Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Zöld ipari innováció Dr. Simándi Péter Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Zöld ipari innováció Dr. Simándi Péter Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar."— Előadás másolata:

1 Zöld ipari innováció Dr. Simándi Péter Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar

2 STRATÉGIAI HÁTTÉR EU Európa 2020 Ökoinnovációs Cselekvési Terv (Eco-AP) Környezettechnológia Akcióterv (ETAP-2) Integrált Termék Politika Környezetbarát Tervezési Irányelv Európai Duna Stratégia Mo Nemzeti Reformprogram Új Széchényi Terv Nemzeti Környezetvédelmi Prog- ram (NKP) Nemzeti Környezetvédelmi Innová- ciós Stratégia (NKIS) Nemzeti Éghajlatváltozási Straté- gia (NÉS) Nemzeti Települési Szennyvízelve- zetési és –tisztítási Megvalósítási Program Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Országos Környezeti Kármentesí- tési Program

3 STRATÉGIAI HÁTTÉR Ivóvízminőség javító program Vízbázisvédelmi Program Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervezési Program Nitrát Program Vásárhelyi Terv Duna Védelmi Egyezmény

4 JOGI HÁTTÉR Vízminőségvédelem 2000/60 EK irányelv1189/2002. (XI. 7.) Korm. határozat (EU Vízkeretirányelv)221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2006/118/EK irányelv 1042/2012. (II. 23.) Korm. határozat 98/83/EK irányelv2060/2001. (IV. 2.) Korm. határozat 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 91/271/EGK irányelv m.25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet m. 98/15/EK irányelv30/2006. (II. 8.) Korm. rendelet 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 27/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet

5 JOGI HÁTTÉR Vízminőségvédelem évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról évi CXLIV. törvény a vízitársulatokról évi XXII. törvény egyes törvényeknek a vízkárelhárítás hatékonyabbá tételével összefüggő módosításáról évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról

6 JOGI HÁTTÉR Levegőminőség-védelem 96/62 (IX. 27.) EK irányelv (vizsgálat és ellenőrzés) 2008/50 (V. 21.) EK irányelv (környezeti levegő minőségéről ) 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről 195/2006. (IX. 25.) Korm. rendelet a savasodás, az eutrofizáció és a talaj közeli ózon csökken- téséről szóló, december 1-jén, Göteborg- ban aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről évi XXI. Törvény a nehézfémekről szóló, Aarhusban, június 24-én elfogadott Jegy- zőkönyv kihirdetéséről évi CVIII. Törvény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegő-szennyezésről szóló évi Genfi Egyezményhez kapcsoló- dó, a kénkibocsátások további csökkentéséről szóló, Oslóban, június 14-én elfogadott Jegyzőkönyv kihirdetéséről 1330/2011. (X. 12.) Korm. határozata Pm 10 csökkentés ágazatközi intézkedési programjáról

7 JOGI HÁTTÉR Zajvédelem 2002/49 (VI. 25.) EK irányelv a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről 549/2004/EK rendelet „ egységes európai égbolt” 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről 284/2007. (X. 29) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól

8 Helyzetelemzés IVÓVÍZ  A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya 95 %.  Az ivóvízellátás 95%-a felszín alatti vízből történik (vízbázisok védelme).  Probléma az engedély nélküli vízkivétel (mennyiségi problémákat okoz, és szennyezési veszélyt jelent a közepes mélységű vízadók számára).  Egészségügyi kockázatot jelentő komponensek: bór, fluorid, nitrit, ammónium-ion és arzén (Dél-alföldi és az Észak-alföldi régió).  KEOP keretében pályázati lehetőség a fentiek mentesítésére.

