Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1. Bevezetés 2. A tipikus kolostori épületegyüttes 3. Szerzetesrendek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1. Bevezetés 2. A tipikus kolostori épületegyüttes 3. Szerzetesrendek."— Előadás másolata:

1 1. Bevezetés 2. A tipikus kolostori épületegyüttes 3. Szerzetesrendek

2  1. Bevezetés

3 „…megérkeztünk az apátság főbejáratához, s a kapuban ott állt az apát, és két novícius vízzel telt aranyedényt tartott elébe. S amikor leszálltunk a nyeregből, az apát megmosta Vilmos kezét, majd átölelvén szájon csókolta őt, és kegyesen üdvözölte, miközben a házgondnok énvelem foglalkozott. -Köszönöm, Abbo – szólt Vilmos –, nagy örömömre szolgál, hogy a kegyelmességed kolostorába léphetek, hiszen a híre jócskán túljutott e hegyeken. Mint zarándok, a mi Urunk nevében érkeztem ide, s kegyelmességed ebbéli mivoltomban igencsak megtisztelt… A kapun (s egyben a védfal egyedüli nyílásán) túl fasor kezdődött, mely az apátsági templomhoz vezetett. A fasortól balra jókora darabon veteményes- és – mint nemsokára megtudtam – botanikus kert fogta körül a fal kanyarulata menti két épületet, a fürdőházat meg az ispotályt és herbáriumot. Hátul, a templomtól balra az Aedificium állt, a templomtól sírokkal teli lapos tér választotta el. A templom északi kapuja az Aedificium déli őrbástyájára nyílt, szemből a nyugati torony tárult a látogató elé, mely azután oldalt egyesült a védfallal, s úgy futott le a mélybe, amely fölé a rézsút látható északi őrbástya magasodott. Jobbra, a templom háta mögött és a kolostorudvar körül is volt egypár építmény: nyilván a dormitórium, az apát úr háza meg a zarándokszállás, ahová egy kies kerten átvágva épp tartottunk. Tőlünk jobbra, egy sík térség túloldalán, a déli falak mentén s tovább, a templom mögött, a keleti oldalon egy sor cselédház, istálló, malom, olajütő, csűr meg pince és még egy épület, amit novíciusháznak néztem. A sima, épp csak hogy hullámos felszín jóvoltából e szent hely egykori építői könnyűszerrel tiszteletben tarthatták a tájolás szabályait… A nap állásából megállapítottam, hogy a főkapu hajszálpontosan nyugatra nyílik, úgy, hogy a szentély és az oltár kelet felé nézzen; s hogy hajnalban mindjárt a dormitóriumba meg az istállókba tűzhetett a kelő nap, felébresztvén a szerzeteseket és az állatokat. (Umberto Eco: A rózsa neve)

4   Értelmezzétek az alábbi részletet, és adjátok meg az aláhúzott szavak jelentését! (A megoldáshoz használhatjátok az értelmező szótárt, az idegen szavak szótárát és az internetet)  Aedificium  apát  apátság  dormitórium  herbárium  ispotály  kolostor  novícius  zarándok 1. feladat

5   Aedificium épület  apát  apátság  dormitórium (lat. 'hálóhely') szerzetesek közös hálóterme. Rendszerint a kerengőnek a templomi szentélyhez kapcsolódó keleti részén, az emeleten található.  herbárium növénygyűjtemény  ispotály (lat. hospitale pietatis ) a keresztény ókortól kezdődően idegenek, zarándokok, betegek, szegények és rászorulók gondozására a vendég iránti szeretet címén fönntartott intézmény.  kolostor eredetileg négyszögű folyosó, amely mentén a szerzetesi élet legfontosabb helyiségeit (porta, sekrestye, káptalanterem, ebédlő) elhelyezték. Később a kolostor név átment az egész épületre, és Magyarországon a középkor folyamán szinte kizárólagosan jelöli a szerzetesek házát.  novícius már beöltözött, az újoncév idejét töltő szerzetesjelölt. A novíciusok öltözete kisebb részletekben, esetleg szabásban vagy színben (ciszterciták) különbözhet a fogadalmas szerzetesek ruhájától.  zarándok búcsújáró, megszentelt helyre, kegyhelyre utazó hívő 1. feladat - megoldás

6  A J B K D MÓlak F NIstálló H RKovácsműhely 2. feladat A szöveg alapján azonosítsátok az alaprajzon található betűkkel jelölt épületeket!

