Egyedi Ügyek és Élethelyzetek

Az előadások a következő témára: "Egyedi Ügyek és Élethelyzetek"— Előadás másolata:

1 Egyedi Ügyek és Élethelyzetek
Oktatói kézikönyv A „Kormányablak ügyintézők képzése” ÁROP számú kiemelt projekt Egyedi Ügyek és Élethelyzetek – Kormányablak ügyintézők képzése IV. modul – Gazdasági ágazatok szakigazgatása Kovács Éva Margit Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar 1

2 Oktatói kézikönyv A modul kiterjed A Kormányablakok hatáskörét érintő különböző ágazathoz tartozó ügycsoportok átfogó bemutatására Az egyes szakigazgatási ágazatok és hatósági jellegük jellemző mintázatainak bemutatására. Az ágazati hatósági feladatokat ellátó államigazgatási szervezetrendszer modellezésére és feladataik ismertetésére. 2

3 A modul célja, hogy a KAB ügyintéző(nek)…
Oktatói kézikönyv A modul célja, hogy a KAB ügyintéző(nek)… Legyen képes az államigazgatási hatósági intézményrendszer komplex átlátására és megértésére. Legyen áttekintése a szakigazgatási hatósági feladatokról és azok eljárási szabályairól. Legyen képes a konkrét hatósági ügy felismerésre, beazonosítására az egyes élethelyzetek alapján. Legyen képes az ügyfél szóbeli és írásbeli tájékoztatására az ügy részleteire vonatkozólag. Legyen képes az egyes ügyekben a front-office feladatokhoz tartozó tevékenységek önálló elvégzésére. 3

4 A modul felépítése 1.Tantárgy 2. Tantárgy 3.Tantárgy 4. Tantárgy
Oktatói kézikönyv A modul felépítése 1.Tantárgy 2. Tantárgy 3.Tantárgy 4. Tantárgy 5. Tantárgy 6. Tantárgy Gazdasági szakigazgatási feladatok Épített és természeti környezet védelme Humán igazgatási feladatok 1. Humán igazgatási feladatok 2. Okmány-irodai feladatok Rendészeti hatósági feladatok A gazdasági szakigazgatás keretébe tartozó ügytípusokra vonatkozó hatósági feladatok. Épített és természeti környezet védelmével összefüggő ügytípusok és hatósági feladatok. Szociális igazgatáshoz tartozó ügytípusok és a vonatkozó hatósági feladatok. Kulturális, népművelési feladatokhoz tartozó hatósági feladatok. Az okmány igazgatáshoz tartozó ügytípusok és hatósági feladatok. Rendészet körébe tartozó ügytípusokra vonatkozó hatósági feladatok. 4

5 Az oktatás menete A képzés felépítése tantárgyanként
Oktatói kézikönyv Az oktatás menete A képzés felépítése tantárgyanként Időkeret Oktatás formája Oktatás célja Számonkérés 8 óra Előzetes Távoktatás Célja az ágazathoz kapcsolódó legfontosabb szabályok elsajátítása, a hatósági tevékenység mintázatainak megismerése. Felkészülés a jelenléti oktatásra . Ismeret-ellenörző elektronikus teszt 4 óra Jelenléti Elméleti oktatás Célja a szakterület államigazgatási szervezetrendszerének , hatósági feladatainak és az igazgatási terület jellegének átfogó bemutatása Jelenléti Gyakorlati oktatás Célja, hogy modellezett élethelyzeteken keresztül alkalmazzák az elsajátított elméleti tudást. Utólagos Távoktatás Célja a képzés során elsajátított ismeretek rendszerezése és ismétlése az e-learning tananyag segítségével . 5

6 A gazdasági ágazatok szakigazgatása
Oktatói kézikönyv I. TANEGYSÉG A gazdasági ágazatok szakigazgatása 6

7 Tantárgy tematikai egységei
Oktatói kézikönyv Tantárgy tematikai egységei Bevezetés: A gazdaság fogalma. Az állami szerepvállalás a gazdaság területén. Fogyasztóvédelem Ipar igazgatása (energia szektor és a bányászat és földtani tevékenységek igazgatása) Mérésügy és műszaki biztonság Kereskedelmi és szolgáltató szektor igazgatása Munkaügyi és munkavédelmi igazgatás 7

8 Az ismeretanyag átadásának módja
Oktatói kézikönyv Az ismeretanyag átadásának módja Tankönyv E-learning tananyag Munkafüzet Jelenléti oktatás: elméleti és gyakorlati 8

9 Oktatói kézikönyv I. Rész: Bevezetés: A gazdaság fogalma. Az állami szerepvállalás a gazdaság területén. Miről lesz szó? A gazdaság ,mint a társadalom alrendszere. Az állam szerepe a gazdaságban Az állam gazdasági funkciói A gazdasági közigazgatás fogalma Céljai Eszközei 9

10 A gazdaság, mint a társadalom alrendszere
Oktatói kézikönyv A gazdaság, mint a társadalom alrendszere A gazdasági folyamatok részei a társadalmi együttélésnek. 10

11 A gazdasági folyamatok hálózata
Oktatói kézikönyv A gazdasági folyamatok hálózata 11

12 Az állam gazdasági szerepvállalása
Oktatói kézikönyv Az állam gazdasági szerepvállalása 12

13 Az állam alapvető gazdasági funkciói
Oktatói kézikönyv Az állam alapvető gazdasági funkciói Jogalkotási Allokációs Újraelosztási Stabilizációs 13

14 Gazdasági közigazgatás
Oktatói kézikönyv Gazdasági közigazgatás Fogalma A közigazgatás részfunkciója, mely tevékenységét a gazdasági folyamatok befolyásolása által, a kormányzati célok elérésére, a közérdekében fejti ki. Célja Általános célja: a stabil, kiegyensúlyozott nemzetgazdaság megteremtése, a piaci szereplők jogos érdekeinek védelme. 14

15 A gazdasági közigazgatás céljai
Oktatói kézikönyv A gazdasági közigazgatás céljai a konjunkturális ingadozások csillapítása, az infláció féken tartása, a foglalkoztatás, és a munkanélküliség kezelése, a nemzetközi árú- és pénzpiaci egyensúly megőrzése, általános értékek ( az élet, a testi épség, a vagyonbiztonság) megóvása, a szociális „háló” kiépítése, a társadalompolitikai célkitűzések gazdasági hátterének biztosítása, közösségi érdeket szolgáló gazdasági tevékenységek megoldása. 15

16 A gazdasági közigazgatás eszközei
Oktatói kézikönyv A gazdasági közigazgatás eszközei Normatív - jogi, erkölcsi, etikai, technikai, egyéb – szabályozás; Hatósági jogalkalmazás: engedélyezés, kötelezés, tiltás, felügyelet, ellenőrzés, szankcionálás; Az állam-, vagy az önkormányzatok közvetlen gazdasági tevékenysége ; Fiskális és monetáris eszközök; Az információ áramoltatás; Bér-, és jövedelemszabályozás; Gazdasági tervezés; Jogilag nem formalizált eszközök: a mozgósítás, kampány, lobbizás, oktatás. 16

17 Az államigazgatás szerepe az egyes gazdasági ágazatokban
- Oktatói kézikönyv Oktatói kézikönyv Az államigazgatás szerepe az egyes gazdasági ágazatokban 17

18 II. Rész: A Fogyasztóvédelem szakigazgatása.
Oktatói kézikönyv II. Rész: A Fogyasztóvédelem szakigazgatása. Miről lesz szó? A fogyasztóvédelem szerepe. A fogyasztóvédelem államigazgatási eszköz- és szervezetrendszere. A Fogyasztóvédelmi Hatóság jogköre. 18

19 A fogyasztóvédelem szerepe
Oktatói kézikönyv A fogyasztóvédelem szerepe A gazdasági élet, a piaci ügyletek szabályozása. A szabályok betartásának ellenőrzése. A fogyasztók tájékoztatása, tudatosságra nevelése; Az érdekérvényesítés lehetőségének megteremtése

20 A Fogyasztóvédelem állami intézményrendszere
Oktatói kézikönyv A Fogyasztóvédelem állami intézményrendszere

21 A Fogyasztóvédelem állami eszközrendszere
Oktatói kézikönyv A Fogyasztóvédelem állami eszközrendszere Államigazgatási Általános, az egyes üzletek működésére vonatkozó előírások ellenőrzése Piacfelügyeleti tevékenység Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat Gazdasági reklámok megfelelőségének vizsgálata Elektronikus kereskedelmi tevékenység Panaszkezelés Utazás – vendéglátás Polgári jogi Jótállás Szavatosság Szerződéses jogviták Bíróságok vagy a Fogyasztóvédelmi Békéltető Testület jár el. 21

22 Oktatói kézikönyv Kormány Ösztönzi a szakmai érdek-képviseleti szervezetek, a fogyasztói társadalmi szervezetek, valamint a hatóságok munkájának összehangolását. Elősegíti a fogyasztói elvek kidolgozását. Nemzet-gazdasági Miniszter Kidolgozza és jóváhagyásra a Kormány elé terjeszti a fogyasztóvédelmi politika koncepcióját. Javaslatot tesz a megvalósítás szervezeti és intézményi feltételeire. Intézkedéseket tesz, illetve kezdeményez a fogyasztói jogok védelme és érvényesítése érdekében. Nemzeti Fogyasztó-védelmi Hatóság Fogyasztóvédelemért felelős központi ,országos hatáskörű szervezet. Feladatuk: Fogyasztói politika kidolgozása, Fogyasztók tájékoztatása, nevelése, Hatósági jogkör Fogyasztó-védelmi Felügyelőség Hivatalból hatósági ellenőrzéseket végeznek. Kivizsgálják az hatáskörükbe tartozó közérdekű bejelentéseket, kérelmeket. Fogyasztóvédelmi hatósági ügyekben lefolytatják az elsőfokú hatósági eljárást. 22

23 A Fogyasztóvédelmi Hatóság jogköre
Oktatói kézikönyv A Fogyasztóvédelmi Hatóság jogköre Fogyasztóvédelmi politika kidolgozása Véleményezi a fogyasztókat érintő jogszabálytervezetet; Szükség szerint javaslatot tesz a miniszternek a fogyasztókat érintő jogszabályok módosítására; Közreműködik a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában, figyelemmel kíséri és elemzi annak érvényesülését; Irányítja a termékek biztonságosságának és megfelelőségének ellenőrzésével összefüggő feladatokat, Működteti a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszert; Koordinálja az NFH nemzetközi kapcsolatait.  A Fogyasztóvédelmi Hatóság - , amely országosan ellátja a fogyasztói jogok védelmét – jogkörei három nagy csoportba sorolhatóak: fogyasztóvédelmi politika kidolgozása, fogyasztók tájékoztatása, oktatása, hatósági jogkör gyakorlása. A feladatok összhangban állnak a fogyasztói alapjogokkal és biztosítják azok érvényre juttatását. Itt kerül kifejtésre, hogy az egyes jogkörökhöz milyen konkrét feladatokat tartoznak. 23

24 A Fogyasztóvédelmi Hatóság jogköre II.
Oktatói kézikönyv Oktatói kézikönyv A Fogyasztóvédelmi Hatóság jogköre II. II. Fogyasztók tájékoztatása és nevelése Szakmai segítséget nyújtanak a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteknek tevékenységéhez a fogyasztói ismeretek bővítéséhez, a fogyasztói tudatosság erősítéséhez; Fogyasztói jogokat ismertető kiadványokat jelentetnek meg; Termék-összehasonlító vizsgálatokat végeznek, illetve végeztetnek, és közzéteszik azok eredményét; Módszertani segédanyagokat készítenek a fogyasztóvédelmi tevékenység elősegítése és egységessége érdekében, Támogatják az önkormányzati tanácsadó irodák működését. 24

25 A Fogyasztóvédelmi Hatóság jogköre III.
Oktatói kézikönyv A Fogyasztóvédelmi Hatóság jogköre III. III. Hatósági jogkör: Ellenőrzi a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartását eljár azok megsértése esetén. Ennek keretében az alábbi területekre vonatkozó rendelkezések betartását ellenőrzik: az áru fogyasztók számára való értékesítésére, a forgalmazott termék minőségére, összetételére, csomagolására, megfelelőség értékelésére, megfelelőségi jelölésére, az áru hatósági árára, a fogyasztói panaszok intézésére, a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézésére, a forgalmazás vagy szolgáltatás nyújtása során az egyenlő bánásmód követelményére, a fogyasztók tájékoztatására. 25

26 III. és IV. Rész: Az Ipari ágazat szakigazgatása.
Oktatói kézikönyv III. és IV. Rész: Az Ipari ágazat szakigazgatása. Miről lesz szó? Az ipari tevékenységek körének meghatározása. Az ipar területei. Az energia szektor felügyelete. A bányászati és földtani tevékenység felügyelete. Mérésügyre és műszaki biztonságra vonatkozó szabályok. 26

27 Az ipari tevékenységek köre magában foglalja:
Oktatói kézikönyv Az ipari tevékenységek köre magában foglalja: a természetben található, emberi szükséglet kielégítésére alkalmassá tehető javak kitermelését és feldolgozását; a mező- és erdőgazdasági, halászati termékek feldolgozását; a hulladékok, melléktermékek újrahasznosítását; fizikai, mechanikai, illetve kémiai átalakítási folyamatokat ; a termelő eszközök, fogyasztási cikkek előállítását.

28 Ipar területei Feldolgozóipar Bányászat Energiaszektor
Oktatói kézikönyv Ipar területei Feldolgozóipar Energiaszektor Bányászat 28

29 Az ipar szakigazgatása
Oktatói kézikönyv Az ipar szakigazgatása Magában foglalja a bányászattal, a feldolgozóiparral, valamint az energiagazdálkodással kapcsolatos állami cselekvésprogramot; az ilyen ipari tevékenység formák folytatására vonatkozó szabályokat ,előírásokat; az ezt megvalósító, érvényesítő állami, hatósági aktusokat; és az ehhez szükséges állami intézményrendszert.

30 Ipari igazgatás területei
Oktatói kézikönyv Ipari igazgatás területei Energetikai szektor hatósági felügyelete Bányászati és földtani tevékenység hatósági felügyelete. Műszaki biztonsági felügyelet Mérésügy 30

31 Oktatói kézikönyv Az ipari szakigazgatási feladatok és az azokat ellátó államigazgatási szervek

32 Országos Atomenergia Hivatal
Oktatói kézikönyv Energia szektor Atomenergiával és nukleáris anyagokkal kapcsolatos hatósági tevékenységek Liberalizált energetikai területek hatósági felügyelete Országos Atomenergia Hivatal 32

33 Az állam feladata a bányászat terén
Oktatói kézikönyv Az állam feladata a bányászat terén Szabályozza és felügyeli az ásványi nyersanyagok bányászatát, a geotermikus energia kutatását, kitermelését, a szénhidrogén szállító vezetékek létesítését és üzemeltetését, Illetve az ezekhez kapcsolódó tevékenységeket. Célja: az élet, az egészség, a biztonság, a környezet és a tulajdon védelme, valamint az ásvány- és geotermikus energiavagyon fenntartható gazdálkodásának megvalósítása. 33

34 Bányászati és földtani tevékenységek hatósági felügyelete
Oktatói kézikönyv Bányászati és földtani tevékenységek hatósági felügyelete Forrás: 34

35 Oktatói kézikönyv A bányászati hatósági tevékenységgel összefüggő engedélyezési eljárások típusai Bányászati engedélyezési eljárások Építésügyi engedélyezési eljárások Gázforgalmazás engedélyezése Nyomástartó berendezésekkel kapcsolatos engedélyezési tevékenység Robbanástechnikával összefüggő engedélyezési eljárások Földtani engedélyezési eljárások 35

36 A MÉRÉSÜGY ÉS A MŰSZAKI BIZTONSÁG
Oktatói kézikönyv A MÉRÉSÜGY ÉS A MŰSZAKI BIZTONSÁG

37 Oktatói kézikönyv Mérésügy A méréstudomány (metrológia) mértékegységek meghatározása, egységesítése, a mérés módjára vonatkozó tudományos-technikai, jogi, igazgatási ismeretek és tevékenységek együttese. Mérésügy: Normatív szabályok (törvények, rendeletek) megállapítják a mértékegységeket, egységesítik a mértékeket, kialakítják az egységes végrehajtást biztosító és ellenőrzést végző szervezetrendszert. 37

38 Oktatói kézikönyv Mérésügy célja Az emberek egymás közötti kapcsolataiban, a mindennapi ügyletei egységesen elfogadott fogalmi rendszer; A központi irányításhoz egységes nyilvántartásokra van szükség; A fogyasztók védelme, az áruk és a szolgáltatások mennyiségének és minőségének garantálása ; Mérések hazai és nemzetközi egységességének és pontosságának biztosítása ; A kutatási és fejlesztési, gyártási, kereskedelmi környezet színvonalának emelése; A hazai termékek versenyképességének elősegítése. 38

39 A mérésüggyel kapcsolatos hatósági fogalmak és feladatok
Oktatói kézikönyv A mérésüggyel kapcsolatos hatósági fogalmak és feladatok 39

40 A műszaki biztonsági hatósági tevékenység
Oktatói kézikönyv A műszaki biztonsági hatósági tevékenység Az ipari létesítmények, berendezésekkel kapcsolatos alábbi engedélyezési és felügyeleti tevékenységekre terjed ki: létesítésre, kivitelezésre, felállításra, üzembe helyezésre, üzemeltetésre, időszakos ellenőrzésre, vizsgálatot, átalakítást, javítást végző szervezetek tevékenységének ellenőrzésére, kezelését végzők szakképesítésére, átalakítására, javítására, műszaki biztonsági tevékenységet ellátó szervezetek tevékenységének ellenőrzésére. 40

41 Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Szakigazgatási Szervezetrendszer
Oktatói kézikönyv Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Szakigazgatási Szervezetrendszer Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Metrológiai Hatóság Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Szakigazgatási Szerv Műszaki Felügyeleti Hatóság 41

42 V. Rész: kereskedelmi szakigazgatás
Oktatói kézikönyv V. Rész: kereskedelmi szakigazgatás Miről lesz szó? A kereskedelem meghatározása, jelentősége. A kereskedelmi tevékenység fajtáinak csoportosítása. A kereskedelmi tevékenység folytatásának hazai feltételei. A kereskedelmi hatósági eljárások típusai. A kereskedelmi szakigazgatást végző szervezetrendszer. 42

43 A kereskedelem szó kétféle értelme
Oktatói kézikönyv A kereskedelem szó kétféle értelme Tevékenység-rendszer Adásvételi ügyletek lebonyolítására irányuló tevékenység. A termékek eljutnak az előállítójuktól a felhasználókhoz. Szervezet-rendszer Azon vállalkozások összessége, melyek fő tevékenysége az áruforgalom lebonyolítása. (kis-nagykereskedők) 43

44 Mikro gazdasági jelentősége
Oktatói kézikönyv Mikro gazdasági jelentősége Közvetítő szerepet tölt be; befolyásolja a vásárlókat ; segít az áruk piacképességét növelni ; értékek realizálásában segít ; igények megismerésében segít ; piaci egyensúlyt ad; befolyásolja a városképet (pl. kirakat, cégtábla, reklámok). 44

45 Makro gazdasági jelentősége
Oktatói kézikönyv Makro gazdasági jelentősége A termelés- fogyasztás közti térbeli, időbeli, választékbeli választás áthidalása. Hozzájárul a központi költségvetés egyensúlyának megteremtéséhez. Munkaerő teremtés . Ország arculatának formálása. Elosztásban segít. 45

46 A kereskedelem fajtáinak csoportosítása
Oktatói kézikönyv A kereskedelem fajtáinak csoportosítása 46

47 Földrajzi hely szerint
Oktatói kézikönyv Földrajzi hely szerint Azok a gazdálkodó szervezetek alkotják, amelyek tevékenységüket az országhatáron belül elvégzik. Belkereskedelem Országhatáron átívelő tevékenység. Külkereskedelem Gazdasági ágazat szakigazgatása Egyedi ügyek és élethelyzetek modul- KAB képzés 47

48 Vásárlói kör szempontjából
Oktatói kézikönyv Vásárlói kör szempontjából Azok a vállalkozások, amelyek új és használt áruk viszonteladásával foglalkoznak. Nagykereskedelem Azok a vállalkozások, amelyek új és használt árukat értékesítenek bolthálózaton keresztül, vagy azon kívül, elsősorban a lakosságnak és kisebb szervezeteknek. Kiskereskedelem 48

49 Kereskedési formák szerint
Oktatói kézikönyv Kereskedési formák szerint a) Üzletben folytatott, b) mozgóbolt útján folytatott, c) bevásárlóközpontban folytatott . d) vásáron vagy piacon folytatott, e) közterületi értékesítés, f) közvetlen értékesítés, g) üzleten kívüli kereskedelem (pl. ügynök), h) csomagküldő kereskedelem, i) automatából történő értékesítés. 49

50 Az állam kereskedelem szabályozó tevékenysége
- Oktatói kézikönyv Kereskedelempolitika Az állam kereskedelem szabályozó tevékenysége 50

51 Kereskedelempolitika meghatározása
- Oktatói kézikönyv Kereskedelempolitika meghatározása Az államnak a belföldi és külföldi áru és szolgáltatás – forgalommal kapcsolatos magatartásainak, cselekvési programjainak, az ezt megvalósító eszköz- és intézményrendszerének együttese. 51

52 Kereskedelempolitika eszközei
Oktatói kézikönyv Oktatói kézikönyv Kereskedelempolitika eszközei Normatív Hatósági Adók Állami támogatások (szubvenciók) Devizapolitikai eszközök (árfolyam szabályozás) Vámok Mennyiségi korlátozások (kontingens, kvóta) 52

53 Oktatói kézikönyv Normatív eszközök Előírják a kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeit: Bejelentési kötelezettség Engedély szerzési kötelezettség A forgalmazott termék eredetének hitelt érdemlő igazolása (bizonylattal) Biztosítja, hogy a vásárló ellenőrizhesse a termék lényeges tulajdonságát (pl. súly, méret) Szakképesítéssel rendelkező értékesítő Vásárlók könyve 53

54 Oktatói kézikönyv Hatósági eszközök A kereskedelmi tevékenység bejelentésével kapcsolatos eljárás A kereskedelmi tevékenység engedélyezésével összefüggő eljárás

55 A kereskedelmi tevékenység bejelentésével kapcsolatos eljárás
Oktatói kézikönyv A kereskedelmi tevékenység bejelentésével kapcsolatos eljárás Bejelentés iránti kérelem előterjesztése. Ügyfél Nyilvántartásba vétel. Jegyző Megküldi az illetékes hatóságoknak. 30 belül ellenőrzést folytathat le, az eredményről tájékoztatja a jegyzőt Érintett hatóság 55

56 A kereskedelmi tevékenység engedélyezésével összefüggő eljárás
Oktatói kézikönyv A kereskedelmi tevékenység engedélyezésével összefüggő eljárás Működési engedély iránti kérelem benyújtása. Ügyfél Átveszi a kérelmet. Megindítja az eljárást. Bevonja az érintett Szakhatóságokat (pl. ÁNTSZ, OKTVF) Jegyző Szakhatósági szemlét tart. Megállapításairól jegyzőkönyvet vesz fel. Megküldi a jegyzőnek. Szakhatóság A szakhatósági állásfoglalás alapján döntés. Engedély kiadása, nyilvántartásba vétel. Nyilvánosságra hozatal. Gazdasági ágazat szakigazgatása Egyedi ügyek és élethelyzetek modul- KAB képzés 56

57 A kereskedelmi szakigazgatási szervezetrendszer
Oktatói kézikönyv A kereskedelmi szakigazgatási szervezetrendszer 57

58 Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal
Oktatói kézikönyv Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal Jegyző 58

59 Kereskedelmi és Piacfelügyeleti Hatóság
Oktatói kézikönyv Központi szerv MKEH Kereskedelmi és Piacfelügyeleti Hatóság Kereskedelmi Osztály Idegenforgalmi Osztály Piacfelügyeleti Osztály Közraktári Felügyelet 59

60 Települési szint: a Jegyző feladatai
Oktatói kézikönyv Települési szint: a Jegyző feladatai (1) A bejelentett kereskedelmi és vendéglátó ipari tevékenység engedélyezése . (2) Az engedélyezett tevékenységekkel összefüggő releváns adatok hatósági nyilvántartása. (3) Ezen adatokban bekövetkezett változások kérelemre történő átvezetése . (4) A szokásostól eltérő működési feltételek külön engedélyezése (pl. 20 óra utáni nyitva tartásának engedélyezése, szeszesital forgalmazása) . (5) A tevékenység megszűnése vagy megszűntetése esetén a nyilvántartásból való törlés. 60

61 VI. Rész: Munkaügyi és munkavédelmi szakigazgatás
Oktatói kézikönyv VI. Rész: Munkaügyi és munkavédelmi szakigazgatás Miről lesz szó? Az állam feladatai a munkaügy területén. A munkaügyi és munkavédelmi szakigazgatás meghatározása és tartalma. A foglalkoztatáspolitikai eszközök csoportosítása és hazai rendszerük. A munkaügyi szakigazgatási szervezetrendszer. 61

62 Az állam feladatai a munkaügy területén
Oktatói kézikönyv Az állam feladatai a munkaügy területén A foglalkoztatási politika kidolgozása; munkavégzés szabályainak meghatározása; a bérszabályozás; a munkavédelemi szabályok kidolgozása és betarttatása; a munkanélküliek támogatásával kapcsolatos igazgatási feladatok. 62

63 Munkaügyi szakigazgatás
Oktatói kézikönyv Munkavédelmi és munkaügyi igazgatás Foglalkoztatás-politika Munkaügyi szakigazgatás 63

64 Munkavédelmi és munkaügyi igazgatás
Oktatói kézikönyv A munkát végző személyek fizikai biztonságának, egészségvédelmének, anyagi és munkajogi biztonságának garantálása . Munkavédelmi és munkaügyi igazgatás A munkaerő keresleti és kínálati oldala összhangjának, a foglalkoztatás növelésének, magas szinten tartásának, a munkaerőpiaci igények követésének, a munkahelyteremtés és megőrzés elősegítése . Foglalkoztatás-politika 64

65 A Foglalkoztatáspolitikai eszközök formái
Oktatói kézikönyv A Foglalkoztatáspolitikai eszközök formái 65

66 A foglalkozatás-politikai eszközök csoportosítása
Oktatói kézikönyv A foglalkozatás-politikai eszközök csoportosítása Aktív Passzív Célja: Hogy minél hamarabb visszakerüljenek a munkaerőpiacra azok, akik kiszorultak. A kínálat a kereslethez történő igazítása. Típusai: Követő- (a már kialakult feszültséget kezeli) Preventív típusú A munkanélküliek ellátása. Szolidaritás elve alapján működik. Átmeneti támogatási forma. Ideiglenes megélhetés támogatása. 66

67 Az aktív foglalkozatás-politikai eszközök rendszere hazánkban
Oktatói kézikönyv Az aktív foglalkozatás-politikai eszközök rendszere hazánkban

68 1. Munkaerő-piaci szolgáltatások
Oktatói kézikönyv 1. Munkaerő-piaci szolgáltatások Munkaközvetítés A közvetítés célja a munkaadók munkaerőigényének mihamarabbi kielégítése, illetve az álláskeresők mielőbbi munkához juttatása. Munkaerő-piaci és foglalkoztatási információ nyújtása Az álláskeresők és a munkaadók információkat kaphatnak a munkavállalás, illetve az üres álláshelyek betöltésének elősegítése érdekében. Tanácsadások, Mentori szolgáltatás Mentori tevékenység hátrányos helyzetű személy segítése érdekében nyújt információkat. 68

69 2. Álláskeresők közvetlen támogatásának formái
Oktatói kézikönyv 2. Álláskeresők közvetlen támogatásának formái Kereset kiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése adható. Képzések elősegítése Egyéni vállalkozás beindításához, társas vállalkozás létrehozásához vagy ahhoz való csatlakozáshoz, őstermelői tevékenység megkezdéséhez . Vállalkozóvá válás elősegítése Célja a megváltozott munkaképességű személyek elhelyezkedésének elősegítése. Megváltozott munkaképességűek rehabilitációja 69

70 3. Az álláskeresők foglalkoztatásának támogatása
Oktatói kézikönyv 3. Az álláskeresők foglalkoztatásának támogatása foglakoztatási célú munkabér vagy járulékkedvezmény (pl. START-kártya program) Munkatapasztalat szerzését szolgáló ösztöndíjas foglalkoztatás Fiatal munkavállalók foglalkoztatásának támogatása Pl. Start Bónusz kártya program A munkaerőpiactól tartósan távol lévő személyek foglalkoztatásának támogatása Pl. Start Extra Kártya program Időskorúak és alacsony képzettségűek foglalkoztatásának támogatása Pl. Rehabilitációs hozzájárulás fizetése Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása Pl. Karrier Híd Program Más kiemelten támogatott csoportok foglalkozatásának támogatása 70

71 4. A közhasznú munkavégzés támogatása
Oktatói kézikönyv 4. A közhasznú munkavégzés támogatása Célja: A munkaképes lakosság munkához juttatását, az álláskeresők foglalkoztatásának elősegítését, az álláskeresők munkatapasztalat szerzését, megélhetéshez szükséges minimális jövedelem szerzését teszik lehetővé, valamint biztosítja az álláskeresési járadékhoz, illetve segélyhez szükséges jogszerző idő megszerzését.

72 5. Egyes atipikus foglalkoztatási formák támogatása
Oktatói kézikönyv 5. Egyes atipikus foglalkoztatási formák támogatása Egyszerűsített foglalkoztatás Munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás Részmunkaidős foglalkoztatás 72

73 passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök
Oktatói kézikönyv passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök 73

74 Passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök a hazai szabályozásban
Oktatói kézikönyv Passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök a hazai szabályozásban Álláskeresési járadék Álláskeresési segély Költségtérítés 74

75 A munkaügyi szakigazgatási szervezet
Oktatói kézikönyv A munkaügyi szakigazgatási szervezet Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkaügyi Felügyelőség Munkavédelmi Felügyelőség Foglalkoztatáspolitikai Igazgatóság Munkaügyi központ 75

76 Oktatói kézikönyv Kérdés?

77 Köszönöm a figyelmüket!
Oktatói kézikönyv Köszönöm a figyelmüket! Kovács Éva Margit Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar 77