Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kovács Éva Margit Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Egyedi Ügyek és Élethelyzetek – Kormányablak ügyintézők.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kovács Éva Margit Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Egyedi Ügyek és Élethelyzetek – Kormányablak ügyintézők."— Előadás másolata:

1 Kovács Éva Margit Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Egyedi Ügyek és Élethelyzetek – Kormányablak ügyintézők képzése IV. modul – GAZDASÁGI ÁGAZATOK SZAKIGAZGATÁSA A „Kormányablak ügyintézők képzése” ÁROP számú kiemelt projekt

2 A modul kiterjed  A Kormányablakok hatáskörét érintő különböző ágazathoz tartozó ügycsoportok átfogó bemutatására  Az egyes szakigazgatási ágazatok és hatósági jellegük jellemző mintázatainak bemutatására.  Az ágazati hatósági feladatokat ellátó államigazgatási szervezetrendszer modellezésére és feladataik ismertetésére.

3 A modul célja, hogy a KAB ügyintéző(nek)…  Legyen képes az államigazgatási hatósági intézményrendszer komplex átlátására és megértésére.  Legyen áttekintése a szakigazgatási hatósági feladatokról és azok eljárási szabályairól.  Legyen képes a konkrét hatósági ügy felismerésre, beazonosítására az egyes élethelyzetek alapján.  Legyen képes az ügyfél szóbeli és írásbeli tájékoztatására az ügy részleteire vonatkozólag.  Legyen képes az egyes ügyekben a front-office feladatokhoz tartozó tevékenységek önálló elvégzésére.

4 A modul felépítése 1.Tantárgy2. Tantárgy3.Tantárgy4. Tantárgy5. Tantárgy6. Tantárgy Gazdasági szakigazgatás i feladatok Épített és természeti környezet védelme Humán igazgatási feladatok 1. Humán igazgatási feladatok 2. Okmány- irodai feladatok Rendészeti hatósági feladatok A gazdasági szakigazgatás keretébe tartozó ügytípusokra vonatkozó hatósági feladatok. Épített és természeti környezet védelmével összefüggő ügytípusok és hatósági feladatok. Szociális igazgatáshoz tartozó ügytípusok és a vonatkozó hatósági feladatok. Kulturális, népművelési feladatokhoz tartozó hatósági feladatok. Az okmány igazgatáshoz tartozó ügytípusok és hatósági feladatok. Rendészet körébe tartozó ügytípusokra vonatkozó hatósági feladatok.

5 Az oktatás menete A képzés felépítése tantárgyanként IdőkeretOktatás formája Oktatás céljaSzámonkérés 8 óraElőzetes Távoktatás Célja az ágazathoz kapcsolódó legfontosabb szabályok elsajátítása, a hatósági tevékenység mintázatainak megismerése. Felkészülés a jelenléti oktatásra. Ismeret- ellenörző elektronikus teszt 4 óraJelenléti Elméleti oktatás Célja a szakterület államigazgatási szervezetrendszerének, hatósági feladatainak és az igazgatási terület jellegének átfogó bemutatása 4 óraJelenléti Gyakorlati oktatás Célja, hogy modellezett élethelyzeteken keresztül alkalmazzák az elsajátított elméleti tudást. 8 óraUtólagos Távoktatás Célja a képzés során elsajátított ismeretek rendszerezése és ismétlése az e-learning tananyag segítségével.

6 A GAZDASÁGI ÁGAZATOK SZAKIGAZGATÁSA I. TANEGYSÉG

7 Tantárgy tematikai egységei 1.Bevezetés: A gazdaság fogalma. Az állami szerepvállalás a gazdaság területén. 2.Fogyasztóvédelem 3.Ipar igazgatása (energia szektor és a bányászat és földtani tevékenységek igazgatása) 4.Mérésügy és műszaki biztonság 5.Kereskedelmi és szolgáltató szektor igazgatása 6.Munkaügyi és munkavédelmi igazgatás

8 Az ismeretanyag átadásának módja  Tankönyv  E-learning tananyag  Munkafüzet  Jelenléti oktatás: elméleti és gyakorlati

9 Miről lesz szó? A gazdaság,mint a társadalom alrendszere. Az állam szerepe a gazdaságban Az állam gazdasági funkciói A gazdasági közigazgatás fogalma Céljai Eszközei I. RÉSZ: BEVEZETÉS: A GAZDASÁG FOGALMA. AZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS A GAZDASÁG TERÜLETÉN.

