Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tanévnyitó konferencia 2011. szeptember 7. Balassi Intézet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tanévnyitó konferencia 2011. szeptember 7. Balassi Intézet."— Előadás másolata:

1 Tanévnyitó konferencia szeptember 7. Balassi Intézet

2 TÉMÁK  Trv.-i változások: munkajog, közoktatás, vezetői feladatok  Térítési és tandíj szabályok  27/1998(VI.10.) MKM rendelet módosítása,  Új alapító okiratok  Új pedagóiai programok  2011 – tanév versenyek  Pályázati lehetőségek  Jogszabályok jegyzéke

3 Tanév rendje 30/2011. (VI.7.) NEFMI r.  első tanítási napja: szeptember 1. (csütörtök)  utolsó tanítási napja: június 15. (péntek).  szünetek: őszi november 2-től november 5-ig téli december 22-től január 2-ig tavaszi április 5-től április 9-ig

4 Az alapfokú művészetoktatási intézményekben és a felnőttoktatásban a szorgalmi idő első és utolsó napját – a szorgalmi idő első és utolsó hetének keretében – az igazgató határozza meg.

5 Közoktatási tv. 3. sz. mell. II.  7. Az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi csoportra megállapított maximális létszámot legfeljebb húsz százalékkal átlépheti a nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál, ha az óvodában legfeljebb két óvodai csoport, illetőleg az iskolában az adott évfolyamon legfeljebb két iskolai osztály, a kollégiumban két kollégiumi csoport indul; továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt.  8. Az I. részben meghatározott maximális létszám, illetve a II. rész 7. pontjában meghatározottak szerint számított maximális létszám tíz százalékkal túlléphető, ha az oktatásszervezési okok miatt indokolt, továbbá az intézkedéssel az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetért. Max. csoport létszám Közoktatási tv. 3. sz. mell. I. alapfokú művészetoktatási intézményi oktatás - zeneművészeti ágban Á: 8 M: 15 - Képző-ipar, tánc, szín-báb művészeti ágban Á: 10 M: 20

6  102. § (2) c) A fenntartó meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát, továbbá engedélyezi az osztály, csoport átlaglétszámtól való eltérést, meghatározza az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, napközis osztályok (csoportok), a kollégiumban szervezhető csoportok számát, továbbá engedélyezi a maximális létszámtól való eltérést;

7 Törvényi változások - 1 Közoktatási tv. 117.§ Fenntartó –igazgató Emelkedik az alapfokú művészetoktatási intézményekben fizetendő térítési díj felső határa.  A térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra – a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának  a) maximum húsz százaléka lehet (tizenöt helyett) a tizennyolc éven aluli tanulóknál;  b) legfeljebb negyven százaléka lehet (harmincöt helyett) tizennyolc éven felüli, de huszonkettő éven aluli tanulóknál.

8 Törvényi változások - 2 Az alapfokú művészetoktatási intézmények minősítési eljárásával kapcsolatos módosítás  A 2011/2012. tanév rendjéről szóló 30/2011. (VI.7.)rendelet 12.§ módosította a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendeletet az alapfokú művészetoktatási intézmények minősítési eljárásával kapcsolatban. A módosítás értelmében „A minősítő testület által 2006-ban és 2007-ben kiadott „Minősített alapfokú művészetoktatási intézmény” vagy „Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény” minősítés - 14/B. § (4) bekezdés szerint meghatározott - érvényességi ideje egy évvel meghosszabbodik.”

9 Törvényi változások évi LXXIV. törvény módosította a közoktatási tv. 1. sz. mell. harmadik rész II/6. pontját. Ezzel eltörölte a kéthavi tanítási időkeretre vonatkozó szabályozást. - túlóra kifizetése, tényleges tanítás alapján, havi elszámolással - helyben szokásos módon munkaidő nyilvántartás!! – MT /1992. évi XXII. törvény 140/A. §-a értelmében változatlanul – a nevelési-oktatási intézményekre nézve is – kötelező előírás.

10 Törvényi változások - 4 A FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK OKTATÁSI FELADATAIVAL KAPCSOLATOS AKTUÁLIS SZABÁLYOZÁS  főjegyző → kormányhivatal  július 31. – engedély benyújtása  önkormányzati intézkedési tervvel kapcsolatos feladatok, a fejlesztési tanácsi képviselet, továbbá a határon túli diák és pedagógus kedvezmények megállapításával kapcsolatos feladatok, nyilvántartásba vétel, működési engedély kiadása, törvényességi ellenőrzés.

