Várható energiaigények a 21. század első felében,

Az előadások a következő témára: "Várható energiaigények a 21. század első felében,"— Előadás másolata:

1 Várható energiaigények a 21. század első felében,
a lignitvagyon és a termelési lehetőségek Dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék

2 A világ energiaigénye 2005-ben 400 EJ 2030-ban 750-800 EJ
Magyarország összes energia-igény növekedése különböző prognózisok szerint 1,6 - 1,7 - 2,2 %/év számoljunk 2 %/év-vel Össz. igény 2030-ban 1,8 EJ/év 2050-ben 2,3 EJ/év

3 Villamosenergia igénye 2,5 %/év
2030-ban 78  109 kWh/év 2050-ben 102  109 kWh/év Megújuló energiák várható aránya az összes energia igényben 2030-ban % 2050-ben % a villamosenergiában 2030-ban 2-4 % 2050-ben 4-6 %

4 Magyarország villamosenergia igénye
Szén + lignit + atom alapon  109 kWh/év  109 kWh/év Szén (+ lignit) és atom arány változatlanul a jelenlegi szinten a szén + LIGNIT alapon  109 kWh/év LIGNIT vagyon 2,9  109 t 7000 kJ/kg term = 40 % 2,5  106 GWh

5 Összegzett igény villamosenergia lignitből
x GWh/év = GWh x GWh/év = GWh GWh Az ellátás biztonsága, aránya

6 Vajda György. Energiapolitika. Magyarország az ezredfordulón
MTA Budapest 2001. A jövő kilátásai: old. Mérsékelt növekedési ütem mellett a világ energia igénye 2100-ban 3600  EJ (1018)/év. A megújuló energiafajták (nap, vízfolyások, tengeri, szél, biomassza, geotermikus) összes potenciális lehetősége 1100  EJ/év, az igény kereken 30 %. A természeti folyamatok egyensúlyának megbontása nélkül csak bizonyos hányadukat lehet elvonni energetikai célokra. (Feltételezve 50 %-os elvonást, az energia igények max. 15 %-át fedezhetik a megújulók. KF.) A kép elkedvetlenítő, minél messzebbre tekintünk előre – még valamennyi együttesen is –, annál kevésbé lenne képes a szükséglet kielégítésére. A megújuló energiák potenciális 1100 EJ/év mennyiségéből 700 EJ/év (64 %) részt kitevő napenergia hasznosítási hatásfoka (napelemek) 10 %.

7 Reményi Károly – Gróf Gyula: Megjegyzések a globális felmelegedéshez
Reményi Károly – Gróf Gyula: Megjegyzések a globális felmelegedéshez. Magyar Tudomány szám old. A Föld termikus egyensúlyban van a világűrben, tehát ami a világűrből (Napból) a Földre áramlik, a vissza is sugárzódik a világűrbe. A globális átlaghőmérséklet nem változik, csak a légrétegek hőmérséklet eloszlása rendeződik át, a változások, például a CO2-koncentráció növekedése következtében. A CO2 a levegő oxigénjéből keletkezik, így a térfogat nem változik, de a tömegváltozás miatt a sűrűség igen. A CO2-koncentráció növekedése esetén a  növekszik a CO2 nagyobb sűrűsége miatt, a Cp csökken a CO2 kisebb fajhője miatt. A   Cp szorzat növekszik, mert a  jobban növekszik, mint ahogyan a Cp csökken. A tárolt hőmennyiség állandósága esetén a Cp növekedése miatt a légkör teljes tömegének átlag hőmérséklete csökken. (Ha a napból származó energia – amit nem az emberi tevékenység vezérel - változik, akkor lehet más irányú változásra számítani, mint ahogy a Föld története során már sokszor bekövetkezett. K.F.)

8 A légkör CO2 koncentráció alakulása és hozzátartozó globális hőmérséklet változás:
CO2 koncentrációs (ppm) T (T) C Hőmérséklet változás (lehűlés) C 350 33 450 32,997 -0,003 500 32,996 -0,004 600 32,994 -0,006 A réteghőmérsékletek eltolódása következik be, a felsőbb rétegek tovább hűlnek, míg az alsóbb rétegek hőmérséklete a sugárzási törvényektől vezérelve növekszik. (Stefan-Boltzmann, Beer törvény) (CO2 koncentráció 150 év alatt 280 ppm-ről 385 ppm-re nőtt)

9 Te Föld felületi hőmérséklet
Változás CO2 ppm Te Föld felületi hőmérséklet 280 287,8 350 288,6 450 289,4 500 289,6 600 290,1 (A változás a CO2-koncentráció növekedése során 150 év után 0,8 C, további 300 év után 0,7 C, 450 év alatt +1,5 C.)

10 A globális számításokkal kapott globális hőmérséklet emelkedés értéke 1-1,5 K, nem elhanyagolható, de nem ad megoldhatatlan feladatot az emberiség számára. Koncentrálni lehet az emberiség számára legnagyobb problémákra, a szegénység felszámolására és az életszínvonal globális emelkedésére. A globális felmelegedés korlátozását mindenekelőtt a CO2 kibocsátás csökkentésével kívánják elérni. Ezek a próbálkozások ez ideig kevés sikert mutatnak. A csökkentés megkezdését világviszonylatban már 1995-ben tervezték. Ebből semmi nem lett, de az ennél nemzetközileg jelentősen nagyobb súlyú Kiotói egyezmény óta sincs említésre méltó trendváltozás. Az december 11-én aláírt egyezmény óta eltelt tíz évben a szén-dioxid tartalom 355 ppm-ről 380 ppm-re változott.

11 Ötvös Zoltán: Túloz az EU bioüzemanyag-programja
(Népszabadság április 19. szombat 18. old.) Somlyódy László MTA rendes tagja, az Európai Környezeti Ügynökség tudományos testület elnöke „Nincs annyi föld Európában, amely elegendő lenne az EU által előírt tízszázalékos üzemanyag kvóta betartásához.” Ezt az uniós direktívát a környezeti károk elkerülése, a talaj, a vízkészletek és a biológiai sokféleség megóvása érdekében fel kell függeszteni. Növényfajtáktól függően egy liter bioüzemanyag előállításához 3-6 köbméternyi vízre van szükség. Az EU 2020-ra szóló döntése joggal váltotta ki a tudományos közösség aggodalmát. Még a második generációs technológiák esetében sincs Európában elég termőföld a 10 %-os cél teljesítésére. … az erdők és őserdők további kiírtásához, az élelmiszerárak emelkedéséhez, fokozódó táplálkozási gondokhoz vezethet. … 2020-ban tízszázaléknyi bioüzemanyag készüljön, akár 50 magyarországi földterületen kell erre alkalmas növényeket termelni.