10 A gazdaság, mint a társadalom alrendszere A gazdasági folyamatok részei a társadalmi együttélésnek.

11 A gazdasági folyamatok hálózata

12 AZ ÁLLAM GAZDASÁGI SZEREPVÁLLALÁSA

13 Az állam alapvető gazdasági funkciói JogalkotásiAllokációsÚjraelosztási Stabilizációs

14 Gazdasági közigazgatás Fogalma  A közigazgatás részfunkciója, mely tevékenységét a gazdasági folyamatok befolyásolása által, a kormányzati célok elérésére, a közérdekében fejti ki. Célja  Általános célja: a stabil, kiegyensúlyozott nemzetgazdaság megteremtése, a piaci szereplők jogos érdekeinek védelme.

15 A gazdasági közigazgatás céljai • a konjunkturális ingadozások csillapítása, • az infláció féken tartása, • a foglalkoztatás, és a munkanélküliség kezelése, • a nemzetközi árú- és pénzpiaci egyensúly megőrzése, • általános értékek ( az élet, a testi épség, a vagyonbiztonság) megóvása, • a szociális „háló” kiépítése, • a társadalompolitikai célkitűzések gazdasági hátterének biztosítása, • közösségi érdeket szolgáló gazdasági tevékenységek megoldása.

16 A gazdasági közigazgatás eszközei • Normatív - jogi, erkölcsi, etikai, technikai, egyéb – szabályozás; • Hatósági jogalkalmazás: engedélyezés, kötelezés, tiltás, felügyelet, ellenőrzés, szankcionálás; • Az állam-, vagy az önkormányzatok közvetlen gazdasági tevékenysége ; • Fiskális és monetáris eszközök; • Az információ áramoltatás; • Bér-, és jövedelemszabályozás; • Gazdasági tervezés; • Jogilag nem formalizált eszközök: a mozgósítás, kampány, lobbizás, oktatás.

17 AZ ÁLLAMIGAZGATÁS SZEREPE AZ EGYES GAZDASÁGI ÁGAZATOKBAN

18 Miről lesz szó? A fogyasztóvédelem szerepe. A fogyasztóvédelem államigazgatási eszköz- és szervezetrendszere. A Fogyasztóvédelmi Hatóság jogköre. II. RÉSZ: A Fogyasztóvédelem szakigazgatása.

19 A fogyasztóvédelem szerepe A gazdasági élet, a piaci ügyletek szabályozása. A szabályok betartásának ellenőrzése. A fogyasztók tájékoztatása, tudatosságra nevelése; Az érdekérvényesítés lehetőségének megteremtése

20 A FOGYASZTÓVÉDELEM ÁLLAMI INTÉZMÉNYRENDSZERE

21 A Fogyasztóvédelem állami eszközrendszere Államigazgatási •Általános, az egyes üzletek működésére vonatkozó előírások ellenőrzése •Piacfelügyeleti tevékenység •Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat •Gazdasági reklámok megfelelőségének vizsgálata •Elektronikus kereskedelmi tevékenység •Panaszkezelés •Utazás – vendéglátás Polgári jogi •Jótállás •Szavatosság •Szerződéses jogviták •Bíróságok vagy a Fogyasztóvédelmi Békéltető Testület jár el.

22 Kormán y •Ösztönzi a szakmai érdek-képviseleti szervezetek, a fogyasztói társadalmi szervezetek, valamint a hatóságok munkájának összehangolását. •Elősegíti a fogyasztói elvek kidolgozását. Nemzet- gazdasági Miniszter •Kidolgozza és jóváhagyásra a Kormány elé terjeszti a fogyasztóvédelmi politika koncepcióját. •Javaslatot tesz a megvalósítás szervezeti és intézményi feltételeire. • Intézkedéseket tesz, illetve kezdeményez a fogyasztói jogok védelme és érvényesítése érdekében. Nemzeti Fogyasztó- védelmi Hatóság •Fogyasztóvédelemért felelős központi,országos hatáskörű szervezet. •Feladatuk: Fogyasztói politika kidolgozása, Fogyasztók tájékoztatása, nevelése, Hatósági jogkör Fogyasztó- védelmi Felügyelősé g •Hivatalból hatósági ellenőrzéseket végeznek. •Kivizsgálják az hatáskörükbe tartozó közérdekű bejelentéseket, kérelmeket. • Fogyasztóvédelmi hatósági ügyekben lefolytatják az elsőfokú hatósági eljárást.

