Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ferencz S. Alpár A sz ékelység története Közösségi múltunkról, közösségi jöv ő nkért...

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ferencz S. Alpár A sz ékelység története Közösségi múltunkról, közösségi jöv ő nkért..."— Előadás másolata:

1 Ferencz S. Alpár A sz ékelység története Közösségi múltunkról, közösségi jöv ő nkért...

2 Ferencz S. Alpár Tudnivalók:  Kezdeményező: Hargita Megye Tanácsa  Társfinanszírozó partnerünk: Kovászna Megye Tanácsa  Munkacsoport tagjai/szerzők/szerkesztők:  Hermann Gusztáv Mihály – egyetemi oktató/történész – szakmai koordinátor – Székelyudvarhely  Ferencz Salamon Alpár László – történelemtanár – a munkacsoport irányítója – Csíkszereda  Orbán Zsolt – történelemtanár – szerkesztő/szerző - Csíkszereda  Mihály János – történész-kutató – szerző – Lövéte  Novák Károly – történelemtanár – szerkesztő/szerző – Székelyudvarhely  Sepsi Nagy Balázs – néprajzos – szerző – Sepsiszentgyörgy  Kádár Gyula – történész – szerző – Sepsiszentgyörgy  Forró Albert – történelemtanár – szerző – Csíkszereda  Novák Zoltán – kutató – Marosvásárhely  Sófalvi András és Sztáncsuj Sándor József – régész ek

3 Ferencz S. Alpár Tudnivalók:  A tankönyv illusztrátora: Gyöngyössy János  A térképeket készítették:  Gyöngyössy Katalin  Gyöngyössy János  Péter Izabella  Szász Etelka-Zita  Fimajánló – Szabó Károly közreműködésével  Lektorálás:  Pál Antal Sándor, az MTA külső tagja  További tudományos szakvéleményezés:  A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Történeti Intézet munkatársai - Pál Judit és Rüsz-Fogarasi Enikő egyetemi docensek  Korrektúra:  Kolumbán Zsuzsanna és P. Buzogány Árpád  Technikai szerkesztő:  Para István  VII. osztályos diákok - székelyudvarhelyi Bendek Elek Pedagógiai Líceum  Tamás Barbara, Gál Orsolya, Sebestyén Bettina és Sebestyén Tamás – nyári szünidejüket nem kímélve, a szöveget elolvasva, alaposan és lelkiismeretesen széljegyzetelve, a szerzők első kritikusai és tanácsadói voltak!

4 Ferencz S. Alpár A honismereti nevelés fontossága/szerepe Mottó: „A történelmét felejtő társadalom elveszíti a történelem folyamán megszerzett érzékét az együttélésre és a jövőbeni célokra. Ugyanakkor hajlamossá válik az ideológiai manipulációk befogadására. Miként az emlékezetvesztés az egyes ember esetében önazonosság elvesztését okozza, ahhoz hasonlóan következik be ez a jelenség az egész társadalom vonatkozásában.” (XVI. Benedek pápa)

5 Ferencz S. Alpár A székelység történelme– Általános információk  6 nagy fejezet  22 nagy téma  Ha oktatásban használják: VI-VII. osztálynak ajánljuk.  A törzsszöveget Ablak-nak nevezett információs-anyag egészíti ki.  Történelmi forrásokból, irodalmi művekből kiragadott Olvasmány- részletek találhatók fel nagyszámban.  Minden lecke végén visszakérdező, ismétlő, elmélyítő-szerepű kérdések segíthetik a könyvet használó pedagógus munkáját.  Minden nagy téma végén Irodalmi-fogódzó címmel, a korszak témájához illő szépirodalmi ajánlóval, illetve Film-ajánlóval találkozik az olvasó.  Megtalálhatók még: FOGALOMTÁR és IDŐRENDI TÁBLÁZAT

6 Ferencz S. Alpár A székelység történelme – Tartalom/témák  I. Fejezet – SZÜLŐFÖLDÜNK  1. A SZÉKELYFÖLD (Sepsiszéki Nagy Balázs)  Székelyföld olyan régiója Európának, ahol tájértéki tekintetben minden olyan adottság megvan, ami egy népcsoport fennmaradásához és fejlődéséhez szükséges. A külföldiek szemében ez a gyönyörű vidék „Erdély Svájca”, hiszen felszíni formái arányosan oszlanak el, és a Marosi-Mezőség meg a Küküllők dombvidéke kivételével a hegykoszorú mindenhol jelen van.

7 Ferencz S. Alpár II. Fejezet – SZÉKELYFÖLD A SZÉKELYEK LETELEPEDÉSE ELŐTT  2. A SZÉKELYFÖLD ŐSKORI ÉS ÓKORI TÖRTÉNETE (Sófalvi András – Stáncsuj Sándor József)  3. A RÓMAIAK ÉS A NÉPVÁNDORLÁSKOR IDŐSZAKA (Sófalvi András – Stáncsuj Sándor József)  4. A MAGYAR HONFOGLALÁS. A SZÉKELYEK BETELEPÜLÉSÉNEK ELŐZMÉNYEI (Sófalvi András – Stáncsuj Sándor József)  A Kr. e. 1. évezred első felében, a vaskorban, a Székelyföld vidéke is a történelem színpadára lépett: megjelentek az írott forrásokból ismert első népcsoportok. A székelyek letelepedése előtt a térség különféle népeknek és kultúráknak adott otthont.

8 Ferencz S. Alpár III. Fejezet A LETELEPEDÉSTŐL A HUNYADIAK KORÁIG  5. A SZÉKELY EREDETKÉRDÉS (Hermann Gusztáv Mihály)  6. A SZÉKELYEK LETELEPEDÉSE (Kádár Gyula)  7. A SZÉKELYSÉG KÖZIGAZGATÁSI SZERVEZETE (A működő székely autonómia) (Hermann Gusztáv Mihály)  8. SZÉKELY FALU – SZÉKELY MEZŐVÁROS (Hermann Gusztáv Mihály)  9. A SZÉKELYEK HÁROM RENDJE (Mihály János)  A székely nemzetségek egybetelepítése több évtized alatt, szakaszosan történt. A magyar királyság célja és elvárása a székelyek esetében a következő lehetett: egységesen szervezett, kiváltságai által jól összekovácsolt, katonai feladatokra alkalmas népességet alakítani.

9 Ferencz S. Alpár IV. FEJEZET – VÁLTOZÁSBAN LÉVŐ SZÉKELY TÁRSADALOM  10. A VÁLTOZÁSOK KORA (Mihály János – Hermann Gusztáv Mihály)  11. EGYHÁZ ÉS MŰVELTSÉG A KÖZÉPKORI SZÉKELYFÖLDÖN (Hermann Gusztáv Mihály)  12. AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG ÉS A SZÉKELYEK (Mihály János)  13. EGYHÁZ ÉS MŰVELTSÉG A FEJEDELEMSÉG KORÁBAN (Hermann Gusztáv Mihály – Orbán Zsolt)  A Hunyadiak nagymértékben hozzájárultak a székely rendiség közjogi kereteinek a megszilárdításához, a belső fejlődés útján kialakult társadalmi szerkezet rendi keretekbe foglalásához. Ezt követően azonban a székelység úgy érezte, hogy a király és a vajdák magára hagyták. A székely társadalmon belüli ellentétek egyre mélyültek, több esetben felkelésekhez vezettek. A székely fegyverek „most már nemcsak a külső ellenség, hanem egymás ellen is fordultak.” Ugyanezekben a századokban a művelődési élet terén a Székelyföld igyekezett felzárkozni a nyugati kultúrához: „A műveltség hordozója a vallás. Ameddig a Nyugat vallása terjedt, addig terjedt Nyugat műveltsége.”

10 Ferencz S. Alpár V. FEJEZET – SZÉKELYFÖLD AZ ÚJKORI VILÁGBAN  14. SZÉKELYEK A HABSBURG BIRODALOMBAN (Hermann Gusztáv Mihály)  15. AZ ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC A SZÉKELYFÖLDÖN (Kádár Gyula)  16. AZ ÖNKÉNYURALMI RENDSZEREK (1849–1867) (Forró Albert)  17. AZ OSZTRÁK-MAGYAR DUALIZMUS KORA (Novák Károly-István)  A székelyföldi társadalomban jelentős változások álltak be. Az arisztokrácia születése, a határőrezredek megszervezése számos konfliktust szültek. A felvilágosodás és reformkor eszméi gyorsan hódították meg a térséget is. 1848−1849 a székely történelem mérföldkövének tekinthető, hiszen a székely rendi nemzet megszűnt, de megszületett a modern magyar nemzet szerves részét képező székely közösség. A szabadságharc leverését súlyos megtorlás követte, majd a kiegyezés kori Székelyföldet a megkésett gazdasági- társadalmi korszerűsödés jellemezte.

11 Ferencz S. Alpár VI. FEJEZET – SZÉKELYFÖLD A JELENKORBAN  18. A SZÉKELYSÉG A NAGY HÁBORÚBAN (1914–1920) (Forró Albert)  19. KISEBBSÉGBEN NAGYROMÁNIÁBAN ( ) (Forró Albert)  20. A „KICSI MAGYAR VILÁG” ÉS A SZÉKELYSÉG (Ferencz S. Alpár – Orbán Zsolt)  (Székelyek a második világháború idején – 1940–1944)  21. A SZÉKELYSÉG A KOMMUNIZMUS IDŐSZAKÁBAN (Novák Csaba Zoltán)  22. KITEKINTÉS (1990-TŐL NAPJAINKIG) (Novák Csaba Zoltán)  A 20. században a Székelyföldet is számos megpróbáltatás érte: világháborúk, impériumváltások, kisebbségi sors, diktatúrák. Az 1989-es változást követően a térség fokozatosan újra önmagára talált, ugyanakkor új kihívásokkal kellett szembesülnie.

12 Ferencz S. Alpár Mi van mögöttünk?  Jól együttműködő szerzői csapat  Kiváló együttműködés a finanszírozókkal  Több száz - szerzők között  Több száz - közvéleményezés  Közel ezer oldal – kéz i rat - változatok  3 szakmai konferencia  Több mint 1O munkamegbeszélés  Többszörös szakmai lektorálás és véleményezés  Közel száz nap szerkesztési munka  Pár havi bosszankodás  Többször ennyi sikerélmény  Egy népnevelő, olvasmányos jellegű, minőségi kiadvány – Székelység története

13 Ferencz S. Alpár Köszönetek:  Első sorban a könyvben is feltüntetett személyeknek és intézményeknek!  Mindenkinek, aki bármilyen szempontból hozzájárult a kiadvány megjelenéséhez, velünk együtt gondolkodott, ötletelt, támogatott, bátorított, kritikával illetett, véleményezett, dícsért, szidott, illetve ellenőrzött vagy „aggódott”.

14 Ferencz S. Alpár Összegzés  Jelen kiadványunk közoktatásjogi szempontból NEM tankönyv, hanem olvasókönyv.  Használata iskolákban a pedagógusokon múlik olvasókönyvként, extrakurrikuláris tevékenységek vagy választható tantárgyak keretén belül.  De ugyanakkor kiváló bizonyítéka annak:  Milyen tankönyvet írnánk, adnánk ki, ha ezt megtennénk egyszer,  Hogyan kell egy gyermekközpontú tankönyv kinézzen,  Mit, hogyan mesélnénk el közösségünk múltjáról.

15 Ferencz S. Alpár 5. A székelység történelme


Letölteni ppt "Ferencz S. Alpár A sz ékelység története Közösségi múltunkról, közösségi jöv ő nkért..."

Hasonló előadás


Google Hirdetések