Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

I. 8. A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A kép forrása: (Bevölkerung)http://www,dsw-online.de/diashow.html.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "I. 8. A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A kép forrása: (Bevölkerung)http://www,dsw-online.de/diashow.html."— Előadás másolata:

1 I. 8. A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A kép forrása: (Bevölkerung)http://www,dsw-online.de/diashow.html

2 I A vándorlás értelmezése és szabályszerűségei A kép forrása: (Bevölkerung)http://www,dsw-online.de/diashow.html

3 A vándorlás értelmezése és szabályszerűségei I. A vándorlás értelmezése és szabályszerűségei I. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 98 – 101. o. biológiai helyváltoztatásra → „Az ember mint biológiai lény egyik legfőbb sajátossága, hogy igényei és akarata szerint a térben helyváltoztatásra képes.” migráció ► migráció  a népesség vándormozgalma térbelimobilitás → „...az emberek együttes térbeli mozgása (mobilitása)...”

4 A vándorlás értelmezése és szabályszerűségei II. A vándorlás értelmezése és szabályszerűségei II. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 98 – 101. o. statisztikai értelmezés ► statisztikai értelmezés → „...az egyén úgy változtatja meg lakóhelyét ideiglenes, vagy állandó jelleggel, átlépiközigazgatásihatár hogy eközben átlépi települése (község, város, kerület) közigazgatási határát.” bevándorlásimigráció   bevándorlás [imigráció] → népesség beáramlása egy területre kivándorlásemigráció   kivándorlás [emigráció] → népesség távozása egy területről visszavándorlás   visszavándorlás → [tartós]visszatérés az eredeti lakhelyre  Libéria; Nyugat-Afrika: alapítva1847-ben az USA kormányának segítségével  emigrációs hullámok „visszavándorlásai”; 1956-ban emigrált magyarok 1990 után  város → falu politikai határok szerinti értelmezés ► politikai határok szerinti értelmezés [2] belső   belső [hazai] vándorlások → államhatár[ok] átlépése nélkül zajló népességmozgások külső   külső [nemzetközi] vándorlások → államhatár[ok] átlépésével járó népességmozgások

5 A vándorlás értelmezése és szabályszerűségei III. A vándorlás értelmezése és szabályszerűségei III. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 98 – 101. o. vándorlási egyenleg ► vándorlási egyenleg → „Egy adott földrajzi egységben egy adott időszak alatt…be- és kivándorlók különbözete.” imigránsemigráns  imigránsok száma – emigránsok száma vándorlási volumen ► vándorlási volumen → „A be- és kivándorlók együttes száma” → „…jelzi, hogy a terület mennyire érintett a migráció által.” → „A periférikusnak számító térségek vándorlási volumene általában elmarad a centrum térségek mögött.” mobilitás ► mobilitás hajlam → migrációs hajlam → „Az egyes társadalmak mobilitása … eltérő szintű. Általános szabályszerűségként elmondható, hogy a fejlettebb társadalmak térbeli mozgása intenzívebb, mivel egyrészt a fejlettebb műszaki infrastruktúra nagyobb távolságok gyors leküzdését teszi lehetővé, másrészt a szakképzett munkaerő térben is sokkal rugalmasabb, mint az elmaradott társadalmak alacsonyan kvalifikált munkaereje. Ugyanez a megállapítás a népesség kisebb csoportjaira nézve is igaz, azok a társadalmi rétegek mobilisak elsősorban, akik a társadalmi ranglétra magasabb fokán helyezkednek el, s akik anyagi helyzetüknél, ill. életkoruknál fogva megengedhetik maguknak, hogy helyüket a térben gyakrabban változtassák, egyúttal erre igényük mutatkozik.”

6 A vándorlási átmenet Z ELINSKY -féle modellje I. A vándorlási átmenet Z ELINSKY -féle modellje I. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 98 – 101. o. mobilitási átmenet modellje ► mobilitási átmenet modellje [1971] Z ELINSKY ► Z ELINSKY, Wilbur: The hypothesis of the mobility transition, Geographical review, 1971, 61. pp. 219 – 244. vándorlásirányaintenzitása szakaszai → „A vándorlás iránya és intenzitása, ill. a társadalmi-gazdasági fejlődés újkori szakaszai közötti összefüggést foglalja össze … a demográfiai átmenet analógiájára.”

7 A vándorlás intenzitása I. E V - T C T - T Pre-modern társadalom A vándorlási átmenet ZELINSKY-féle modellje I. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 100. o., 18. ábra. a mobilitási átmenet modellje I. ► a mobilitási átmenet modellje I. pre-modern társadalmak  pre-modern társadalmak → a vándorlások alárendelt szerepe → földműves agrártársadalmak mobilitás → „roppant” alacsony mobilitás → „röghözkötöttség”   falu/város [V-T]  alacsony   város/város [T-T]  alacsony   ingázás/cirkuláció [C]  jelentéktelen   kontinensközi [E]  elenyésző a mobilitási átmenet modellje I. ► a mobilitási átmenet modellje I. pre-modern társadalmak  pre-modern társadalmak → a vándorlások alárendelt szerepe → földműves agrártársadalmak mobilitás → „roppant” alacsony mobilitás → „röghözkötöttség”   falu/város [V-T]  alacsony   város/város [T-T]  alacsony   ingázás/cirkuláció [C]  jelentéktelen   kontinensközi [E]  elenyésző

8 A vándorlás intenzitása I.II. E V - T C T - T Pre-modern társadalom Korai átmeneti társadalom Átmeneti társadalmak A vándorlási átmenet ZELINSKY-féle modellje II. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 100. o., 18. ábra. a mobilitási átmenet modellje II. ► a mobilitási átmenet modellje II. átmeneti társadalmak I.  átmeneti társadalmak I.  korai átmeneti társadalom ipari forradalom → ipari forradalom demográfiai átmenet → demográfiai átmenet → túlnépesedés mobilitás → hirtelen megnövekvő mobilitás   falu/város [V-T]  magas   kontinensközi [E]  magas   város/város [T-T]  magas   ingázás/cirkuláció [C]  elenyésző a mobilitási átmenet modellje II. ► a mobilitási átmenet modellje II. átmeneti társadalmak I.  átmeneti társadalmak I.  korai átmeneti társadalom ipari forradalom → ipari forradalom demográfiai átmenet → demográfiai átmenet → túlnépesedés mobilitás → hirtelen megnövekvő mobilitás   falu/város [V-T]  magas   kontinensközi [E]  magas   város/város [T-T]  magas   ingázás/cirkuláció [C]  elenyésző