23 A Fogyasztóvédelmi Hatóság jogköre I.Fogyasztóvédelmi politika kidolgozása  Véleményezi a fogyasztókat érintő jogszabálytervezetet;  Szükség szerint javaslatot tesz a miniszternek a fogyasztókat érintő jogszabályok módosítására;  Közreműködik a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában, figyelemmel kíséri és elemzi annak érvényesülését;  Irányítja a termékek biztonságosságának és megfelelőségének ellenőrzésével összefüggő feladatokat,  Működteti a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszert;  Koordinálja az NFH nemzetközi kapcsolatait.

24 A Fogyasztóvédelmi Hatóság jogköre II. II. Fogyasztók tájékoztatása és nevelése  Szakmai segítséget nyújtanak a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteknek tevékenységéhez a fogyasztói ismeretek bővítéséhez, a fogyasztói tudatosság erősítéséhez;  Fogyasztói jogokat ismertető kiadványokat jelentetnek meg;  Termék-összehasonlító vizsgálatokat végeznek, illetve végeztetnek, és közzéteszik azok eredményét;  Módszertani segédanyagokat készítenek a fogyasztóvédelmi tevékenység elősegítése és egységessége érdekében,  Támogatják az önkormányzati tanácsadó irodák működését.

25 A Fogyasztóvédelmi Hatóság jogköre III. III. Hatósági jogkör: Ellenőrzi a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartását eljár azok megsértése esetén. Ennek keretében az alábbi területekre vonatkozó rendelkezések betartását ellenőrzik:  az áru fogyasztók számára való értékesítésére,  a forgalmazott termék minőségére, összetételére, csomagolására, megfelelőség értékelésére, megfelelőségi jelölésére,  az áru hatósági árára,  a fogyasztói panaszok intézésére,  a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézésére,  a forgalmazás vagy szolgáltatás nyújtása során az egyenlő bánásmód követelményére,  a fogyasztók tájékoztatására.

26 Miről lesz szó? Az ipari tevékenységek körének meghatározása. Az ipar területei. Az energia szektor felügyelete. A bányászati és földtani tevékenység felügyelete. Mérésügyre és műszaki biztonságra vonatkozó szabályok. III. ÉS IV. RÉSZ: AZ IPARI ÁGAZAT SZAKIGAZGATÁSA.

27 Az ipari tevékenységek köre magában foglalja:  a természetben található, emberi szükséglet kielégítésére alkalmassá tehető javak kitermelését és feldolgozását;  a mező- és erdőgazdasági, halászati termékek feldolgozását;  a hulladékok, melléktermékek újrahasznosítását;  fizikai, mechanikai, illetve kémiai átalakítási folyamatokat ;  a termelő eszközök, fogyasztási cikkek előállítását.

28 Ipar területei Feldolgozóipar Energiaszektor Bányászat

29 Az ipar szakigazgatása Magában foglalja a bányászattal, a feldolgozóiparral, valamint az energiagazdálkodással kapcsolatos  állami cselekvésprogramot;  az ilyen ipari tevékenység formák folytatására vonatkozó szabályokat,előírásokat;  az ezt megvalósító, érvényesítő állami, hatósági aktusokat;  és az ehhez szükséges állami intézményrendszert.

30 Ipari igazgatás területei 1.Energetikai szektor hatósági felügyelete 2.Bányászati és földtani tevékenység hatósági felügyelete. 3.Műszaki biztonsági felügyelet 4.Mérésügy

31 AZ IPARI SZAKIGAZGATÁSI FELADATOK ÉS AZ AZOKAT ELLÁTÓ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK

32 Energia szektor Liberalizált energetikai területek hatósági felügyelete Atomenergiával és nukleáris anyagokkal kapcsolatos hatósági tevékenységek Országos Atomenergia Hivatal

33 Az állam feladata a bányászat terén Szabályozza és felügyeli  az ásványi nyersanyagok bányászatát,  a geotermikus energia kutatását, kitermelését,  a szénhidrogén szállító vezetékek létesítését és üzemeltetését,  Illetve az ezekhez kapcsolódó tevékenységeket. Célja:  az élet, az egészség, a biztonság, a környezet és a tulajdon védelme,  valamint az ásvány- és geotermikus energiavagyon fenntartható gazdálkodásának megvalósítása.

34 Bányászati és földtani tevékenységek hatósági felügyelete Forrás:

35 A bányászati hatósági tevékenységgel összefüggő engedélyezési eljárások típusai 1.Bányászati engedélyezési eljárások 2.Építésügyi engedélyezési eljárások 3.Gázforgalmazás engedélyezése 4.Nyomástartó berendezésekkel kapcsolatos engedélyezési tevékenység 5.Robbanástechnikával összefüggő engedélyezési eljárások 6.Földtani engedélyezési eljárások

36 A MÉRÉSÜGY ÉS A MŰSZAKI BIZTONSÁG

37 Mérésügy A méréstudomány (metrológia) mértékegységek meghatározása, egységesítése, a mérés módjára vonatkozó tudományos-technikai, jogi, igazgatási ismeretek és tevékenységek együttese. Mérésügy: Normatív szabályok (törvények, rendeletek) megállapítják a mértékegységeket, egységesítik a mértékeket, kialakítják az egységes végrehajtást biztosító és ellenőrzést végző szervezetrendszert.

38 Mérésügy célja  Az emberek egymás közötti kapcsolataiban, a mindennapi ügyletei egységesen elfogadott fogalmi rendszer;  A központi irányításhoz egységes nyilvántartásokra van szükség;  A fogyasztók védelme, az áruk és a szolgáltatások mennyiségének és minőségének garantálása ;  Mérések hazai és nemzetközi egységességének és pontosságának biztosítása ;  A kutatási és fejlesztési, gyártási, kereskedelmi környezet színvonalának emelése;  A hazai termékek versenyképességének elősegítése.

39 A mérésüggyel kapcsolatos hatósági fogalmak és feladatok Joghatással járó mérés Hitelesíttetési kötelezettség Hitelesítési eljárás Hitelesítési engedély, típusvizsgálat

40 A műszaki biztonsági hatósági tevékenység Az ipari létesítmények, berendezésekkel kapcsolatos alábbi engedélyezési és felügyeleti tevékenységekre terjed ki:  létesítésre, kivitelezésre, felállításra,  üzembe helyezésre,  üzemeltetésre,  időszakos ellenőrzésre,  vizsgálatot, átalakítást, javítást végző szervezetek tevékenységének ellenőrzésére,  kezelését végzők szakképesítésére,  átalakítására, javítására,  műszaki biztonsági tevékenységet ellátó szervezetek tevékenységének ellenőrzésére.

41 Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Szakigazgatási Szervezetrendszer

42 Miről lesz szó? A kereskedelem meghatározása, jelentősége. A kereskedelmi tevékenység fajtáinak csoportosítása. A kereskedelmi tevékenység folytatásának hazai feltételei. A kereskedelmi hatósági eljárások típusai. A kereskedelmi szakigazgatást végző szervezetrendszer. V. RÉSZ: KERESKEDELMI SZAKIGAZGATÁS

43 A kereskedelem szó kétféle értelme Tevékenység- rendszer •Adásvételi ügyletek lebonyolítására irányuló tevékenység. •A termékek eljutnak az előállítójuktól a felhasználókhoz. Szervezet- rendszer •Azon vállalkozások összessége, melyek fő tevékenysége az áruforgalom lebonyolítása. (kis-nagykereskedők)

44 Mikro gazdasági jelentősége  Közvetítő szerepet tölt be;  befolyásolja a vásárlókat ;  segít az áruk piacképességét növelni ;  értékek realizálásában segít ;  igények megismerésében segít ;  piaci egyensúlyt ad;  befolyásolja a városképet (pl. kirakat, cégtábla, reklámok).

45 Makro gazdasági jelentősége  A termelés- fogyasztás közti térbeli, időbeli, választékbeli választás áthidalása.  Hozzájárul a központi költségvetés egyensúlyának megteremtéséhez.  Munkaerő teremtés.  Ország arculatának formálása.  Elosztásban segít.

46 A KERESKEDELEM FAJTÁINAK CSOPORTOSÍTÁSA

47 Földrajzi hely szerint •Azok a gazdálkodó szervezetek alkotják, amelyek tevékenységüket az országhatáron belül elvégzik. Belkereskedelem •Országhatáron átívelő tevékenység. Külkereskedelem Gazdasági ágazat szakigazgatása Egyedi ügyek és élethelyzetek modul- KAB képzés

48 Vásárlói kör szempontjából •Azok a vállalkozások, amelyek új és használt áruk viszonteladásával foglalkoznak. Nagykereskedelem •Azok a vállalkozások, amelyek új és használt árukat értékesítenek bolthálózaton keresztül, vagy azon kívül, elsősorban a lakosságnak és kisebb szervezeteknek. Kiskereskedelem

49 Kereskedési formák szerint a ) Üzletben folytatott, b) mozgóbolt útján folytatott, c) bevásárlóközpontban folytatott. d) vásáron vagy piacon folytatott, e) közterületi értékesítés, f) közvetlen értékesítés, g) üzleten kívüli kereskedelem (pl. ügynök), h) csomagküldő kereskedelem, i) automatából történő értékesítés.

50 AZ ÁLLAM KERESKEDELEM SZABÁLYOZÓ TEVÉKENYSÉGE Kereskedelempolitika

51 Kereskedelempolitika meghatározása Az államnak a belföldi és külföldi áru és szolgáltatás – forgalommal kapcsolatos  magatartásainak,  cselekvési programjainak,  az ezt megvalósító eszköz- és intézményrendszerének együttese.

52 Kereskedelempolitika eszközei  Normatív  Hatósági  Adók  Állami támogatások (szubvenciók)  Devizapolitikai eszközök (árfolyam szabályozás)  Vámok  Mennyiségi korlátozások (kontingens, kvóta)

53 Normatív eszközök Előírják a kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeit:  Bejelentési kötelezettség  Engedély szerzési kötelezettség  A forgalmazott termék eredetének hitelt érdemlő igazolása (bizonylattal)  Biztosítja, hogy a vásárló ellenőrizhesse a termék lényeges tulajdonságát (pl. súly, méret)  Szakképesítéssel rendelkező értékesítő  Vásárlók könyve

54 HATÓSÁGI ESZKÖZÖK 1.A kereskedelmi tevékenység bejelentésével kapcsolatos eljárás 2.A kereskedelmi tevékenység engedélyezésével összefüggő eljárás

55 A kereskedelmi tevékenység bejelentésével kapcsolatos eljárás •Bejelentés iránti kérelem előterjesztése. Ügyfél •Nyilvántartásba vétel. Jegyző •Megküldi az illetékes hatóságoknak. Jegyző •30 belül ellenőrzést folytathat le, az eredményről tájékoztatja a jegyzőt Érintett hatóság

56 A kereskedelmi tevékenység engedélyezésével összefüggő eljárás •Működési engedély iránti kérelem benyújtása. Ügyfél •Átveszi a kérelmet. •Megindítja az eljárást. •Bevonja az érintett Szakhatóságokat (pl. ÁNTSZ, OKTVF) Jegyző •Szakhatósági szemlét tart. • Megállapításairól jegyzőkönyvet vesz fel. •Megküldi a jegyzőnek. Szakhatóság •A szakhatósági állásfoglalás alapján döntés. •Engedély kiadása, nyilvántartásba vétel. •Nyilvánosságra hozatal. Jegyző Gazdasági ágazat szakigazgatása Egyedi ügyek és élethelyzetek modul- KAB képzés

57 A KERESKEDELMI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEZETRENDSZER

58 Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal Jegyző

59 Központi szerv MKEH Kereskedelmi és Piacfelügyeleti Hatóság Kereskedelmi Osztály Idegenforgalmi Osztály Piacfelügyeleti Osztály Közraktári Felügyelet

60 Települési szint: a Jegyző feladatai (1) A bejelentett kereskedelmi és vendéglátó ipari tevékenység engedélyezése. (2) Az engedélyezett tevékenységekkel összefüggő releváns adatok hatósági nyilvántartása. (3) Ezen adatokban bekövetkezett változások kérelemre történő átvezetése. (4) A szokásostól eltérő működési feltételek külön engedélyezése (pl. 20 óra utáni nyitva tartásának engedélyezése, szeszesital forgalmazása). (5) A tevékenység megszűnése vagy megszűntetése esetén a nyilvántartásból való törlés.

61 Miről lesz szó? Az állam feladatai a munkaügy területén. A munkaügyi és munkavédelmi szakigazgatás meghatározása és tartalma. A foglalkoztatáspolitikai eszközök csoportosítása és hazai rendszerük. A munkaügyi szakigazgatási szervezetrendszer. VI. RÉSZ: MUNKAÜGYI ÉS MUNKAVÉDELMI SZAKIGAZGATÁS

62 Az állam feladatai a munkaügy területén • A foglalkoztatási politika kidolgozása; • munkavégzés szabályainak meghatározása; • a bérszabályozás; • a munkavédelemi szabályok kidolgozása és betarttatása; • a munkanélküliek támogatásával kapcsolatos igazgatási feladatok.

63 Munkavéd elmi és munkaügyi igazgatás Foglalkozt atás- politika Munkaügyi szakigazgatás

64 •A munkát végző személyek fizikai biztonságának, • egészségvédelmének, •anyagi és munkajogi biztonságának garantálása. Munkavédelmi és munkaügyi igazgatás •A munkaerő keresleti és kínálati oldala összhangjának, •a foglalkoztatás növelésének, magas szinten tartásának, •a munkaerőpiaci igények követésének, •a munkahelyteremtés és megőrzés elősegítése. Foglalkoztatás- politika

65 A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FORMÁI

66 A foglalkozatás-politikai eszközök csoportosítása Aktív Célja:  Hogy minél hamarabb visszakerüljenek a munkaerőpiacra azok, akik kiszorultak.  A kínálat a kereslethez történő igazítása. Típusai: • Követő- (a már kialakult feszültséget kezeli) • Preventív típusú Passzív  A munkanélküliek ellátása.  Szolidaritás elve alapján működik.  Átmeneti támogatási forma.  Ideiglenes megélhetés támogatása.

67 AZ AKTÍV FOGLALKOZATÁS- POLITIKAI ESZKÖZÖK RENDSZERE HAZÁNKBAN

68 1. Munkaerő-piaci szolgáltatások Munkaközvetítés A közvetítés célja a munkaadók munkaerőigényének mihamarabbi kielégítése, illetve az álláskeresők mielőbbi munkához juttatása. Munkaerő-piaci és foglalkoztatási információ nyújtása Az álláskeresők és a munkaadók információkat kaphatnak a munkavállalás, illetve az üres álláshelyek betöltésének elősegítése érdekében. Tanácsadások, Mentori szolgáltatás Mentori tevékenység hátrányos helyzetű személy segítése érdekében nyújt információkat.

69 2. Álláskeresők közvetlen támogatásának formái •Kereset kiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése adható. Képzések elősegítése •Egyéni vállalkozás beindításához, társas vállalkozás létrehozásához vagy ahhoz való csatlakozáshoz, őstermelői tevékenység megkezdéséhez. Vállalkozóvá válás elősegítése •Célja a megváltozott munkaképességű személyek elhelyezkedésének elősegítése. Megváltozott munkaképességűek rehabilitációja

70 3. Az álláskeresők foglalkoztatásának támogatása •foglakoztatási célú munkabér vagy járulékkedvezmény (pl. START-kártya program) •Munkatapasztalat szerzését szolgáló ösztöndíjas foglalkoztatás Fiatal munkavállalók foglalkoztatásának támogatása •Pl. Start Bónusz kártya program A munkaerőpiactól tartósan távol lévő személyek foglalkoztatásának támogatása •Pl. Start Extra Kártya program Időskorúak és alacsony képzettségűek foglalkoztatásának támogatása •Pl. Rehabilitációs hozzájárulás fizetése Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása •Pl. Karrier Híd Program Más kiemelten támogatott csoportok foglalkozatásának támogatása

71 4. A közhasznú munkavégzés támogatása Célja:  A munkaképes lakosság munkához juttatását,  az álláskeresők foglalkoztatásának elősegítését,  az álláskeresők munkatapasztalat szerzését,  megélhetéshez szükséges minimális jövedelem szerzését teszik lehetővé,  valamint biztosítja az álláskeresési járadékhoz, illetve segélyhez szükséges jogszerző idő megszerzését.

72 5. Egyes atipikus foglalkoztatási formák támogatása Egyszerűsített foglalkoztatás Munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás Részmunkaidős foglalkoztatás

73 PASSZÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK

74 Passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök a hazai szabályozásban Álláskeresési járadékÁlláskeresési segélyKöltségtérítés

75 A munkaügyi szakigazgatási szervezet Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkaügyi Felügyelőség Munkavédelmi Felügyelőség Foglalkoztatáspolitikai Igazgatóság Munkaügyi központ

76 KÉRDÉS?

77 Köszönöm a figyelmüket! Kovács Éva Margit Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar


Letölteni ppt "Kovács Éva Margit Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Egyedi Ügyek és Élethelyzetek – Kormányablak ügyintézők."

Hasonló előadás


Google Hirdetések