Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Egészségügyi ellátás a településeken

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Egészségügyi ellátás a településeken"— Előadás másolata:

1 Egészségügyi ellátás a településeken

2 A háttér: az egészségügy és az egészségpolitika legutóbbi évtizede Magyarországon

3 Ante omnia: Magyarország egészségügyi helyzete ‰

4 Lemaradásunk okai egészségtelen életmódalacsony hatásfokú egészségügyi ellátórendszer +

5 Egy lehetséges kivezető út: az igénybevétel szabályozása „ingyenesség” minőség korlátlan hozzáférés a minőségi ellátás érdekében valamelyiket fel kell adni - a beteg választásának - a kapacitásoknak korlátozása - co-payment technikák

6 A magyar egészségügy átalakítási kísérlete érdemi reformkísérletek kudarca több-biztosítós rendszer (hozzáférés piaci szabályozója) vizitdíj (co-payment) kórházi napidíj (co-payment) ami megmaradt: az egészségkassza hiányának betömködése -biztosítási rendszer megszigorítása (potyautasok kiszűrése) - kórházreform (aktív ágyak csökkentése, teljesítményvolumen-korlát) - gyógyszerkassza reformja Ez még nem feltétlenül jelenti az ellátás minőségi javulását!

7 Születéskor várható élettartam nemzetközi összehasonlításban (2012) Magyarország: 75,02 év (93.) Macedónia: 75,36 év Libanon: 74,23 év Japán: 83,91 év mögöttünk lévő európai / volt szovjet államok: Szerbia, Románia, Bulgária, Észtország, Örményország, Lettország,Üzbegisztán, Belorusszia, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Moldova, Kirgizisztán, Türkmenisztán, Ukrajna, Oroszország, Tadzsikisztán CIA World Factbook (1 – 222) Szíria: 74, 92 év

8 Az egészségügyi ellátás, különös tekintettel a településekre

9 Az egészségügyi ellátás mint állampolgári jog Alapcsomag Biztosítási csomag Kiegészítő csomag

10 Az egészségügyi ellátás szervezése és irányítása Magyarországon Országgyűlés térségi egészség- ügyi tanácsok fenntartók egészségügyi közszolgáltatók (térségi egészség- fejlesztési programok) Nemzeti Betegfórum kormány szakminiszter egészségpolitikaágazati irányítás finanszírozás • központi költségvetés • Egészségbiztosítási Alap • EU-s támogatások működtetés évi CLIV. tv. az egészségügyről háziorvosok és egyéb vállalkozók (egészségügyi államigazgatási szervek)

11 Az egészségügyi intézmények fenntartói és hatáskörük a) az alapítói jogok, a létesítés, az átszervezés, illetve a megszüntetés gyakorlása, b) az intézmény költségvetésével kapcsolatos jogok gyakorlása, c) az intézmény vezetőinek tekintetében a munkáltatói jogok gyakorolása, d) az intézmény működését szabályozó dokumentumok (pl. szervezeti és működési szabályzat, házirend) jóváhagyása, e) az intézmény működésének folyamatos felügyelete és ellenőrzése. a fenntartó hatásköre különösen: fenntartó lehet: -állami szerv, helyi önkormányzat vagy ök-i társulás - egyházi jogi személy / jogi személyiséggel nem rendelkező egyházi szolgáltató - alapítványi, közalapítványi eü-i szolgáltató - más szervezet

12 Az ágazati irányítás főbb szervei Országos Egészségbiztosítási Pénztár (fővárosi/megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási pénztári szakig. szervei) Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat biztosító Állami hatóság: -Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai - Gyógyszerfinanszírozás - szociális, méltányossági ügyek Országos Tisztifőorvosi Hivatal 8 országos intézet Fővárosi/Megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek Járási intézetek Hatóság ellenőrzés szankcionálás szakhatóság

13 Az egészségügy egyéb, hatósági-igazgatási szervei Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Országos Vérellátó Szolgálat Országos Mentőszolgálat

14 A települési önkormányzatok kötelező/választható feladatai egészségügyi alapellátásaz alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátás Választható és/vagy átalakítás alatt kötelező járóbeteg-szakellátásfekvőbeteg-szakellátás egyéb egészségügyi ellátások: ügyeleti ellátás, mentés, betegszállítás, ápolás, hospice, rehabilitáció, orvostechnikai eszközellátás, gyógyszerellátás, pszichoterápia / klinikai szakpszichológia, nem-konvencionális eljárások, különleges ellátási igényt kielégítő eü-i szolg., szakértői tevékenység Kórházakhoz tartozók + megyei tulajdonúak/fenntartásúak már államosítva Az ök-i tulajdonúak/fenntartásúak már államosítva Települési ök-éi?

15 A települési önkormányzat kötelező feladatai a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról b) a fogorvosi alapellátásról c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról d) a védőnői ellátásról e) az iskola-egészségügyi ellátásról A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: - az alapellátási körzetek, több településre kiterjedő ellátás esetén a körzetszékhely megállapításáról / kialakításáról A képviselőtestület útján gondoskodik: Mint tulajdonos/fenntartó gondoskodik: -a tulajdonában és fenntartásában lévő, szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató működtetéséről, illetve a tulajdonában lévő, szakellátási feladat ellátására szolgáló vagyonhoz kapcsolódó egészségügyi szakellátási feladatok ellátásáról.

