Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Év zárás 2011 2012.02.14. Összeállította: Horváth Józsefné Okl. adószakértő, okl. könyvvizsgáló.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Év zárás 2011 2012.02.14. Összeállította: Horváth Józsefné Okl. adószakértő, okl. könyvvizsgáló."— Előadás másolata:

1 Év zárás Összeállította: Horváth Józsefné Okl. adószakértő, okl. könyvvizsgáló

2 2 Számviteli változások 2012, de már alkalmazhatók évre is A törvénymódosítás pontosítja az üzleti vagy cégérték fogalmát. A pontosítás arra az esetre vonatkozik, hogyha a megvásárolt cég piaci értéken számított saját tőkéje negatív, akkor a részesedést milyen értéken kell a könyvekbe felvenni. A számviteli törvény eddig hatályos előrása szerint a negatív üzleti vagy cégértéket öt év alatt kellett elszámolni (feloldani) egyéb bevételként, függetlenül, hogy a rá ható tényezők hogyan alakulnak. Így a negatív üzleti vagy cégérték eredmény javára történő elszámolását nem befolyásolta, hogy a hozzá kapcsolódó részesedés kikerült-e könyvekből vagy sem.

3 3 A módosítás szerint a negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni, ha a hozzá kapcsolódó részesedés bármilyen jogcímen kikerül a könyvekből (értékesítés, térítés nélküli átadás), illetve átalakuláskor abban az esetben, ha a negatív üzleti vagy cégérték keletkezésére ható körülményekben, feltételekben olyan változás következik be, amelyek a negatív üzleti vagy cégérték további kimutatását nem indokolják.

4 4 Egyszerűsített éves beszámolt készítő vállalkozások köre A számviteli törvény már 2011-re bővítette az egyszerűsített éves beszámolót készítők körét. A módosítás tovább bővíti ezt a kört, azzal, hogy az anyavállalaton kívül bármely konszolidálásba bevont leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás és társult vállalkozás is készíthet egyszerűsített éves beszámolót, ha a nyilvántartásai alapján biztosítani tudja az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítéséhez szükséges adatokat, információkat az anyavállalata részére (természetesen az egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódó értékhatárok teljesítése mellett). A módosítás lehetővé teszi, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozás is készítheti beszámolóját devizában, ha a törvénynek az ide vonatkozó szabályait teljesíti.

5 5 Sajátos egyszerűsített éves beszámoló Az új előírás szerint az előbb említett vállalkozások akkor készíthetnek ilyen beszámolót, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján az alábbi három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az következő határértékeket: - Mérleg főösszeg a 65 millió Ft-ot, - az éves nettó árbevétel a 130 millió Ft-ot, - az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.

6 6 A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok helyett egyetlen, a könyvvezetéssel és a beszámoló készítéssel kapcsolatos számviteli döntéseit a vállalkozás egy dokumentumban rögzítse.

7 7 Alapítás-átszervezés aktivált értéke Bővül az alapítás-átszervezés fogalma az ásványkincsek kutatásának költségeivel. Az ásványkincsek utáni kutatások előkészítése, kutatófúrások elvégzésének költségeit lehet alapítás-átszervezés aktivált értékeként kimutatni, ha azok a kapcsolódó beruházás, felújítás bekerülési értékében nem vehetők figyelembe, feltéve, hogy ezek a költségek a kutatási tevékenység eredményeképpen kitermelt ásványkincs hasznosításából származó bevételekből várhatóan megtérülnek. Ha az ásványkutatás eredménytelen lesz, akkor az aktivált értéket terven felüli értékcsökkenés elszámolásával ki kell vezetni a könyvekből.

8 8 Közüzemi díjak elszámolása Az energiahordozók bekerülés értékének meghatározása a számviteli törvény 47.§-a alapján történik. A számviteli törvény jelenleg hatályos előírása szerint az energiahordozók számlázott értékét anyagköltségként számolja el, ha azok egyébként a bekerülési érték részét képezik. Vannak a számlázott tételekben azonban olyan díjak (pl. alapdíj), amelyeket nem az elfogyasztott mennyiség arányában számláznak, ezért nem részei a bekerülési értéknek, ezért ezeket a díjakat igénybe vett szolgáltatásként kellett elszámolni. A módosítás egyszerűsíti az elszámolást, mert az új előírás szerint a földgáz, a villany és a vízfelhasználáshoz kapcsolódóan a számlában szereplő bármilyen díj, tétel az energiahordozó bekerülési értékébe beleszámít, így a számlákban szereplő teljes összeget anyagköltségként lehet elszámolni.