11 MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK 1. HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS: a) az egyenlő bánásmód követelménye, b) a kötelező felvételre vonatkozó feladatok ellátása, c) az osztály-, csoportlétszámra, a gyermek- és tanulói balesetvédelem, a tanulói óraterhelés, d) az állami vizsgák megszervezésére, lebonyolítása, e) az alkalmazási feltételekre, a kötelező tanügyi dokumentumok vezetése és valódisága, a költségvetési támogatás igénylése, f) a minimális (kötelező) eszközök és felszerelések megléte, g) az e törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, az adatok nyilvánosságra hozatala, h) az oktatás ingyenességére, a tankönyvek és más tanulói felszerelések biztosítására vonatkozó rendelkezések megtartása a nevelési-oktatási intézményekben

12 MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK 2.  Szabálysértési hatósági jogkör gyakorlása  A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek – diákok, pedagógusok, oktatók - kedvezményeivel, igazolványaival, annak nyilvántartásával összefüggő ügyek  A nyugdíjas pedagógusok pedagógus igazolványával kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatok

13 MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK 3.  A működést engedélyező szerv legalább kétévente végzi a nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését, melynek eredményéről értesíti a normatív költségvetési hozzájárulást folyósító szervet. A működést engedélyező szerv a törvényességi ellenőrzés keretében vizsgálja, hogy a fenntartó a nevelési- oktatási intézményt az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben meghatározottak szerint működteti-e.

14 Törvényi változások - 5 Munkajog:  KJT évi XXXIII.tv  Munka Törvénykönyve 1992.évi XXII. tv  fizetés nélküli szabadság – hat havi rendes szabadság ( – től)  nők 40 év – jubileumi jutalom kifizetés  magasabb vezetői megbízás – határozott időre (5 év)

15 A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvényt módosító évi CV. törvény  Megjelent: Magyar Közlöny évi 85. számában július 19-én.  Hatályba lépés: a kihirdetést követő hónap első napjától, azaz augusztus 1-jétől.  A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) ezen módosítása azt célt szolgálja, hogy a nők 40 éves szolgálati idővel, korhatártól függetlenül történő öregségi nyugdíjba vonulása esetére az előrehozott öregségi nyugdíj esetével azonosan alakuljon a jubileumi jutalomra való jogosultság is.

16  „78. § (3) Ha a közalkalmazott jogviszonya a 30. § (1) bekezdés d), e) vagy f) pontja alapján szűnik meg, részére a megszűnés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni.”  30. § (1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a 30/A–30/B. §-ban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha  d) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül (37/B. §);  e) az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező közalkalmazott azt írásban kérelmezi; vagy  f) a negyven éves szolgálati idővel igénybe vehető öregségi teljes nyugdíj [a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés] feltételével legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező közalkalmazott nő azt írásban kérelmezi.

17  A gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság miatt szünetelő munkaviszonynak, közalkalmazotti jogviszonynak már nem az első évére, hanem csak az első hat hónapjára jár rendes szabadság.  (Hatályos augusztus 1-jétől, de a szabadságra jogosító idő szabályait a módosító törvény hatálybalépését követően kezdődött fizetés nélküli szabadság esetében kell alkalmazni.)

18 Törvényi változások - 6 Vezetői feladatok:  adatszolgáltatás KT. 40§ – felelősség (218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 142. §-ának (4) - szabálysértés) 1. statisztika – személyi állomány (megszüntetés) - június 30-ig 2. KIR – okt. 15.-ig 3. Ped.igazolvány – Pátria nyomda, szept. 15.-ig érvényesíteni 4. Változást jelent az is, hogy míg eddig azon a jogcímen kellett figyelembe venni a tanulót, amelyik tanszakra a térítésidíj-fizetési kötelezettséget választotta, és a választott képzés keretében számára legalább heti négy foglalkozást biztosítanak, most „abban az intézetben és azon a jogcímen kell figyelembe venni, amelyik tanszakra az ingyenesség megilleti, illetve a térítésidíj-fizetési kötelezettséget – külön jogszabályban meghatározott nyilatkozat megtételével – választotta, és a választott képzés keretében számára legalább heti négy foglalkozást biztosítanak.” (2011. költségvetésről szóló2010. évi CLXIX. törvény ) 5. Ped. Tk. – ,-Ft/év/álláshely 6. https://abpe.vam.gov.hu// – költségvetési intézményvezetők kötelező képzése!

