Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Lakásterek komfortkövetelményei Előadó: Dr. Tiderenczl Gábor Felhasznált irodalom: Dr. Bitó János: Lakóházak Tervezése Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Lakásterek komfortkövetelményei Előadó: Dr. Tiderenczl Gábor Felhasznált irodalom: Dr. Bitó János: Lakóházak Tervezése Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály."— Előadás másolata:

1

2 Lakásterek komfortkövetelményei Előadó: Dr. Tiderenczl Gábor Felhasznált irodalom: Dr. Bitó János: Lakóházak Tervezése Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Építész Szakmai Intézet Urbanisztika Tanszék Építési Ismeretek I. 6. előadás

3 2 1. Megvilágítás

4 3 Természetes megvilágítás  Minden lakástér (helyiség) rendeltetésszerű használatához szükséges megvilágításról gondoskodni kell. A megvilágítás lehet természetes és mesterséges. Természetes megvilágítás: lehet közvetlen (ablak) vagy közvetett (fényáteresztő felülettel elválasztott vagy összenyitott másik térből) Megvilágítás erősségének mértékegysége: lux A belső tér megvilágításának erőssége a külső fényviszonyoktól függ. A külső megvilágítás mérésénél mindig a fedett égboltról érkező sugárzást veszik alapul. Egy helyiség adott pontjában a világossági tényező (D%=Eb:Ek x 100) meghatározói: égboltról bejutó fény; külső közvetett fény (reflektáló felületek); belső felületekről visszavert fény; természetes fény beesési szöge; üvegezés fényáteresztése; ablakosztások.

5 4 Megvilágítás: OTÉK előírások  Az OTÉK a helyiségek bevilágító felületének és alapterületének viszonyszámát írja elő, ami: - huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben legalább 1/8, vagy megfelelő megvilágítási körülmények mellett, indokolt esetben 1:10, továbbá felülről érkező bevilágítás esetén legalább 1:10. A bevilágító felület számításánál mindig az effektív üvegfelületet kell számítani (ablaktokok és osztások nélkül)! Az előírás betartása önmagában nem garantálja, hogy a természetes megvilágítás mértéke ne legyen a kelleténél kisebb (pl. szűk utcára v. udvarra néző helyiség), vagy esetleg a szükségesnél nagyobb (pl. ferde síkú tetőablak lényegesen kedvezőbb, a zenit felé irányított felülvilágító hatásfoka pedig a függőleges ablak háromszorosa is lehet.)

6 5 Közvetett természetes megvilágítás  A közvetett természetes megvilágítás általában gyengébb, de nem minden esetben (pl. teljes felületen üvegezett naptér a közvetítő tér). A közvetett megvilágítást a közvetlen megvilágítással egyenértékűnek kell tekinteni, ha annak mértéke az adott lakástevékenység végzéséhez elegendő. Példa: ha a konyha elegendő természetes megvilágítást kap az étkezőn keresztül Ennek analógiájára közvetett természetes megvilágításúnak tekintjük az egyes helyiségek azon részeit, melyek természetes fénnyel megvilágítottak ugyan, de a megvilágítás mértéke nem éri el azt a szintet, amely a közvetlen természetes megvilágítást igénylő lakástevékenységhez szükséges (pl. nagy mélységű szobák ablaktól távol eső területe)

7 6 Lakásterek megvilágítási követelményei  Közvetlen megvilágítást igényelnek a huzamos tartózkodásra szolgáló lakásterek, amelyek folyamatos, rendeltetésszerű használata a 2 órát meghaladja: - közös időtöltés tere - egyéni tevékenységek és napközbeni pihenés terei - ételkészítés tere a 2 férőhelynél nagyobb lakásoknál, kivéve más természetes megvilágítással rendelkező helyiséggel való intenzív vizuális kapcsolat esetén.  Közvetett megvilágítást igényelnek azok az időszakosan használt terek, melyek mentális komfortérzetéhez a természetes fény vagy más lakóhelyiséggel való vizuális kapcsolat szükséges: - étkezőhely - ételkészítés tere a 2 férőhelynél nagyobb lakásoknál, ha közvetlen, természetes megvilágítású étkezővel vagy nappalival intenzív vizuális kapcsolatban vannak - csak alvás céljára szolgáló hálófülke vagy hálógaléria, amely más, közvetlen természetes megvilágítással rendelkező lakótérrel nagy felülettel összenyitott.

