5. A NÉPESSÉG NEM, KOR ÉS CSALÁDI ÁLLAPOT SZERINTI ÖSSZETÉTELE

Az előadások a következő témára: "5. A NÉPESSÉG NEM, KOR ÉS CSALÁDI ÁLLAPOT SZERINTI ÖSSZETÉTELE"— Előadás másolata:

1 5. A NÉPESSÉG NEM, KOR ÉS CSALÁDI ÁLLAPOT SZERINTI ÖSSZETÉTELE
A kép forrása: (Bevölkerung)

2 5. 3. A népesség családi állapot szerinti összetétele
A kép forrása: (Bevölkerung)

3 5. 3. A népesség családi állapot szerinti összetétele

4 „Klasszikus” család – értelmezések Pallas Nagylexikona, XII
„Klasszikus” család – értelmezések Pallas Nagylexikona, XII. kötet, Budapest, 1893, 890. o. ►Család. „A római jogban familia (család) néven mindazt egybefoglalták, ami egy személyhez tartozott, nevezetesen a feleséget, a gyermekeket s a rabszolgákat. Később a rokonság kötelékébe tartozó személyeket foglalták a familia fogalma alá, vagyis azokat, kik ugyanazt a nevet (cognomen) viselték. Ehhez képest a családnak ma is különböző jelentősége van. Szűkebb értelemben a házastársakat s ezek gyermekeit értik alatta; tágabb értelemben pedig a család alá foglalják az összes rokonságot. Legtágabb értelemben, mint Rómában, úgy nálunk is, a cselédeket is a családhoz számítják. L. Családjog és Cseléd.”

5 Család I. Társadalomtudományi szemléletű meghatározások
 ANDORKA R.: Bevezetés a szociológiába, Osiris, Budapest, 2003, 634. o „Együtt élő kiscsoport, amelynek tagjait házassági, vagy leszármazási, más szóval vérségi (esetleg örökbefogadási) kapcsolat köti össze.” ►családmag [nukleáris család] → (gyermektelen) házaspár → házaspár és gyermek → egy szülő és egy gyermek ► a család funkciói [5]   termelés   fogyasztás   népességreprodukció   gyermek-szocializáció   felnőttek pszichés védelme

6 Család II. Társadalomtudományi szemléletű meghatározások
 GIDDENS, A.: Szociológia, Osiris, Budapest, 1995, 686. o (family) „Gazdasági egységet alkotó egyének csoportja, akik vérségi kapcsolatok, házasság, vagy örökbefogadás révén kötődnek egymáshoz. A család felnőtt tagjai felelősek a gyermekek felneveléséért. Bár minden ismert társdalomban találunk valamilyen családrendszert, a családi kapcsolatok jellege igen nagy változatosságot mutat. A modern társadalmakban a család uralkodó formája a nukleáris család, de gyakran megtalálhatjuk a kiterjesztett család valamilyen típusát is.”

7 A népesség családi állapot szerinti összetétele I. forrás: KOVÁCS Z
A népesség családi állapot szerinti összetétele I forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 67 – 68. o. ► család → [statisztikailag] házastársi, vagy élettársi, ill. vérségi kapcsolatban együtt élők  családi állapot → házas [férjezett / nős] → egyedülálló [hajadon / nőtlen] ► háztartás → közös lakásban élő; létfenntartási költségeiket részben, vagy egészen közösen viselő együttlakó személyek → több családot is magába foglalhat → egyszemélyes háztartások – nagykorú egyedülállóak ► átlagos háztartásnagyság → családmodellek → többgenerációs [nagycsaládos] → családmagok  világátlag [becslés, ’80-as évek]: 4,2 fő/háztartás → fejlett államok: 3,0 fő/háztartás → fejlődő országok: 4,9 fő/háztartás