19  Áht. 121/E. § (1) A költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt vezető állású személy – aki nem lehet a költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy belső ellenőrzési vezetője – kétévente köteles a belső kontrollrendszer témakörében az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott továbbképzésen részt venni. A költségvetési szerv vezetője köteles a részvételt az irányító szerv vezetője felé az adott év december 31-ig igazolni.  (2) A költségvetési szerv gazdasági vezetője kétévente köteles a belső kontrollrendszerek témakörben az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott továbbképzésen részt venni. A részvételt a költségvetési szerv vezetője december 31- éig igazolja.

20  (3) Az (1)–(2) bekezdésekben foglaltak nem vonatkoznak az adott évben azon személyekre, akiket július 1. után bíznak meg vezetői feladattal. A tárgyév július 1. után megbízott, az (1)–(2) bekezdések alapján képzésre kötelezett személyek a kinevezésüket követő évben kötelesek első alkalommal az (1)–(2) bekezdések szerinti képzési kötelezettségüket teljesíteni.

21 Pályázatok  TÁMOP Iskolai tehetséggondozás  TÁMOP Országos tehetségsegítő hálózat létrehozása (Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program) „B” komponens  TÁMOP Tehetséghidak Program  TÁMOP – referencia intézményi hálózat

22 Tanulmányi versenyek 1 Az alapfokú művészetoktatási intézmények tanulói részére  XII. Országos Lubik Imre Trombitaverseny  XIII. Országos Friss Antal Gordonkaverseny  VII. Országos Jeney Zoltán Fuvolaverseny  XII. Országos Gitárverseny  VII. Országos Rácz Aladár Cimbalomverseny és IV. Országos Csembaló Verseny  IV. Országos Hárfaverseny  VII. Országos Maros Gábor Ütőhangszeres szóló- és duó Verseny  IX. Országos Zongora Négykezes és Kétzongorás Verseny

23 Tanulmányi versenyek 2  X. Országos Mélyrézfúvós Verseny  II. Országos Elektroakusztikus-zenei Verseny  IV. Országos Harmonikaverseny  I. Országos Jazz-zenei Verseny  IV. Országos Textilműves-, Bábkészítő-, Bőrműves Verseny  V. Országos Festészetverseny  IV. Országos Társastáncverseny (csoportok és táncospárok részére)  IV. Országos Modern-kortárstánc Verseny  IV. Országos Néptáncverseny (szóló és páros )

24 27/1998 MKM rendelet  ALAPÍTÓ OKIRAT  PEDAGÓGIAI PROGRAM – KT. 48.§ (8) A)nevelési program – jelezni a kétféle helyi tantervet B)helyi tanterv – 1. kimenő 2. felmenő

25 Pedagógiai program és az alapító okirat módosítása Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet módosítására kiadott 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet jelentős változást hoz az alapfokú művészetoktatási intézmények működésében. A módosítás következtében a rendelet új melléklettel egészült ki, így a korábbi melléklet megjelölése az 1. számú mellékletre módosult, a módosítás a 2. számú melléklettel egészítette ki a rendeletet.

26 Az eddigi – 1. számú melléklet szerinti - képzések kifutó rendszerben folytathatók, oly módon, hogy a tanulmányaikat már megkezdett tanulók azt legkésőbb a 2026/2027-es tanévig be tudják fejezni. A módosítás eredményeként a rendeletbe került 2. számú mellékletét első alkalommal 2011/2012. tanévben megkezdett képzésekre kell alkalmazni, felmenő rendszerben. A módosító rendelet két dokumentum átdolgozása tekintetében állítja feladat elé az iskolákat, fenntartókat, egyrészt az alapító okiratok, másrészt a pedagógiai program módosításának elvégzése szükséges.

