Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ ÉPÜLETEK ENERGIAFELHASZNÁLÁSA, ENERGIATANÚSÍTÁS ÉS AUDITÁLÁS HELYZETE MAGYARORSZÁGON Dr. Tóth Péter egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ ÉPÜLETEK ENERGIAFELHASZNÁLÁSA, ENERGIATANÚSÍTÁS ÉS AUDITÁLÁS HELYZETE MAGYARORSZÁGON Dr. Tóth Péter egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki."— Előadás másolata:

1 AZ ÉPÜLETEK ENERGIAFELHASZNÁLÁSA, ENERGIATANÚSÍTÁS ÉS AUDITÁLÁS HELYZETE MAGYARORSZÁGON Dr. Tóth Péter egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék

2 Épületek energiafelhasználása  41 % Lakó- és közösségi épületek energiafel.  31 % Közlekedés  28 % Ipar

3 A lakásállomány megoszlása az épülettípus és a hőszigetelés alapján Épülettípus  Családi ház Többszintes hagyo- mányos zárt-sorúiparo- sított Lakásszám Nem lakott lakások Hőszi- getelés mértéke (W/m 2 K) k>1, ,7

4

5 Épületek hővédelmi előírásai Magyarországon Történeti áttekintés  1965–1979 ME – kfal  1,36 W/m2K  1979–1986 MSZ 04.–140/2: – 79 – kfal = 0,85 W/m2K – kfödém = 0,4 W/m2K – kablak = 3,0 W/m2K  1986–1991 MSZ 04. –140/2: – 85 – kfal = 0,7 W/m2K – kfödém = 0,4 W/m2K – kablak = 2,0 W/m2K  1992-től MSZ 04. – 140/2 : 1991 – Ez a szabvány ma is érvényben van! – A szabvány nem határoz meg a falra, födémre, ablakra előírt, betartandó hőátbocsátási tényező (k) követelmény értékeket.

6 A házgyári (panelos) technológiával épített lakások száma

7 Az épített lakások száma és között (forrás: KSH Az épített lakások száma és között (forrás: KSH)

8

9 A felújítandó lakások számának alakulása, (a felújítási ciklus 30 év)

10 Épületek belső környezetének tervezési alapjai MSZ CR 1752:2000  A belső környezet kategóriái:  Amagas fokú elvárás  Bközepes szint  Celfogadható, szerény szint

11 2002/91/EC DIREKTÍVA  Az Európai Parlament és Tanács december 16-án hagyta jóvá az épületek energiafelhasználása „Energy Performance of Buildings” („Energieffizienzerhöhung der Gebäude”) direktívát. A direktíva január 4-én jelent meg az Európai Közösségek hivatalos lapjában és hatályba lépése is ezen a napon történt.  A direktíva szerint a tagállamoknak január 4-ig hatályba kell léptetni azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendeleteket, melyek az irányelv határidőre január 4-ig történő bevezetéséhez szükségesek.

12 2002/91/EC DIREKTÍVA  Alapvető célkitűzések – Import függőség csökkentése – Széndioxid kibocsátás csökkentése – Épületek energiafelhasználásának csökkentése  A Direktíva fontosabb elemei – Az épületek energiafelhasználásának egységes számítása, mely kiterjed  az épülethatároló szerkezetre  a fűtési és HMV rendszerre  a légtechnikai rendszerre  a mesterséges világításra  a szolárrendszerekre  a természetes szellőzésre  a belső légállapotra  a széndioxid kibocsátásra

13 2002/91/EC DIREKTÍVA – Az épületek energiafelhasználásának követelményrendszere  az épületek energiafelhasználása minimális legyen  a követelmények meghatározásakor különbséget kell tenni az új és a meglévő épületek, valamint a különböző funkciójú épületek (irodák, lakóépületek, oktatási intézmények, szállodák, éttermek, sport-létesítmények és más típusú épületek) között  az 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű új épületeknél az építkezés megkezdése előtt meg kell vizsgálni:  a megújuló energiaforrások alkalmazásának  a távfűtési rendszerre történő csatlakozás  műszaki és gazdaságossági lehetőségét – Az épületek energetikai tanúsítványa (Energiepass)  az épületek energetikai tanúsítványának törvényi szabályozását január 4- ig el kellett készíteni  az épületek építésekor, eladásakor kell, hogy a tulajdonos, a leendő vásárló vagy bérlő megkapja az adott épület vagy akár az adott lakás energiatanúsítványát  a tanúsítványnak ajánlásokat is kell tartalmaznia az épület energiafogyasztásának hatékony csökkentésére

