Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

5. A NÉPESSÉG NEM, KOR ÉS CSALÁDI ÁLLAPOT SZERINTI ÖSSZETÉTELE A kép forrása: (Bevölkerung)http://www,dsw-online.de/diashow.html.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "5. A NÉPESSÉG NEM, KOR ÉS CSALÁDI ÁLLAPOT SZERINTI ÖSSZETÉTELE A kép forrása: (Bevölkerung)http://www,dsw-online.de/diashow.html."— Előadás másolata:

1 5. A NÉPESSÉG NEM, KOR ÉS CSALÁDI ÁLLAPOT SZERINTI ÖSSZETÉTELE A kép forrása: (Bevölkerung)http://www,dsw-online.de/diashow.html

2 5. 3. A népesség családi állapot szerinti összetétele A kép forrása: (Bevölkerung)http://www,dsw-online.de/diashow.html

3 5. 3. A népesség családi állapot szerinti összetétele

4 „Klasszikus” család értelmezések „Klasszikus” család – értelmezések Pallas Nagylexikona, XII. kötet, Budapest, 1893, 890. o. ►Család. „A római jogban familia (család) néven mindazt egybefoglalták, ami egy személyhez tartozott, nevezetesen a feleséget, a gyermekeket s a rabszolgákat. Később a rokonság kötelékébe tartozó személyeket foglalták a familia fogalma alá, vagyis azokat, kik ugyanazt a nevet (cognomen) viselték. Ehhez képest a családnak ma is különböző jelentősége van. Szűkebb értelemben a házastársakat s ezek gyermekeit értik alatta; tágabb értelemben pedig a család alá foglalják az összes rokonságot. Legtágabb értelemben, mint Rómában, úgy nálunk is, a cselédeket is a családhoz számítják. L. Családjog és Cseléd.”

5 Család I. Család I. Társadalomtudományi szemléletű meghatározások család  család  ANDORKA R.: Bevezetés a szociológiába, Osiris, Budapest, 2003, 634. o   „Együtt élő kiscsoport, amelynek tagjait házassági, vagy leszármazási, más szóval vérségi (esetleg örökbefogadási) kapcsolat köti össze.” családmag ►családmag [nukleáris család] → (gyermektelen) házaspár → házaspár és gyermek → egy szülő és egy gyermek család ► a család funkciói [5]   termelés   fogyasztás   népességreprodukció   gyermek-szocializáció   felnőttek pszichés védelme

6 Család II. Család II. Társadalomtudományi szemléletű meghatározások család  család  GIDDENS, A.: Szociológia, Osiris, Budapest, 1995, 686. o   (family) „Gazdasági egységet alkotó egyének csoportja, akik vérségi kapcsolatok, házasság, vagy örökbefogadás révén kötődnek egymáshoz. A család felnőtt tagjai felelősek a gyermekek felneveléséért. Bár minden ismert társdalomban találunk valamilyen családrendszert, a családi kapcsolatok jellege igen nagy változatosságot mutat. A modern társadalmakban a család uralkodó formája a nukleáris család, de gyakran megtalálhatjuk a kiterjesztett család valamilyen típusát is.”

7 A népesség családi állapot szerinti összetétele I. A népesség családi állapot szerinti összetétele I. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 67 – 68. o. család ► család → [statisztikailag] házastársi, vagy élettársi, ill. vérségi kapcsolatban együtt élők családi állapot  családi állapot → házas [férjezett / nős] → egyedülálló [hajadon / nőtlen] háztartás ► háztartás → közös lakásban élő; létfenntartási költségeiket részben, vagy egészen közösen viselő együttlakó személyek → több családot is magába foglalhat → egyszemélyes háztartások – nagykorú egyedülállóak átlagos háztartásnagyság ► átlagos háztartásnagyság → családmodellek → többgenerációs [nagycsaládos] → családmagok  világátlag [becslés, ’80-as évek]: 4,2 fő/háztartás → fejlett államok: 3,0 fő/háztartás → fejlődő országok: 4,9 fő/háztartás

