irányelv 30/2006. (II. 8.) Korm. rendelet 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 27/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 50/ (IV. 3.) Korm. rendelet 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet

5 JOGI HÁTTÉR Vízminőségvédelem
1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 2009. évi CXLIV. törvény a vízitársulatokról 2011. évi XXII. törvény egyes törvényeknek a vízkárelhárítás hatékonyabbá tételével összefüggő módosításáról 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról

6 JOGI HÁTTÉR Levegőminőség-védelem
306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről 195/2006. (IX. 25.) Korm. rendelet a savasodás, az eutrofizáció és a talaj közeli ózon csökken-téséről szóló, december 1-jén, Göteborg-ban aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről évi XXI. Törvény a nehézfémekről szóló, Aarhusban, június 24-én elfogadott Jegy-zőkönyv kihirdetéséről évi CVIII. Törvény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegő-szennyezésről szóló évi Genfi Egyezményhez kapcsoló-dó, a kénkibocsátások további csökkentéséről szóló, Oslóban, június 14-én elfogadott Jegyzőkönyv kihirdetéséről 1330/2011. (X. 12.) Korm. határozata Pm10 csökkentés ágazatközi intézkedési programjáról 96/62 (IX. 27.) EK irányelv (vizsgálat és ellenőrzés) 2008/50 (V. 21.) EK irányelv (környezeti levegő minőségéről )

7 JOGI HÁTTÉR Zajvédelem
2002/49 (VI. 25.) EK irányelv a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről 549/2004/EK rendelet „egységes európai égbolt” 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről 284/2007. (X. 29) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól

8 Helyzetelemzés IVÓVÍZ
A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya 95 %. Az ivóvízellátás 95%-a felszín alatti vízből történik (vízbázisok védelme). Probléma az engedély nélküli vízkivétel (mennyiségi problémákat okoz, és szennyezési veszélyt jelent a közepes mélységű vízadók számára). Egészségügyi kockázatot jelentő komponensek: bór, fluorid, nitrit, ammónium-ion és arzén (Dél-alföldi és az Észak-alföldi régió). KEOP keretében pályázati lehetőség a fentiek mentesítésére.

9 SZENNYVÍZ Csatornabekötéssel rendelkező lakások aránya 82%-ra emelkedett (közműolló záródik), de 8% nem veszi igénybe. A közműolló záródása a Dél-Alföldön, Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon lassú. Az elszikkasztott szennyvíz jelentős talaj- és talajvízszennyezést okoz. 600 település nitrát szennyezett. A szennyvíznek több mint 71%-a csak biológiai tisztítás után kerül vissza a környezetbe. Kisebb szennyvíztisztító telepek technológiája többségében elavult.

10 A helyi viszonyoknak megfelelőbb egyedi szennyvízkezelési módszerek alkalmazása alacsony.
Szükséges a 2000 LE szennyezőanyag-terhelés felett a települések szennyvizeinek gyűjtése és megfelelő tisztítása. Szennyvizek, szennyvíziszapok hasznosítási aránya alacsony (energetikai, mezőgazdasági). A szennyvíziszap egy része kommunális hulladéklerakóra kerül (2014-től tilos). Pályázati lehetőségek (DAOP, DDOP, ÉAOP, KDOP, KEOP) 2000 LE alatt.

11 FELSZÍNI VÍZ Felszíni vízkészletünk döntően külföldi eredetű; a vízminőséget alapvetően a külföldről érkező víz minősége határozza meg. A nagyszámú (főként üdülési hasznosítású) holtág, morotva, mesterséges tározó és kavicsbánya tó vízminőségi állapota a nagy tavakénál kedvezőtlenebb. Elsősorban a fenti víztestek 70-80%-a közepes, vagy annál rosszabb minőségű. Legelterjedtebb vízminőségi probléma a szerves anyagok, a nitrogén-formák és a foszfor túlzott mértékű megjelenése.

12 LEVEGŐMINŐSÉG Az ország átlagos légszennyezettsége közepesnek tekinthető. A levegő minőségét a közlekedés és a lakossági fűtés okozta szennyezőanyag terhelés határozza meg. Az ipari kibocsátások hatása csökkent. A forgalmas útvonalak környezetében és a fűtési időszakban a levegő nitrogén-oxid (NOx) és kisméretű szálló por (PM10) tartalma haladja meg időszakosan az egészségügyi határértéket, a felszín közeli ózon szennyezettség pedig növekvő tendenciát mutat ugyanúgy, mint más európai országokban.

13 A kén-dioxid (SO2) koncentráció jelentősen lecsökkent (ipar, közlekedés, erőművek).
A települések levegőminőségében javulást főként a lakossági gázfűtés széles körű elterjedése eredményezett. Az illékony szerves vegyületek (VOC) és az ammónia (NH3) kibocsátásában 2000 óta kismértékű növekedés figyelhető meg. A közlekedési eredetű légszennyezés csökkenthető a gépjárműpark korszerűsödésével.