8 A népesség családi állapot szerinti összetétele II. forrás: KOVÁCS Z
A népesség családi állapot szerinti összetétele II forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 67 – 68. o. ► házasok → házasok aránya (befolyásoló tényezők [3])   jogszabályok [házasságkötés alsó korhatára]   tradíciók; kulturális hatások   válási szokások ► egyedülállók → egyedülállók aránya → eltérő terhek magas arányok esetén → fiatalos korszerkezetű fejlődő államok → elöregedő fejlett társadalmak → eltérő nemi arányok az egyedülállók körében → fiatalkor: nőtlenek > hajadonok → időskor: nők > férfiak ►elváltak & magányosok → elváltak & magányosok magas arányának káros hatásai → rontja a népesség reprodukciójának esélyeit → gyorsítja az elöregedést → indokolatlanul nagy számú lakást köt le → növeli az állam terheit

9 Házasságkötés- és megszűnés, Magyarország
forrás: KSH 1980 1990 2001 2005 2006* abs. ‰ *előzetes adatok házasságkötés 80 331 7,5 66 405 6,4 43 583 4,3 44 234 4,4 44 500 újraházasodás 23 506 - 18 478 13 930 13 473 megszűnt házasság 98 221 89 817 78 248 76 112 válás 27 797 2,6 24 888 2,4 24 391 2,5 24 638 24 500 1000 házasság / válás 9,9 11,0 11,6 1000 házasságkötés / válás 346,0 374,5 559,6 562,6

10 A családok a gyermekek száma szerint, 2001
forrás: KSH Házaspár  100 családra jutó gyermek együtt 1  2  3–X  gyermekkel  abs. % Budapest 42,73 94 307 28,78 75 811 23,14 17 557 5,36 93 Városok  39,67 28,47 25,31 87 314  6,56 101 Községek 38,81  26,14 25,67 74 507 9,39 109 Ország 39,35 27,60 25,44 7,61 104

11 A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung)
6. A NÉPESSÉG GAZDASÁGI AKTIVITÁSA, ÉLETSZÍNVONALA ÉS TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉSE A kép forrása: (Bevölkerung)

12 6. 1. A népesség gazdasági aktivitása
A kép forrása: (Bevölkerung)

13 A népesség gazdasági aktivitása I. forrás: KOVÁCS Z
A népesség gazdasági aktivitása I forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 69 – 73. o. ► gazdaságilag aktív népesség → adott időben gazdasági tevékenységet végző személyek összessége  foglalkoztatottak [aktív keresők] → az adott időben ténylegesen dolgozók (akár nyugdíj mellett)  munkanélküliek → állást keresők [korábban már foglalkoztatottak] → első ízben állást keresők ► gazdaságilag inaktív népesség  inaktív keresők → munkát adott időben nem végzők, rendszeres jövedelemmel  eltartottak ► foglalkoztatottsági ráta → aktív / inaktív népesség [ideális] aránya → aktív népesség [~15 – 64]: az össznépesség ~40 – 50 %-a

14 A népesség gazdasági aktivitása II. forrás: KOVÁCS Z
A népesség gazdasági aktivitása II forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 69 – 73. o. ► foglalkoztatottsági ráta alakulása  befolyásoló tényezők [4]   demográfia → korszerkezet-változások → az inaktívak aránya mind a fiatalodó, mind az elöregedő társadalmakban megnő  demográfiai ablak [„demographic window”] → az a gazdaságfejlődési periódus, amikor az adott térségben a gazdaság gyors, lendületes és töretlen növekedésének (bővülésének) optimális feltételeit biztosítva, a társadalom szociális kiadásai viszonylag alacsonyak; vagyis a legkedvezőbben alakul a keresők /eltartottak aránya   társadalmi – kulturális háttér → vallás: nők kiszorulása a munkaerőpiacról (pl. erős iszlám vallási befolyás) → magas életszínvonal: kiterjedt munkaerő-képzési rendszerek (időtartam) → politika & ideológia: volt szocialista országok →kétkeresős családmodell: „..a nők politika által kierőszakolt tömeges munkába állása.”   jog → törvényi korlátok: gyermekmunka-tilalom; rögzített korhatárok; nyugdíjkorhatárok   gazdaság → gazdasági fejlettség: egykeresős családmodell (a legerősebb gazdaságokban) → gazdasági szerkezet: nehézipar dominanciája  kevesebb „női munkalehetőség”