8 A népesség családi állapot szerinti összetétele II. A népesség családi állapot szerinti összetétele II. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 67 – 68. o. házasok ► házasok → házasok aránya (befolyásoló tényezők [3])   jogszabályok [házasságkötés alsó korhatára]   tradíciók; kulturális hatások   válási szokások egyedülállók ► egyedülállók → egyedülállók aránya → eltérő terhek magas arányok esetén → fiatalos korszerkezetű fejlődő államok → elöregedő fejlett társadalmak → eltérő nemi arányok az egyedülállók körében → fiatalkor: nőtlenek > hajadonok → időskor: nők > férfiak elváltak magányosok ►elváltak & magányosok káros → elváltak & magányosok magas arányának káros hatásai → rontja a népesség reprodukciójának esélyeit → gyorsítja az elöregedést → indokolatlanul nagy számú lakást köt le → növeli az állam terheit

9 Házasságkötés- és megszűnés, Magyarország forrás: KSH * abs.‰ ‰ ‰ ‰ *előzetes adatok házasságkötés , , , , újraházasodás megszűnt házasság válás , , , , házasság / válás 9,99,911,011, házasságkötés / válás 346,0374,5559,6562,6-

10 Házaspár 100 családra jutó gyermek együtt –X gyermekkel abs.% % % % Budapest , , , ,3693 Városok , , , ,56101 Községek , , , ,39109 Ország , , , ,61104 A családok a gyermekek száma szerint, 2001 forrás: KSH

11 6. A NÉPESSÉG GAZDASÁGI AKTIVITÁSA, ÉLETSZÍNVONALA ÉS TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉSE A kép forrása: (Bevölkerung)http://www,dsw-online.de/diashow.html

12 6. 1. A népesség gazdasági aktivitása A kép forrása: (Bevölkerung)http://www,dsw-online.de/diashow.html

13 A népesség gazdasági aktivitása I. A népesség gazdasági aktivitása I. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 69 – 73. o. gazdaságilag aktív népesség ► gazdaságilag aktív népesség → adott időben gazdasági tevékenységet végző személyek összessége  foglalkoztatottak [aktív keresők] → az adott időben ténylegesen dolgozók (akár nyugdíj mellett)  munkanélküliek → állást keresők [korábban már foglalkoztatottak] → első ízben állást keresők gazdaságilag inaktív népesség ► gazdaságilag inaktív népesség  inaktív keresők → munkát adott időben nem végzők, rendszeres jövedelemmel  eltartottak foglalkoztatottsági ráta ► foglalkoztatottsági ráta → aktív / inaktív népesség [ideális] aránya → aktív népesség [~15 – 64]: az össznépesség ~40 – 50 %-a

14 A népesség gazdasági aktivitása II. A népesség gazdasági aktivitása II. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 69 – 73. o. foglalkoztatottsági ráta alakulása ► foglalkoztatottsági ráta alakulása  befolyásoló tényezők [4] demográfia   demográfia → korszerkezet-változások → az inaktívak aránya mind a fiatalodó, mind az elöregedő társadalmakban megnő demográfiai ablak  demográfiai ablak [„demographic window”] legkedvezőbben → az a gazdaságfejlődési periódus, amikor az adott térségben a gazdaság gyors, lendületes és töretlen növekedésének (bővülésének) optimális feltételeit biztosítva, a társadalom szociális kiadásai viszonylag alacsonyak; vagyis a legkedvezőbben alakul a keresők /eltartottak aránya társadalmikulturálisháttér   társadalmi – kulturális háttér → vallás: nők kiszorulása a munkaerőpiacról (pl. erős iszlám vallási befolyás) → magas életszínvonal: kiterjedt munkaerő-képzési rendszerek (időtartam) → politika & ideológia: volt szocialista országok →kétkeresős családmodell: „..a nők politika által kierőszakolt tömeges munkába állása.” jog   jog → törvényi korlátok: gyermekmunka-tilalom; rögzített korhatárok; nyugdíjkorhatárok gazdaság   gazdaság → gazdasági fejlettség: egykeresős családmodell (a legerősebb gazdaságokban) → gazdasági szerkezet: nehézipar dominanciája  kevesebb „női munkalehetőség”

15 A népesség gazdasági aktivitása III. A népesség gazdasági aktivitása III. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 69 – 73. o. munkanélküliségi ráta ► munkanélküliségi ráta → foglalkoztatottak / munkanélküliek aránya munkanélküliségi ráta alakulása ► munkanélküliségi ráta alakulása  befolyásoló tényezők [3] világgazdasági ciklusok   világgazdasági ciklusok [Kondratyev-ciklus] → 40 – 60 éves [„hosszú”] ciklusok:  konjunktúra / recesszió gazdasági fejlettség   gazdasági fejlettség → fejlett gazdaság munkaerő  képzett (rugalmas) munkaerő gazdaság szerkezete   gazdaság szerkezete → egyoldalú gazdasági szerkezet sebezhetőség  nagyobb sebezhetőség