8 7  Csak mesterséges megvilágítás elegendő az időszakosan, rövid ideig használt lakásterekben: - közlekedő terekben - egészségügyi helyiségekben - tárolókban férőhelyes kislakások főzőfülkéiben A fent leírt követelmények az alsó határértékeket jelentik, azoknál kedvezőbb megvilágítás minden esetben lehetséges és – ha mód van rá - ajánlott!  A lakásban lévő, az általánostól különböző rendeltetésű terek megvilágítása a használat jellege szerint történjék.

9 8 2. Szellőzés

10 9 A szellőzés (légcsere) jelentősége, intenzitása, módozatai és típusai A szellőzés jelentősége: A belső terek levegőjében (az ember által kilélegzett és egyéb forrásokból származó) CO 2 tartalom nem haladhatja meg az 1 ezreléket, ezért a lakásterek levegőjét cserélni, szellőztetni kell. A szellőztetés intenzitását a légcsere mértékével jellemzik (pl. óránként 2 légcsere = a helyiség teljes térfogatának levegője 1 óra alatt 2-szer cserélődik ki) A szellőzés módozatai:  közvetlen (nyílászárón keresztül)  közvetett (másik, összenyitott helyiségen keresztül A szellőzés típusai:  Természetes (gravitációs): ha a légáramlás a különböző hőmérsékletű levegőrétegek fajsúlykülönbsége és a külső légmozgás (szél) hatására alakul ki  Mesterséges (gépi): ha a légáramot gépi úton, ventillátorral idézik elő.

11 10  Természetes (gravitációs) szellőzés történhet külső nyílászárón vagy légvezetéken keresztül.  A korábban alkalmazott nyílászárók a gyenge légtömörség miatt óránként 1-1,5-szeres légcserét biztosítottak csukott állapotban is. A korszerű, energiatakarékos nyílászárók túlzott légtömörsége hátrányos, akár egészségkárosító is lehet (penész). Ezt gyakoribb szellőztetéssel, szellőztetőrendszerekkel, résszellőzők alkalmazásával lehet ellensúlyozni.  Hálószobák esetén - az éjszakai órákban csukott ablakot alapul véve – a legkisebb légtérfogat min. 15 m 3 /fő.  Szellőzés szempontjából kedvezőbbek a függőleges irányban nyújtott ablakszárnyak (légoszlop nagyobb fajsúlykülönbsége az ablak felső és alsó éle között), illetve ha az ablak felső záródása közel van a mennyezetsíkhoz.

12 11  A belső fekvésű helyiségek természetes (gravitációs) szellőzése vízszintes szellőzőcsatornán vagy szellőzőkürtőn keresztül történhet:  Ha a belső fekvésű helyiség a homlokzathoz közel van, akkor szellőztetése vízszintes szellőzőcsatornával (átszellőzéssel) is megoldható.  A gravitációs szellőzőcsatorna legkisebb keresztmetszetéről az OTÉK rendelkezik, gépi szellőzésnél számítással kell meghatározni.  A szellőzőkürtők a használt levegőt a tető fölé vezetik. A falazott kürtők helyett ma inkább a könnyű, fémszerkezetű, hőszigetelt szellőzőcsatornák használatosak  A gravitációs szellőzőkürtők hatásfoka nem egyenletes (pl. télen intenzívebb)

13 12  A gravitációs szellőzőkürtőn eltávozott levegő utánpótlása vagy a lakás légteréből történik (ajtóréseken, nyílásáttöréseken), vagy külön légcsatornán keresztül (sokkal jobb, de költségesebb)  Állandó intenzitású és szabályozható szellőzést biztosít a gépi szellőzés. Egy szellőzőkürtő több helyiség szellőzésére elegendő többszintes épületeknél is. Hővisszanyerő berendezések is alkalmazhatók, melyek a távozó meleg levegővel a bejövő friss levegőt előmelegítik. Ábra. Szellőző rendszerek szerelt jellegű kürtőkkel

14 13 Lakásterek szellőzési követelményei  Ablakon keresztül történő, közvetlen szellőzést kell biztosítani azoknak a lakástereknek, amelyek közvetlen, természetes megvilágítást is igényelnek. Szellőző ablakfelülettel kell ellátni azokat a főzőkonyhákat és étkezőkonyhákat, amelyek önálló, más helyiségtől elzárt (elzárható) légtérrel rendelkeznek, kivéve az 1-2 férőhelyes kislakások főzőfülkéit.  Közvetett természetes szellőzéssel lehet kialakítani a közlekedő tereket, az étkezőt, a nem romlékony anyag tárolására szolgáló tárolókat és a csak alvás céljára szolgáló hálógalériát, hálófülkét, amely más, közvetlen természetes szellőzését ablakon át nyerő lakóhelyiséggel nagy felületen, állandóan összenyitott.

15 14  Ablakon át, annak hiányában gravitációs, illetve gépi úton működtetett szellőzőcsatornán, szellőzőkürtőn keresztül közvetlen szellőzést kell biztosítani az egészségügyi helyiségeknek, a háztartási helyiségnek és az éléskamrának.  Feltétlenül gépi szellőzést (szagelszívó berendezést) kell alkalmazni azoknál a főzőhelyeknél, amelyek más lakóhelyiség (nappali) légterétől nincsenek elválasztva, valamint az 1-2 férőhelyes kislakások ablakkal nem rendelkező főzőfülkéinek esetében.  A nem általánosan igényelt lakásterek szellőzését a rendeltetésszerű használat jellege alapján kell meghatározni.

16 15 3. Hőmérséklet, hőérzet

17 16 A hőérzet tényezői A hőérzetet befolyásoló tényezők:  A lakástér levegőjének hőmérséklete  Üvegfelületek közelsége hideg sugárzás, a komfortérzethez magasabb hőmérséklet szükséges)  Meleget sugárzó nagyobb felületek közelsége (pl. falfűtés, padlófűtés (a komfortérzethez alacsonyabb hőmérséklet is elegendő), felületi sugárzás (hőszigetelés)  Levegő páratartalma  Belső térben érzékelhető légmozgások

18 17 Lakások fűtése  A lakások fűtésének megtervezése általában épületgépész szakember feladata A fűtés energiaszükséglete azonban az épületek építészeti és szerkezeti kialakításának függvénye.  A fűtési rendszerek közül ma már ritka a szilárd tüzelésű, helyi fűtés, általánosan elterjedt a gázüzemű központi fűtés. Ennek fűtőberendezése vagy több lakást szolgál ki vagy a lakás önálló fűtőberendezéssel és fűtővezeték-hálózattal rendelkezik.

19 18 A nyári túlmelegedés problémája  Nemcsak a kellőnél alacsonyabb, hanem a túl magas hőmérséklet is kellemetlen a forró nyári napokon. A hőmérséklet a nap folyamán is változik (éjszakai és hajnali órák hűvösebbek)  A nagy tömegű épületszerkezetek az energiafelvételt és energialeadást időben késleltetik, ezért a napközbeni hőmérséklet a 24 órás átlaghoz jobban közelít, és a külsőnél alacsonyabb marad a nagy hőtehetetlenségű anyagból készült épületeknél (ezért hűvösek a régi, vastag tégla- vagy kőfallal épült házak). A nyári túlmelegedés szempontjából kedvezőtlenek a könnyű épületszerkezetek.  Lényeges a lakások megfelelő szellőzése. A két átellenes homlokzaton elhelyezkedő ablakok kedvezőbbek, mert köztük kereszthuzat létesíthető éjszaka, mikor a napközben felmelegedett falak hőenergiájukat leadják.

20 19  Az ablakokon át történő energiafelvétel árnyékolással csökkenthető.  Nyári, magas napállás mellett a déli homlokzaton kellő védelmet nyújtanak a vízszintes árnyékoló síkok, de ezek nem hatásosak a keleti a (különösen melegedő) nyugati oldalon, ahol a napállás nyáron is alacsony.   Az alacsony szögben beeső napsugárzás ellen mozgatható árnyékoló szerkezetekkel lehet hatásosan védekezni. Az árnyékolás lehetőségei  Igényesebb lakásoknál előfordul a lakásterek gépi hűtése (légkondicionálás), ennek energiafogyasztása azonban igen nagy. A lakásban a kedvező hőérzetet lehetőleg energiabevitelt nem igénylő műszaki megoldásokkal biztosítsuk a nyári időszakban!

21 20 Villa Tuusula, Finnország Építész: Heikkinen - Komonen

22 21 IND house, Tokyo, Japán Építész: Maki & Associates

23 22

24 23 4. Benapozás, tájolás

25 24 A megfelelő benapozás jelentősége  A lakásterek benapozása részben egészségügyi okokból, részben mentális komfortérzet szempontjából szükséges, de jelentős szerepe van a lakás energiaháztartásában is.  A közvetlen napsugárzásnak csíraölő tulajdonsága van, ezért a napsütötte szobában kevesebb esély van egészségkárosító mikroorganizmusok, gombák megtelepedésének  A napfényt nélkülöző, északi tájolású vagy állandóan beárnyékolt szoba rossz hangulatú  A benapozott helyiség a külső térből energiát vesz fel, ami jelentős fűtési energiamegtakarítással jár („passzív szolár építészet”). A benapozás az év nagyobb részében a mi klímánkon pozitív jelenség, de a forró nyári napokon negatív hatású is lehet (túlmelegedés elleni védelem)

26 25 Kedvező tájolás  Az egyes szobák kedvező tájolását két, egymás ellenében ható szempont alapján lehet meghatározni: a huzamos tartózkodást szolgáló helyiség lehetőleg benapozott legyen, de használatát a túlzott felmelegedés a lehető legkevésbé zavarja.  Hálószobák keleti tájolása kedvező, mert reggel (felkeléskor) benapozottak és a hűvös hajnal után a nappali felmelegedés csak a déli órákban éri el a maximumát, mikor a napsugárzás már nem éri a keleti homlokzatot.  Az egyes lakáshelyiségek kedvező tájolása: - Nappali: dél (délkelet, délnyugat, nyugat) - Szülői háló: kelet (északkelet) - További hálószobák: kelet, délkelet (dél) - Konyha: kelet, északkelet (északnyugat) - Kamra: észak (északkelet) - Egyéb helyiségek: közömbös

27 26 5. Zaj elleni védelem

28 27 Zajhatások forrása, a védekezés módja  A lakástereket zavaró zajhatások forrása (emisszió) lehet a lakáson belül vagy kívül, lehet a szomszéd lakásban vagy a közvetlen lakókörnyezetben  A védekezés módja lehet az emisszió csökkentése, vagy a behatolás (imisszió) mérséklése hangszigetelő szerkezetekkel.  Legnehezebb a közvetlen lakókörnyezetben keletkező zaj elhárítása (forgalmas utca, vasút, repülőtér, ipari tevékenység által keltett zaj), mert az fokokozott hangszigetelésű térhatároló szerkezetekkel és speciális (3 rétegű) üvegezésű ablakokkal elvben mérsékelhető, de csak csukott ablak mellett, ami légkondicionálást igényelne A túl magas zajterhelésű területeket nem szabad lakóépületek építésére kijelölni, de ha ez elkerülhetetlen, akkor a csendesebb területre néző homlokzatra kell a szobák ablakait helyezni akkor is, ha ez más szempontoknak ellentmond (pl. kedvező tájolás). Az ilyen helyzetek mindig eseti mérlegelést igényelnek.

29 28 Lakások közötti és lakáson belüli hangszigetelés   A szomszéd lakásból jövő zajterhelés a megfelelő hanggátlású lakáselválasztó fallal és födémmel kivédhető.   Zaj elleni védelmet igényel az alvás és a szellemi munka tere (igény szerint a közös időtöltés, tévézés, zenehallgatás tere), ezeket a lakás egyéb tereitől megfelelő hanggátlású szerkezetekkel kell elválasztani.   A lakáson belül általában zajforrást jelent a konyha és az egészségügyi berendezések használata. Két férőhelyesnél nagyobb lakásoknál nem tekinthető alvótérnek az a szoba, amely a konyhától nincs akusztikailag leválasztva.   Javasolt a hálószobák falába vésett épületgépészeti csővezeték lehetőség szerinti kerülése.


Letölteni ppt "Lakásterek komfortkövetelményei Előadó: Dr. Tiderenczl Gábor Felhasznált irodalom: Dr. Bitó János: Lakóházak Tervezése Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály."

Hasonló előadás


Google Hirdetések