Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Európai Parlament szerepe az érdekérvényesítésben Herczog Edit képviselő, Európai Parlament Budapest, 2005. november 17.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Európai Parlament szerepe az érdekérvényesítésben Herczog Edit képviselő, Európai Parlament Budapest, 2005. november 17."— Előadás másolata:

1 Az Európai Parlament szerepe az érdekérvényesítésben Herczog Edit képviselő, Európai Parlament Budapest, 2005. november 17.

2 Tartalom 1)Az EP szerepe a döntéshozatalban: 1)Az EU és a Parlament viszonya 2)A parlamenti képviselő 2)Az EP szerepe az érdekképviselet szempontjából 3)A magyar lobbizás állapota 4)Az ideális lobbista (a célszemély szempontjai)

3 1.1. Az EU és a Parlament viszonya Az unió és az állam - kapcsolatok Uniós szintNemzeti szint Állampolgárok választás Végrehajtás Uniós pénzek: strukturális, kohéziós alapok Európai Bíróság, ombudsman Uniós intézmények Tanács Bizottság Parlament Nemzeti parlament Kormány A Magyar Köztársaság EU Mellett Működő Állandó Képviselete Külügy- minisztérium Európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter

4 1.1. Az EU és a Parlament viszonya - Döntéshozatal az Unióban Európai Parlament Gazdasági és Szociális bizottság Régiók Bizottsága Európai Tanács _____________ Tanács _____________ Coreper _____________ munkacsoportok Európai Bizottság Tagállamok kormányai Nemzeti parlamentek állásfoglalás vélemények kezdeményezés vélemény közös döntés kezdeményezés vélemény

5 1.1. Az EU és a Parlament viszonya – Az Európai Unió 3 pillére 1. pillér: -Európai Közösség -Euratom (atomenergia- együttműködés) -Európai Szén- és Acél Közösség (2002.07.23. óta az EK része) Ide tartozik -Európai integráció -Egységes piac létrejötte és működése -Gazdasági és monetáris unió -Közösségi jogrendszer 2. pillér: Közös kül- és biztonságpolitika 3. pillér: Bel- és igazságügyi (rendőrségi és bűnügyi) együttműködés Az Európai Parlamentnek nincs, vagy csekély a szerepe A Parlament tevékenységének elsődleges területe

6 1.1. Az EP szerepe a döntéshozatalban – Az együttdöntési eljárás Bizottság Parlament Tanács Képviselők Minisztériumok Bizottság Parlament Tanács Adminisztráció

7 Kapcsolattartás a választókkal, vidéki intézményekkel A Parlament nagy plenáris ülései - évente legalább tizenkettő Szakbizottságok és a politikai frakciók ülései Másfél-két napos "mini plenárisok" Kapcsolattartás a delegáló párttal, a nemzeti parlamenttel, kormánnyal és minisztériumokkal Parlamenti munkarend: o Négynapos munkahét o Plenáris-hét: Strasbourg o Bizottsági hét: szakmai munka o Frakció hét: politikai egyeztetések o Választókerületi hét: kapcsolattartás A Parlament 2006-os munkarendje: http://www.europarl.eu.int/pdf/general/cal2006.pdf 1.2. A parlamenti képviselő működése – kötelezettségek és lehetőségek

8 1.2. A parlamenti képviselő – Képviselő az érdekek hálójában Képviselő döntése Magyarország nemzeti érdekei Választók érdekei Politikai frakciók Iparágak, szektorok, ágazatok, régiók, stb. érdekei Egyéb érdekek: munkavállalói / munkáltatói, érdekek Más európai értékek (köz- és társadalmi érdekek) képviselete Európa mint egységes régió érdekei