16

17 „K – hullámok” és a vezető hatalom megszerzése „K – hullámok” és a vezető hatalom megszerzése forrás: MODELSKI, George: Evolution of the world economy. Boston, ► „K-hullámok” [K-waves] → a Kondratieff-ciklus „csúcsai” [→ gazdasági fellendülés] ~ , 1941USA ~ 1870 / ~ 1900 ~ , 1815 Nagy-Britannia II. ~ 1780 ~ , 1701 Nagy-Britannia I. ~ 1670 ~ , 1608Hollandia ~ 1560 ~ 1500 / ~ , 1499 Portugália ~ 1480 második A második „K-hullám” csúcsa Tengeri hatalom küszöbének elérése Alkalmak a vezető szerep megszerzésére Világhatalom első Az első „K-hullám” csúcsa

18 „Világvezető-hatalom” ciklusok MODELSKI „Világvezető-hatalom” ciklusok forrás: MODELSKI, G.: Long Cycles in World Politics. Seattle – Washington, világvezető-hatalom ► világvezető-hatalom ciklusok [5] Portugália   XVI. sz.: Portugália → 1494 – 1516 [22] → kihívó: Spanyolország → koalíció: Hollandia Hollandia   XVII. sz.: Hollandia → 1580 – 1609 [29] → kihívó: Franciaország → koalíció: Anglia Nagy-Britannia   XVIII. sz.: Nagy-Britannia → 1688 – 1713 [25] → kihívó: Franciaország → koalíció: Oroszország Nagy-Britannia   XIX. sz.: Nagy-Britannia → 1792 – 1815 [23] → kihívó: Németország → koalíció: USA & szövetségesek USA   XX. sz.: USA →1914 – 1945 [31] → kihívó: Szovjetunió / Al-Kaida → koalíció: NATO világvezető-hatalom ► világvezető-hatalom ciklusok [5] Portugália   XVI. sz.: Portugália → 1494 – 1516 [22] → kihívó: Spanyolország → koalíció: Hollandia Hollandia   XVII. sz.: Hollandia → 1580 – 1609 [29] → kihívó: Franciaország → koalíció: Anglia Nagy-Britannia   XVIII. sz.: Nagy-Britannia → 1688 – 1713 [25] → kihívó: Franciaország → koalíció: Oroszország Nagy-Britannia   XIX. sz.: Nagy-Britannia → 1792 – 1815 [23] → kihívó: Németország → koalíció: USA & szövetségesek USA   XX. sz.: USA →1914 – 1945 [31] → kihívó: Szovjetunió / Al-Kaida → koalíció: NATO XVI. sz. PortugáliaPortugália HollandiaHollandia XVII. sz. XVIII. sz. Nagy-BritanniaNagy-Britannia XIX. sz. Nagy-BritanniaNagy-Britannia XX. sz. USAUSA

19 6. 4. A népesség társadalmi összetétele A kép forrása: (Bevölkerung)http://www,dsw-online.de/diashow.html

20 Társadalmi rétegződés Társadalmi rétegződés Társadalomtudományi szemléletű meghatározások társadalmi rétegződés  társadalmi rétegződés  ANDORKA R.: Bevezetés a szociológiába, Osiris, Budapest, 2003, 647. o   „A különböző ismérvek –...foglalkozás, beosztás, munkahely, iskolai végzettség, lakóhely – alapján definiált társadalmi kategóriák helyzetének, életkörülményeinek, életmódjának különbségei, e rétegek hierarchikus sorrendje különböző dimenziókban.” társadalmi miliő ► társadalmi miliő  „Az életmód (és az értékorientációk) alapján meghatározott társadalmi csoportok. Az, hogy a társadalmi miliő fogalma előtérbe került a szociológiában, összefügg azzal az elmélettel, amely szerint a hagyományos osztályok és rétegek jelentősége a modern társadalmakban elhalványul.” attitűd ► attitűd  „Az a készség, hogy az egyén bizonyos tárgyakra, személyekre, helyzetekre meghatározott módon reagáljon. Az attitűdök hátterében értékek állnak,... azt fejezik ki, hogy bizonyos értékek tudatos, vagy nem tudatos elfogadása milyen konkrét viselkedéseket és véleményeket eredményez.” társadalmi mobilitás ► társadalmi mobilitás  „...az egyén vagy a család társadalmi helyzetének változása, átlépése az egyik társadalmi osztályból, rétegből a másikba. A társadalmi mobilitást általában a foglalkozás alapján definiált rétegkategóriák közötti helyváltoztatásként vizsgálják empirikusan, lehet azonban a jövedelmi, iskolai végzettségi, lakóhelyi, stb. kategóriák közötti mobilitást is vizsgálni. Megkülönböztetjük a nemzedékek közötti és a nemzedéken belüli karriermobilitást.”

21 Társadalmi státusz I. Társadalmi státusz I. Társadalomtudományi szemléletű meghatározások státusz  státusz  ANDORKA R.: Bevezetés a szociológiába, Osiris, Budapest, 2003, 644 – 645. o   „Az egyén által a társadalomban és a társadalmi intézményekben elfoglalt pozíció. Egy személy többféle státuszt foglalhat el....Minden státuszhoz elvárások kapcsolódnak, amelyeket a társadalom támaszt a státuszt betöltők viselkedését illetően. Ezeket az elvárásokat, vagy viselkedési normákat nevezik szerepeknek.” státuszcsoport ► státuszcsoport  „...az egyéneknek vagy családoknak az a csoportja, amelynek tagjai a [KOLOSI Tamás által]... megkülönböztetett hét dimenzióban együttvéve hasonlóan helyezkednek el, tehát hasonló az anyagi színvonaluk, a fogyasztásuk, az életmódjuk, a lakásuk, a lakókörnyezetük, a munkájuk és a társadalmi pozíciójuk.” társadalmi-gazdaságistátusz ► társadalmi-gazdasági státusz  „A foglalkozási csoportok átlagos jövedelme és átlagos iskolai végzettsége alapján kiszámított – a presztízshez hasonló – pontszám.” [647. o.]

22 Társadalmi státusz II. Társadalmi státusz II. Társadalomtudományi szemléletű meghatározások rend státusz  rend [státusz]  GIDDENS, A.: Szociológia, Osiris, Budapest, 1995, 691. o   (status) „A társadalom más tagjai által egy adott csoportnak tulajdonított társadalmi megbecsültség vagy presztízs. A rendi csoportok általában eltérő életvitellel – azaz a csoport tagjai által követett sajátos viselkedésmintával – jellemezhetőek. A rendi privilégium lehet pozitív vagy negatív. A »páriacsoportokat« a népesség többi része lenézi, vagy kiközösíti. [ A status kifejezés az angolszász szociológiai szakirodalomba WEBER stand kifejezésének fordításaként került be. A magyar fordításban ugyanez a kifejezés a rend, miközben az angolszász status kifejezés is elterjedt, mégpedig a státusz formájában. – Wessely Anna megjegyzése alapján. A szerk. ]”

23 A népesség társadalmi összetétele I. A népesség társadalmi összetétele I. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, ELTE, Budapest, 2002, 80 – 85. o. szociológia ► szociológia → „A népesség társadalmi összetételét, a különbözó társadalmi jelenségek és mozgásfolyamatok hátterét,...az egyén és a közösség viszonyát, az egyén különböző viselkedési formáit... vizsgálja.” → társadalmi jelenségek → bűnözés → művelődés → interetnikus viszonyok → szabadidős tevékenységek [szórakozás] szociálgeográfia ► szociálgeográfia → „A szociálgeográfia... Az emberi társadalom szerkezetének és működésének térbeli jellemzőivel foglalkozik...vizsgálja a különböző társadalmi csoportok térbeli elrendeződését, az egyes földrajzi téregységek társadalmi összetételét, a különböző társadalmi csoportok térbeli magatartását, ill. elkülönülését más csoportoktól.” [k. t.]

24 A népesség társadalmi összetétele II. A népesség társadalmi összetétele II. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, ELTE, Budapest, 2002, 80 – 85. o. társadalmi szerkezet ► társadalmi szerkezet → „árnyalt leírások” / valós társadalmi helyzet → méretarány → mutatószám társadalmi státusz ► társadalmi státusz W EBER → W EBER, Max (1864 – 1920) → „Az egyénnek a társadalomban,...a társadalmi egyenlőtlenségek rendszerében elfoglalt helye.” → „....közvetlenül, abszolút pontossággal nem mérhető, mert...nem egyetlen, hanem nagyon sok paraméter függvénye, amelyek...időben változó súllyal esnek latba, másrészt egy személy többféle státuszt is elfoglalhat egyszerre...” fődimenziók  fő dimenziók [2] életforma   életforma társadalmi pozíció   társadalmi pozíció → az egyén társadalmi státuszát formáló tényezők [3]   vagyoni-jövedelmi helyzet   iskolai végzettség   társadalmi munkamegosztásben elfoglalt hely [foglalkozás]

25 TÁRSADALMI STÁTUSZ ÉLETFORMA TÁRSADALMI POZÍCIÓ ÉLETKÖRÜLMÉNYEK ÉLETVITEL LAKÓHELY VAGYON PÉNZ GAZDÁLKODÁS Lakásmód Település ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS AKTIVITÁS MUNKA TEVÉKENYSÉG MUNKAMEGOSZTÁS TEVÉKENYSÉG SZERKEZET Lakókörnyezet Ingatlan Ingó Jövedelem Fogyasztás Kultúra Időgazdálkodás Első gazdaság Második gazdaság Foglalkozási pozíció Munkakörülmények Formális Informális A társadalmi státusz felbontása A társadalmi státusz felbontása forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 81. o., 14. ábra. [KOLOSI, T., 1984]

26 A népesség társadalmi összetétele III. A népesség társadalmi összetétele III. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, ELTE, Budapest, 2002, 80 – 85. o. társadalmi egyenlőtlenségek ► társadalmi egyenlőtlenségek → Lorenz-görbe

27 A jövedelmek százalékos aránya A Lorenz-görbe A Lorenz-görbe forrás: HAGGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 793., 569. pp, ábra  „Egy földrajzi mutató eloszlása egyenetlenségének mértékét adja meg. Valamely vizsgált kumulált értékösszeget a kumulált alapadat függvényében ábrázolja.” A lakosság összesítő százalékos aránya társadalmi egyenlőtlenségek mérséklődése társadalmi egyenlőtlenségek növekedése

28 A népesség társadalmi összetétele IV. A népesség társadalmi összetétele IV. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, ELTE, Budapest, 2002, 80 – 85. o. társadalmi mobilitás ► társadalmi mobilitás  vertikális mobilitás → elmozdulás a társadalmi hierarchiában  horizontális mobilitás → a társadalmi pozíció változása nem változtat a státuszpozíción

29 TÁRSADALMI STÁTUSZ ÉLETFORMA ÉLETKÖRÜLMÉNYEK ÉLETVITEL LAKÓHELY VAGYON PÉNZ GAZDÁLKODÁS Lakásmód Település ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS AKTIVITÁS MUNKA TEVÉKENYSÉG MUNKAMEGOSZTÁS TEVÉKENYSÉG SZERKEZET Lakókörnyezet Ingatlan Ingó Jövedelem Fogyasztás Kultúra Időgazdálkodás Első gazdaság Második gazdaság Foglalkozási pozíció Munkakörülmények Formális Informális A társadalmi státusz felbontása A társadalmi státusz felbontása forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 81. o., 14. ábra. [KOLOSI, T., 1984] TÁRSADALMI POZÍCIÓ

30 A népesség társadalmi összetétele V. A népesség társadalmi összetétele V. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, ELTE, Budapest, 2002, 80 – 85. o. földrajzi mobilitás ► földrajzi mobilitás családi életciklus-modell ► családi életciklus-modell [8]   gyermekkor(az egyén passzív szemlélő)   egyedülálló fiatal(tanulmányok; munka; családalapítás)   fiatal házas(gyerek nélkül)   „növekvő” család (gyerekekkel)   „konszolidált” család(gyerekek tanulmányai)   „zsugorodó” család (gyerekek „leválása”)   idős pár(nyugdíjas-korúak)   idős-magányos(egyedülállók) nyitott”zárt” társadalmak ► „nyitott” & „zárt” társadalmak → a társadalmi pozíciók és a társadalmi státusz „újratermelése”


Letölteni ppt "5. A NÉPESSÉG NEM, KOR ÉS CSALÁDI ÁLLAPOT SZERINTI ÖSSZETÉTELE A kép forrása: (Bevölkerung)http://www,dsw-online.de/diashow.html."

Hasonló előadás


Google Hirdetések