27 Alapító okirat A közoktatási intézmény alapdokumentuma az alapító okirat. Ezt a fenntartó adja ki, majd nyilvántartási céllal megküldi a székhely szerint illetékes főjegyzőnek/kormányhivatalnak, vagy a törzskönyvi nyilvántartó részére. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 37.§ (5) alapján a közoktatási intézmény alapító okirata tartalmazza: - intézmény nevét, az alapító, illetve a fenntartó nevét és címét, - intézmény típusát, alaptevékenységét, nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatait, tagintézményét, a feladatellátást szolgáló vagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát, az intézmény székhelyének és valamennyi telephelyének címét, nevelési- oktatási intézmény esetén az intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszámot, a tagozat megnevezését, iskola esetén az évfolyamok számát, alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését, - a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat.

28 Tekintettel arra, hogy a 27/1998. MKM rendelet módosítása érintette számos esetben az évfolyamok számát, valamint a tanszakok (tantárgyak) elnevezését is, így elkerülhetetlen az alapító okiratok módosítása. Az alapító okiratban meg kell tartani a jelenlegi struktúrát és jelölést, hiszen kifutó rendszerben a tanulók ebben a formában kell, hogy igénybe vegyék az oktatást. Azonban ennek megtartása mellett kell megjeleníteni a felmenő rendszerben megjelenő évfolyamok számát, az új tanszakokat. A struktúra változása miatt a tanszakok elnevezése több tantárgy gyűjtőelnevezéseként jelennek meg. (zene)

29 Pedagógiai program A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely meghatározza az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét, céljait feladatait, tevékenységét, a tartalmi követelményeket. A pedagógiai programot a közoktatási törvény 44.§ (1) és az 57.§ (1) a) alapján nevelőtestület fogadja el, azonban annak elfogadása előtt a 61.§ (4) szerint ki kell kérni az iskolaszék véleményét a dokumentumról. Az elfogadást követően a fenntartó köteles művészetoktatás szakterületéről eljárni jogosult közoktatási szakértő véleményét beszerezni, majd pedig a 102.§ (2) f) pontnak megfelelően dönt a dokumentum jóváhagyásáról. Ennek megfelelően az iskola csak a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai program alapján működhet, és a fenntartó kizárólag az iskola által elfogadott pedagógiai programot hagyhat jóvá.

30 A fenntartó a 103.§ (2) szerint csak akkor tagadhatja meg a pedagógiai program jóváhagyását, ha az nem felel meg a közoktatási törvényben előírtaknak, továbbá olyan többletfeladatokat tartalmaz, amelyekhez a feltételek nem biztosítottak, és annak megteremtését nem vállalja, illetve nem tartalmazza azokat a feladatokat, amelyeket — a szükséges feltételek biztosítása mellett — meghatározott. A 103.§ (3) alapján a nevelési, illetve pedagógiai programot, annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a fenntartó harminc napon belül, helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén — ha a döntést a képviselő-testület (közgyűlés) hozza — a harmincadik napot követő első képviselő-testületi (közgyűlési) ülésen sem nyilatkozik.

31 Tekintettel arra, hogy az alapító okirat tárgyalásánál már említett tantárgyi elnevezések és évfolyamok számára vonatkozó változások mellett az egyes tantárgyak szakirányú feladatai tekintetében tartalmi változások is történtek, a helyi tantervek módosítása nem kerülhető el. Az alapító okirat módosításához hasonlóan a meglévő helyi tanterveket meg kell hagyni a dokumentumban, hiszen kifutó rendszerben a tanulmányaikat megkezdett tanulók részére biztosítani kell a képzést az eddigi tantervi program alapján, hogy azt a 2026/2027-es tanévig be tudják fejezni. Azonban a meglévő mellé új képzési követelményeknek megfelelő követelményrendszert kell készíteni annak érdekében, hogy a 27/1998 MKM rendelet 2. számú mellékletében foglaltak a 2011/2012. tanévben megkezdett képzésekre felmenő rendszerben megvalósíthatók legyenek. Így a módosított pedagógiai program kettő követelményrendszert tartalmaz, az eddigit, mely kifutó rendszerben legkésőbb a 2026/2027-es tanévig tart, valamint az újat, mely a 2011/2012-es tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerül.

32 Fontos, hogy az elnevezésükben megváltozott, azonban tartalmában érdemben változatlan tantárgyak oktatásának folytatása nem érint minősítési feladatot. Az alapfokú művészetoktatási intézményekben oktatott tanszakok régi és új elnevezéseinek megfeleltetéséről NEFMI állásfoglalás!