14 ZAJ A zajterhelés fő forrása a közlekedési ágazat – ezen belül is a közúti közlekedés. A légi közlekedés dinamikus fejlődése ugyancsak egyre több környezetvédelmi konfliktust generál. Nőtt a zajforrások száma (nem megfelelően hangszigetelt lakóépületek, gyárak, gépek, berendezések). Az autópályák, autóutak mellett a zajvédő falak száma kevés.

15 Várható eredmények és indikátorok Víz
csökken a vízfelhasználás felhasznált vízmennyiség (m3/év) csökken az energiafelhasználás felhasznált energia mennyisége (GJ/év) víztakarékos mezőgazdasági technológiák hatékony öntözési eljárások kis vízigényű technológiák csökken a vízszennyezés határértékek betartása szennyvizek hasznosítása hasznosított szennyvíz mennyisége (m3/év) új szennyvíztisztítási technológiák bevezetése tisztított szennyvíz mennyisége (m3/év) elhasznált termálvizek hasznosulása hasznosított termálvíz mennyisége (m3/év) ivóvíz minőségének javulása

16 Várható eredmények és indikátorok Levegő és zaj
új forgalomirányítási rendszerek légszennyező anyagok határértékeinek betartása, kibocsájtott szennyezők éves mennyisége (kg/év) zajszint hátértékeinek betartása emisszió csökkenés határértékek betartása, kibocsájtott szennyezők éves mennyisége (kg/év) járművek gázra, illetve megújuló energiaforrásra történő átállása határértékek betartása, kibocsájtott szennyezők éves mennyisége (kg/év), felhasznált gáz, megújuló energiaforrások éves mennyisége (m3/év) lakossági fűtőberendezések technológiai színvonalának és energiahatékonyságának növelése immisszió mérési eredmények (mg/Nm3) felhasznált energia mennyisége (GJ/év) új zajvédő falak megjelenése határérték alatti zajszintek közlekedés zajszintje csökken új hangszigetelő építőanyagok megjelenése

17 Javasolt támogatási területek Víz
Fajlagos ipari és agrár-vízfelhasználás csökkentésére irányuló technológiai innovációk: víz-, energia- és anyagtakarékos technológiák fejlesztése, releváns kulcstechnológiák bevezetése, víztakarékos mezőgazdasági technológiák fejlesztése, hatékony öntözési eljárások kifejlesztése, bevezetése, belvíz-elvezető rendszerek innovációja, alacsony vízigényű technológiák kifejlesztése.

18 Javasolt támogatási területek Víz
Szennyvíz hasznosítása anyag és energiaforrásként: újrahasznosítást elősegítő technológiák, terméktervezés fejlesztése, szennyvízkezelési technológiák fejlesztése, szennyvíziszap energetikai hasznosítását célzó technológiák fejlesztése, új technológiák (nano-, foto-, biotechnológia) bevezetése, természetközeli szennyvíztisztítási eljárásokon alapuló technológiák fejlesztése, használt, nagy sótartalmú termálvíz kezelésére irányuló innováció.

19 Javasolt támogatási területek Víz
Megfelelő ivóvíz biztosítása: ivóvízhez vas, mangán és arzéntalanító technológiák fejlesztése. Energiafelhasználás csökkentésére irányuló technológiai innovációk: energia hatékony vezérlési megoldások alkalmazása, fejlesztése a víz és szennyvíztisztítási technológiáknál és a szennyvíz és ivóvíz szivattyúzásnál, energia megtakarításra optimalizált irányítástechnika alkalma-zása, fejlesztése a vízellátás és a szennyvíztisztítás, csatornázás területén.

20 Javasolt támogatási területek Levegő
Települések levegőminőségének javítása: forgalomszervezési- és a közlekedési igényeket csökkentő intelligens forgalomirányítási rendszerek kidolgozása, fejlesztése. Közlekedési eredetű levegőszennyezés csökkentése, különösen a PM10 kibocsátás csökkentése: tömegközlekedés gépjármű állományának emissziót csökkentő eljárások fejlesztése, tömegközlekedési gépjárművek gáz, illetve biogáz hajtóanyagra történő átállítás technológiai fejlesztése. Lakossági eredetű légszennyezés csökkentése: lakossági fűtőberendezések technológiai fejlesztése, energia-hatékonyság javítása.

21 Javasolt támogatási területek Zaj
Települési zajszennyezés csökkentése, különös tekintettel a köz-lekedésre: zajvédő falak fejlesztése, közlekedés zajcsökkentésére irányuló fejlesztések, hangszigetelést biztosító építőanyagok kifejlesztése.

22 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!