14 2002/91/EC DIREKTÍVA – Kazánok és légkondicionáló rendszerek felülvizsgálat  a 100 kW-nál nagyobb teljesítményű kazánokat legalább három évenként kell ellenőrizni  a kW teljesítményű hőtermelő berendezések energetikai felülvizsgálatát öt évenként kell elvégezni  a 15 évnél idősebb 20 kW-nál nagyobb teljesítményű hőtermelő berendezéseket és a kapcsolódó fűtési rendszereket energetikai szempontból felül kell vizsgálni  a 12 kW-nál nagyobb teljesítményű légkondicionáló rendszerek felülvizsgálatát is el kell végezni.

15

16 Épületek hővédelmi előírásai Magyarországon  A szabvány az épület átlagos hőátbocsátási tényezőjére ad betartandó előírást az épület összes lehűlő felülete és fűtött légtérfogata függvényében.  A q max az épület geometriai viszonyának függvénye.  Az épület maximális energiaigényének meghatározására a szabvány nem közöl képletet.  2006-tól 7/2006 (V.24.) TNM rendelet „Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról” Ebben a részletesen kidolgozva – 34 oldalon – megjelent a követelményrendszer és annak számítási rendszere.

17 7/2006. (V.24.) TNM rendelet  Az új rendelet az MSZ 04. – 140/2:91 „Épületek, épülethatároló szerkezetek hőtechnikai méretezése” szabvány hővédelmi méretezését írta felül. Jelenleg is a régi szabályozás előírásait kell alkalmazni az – az épület páradifúziós, páratechnikai méretezésére – az épület állagvédelmének ellenőrzésére – a téli-nyári hőérzet ellenőrzésre – az egészségvédelemre A 7/2006. (V.24. TNM rendelet szeptember 1- től lépett hatályba. A január 1. után épített épületekre a rendelet előírásait kell alkalmazni.

18 7/2006. (V.24.) TNM rendelet A rendelet hatálya: 1. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdés szerinti kivételekkel – a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó épületre (épületrészre), illetve annak tervezésére terjed ki, amelyben a jogszabályban vagy a technológiai utasításban előírt légállapot biztosítására energiát használnak.  (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a) az 50 m2-nél kevesebb hasznos alapterületű, illetve évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre, b) a felvonulási épületre, a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre, c) hitéleti célra használt épületre, d) a műemlék, illetve a helyi védelem alatt álló építményre, védetté nyilvánított műemléki területen (műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen, történeti tájon), helyi védelem alatt álló, a világörökség részét képező, vagy védett természeti területen létesített építményre, e) a nem lakás céljára használt mezőgazdasági épületre, f) az ipari épületre, ha a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m3, vagy a fűtési idényben több mint 20 szoros légcsere szükséges, illetve alakul ki, g) a sátorszerkezetre, h) a sajátos építményfajtákra, illetve annak tervezésére.

19 AZ ÚJ ÉPÜLETENERGETIKAI SZABÁLYOZÁS Általános megállapítások  Az új épületenergetikai szabályozás az épület energiafelhasználását vizsgálja és ellenőrzi három szinten I. szint az épület teljes energiaszükségletét határozza meg primer energiában kifejezve II. szint az épület határoló szerkezeteinek energia mérlegére vonatkozó határértékeket tartalmazza III. szint az épület egyes határoló szerkezeteinek hőátbocsátási tényező követelményértékeit írja elő. A szabályozás meghatározza, hogy az egyes épületeknek méretüktől, rendeltetésüktől függően mely követelményszinteket kell kielégíteniük. Az előírt követelményszinteknek minden esetben együttesen kell teljesülniük. Az energetikai határértékek teljesítésének igazolása mellett az épületszerkezetek páratechnikai ellenőrzését is el kell végezni.

20 AZ ÚJ ÉPÜLETENERGETIKAI SZABÁLYOZÁS  Mi a teendő, ha egy épületben többféle rendeltetésű terek vannak? Ha az épületben többféle rendeletetésű tér található, a méretezési alapadatokra és az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelményt illetően – vagy az a rendeltetésű térrész a mérvadó, amelynél nagyobb térfogatú más rendeltetésű térrész az épületben nincsen (jellemző rendeltetés), – vagy a különböző rendeltetésű térrészeknek térfogatarányosan átlagolt alapadatait és követelményei a mérvadóak, a tervező döntése szerint. „Vegyes” helyzet alakulhat ki, ha egy épületben olyan rendeltetésű terek is vannak, amelyekre az összesített energetikai jellemző formájában is létezik követelmény és olyan terek is, amelyekre ilyen nem létezik. (Talán nem erőltetett példa egy „lakóparki” épület felső szintjein lakások, alsó szintjén uszoda, konditerem.) Az nyilvánvaló, hogy az épület egészére a fajlagos hőveszteségtényezőre vonatkozó követelménynek teljesülnie kell. Az összesített energetikai jellemzőt viszont csak arra az épületrészre kell vizsgálni, amelyre az vonatkozik, ennek a résznek a felület/térfogataránya függvényében. (A példabeli esetben a fajlagos hőveszteségtényezőt az épület egészére, az összesített energetikai jellemzőt a lakásokat tartalmazó részre.)

21 AZ ÚJ ÉPÜLETENERGETIKAI SZABÁLYOZÁS  Az épületek csoportosítása a számítási módszerek szempontjából Ahogyan az már a szabályozás „felső szintjével” kapcsolatban említésre került, bizonyos esetekben szabatos számításokra szimulációs eljárást kell alkalmazni, ennek a feltételei azonban még nincsenek meg. A CEN az ehhez szükséges szabványokat 2008-nál előbbre nem ígéri. A számítási módszer szempontjából a szabályozás hatálya alá tartozó épületek két csoportra oszthatók: – többszörös összetett energetikai rendszerű épületek, – szokványos épületek. Egy épület akkor többszörösen összetett energetikai rendszerű, ha az épület fűtött tereinek alapján számított alapterület 1000 m2 vagy annál több és az alábbi feltételek közül legalább kettő egyidejűleg teljesül: – a beépített világítás és a technológiai berendezések fajlagos egyidejű teljesítménye az év legalább 100 napján legalább napi 8 órán át meghaladja az egységnyi fűtött térfogatra vetített 20 W/m3 fajlagos értéket, – az épület burkoló felületeinek (az üvegezés nettó méretei alapján számított) üvegezési aránya 40 %-nál nagyobb, – a határolószerkezetek légjáratai a légtechnikai rendszer részét képezik („klímahomlokzatok”), – az épületben az év legalább 100 napján legalább napi nyolc órán át gépi hűtést alkalmaznak. Az épület szokványos, ha nem teljesül az előző feltételrendszer. A többszörösen összetett energetikai rendszerű épületek energetikai számítására az időben változó hőáramok meghatározására alkalmas számítógépes szimulációt és az időjárási jellemzők óraértékeit tartalmazó adatsort kell használni. A nemzetközi gyakorlat jelenleg is ismer és elismer ilyen módszereket (ESPr, TRNSYS, Energy+…), ezek azonban „nem szabványosak”. „Szabványos” eljárások a CEN munkaterve szerint 2008 előtt nem várhatók. Addig a tervező döntése szerint vagy az említett vagy hasonló programok alkalmazhatók, vagy a melléklet szerinti „kézi számítási” módszer alkalmazható.

22 AZ ÚJ ÉPÜLETENERGETIKAI SZABÁLYOZÁS A szokványos épületek energetikai jellemzőinek meghatározása a tervező döntések alapján háromféle eljárással végezhető: – az időben változó hőáramok meghatározására alkalmas, az időjárási jellemzők óraértékein alapuló, a nemzetközi gyakorlatban elfogadott számítógépes szimulációs módszerrel (ESPr, TRNSYS, Energy+…); – a következő pontokban előírt részletes számítási módszerrel; – a következő pontokban előírt egyszerűsített módszerrel. A részletes és az egyszerűsített számítási módszerek egyes lépései felváltva, „vegyesen” is alkalmazhatók. Mindkét utóbbi eljárás során alkalmazható „kézi” számítás vagy számítógépes program. (Figyelem! Ne tévesszük össze az óraértékek alapján működő (korábbiakban említett) szimulációs programot és az (egyszerűsített vagy részletes) „kézi” számítás algoritmusán alapuló számítógépes programot!) A követelményértékek szempontjából az eljárások között nincs különbség. A részletes számítási eljárás vagy a szimulációs módszer lehetőséget ad arra, hogy a pontosabb részeredmények és az energiamérleg egyes tételeinek egymás ellentételező hatását kihasználva racionálisabb, gazdaságosabb megoldást lehessen kialakítani.

23 7/2006. (V.24.) TNM rendelet AZ ÚJ ÉPÜLETENERGETIKAI SZABÁLYOZÁS SZINTJEI I. szint  A vizsgált épület vagy épületrész rendeltetésszerű használatához szükséges teljes energiafelhasználást vizsgálja primer energiában kifejezve.  Jellemzője: az épület fajlagos összesített energetikai mutatója. Ep[kWh/m2, év]  Az épület fajlagos összesített energetikai mutatója függ az épület és a benne található gépészet kialakításától, azaz az épület szerkezeteitől és az épület rendeltetésétől  Követelmények: az épület rendeltetésétől függő követelményeket a szabályozás az épület lehűlő felület/fűtött térfogat arányában adja meg.  Megjegyzés:a rendelet mellékletében megadott 1,12 értékű primerenergia átalakítási tényező (fajlagos primerenergia felhasználás)nem jellemezheti a fűtőerőművek sokrétű felépítését és tüzelőanyagát. Ezzel a mutatóval nem lehet a kapcsoltan termelt hővel fűtött épületeket energetikailag helyesen minősíteni! II. szint  A vizsgált teljes épület vagy épületrész transzmissziós hőveszteségének és a hasznosított passzív sugárzási hő nyereségének algebrai összegét határozza meg.  Jellemzője: az épület fajlagos hőveszteség tényezője q [W/m3K]  Az épület fajlagos hőveszteség tényezője az épület formai kialakításától, szerkezeteitől, tájolásától, környezetétől függ.  Követelmények: az épület transzmissziós hőveszteségére és nyári túlmelegedésének megakadályozására vonatkozó követelményeket az épület lehűlő felület/fűtött térfogat arányában diagramok és táblázatok tartalmazzák.  A fajlagos hőveszteségtényező meghatározása mellett vizsgálni kell az épület sugárzási nyereségből származó nyári túlmelegedésének kockázatát is.

24 7/2006. (V.24.) TNM rendelet AZ ÚJ ÉPÜLETENERGETIKAI SZABÁLYOZÁS SZINTJEI III. szint  A vizsgált épület vagy épületrész egyes határoló szerkezetein átjutó transzmissziós hőveszteséget vizsgálja.  Jellemzője: az épület egyes határoló szerkezeteinek általános helyen vett metszetére számított vagy a termék egészére minősítési iratban megadott hőátbocsátási tényező. U[W/m2K]  A határoló szerkezetek hőátbocsátási tényezője anyaguktól és vastagságuktól függ. az eges szerkezetek hőátbocsátási tényezőjének meghatározásánál a pontszerű hőhidak hatását is figyelembe kell venni.

25 Épülethatároló szerkezet A hőátbocsátási tényező követelményértéke U  W/m 2 K  Külső fal0,45 Lapostető0,25 Padlásfödém0,30 Fűtött tetőteret határoló szerkezetek0,25 Alsó zárófödém árkád felett0,25 Alsó zárófödém fűtetlen pince felett0,50 Homlokzati üvegezett nyílászáró (fa vagy PVC keretszerkezettel)1,60 Homlokzati üvegezett nyílászáró (fém keretszerkezettel)2,00 Homlokzati üvegezett nyílászáró, ha névleges felülete kisebb, mint 0,5 m 2 2,50 Homlokzati üvegfal 2) 1,50 Tetőfelülvilágító2,50 Tetősík ablak1,70 Homlokzati üvegezetlen kapu3,00 Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó1,80 Fűtött és fűtetlen terek közötti fal0,50 Szomszédos fűtött épületek közötti fal1,50 Talajjal érintkező fal 0 és -1 m között0,45 Talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban (a lábazaton elhelyezett azonos ellenállású hőszigeteléssel helyettesíthető) 0,50

26 I. SZINT: AZ ÉPÜLET ENERGETIKAI HATÁRÉRTÉKEI  Lakó és szállásjellegű épületek •A/V  0,3 Ep=110 •0,3  A/V  1,3 •Ep=120(A/V)+74 •A/V  1,3 •Ep = 230 [kWh/m2a]

27 I. SZINT: AZ ÉPÜLET ENERGETIKAI HATÁRÉRTÉKEI Irodaépületek •A/V  0,3 Ep = 132 •0.3  A/V  1,3 •Ep = 128(A/V) + 93,6 •A/V  1,3 •EP = 260 [kWh/m2a]

28 I. SZINT: AZ ÉPÜLET ENERGETIKAI HATÁRÉRTÉKEI Oktatási épületek •A/V  0,3 •EP = 90 •0,3  A/V  1,3 •EP = 164 (A/V) + 40,8 •A/V  1,3 •EP = 254 [kWh/m2a]

29

30 II. SZINT: AZ ÉPÜLET ENERGETIKAI HATÁRÉRTÉKEI Fajlagos hőveszteség tényező q [W/m3K] határértékei •A/V  0,3 •qm = 0,2 •0,3  A/V  1,3 •qm = 0,38 (A/V) + 0,086 •A/V  1,3 •qm = 0,58 [W/m3K]

31 III. SZINT: AZ ÉPÜLET ENERGETIKAI HATÁRÉRTÉKEI Átlagos hőátbocsátási tényező U [W/m2K] határértékei •Um = 0,086 (V/A) + 0,38 [W/m2K]

32

33

34 7/2006. (V.24.) TNM rendelet SZÁMÍTÁSI MÓDSZER A számítás tárgya  Az épületek energetikai minőségét igazoló számítást az épület egészére el kell végezni. Ha a tervező ezt egyéb szempontok alapján célszerűnek tartja, akkor az épület energetikai minősége egyes zónákra vagy egyes helyiségekre elvégzett számítások eredményeinek összegzésével is igazolható. Ez a módszer egyben a hőszükséglet és a beépítendő fűtőteljesítmény meghatározását és további, az épületgépészeti tervezést szolgáló programmodulok használatát is lehetővé teszi. A számítási módszer lépéseinek áttekintése  A számítások tárgya  Az épületek energetikai minőségét igazoló számítást az épület egészére kell elvégezni.  Ha a tervező ezt egyéb szempontok alapján célszerűnek tartja, akkor épület energetikai minősége egyes zónákra vagy egyes helyiségekre elvégzett számítások eredményeinek összegezésével is igazolható – ez a módszer egyben a hőszükséglet és a beépítendő fűtőteljesítmény meghatározását és további, az épületgépészeti tervezést szolgáló programmodulok használatát is lehetővé teszi. Ez az eljárás várhatóan akkor kerül alkalmazásra, ha épületgépészeti tervezés is folyik.

35 A számítási módszer lépéseinek áttekintése  Az épület rendeltetésének és az ehhez tartozó alapadatoknak és követelményeknek a meghatározása.  Geometriai adatok meghatározása, beleértve a vonalmenti hőveszteség alapján számítandó szerkezetek (talajon fekvő padló, pincefal) kerületét és a részletes eljárás választása esetén a csatlakozási élhosszakat is.  A felület/térfogatarány számítása.  A fajlagos hőveszteségtényező határértékének leolvasása a felület/térfogatarány és a rendeltetés függvényében.  A fajlagos hőveszteségtényező tervezett értékének eldöntése: ez a határértéknél semmiképpen sem lehet magasabb, de magas primer energiatartalmú energiahordozók és/vagy kevésbé energiatakarékos épületgépészeti rendszerek alkalmazása esetén a határértéknél alacsonyabbnak kell lennie.  A nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése.  A nettó fűtési hőenergia igény számítása.  A fűtési rendszer veszteségeinek meghatározása.  A fűtési rendszer villamos segédenergia igényének meghatározása.  A fűtési rendszer primer energia igényének meghatározása.  A melegvízellátás nettó hőenergia igényének számítása.  A melegvízellátás veszteségeinek meghatározása.  A melegvízellátás villamos segédenergia igényének meghatározása.  A melegvízellátás primer energia igényének meghatározása.  A légtechnikai rendszer hőmérlegének számítása.  A légtechnikai rendszer veszteségeinek számítása.  A légtechnikai rendszer villamos energia igényének meghatározása.  A légtechnikai rendszer primer energia igényének meghatározása.  A hűtés energiaigényének meghatározása.  A világítás éves energia igényének meghatározása.  Az épület saját rendszereiből származó nyereségáramok meghatározása.  Az összesített energetikai jellemző számítása.

36 AZ ENERGETIKAI JELLEMZŐK TANÚSÍTÁSA A szakértői tevékenység általános szabályai  A tanúsítást csak független szakértő végezheti. Magyarországi vonatkozásban ez a Magyar Építész kamra és/vagy Magyar Mérnöki Kamara által nyilvántartott megfelelő szakértői jogosítvánnyal rendelkező szakember lehet. A kamaráknak ezt a jogát az évi LVIII. törvény biztosítja.  A jogosultságra vonatkozóan megjelent az „104/2006 (IV.28.) Kormányrendelet a településtervezési és az építészeti- műszaki tervezési, valamint építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól” amely július 1-jétől érvényes. E rendeleten belül az I. alfejezetben „A mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó építésügyi műszaki szakértői szakterületek” 1.6. pontjában szerepel az épületenergetika. A II. alfejezet „Az építész kamarák hatáskörébe tartozó építésügyi műszaki szakértői szakterületek” 1.4. pontjában szerepel az épületenergetika.  Az előzőekben hivatkozott (bemutatott) rendeletek egyértelműen rögzítik a MÉK és MMK jogát prioritását az épülettanúsítás elvégzésére.  A tanúsítás jogának megszerzését azonban mindkét kamara esetében sikeres szakértői vizsga a feltétel.  A jogosultsági vizsgára vonatkozóan a Magyar Közlöny 2005/44.számában megjelent „A gazdasági és közlekedési miniszter, az informatikai és hírközlési miniszter, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter valamint a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter 8001/2005 (MK44) GKM-KvVM-IHM-TNM együttes tájékoztatója az építészeti-műszaki tervezői és műszaki szakértői jogosultsági vizsga követelményrendszeréről” szóló közleménye, amely jelenleg érvényes.  A jogosultsági vizsgákat a Magyar Mérnöki kamara és a Magyar Építész Kamara bonyolíthatja le, magyar nyelven.  Az EU-direktívában foglaltakkal kapcsolatos szakértői tevékenység két fő részre oszlik:  Építményekre és  Kazánokra és légkondicionáló berendezésekre.

37 AZ ENERGETIKAI JELLEMZŐK TANÚSÍTÁSA Építmények energiatanúsítása  Ezzel kapcsolatban megjelent a „7/2006 (V.24.) TNM-rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról.”  Ebben részletesen kidolgozva – 34 oldalon – megjelent a követelményrendszer és annak számítási módszere. Ez az anyag egyébként a Magyar Mérnöki Kamara honlapjáról is letölthető.  Új épületek tervezésekor szeptember 1-jétől az előbbiekben bemutatott számításokat el kell végezni. E számításokat érvényes tervezői és/vagy szakértői jogosultsággal rendelkező személy végezheti. A részletes kormányrendelet előreláthatólag még ez évben megjelenik.

38 Hőtermelő berendezések fűtési és légkondicionáló berendezések energetikai felülvizsgálata  Az erre vonatkozó kormányrendelet javaslata elkészült, és várhatóan ez évben ugyancsak megjelenik. Mivel ez az anyag még nem hozzáférhető a honlapon, ezért néhány részletet idézek a javaslatból.  1. A rendelet alkalmazási köre kiterjed az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V.24.) TNM-rendelet szerinti lakó- és szállásjellegű, kommunális (iroda és oktatás), valamint egyéb rendeltetésű épületek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek meghatározott légállapotát biztosító, primer és megújuló energia felhasználásával működő, – 20 kW-nál nagyobb effektív fűtőteljesítményű hőtermelő berendezéssel üzemelő fűtési, valamint – 12 kW-nál nagyobb effektív hűtőteljesítményű hűtőberendezéssel és hőszivattyúval üzemelő légkondicionáló épületgépészeti rendszerekre.

39 Hőtermelő berendezések fűtési és légkondicionáló berendezések energetikai felülvizsgálata  2a) Az energetikai felülvizsgálati tevékenységet a Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban MMK) hatáskörébe tartozó építésügyi műszaki szakértői szakterületek közül az épületenergetika szakértői jogosultsággal rendelkező személy végezheti. A tevékenység végzéséhez szükséges szakértői jogosultságot az MMK állapítja meg, a nyilvántartást az MMK vezeti.  2b) A hőtermelő berendezések és fűtési rendszerek, légkondicionáló rendszerek, komfort célú hűtőberendezések, hőszivattyúk energetikai felülvizsgálatának végzésére vonatkozó jogosultságot az a független és minősített személy kérelmezheti, aki az alábbiakkal már rendelkezik: – hőtermelő berendezéseknél és fűtési rendszereknél  épületgépész mérnöki,  gáz- és olajmérnöki,  energetikai,  gépészmérnöki, – légkondicionáló rendszereknél és komfort célú hűtőberendezéseknél, hőszivattyúknál épületgépész mérnöki MMK szakértői jogosultsággal

40 Hőtermelő berendezések fűtési és légkondicionáló berendezések energetikai felülvizsgálata  3. Az energetikai felülvizsgálat a berendezések és a rendszerek vonatkozásában alapvetően az alábbiakra terjed ki: a) a dokumentumok átvizsgálása, b) a berendezések, rendszerek azonosítása, c) a méretezés megfelelősége, d) a szakszerű üzemeltetés ellenőrzése, e) a szakszerű karbantartás ellenőrzése, f) hiányosságok feltárása, g) javasolt módosítások meghatározása, h) az a)-g) pontokban foglaltak dokumentálása.

41 Hőtermelő berendezések fűtési és légkondicionáló berendezések energetikai felülvizsgálata  4. Fűtőberendezések energetikai felülvizsgálata – A kW effektív teljesítménnyel üzemelő gáztüzelésű hőtermelő berendezések energetikai felülvizsgálatát 5 évenként kell elvégezni. Meglévő hőtermelő berendezéseknél az első felülvizsgálatot január 1-ig kell elvégezni. – A 100 kW-nál nagyobb effektív teljesítménnyel üzemelő gáztüzelésű hőtermelő berendezések energetikai felülvizsgálatát 3 évenként kell elvégezni. Meglévő hőtermelő berendezéseknél az első felülvizsgálatot január 1-jéig kell elvégezni. – A 20 kW-nál nagyobb effektív teljesítménnyel üzemelő nem gáztüzelésű hőtermelő berendezések energetikai felülvizsgálatát 2 évenként kell elvégezni. Meglévő hőtermelő berendezéseknél az első felülvizsgálatot december 15- ig kell elvégezni. – Az (1)-(3) berendezés szerinti időszakos energetikai felülvizsgálatok és azok jegyzőkönyvi dokumentálása a tervezet 3. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően történik. – A 15 évnél idősebb, 20 kW-nál nagyobb effektív teljesítménnyel üzemelő hőtermelő berendezéseket és a kapcsolódó fűtési rendszereket energetikai szempontból január 1-ig felül kell vizsgálni.

42 Hőtermelő berendezések fűtési és légkondicionáló berendezések energetikai felülvizsgálata  5. Légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálata – A kW effektív hűtőteljesítményű hűtőberendezéssel vagy hőszivattyúval üzemelő légkondicionáló berendezések, valamint kapcsolódó légtechnikai és hidraulikai rendszereik energetikai felülvizsgálatát legalább 4 évenként kell elvégezni. Meglévő berendezések esetén az első felülvizsgálatot január 1-ig kell elvégezni. – A 150 kW-nál nagyobb effektív hűtőteljesítményű hűtőberendezéssel és hőszivattyúval üzemelő légkondicionáló berendezések és kapcsolódó légtechnikai és hidraulikai rendszerek energetikai felülvizsgálatát legalább 2 évenként kell elvégezni. Meglévő berendezések esetén az első felülvizsgálatot január 1-ig kell elvégezni. – Az üzemeltető az (a) és (b) bekezdésekben meghatározottaktól eltérően rövidebb felülvizsgálati periódust is meghatározhat.

43

44

45

46

47 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE


Letölteni ppt "AZ ÉPÜLETEK ENERGIAFELHASZNÁLÁSA, ENERGIATANÚSÍTÁS ÉS AUDITÁLÁS HELYZETE MAGYARORSZÁGON Dr. Tóth Péter egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki."

Hasonló előadás


Google Hirdetések