Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Iskolaegészségügy. A magyar iskolaegészségügy fejlődése •XV.sz. a városi orvost szerződtette az iskola, főbb feladata a járványos időszakokban az iskola.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Iskolaegészségügy. A magyar iskolaegészségügy fejlődése •XV.sz. a városi orvost szerződtette az iskola, főbb feladata a járványos időszakokban az iskola."— Előadás másolata:

1 Iskolaegészségügy

2 A magyar iskolaegészségügy fejlődése •XV.sz. a városi orvost szerződtette az iskola, főbb feladata a járványos időszakokban az iskola bezárásáról való intézkedés. •Az iskolák túlzsúfoltak, rosszul szellőzött poros helyiségek. •A diákok élelmezése hiányos, étkezésükről maguk gondoskodtak •XVII.sz. Coménius Amos, sárospataki főiskolában tanított. A testnevelés fontossága, szorgalmazta a szabadban való mozgást és játékot. „Scolae Ludus” dráma, dialógusok formájában ismerteti az emberi test felépítését. A magyar iskolai testnevelés történetében kimagasló szerepe volt.

3

4

5 •1770 pestis és kolera járvány Magyarországon, mely az iskolákban is megjelent. A falusi iskolák legtöbbjében nem volt külön tanterem és abban a szobában folyt a tanítás ahol a tanító a családjával élt. •Pesten is előfordult hogy egy középiskolában két kicsi szobában 155 diák szorongott. •XVIII.sz. vége felé már egyre több iskolában alkalmaznak intézeti orvost. •1779 Ratio Eductionis kimondja, hogy az oktatás és a tanulók egészségének gondozása állami feladat. •1789 rendelet az újonnan épült iskolák tantermeinek méreteiről •1796 elkezdik Sárospatakon magyar nyelven tanítani az egészségtant •Szakonyi József és Bene Ferenc Egészségtan könyvet írnak •Bene Ferenc a hímlő elleni védőoltás élharcosa

6

7

8

9 •1874 Budapest Fodor József közegészségtani tanszék •1884 tervezet az iskolaorvosok és egészségtan tanárok képzésére és alkalmazására. •1885 Trefort Ágoston kultuszminiszter rendelete a középiskolai iskolaorvosok és egészségtan tanárok képzéséről és alkamazásáról •1936 újabb rendelet •1945 államosítás lehetővé teszi a minden iskolára kiterjedő szervezett orvosi hálózat kiépítését. •Az iskolegészségügybe bevont iskolák száma folyamatosan emelkedett, az orvosok, védőnők és asszisztensek száma növekedett.

10

11

12

13 •A közoktatásról szóló 1993.évi tv.41§. (5) kimondja: • „A nevelési-oktatási intézményeknek gondoskodni kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a tanuló és gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről, a gyermekek és tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről.”

14 •A közoktatásban 3 lényeges egészségügyi tevékenység valósítható meg, amelyeket törvényi keretek higienes normák is szabályoznak: –Az iskolaegészségügyi ellátás –Az egészséges környezet –Egészségnevelés Tompa Anna (Szerk.) (2005): Megelőző Orvostan és Népegészségtan

15 Iskolaegészségügyi ellátás •Iskolaorvos, iskolai védőnő közreműködésével látja el az ÁNTSZ a szakmai felügyelet végzi. •Ha nincs iskolaorvos akkor a területileg illetékes háziorvos vagy gyermekorvos látja el. •Az évente 2 alkalommal kötelező iskolafogászati szűrővizsgálat a területileg illetékes gyermekfogászaton vagy alapellátó fogorvosnál történik. •Iskolaegészségügyi szolgálat az intézménybe járó gyermekek és fiatalok, elsősorban preventív jellegű egészségügyi ellátását végzi. (óvoda, iskola) •Megfelelően felszerelt rendelő biztosítása az iskolában.