16 A háziorvosi ellátás fogalma háziorvosi ellátás házi gyermekorvosi ellátás

17 A háziorvosi ellátás körzeti orvosi ellátás 55/1992. (III. 21.) Korm. Rend. háziorvosi ellátás szabad orvosválasztás kapuőri (gatekeeper) feladatok háziorvosok versenyeztetése - háziorvosi szakvizsga - közalkalmazottvállalkozó a körzethez tartozók elutasítása csak indokolt esetben szakellátás tehermentesítése egyre inkább jellemző módon

18 A háziorvosi praxis - korrigált fejkvóták („kártyapénz”) - fix díj - területi pótlék -szakképzettségi szorzó - ambuláns ellátás díja (finanszírozó: OEP, kiegészítheti: önkormányzat saját forrásaival) működtetési („praxis”) jog -csak személyesen gyakorolható - átörökíthető / eladható - orvosi rendelőt és felszerelését is magában foglalhatja gyakorlásának sajátosságai: finanszírozásának elemei: háziorvosi tevékenységet általában csak önkormányzati rendeletben meghatározott ellátási körzetekben gyakorolnak + + kivételes esetekben minimum 200 fő esetén, utóbbi mára marginális jelentőségű (pl. „vasútegészségügy”) funkcionális vs. teljes privatizáció

19 <1200 fő(lakos!) Ft fő Ft >1500 fő Ft Gyermekkörzet: <600 fő(lakos!) Ft fő Ft >800 fő Ft Vegyes körzet: <1200 fő(lakos!) Ft fő Ft 1500-fő felett Ft Novembertől: kb.183 Ft/ fő 0-4 év közötti bejelentkezett biztosított után 4,5 pont 5-14 év közötti bejelentkezett biztosított után 2,5 pont év közötti bejelentkezeti biztosított után 1,0 pont év közötti bejelentkezett biztosított után 1,5 pont 60 év feletti bejelentkezett biztosított után 2,5 pont korrigált fejkvóták fix díj város, főváros Ft községek Ft csatolt községek Ft külterületi lakott hely Ft területi pótlék 1: alapszakvizsga* nélkül 1,2: alapszakvizsga nélkül, 25 év gyakorlattal 1,3: alapszakvizsgával Szakképzettségi szorzó Degresszió „Túlságosan nagy” körzetek esetén

20 *Alapszakvizsga •a) az általános orvostan szakorvosi szakképesítés, •b) a háziorvostan szakorvosi szakképesítés, •c) a belgyógyász szakorvosi szakképesítés és 10 év körzeti, illetve háziorvosi gyakorlat, valamint •d) a házi gyermekorvosi szolgálatnál csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvosi szakképesítés.

21 A fogorvosi alapellátás fogorvosi alapellátás finanszírozása a járóbeteg-szakellátás finanszírozási szabályaihoz hasonló területi ellátási körzetek szerint szervezett alapellátás ≠ fogorvosi szakellátás körzet lakosságszáma * 39,2 Ft * korcsoportonkénti szorzó + Teljesítménypontszám - szükség esetén degresszió De! választási lehetőség nincs

22 Az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás napi munkarenden kívül bekövetkező sürgősségi esetekben biztosítja az egészségügyi ellátás folyamatos igénybevételének lehetőségét alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás -alkalomszerű és azonnali sürgősségi beavatkozások elvégzése - fekvőbeteg-gyógyintézetekbe történő sürgősségi beutalás ügyeleti ellátás

23 Az ügyeleti ellátással kapcsolatos szabályozások háziorvosi ügyelet megszervezése önkormányzati feladat OEP az ügyeleti ellátás finanszírozására a területileg illetékes önkormányzattal vagy eü-i intézményével vagy azzal köt szerződést, akivel az ök. feladatátadási/átvállalási szerződést kötött alapdíj: 40 fő/ lakos • 2,1* - 1,3* területi szorzó lakosságszám szerint, 80 ezer fő felett spec. számítással) • központi ügyelet: 20-30%-os emelt díj, mentőkkel való közös diszpécserszolg. esetén + 10%) Állandó telephelyű ügyelet Változó telephelyű ügyelet vs. Központi ügyelet (Mentőszolgálat)

24 A védőnői ellátás A (területi) védőnő feladata: (a) nővédelem (b) várandós anyák gondozása (c) segítségnyújtás a gyermekágyas időszakban (d) gyermekgondozás (e) családgondozás (f) részvétel az egyéni / közösségi egészségfejlesztési és egészségvédelmi programokban területi védőnő A védőnői körzeteket (több település esetén: a körzetszékhelyeket) az önkormányzat a képviselőtestületek útján állapítja meg /alakítja ki ≠ iskola- védőnő, bár szükség esetén egy személy látja el a két feladatot Max. 250 fő ellátott (várandós és gyermek- ágyas anyák, nem tanköteles és gondozott gyermek)

25 Az iskola-egészségügyi ellátás iskolaorvos iskolavédőnő 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet • részmunkaidejű iskolaorvos maximum 800 főt láthat el • max ellátott több teljes munkaidejű védőnő alkalmazása esetén • gyógypedagógiai intézményekben 800 tanulónként egy teljes munkaidejű iskolaorvos szükséges • 800 (gyógypedagógiai intézményekben 400) fő felett teljes munkaidőben, •max ellátott Iskolafogorvos + fogászati asszisztens • 1200 fő fölött teljes munkaidőben • max fő ellátott • fogyatékosok esetén 2*-es szorzó


Letölteni ppt "Egészségügyi ellátás a településeken"

Hasonló előadás


Google Hirdetések