9 9 Számviteli törvény és az áfa törvény miatti eltérő árfolyamok A jelenleg hatályos számviteli törvényi előírások szerint minden külföldi pénznemben felmerült ügyletet a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó – számviteli politikában rögzített – árfolyamon kell a könyvekben forintosítani. Az áfa törvény viszont ettől eltérő árfolyam alkalmazást is előírhat, mely árfolyamot viszont az áfa bevallásokban kell használni. A könyvelési programok sok esetben nem tudják az ügyleteket kettős árfolyamon kezelni, másrészt ez a kettősség jelentős adminisztrációs terhet is jelentett. Ezért a módosítás lehetővé teszi, hogy a külföldi pénzértékre szóló ügyletek forintosításánál – azaz a főkönyvi könyvelésben is - alkalmazható az áfa törvény szerinti árfolyam. Ha a vállalkozás ezt a szabályt szeretné alkalmazni, akkor azt a számviteli politikájában kell rögzítenie.

10 10 Saját termelésű készletek •A módosítás lehetővé teszi, hogy, hogy nemcsak a vásárolt készleteknél, hanem a saját termelésű készleteknél is alkalmazható az átlagos előállítási áron, továbbá a FIFO módszerrel történő értékelés.

11 11 Terven felüli értékcsökkenés •A módosítás a beruházásoknál és az alapítás-átszervezés aktivált értékénél is előírja, ha piaci érték tartósan és jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, akkor terven felüli értékcsökkenés elszámolásával le kell értékelni azokat.

12 12 Leltározási kötelezettség A számviteli törvény jelenleg hatályos előírása szerint azok a vállalkozások, akik folyamatosan vezetik mennyiségi nyilvántartásaikat nem kötelesek mérlegforduló napon tételes mennyiségi felvétellel leltározni. A leltárba az adatokat az analítikus nyilvántartásokból is be lehet állítani. A módosítás előírja, hogy azoknál a vállalkozásoknál is, ahol folyamatos mennyiségi nyilvántartás van, legalább háromévente kötelező lesz a leltározás

13 13 Beszámolók letétbehelyezési, közzétételi határideje A módosítás szerint az éves beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót az adott üzleti évet követő ötödik hónap utolsó napjáig kell letétbe helyezni, közzétenni. Az összevont (konszolidált) éves beszámolónál ez a határidő úgy módosul, hogy az adott üzleti évet követő hatodik hónap utolsó napjáig kell a letétbehelyezést, közzétételt megtenni. A módosítások a többi letétbehelyezési és közzétételi szabálynál is hasonlóan alakulnak, vagyis a napokat hónap utolsó napja váltja fel (pl. előtársasági beszámolónál, devizanemek közötti áttérés miatti beszámolóknál).

14 14 Beszámoló megőrzése A törvény jelenlegi előírása szerint a beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, a főkönyvi kivonatot 10 évig kell megőrizni. A módosítás ezt csökkenti le 8 évre.

15 15 A könyvviteli zárlat és a beszámoló összeállításának „munkafázisai” 1. A tárgyidőszakhoz kapcsolódó bizonylatok teljes körű beszerzése, előállítása 2. Tárgyévet érintő, tárgyévhez kapcsolódó gazdasági események elszámolása a mérlegkészítés időszakában 3. „Főkönyvi kivonat 1” összeállítása 4.Tervezett beszámoló összeállítása és az ügyvezetésnek/tulajdonosoknak átadása 5. Költség- és eredményszámlák rendezése 6. Az eredményfelosztáshoz kapcsolódó számviteli feladatok 7. A társasági adó számítása és könyvelése 8. Kifizethető osztalék megállapítása és az osztalékkal kapcsolatos elszámolások 9.A mérleg szerinti eredmény meghatározása és könyvviteli elszámolása 10. „Főkönyvi kivonat 2” összeállítása 11. Végleges beszámoló elkészítése 12. A mérlegszámlák zárása

16 16 A mérlegkészítés időszakában könyvelt gazdasági események 1./ Elmaradások 2./ Teljesség számviteli alapelvéből következő elszámolások „Típus” elszámolások 3./ Könyvviteli zárlattal kapcsolatos klasszikus elszámolások

17 17 •a leltáreltérésekkel összefüggő elszámolások, •az eszközök és források fordulónapra vonatkozó értékelésével összefüggésben elszámolandó tételek: •selejtezések miatti leírások •értékvesztés és annak visszaírásai, •terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírásai, •értékhelyesbítés és annak visszavezetése, valós éréken történő értékeléssel kapcsolatos elszámolások •külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése

18 18 •adókkal (kivéve társasági adó), bérekkel és járulékokkal kapcsolatos elszámolások •átsorolások (adott/kapott kölcsönök, hitelek következő évi törlesztő részleteinek átsorolása, részesedési viszony miatti átsorolások, stb.)