9 1.2. A parlamenti képviselő – Magyar témák az EP-ben Téma kiválasztása: 1 képviselő párhuzamosan 4-8 témát tud aktívan vinni  Egyéni érdeklődés, bizottsági helyek alapján  Várható érdeklődés, sajtóvisszhang  Politikai profit  Felismert (felismerni vélt) magyar érdek Segítség szükséges a figyelem tereléséhez és a magyar érdekek azonosításához A megfelelően működő magyar lobbitevékenység elengedhetetlen 24 képviselő 25 bizottság 20 állandó munkacsoport Parlamentközi bizottságok Ad hoc munkacsoportok EP-n kívüli tevékenység

10 2. Az EP szerepe az érdekképviselet szempontjából A parlamenti képviselő szakmai háttere:  Állandó képviselet  Kormányzati szakértők  Pártszakértők  Saját szakértők A szakértő lobbista szakmai kérdésekben, az ágazatra vonatkozó tágabb tájékoztatás keretében a képviselő értékes tanácsadójává válhat, a képviselő munkáját is segítve Előnyök:  Az EP döntéshozatali mechanizmusa áttekinthető, nyilvános, dokumentumai és ülései ugyancsak  Az EP-ben minden gazdasági tárgyú jogi norma megfordul: gyűjtő  Többségi döntés: 50%+1 szavazat szükséges  Magyarországi háttér: igény a kapcsolattartásra, visszacsatolásra Szükséges:  EU-érzékenység  Tárgy-érzékenység (design protection – autóipar, REACH – minden gyártó vállalat)  Lobbizáshoz ideális vállalati szintek kijelölése (BXL – BUD együttes tevékenysége)

11 3. A magyar lobbizás általános helyzete  Más kárán tanul az okos: ha most nem próbálkozunk érdekérvényesítéssel, a magyar érdekeket súlyosan sértő döntéseket követően nő majd meg a tudatosság szintje  Valamely gazdasági szerveződés felvállalja a helyzet javítását általában vagy 1-1 ügy kapcsán: kamarák, ágazati szervezetek (MAVÉSZ pl.)  Vállalkozások lobbitevékenysége:  Külföldi érdekek melletti lobbizáskor magyar közvetítő használata  Tudatos uniós kapcsolatépítés keretében konkrét érdek nélkül  Professzionális lobbista  Cég konkrét és egyértelmű érdekeltsége esetén  Felkérések reprezentatív feladat ellátására  „Nem politizálunk”

12 3. A magyar lobbizás állapota szubjektív statisztikai minta alapján

13 4. Az ideális helyzet a képviselő számára  Konkrét, jól definiálható magyar érdek  Kormányálláspont  Gazdasági szereplők álláspontja  Non-profit szervezetek álláspontja  Kapcsolatfelvétel az érdekkel kapcsolatba kerülő magyar és nemzetközi gazdasági szereplőkkel és államigazgatási szervekkel  Párhuzamos lobbizás valamennyi magyar és számos külföldi képviselőnél (a magyarországi gazdasági hatások bemutatására koncentrálva)  Kapcsolattartás Magyarországgal:  Nem lobbizó egyéb szereplőkkel  Ellenérdekelt szervezetekkel  Médiával

14 4. Az ideális lobbizó  Brüsszel ismerete:  Az EU döntéshozatali mechanizmusainak ismerete  Az EU dokumentumok felépítésének ismerete  A képviselő ismerete:  Személyes érdeklődési kör, munkakapacitás  Időérzékenység (10 perc vagy jövő hét)  Szakmai háttér:  Szakmai tudás  Jogi tudás  A magyar gazdasági és egyéb mechanizmusok ismerete  A megfelelő (párhuzamos) szintek megtalálás  Etikai normák  Pontos tartalmú, rövid pozíciós papír  Előrágott módosító indítványok  Személyre szabott meghívások

15 Köszönöm a figyelmüket! Herczog Edit Európai Parlamenti képviselő eherczog@europarl.eu.int Tel.:+32-228-45596 www.herczogedit.hu


Letölteni ppt "Az Európai Parlament szerepe az érdekérvényesítésben Herczog Edit képviselő, Európai Parlament Budapest, 2005. november 17."

Hasonló előadás


Google Hirdetések