7

8  AAedificiumJFürdő B TemplomKIspotály D KolostorudvarMÓlak F DormitóriumNIstálló H KáptalanRKovácsműhely 2. feladat - megoldás

9  2. A tipikus kolostori épületegyüttes

10 A monostor, kolostor, apátság, zárda, klastrom, rendház elnevezések olyan épületegyütteseket jelölnek, melyekben valamely szerzetesrend tagjai állandóan együtt élnek. A monostor elnevezés a görög monasztérion (remetelak) szóból kialakult latin monasterium átvétele, a klastrom a latin claustrum (retesz, lakat, erőd, végvár) szóból alakult ki. Eredetileg négyszögű folyosó, ennek mentén helyezték el a szerzetesi élet legfontosabb helyiségeit (porta, sekrestye, káptalanterem, ebédlő). Később a klastrom elnevezést az egész épületre kezdték használni, rendház értelemben önállósult. Mára a klastrom szó szinte teljesen eltűnt; a kolostor kiszorította. Ezt a szót a nyelvújítók hozták létre (1784-ben) a klastrom régies és tájnyelvi kalastorom névváltozatának lerövidítésével. Eredeti alakja (kalastor) az akkor még azonos jelentésű monostor hangalakjához igazodott. A rendház kifejezés még újabb keletű: a 19. században alakult ki. A kolostor és monostor kifejezéseket mindmáig többnyire szinonimaként használják, de jelentésük elkezdett különválni. A monostor inkább a monasztikus rendek templommal egybeépített, kötött rendszerű telepét jelenti – az ilyen telepek a rend tagjainak minden élet-, hit- és gazdasági funkcióját (szállás, étkezés, ima, önellátó ipar, gazdálkodás) kiszolgálják. A kolostor viszont inkább csak a szerzetesek szállásépülete, amihez templom is csatlakozhat (nem fontos egybeépíteni), de nincs komplett kiszolgáló egysége. Rendház nak vagy székháznak általában a kolostorhoz, ill. monostorhoz tartozó, de más településen lévő szerzetesházat nevezik, így például a győri bencés rendház, ill. székház Pannonhalmához tartozik. A monasztikus és a remeterendek kolostoraikat rendszerint a lakott helyektől távol (erre utal elnevezésük is), míg a később kialakult koldulórendek a városokban és a mezővárosokban építkeztek.

11

12 A 9. századra kialakult a tipikus monostori épületegyüttes, mely egy templomból és a hozzá kapcsolódó kolostorból állt. A kolostorban könyvtár, kápolna, káptalanterem, hálóterem, ebédlő, konyha, pince, ispotály, és más a kolostor mindennapi életéhez szükséges helyiség volt. Az egész épületegyüttes egy négyszögletes udvart zárt körül, melyet árkádokkal kerengővé alakítottak. Hasonlóan épültek fel a női zárdák is. A különféle templomok méretét és alaprajzi elrendezését rendeltetésük szabja meg. A templomok fő részei az előcsarnok, a hosszház, a keresztház és a kórus vagy szentély, továbbá a felszerelés tárolására és a pap felkészülésére szolgáló sekrestye. A szentély, amely eredetileg csak apszisból áll, az oltár helye. A székesegyházakban a püspök mellé rendelt főpapi testület, a káptalan tagjai, a szerzetesi templomokban pedig a szerzetesek a szentélyben helyezkednek el, ezért az épület az apszis előtti térrésszel, kórussal bővül. A híveket befogadó hajóktól többnyire emelt padlószintjével és faragványos díszű korláttal vagy magas szentélyrekesztő fallal különítik el. A kórus alatti altemplom szentek ereklyéinek elhelyezésére és temetkező helyül, kriptául szolgál. A monostor épületeinek általános elrendezése a következő: A templom a hozzá délről csatlakozó kolostorral egy négyeztet zár be. Az épületeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy milyen funkciót töltenek be: Az épületegyüttesek magja a templom, lévén a közösség vallási életének középpontja. Ehhez közvetlenül csatlakozik a monostori élet mindennapjait kiszolgáló épületek csoportja: az ebédlő, a hálóterem és a káptalanterem. A közösség anyagi szükségleteit kiszolgáló épületek a templomtól délre és nyugatra helyezkednek el, és élesen elkülönülnek a monasztikus épületektől. A konyha, éléskamra, irodák az ebédlő nyugati sarkából érhetők el, és kapcsolódnak a pékséghez és a sörházhoz, amelyek még távolabb helyezkednek el. A déli és nyugati oldalt műhelyek, istállók és egyéb gazdasági épületek övezik.