33 Helyi tantervről  Helyi tanterv  Az a tanterv, melyet egy iskola pedagógiai programjában kitűzött céljainak, alapelveinek megfelelően kiválaszt, vagy összeállít.  A közoktatásról szóló törvény 8/B. §–ának (5) bekezdésében foglaltak alapján az alapfokú művészetoktatási intézményekben folyó nevelő és oktató munka, illetve a helyi tanterv az oktatásért felelős miniszter által – művészeti áganként – kiadott Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjára épül.  A közoktatásról szóló törvény 45.§–ának (3) bekezdése alapján az alapfokú művészetoktatási intézmény a helyi tantervét az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján készíti el, vagy az ily módon készített tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként pedagógiai programjába. A helyi tanterv összeállításánál lehetőség van a helyi sajátosságok figyelembe vételével történő tantervfejlesztésre.

34 OKTATÁSI PROGRAM, (PEDAGÓGIAI RENDSZER) A HELYI TANTERVBEN  A tanítás–tanulás megtervezését–megszervezését segítő, dokumentumok, szakmai eszközök rendszere. A pedagógiai rendszer jellegzetes komponensei a következők.  1. Tantervi program: tartalmazza a tantárgy tanításának céljait, fejlesztési feladatait, a követelményeket témákhoz, évfolyamokhoz vagy hosszabb ciklusokhoz rendelve, az értékelés elveit, továbbá kijelöli és az időben elrendezi a tananyagot.  2. Pedagógiai koncepció, mely összefoglalja, elméletileg is megalapozza azokat a pedagógiai elveket, amelyeken a program alapul.  3. Modulleírások: részletes leírást adnak egy–egy téma feldolgozásának menetéről, mindenekelőtt a tanulói tevékenységekről és az ajánlott eszközökről.  4. Eszközi elemek, amelyek lehetővé teszik a tervezett tevékenységek megvalósítását:  (a) információhordozók: tankönyvek, kották, szövegek, képek, filmek, hanghordozók, makettek, digitális adathordozók stb.,  (b) feladathordozók: munkafüzetek, feladatlapok stb.,  (c) a kettő kombinációi: szoftverek stb.  (d) Minden olyan további eszköz, mely a feladat megoldását, a tevékenység végzését lehetővé teszi. (Pl.: hangszerek, egyéb felszerelések.)  5. Értékelési eszközök, amelyek elősegítik a tanulói teljesítmények javítását, növelését, amelyek a tanuló egyéni fejlődését szolgálják.

35 RELEVÁNS JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE évi LXXIX. törvénya közoktatásról 20/1997. (II. 13.) Korm. rendeleta közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról évi XXII. törvénya Munka Törvénykönyvéről évi XXXIII. törvénya közalkalmazottak jogállásáról évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 138/1992. (X. 8.) Korm. Rendeleta közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeleta pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről

36 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 5/1993. (XII.26.)MÜM rendeleta munkavédelmi tv. végrehajtásáról 3/1998. (IV.24.) NM rendelet munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról 27/1995. (VII.25.) NM rendeleta foglalkozás eü. vizsgálatról 89/1995. (VII.14.) korm. rendeleta foglalkozás eü. szolgálatról

37 65/1999. (XII.22.) EÜM rendeleta munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről évi XXXI. törvénytűzvédelemről 30/1996 (XII.6.) BM rendeleta tűzvédelmi szabályzat készítéséről 31/2005.(XII.22.) OM rendeleta nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról

38 30/2011. (VI. 7.) NEFMI rendelet a 2011/2012. tanév rendjéről, 11/1994. (V. 13.) MKM rendeleta nevelési-oktatási intézmények működéséről 38/2009. (XII. 29.) OKM rendelet a közoktatási szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről 40/1999. (X. 8.) OM rendelet -az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosa Hivatalának feladatairól és működésének szabályairól

39 39/2010. (II.26.) Korm. r.Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről 3/2002. (VIII.30.) ESzCsM r.A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 1999.évi LXXVI. törvénya szerzői jogról

40 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról évi CXXX. törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről évi CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről 132/2000. (VII. 14.) Korm. rendelet a középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről

41 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a diákigazolványról évi CXL. törvény A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

42 Köszönöm a figyelmet! Lebanov József


Letölteni ppt "Tanévnyitó konferencia 2011. szeptember 7. Balassi Intézet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések