Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

BÖNGÉSZŐPROGRAMOK ÉS ALKALMAZÁSUK. A BÖNGÉSZÉS ALAPJAI.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "BÖNGÉSZŐPROGRAMOK ÉS ALKALMAZÁSUK. A BÖNGÉSZÉS ALAPJAI."— Előadás másolata:

1 BÖNGÉSZŐPROGRAMOK ÉS ALKALMAZÁSUK

2 A BÖNGÉSZÉS ALAPJAI

3 A világhálón rendelkezésre álló weblapok megtekintése, a felhasználókat érdeklő információkhoz történő hozzájutás az egyes lapok közötti szövevényes és időben is változó kapcsolatok miatt általában nem egy előre eltervezhető folyamat. Az információhoz jutás egy adott weblaptól kiindulva különböző kapcsolatokon keresztül, több – akár tucatnyi, vagy sokkal több – lépés eredményeként lehetséges, de lehet sikertelen is. Sok esetben az egymást követő weblapokon olyan információkat találhatunk, amelyek érdekesebbnek tűnnek az eredetileg keresettnél, sőt az is gyakran előfordul, hogy az információkeresésnek konkrét cél nélkül vágunk neki. Mindez indokolja azt, hogy a World Wide Web lapjainak kötetlen olvasgatására a szörfölés, tallózás, illetve böngészés (browsing) kifejezések terjedtek el.

4 A böngészéshez mindenekelőtt egy böngésző program (browser) szükséges és természetesen szükség van az Interneten elérhető web-kiszolgálókra is, amelyek a keresett weblapokat tárolják, vagy állítják elő igény esetén. Az ügyfél-kiszolgáló (kliens-szerver) működésmódra épülő böngészés eredeti változatában egy technikailag rendkívül egyszerű – egymástól független lépésekből álló – folyamat, amelyet a könnyű megvalósíthatóság és a hatékony működés érdekében alakítottak ki. A következő diákon néhány elterjedt böngészőnek a belépéskor megjelenő képe látható.

5

6

7

8 A böngészés egy lépése legegyszerűbb esetben egy adott weblap megjelenítését foglalja magában, amelynek alapvető feltétele a lap "címének" ismerete. A weblap címe egy szabványos URL, amely magában foglalja a lapot tartalmazó web-kiszolgáló címét és azon belül a lap helyét és megnevezését. Ennek birtokában a böngésző program a TCP/IP protokoll segítségével kapcsolatot létesít a megfelelő web-kiszolgálóval, majd amennyiben az fogadókész, egy HTTP parancs formájában megkéri a keresett weblap letöltését. A web-kiszolgáló ezután megkeresi, vagy összeállítja a kért weblapot és szintén a HTTP protokoll szabályainak megfelelő módon, HTML formában elküldi a lapot a böngésző programnak. Ezt követően a kapcsolat lebontásra kerül, a web-kiszolgáló így felszabadul más felhasználók igényeinek kiszolgálására, a böngésző pedig megjeleníti a letöltött weblapot.

9 Mivel a böngésző program és a web-kiszolgáló között a kapcsolat minden alkalommal újra indul, a web- kiszolgáló semmit sem tud (semmit sem őriz meg) az adott felhasználóval korábban fennálló kapcsolatairól, még a legutolsó oldal letöltéséről sem. Korábban ez nem jelentett problémát, a World Wide Web egyre bővülő alkalmazási lehetőségeit azonban már esetenként korlátozza. Egy virtuális áruházban vásárolva így nem lenne lehetőségünk arra, hogy "kosarunkba" összegyűjthessük a kívánt árukat, majd a vásárlás végén egyben fizessünk. A megoldást az úgynevezett "süti" (cookie) jelenti.

10 A "süti" (cookie) egy kisméretű szöveges állomány, amelyben az adott web-kiszolgáló néhány – a rugalmasabb működést segítő, a korábbi kapcsolatokra vonatkozó – információt tárol a felhasználó számítógépén. Ez teszi lehetővé, hogy egy következő alkalommal a web-kiszolgáló képes legyen személyre szabott módon megjelenni, ebben tárolhatók például a "vásárolt áruk". A sütik – mint sok más lehetőség – felhasználhatók különböző, a felhasználó által nem kívánt célokra, például Internet-használati szokásainak feltérképezésére is. Emiatt a sütik alkalmazása letiltható, vagy egyenként engedélyeztethető, ugyanis ezeket valójában nem a web-kiszolgálók "tárolják" a felhasználó számítógépén, csak "kérik" tárolásukat és a további kapcsolatok során történő elküldésüket. Így a sütik "készítése" teljes egészében az adott böngésző program felügyelete alá tartozik.

11 A böngésző programok számára a letöltött weblapok megjelenítése nem feltétlenül egyszerű feladat. Mivel a HTML formátum folyamatos fejlesztésen megy át, sőt ahhoz az egyes szoftver-cégek is készítenek gyártóspecifikus kiegészítéseket, a gyakorlatban előfordulhat, hogy a böngésző a letöltött weblap néhány elemét, összetevőjét nem, vagy nem tökéletesen képes megjeleníteni. Emellett a weblapok multimédia-jellegű összetevőit általában csak különböző kiegészítő (úgynevezett beépülő, plug-in) programok segítségével, vagy más önálló programok (pld. Médialejátszó/Media Player) szolgáltatásainak igénybevételével lehet megjeleníteni. Amennyiben ezek nem állnak rendelkezésre, nem kerültek telepítésre, az adott összetevő nem játszható le.

12 Weblapok megtekintése alapvetően kétféle módon lehetséges: a lap címének ismeretében közvetlen letöltéssel, vagy egy másik weblapról az adott lapra mutató hivatkozást követve. Az első megoldás elsősorban a könnyen megjegyezhető, "beszélő" címek esetében alkalmazható és a legtöbb esetben csak a böngészés kiinduló pontját jelenti. Erre a célra mindenekelőtt a különböző intézmények, szervezetek, szolgáltatások, személyek, stb. honlapjai alkalmasak, amelyek megnevezése (címe) általában a – pld. stb. – formájú. Ezeket különböző forrásokból tudhatjuk meg, de ha ismerjük a keresett szervezet megnevezését – és a szer­vezetnek sikerült lefoglalnia a megfelelő domain-nevet – akár próba-szerencse alapon is eltalálhatjuk.

13 Egy weblap megtekintésének tehát egyik lehetősége a weblap címének megadása a böngésző erre a célra szolgáló mezőjében, majd a letöltés kezdeményezése az Enter billentyű lenyomásával. Ezt követően a böngésző megpróbálja felvenni a kapcsolatot a megfelelő web- kiszolgálóval és letölteni a keresett oldalt. A letöltés folyamata a böngésző állapotsorában általában nyomon követhető és ezalatt (amennyiben ilyen az adott böngészőben létezik) a Leállítás (Stop) gomb is aktívvá válik. A sikeres befejezést az állapotsorban egy üzenet jelzi és egyben a Leállítás gomb elérhetősége is megszűnik. Ha az adatátvitel sebessége, vagy a kiszolgáló leterheltsége miatt a lap megjelenítése nagyon lassú, a letöltés a Leállítás gombbal megszakítható és a címmező, vagy egy e célra szolgáló nyomógomb (pld. Frissítés, Újratöltés, Refresh, Reload) segítségével újra kezdeményezhető.

14 A weblapok megtekintésének másik lehetősége egy weblapon lévő kapcsolatra kattintás. A kapcsolatok mutathatnak egy másik weblapra, ugyanazon weblap egy másik részére (pontjára), illetve tetszőleges formátumú dokumentumra. Az első két esetben a kattintás után (általában) a böngésző dokumentum-ablakában megjelenik (letöltésre kerül) a másik weblap, vagy az adott weblap megjelölt része. A más formátumú (pld. Word, Excel, PowerPoint, stb.) dokumentumok megjelenítésére a böngésző program önmagában nem képes, de amennyiben a számítógépen rendelkezésre áll az adott formátumot ismerő alkalmazás, a dokumentum megtekinthető. A megfelelő alkalmazás hiányában csak a dokumentum letöltésére és a háttértáron történő mentésére van lehetőség

15 Egy hivatkozásra kattintva az új weblap nem minden esetben az előző weblapot váltja fel: a hivatkozás beállításától függően előfordulhat, hogy az új lap egy önálló böngésző ablakban jelenik meg. Ezt követően a két böngésző-ablak felváltva nézegethető, önállóan kezelhető. Ilyen megoldásra többek között akkor kerül sor, amikor az egyik ablak egy tartalomjegyzéket tartalmaz és a kiválasztott információ egy másik ablakban jelenik meg, lehetővé téve ezzel a tartalomjegyzék változatlan elérését, alkalmazását. Hasonló megoldással találkozhatunk összetett (keretekből felépülő) weblapok esetében is, ahol az egyik keret tartalmazza a tartalomjegyzéket, menürendszert és az itt található kapcsolatokra kattintva, a kiválasztott információk egy másik keretben jelennek meg.

16 Új böngésző ablak a kapcsolatoktól függetlenül is bármikor nyitható és abban tetszőleges weblap megjeleníthető. Ez lehetővé teszi, hogy egyidőben, egymást felváltva, vagy egymás mellé rendezve több weblapot is mód legyen olvasgatni. Ez szükséges lehet azért, mert a lapok tartalma egymással összefügg, egymást kiegészíti, vagy hasznos lehet azért, mert így egy időben több dokumentum – esetleg lassú – letöltése folyhat, csökkentve a kényszerű várakozás idejét. Továbbá egy weblap akkor is megnyitható egy új ablakban, ha a rá mutató hivatkozás egyébként ugyanabban az ablakban történő megnyitásra vezetne. Ehhez általában az adott kapcsolatra a jobb egérgombbal kattintva rendelkezésre áll egy megfelelő menüpont.

17 A böngésző programok nyilvántartják a korábban meglátogatott (letöltött) weblapok címét és ezzel megkönnyítik ezek újbóli megtekintését. A címlista a címmezőhöz kapcsolódó legördülő listában férhető hozzá, azonban ennek mérete általában korlátozott. A lista mellett két navigációs gomb (Vissza és Előre, Back és Forward) biztosítja a felkeresett weblapok közötti lépegetést. Emellett általában lehetőség van egy hosszabb időre visszatekintő lista, az úgynevezett Előzmények (History) kezelésére is, amely az előző napokban, hetekben meglátogatott hivatkozásokat tartalmazza. Ehhez megadható, hogy az előzmények megőrzésére hány napig kerüljön sor és mód van az előzmények listájának törlésére is.

18 A korábban letöltött weblapok a háttértáron egy átmeneti tárolóba (cache) kerülnek és amennyiben újból ugyanazt a lapot akarjuk megnézni, a böngésző a gyorsabb működés érdekében az átmeneti tárolóból tölti be a lap tartalmát. Az átmeneti tárolóhely mérete állítható, minél nagyobb helyet biztosítunk erre a célra, annál valószínűbb, hogy a korábban meglátogatott lapokat gyorsan, újabb letöltés nélkül tekinthetjük meg. Bár a böngészők általában ellenőrzik, hogy a tárolt lapok azóta módosultak-e, azonban az ellenőrzés nem mindig tökéletes. Így előfordulhat, hogy a megjelenő lap már nem egyezik meg a web-kiszolgálón rendelkezésre álló legfrissebb változattal. Ez a Frissítés gomb segítségével elkerülhető, alkalmazása esetén a lap utolsó változata újra letöltésre kerül.

19 A meglátogatott (megtekintett) weblapok címei a későbbi gyors elérés céljára általában egy önálló nyilvántartásban, hivatkozás-jegyzékben a felhasználó által közvetlenül hozzáférhető módon is rögzíthetők. A nyilvántartás a különböző böngészőkben eltérő megnevezéseket viselhet, lehet például Kedvencek, vagy Könyvjelzők (Favorites, Bookmarks). Egy adott weblap címének a nyilvántartásba történő felvétele külön parancs segítségével lehetséges, amelynek során megadható a lap nyilvántartásban szereplő megnevezése (e célra a böngésző az adott weblap címét ajánlja fel).

20 A nyilvántartásban szereplő weblap címek, hivatkozások általában többféle­képpen – egy e célra szolgáló menüponton keresztül, vagy önálló segédablakban – is elérhetők. A nyilvántartás elemei a felhasználói igényeknek megfelelően szabadon kezelhetők: törölhetők, átnevezhetők, sorrendbe rakhatók és csoportosíthatók. A csoportosításhoz általában kialakítható egy hierarchikus mappa-rendszer és ebben az egyes weblap címek ebben tetszőleges módon elhelyezhetők, áthelyezhetők.

21 KERESŐPROGRAMOK ÉS ALKALMAZÁSUK

22 Az Internet különböző szolgáltatásaihoz kapcsolódóan a felhasználóknak sokféle dolog megtalálására lehet szükségük. Ezek között talán a legfontosabb a felhasználó számára szükséges információkat tartalmazó weblapok keresése. Emellett szükség lehet többek között: - más felhasználók kapcsolatfelvételhez lényeges információinak ( cím, telefonszám, cím, stb.) megkeresésére; - szervezetek (intézmények, vállalatok, stb.) alapvető információinak keresésére; - vagy letölthető fájlok keresésére. Mindezt különböző keresőprogramok támogatják, amelyek közül a továbbiakban részletesebben csak a meghatározott információt tartalmazó weblapok keresését biztosító szolgáltatásokat mutatjuk be.

23 KERESŐPROGRAMOK ÉS MŰKÖDÉSÜK ALAPJAI

24 A World Wide Web-en rendelkezésre álló óriási mennyiségű és egyre növekvő információhalmazban megfelelő segítség nélkül ma már rendkívül nehéz, szinte lehetetlen megtalálni a szükséges információkat, pontosabban az ezeket az információkat tartalmazó oldalakat (weblapokat). Az információkeresés támogatására már a 90-es évek elején megjelentek különböző szolgáltatások, amelyek köre és funkcióik azóta is folyamatosan bővülnek. A rendelkezésre álló weblapok közül alapvetően kétféle módon – tematikus, vagy kulcsszavas kereséssel – választhatjuk ki, találhatjuk meg a számunkra szükséges információt tartalmazó lapot, vagy lapokat. A legnagyobb kereső szolgáltatások általában mind a tematikus, mind a kulcsszavas keresést biztosítják, sőt a más jellegű keresések köre is folyamatosan bővül.

25 A tematikus keresés (katalógus-rendszerű keresés) esetén a különböző weblapok témájuk szerint átfogó témakörökbe, azokon belül témacsoportokba, majd további szinteken egyre specializáltabb alcsoportokba kerülnek besorolásra. A tematikus keresést nyújtó szolgáltatások elsőként az átfogó témakörök listáját (pld. tudomány, kultúra, sport, szórakozás, stb.) jelenítik meg. Egy adott témakörre kattintva a kiválasztott témakör témacsoportjai jelennek meg, majd a keresés hasonlóképpen folytatható a különböző alcsoportokra is. A keresés legvégén az adott alcsoportba sorolt weblapokra mutató kapcsolatok listája található, de ilyenek már megjelenhetnek korábban is. Egy alcsoport katalógus-lapja vegyesen tartalmazhat további, részletesebb alcsoportokra és "valós" weblapokra mutató kapcsolatokat.

26 A kulcsszavas keresés (jellemző szavak, kifejezések alapján történő keresés) során meg kell adni – a kereső szolgáltatás által rendelkezésre bocsátott keresőmezőbe be kell írni – a keresett szót, szavakat, vagy kifejezéseket, vagyis a keresőkérdést. A keresés eredménye a keresőkérdésnek megfelelő weblapok (találatok) listája, amely általában az egyes lapok címét, tartalmának elejét, vagy rövid tartalmi kivonatát és más jellemzőket tartalmaz. A lapok (találatok) címe egyben kapcsolatként is működik, rákattintva az adott lap elérhető.

27 A különböző keresési lehetőségeket biztosító kereső szolgáltatások lényegében meghatározott számítógép(ek)en működő alkalmazások (Ezeket keresőgépeknek és keresőprogramoknak is nevezik.) és adatbázisok amelyek maguk is a World Wide Web formátumában és eszközeivel (vagyis böngésző programok segítségével) érhetők el, vehetők igénybe. A kereső szolgáltatások eredményeiket nem a világ weblapjainak a kérdés alapján történő végignézésére (hiszen ez kellő gyorsasággal nem lenne lehetséges és óriási hálózati forgalmat generálna), hanem az adatbázisaikban összegyűjtött és naprakészen tartott információkra alapozzák. A különböző szolgáltatásokhoz különböző adatbázisok tartoznak és ezek kezelése is eltérő módon történik.

28 A tematikus keresés adatbázisába (a katalógus- rendszerbe) történő bekerüléshez a weblap készítőjének az adott oldalt ajánlania, regisztráltatnia kell. A regisztrálás és ezzel a lap besorolása, beillesztése általában nem történik meg automatikusan, a lap tartalmát a kereső szolgáltatás szakemberei személyesen és különböző segédprogramok segítségével előzetesen felülvizsgálják. Ezek a segédprogramok például ellenőrizhetik egyes, a témakörhöz kapcsolódó kifejezések előfordulását.

29 A kulcsszavas kereséshez a kereső szolgáltatások az elérhető weblapokra vonat­kozó információkat egy index- adatbázisba rendezik. Az index lényegében egy hatalmas, szükség esetén bővülő szógyűjtemény, amely minden benne szereplő szóhoz tartalmazza azon weblapok listáját, amelyeken az adott szó előfordul. Az index naprakészen tartásához a kereső szolgáltatás speciális programjai meghatározott rendszer szerint folyamatosan olvassák végig a World Wide Web-en található weblapokat és gyűjtik ki belőle a szükséges információkat. A különböző kereső szolgáltatások különböző típusú adatokat töltenek le adatbázisukba. Általában mindegyik kereső letölti a lap címét és a lap – felhasználó számára nem látható – jellemzőit tartalmazó információkat (kulcsszavak, leírás, besorolás, stb.), valamint ugyancsak letöltésre kerül a lap szövege, vagy legalábbis annak nagy része.

30 Az indexelést végző programok (kereső "motorok", kereső robotok) az egyes lapokat tulajdonosaik kérésére, vagy önállóan, például más lapokról oda irányuló kapcsolatokat követve "keresik fel". A kereső robotok működését megegyezés szerinti szabályok befolyásolják. Ennek keretében a web-hely, illetve a weblapok tulajdonosa meghatározhatja, hogy mely lapok kerüljenek feldolgozásra és melyek nem. A web-helyek túlterhelésének elkerülése érdekében a kereső robotok az egyes helyekről weblapot csak adott időközönként (pld. percenként) kérnek le. Az egyes kereső szolgáltatások által alkalmazott kereső robotok és ezek működésmódja, valamint az indexelésbe bevont lapok köre általában eltérő, így természetesen a szolgáltatott eredmények is el fognak térni egymástól. Ha tehát egy keresés az egyik szolgáltatásnál nem vezet eredményre, érdemes egy másikkal is próbálkozni. Ezt ma már maguk a szolgáltatások is megkönnyítik azzal, hogy általában lehetőséget biztosítanak a számukra megadott keresőkérdés más szolgáltatás által történő végrehajtására.

31 Azon kereső szolgáltatások esetében, amelyek tematikus keresést is biztosítanak, általában lehetőség van egy adott kategórián (témakörön, témacsoporton, alcsoporton) belüli keresésre is. Ennek megfelelően lehet keresni egy adott kifejezést (pld. MIR) a csillagászattal kapcsolatos – vagyis az ebbe a kategóriába sorolt – lapokon. Hasonlóképpen a magyar kereső szolgáltatások esetében általában választani lehet aközött, hogy a keresés a "magyar web"-en, vagy a "teljes web-en" (vagyis a magyar weblapokat, vagy egy az összes weblapot indexelő adatbázisban) történjen.

32

33

34 (1) (2)

35 (1)

36 (2) (3)

37

38

39 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "BÖNGÉSZŐPROGRAMOK ÉS ALKALMAZÁSUK. A BÖNGÉSZÉS ALAPJAI."

Hasonló előadás


Google Hirdetések