13   Vázoljátok az olvasmány alapján a kolostor és a monosto r szó alakjának és jelentésének fejlődését!  kolostor  lat. claustrum (’retesz, lakat, erőd, végvár’) – klastom (négyszögű folyosó’, majd ’rendház’) – kalastorom – kalastor – kolostor (a monostor mintájára)  monostor  görög monasztérion (’remetelak’) – latin monasterium 3. feladat

14  4. feladat – A bazilikális elrendezés: háromhajós térrendszerben a főhajó magasabb a mellékhajóknál, és a fény a főhajó ablakain áramlik be. álbazilikális elrendezés: olyan bazilikális elrendezésű templom, amelynél a hajókat közös tető borítja, ezért a főhajónak nincs külön ablaksora, s így nem kap közvetlen megvilágítást. Az álbazilikális elrendezésű templom kívülről nem látszik bazilikának.bazilikális elrendezéshajófőhajó centrális elrendezés: A centrális épület minden eleme egy középponthoz igazodik, az alaprajz lehet kör-, négyzet-, sokszög alakú. csarnoktemplom: azonos magasságú hajókból álló templom A/ A templom elrendezése bazilikális elrendezés: háromhajós térrendszerben a főhajó magasabb a mellékhajóknál, és a fény a főhajó ablakain áramlik be. álbazilikális elrendezés: olyan bazilikális elrendezésű templom, amelynél a hajókat közös tető borítja, ezért a főhajónak nincs külön ablaksora, s így nem kap közvetlen megvilágítást. Az álbazilikális elrendezésű templom kívülről nem látszik bazilikának.bazilikális elrendezéshajófőhajó centrális elrendezés: A centrális épület minden eleme egy középponthoz igazodik, az alaprajz lehet kör-, négyzet-, sokszög alakú. csarnoktemplom: azonos magasságú hajókból álló templom

15  4. feladat – A (megoldás) bazilikális elrendezés: háromhajós térrendszerben a főhajó magasabb a mellékhajóknál, és a fény a főhajó ablakain áramlik be. álbazilikális elrendezés: olyan bazilikális elrendezésű templom, amelynél a hajókat közös tető borítja, ezért a főhajónak nincs külön ablaksora, s így nem kap közvetlen megvilágítást. Az álbazilikális elrendezésű templom kívülről nem látszik bazilikának.bazilikális elrendezéshajófőhajó centrális elrendezés: A centrális épület minden eleme egy középponthoz igazodik, az alaprajz lehet kör-, négyzet-, sokszög alakú. csarnoktemplom: azonos magasságú hajókból álló templom A/ A templom elrendezése bazilikális elrendezés: háromhajós térrendszerben a főhajó magasabb a mellékhajóknál, és a fény a főhajó ablakain áramlik be. b álbazilikális elrendezés: olyan bazilikális elrendezésű templom, amelynél a hajókat közös tető borítja, ezért a főhajónak nincs külön ablaksora, s így nem kap közvetlen megvilágítást. Az álbazilikális elrendezésű templom kívülről nem látszik bazilikának.bazilikális elrendezéshajófőhajó c centrális elrendezés: A centrális épület minden eleme egy középponthoz igazodik, az alaprajz lehet kör-, négyzet-, sokszög alakú. d csarnoktemplom: azonos magasságú hajókból álló templom a

16 c) a) b) d)

17  B/ Alaprajzi egységek hajó: főként hosszanti elrendezésű templomoknak a hívek befogadására szánt tere. Többhajós épületeknél a hajók terét árkádsorok, oszlop- vagy pillér-gerendás rendszer kapcsolja össze (főhajó, oldalhajó vagy mellékhajó). A hossztengelyre merőleges kereszthajó többnyire ívekkel kapcsolódik a hosszhajókhoz főhajó mellékhajó kereszthajó négyezeti torony: a főhajó és a kereszthajó összemetsződése felett emelkedő torony apszis: szentély 4. feladat – B

18  B/ Alaprajzi egységek hajó: főként hosszanti elrendezésű templomoknak a hívek befogadására szánt tere. Többhajós épületeknél a hajók terét árkádsorok, oszlop- vagy pillér-gerendás rendszer kapcsolja össze (főhajó, oldalhajó vagy mellékhajó). A hossztengelyre merőleges kereszthajó többnyire ívekkel kapcsolódik a hosszhajókhoz f főhajó d mellékhajó a kereszthajó b négyezeti torony: a főhajó és a kereszthajó összemetsződése felett emelkedő torony e apszis: szentély c 4. feladat – B (megoldás)