9 SZENNYVÍZ  Csatornabekötéssel rendelkező lakások aránya 82%-ra emelkedett (közműolló záródik), de 8% nem veszi igénybe.  A közműolló záródása a Dél-Alföldön, Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon lassú.  Az elszikkasztott szennyvíz jelentős talaj- és talajvízszennyezést okoz.  600 település nitrát szennyezett.  A szennyvíznek több mint 71%-a csak biológiai tisztítás után kerül vissza a környezetbe.  Kisebb szennyvíztisztító telepek technológiája többségében elavult.

10  A helyi viszonyoknak megfelelőbb egyedi szennyvízkezelési módszerek alkalmazása alacsony.  Szükséges a 2000 LE szennyezőanyag-terhelés felett a települések szennyvizeinek gyűjtése és megfelelő tisztítása.  Szennyvizek, szennyvíziszapok hasznosítási aránya alacsony (energetikai, mezőgazdasági).  A szennyvíziszap egy része kommunális hulladéklerakóra kerül (2014-től tilos).  Pályázati lehetőségek (DAOP, DDOP, ÉAOP, KDOP, KEOP) 2000 LE alatt.

11 FELSZÍNI VÍZ  Felszíni vízkészletünk döntően külföldi eredetű; a vízminőséget alapvetően a külföldről érkező víz minősége határozza meg.  A nagyszámú (főként üdülési hasznosítású) holtág, morotva, mesterséges tározó és kavicsbánya tó vízminőségi állapota a nagy tavakénál kedvezőtlenebb.  Elsősorban a fenti víztestek 70-80%-a közepes, vagy annál rosszabb minőségű.  Legelterjedtebb vízminőségi probléma a szerves anyagok, a nitrogén-formák és a foszfor túlzott mértékű megjelenése.

12 LEVEGŐMINŐSÉG  Az ország átlagos légszennyezettsége közepesnek tekinthető.  A levegő minőségét a közlekedés és a lakossági fűtés okozta szennyezőanyag terhelés határozza meg.  Az ipari kibocsátások hatása csökkent.  A forgalmas útvonalak környezetében és a fűtési időszakban a levegő nitrogén-oxid (NO x ) és kisméretű szálló por (PM 10 ) tartalma haladja meg időszakosan az egészségügyi határértéket, a felszín közeli ózon szennyezettség pedig növekvő tendenciát mutat ugyanúgy, mint más európai országokban.

13  A kén-dioxid (SO 2 ) koncentráció jelentősen lecsökkent (ipar, közlekedés, erőművek).  A települések levegőminőségében javulást főként a lakossági gázfűtés széles körű elterjedése eredményezett.  Az illékony szerves vegyületek (VOC) és az ammónia (NH 3 ) kibocsátásában 2000 óta kismértékű növekedés figyelhető meg.  A közlekedési eredetű légszennyezés csökkenthető a gépjárműpark korszerűsödésével.

14 ZAJ  A zajterhelés fő forrása a közlekedési ágazat – ezen belül is a közúti közlekedés.  A légi közlekedés dinamikus fejlődése ugyancsak egyre több környezetvédelmi konfliktust generál.  Nőtt a zajforrások száma (nem megfelelően hangszigetelt lakóépületek, gyárak, gépek, berendezések).  Az autópályák, autóutak mellett a zajvédő falak száma kevés.

15 Várható eredmények és indikátorok Víz EredményIndikátor csökken a vízfelhasználás felhasznált vízmennyiség (m 3 /év) csökken az energiafelhasználás felhasznált energia mennyisége (GJ/év) víztakarékos mezőgazdasági technológiák felhasznált vízmennyiség (m 3 /év) felhasznált energia mennyisége (GJ/év) hatékony öntözési eljárások felhasznált vízmennyiség (m 3 /év) felhasznált energia mennyisége (GJ/év) kis vízigényű technológiák felhasznált vízmennyiség (m 3 /év) felhasznált energia mennyisége (GJ/év) csökken a vízszennyezés határértékek betartása szennyvizek hasznosítása hasznosított szennyvíz mennyisége (m 3 /év) új szennyvíztisztítási technológiák bevezetésetisztított szennyvíz mennyisége (m 3 /év) elhasznált termálvizek hasznosulása hasznosított termálvíz mennyisége (m 3 /év) ivóvíz minőségének javulása határértékek betartása

16 Várható eredmények és indikátorok Levegő és zaj EredményIndikátor új forgalomirányítási rendszerek légszennyező anyagok határértékeinek betartása, kibocsájtott szennyezők éves mennyisége (kg/év) zajszint hátértékeinek betartása emisszió csökkenés határértékek betartása, kibocsájtott szennyezők éves mennyisége (kg/év) járművek gázra, illetve megújuló energiaforrásra történő átállása határértékek betartása, kibocsájtott szennyezők éves mennyisége (kg/év), felhasznált gáz, megújuló energiaforrások éves mennyisége (m 3 /év) lakossági fűtőberendezések technológiai színvonalának és energiahatékonyságának növelése immisszió mérési eredmények (mg/Nm 3 ) felhasznált energia mennyisége (GJ/év) új zajvédő falak megjelenése határérték alatti zajszintek közlekedés zajszintje csökken határérték alatti zajszintek új hangszigetelő építőanyagok megjelenésehatárérték alatti zajszintek

17 Javasolt támogatási területek Víz Fajlagos ipari és agrár-vízfelhasználás csökkentésére irányuló technológiai innovációk: • víz-, energia- és anyagtakarékos technológiák fejlesztése, • releváns kulcstechnológiák bevezetése, • víztakarékos mezőgazdasági technológiák fejlesztése, • hatékony öntözési eljárások kifejlesztése, bevezetése, • belvíz-elvezető rendszerek innovációja, • alacsony vízigényű technológiák kifejlesztése.

18 Javasolt támogatási területek Víz Szennyvíz hasznosítása anyag és energiaforrásként:  újrahasznosítást elősegítő technológiák, terméktervezés fejlesztése,  szennyvízkezelési technológiák fejlesztése,  szennyvíziszap energetikai hasznosítását célzó technológiák fejlesztése,  új technológiák (nano-, foto-, biotechnológia) bevezetése,  természetközeli szennyvíztisztítási eljárásokon alapuló technológiák fejlesztése,  használt, nagy sótartalmú termálvíz kezelésére irányuló innováció.

19 Javasolt támogatási területek Víz Megfelelő ivóvíz biztosítása:  ivóvízhez vas, mangán és arzéntalanító technológiák fejlesztése. Energiafelhasználás csökkentésére irányuló technológiai innovációk:  energia hatékony vezérlési megoldások alkalmazása, fejlesztése a víz és szennyvíztisztítási technológiáknál és a szennyvíz és ivóvíz szivattyúzásnál,  energia megtakarításra optimalizált irányítástechnika alkalma- zása, fejlesztése a vízellátás és a szennyvíztisztítás, csatornázás területén.

20 Javasolt támogatási területek Levegő Települések levegőminőségének javítása:  forgalomszervezési- és a közlekedési igényeket csökkentő intelligens forgalomirányítási rendszerek kidolgozása, fejlesztése. Közlekedési eredetű levegőszennyezés csökkentése, különösen a PM 10 kibocsátás csökkentése:  tömegközlekedés gépjármű állományának emissziót csökkentő eljárások fejlesztése,  tömegközlekedési gépjárművek gáz, illetve biogáz hajtóanyagra történő átállítás technológiai fejlesztése. Lakossági eredetű légszennyezés csökkentése:  lakossági fűtőberendezések technológiai fejlesztése, energia- hatékonyság javítása.

21 Javasolt támogatási területek Zaj Települési zajszennyezés csökkentése, különös tekintettel a köz- lekedésre:  zajvédő falak fejlesztése,  közlekedés zajcsökkentésére irányuló fejlesztések,  hangszigetelést biztosító építőanyagok kifejlesztése.

22 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Zöld ipari innováció Dr. Simándi Péter Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar."

Hasonló előadás


Google Hirdetések