19 19 Az önellenőrzések elszámolásának időpontja FŐSZABÁLY szerint: Az önellenőrzés befejezésével kell a helyesbítő elszámolásokat elvégezni (feltárás napja). Amennyiben az önellenőrzésnek adó (támogatás) vonzata is van: a feltárás napjával önellenőrzési nyilvántartásba kell venni, majd a feltárást követő 15 napon belül bevallást kell benyújtani és a megállapításokat pénzügyileg rendezni kell. (Art. 50 § (1)). Így tehát évközi önellenőrzések esetében a helyesbítő elszámolásokat azzal az időponttal kell elvégezni, amit az önellenőrzési nyilvántartásban feltárás napjaként feltüntettek

20 20 •Ha az önellenőrzés a mérleg fordulónapját követően, de a mérlegkészítés időpontját megelőzően fejeződött be, a megállapításokat év végi dátummal, az érintett jogcímnek megfelelően, követeléssel vagy kötelezettséggel szemben kell elszámolni.

21 21 •Az adóellenőrzések elszámolásának időpontja •FŐSZABÁLY szerint: •Az elszámolás időpontja az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének időpontja, az alábbi eltérésekkel: –ha a tárgyévhez kapcsolódóan a határozat a fordulónap után, de a mérlegkészítés időpontjáig emelkedik jogerőre, a megállapításokat év végi dátummal, az érintett jogcímnek megfelelően, követeléssel vagy kötelezettséggel szemben kell elszámolni,

22 22 –ha a tárgyévhez kapcsolódóan a határozat a mérlegkészítés napjáig még nem emelkedik jogerőre, a helyesbítő elszámolásokat nem kell elszámolni (mert nincs jogerős határozat), de a valószínűsíthető (várható) veszteségek (adóhatósági megállapítások alapján kalkulált) összevont értékére indokolt céltartalékot képezni, •ha az ellenőrzés a mérlegkészítés napjáig nem fejeződött be, akkor az ellenőrzéssel kapcsolatosan könyvelési teendő nincs, hiszen ebben az esetben még a várható veszteség sem becsülhető (céltartalékot sem lehet/kell képezni).

23 23 A várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalékok A céltartalék képzésnél minden információt figyelembe kell venni, ami a mérlegkészítés időpontjáig ismertté válik. A céltartalék képzés mértékét „témánként” (jogcímenként) a várható legmagasabb fizetési kötelezettség és a jövőbeni költség várható legmagasabb összege alapján kell meghatározni. Fontos! Az óvatosság számviteli alapelve kimondja, hogy a céltartalék képzés összegét akkor is el kell számolni, ha emiatt a vállalkozás eredménye negatívvá válik, vagy a céltartalék összege tovább növeli a veszteséget.

24 24 Céltartalék az elhatárolt nem realizált árfolyamveszteségre Ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó - beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - tartozások nem realizált árfolyamveszteségét halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia. [41. § (4)]

25 25 Az aktuális év fordulónapjáig ilyen címen elszámolt céltartalék összegét tehát az újra számolt céltartalék összegére kell „igazítani”:  további céltartalékot kell képezni, ha az újrakalkulált céltartalék szükséglet nagyobb, mint az előző év fordulónapjáig ilyen címen képzett céltartalék összege,  céltartalékot kell feloldani, ha az újrakalkulált céltartalék szükséglet kevesebb, mint az előző év fordulónapjáig ilyen címen képzett céltartalék összege.

26 26 Leltár és leltározás A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és e törvény előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. [69. § (1)] Legalább fordulónaponként el kell készíteni (de természetesen gyakrabban is lehet).

27 27 Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba bekerülő adatok valódiságáról - a leltár összeállítását megelőzően - leltározással köteles meggyőződni, ami történhet mennyiségi felvétellel, illetve a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó - eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel. [69.§ (2) bek.]