19 a) d) b) f) c) e)

20  C/ Épületszerkezeti elemek boltozat: íves metszetű térlefedő felületszerkezet, terheit és oldalnyomását falakra, falszakaszokra, ívsoros pillérekre, esetleg oszlopokra adja át. Vannak bordás és borda nélküli boltozatok dongaboltozat: félhenger alakú, íves térlefedő szerkezet, mely oldalain folyamatos alátámasztást igényel keresztboltozat: eredetileg két dongaboltozat áthatásából keletkező boltozat, sokféle altípusa van: pl. csúcsíves, bordás stb. hálóboltozat: a bordás boltozatok egyik későgótikus típusa. A sűrűn elhelyezkedő bordák számos metszéspontjukkal egyenletes hálós rajzot adnak. Főleg hosszanti terek lefedésére alkalmazták zárókő: a boltozásnál legfelül, utolsóként elhelyezett általában díszített és kőfaragójeggyel ellátott kő. Ennek behelyezésével válik zárt szerkezetté, s így állékonnyá a boltozat támpillér: a boltozatok, boltívek oldalnyomását felvevő, a falat megerősítő, a fal síkjából kiugró függőleges faltömeg fiatorony: karcsú, gúla alakú formaelem, a gótikus építészetben leterhelésként használták 4. feladat – C

21  C/ Épületszerkezeti elemek boltozat: íves metszetű térlefedő felületszerkezet, terheit és oldalnyomását falakra, falszakaszokra, ívsoros pillérekre, esetleg oszlopokra adja át. Vannak bordás és borda nélküli boltozatok e dongaboltozat: félhenger alakú, íves térlefedő szerkezet, mely oldalain folyamatos alátámasztást igényel d keresztboltozat: eredetileg két dongaboltozat áthatásából keletkező boltozat, sokféle altípusa van: pl. csúcsíves, bordás stb. a hálóboltozat: a bordás boltozatok egyik későgótikus típusa. A sűrűn elhelyezkedő bordák számos metszéspontjukkal egyenletes hálós rajzot adnak. Főleg hosszanti terek lefedésére alkalmazták c zárókő: a boltozásnál legfelül, utolsóként elhelyezett általában díszített és kőfaragójeggyel ellátott kő. Ennek behelyezésével válik zárt szerkezetté, s így állékonnyá a boltozat b támpillér: a boltozatok, boltívek oldalnyomását felvevő, a falat megerősítő, a fal síkjából kiugró függőleges faltömeg f fiatorony: karcsú, gúla alakú formaelem, a gótikus építészetben leterhelésként használták f 4. feladat – C (megoldás)

22 e) d) a)b) c) f)

23  D/ Díszítő elemek rózsaablak: főként a templomok főhomlokzatán alkalmazott kör alakú nagy kőrácsos ablak béllet: kapu vagy ablak befelé szűkülő, egész vagy féloszlopokkal díszített kerete ívsoros párkány: félkörívek sorából álló díszítőszalag közvetlenül a párkány alatt kőfaragójegyek: a középkori kőfaragók által - munkájuk elszámolása céljából - a faragott kőelemeken alkalmazott, bevésett betű-,szám- vagy geometrikus formákból levezethető jelek mérmű: jórészt körzővel szerkesztett rács, melyet főleg a gótikus nyílásokban alkalmaztak tagolóelemként 4. feladat – D

24  D/ Díszítő elemek rózsaablak: főként a templomok főhomlokzatán alkalmazott kör alakú nagy kőrácsos ablak b béllet: kapu vagy ablak befelé szűkülő, egész vagy féloszlopokkal díszített kerete a ívsoros párkány: félkörívek sorából álló díszítőszalag közvetlenül a párkány alatt d kőfaragójegyek: a középkori kőfaragók által - munkájuk elszámolása céljából - a faragott kőelemeken alkalmazott, bevésett betű-,szám- vagy geometrikus formákból levezethető jelek c mérmű: jórészt körzővel szerkesztett rács, melyet főleg a gótikus nyílásokban alkalmaztak tagolóelemként e 4. feladat – D (megoldás)

25 c) e) b) a) d)