16 Az iskolaegészségügyi szolgálat feladatai: 1. A megelőzéshez kapcsolódó feladatok: •A gyermek fejlődésének •Egészségi állapotának vizsgálata, követése •Szűrővizsgálatok elvégzése •Óvodás gyermekek évenkénti, iskolás gyermekek kétévenkénti vizsgálata kötelező. •Osztályvizsgálatok (I.-III.-V-VII.), illetve a középiskolák I. III. és V. évfolyamánál.

17 2. Közegészségügyi, járványügyi, környezet-egészségügyi és balesetvédelmi feladatok •Életkorhoz kötött kampányoltások szervezése és elvégzése •Járványügyi előírások betartása •Személyi higiene ellenőrzése •Járvány esetén a szükséges intézkedések elrendelése •Az intézményben folyó oktató munka tárgyi feltételeinek •Az intézmény környezetének, közétkeztetésnek közegészségügyi ellenőrzése, ÁNTSZ illetékes osztálya felé jelzés •A balesetvédelmi előírások betartása •Pszichoszociális környezet hatásának megfigyelése és megbeszélés az iskolai vezetéssel.

18 3. Betegellátás •Az iskolában a tanítás ideje alatt megbetegedett gyermekek, sérültek elsősegély jellegű ellátása, majd háziorvoshoz vagy szakorvoshoz irányítása •Külön gondoskodás a krónikus beteg és fogyatékkal élő gyermekekről, a közösségbe történő sikeres integrációban való közreműködés (speciális étkezés, akadálymentesítés, gyógyszerelés)

19 4. Szakértői feladatok •Iskolai alkalmasság elbírálása •Az iskolás gyermekek tanulási képességének megfigyelése •A közösségbe való beilleszkedés és alkalmazkodás megfigyelése és probléma esetén szakértői bizottsághoz utalás •Pályaalkalmassági vizsgálatok •Testneveléssel kapcsolatos csoportba sorolás •A sportoló gyermekek vizsgálata, eü. ellenőrzése

20 II. Az egészéges környezet biztosítása. Az iskolai környezet 2000-ben történt vizsgálata alapján: •5350 épület, az épületek száma több mint az iskolák száma mert egy iskola több telephelyen is működhet. •Az épületek 65%-a felújítást igényel •40%-ban a víz és csatornahálózat elavult •22%-ban tapasztalható zavaró tényező (zaj, levegőszennyezés)

21 21%-ban kifogásolható a takarítás 35%-ban a tantermek száma a pedagógusok szerint nem elegendő 18%-ban az ablakok a padlószintről nem nyithatóak Az iskolák 20%-ában nincs tornaterem A meglévő tornatermek 29%-ában nincs vizesblokk Az iskolák 64%-ában van étterem Az iskolák 19%-ában van balesetveszélyes körülmény

22 III. Egészségnevelés •Az egészségügyi dolgozók egészségnevelési kötelezettségéről az egészségügyről szóló tv, a pedagógusok kötelezettségéről a 28/2000. OM. rendelet, majd a közoktatásról szóló tv évi módosítása a (2003. évi XIX. tv.) 48. §. (3) rendelkezik. •Az iskolaegészségügyi terület határterületi szakma lévén csakis az érintettek, pedagógusok, ÁNTSZ, iskolafenntartók, szülői szervezetek, ifjúsági szervezetek harmonikus összehangolt tevékenységével lehet eredményes.

23 Iskolaegészségtan •Az iskolás kor az élet egyik legfontosabb szakasza. •Viharos fejlődés, kisgyermekből férfi illetve nő lesz. •Befolyásol a környezet és életmód •Nevelés: testi és szellemi képességek fejlesztése •Biztosítani a kornak megfelelő táplálkozást, szabadidő- felhasználást, sportot.

24 iskolaegészségtan •1. a gyermek fejlődésének élettani sajátosságai, a teljesítőképesség alakulása különböző korcsoportokban •2. a gyermek fejlődését, egészségét és teljesítőképességét befolyásoló tényezők: –Az iskoláskorban gyakrabban előforduló betegségek –Az iskolai környezet (épület, berendezés) •3. az iskoláskor testnevelésének és sportjának egészségügyi kérdései

25 A tanulók fejlődését és teljesítőképességét befolyásoló tényezők Az iskola telkének, épületének és berendezésének egészségügyi kérdései

26 •A tanulók hosszú időt töltenek az iskolában ezért nem mindegy milyen ez a környezet. •Miniszteri rendelet szabályozza •Csak megfelelő talajú telken építhető iskola. Száraz, kifogástalan öntisztulással rendelkező talajon. Mentes legyen mindenféle hulladéktól, ne legyen főútvonalon vagy zajos utcában. (tanulók épsége, tanítás-tanulást zavaró tényezők) •Közelben ne legyen zajos vagy bűzös üzem vagy olyanok amelyek a levegőt szennyezik. •Megfelelő vízellátás biztosítása ( 30 liter/tanuló/nap) •Vízvezeték, csatorna és villannyal ellátott telek vagy közművekkel könnyen csatlakoztatható telken épüljön. •Tantermek és tanulószobák tájolása D-DK a legkedvezőbb. •Uralkodó szélirány figyelembevétele, a levegőszennyezés szempontjából. •Az iskola általában szabadon álljon, a telek 25-28% építhető be.

27 •A beépítetlen telek a következő részekből álljon: –Utca felöli előkert (10m széles, növénnyel ültessük be) –Oldalsó szomszéd felé kertsáv –Tornaudvar (sík, akadálymentes terület, salakkal borított, egyik oldalon árnyékot adó fák, kerti csap, ívókút, zöld terület mint elválasztó) –Udvarterület

28 Az iskola épülete •Helyiségek: tantermek, könyvtár, olvasószoba, technikaterem, napközi otthon, folyosó, hivatali helyiségek, igazgatói iroda, tanári. Eü célokat szolgáló helyiségek: orvosi szoba, illemhely, mosdó, étkező. •Ne legyen lakás az iskolában, kivéve portás lakás külön bejárattal. •Az épület szellőzése és világítása szempontjából célszerű ha a szemben lévő épület homlokzatmagasságának kétszeres távolságában épül.

29 Tömb és pavilonrendszer •Tömbrendszernél az iskola egy épületből áll és több emelet magas. Előnye hogy a telekből nagyobb rész marad az udvar és kert résznek. Hátránya a sok lépcső. •Pavilonrendszernél az iskola több kisebb épületből áll. Eü. szempontból megfelelőbb de kisebb rész juthat az udvarnak és kertnek. A fűtés és közműellátás drágább. •iskolaépületnél nagyon fontos a hangszigetelés, hogy az egymás mellett lévő tantermekben folyó tanítást ne zavarja. •Az iskolakapu legyen széles és kifelé nyíljon. Tanítási idő alatt nem lehet zárva. Fedett kapurészben cipőtisztító rács. A kapu előtt korlátot kell alkalmazni, hogy az iskolából kirohanó gyermekek ne fussanak a gépkocsik elé.

30 •A lépcsőház jól megvilágított, tűzbiztos és szellőztethető legyen. •A lépcsők sima és nem csúszós anyagból készüljenek. Csigalépcső iskolában nem megfelelő. Lépcső szélessége: 2-2.5m, mélysége: 25-30cm, magassága: cm. A lépcsőket oldalt korláttal kell ellátni. A lépcső egyik helyiségtől sem lehet messzebb 30 m nél.