9 A vándorlás intenzitása I.II.III. E V - T C T - T Pre-modern társadalom Korai átmeneti társadalom Átmeneti társadalmak Kései átmeneti társadalom A vándorlási átmenet ZELINSKY-féle modellje III. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 100. o., 18. ábra. a mobilitási átmenet modellje III. ► a mobilitási átmenet modellje III. átmeneti társadalmak II.  átmeneti társadalmak II.  kései átmeneti társadalom nagy távolságú migráció → a nagy távolságú migráció üteme nem növekszik tovább → új vándorlási formák → városok közötti vándorlás → városokon belüli vándorlás → ingázás   város/város [T-T]  magas   falu/város [V-T]  magas   kontinensközi [E]  alacsony   ingázás/cirkuláció [C]  jelentős a mobilitási átmenet modellje III. ► a mobilitási átmenet modellje III. átmeneti társadalmak II.  átmeneti társadalmak II.  kései átmeneti társadalom nagy távolságú migráció → a nagy távolságú migráció üteme nem növekszik tovább → új vándorlási formák → városok közötti vándorlás → városokon belüli vándorlás → ingázás   város/város [T-T]  magas   falu/város [V-T]  magas   kontinensközi [E]  alacsony   ingázás/cirkuláció [C]  jelentős

10 A vándorlás intenzitása I.II.IV.III. E V - T C T - T Pre-modern társadalom Korai átmeneti társadalom Fejlett társadalom Átmeneti társadalmak Kései átmeneti társadalom A vándorlási átmenet ZELINSKY-féle modellje IV. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 100. o., 18. ábra. a mobilitási átmenet modellje IV. ► a mobilitási átmenet modellje IV. fejlett társadalmak  fejlett társadalmak migráció → a migráció szintje minden korábbinál magasabb → növekvő jólét → üdülés & turizmus   ingázás/cirkuláció [C]  magas   város/város [T-T]  magas   falu/város [V-T]  jelentéktelen   kontinensközi [E]  jelentéktelen a mobilitási átmenet modellje IV. ► a mobilitási átmenet modellje IV. fejlett társadalmak  fejlett társadalmak migráció → a migráció szintje minden korábbinál magasabb → növekvő jólét → üdülés & turizmus   ingázás/cirkuláció [C]  magas   város/város [T-T]  magas   falu/város [V-T]  jelentéktelen   kontinensközi [E]  jelentéktelen

11 A vándorlás intenzitása I.II.IV.III.V. E V - T C T - T Pre-modern társadalom Korai átmeneti társadalom Fejlett társadalom Átmeneti társadalmak Kései átmeneti társadalom Posztindusztriális társadalom A vándorlási átmenet ZELINSKY-féle modellje V. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 100. o., 18. ábra. a mobilitási átmenet modellje V. ► a mobilitási átmenet modellje V. posztindusztriális társadalom  posztindusztriális társadalom intenzitás → a vándorlások átlagos intenzitásának csökkenése → területi kiegyenlítődés → város-falu közti különbségek csökkenése → telekommunikáció fejlődése → távmunka   ingázás/cirkuláció [C]  magas   város/város [T-T]  magas   kontinensközi [E]  jelentéktelen   falu/város [V-T]  elenyésző a mobilitási átmenet modellje V. ► a mobilitási átmenet modellje V. posztindusztriális társadalom  posztindusztriális társadalom intenzitás → a vándorlások átlagos intenzitásának csökkenése → területi kiegyenlítődés → város-falu közti különbségek csökkenése → telekommunikáció fejlődése → távmunka   ingázás/cirkuláció [C]  magas   város/város [T-T]  magas   kontinensközi [E]  jelentéktelen   falu/város [V-T]  elenyésző

12 A vándorlás intenzitása I. E V - T C T - T Pre-modern társadalom A vándorlási átmenet ZELINSKY-féle modellje I. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 100. o., 18. ábra. a mobilitási átmenet modellje I. ► a mobilitási átmenet modellje I. pre-modern társadalmak  pre-modern társadalmak → a vándorlások alárendelt szerepe → földműves agrártársadalmak mobilitás → „roppant” alacsony mobilitás → „röghözkötöttség”   falu/város [V-T]  alacsony   város/város [T-T]  alacsony   ingázás/cirkuláció [C]  jelentéktelen   kontinensközi [E]  elenyésző a mobilitási átmenet modellje I. ► a mobilitási átmenet modellje I. pre-modern társadalmak  pre-modern társadalmak → a vándorlások alárendelt szerepe → földműves agrártársadalmak mobilitás → „roppant” alacsony mobilitás → „röghözkötöttség”   falu/város [V-T]  alacsony   város/város [T-T]  alacsony   ingázás/cirkuláció [C]  jelentéktelen   kontinensközi [E]  elenyésző

13 A vándorlás intenzitása I.II. E V - T C T - T Pre-modern társadalom Korai átmeneti társadalom Átmeneti társadalmak A vándorlási átmenet ZELINSKY-féle modellje II. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 100. o., 18. ábra. a mobilitási átmenet modellje II. ► a mobilitási átmenet modellje II. átmeneti társadalmak I.  átmeneti társadalmak I.  korai átmeneti társadalom ipari forradalom → ipari forradalom demográfiai átmenet → demográfiai átmenet → túlnépesedés mobilitás → hirtelen megnövekvő mobilitás   falu/város [V-T]  magas   kontinensközi [E]  magas   város/város [T-T]  magas   ingázás/cirkuláció [C]  elenyésző a mobilitási átmenet modellje II. ► a mobilitási átmenet modellje II. átmeneti társadalmak I.  átmeneti társadalmak I.  korai átmeneti társadalom ipari forradalom → ipari forradalom demográfiai átmenet → demográfiai átmenet → túlnépesedés mobilitás → hirtelen megnövekvő mobilitás   falu/város [V-T]  magas   kontinensközi [E]  magas   város/város [T-T]  magas   ingázás/cirkuláció [C]  elenyésző