15 A népesség gazdasági aktivitása III. forrás: KOVÁCS Z
A népesség gazdasági aktivitása III forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 69 – 73. o. ► munkanélküliségi ráta → foglalkoztatottak / munkanélküliek aránya ► munkanélküliségi ráta alakulása  befolyásoló tényezők [3]   világgazdasági ciklusok [Kondratyev-ciklus] → 40 – 60 éves [„hosszú”] ciklusok:  konjunktúra / recesszió   gazdasági fejlettség → fejlett gazdaság  képzett (rugalmas) munkaerő   gazdaság szerkezete → egyoldalú gazdasági szerkezet  nagyobb sebezhetőség

16

17 „K – hullámok” és a vezető hatalom megszerzése forrás: MODELSKI, George: Evolution of the world economy. Boston, 2000. ► „K-hullámok” [K-waves] → a Kondratieff-ciklus „csúcsai” [→ gazdasági fellendülés] Az első „K-hullám” csúcsa Világhatalom Alkalmak a vezető szerep megszerzésére Tengeri hatalom küszöbének elérése A második „K-hullám” csúcsa ~ 1480 Portugália 1494, 1499 1510 ~ 1500 / ~ 1530 ~ 1560 Hollandia 1601, 1608 1610 ~ 1620 ~ 1670 Nagy-Britannia I. 1689, 1701 1715 ~ 1710 ~ 1780 Nagy-Britannia II. 1793, 1815 1810 ~ 1830 ~ 1870 / ~ 1900 USA 1917, 1941 1945 ~ 1960 1400 1500 1600 1700 1800 1900 2000 1 2 3 4 5 6 7 8 9

18 „Világvezető-hatalom” ciklusok forrás: MODELSKI, G
„Világvezető-hatalom” ciklusok forrás: MODELSKI, G.: Long Cycles in World Politics. Seattle – Washington, 1987. XIX. sz. XX. sz. XVII. sz. XVIII. sz. XVI. sz. Nagy-Britannia Nagy-Britannia Hollandia USA ► világvezető-hatalom ciklusok [5]  XVI. sz.: Portugália → 1494 – 1516 [22] → kihívó: Spanyolország → koalíció: Hollandia  XVII. sz.: Hollandia → 1580 – 1609 [29] → kihívó: Franciaország → koalíció: Anglia  XVIII. sz.: Nagy-Britannia → 1688 – 1713 [25] → koalíció: Oroszország  XIX. sz.: Nagy-Britannia → 1792 – 1815 [23] → kihívó: Németország → koalíció: USA & szövetségesek  XX. sz.: USA →1914 – 1945 [31] → kihívó: Szovjetunió / Al-Kaida → koalíció: NATO Portugália 1400 1500 1600 1700 1800 1900 2000 1 2 3 4 5 6 7 8 9

19 6. 4. A népesség társadalmi összetétele
A kép forrása: (Bevölkerung)

20 Társadalmi rétegződés Társadalomtudományi szemléletű meghatározások
 ANDORKA R.: Bevezetés a szociológiába, Osiris, Budapest, 2003, 647. o „A különböző ismérvek – ...foglalkozás, beosztás, munkahely, iskolai végzettség, lakóhely – alapján definiált társadalmi kategóriák helyzetének, életkörülményeinek, életmódjának különbségei, e rétegek hierarchikus sorrendje különböző dimenziókban.” ► társadalmi miliő  „Az életmód (és az értékorientációk) alapján meghatározott társadalmi csoportok. Az, hogy a társadalmi miliő fogalma előtérbe került a szociológiában, összefügg azzal az elmélettel, amely szerint a hagyományos osztályok és rétegek jelentősége a modern társadalmakban elhalványul.” ► attitűd  „Az a készség, hogy az egyén bizonyos tárgyakra, személyekre, helyzetekre meghatározott módon reagáljon. Az attitűdök hátterében értékek állnak, ... azt fejezik ki, hogy bizonyos értékek tudatos, vagy nem tudatos elfogadása milyen konkrét viselkedéseket és véleményeket eredményez.” ► társadalmi mobilitás  „...az egyén vagy a család társadalmi helyzetének változása, átlépése az egyik társadalmi osztályból, rétegből a másikba. A társadalmi mobilitást általában a foglalkozás alapján definiált rétegkategóriák közötti helyváltoztatásként vizsgálják empirikusan, lehet azonban a jövedelmi, iskolai végzettségi, lakóhelyi, stb. kategóriák közötti mobilitást is vizsgálni. Megkülönböztetjük a nemzedékek közötti és a nemzedéken belüli karriermobilitást.”