26  5. feladat

27  Szerzetesrendek A szerzetesrendek viselete

28 A szerzetesek földig érő habitust viseltek, erre olykor skapulárét vettek, így védve a habitust. A középkori szerzeteseknek két tunikája (habitusa) volt, két csuklyája, egy skapuláréja, cipője és zoknija. Két tunikára azért volt szükség, hogy mosni tudják őket, illetve a cisztercita szerzetesek hálóruhaként is használták. A habitus színe, formája utalt arra, hogy melyik rendhez tartozott a szerzetes. A legkorábbi bencés szerzetesek fehér vagy szürke habitust viseltek, mivel ilyen volt a színe a festetlen gyapjúnak. Idővel azonban elterjedt a fekete szín viselete, ezért is nevezte őket a köznyelv „fekete barátok”-nak. A Benedek rendiek hagyományos viselete derékban anyagból vagy bőrből készült övvel megkötött habitusból állt, erre vették fel a skapulárét, melyhez csuklya illeszkedett. Néhányan vezeklésként ciliciumot viseltek habitusuk alatt. Voltak olyan szerzetesek is, akik keresztet viseltek a nyakukon. A ciszterciták még a bencéseknél is szigorúbb szabályokhoz ragaszkodtak, festetlen gyapjúból készült ruhát viseltek, ezzel hirdették szegénységüket. Habitusuk szürkésfehér volt, ritkán barna. A ciszterciták ezért kapták a „fehér barát” elnevezést. Domonkosok ruházata fehér habitus, ugyanilyen színű skapuláré csuklyával, ezek fölött a nyilvános funkcióknál fekete köpeny fekete csuklyával. A viselet részei a ferenceseknél: tunika, kapucni, korda. A barna vagy szürke habitust derekánál övvel (zsinórral) kötötték meg, melyet kordának neveztek. A korda lelógó szárán három csomó volt, ami a szerzetesek három fogadalmára (tisztaság, alázat, szegénység) utalt. A ferenceseket „szürke barátok”-két is emlegették. Lábukon szandált viseltek, illetve vezeklésként mezítláb jártak. A hajukat fejtetőn kiborotválták, ezt tonzúrának nevezzük.

29   cilicium (latin 'kilikiai') durva szövetből készült ing, szögekkel kivert öv vagy lánc. Eredeti neve a kisázsiai Kilikia szegény lakóinak kecskeszőrből szőtt, durva ruháira utal. A szerzetesrendek életében a vezeklés egyik eszköze, a bűnökre emlékeztet.  habitus (latin habitus ’öltözet, viselet’) szerzetesi viselet neve, a szerzetesek durva vászonból készült, földig érő, hosszú ujjú felsőruhája, nevezik csuhának is.  korda____________________________________________________ _____________ ______________________________________________________________________  skapuláré (latin scapulare, scapularium ’lapocka’) Szent Benedek regulájának 55. fejezetében elrendelt, kézi munka alkalmával a szerzetesi ruha felett viselendő ruhadarab. Nem határozták meg az alakját, valószínűleg fedte a vállakat, és lelógott elöl-hátul, erre utal az elnevezés is.  tonzúra _______________________________________________________________ ______________________________________________________________________ 6. feladat (1)

30   korda: övként használt zsinór, madzag  tonzúra: a fejtetőn kiborotvált haj 6. feladat (1) - megoldás

31  SZERZETESRENDÖLTÖZETELNEVEZÉS bencések ciszterciek dominikánusok ferencesek 6. feladat (2)

32  SZERZETESRENDÖLTÖZETELNEVEZÉS bencések fekete„fekete barátok” ciszterciek fehér habitus, fekete skapuláré „fehér barátok” dominikánusok fekete és fehér ferencesek barna vagy szürke„szürke barátok” 6. feladat (2) – megoldás

33   Milyen rendhez tartozó szerzetesek láthatók a képen! 7. feladat

34   Milyen rendhez tartozó szerzetesek láthatók a képen! 7. feladat – megoldás Bencés szerzetes Ferences barát Dominikánus szerzetes Cisztercita barát

35  Szent Benedek

36  Benedek átnyújtja reguláját a szerzeteseknek

37  Monte Cassino Apátság temploma a 11. században

38  Kolozsvári Tamás: Szent Benedek a barlangban

39

40  Benedek-rendi kolostor a Monte Cassinón

41  Mi a közös az alábbi Szent Benedek-ábrázolásokban?

42

43

44

45


Letölteni ppt "1. Bevezetés 2. A tipikus kolostori épületegyüttes 3. Szerzetesrendek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések