Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Heveny mérgezések ellátása Elsősegélynyújtás Dr.Enk Zsuzsanna DEOEC Foglalkozás Egészségügyi Szolgálat.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Heveny mérgezések ellátása Elsősegélynyújtás Dr.Enk Zsuzsanna DEOEC Foglalkozás Egészségügyi Szolgálat."— Előadás másolata:

1 Heveny mérgezések ellátása Elsősegélynyújtás Dr.Enk Zsuzsanna DEOEC Foglalkozás Egészségügyi Szolgálat

2 Elsősegélynyújtási tudnivalók  Az elsősegélynyújtó feladata és törvény által előírt kötelessége is balesetek, mérgezések vagy hirtelen rosszullétek esetén a segítségnyújtás, a pillanatnyi veszély elhárítása.  Ennek megtörténte után a beteget mindig orvosi kezelésben kell részesíteni.

3 Elsősegélynyújtási tudnivalók  Súlyos esetekben ezzel egyidőben az üzemorvost, illetve a mentőt, sz.e. a tűzoltókat és rendőrséget is értesíteni kell.  Olyan sokrétű munkakört ellátó intézményeknél, mint egyetemünk, a leggyakrabban előforduló balesetek: mérgezés, fulladás, kábulat, rosszullét, sérülés, elektromos baleset,hő okozta sérülések.

4 Alapfogalmak I.  Méreg: olyan anyag,amely kis mennyiségben a szervezetbe jutva fizikai, kémiai vagy fizikokémiai hatása során a szervezet életfolyamatait, dinamikus egyensúlyát átmenetileg vagy végérvényesen megzavarja. A méreg csak olyan anyag lehet, amely vízben, zsírban vagy szövetnedvekben oldható, ugyanis csak ez esetben szívódik fel a szervezetbe.  Toxicitás: Minél kisebb mennyiségben mérgező, annál toxikusabb (dosis toxica minima, dosis letalis minima)  Expozíciós idő:kis töménységben hosszú időn át hatva épp oly súlyos mérgezést okoz, mint nagy töménységben rövid idő alatt (Haber- féle törvény: c x t = k)  Kumulatív készség: a méreg több alkalommal, mérgezést nem okozó mennyiségben jut be a szervezetbe, felhalmozódik, majd megfelelő koncentrációt elérve mérgezési tüneteket vált ki.

5 Alapfogalmak II.  Keletkezésük szerint: szándékos (öngyilkossági) mérgezés, baleseti (foglalkozási) mérgezés  Behatolási kapu: emésztőtraktus, légutak, bőr, szem kötőhártyája, érpálya esetleg húgyivarszervek  Lappangási idő: a méreg bejutása és a tünetek megjelenése között idő  A mérgezett mérgezést megelőző állapota: egészséges, vagy beteg volta is befolyásolja a mérgezés súlyosságát  A szervezet érzékenysége a méreggel szemben: kisgyermekek, öregek, vörös hajú, fehér bőrű egyének érzékenyebbek  A méreg koncentrációja a szervezetben: a felszívódás és kiválasztás (vese, tápcsatorna tüdő) viszonya szabja meg

6 Alapfogalmak III.  Munkahelyi vegyi baleset: az egyébként ismert és kontrolláltnak vélt folyamatba műszaki (szerkezeti elemek elöregedése) vagy emberi hiba csúszik (egyéni védőfelszerelés hiánya)  A munkahelyi mérgezések többsége véletlen baleset  Munkahelyi baleseteknél főleg kontaminálódással (bőrön át-fenol, nitrobenzol, anilin) vagy inhalációval (belégzéssel) jut a toxikus anyag a szervezetbe  Mezőgazdaságban a szélirány figyelmen kívül hagyása miatt vegyi sérülést szenvedhetnek a permetezést végző dolgozók  Természetes betegségek okozta rosszullétet (magasvérnyomás, agyvérzés, epilepszia) ne tulajdonítsuk vegyi ártalomnak  Gondolnunk kell a suicid (öngyilkossági) kísérletre is.

7 A mérgezés megállapítása  Helyszín: milyen üzemrészben tartózkodott a dolgozó (zárt üzemcsarnok, labor, csatorna, akna, nyílt terep) ?  Valóban történt-e expozíció, ha igen mi volt a méreg behatolásának módja (szájon, bőrön, kötőhártyán át vagy inhalációval)?  Milyen volt a szellőzés,hőmérséklet, széljárás? Az elszívó berendezés működött-e?  Volt-e valamilyen jellegzetes füst, szag, köd, kiömlő folyadék?  Tevékenység: milyen munkafolyamatot végzett a sérült, viselt-e védőfelszerelést, ha igen, szabályosan viselte-e, jó állapotú volt-e a felszerelése?  Lehet-e más ok? (hőség, gyógyszerszedés, természetes betegség okozta rosszullét)

8 Teendők a helyszínen  Fel kell mérni,hogy megközelíthető-e a beteg, vagy szükség van-e kimentésre?  Milyen vegyi anyagokkal dolgozott?  Biztonsági adatlapok alapján a mérgezéssel kapcsolatos tudnivalók azonnali tisztázása!  Hányan sérültek?  Meg kell állapítani, hogy a mérgezett eszméletén van-e?  Vizsgáljuk meg lélegzik-e,van-e keringése (halál esetén azonnal értesíteni kell a rendőrséget és a helyszínt biztosítani!)  Észlelünk-e görcsrohamokat?

9 A szervezet védekezése a bejutott méreggel szemben  A méreg további bejutását gátolja: hangrés-, szemhéjgörcs, öklendezés  A bejutott mérget igyekszik eltávolítani (könnyezés, tüsszentés,köhögés, hányás, hasmenés, verejtékezés)  A bejutott mérget lebontja, átalakítja (főként a máj detoxikáló tevékenysége révén)  A keringésből kivonva egyes mérgeket a bőrben vagy a csontban raktároz (ezüst, ólom)

10 A mérgezések súlyossági skálája (PSS) I. SzervSemmiEnyheKözepesSúlyos 0123 Gyomor bél r. hányáshasmenéskifejezettpanaszmasszívvérzés Légzőszervköhögésfulladáslégzésielégtelenség Idegr.álmosság eszmélet- lenség kóma Szívhypotensio ritmus- zavar shock Bőr I.-II.fokú égés II.fokú égés III.fokú égés

11 Teendők mérgezés észlelésekor I. SzükségesTilos Gáztérből Szabad levegőre vinni Általában Leültetni,lefektetni ruházatot meglazítani Mozogni, eltávozni hagyni, őrizetlenül hagyni Ha eszméletlen görcsöl Oldalt fektetni, a légutakat szabaddá tenni Feleslegesen mozgatni, szájon át bármit adni,hánytatni

12 Teendők mérgezés észlelésekor II. SzükségesTilos Ha eszméleténél van A méreggel átitatott ruha eltávolítása, a bőrt szappanos vízzel lemosni Szájon át: maró mérgezés (sav, lúg) Víz vagy tej itatása ( fél liter, lassan) Hánytatás, gyomormosás Biztosan nem maró mérgezés Hánytatási kísérlet, Pl. 1-2 dl meleg sós vízzel,hashajtás Eszméletlen állapot,erősen legyengült sérült

13 Teendők mérgezés észlelésekor III. Maró anyag LúgSav szem Folyóvízzel 5 percen át öblítjük 2%-os bórsavval Natrium- hidrogén- karbonáttal bőr 2%-os ecetsav- oldattal Natrium- hidrogén- karbonáttal

14 Teendők mérgezés esetén  Munkahelyére érve kollégáját irodájukban földön fekve találja. Szemei csukva vannak, ingerekre nem reagál. Öngyilkossági szándékra utaló jeleket nem talál (nincs búcsúlevél) és nem sokkal érkezése előtt erős fejfájásra és rossz közérzetre panaszkodott. A gázkazánt a hűvösebb idő miatt bekapcsolták.