28 28 Hiány és a veszteség-jellegű leltárértékelési különbözet könyvviteli elszámolása (Összköltség eljárással készített eredménykimutatás, költségek könyvelése kizárólag az 5. számlaosztály számláin)

29 29 Immateriális javak és tárgyi eszközök mérlegértékének megállapítása •Mérlegérték megállapítása általánosan: Bekerülési érték (Bruttó érték) − Halmozott terv szerinti értékcsökkenés − Terven felüli értékcsökkenés + Terven felüli értékcsökkenés visszaírása =MÉRLEGÉRTÉK (Nettó érték)

30 30 Készletek mérlegértékének megállapítása •Mérlegérték megállapítása általánosan: Leltáreltérésekkel korrigált záró készlet könyv szerinti értéke a fordulónapon − Értékvesztések + Értékvesztés visszaírása =MÉRLEGÉRTÉK

31 31 Pénzeszközök mérlegértékének megállapítása •Mérlegérték megállapítása általánosan: Záró pénzkészletek könyv szerinti értéke a fordulónapon – értékvesztések + értékvesztések visszaírása +/– valuta-, devizakészletek fordulónapi értékelése miatti árfolyamkülönbözet =MÉRLEGÉRTÉK

32 32 Követelések és követelés jellegű tételek mérlegértékének megállapítása •Mérlegérték megállapítása általánosan: Könyv szerinti értéke a fordulónapon – behajthatatlan követelések (hitelezési veszteségként elszámolt összeg) – értékvesztés + értékvesztés visszaírása +/– külföldi pénzértékre szóló követelés fordulónapi értékelése miatti árfolyamkülönbözet = MÉRLEGÉRTÉK

33 33 Részesedések mérlegértékének megállapítása •Mérlegérték megállapítása általánosan: Könyv szerinti értéke a fordulónapon – Értékvesztés + Értékvesztés visszaírása +/– Külföldi pénzértékre szóló részesedések fordulónapi értékelése miatti árfolyamkülönbözet = MÉRLEGÉRTÉK

34 34 Részesedések mérlegértékének megállapítása •Mérlegérték megállapítása általánosan: Könyv szerinti értéke a fordulónapon – Értékvesztés + Értékvesztés visszaírása +/– Külföldi pénzértékre szóló részesedések fordulónapi értékelése miatti árfolyamkülönbözet = MÉRLEGÉRTÉK

35 35 Kötelezettségek mérlegértékének megállapítása •Mérlegérték megállapítása általánosan: Könyv szerinti érték a fordulónapon U +/– Külföldi pénzértékre szóló kötelezettség fordulónapi értékelése miatti árfolyamkülönbözet = MÉRLEGÉRTÉK

36 36 Értékhelyesbítés Amennyiben a vállalkozó tevékenységét tartósan szolgáló  vagyoni értékű jog,  szellemi termék,  tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket),  tulajdoni részesedést jelentő befektetés piaci értéke jelentősen meghaladja az adott eszköznek az esetleges terven felüli értékcsökkenés, illetve értékvesztés visszaírása utáni könyv szerinti (bekerülési) értékét, a piaci érték és a visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) érték közötti különbözet a mérlegben az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, a saját tőkén belül "Értékelési tartalék"-ként kimutatható. [58. § (5) bek.]

37 37 Adók és járulékok A zárlati munkálatok fontos részét képezik az adók és járulékok bevallásainak elkészítése, a bevallások alapján a végleges adó- és járulékfizetési kötelezettség elszámolása, az adók, járulékok egyezetése, ellenőrzése, majd azok összegének bemutatása a beszámoló egyes részeiben. Fontos! A bevallások elkészítésénél és benyújtásánál az Art. szabályainak megfelelő határidőket kell figyelembe venni.

38 38 Átsorolások a mérlegben Honnan?Hová? A/III/5. Egyéb tartósan adott kölcsönök B/II/5. Egyéb követelések A/III/2. Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban B/II/2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben A/III/4. Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban B/II/3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben F/II/4. Beruházási hitelekF/III/2. Rövid lejáratú hitelek F/II/5. Egyéb hosszú lejáratú hitelekF/III/2. Rövid lejáratú hitelek F/II/1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök F/III/1. Rövid lejáratra kapott kölcsönök F/II/3.Tartozások kötvénykibocsátásbólF/III/1. Rövid lejáratra kapott kölcsönök F/II/8. Egyéb hosszú lejárató kötelezettségek F/III/8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

39 39 2. Egyéb átsorolások a mérlegben Honnan?Hová? A/III/1. Következő évben értékesítésre szánt (vagy már eladott) tartós kapcsolt részesedés B/III/1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban A/III/3. Következő évben értékesítésre szánt (vagy már eladott) tartós egyéb részesedés B/III/2. Egyéb részesedések B/III/1. Tartós befektetésnek minősített részesedés kapcsolt vállalkozásban A/III/1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban B/III/2. Tartós befektetésnek minősített egyéb részesedés A/III/3. Egyéb tartós részesedések A/III/5. Hosszú lejáratú bankbetét lekötése a következő évben megszűnik B/IV/2. Bankbetétek A/III/6. Következő évben értékesítésre szánt (vagy már eladott) tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír B/IV/4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír B/IV/4. Tartós befektetésnek minősített hitelviszonyt megtestesítő értékpapír A/III/6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

40 40 Főkönyvi kivonat A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a könyvviteli számlákból az általa választott időszakonként, de legalább a beszámoló elkészítését, valamint a más jogszabályban előírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatás teljesítését megelőzően, annak alátámasztására főkönyvi kivonatot köteles készíteni. [164. § (2)] Fontos! A főkönyvi kivonat (vagy a forgalmi kimutatás) a főkönyvi adatokon túl a vállalkozás megnevezését, egyéb azonosító adatait (székhelycím, hatósági azonosítók), az időszak elejének és végének, valamint a készítésének dátumát és a készítő személyét kell, hogy tartalmazza

41 41 Társasági adó megállapítása és főkönyvi elszámolása A társasági adó összege a következő séma alapján kerül meghatározásra: Adózás előtti eredmény + adóalap növelő tételek - adóalap csökkentő tételek Adóalap Számított adó = Adóalap*vonatkozó adótörvényben meghatározott % Társasági adó = Számított adó - adókedvezmények Társasági adó könyvviteli elszámolása: 1/1 Társasági adó elszámolása T 8. Társasági adó- K 4. Társasági adó elszámolása ÉS 1/2 Társasági adó átvezetése T 4. Adózott eredmény elszámolása- K 8. Társasági adó

42 42 •Társasági adóalap növelő tételek jellemzően: - nem a vállalkozás érdekébe felmerült költségek, sztv. értékcsökkenés Társasági adóalap csökkentő tételek jellemzően: elhatárolt veszteség, adótörvény szerinti értékcsökkenés fejlesztési tartalék képzése

43 43 Osztalékkal kapcsolatos törvényi előírás A tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. [39. § (3)]

44 44 A végleges beszámoló elkészítésével kapcsolatos legfontosabb kritériumok:  a mérleg és az eredménykimutatás a végleges főkönyvi kivonat alapján készüljön,  a kerekítések az előírtaknak megfelelően történjenek,  a kiegészítő melléklet tartalmazza az Sztv. által meghatározott kötelező tartalmi elemeket,  a beszámolónak tartalmaznia kell az azonosításhoz szükséges adatokat (vállalkozás megnevezése, székhelye, adószáma, cégjegyzék száma, a beszámoló fajtája, az üzleti év megjelölése),

45 45  ha a vállalkozó közzétett éves beszámolóját, illetve egyszerűsített éves beszámolóját könyvvizsgáló nem ellenőrizte, vagy kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló a záradék megadását elutasította, akkor a vállalkozó az általa elkészített éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló mérlegén, eredménykimutatásán, kiegészítő mellékletén (ezek minden egyes példányán) köteles feltüntetni a következő szöveget: "A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva." [154. § (3)]  az beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni,  a vállalkozás a közzétételi és letétbehelyezési kötelezettségének az előírt határidőig tegyen eleget,  éves beszámoló esetén az üzleti jelentés az Sztv. által meghatározottak alapján készüljön el.

46 46 A következő üzleti év indításával kapcsolatos feladatok:  a számviteli politika és annak szabályzatainak, valamint az egyéb belső szabályzatoknak az esetlegesen szükségessé váló módosítása  a nyitás technikai lebonyolítása az analitikában és a szintetikában,  a nyitást követő rendező tételek elszámolása.

47 47


Letölteni ppt "Év zárás 2011 2012.02.14. Összeállította: Horváth Józsefné Okl. adószakértő, okl. könyvvizsgáló."

Hasonló előadás


Google Hirdetések