14 A vándorlás intenzitása I.II.III. E V - T C T - T Pre-modern társadalom Korai átmeneti társadalom Átmeneti társadalmak Kései átmeneti társadalom A vándorlási átmenet ZELINSKY-féle modellje III. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 100. o., 18. ábra. a mobilitási átmenet modellje III. ► a mobilitási átmenet modellje III. átmeneti társadalmak II.  átmeneti társadalmak II.  kései átmeneti társadalom nagy távolságú migráció → a nagy távolságú migráció üteme nem növekszik tovább → új vándorlási formák → városok közötti vándorlás → városokon belüli vándorlás → ingázás   város/város [T-T]  magas   falu/város [V-T]  magas   kontinensközi [E]  alacsony   ingázás/cirkuláció [C]  jelentős a mobilitási átmenet modellje III. ► a mobilitási átmenet modellje III. átmeneti társadalmak II.  átmeneti társadalmak II.  kései átmeneti társadalom nagy távolságú migráció → a nagy távolságú migráció üteme nem növekszik tovább → új vándorlási formák → városok közötti vándorlás → városokon belüli vándorlás → ingázás   város/város [T-T]  magas   falu/város [V-T]  magas   kontinensközi [E]  alacsony   ingázás/cirkuláció [C]  jelentős

15 A vándorlás intenzitása I.II.IV.III. E V - T C T - T Pre-modern társadalom Korai átmeneti társadalom Fejlett társadalom Átmeneti társadalmak Kései átmeneti társadalom A vándorlási átmenet ZELINSKY-féle modellje IV. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 100. o., 18. ábra. a mobilitási átmenet modellje IV. ► a mobilitási átmenet modellje IV. fejlett társadalmak  fejlett társadalmak migráció → a migráció szintje minden korábbinál magasabb → növekvő jólét → üdülés & turizmus   ingázás/cirkuláció [C]  magas   város/város [T-T]  magas   falu/város [V-T]  jelentéktelen   kontinensközi [E]  jelentéktelen a mobilitási átmenet modellje IV. ► a mobilitási átmenet modellje IV. fejlett társadalmak  fejlett társadalmak migráció → a migráció szintje minden korábbinál magasabb → növekvő jólét → üdülés & turizmus   ingázás/cirkuláció [C]  magas   város/város [T-T]  magas   falu/város [V-T]  jelentéktelen   kontinensközi [E]  jelentéktelen

16 A vándorlás intenzitása I.II.IV.III.V. E V - T C T - T Pre-modern társadalom Korai átmeneti társadalom Fejlett társadalom Átmeneti társadalmak Kései átmeneti társadalom Posztindusztriális társadalom A vándorlási átmenet ZELINSKY-féle modellje V. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 100. o., 18. ábra. a mobilitási átmenet modellje V. ► a mobilitási átmenet modellje V. posztindusztriális társadalom  posztindusztriális társadalom intenzitás → a vándorlások átlagos intenzitásának csökkenése → területi kiegyenlítődés → város-falu közti különbségek csökkenése → telekommunikáció fejlődése → távmunka   ingázás/cirkuláció [C]  magas   város/város [T-T]  magas   kontinensközi [E]  jelentéktelen   falu/város [V-T]  elenyésző a mobilitási átmenet modellje V. ► a mobilitási átmenet modellje V. posztindusztriális társadalom  posztindusztriális társadalom intenzitás → a vándorlások átlagos intenzitásának csökkenése → területi kiegyenlítődés → város-falu közti különbségek csökkenése → telekommunikáció fejlődése → távmunka   ingázás/cirkuláció [C]  magas   város/város [T-T]  magas   kontinensközi [E]  jelentéktelen   falu/város [V-T]  elenyésző

17 A vándorlás intenzitása I.II.IV.III.V. E V - T C T - T Pre-modern társadalom Korai átmeneti társadalom Fejlett társadalom Átmeneti társadalmak Kései átmeneti társadalom Posztindusztriális társadalom A vándorlási átmenet ZELINSKY-féle modellje forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 100. o., 18. ábra.

18 A vándorlás intenzitása I.II.IV.III.V. E V - T C T - T Pre-modern társadalom Korai átmeneti társadalom Fejlett társadalom Átmeneti társadalmak Kései átmeneti társadalom Posztindusztriális társadalom A vándorlási átmenet Zelinsky-féle modellje forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 100. o., 18. ábra.

19 A vándorlási átmenet Z ELINSKY – féle modellje II. A vándorlási átmenet Z ELINSKY – féle modellje II. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 101. o. a Z ELINSKY - MODELL értékelése ► a Z ELINSKY - MODELL értékelése → „Természetesen a vándorlásért felelős valamennyi politikai, gazdasági stb. tényezőt képtelenség egyetlen modellbe belesűríteni, ezért a Z ELINSKY -modell is csak globális szinten, nagytérségekre vonatkoztatva állja meg a helyét.”  a modell tanulságai  → kiválóan alkalmas arra, „…hogy a Föld országait egy egységes fejlődési modellbe helyezzük bele.” nagytávolság  → „…rámutat, [hogy] míg az ipari modernizáció kezdetén a nagy távolságra irányuló (interregionális, országok-, ill. kontinensek közötti) mozgások uralkodtak, kistávolság addig a fejlődés előrehaladtával egyre inkább a kis távolságot áthidaló vándorlások válnak tipikussá a migráció egészén belül”

20 I A vándorlások kiváltó tényezői A kép forrása: (Bevölkerung)http://www,dsw-online.de/diashow.html

21 A vándorlások kiváltó tényezői I. A vándorlások kiváltó tényezői I. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 101 – 102. o. a vándorlások kiváltó tényezői ► a vándorlások kiváltó tényezői [4] természeti okok   természeti okok gazdasági okok   gazdasági okok politikai vallási okok   politikai & vallási okok társadalmi okok   társadalmi okok összetettek  A nagyarányú, nagy tömegű és jelentékeny következményekkel járó népességmozgások kiváltó okai általában összetettek – több tényező együttes, legtöbbször egymást fölerősítő hatására vezethetők vissza.