31 A tanterem •Nagysága: nem célszerű 12m-nél hosszabb, 7m-nél szélesebb és 4m-nél magasabb tantermet készíteni. Ennél nagyobb teremben a tanulók az előadást nem hallják jól és a táblára írt szöveget rosszul olvassák. Célszerű 9m hosszú és 6m széles tantermek építése. Tanulónként általában m 2 alapterület. •A terem fala legyen derűs, világos. Évente festeni vagy meszelni. •Padlója hézagmentes, rossz hővezető anyagból készüljön, ne legyen síkos és könnyen lehessen tisztítani. Pl: linóleum, parketta, hajópadló.

32 Folyosó, zsibongó •Ott kell nagyobbra méretezni ezeket ahol az udvar kisebb. A folyosó szélessége legalább 2.5m de jobb ha 4m. Legyen természetes világítása, padlófelület, ablakfelület aránya: 1:7. Zsibongó: 0.8m 2 /tanuló

33 Tornaterem •Kapjon mindkét oldalról természetes megvilágítást. A padló és ablakok aránya 1:6 legyen. Célszerű ha az ablakok egyik oldalon nyithatóak. Az ablakok dróthálóval borítottak. Világos színű falak, 1.5m –ig olajfestékkel festett. Tornaterem elhelyezése földszinten, lehetőleg külön épületben, úgy hogy az iskolával folyosó kösse össze. Mellékhelyiségek: öltöző, WC és zuhanyzó. Ezeket úgy kell megtervezni hogy a tornaterem érintése nélkül is meg lehessen őket közelíteni. Mentődoboz az öltözőben vagy a tanár szobájában.

34 •Kevert csapok, vízszükséglet 1 tanulóra 15L,zuhanyzóval felszerelt iskolában 40L. •Kútvizet évente bevizsgáltatni. •Melegvíz szükséglet 40L óránként. •Közvetlen melegvíz szolgáltatást csak a konyha, tálaló és orvosi rendelő kaphat. •Központi keverőedény általi melegvíz a többi helyiségnek. •Minden 20 fiúnak egy ülőke és 1 vizelőcsésze •Minden 15 lánynak egy ülőke •Az illemhely jól megvilágítható, fűthető, szellőztethető legyen. A fülkék válaszfala ne érjen a padlóig, takarítási szempontok miatt. Az előtérben legyen mosdó és szoktassuk rá a gyermekeket a kézmosásra.

35 Az iskola berendezése •Előcsarnokban vagy folyosón megfelelő ruhatár legyen. A tantermi ruhafogason nedves időben kigőzölgő pára ronthatja a tanterem levegőjét. •A tábla fekete legyen és ne legyen fényes. Minden tanuló jól lássa. Alsó széle alsóban 75cm-re felsőben 90cm-re legyen a padlótól. •A tábla legyen külön is megvilágosítható. •A szivacsot naponként fertőtleníteni kell. •Az iskolapadban az ülés nem lehet fárasztó. Az az ülésmód a legkevésbé fárasztó amelyik a legkevesebb izommunkát igényli. Előrehajlott testtartásban a nyak és hátizmok terhelődnek és ez fáradáshoz, koncentrációzavarhoz vezet. Cél: minél kisebb mértékben kelljen a fejet előrehajtani. A nem megfelelő pad hibás testtartáshoz és gerincferdüléshez vezet.

36 •Az iskolapadokat 3 legfeljebb 4 sorban kell elhelyezni, egy pad 2 személyes. Az ablak a tanulók bal keze felé essen. A padsorok között legalább 60cm a fal felé 50cm távolság. •A pad a tanuló méreteinek megfelelő legyen. Az a jó ha az ülőrész magassága a testhossz 1/3-a. a comb a behajlított alszárral derékszögnél nagyobb szöget zár be, talpak a padlón nyugszanak. A comb legalább 2/3 része feküdjön az ülőrészen. A pad támlája biztosítson megfelelő támaszt. •A pad asztallapjának elülső része legyen vízszintes, azt követően pedig lejtsen kb.15 fokot. •A tanulók testmagasságát és látását valamint hallását figyelembe kell venni a padba ültetéskor.

37 Az iskola helyiségeinek megvilágítása •A tantermek kifogástalan megvilágítása •A rosszul megvilágított tanteremben gyorsan fárad a tanuló és a szemét túlerőlteti •Az ablakok felülete a padlófelület 1/6 a legyen! Nagy, felül egyenes ablakok legyenek. •A tűző napsugárzás nem jó ezért felhúzható redőnye legyen •A természetes megvilágítás évi átlaga a tanterem közepén luxot tegyen ki. •Mesterséges megvilágítás tanterem: 150 lux •Tornaterem: 100 lux szertár, öltöző: 50 lux A tantermekben lehetőleg balról kapják a fényt A fény káprázatmentes, megfelelő egyenletességű legyen A tornateremben a lámpatesteket nyitható védőkosárral kell ellátni.

38 A tantermek hőmérséklete •A terem hőmérséklete befolyásolja a tanulók közérzetét, teljesítményét. •Megfelelő központi fűtés, páratartalom biztosítása, vízelpárologtató edények. •Ha a relatív páratartalom 30% alá süllyed a torok kiszárad. •Belső hőmérsékletek: –Fürdő, mosdó, zuhanyzó, öltöző, orvosi szoba: 22 –Tanterem, tanulószoba: 20 –Étterem, kapusfülke: 18 –Tornaterem, WC, folyosó, zsibongó, konyha: 16 A tornateremben a radiátorokat védőburkolattal kell ellátni, bordásfal mögé helyezni.

39 szellőzés •Iskolai tanulóknál a megkívánt légtér 6-13m 3 közötti, egy-egy tanulóra 4,5-5 m 3 valóságos légtér esik, megfelelő szellőzéssel kell gondoskodni a levegő frisességéről. •Szellőző kürtök, szellőző nyílás •Órákon az ablakok felső részének nyitása •Szünetben ablakok és ajtók kitárása, átszellőzés. Télen max.5 perces szellőztetés. •Folyosók, zsibongók szellőztetése az órák alatt történik.

40 A takarítás •A betegségek megelőzése szempontjából fontos a megfelelő tisztaság. •A gyermekeket rá kell nevelni arra hogy magukat és ruházatukat, környezetüket is állandóan tisztán tartsák. •A por a légáramlattal a cipőkkel és ruházattal kerül az iskolába. •Megakadályozzuk a por bejutását, illetve eltávolítjuk. •A levegőbeáramlással érkező por kivédésére növényeket ültethetünk az utca felől. Locsolni! •A behozott por elleni védekezés része a beton vagy köves bejárat, cipőtisztító törlőrács és lábtörlők elhelyezése. •A takarítás nedves módszerrel pormentesen történjen! •Folyosókat, lépcsőket az első óra alatt nedvesen takarítani. •Tornaterem padlóját nem kell viaszozni, vagy fényesíteni nehogy csúszós legyen. •Deszka és hajópadlóval borított tantermekben a fa megóvása érdekében olajjal kenni vagy lakkozni. •Az iskola helyiségeinek falát és mennyezetét havonta egyszer letörölni az olajfestékes részeket lemosni. •Ablakokat havonta tisztítani, WC-ket naponta többször.

41 A tanulás illetve tanítás egészségtani szempontjai •Az iskolai környezet mint újdonság •Első osztályosok: étvágytalanság, súlycsökkenés, növekedési ütemben zavar.. •Az iskolai munka zömmel szellemi munka elsősorban az érzékszervek és az idegrendszer (tanulási folyamat) igénybevétele. •Fáradás jelentkezik, a pihenésre van szükség azonban a kisgyermekek nem mindig érzik vagy jelzik a pihenés szükségét és addig játszanak amíg álmosak lesznek és el nem alszanak. •Serdülőknél és fiataloknál előfordul hogy hosszan tartó tanulás vagy sportolás a szervezet túlingerlékenységi állapotához vezet, álmatlanság kísérheti. •Az idegrendszeri fáradás két fő szakasza: első a mozgásos szakasz (motoros nyugtalanság), a tanuló nyugtalan, fészkelődő, tekintgető. :második szakasz (gátlás szakasza) bágyadtság, álmosság lép fel. A fáradtság korai felismerése fontos mert tartós elfáradás állapota fejlődhet ki, ami étvágytalansággal, fejfájással, szellemi tevékenység gyengülésével és közönnyel jár.