15 Teendők CO mérgezés esetén  Mivel a gázmérgezés gyanúja merült fel, azonnal ajtót és ablakot kell nyitni. Utána szólítsuk meg a sérültet, és ha nem reagál, Rautek-féle műfogással vigyük ki a zárt térből. Ezt követően ellenőrizzük az eszméletet és az életjelenségeket. Ha eszméleténél van, akkor a szoros ruhadarabokat lazítsuk meg, és szólítsuk fel a mély lélegzetvételekre.

16 Teendők CO mérgezés esetén  Ha eszméletlen, akkor tisztítsuk meg a légutakat, ellenőrizzük a szívműködést, és légzést. Amennyiben kielégítők az életfunkciók és nincs kizáró tényező, akkor stabil oldalfektetésbe helyezzük a sérültet. Kizáró okok esetén a fej hátraszegésével biztosítjuk a légutakat. Légző mozgások hiányában lélegeztessük a beteget. Természetesen a mentőhívás elengedhetetlen!

17 Egyéni védőeszközök Prevenció

18  Leggyakrabban használt egyéni védőeszközök: gáz,-vagy porálarc, gumikesztyű és gumikötény, fejkendő,védőkesztyű és kötény  Minden olyan munkánál, ahol savas vagy lúgos anyagok juthatnak a szembe kötelező: védőszemüveg

19 Mérgek kezelése I.  Azon munkahelyeken, ahol mérgezési veszély előfordulhat, könnyen elérhető helyen kell tartani a mérgezés megelőzésére ill. az azonnali segítségnyújtáshoz szükséges védőeszközöket, gázálarcokat, elsősegélynyújtó szereket  A védőeszközök használata kötelező minden olyan munkánál, ahol mérgezés veszélye áll fenn  A különösen veszélyes mérgeket csak méregszekrényben szabad tárolni, ennek felügyeletével csak képzett szakembert szabad megbízni

20 Mérgek kezelése II.  A laboratóriumvezetők kötelesek beosztottjaik számára pontos utasítást kidolgozni, ha a méregjegyzékben feltüntetett anyaggal dolgoznak  A „MÉREG” jelzést az edényeken fel kell tüntetni  A mérgeket csak méregpipettával szabad pipettázni  Olyan helyeken, ahol mérgekkel dolgoznak ételt tartani szigorúan tilos.

21 Mérgek kezelése III.  Mérgekkel történt műveletek befejezése után, a védőkesztyű eltávolítását követően kézmosás kötelező!  Mérgező anyagot feleslegesen ne használjunk !(helyettesítő vegyületek)  Mérgező gázokkal csak jól tömített készülékben (fülke) szabad dolgozni!  Ismeretlen anyagot tartalmazó üvegbe beleszagolni tilos!

22 Az egyéni védőeszközök jogszabályai  2004: XI. tv. módosította 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet 20/2004. (IV. 25.) FMM rendelettel módosítva 20/2004. (IV. 25.) FMM rendelettel módosítva  13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet  65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet  évi XCIII. tv. előírásai 70/2003. (XII. 23.) ESZCSM rendelettel módosítva 70/2003. (XII. 23.) ESZCSM rendelettel módosítva  11/2003. (IX. 23.) FMM rendelet (Alpintechnika)

23 ARC ÉS SZEMVÉDŐ ESZKÖZÖK A szemvédő eszközök felhasználási területének jelzései (MSZ EN 166:1997) Jel Rendeltetés Jel Rendeltetés Nincs jel Alaphasználat 3 Folyadékok 4 Nagyméretű porszemcsék 5 Gáz és finom porszemcsék 8 Rövidzárlatkor keletkező villamos ív villamos ív  Fémolvadékok és forró szilárd anyagok EN175, EN166

24 LÉGZŐSZERVEKET VÉDŐ ESZKÖZÖK 3. kategória Egyszer használatos részecskeszűrő fél álarc ► FFP1S/OV (OV=szerves gázok, AG=savas gázok) FFP1SL EN 149:2001

25 LÉGZŐSZERVEKET VÉDŐ ESZKÖZÖK 3. kategória A részecskeszűrők jele és alkalmazási területe Jele Alkalmazási terület BetűSzínkód P 1 fehérSzilárd részecskék (por) ellen P 2 fehérSzilárd és folyékony részecskék (köd) ellen P 3 fehérMéreg és erős méreg kategóriába sorolt szilárd és folyékony részecskék(köd) ellen EN 143

26 LÉGZŐSZERVEKET VÉDŐ ESZKÖZÖK 3. kategória Gázszűrők Gázszűrők: meghatározott gázok és gőzök ellen védenek A gázszűrők típusai Jele Alkalmazási terület Betű Színkód Abarna65 o C-nál magasabb forráspontú szerves gázok és gőzök Bszürkeszervetlen gázok és gőzök (pl. kén- hidrogén) ellen (kivéve a szén- monoxidot) Esárgakén-dioxid és egyéb savak gázai és gőzei ellen Kzöldammónia és szerves amin- származékok ellen

27 VÉDŐKESZTYŰK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK MSZ EN 420:2003 VÉDELMI SZINTEK 0: jelzi, ha a kesztyű az adott veszély minimálisan védelmi szintje alatti x: jelentése, hogy a kesztyű vagy nem nyújtották be az adott vizsgálatra, vagy a vizsgálati módszer a kesztyű tervezése vagy anyaga miatt nem kivitelezhető

28 VEGYSZEREK ÉS MIKROORGANIZMUSOK ELLENI VÉDŐKESZTYŰK MSZ EN 374-1, MSZ EN 374-2, MSZ EN  A vegyi anyag áttörés elleni védőkesztyűket a mért átbocsátási idő szerint az alábbi védelmi osztályokba lehet sorolni: Idő/perc Védelmi osztály 101. Osztály 101. Osztály 302. Osztály 302. Osztály 603. Osztály 603. Osztály Osztály Osztály osztály EN420 EN EN374-2 EN374-3 Pamutra mártott bordó PVC SAV-, LÚG-, OLAJÁLLÓ!

29 Biológiai kóroki tényezők okozta ártalmak  Biológiai hatóanyagok sok ágazatban megtalálhatók.  Ritkán láthatók, a kockázat, amelyet képviselnek, nem mindig nyilvánvaló.  Közéjük tartoznak a baktériumok, vírusok,gombák (élesztők és penészek) és az élősködők.  Szabályozás  Az európai szabályozás célja minimálisra csökkenteni a munkahelyen lévő biológiai hatóanyagokból eredő egészségi kockázatot.

30 Hol fordulhat elő biológiai hatóanyagok okozta expozíció?  Ahol a dolgozók az alábbi anyagokkal kerülnek érintkezésbe munkájuk során 1. Természetes vagy szerves anyagok, mint például föld, agyag, növényi anyagok (széna, szalma,gyapot stb.) 2. állati eredetű anyagok (gyapjú, szőr stb.) 3. élelmiszerek 4. szerves por (pl. liszt, papírpor, állati por) 5. hulladék, szennyvíz 6. vér és egyéb testfolyadék

31 Mi okoz foglalkozási légzőszervi problémákat?  A munka során különféle anyagokat és részecskéket belélegző munkavállalók légútjában és tüdejében észlelt megbetegedések okai: 1. Ásványi, - és egyéb szervetlen porok: az azbesztózis és a szilikózis. 2. Szerves porok gombás,baktériumos szennyeződései : pl.penészes széna „farmertüdő”,légkondícionáló berendezések stb. - okozhatnak allergiás légúti betegségeket, orrnyálkahártya gyulladást (rhinitis) vagy tüdő-léghólyaggyulladást (alveolitis), súlyosabb esetben foglalkozási asthma fejlődhet ki. - okozhatnak allergiás légúti betegségeket, orrnyálkahártya gyulladást (rhinitis) vagy tüdő-léghólyaggyulladást (alveolitis), súlyosabb esetben foglalkozási asthma fejlődhet ki. 3. Irritáló anyagok, például a környezeti dohányfüst, irritatív gázok, gőzök és még a hideg levegő is, rohamot, reflexes hörgőgörcsöt válthatnak ki.

32 Biztonsági adatlap I.  Az anyag neve, a kiállítás dátuma, a forgalmazó/gyártó neve  A termék azonosító száma/számai  Vegyszereknél CAS (Chemical Abstract) szám  Összetétel : képlet, szerkezeti képlet, molekulatömeg  Veszélyesség szerinti besorolás: „R” mondatok =veszélyes anyagok veszélyeire utal (pl.R22:lenyelve ártalmas,R36:szemizgató) „S”mondatok= veszélyes anyagok biztonságos használatára utal (pl.S39:szem/arcvédőt kell viselni,S45: baleset esetén azonnal orvost kell hívni)

33 Biztonsági adatlap II.  Elsősegélynyújtás  Tűzveszélyesség, tűzoltáshoz használható anyagok  Óvintézkedés baleset esetén  Kezelés, tárolás  Egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételei  Kémiai-fizikai tulajdonságok  Stabilitás és reakciókészség  Toxikológiai adatok  Ökológiai adatok  Hulladékkezelés,ártalmatlanítás  Szállításra vonatkozó előírások

34

35

36

37

38

39

40 A 10 leggyakoribb elsősegély- nyújtási hiba  Levágott ujj : Meglepően könnyű levágni az ujjunkat. A levágott ujjat sohase tegyük közvetlenül jégre! Tegyük nedves gézbe,majd vízálló zacskóba, és azt tegyük jégre. A levágott ujjat sohase tegyük közvetlenül jégre! Tegyük nedves gézbe,majd vízálló zacskóba, és azt tegyük jégre. A sérültet műteni fogják, így ne egyen véletlenül sem! A sérültet műteni fogják, így ne egyen véletlenül sem! A sérült területre tegyünk jeget és fedjük le száraz kötéssel! A sérült területre tegyünk jeget és fedjük le száraz kötéssel!

41 A 10 leggyakoribb elsősegély- nyújtási hiba  Kitört fog: Ne sikáljuk durván a fogat, még akkor sem ha koszos! Ne sikáljuk durván a fogat, még akkor sem ha koszos! Tegyük tejbe, és menjünk azonnal az orvoshoz! Tegyük tejbe, és menjünk azonnal az orvoshoz! Van rá esély, hogy újra vissza tudják ültetni. Van rá esély, hogy újra vissza tudják ültetni.

42 A 10 leggyakoribb elsősegély- nyújtási hiba  Égések Ne tegyünk se jeget, se vajat, se zsírt az égett területre! Ne tegyünk se jeget, se vajat, se zsírt az égett területre! Mossuk hideg vízzel bőségesen, fedhetjük Betadinos kötéssel, vagy egyszerűen sterilen kötszerrel! Mossuk hideg vízzel bőségesen, fedhetjük Betadinos kötéssel, vagy egyszerűen sterilen kötszerrel! Ha az égett terület tenyérnyinél nagyobb, vagy légutat, szemet, egyéb nyh-t ért, azonnal kórházba kell vinnünk a sérültet!

43 A 10 leggyakoribb elsősegély- nyújtási hiba  Áramütés: A kisebb sérülést – pl. lámpa,elektromos eszközök- se vegyük félvállról A kisebb sérülést – pl. lámpa,elektromos eszközök- se vegyük félvállról Az áramütés veszélyes láthatatlan sérülést, súlyos szívritmuszavart okozhat! Az áramütés veszélyes láthatatlan sérülést, súlyos szívritmuszavart okozhat!  Kificamodott testrész: Ne melegítsük, hanem jegeljük! Ne melegítsük, hanem jegeljük! Erős,nem szűnő fájdalom esetén bal.seb.-en jelentkezzünk! Erős,nem szűnő fájdalom esetén bal.seb.-en jelentkezzünk! A

44 A 10 leggyakoribb elsősegély- nyújtási hiba  Orrvérzés: Ne hajtsuk hátra a fejünket, és ha végre elállt, ne akarjuk a vért kifújni az orrunkból! Ne hajtsuk hátra a fejünket, és ha végre elállt, ne akarjuk a vért kifújni az orrunkból! Üljünk egyenesen, hajtsuk előre-lefele a fejünket, az orrcsont alatt kb percig szorítsuk az orrunkat! Üljünk egyenesen, hajtsuk előre-lefele a fejünket, az orrcsont alatt kb percig szorítsuk az orrunkat! Ha nem áll el,Fül-orr-gégén jelentkezzünk! Ha nem áll el,Fül-orr-gégén jelentkezzünk!

45 A 10 leggyakoribb elsősegély- nyújtási hiba  Vérzés: Ne használjunk érleszorítót,mert azzal maradandó károsodást okozhatunk! Vérzéstől függően fedő vagy nyomókötést alkalmazzunk! Ne használjunk érleszorítót,mert azzal maradandó károsodást okozhatunk! Vérzéstől függően fedő vagy nyomókötést alkalmazzunk! Ha a vérzés nem áll el, vagy szennyeződés is érte a területet,pl. állatharapás, akkor azonnal menjünk a bal.seb.-re! Ha a vérzés nem áll el, vagy szennyeződés is érte a területet,pl. állatharapás, akkor azonnal menjünk a bal.seb.-re!

46 A 10 leggyakoribb elsősegély- nyújtási hiba  Mérgezés: Sav vagy lúgmérgezés esetén (ill. ha nem ismerjük a méreg tulajdonságait) ne hánytassuk a beteget! Sav vagy lúgmérgezés esetén (ill. ha nem ismerjük a méreg tulajdonságait) ne hánytassuk a beteget! Vigyük mielőbb orvoshoz, és lehetőség szerint a „méreg maradékot” is vigyük magunkkal! Vigyük mielőbb orvoshoz, és lehetőség szerint a „méreg maradékot” is vigyük magunkkal! A méreg lehet gomba is! A méreg lehet gomba is!

47 A 10 leggyakoribb elsősegély- nyújtási hiba  Szúrás: Ha a szúrást okozó eszköz (kés, olló stb.)ne akarjuk eltávolítani a testből, mert lehet, hogy nagyobb kárt okozunk! Ha a szúrást okozó eszköz (kés, olló stb.)ne akarjuk eltávolítani a testből, mert lehet, hogy nagyobb kárt okozunk! Azonnal vigyük a sérültet a bal.-seb.-re! Azonnal vigyük a sérültet a bal.-seb.-re!

48 A 10 leggyakoribb elsősegély- nyújtási hiba  Agyvérzés: Ne tegyen semmit a beteg szájába! Ne tegyen semmit a beteg szájába! Fektesse le a padlóra stabil oldalfekvésbe, és hívja a mentőket! Fektesse le a padlóra stabil oldalfekvésbe, és hívja a mentőket!

49 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET Dr.Enk Zsuzsanna DEOEC Foglalkozás Egészségügyi Szolgálat


Letölteni ppt "Heveny mérgezések ellátása Elsősegélynyújtás Dr.Enk Zsuzsanna DEOEC Foglalkozás Egészségügyi Szolgálat."

Hasonló előadás


Google Hirdetések