22 A vándorlások kiváltó tényezői II. A vándorlások kiváltó tényezői II. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 101 – 102. o. a vándorlások kiváltó tényezői ► a vándorlások kiváltó tényezői [4] természeti okok   természeti okok → természeti katasztrófák [aszály, elsivatagosodás; termőtalaj-degradáció & erózió; élelmiszerhiány; árvizek, földrengések, vulkánkitörések, stb.] → ásványkincs-felfedezések [„aranylázak”; kőolaj] → ásványkincs-telepek kimerülése

23 A vándorlások kiváltó tényezői III. A vándorlások kiváltó tényezői III. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 101 – 102. o. a vándorlások kiváltó tényezői ► a vándorlások kiváltó tényezői [4] gazdasági okok   gazdasági okok munkaerőpiac → munkaerőpiac változásai → a termelés területi szerkezetének & népességeloszlás egyenetlenségei → gazdasági fejlettség eltérő szintjei → kivándorlás a fejletlen / leszakadó / elmaradott területekről → bevándorlás a fejlett / fejlődő / fejlesztett térségekbe

24 A vándorlások kiváltó tényezői IV. A vándorlások kiváltó tényezői IV. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 101 – 102. o. a vándorlások kiváltó tényezői ► a vándorlások kiváltó tényezői [4] politikai vallási okok   politikai & vallási okok  kényszermigráció [(polgár)háborúk, népirtások, kitelepítések, lakosságcserék] ellenérekényszerül → „…az egyén szándéka ellenére kényszerül vándorolni,… menekülni.”  exodusok [letelepedési célú „kivonulások” a („többségi”) társadalomból] → elnyomás [politikai, jogi, társadalmi (vallási/etnikai/szociális), gazdasági] → hátrányos megkülönböztetés [diszkrimináció]

25 A vándorlások kiváltó tényezői III. A vándorlások kiváltó tényezői III. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 101 – 102. o. a vándorlások kiváltó tényezői ► a vándorlások kiváltó tényezői [4] társadalmi okok   társadalmi okok → egyéni életciklus korszak-váltásai → társadalmi pozíció változásai → pihenés / rekreáció / turizmus

26

27 I A vándorlások típusai A kép forrása: (Bevölkerung)http://www,dsw-online.de/diashow.html

28 A vándorlások tipizálása I. A vándorlások tipizálása I. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 102 – 107. o. a vándorlások tipizálása I. ► a vándorlások tipizálása I. R AVENSTEIN → R AVENSTEIN : The Laws of Migration, 1885/89  fő rendezőelv: leküzdött távolság  → helyi vándorlás  → kis távolságú vándorlás  → nagy távolságú vándorlás  kivitelezés időbeli rendje szerint  → többlépcsős vándorlás  → ideiglenes vándorlás

29 B RUEGHEL : Zarándoklat a Kálváriára, 1564.

30 A vándorlások tipizálása II. A vándorlások tipizálása II. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 102 – 107. o. a vándorlások tipizálása II. ► a vándorlások tipizálása II. [3] jelleg   jelleg [2]   önkéntes vándorlások   kényszervándorlások földrajzi távolság   földrajzi távolság [2/3] nemzetközi   nemzetközi migráció kontinensközötti   kontinensek közötti [interkontinentális] [3]  → prehisztorikus vándormozgalmak  → népvándorlások  → nagy földrajzi felfedezések utáni vándorlások országközötti   országok közötti belföldi   belföldi migráció országbelüli   országon belüli [2] interregionális  → interregionális intraregionális  → intraregionális időtartam   időtartam [3]   állandó [→ letelepedés]   ideiglenes   periodikus

31 A vándorlások típusai I. A vándorlások típusai I. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 102 – 107. o. a vándorlások típusai jelleg szerint ► a vándorlások típusai jelleg szerint [2] önkéntes vándorlások   önkéntes vándorlások  gazdasági okokból bekövetkező vándorlások többsége ingázókvendégmunkások  ingázók; vendégmunkások  társadalmi okokból bekövetkező vándorlások [„...túlnyomó többsége”] B ROWN ► B ROWN [1983]: The structure of motives for moving. Environment & Planning.  → lakásváltoztatás  → munkahelyváltoztatás  → családi életciklusban bekövetkezett változás kényszervándorlások   kényszervándorlások  politikai tényezők hatására bekövetkező vándorlások hugenották  hugenották üldözése [protestáns felekezet a XVII. századi Franciaországban] németek  németek kitelepítése Kelet-Közép-Európából, 1945 után [„kollektív bűnösség” elve]  természeti tényezők hatására bekövetkező vándorlások  gazdasági tényezők hatására bekövetkező vándorlások 1,4millió  1845 – 1847: írországi „burgonyavész” [1847 – 1854: ~ 1,4 millió kivándorló] rabszolgák  amerikai ültetvényekre hurcolt afrikai, fekete rabszolgák

32 A vándorlások típusai II. A vándorlások típusai II. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 102 – 107. o. a vándorlások típusai földrajzi távolság szerint ► a vándorlások típusai földrajzi távolság szerint [3] kontinensek közötti   kontinensek közötti [3] prehisztorikus  → prehisztorikus vándormozgalmak  Észak-Ázsia → Észak-Amerika [Bering-szoros; földhíd a pleisztocén eljegesedés idején]  Délkelet-Ázsia → Ausztrália népvándorlások  → népvándorlások  Közép-Ázsia → Európa [Kr. u. V. sz. – IX. sz.] → nomád [félnomád] nagyállattartó népek megnövekedett legelőigénye → fajlagos túlnépesedés nagy földrajzi felfedezéseket követő vándorlások  → nagy földrajzi felfedezéseket követő vándorlások [1492 →] → a fő kibocsátó kontinens Európa millió → 1820 – 1970: 70 millió emigráns [→ Amerika / → Ausztrália / → Afrika] ,1millió4,3millió  Írország; 1841 – 1951: 8,1 millió fő → 4,3 millió fő → tengerentúli kivándorlás földrajzi terjedése a XIX. században keletnyugat → ipari forradalom & demográfiai átmenet: kelet → nyugat  XIX. sz. eleje: angolok / írek / skótok  XIX. sz. közepe: németek / skandináviaiak / olaszok  XIX. sz. vége: kelet-európaiak XIXbrit  indiaiak bevándorlása a XIX. sz. közepétől a kelet- & dél-afrikai brit gyarmatokra rabszolga kereskedelem 1520  rabszolga kereskedelem [1520 →] 15 millió → kontinensközi kényszervándorlás [Afrika → Amerika ]: ~ 15 millió fő;

33 Kontinensek közötti vándorlás Kontinensek közötti vándorlás forrás: HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 157. o., ábra a földrészek közötti vándorlás sodorvonalai ► a földrészek közötti vándorlás sodorvonalai [XVI. sz. →]   Európa → Észak-Amerika   Dél-Európa → Latin-Amerika   Nagy-Britannia → Afrika & Ausztrália   Nyugat-Afrika → Amerika [rabszolgák]   Indiai & Kínai telepesek [kereskedelem]   [európai] Oroszország → Távol-Kelet a földrészek közötti vándorlás sodorvonalai ► a földrészek közötti vándorlás sodorvonalai [XVI. sz. →]   Európa → Észak-Amerika   Dél-Európa → Latin-Amerika   Nagy-Britannia → Afrika & Ausztrália   Nyugat-Afrika → Amerika [rabszolgák]   Indiai & Kínai telepesek [kereskedelem]   [európai] Oroszország → Távol-Kelet  W OYTINSKY, W. S. & E. S.: World Population and Production, New York, 1953, 27. ábra, 68. p.

34 Kontinensek közötti vándorlás Kontinensek közötti vándorlás forrás: HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 157. o., ábra a földrészek közötti vándorlás sodorvonalai ► a földrészek közötti vándorlás sodorvonalai [XVI. sz. →]    Európa → Észak-Amerika    Dél-Európa → Latin-Amerika    Nagy-Britannia → Afrika & Ausztrália    Nyugat-Afrika → Amerika [rabszolgák]     Indiai & Kínai telepesek [kereskedelem]    [európai] Oroszország → Távol-Kelet a földrészek közötti vándorlás sodorvonalai ► a földrészek közötti vándorlás sodorvonalai [XVI. sz. →]    Európa → Észak-Amerika    Dél-Európa → Latin-Amerika    Nagy-Britannia → Afrika & Ausztrália    Nyugat-Afrika → Amerika [rabszolgák]     Indiai & Kínai telepesek [kereskedelem]    [európai] Oroszország → Távol-Kelet  W OITINSKY, W. S. & E. S.: World Population and Production, New York, 1953, 27. ábra, 68. p.       

35 A vándorlások típusai III. A vándorlások típusai III. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 102 – 107. o. a vándorlások típusai földrajzi távolság szerint ► a vándorlások típusai földrajzi távolság szerint [3] országok közötti   országok közötti → kisebb távolságok, mint a kontinensek közti vándorlások esetén  kényszervándorlások országhatárok  → országhatárok megváltozása  az I. világháború utáni területveszteségek nyomán Magyarországra menekültek 15millió  India függetlenné válása után, India & Pakisztán között: ~15 millió fő [1947] „tisztogatások”  → etnikai „tisztogatások” német  németek kitelepítése Kelet- & Közép-Európából a II. világháború után  csehszlovák-magyar „lakosságcsere” [1945 – 1948]  Jugoszlávia szétesése után [~1990→] a délszláv-térségben  önkéntes vándorlások → gazdasági fejlettségbeli különbségek

36 A németek kitelepítése Köztes-Európából, 1945 – 1952 forrás: PÁNDI Lajos.: Köztes-Európa 1763 – Térképgyűjtemény, Budapest, 1997, 100. o., 235. ábra.

37 A vándorlások típusai IV. A vándorlások típusai IV. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 102 – 107. o. a vándorlások típusai földrajzi távolság szerint ► a vándorlások típusai földrajzi távolság szerint [3] nemzetközivándorlás I. ► nemzetközi vándorlás I. kontinensek közötti migráció  kontinensek közötti migráció országok közötti migráció  országok közötti migráció → „A nemzetközi vándorlás iránya, intenzitása és mozgatórugója az 1950-es évektől kezdve kardinális átalakuláson ment keresztül. …A nemzetközi vándorlások fő mozgatórugójává napjainkra a gazdasági fejlettségbeli különbség vált, amelynek eredményeként korábban soha nem látott tömegek kelnek útra az elmaradott térségekből a fejlett országok felé.”

38

39

40 A nemzetközi migránsok célterületei [~ 2000] A nemzetközi migránsok célterületei [~ 2000] forrás: Human Development Report 2009, map 2.1., 24. p.

41 Az egyes országok migrációs mérlege[~ 2008] Az egyes országok migrációs mérlege[~ 2008] forrás: Wikipédia [!!!]

42 A vándorlások típusai V. A vándorlások típusai V. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 102 – 107. o. a vándorlások típusai földrajzi távolság szerint ► a vándorlások típusai földrajzi távolság szerint [3] nemzetközivándorlás II. ► nemzetközi vándorlás II. befogadó  befogadó országok & térségek USAAusztráliaKanada   USA / Ausztrália / Kanada → „Az elmúlt öt évtizedben a Földön számszerűleg a legtöbb bevándorlót három ország fogadta be, … ma is ezen országok állnak a nemzetközi vándorlási statisztikák élén.”  USA [1950 – 60 (átlag)]: ~ fő/év [Európa: > 50 %:]  USA [1980 → (átlag)]: ~ fő/év [Európa: ~ 10 %; Latin-Amerika & Ázsia] Nyugat-Európa   Nyugat-Európa → „A bevándorlás különösen az Európai Unió gazdagabb tagjait érinti…” → 1960 – 70: arabok [Észak-Afrika] & törökök → 1990→ : Fekete-Afrika [Nigéria; Ghána; Etiópia] & Ázsia [India; Pakisztán; Sri Lanka] fejlődő világbeli gócpontok   fejlődő világbeli gócpontok → viszonylagos gazdasági prosperitás & politikai stabilitás  Latin-Amerika: Venezuela; Argentína; Chile  Ázsia: Öböl-menti „olajállamok”; Szingapúr, Tajvan  Izrael [1947→]  Afrika: Dél-Afrikai Köztársaság; Elefántcsontpart; Kenya

43 A vándorlások típusai VI. A vándorlások típusai VI. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 102 – 107. o. a vándorlások típusai földrajzi távolság szerint ► a vándorlások típusai földrajzi távolság szerint [3] nemzetközivándorlás III. ► nemzetközi vándorlás III. kibocsátó  kibocsátó országok & térségek Ázsia   Ázsia → Kína → India → Pakisztán → Fülöp-szigetek Mexikó   Mexikó 150 ezer → 1980-as évek óta: ~ 150 ezer fő/év [jelentős részük illegális bevándorló] millió 9,1millió → spanyol ajkú amerikaiak [USA; „latinos”]: ~30 – 35 millió fő [→1970: 9,1 millió fő] Latin-Amerika   Latin-Amerika → fő célpont : USA

44 Ázsia Afrika Európa Észak-Amerika Latin-Amerika Óceánia kivándorlók: Ázsia35,491,0715,699,570,351,2927,25 Afrika3,1013,187,251,240,060,2211,87 Európa8,531,3431,528,221,332,4421,86 Észak-Amerika0,530,080,841,300,750,132,33 Latin-Amerika1,650,303,1319,723,540,1324,93 Óceánia0,140,020,310,350,010,730,83 összes bevándorló: 13,952,8127,2239,12,54,21- A nemzetközi migránsok eredete & célterületei [~ 2000; millió fő] A nemzetközi migránsok eredete & célterületei [~ 2000; millió fő] forrás: Human Development Report 2009, map 2.1., 24. p. célterület eredet belső migráció

45 Ázsia Afrika Európa Észak-Amerika Latin-Amerika Óceánia kivándorlók: kontinensek migrációs egyenlege Ázsia35,491,0715,699,570,351,2927,25-13,30 Afrika3,1013,187,251,240,060,2211,87-9,06 Európa8,531,3431,528,221,332,4421,865,36 Észak-Amerika0,530,080,841,300,750,132,3336,77 Latin-Amerika1,650,303,1319,723,540,1324,93-22,43 Óceánia0,140,020,310,350,010,730,833,38 összes bevándorló: 13,952,8127,2239,102,504,21- A nemzetközi migránsok eredete & célterületei [~ 2000; millió fő] A nemzetközi migránsok eredete & célterületei [~ 2000; millió fő] forrás: Human Development Report 2009, map 2.1., 24. p. célterület eredet belső migráció

46 Ázsia Afrika Európa Észak-Amerika Latin-Amerika Óceánia kivándorlók: kontinensek migrációs egyenlege Ázsia35,491,0715,699,570,351,2927,25-13,30 Afrika3,1013,187,251,240,060,2211,87-9,06 Európa8,531,3431,528,221,332,4421,865,36 Észak-Amerika0,530,080,841,300,750,132,3336,77 Latin-Amerika1,650,303,1319,723,540,1324,93-22,43 Óceánia0,140,020,310,350,010,730,833,38 összes bevándorló: 13,952,8127,2239,102,504,21- A nemzetközi migránsok eredete & célterületei [~ 2000; millió fő] A nemzetközi migránsok eredete & célterületei [~ 2000; millió fő] forrás: Human Development Report 2009, map 2.1., 24. p. célterület eredet belső migráció

47 A nemzetközi migránsok regionális eloszlása, 1960 – 2010 A nemzetközi migránsok regionális eloszlása, 1960 – 2010 forrás: Human Development Report 2009, table 2.1, 30. p Az összes migránsA népesség %-a Az összes migránsA népesség %-a [millió fő][%][%] [%][%] Afrika9,212,43,219,310,21,9 Észak-Amerika13,618,46,750,026,614,2 Latin-Amerika6,28,32,87,54,01,3 Ázsia28,538,41,755,629,61,4 Öböl-államok *0,20,34,615,18,038,6 Európa14,519,63,549,626,49,7 Óceánia2,12,913,56,03,216,8 Világ ** 74,11002,7188,01002,8 * Öböl-államok; GCC states [Gulf Cooperation Council]: Bahrain; Kuwait; Qatar; Oman; Saudi Arabia; United Arab Emirates. nélkül ** A volt Szovjetunió & Csehszlovákia nélkül!

48 A vándorlások típusai VII. A vándorlások típusai VII. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 102 – 107. o. a vándorlások típusai földrajzi távolság szerint ► a vándorlások típusai földrajzi távolság szerint [3] nemzetközivándorlás IV. ► nemzetközi vándorlás IV. brain-drain  brain-drain [„agyelszívás”] → „…a fejlett országok a fejletlen térségek legmagasabban képzett, legtehetségesebb szakembereit, tudósait vonzzák, csábítják magukhoz.” → gyakran ideiglenes vándorlásként indul  II. világháború után: Nyugat-Európa → USA  1990 után: Kelet-Európa → Nyugat-Európa; USA  1990 után: határon túli magyarlakta térségek → Magyarország

49 A vándorlások típusai VIII. A vándorlások típusai VIII. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 102 – 107. o. a vándorlások típusai földrajzi távolság szerint ► a vándorlások típusai földrajzi távolság szerint [3] országon belüli I.   országon belüli I.   a gazdaság egyenlőtlen területi fejlődése nyomán szívóhatása → iparosodott területek szívóhatása az agrárterületekre → fejlett szolgáltató szektor & magas bérek & alacsony munkanélküliség   országon belüli kényszervándorlások → deportációk [kényszerkitelepítések; kitiltások]  csehszlovákiai magyarok: ; az elűzött németek helyére [„munkakötelezettség”]  délszlávok kitelepítése a déli határövezetből Hortobágyra; ‘50-es évek [„katonapolitika”]  ‘50-es évek: „reakciós (osztályidegen) elemek” kitelepítése a fővárosból [„osztályharc”] → száműzetések [büntetés-végrehajtás; esetenként politikai okok]  Oroszország: Szibéria → kényszermunka-táborok  Szovjetunió: GULAG  Recsk, 1950-es évek, Magyarország

50 A vándorlások típusai IX. A vándorlások típusai IX. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 102 – 107. o. a vándorlások típusai földrajzi távolság szerint ► a vándorlások típusai földrajzi távolság szerint [3] országon belüli II.   országon belüli II. → országon belüli migráció csoportosítása távolság szerint [2] interregionális   interregionális vándorlás → nagyobb térségek/régiók közötti migráció intraregionális   intraregionális vándorlások [4] rurális  → rurális vándorlások [falvak között] falu  → falu→város: urbanizáció I. szakasza [városrobbanás; agglomerálódás] városfalu  → város→falu: urbanizáció II. szakasza [szuburbanizáció] városváros  → város→város: magasabb hierarchiaszintű településekre

51 A vándorlások típusai III. A vándorlások típusai III. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 102 – 107. o. a vándorlások típusai időtartam szerint ► a vándorlások típusai időtartam szerint [3] állandó   állandó → korábbi lakóhely végleges elhagyása; letelepedés  nagy távolságú vándorlások ideiglenes   ideiglenes → a migráns nem mond le állandó lakóhelyéről → tevékenységhez kötött → képzés; munkavégzés; továbbképzés; (katonai) szolgálat; gyógykezelés; szabadidő stb. → többnyire nagyvárosok felé irányul periodikus   periodikus → rendszeres ritmusú ideiglenes vándorlás ingázás → rendszeres időközű vándorlás  ingázás → „... a társadalmi-gazdasági fejlettség bizonyos szintjén szükségszerűen megnövekszik.”  Magyarország, : „... a gazdaság és a népesség fejlődése közti területi egyensúly...” felborulása → nagy-távolságú ingázás: Kelet-Magyarország → főváros [tömegközlekedés; vasút] → ~1980: „...az ipari fejlődés kifulladása révén...” az ingázás szintje „némileg” csökkent → 1989/90→ hirtelen visszaszorulás [gazdasági szerkezet-átalakulás] → ~1990: új; kis távolságú ingázás [nagyvárosok környéke; szuburbanizáció]; személygépkocsi-forgalom → az ingázás társadalmi-gazdasági hatásai [  „...inkább negatívnak... ítélhetők.”] → nagyszámú közlekedési eszköz lekötése; zsúfoltság → társadalmi hatások: az időszűkéből fakadó személyes, családi konfliktusok; elszakadás a helyi közösségektől, stb. vendégmunkások → vendégmunkások → periodikus, de nem rendszeres időközönkénti vándorlás → alacsony képzettséget igénylő munkák → szezonális, idényjellegű „terménybetakarítók” a mezőgazdaságban [kávé-, gyapot-; narancs-, szőlő-ültetvények, stb.]

52 I Vándorlási modellek A kép forrása: (Bevölkerung)http://www,dsw-online.de/diashow.html

53 Vándorlási modellek I. Vándorlási modellek I. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 107 – 110. o. vándorlási modellek ► vándorlási modellek mozgást kiváltó okok  mozgást kiváltó okok mechanizmus → „A földrajzi szabályszerűségek mellett a vándorlások mechanizmusában, lefolyásában is bizonyos szabályszerűségek figyelhetők meg. Csakhogy amíg a térbeli szabályszerűségek vizsgálatánál a népességföldrajz »nagy tömegek« statisztikai adatokkal kimutatható mozgására koncentrál, összefüggései addig a vándorlások ok-okozati összefüggéseinek leírásához egyén az egyén viselkedését, mozgást kiváltó okokat a mozgást kiváltó okokat kell feltárni és megismerni.”

54 Vándorlási modellek II. Vándorlási modellek II. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 107 – 110. o. vándorlási modellek ► vándorlási modellek vándorlások lefolyásának szabályszerűségei  vándorlások lefolyásának szabályszerűségei mozgást kiváltó okok feltárása  mozgást kiváltó okok feltárása

55 Vándorlási modellek III. Vándorlási modellek III. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 107 – 110. o. R AVENSTEIN vándorlási modellje ► R AVENSTEIN vándorlási modellje R AVENSTEIN → R AVENSTEIN : The Laws of Migration, 1885/89 → az ipari forradalom által kiváltott viharos vándorlási hullámok megfigyelése migráció  a migráció néhány általános szabályszerűsége [11] → „A vándorlók többsége csak kis távolságot küzd le.” → „A vándorlás igen gyakran több lépcsőben megy végbe.” → „A nagy távolságokra vándorlók előnyben részesítik a nagy ipari és kereskedelmi központokat.” → „Minden vándorlási hullámhoz tartozik egy ellentétes irányú vándorlás is.” → „A falusi népesség nagyobb arányban vesz részt a vándorlási folyamatban, mint a városi.” → „A nők inkább kisebb távolságra vándorolnak, ezzel szemben a férfiak között gyakoribb a nagy távolságú (gyakran tengerentúli) vándorlás.” → „A legtöbb vándorló egyedülálló felnőtt, míg a családok jóval kevesebbet vándorolnak.” → „A városok gyorsabban növekednek a vándorlási nyereség, mint a természetes szaporodás révén.” → „A vándorlási volumen az iparosítás előrehaladtával és a közlekedési feltételek javulásával fokozatosan növekszik.” → „A legjelentősebb vándorlási hullámok a falusi térségekből a városokba irányulnak.” → „A vándorlást kiváltó legfontosabb okok a gazdasági tényezők között keresendők.”

56 Vándorlási modellek IV. Vándorlási modellek IV. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 107 – 110. o. vándorlási modellek alapfeltételei ► vándorlási modellek alapfeltételei dinamiká   a vándorlások dinamikájának magyarázata távolság → kiindulási- & célterület közötti távolság gravitációs modellek  gravitációs modellek ok-okozatiösszefüggés   a vándorlások ok-okozati összefüggéseinek feltárása társadalmi-gazdaságihelyzete → kiindulási- & célterület társadalmi-gazdasági helyzete push-pullmodellek  push-pull [determinista] modellek döntés   a vándorlással kapcsolatos egyéni döntések megértése viselkedés → egyéni viselkedés függvénye behavioristamodellek  behaviorista modellek szubjektívobjektívtényezők   a vándorlást előidéző szubjektív és objektív tényezők megismerése kényszerek → felismert kényszerek függvénye kényszer-modellek  kényszer-modellek

57 Vándorlási modellek V. Vándorlási modellek V. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 107 – 110. o. vándorlási modellek ► vándorlási modellek [4] gravitációs   gravitációs modell push – pull   push – pull modell viselkedésorientált behaviorista   viselkedésorientált modell [behaviorista] kényszer   kényszer-modell

58 Vándorlási modellek V. Vándorlási modellek V. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 107 – 110. o. gravitációsmodell ► gravitációs modell tömegvonzás → a newtoni tömegvonzás analógiája → „... két földrajzi hely között intenzitása a vándorlás intenzitása tömegegyenes a két hely tömegével egyenes arányban, távolságfordított a közöttük lévő távolsággal fordított arányban növekszik.”  képlet Mmigrációintenzitásai j → M ij : a migráció intenzitása i & j földrajzi hely között PPtömege → P i & P j : a két hely tömege dtávolság → d ij : a két hely közötti távolság k → k: a vizsgálat jellegétől függő arányossági tényező → a „tömeg” lehetséges értelmezései  népességszám  munkahelyek száma → a „távolság” lehetséges értelmezései  fizikai [földrajzi térbeli] távolság [m v. km]  kulturális/pszichológiai „távolság” [iskolázottsági mutatók/ vallási-etnikai összetétel, stb.]  társadalmi „távolság” [társadalmi-gazdasági „fejlettség”] → „A modell ereje és gyengesége is egyszerűségében rejlik.” → „...nem veszi figyelembe a vándorlást elősegítő & hátráltató tényezőket... a vándorlás irányá [t], időbeli változásai [t] ”

59 Vándorlási modellek VI. Vándorlási modellek VI. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 107 – 110. o. push-pull modell ► push-pull modell L EE → L EE, E. S.: A theory of migration. Demography, 1966, 3: pp döntés → a vándorlással kapcsolatos döntés[eke]t meghatározó [determináló] tényezők [4] → „A vándorlás bekövetkeztében ezen faktorok száma és erőssége a meghatározó.” pushtaszító   push-faktorok [taszító tényezők] → a vándorlót kibocsátó & befogadó helyen  megfelelő munkahelyek hiánya;  alacsony bérek;  környezet rossz állapota / környezetszennyezés stb. pullvonzó   pull-faktorok [vonzó tényezők] → a vándorlót kibocsátó & befogadó helyen  alacsony megélhetési költségek;  változatos & harmonikus környezet;  kellemes éghajlat stb. hátráltató   hátráltató tényezők között → a kibocsátó & befogadó hely között → akadályozhatják a migrációt  földrajzi távolság;  bevándorlási törvények & adminisztratív korlátok;  eltérő nyelvek / kulturális távolság;  hazaszeretet személyi   személyi tényezők → elősegíthetik a migrációt  életkor;  családi állapot;  iskolázottság / nyelvtudás, stb. kiindulási hely célterületcélterület  elsivatagosodás éhínség/aszály politikai üldöztetés / háború rabszolgaság/kényszermunka szegényes orvosi ellátás vagyonvesztés természeti csapások halálos fenyegetések politikai-/vallásszabadság hiánya szegényes lakásviszonyok / házasodási lehetőségek földbirtok/-bérlet problémák erőszakoskodás jobb házasodási lehetőségek oktatás politikai-/vallásszabadság biztonság jobb orvosi ellátás K OVÁCS forrás: K OVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 109. o., 19. ábra.; [Human migration]

60 Vándorlási modellek VII. Vándorlási modellek VII. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 107 – 110. o. viselkedésorientált behavioristamodell ► viselkedésorientált [behaviorista] modell behaviorista → 1970 – 80: behaviorista földrajz [USA] egyén → kiindulópont: „...a vándorlás mindig az egyén döntésének eredménye...” elégedetlenség → elsődleges kiváltó ok: elégedetlenség → az elégedetlenség okainak csoportosítása [2] lakáslakókörülmények   lakással & lakókörülményekkel kapcsolatos tényezők  szomszédok;  felszereltség/kényelem;  lakásméret / szobaszám, stb. munkaképzésszabadidőtöltés   munka / képzés / szabadidőtöltés körülményei egyéni akciótér ► egyéni akciótér → az egyén otthonához „közeli” tér → „jobb helyek” keresésének első köre → „... térben fokozatosan távolodva keres új helyet.” kisebb → „A lakással kapcsolatos vándorlások inkább kisebb távolságot, nagyobb míg a munkával, tanulással, szabadidőtöltéssel kapcsolatos vándorlások nagyobb távolságot hidalnak át.” a modell értékelése ► a modell értékelése mikrogeográfiai → „A modell az egyén szintjén, mikrogeográfiai léptékben kiválóan alkalmazható a vándorlások jobb megértéséhez, léptékű ugyanakkor a nagyobb léptékű... vándorlások modellezésére kevésbé alkalmas.”

61 Vándorlási modellek VIII. Vándorlási modellek VIII. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 107 – 110. o. kényszermodell ► kényszer modell → rokonítható a behaviorista modellel egyénkényszerítő tényezőkkorlátozott → kiindulópont: „...az egyén döntési szabadsága a különböző – részben tőle független kényszerítő tényezőknek köszönhetően nagymértékben korlátozott. kényszerítő tényezők ► kényszerítő tényezők [2] személyes korlátok   személyes korlátok  pénzhiány;  ismerethiány, stb. külső /objektív tényezők   külső /objektív tényezők  adminisztratív korlátozások;  lakáspiac működési mechanizmusa, stb. vándorlásegyütteseredője → „A vándorlás bekövetkezte ezen kényszerítő tényezők együttes eredőjeként fogható fel.”

62


Letölteni ppt "I. 8. A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A kép forrása: (Bevölkerung)http://www,dsw-online.de/diashow.html."

Hasonló előadás


Google Hirdetések