42 •A fáradást meg kell előzni...ne alakuljon ki! •Az iskolában ismeretátadás, tanítás, a tananyag megértése, rögzítése, reprodukálása, tanulás folyik. •Az oktató ingerekre feltételes reflexeket akar kiépíteni! •Minél érthetőbb az oktatott anyag annál gyorsabban és biztosabban rögződik. •A pedagógus tiszta fogalmakkal éljen, fokozatosan tanítson és szünetekkel. •Fontos a kellemes érzelmi színezet, derűs, megnyugtató hangulat •A tanítás menete a tanuló ingerfelfogó, feldolgozó képességétől és egészségi állapotától is függ. •A gyermek rövidebb ideig tud összpontosítani mint a felnőtt. (5-6 perc intenzív figyelés) •Bioritmus csúcspont délben és du.4 kor! •A tanév időtartama, a szünetek, beiskoláztatás 6 év után, az óraszám/nap alsóban 4 felsőben 5 •Nem túl korai kezdés??? •Dupla órák kerülése •Könnyű és nehéz tárgyak váltsák egymást •Könnyebb tárgy: testnevelés, rajz, ének •15 perces szünetek, egy 20 perces szünet •Kevés házi feladat, maximum 2-2,5 óra

43 Olvasás és írás •Közelnézés, szem alkalmazkodása, ciliaris izomzat •Minél erősebben és tovább kell a szemnek közelre fokuszálnia annál hamarabb kifárad. •A fáradást megelőzhetjük vagy csökkenthetjük azzal hogy a a hely jól megvilágított, a könyv megfelelő módon és megfelelő távolságra van magunk előtt. •A könyv ferdén kb. 30cm távolságra legyen a szemtől. •Fehér papír fekete festék, 1,5mm magas 0,25mm széles betűk, a sorok ne legyenek hosszabbak 11cm-nél, a sorok között 2,5mm távolság legyen. •Íráskor fontos a helyes testtartás. Egyenes tartás, egyenes írás. (meredek, álló betűk)

44 A körzeti gyermekorvos feladata: •A 0-14 éves gyermekekre vonatkozóan •Általános gyógyító-megelőző alapellátás •Közegészségügyi járványügyi tevékenység •Iskolaorvosi teendők •Egészségügyi felvilágosító munka •Óvodás gyermekek vizsgálata •1. osztályba lépő gyermekek vizsgálata •Iskolai tanulóévenkénti rutin és szűrővizsgálatok •Veszélyeztetett gyermekek gondozása

45 Csoportos üdültetés, gyógyüdültetés előtti vizsgálat A tanulók testnevelési csoportbeosztásának felülvizsgálata Ellenőrzi az intézményben a személyi higiénia megtartását, az intézet vezetőjét tanácsaival segíti Az intézmények udvarát, környékét, épületét, berendezéseket ellenőrzi, megvilágítás, szellőzés, fűtés, takarítás, szemét gyűjtés tárolás és elszállítás szempontból Ellenőrzi az étkeztetést biztosító konyhaüzemet, az étrendet Járványügyi feladatok: védőoltások, intézménybezárás, fertőző betegségek bejelentése Egészségügyi felvilágosító előadások tartása az általános iskolában


Letölteni ppt "Iskolaegészségügy. A magyar iskolaegészségügy fejlődése •XV.sz. a városi orvost szerződtette az iskola, főbb feladata a járványos időszakokban az iskola."

Hasonló előadás


Google Hirdetések