21 Társadalmi státusz I. Társadalomtudományi szemléletű meghatározások
 ANDORKA R.: Bevezetés a szociológiába, Osiris, Budapest, 2003, 644 – 645. o „Az egyén által a társadalomban és a társadalmi intézményekben elfoglalt pozíció. Egy személy többféle státuszt foglalhat el. ...Minden státuszhoz elvárások kapcsolódnak, amelyeket a társadalom támaszt a státuszt betöltők viselkedését illetően. Ezeket az elvárásokat, vagy viselkedési normákat nevezik szerepeknek.” ► státuszcsoport „ ...az egyéneknek vagy családoknak az a csoportja, amelynek tagjai a [KOLOSI Tamás által] ... megkülönböztetett hét dimenzióban együttvéve hasonlóan helyezkednek el, tehát hasonló az anyagi színvonaluk, a fogyasztásuk, az életmódjuk, a lakásuk, a lakókörnyezetük, a munkájuk és a társadalmi pozíciójuk.” ► társadalmi-gazdasági státusz  „A foglalkozási csoportok átlagos jövedelme és átlagos iskolai végzettsége alapján kiszámított – a presztízshez hasonló – pontszám.” [647. o.]

22 Társadalmi státusz II. Társadalomtudományi szemléletű meghatározások
 rend [státusz]  GIDDENS, A.: Szociológia, Osiris, Budapest, 1995, 691. o (status) „A társadalom más tagjai által egy adott csoportnak tulajdonított társadalmi megbecsültség vagy presztízs. A rendi csoportok általában eltérő életvitellel – azaz a csoport tagjai által követett sajátos viselkedésmintával – jellemezhetőek. A rendi privilégium lehet pozitív vagy negatív. A »páriacsoportokat« a népesség többi része lenézi, vagy kiközösíti. [A status kifejezés az angolszász szociológiai szakirodalomba WEBER stand kifejezésének fordításaként került be. A magyar fordításban ugyanez a kifejezés a rend, miközben az angolszász status kifejezés is elterjedt, mégpedig a státusz formájában. – Wessely Anna megjegyzése alapján. A szerk.]”

23 A népesség társadalmi összetétele I. forrás: KOVÁCS Z
A népesség társadalmi összetétele I forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, ELTE, Budapest, 2002, 80 – 85. o. ► szociológia → „A népesség társadalmi összetételét, a különbözó társadalmi jelenségek és mozgásfolyamatok hátterét, ...az egyén és a közösség viszonyát, az egyén különböző viselkedési formáit ... vizsgálja.” → társadalmi jelenségek → bűnözés → művelődés → interetnikus viszonyok → szabadidős tevékenységek [szórakozás] ► szociálgeográfia → „A szociálgeográfia... Az emberi társadalom szerkezetének és működésének térbeli jellemzőivel foglalkozik...vizsgálja a különböző társadalmi csoportok térbeli elrendeződését, az egyes földrajzi téregységek társadalmi összetételét, a különböző társadalmi csoportok térbeli magatartását, ill. elkülönülését más csoportoktól.” [k. t.]

24 A népesség társadalmi összetétele II. forrás: KOVÁCS Z
A népesség társadalmi összetétele II forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, ELTE, Budapest, 2002, 80 – 85. o. ► társadalmi szerkezet → „árnyalt leírások” / valós társadalmi helyzet → méretarány → mutatószám ► társadalmi státusz → Weber, Max (1864 – 1920) → „Az egyénnek a társadalomban, ...a társadalmi egyenlőtlenségek rendszerében elfoglalt helye.” → „....közvetlenül, abszolút pontossággal nem mérhető, mert ...nem egyetlen, hanem nagyon sok paraméter függvénye, amelyek ...időben változó súllyal esnek latba, másrészt egy személy többféle státuszt is elfoglalhat egyszerre...”  fő dimenziók [2]   életforma   társadalmi pozíció → az egyén társadalmi státuszát formáló tényezők [3]   vagyoni-jövedelmi helyzet   iskolai végzettség   társadalmi munkamegosztásben elfoglalt hely [foglalkozás]

25 TEVÉKENYSÉG SZERKEZET
A társadalmi státusz felbontása forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 81. o., 14. ábra. [KOLOSI, T., 1984] Informális ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS Formális Foglalkozási pozíció MUNKA TEVÉKENYSÉG MUNKAMEGOSZTÁS Munkakörülmények TÁRSADALMI POZÍCIÓ AKTIVITÁS Első gazdaság Második gazdaság TÁRSADALMI STÁTUSZ Település LAKÓHELY Lakókörnyezet Lakásmód ÉLETFORMA Ingatlan ÉLETKÖRÜLMÉNYEK VAGYON Ingó Jövedelem PÉNZ GAZDÁLKODÁS ÉLETVITEL Fogyasztás Kultúra TEVÉKENYSÉG SZERKEZET Időgazdálkodás

26 A népesség társadalmi összetétele III. forrás: KOVÁCS Z
A népesség társadalmi összetétele III forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, ELTE, Budapest, 2002, 80 – 85. o. ► társadalmi egyenlőtlenségek → Lorenz-görbe

27 A Lorenz-görbe forrás: HAGGETT, P. : Geográfia. Globális szintézis
A Lorenz-görbe forrás: HAGGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 793., 569. pp, ábra  „Egy földrajzi mutató eloszlása egyenetlenségének mértékét adja meg. Valamely vizsgált kumulált értékösszeget a kumulált alapadat függvényében ábrázolja.” A jövedelmek százalékos aránya társadalmi egyenlőtlenségek mérséklődése A lakosság összesítő százalékos aránya társadalmi egyenlőtlenségek növekedése

28 A népesség társadalmi összetétele IV. forrás: KOVÁCS Z
A népesség társadalmi összetétele IV forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, ELTE, Budapest, 2002, 80 – 85. o. ► társadalmi mobilitás  vertikális mobilitás → elmozdulás a társadalmi hierarchiában  horizontális mobilitás → a társadalmi pozíció változása nem változtat a státuszpozíción

29 TEVÉKENYSÉG SZERKEZET
A társadalmi státusz felbontása forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 81. o., 14. ábra. [KOLOSI, T., 1984] Informális ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS Formális Foglalkozási pozíció MUNKA TEVÉKENYSÉG MUNKAMEGOSZTÁS Munkakörülmények TÁRSADALMI POZÍCIÓ AKTIVITÁS Első gazdaság Második gazdaság TÁRSADALMI STÁTUSZ Település LAKÓHELY Lakókörnyezet Lakásmód ÉLETFORMA Ingatlan ÉLETKÖRÜLMÉNYEK VAGYON Ingó Jövedelem PÉNZ GAZDÁLKODÁS ÉLETVITEL Fogyasztás Kultúra TEVÉKENYSÉG SZERKEZET Időgazdálkodás

30 A népesség társadalmi összetétele V. forrás: KOVÁCS Z
A népesség társadalmi összetétele V forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, ELTE, Budapest, 2002, 80 – 85. o. ► földrajzi mobilitás ► családi életciklus-modell [8]   gyermekkor (az egyén passzív szemlélő)   egyedülálló fiatal (tanulmányok; munka; családalapítás)   fiatal házas (gyerek nélkül)   „növekvő” család (gyerekekkel)   „konszolidált” család (gyerekek tanulmányai)   „zsugorodó” család (gyerekek „leválása”)   idős pár (nyugdíjas-korúak)   idős-magányos (egyedülállók) ► „nyitott” & „zárt” társadalmak → a társadalmi pozíciók és a társadalmi státusz „újratermelése”