Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Teremtés vagy evolúció? Zamfir Korinna. Teremtés vs. evolúció - Welt der Wunder „Ijesztő, hogy Németországban a megkérdezettek 73 %-a még hisz egy Teremtőben,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Teremtés vagy evolúció? Zamfir Korinna. Teremtés vs. evolúció - Welt der Wunder „Ijesztő, hogy Németországban a megkérdezettek 73 %-a még hisz egy Teremtőben,"— Előadás másolata:

1 Teremtés vagy evolúció? Zamfir Korinna

2 Teremtés vs. evolúció - Welt der Wunder „Ijesztő, hogy Németországban a megkérdezettek 73 %-a még hisz egy Teremtőben, és csak 21 % hisz az evolúcióban” „A Biblia összeegyeztethetetlen a természettudományos gondolkodással”  Biblia: Isten 6 nap alatt teremtette a világot, a 6. napon az embert  tudomány: a föld 4,5 milliárd éves, és az ember az evolúció eredménye

3 Kreacionizmus vs. evolúció - AEÁ (Gallup, 2007)

4 Alapvető kérdés. Lehetséges válaszok Teremtés vagy evolúció? Biblia vagy tudomány? Hit vagy értelem? 1. Teremtés (Biblia) - ha el is kell vetni a tudományt kreacionizmus, értelmes tervezés 2. Harmonizálás -a Biblia világképe tudományos -a bibliai és a tudományos világkép egyezik (célirányosság) 3. Szintézis Isten az evolúció által teremt (teisztikus evolucionizmus) A kérdésfelvetés téves

5 Kreacionizmus •Biblia - betű szerint igaz •természettudományos információ •evolúcióelméletet - téves •fajok közvetlen, egyidejű teremtése •változások – csak a teremtett fajokon belül •ember, majmok - nincs közös ős •katasztrófák (világméretű vízözön) •a föld, a fajok - fiatal korúak

6 Kreacionizmus 1. fiatal Föld - 6x24 óra - 6x1000 év (Zsolt 90,4) (max év) fossziliák – katasztrófák 1.1. Lapos föld geocentrizmus

7 Kreacionizmus 2. Öreg Föld a.hézag / helyreállítás elmélet Ter 1,1 ill. 1,2 közt – időtáv preadamita teremtés katasztrófa új teremtés b. nap-korszak elmélet a napok - több millió éves korszakok c. progresszív kreacionizmus ősrobbanás - igen biológiai fejlődés - részben: mikroevolúció - igen makroevolúció - nem

8 Értelmes tervezés (Intelligent Design) •(makro)evolúció - nem lehet igaz •Isten helyett: „értelmes Tervező” •szerkezetek (óra, egérfogó, repülőgép) - nem magyarázhatók a véletlennel •nem redukálható komplexitás (sejt, ostor, váralvadás rendszer) •tökéletes „szerkezetek” •a Tervező közvetlenül beavatkozik a világba

9 Értelmes tervezés. Problémák  posztulálja a hipotézist  tudom. bizonyíthatatlan; nem végez tudom. kutatást  tökéletlen létezők, hibák – „alkalmatlan tervező”  az irreduktibilis komplexitás érve téves -a részek is funkcionálisak, -a rendszer egy összetevő nélkül is működőképes  ostor: 10 fehérje↔ type III secretory system (gram-neg. baktériumok)  véralvadás (XII. faktor hiányzik bálnáknál, delfineknél; 3 faktor a gömbhalnál)

10 Értelmes tervezés. Problémák  teológiai, filozófiai probléma: Isten nem a természetes („másodlagos”) okok egyike -természet megfigyelhetetlen lenne  ID – tudományellenes ideológia, burkolt kreacionizmus Of Pandas and People „cdesign proponentists”

11 1.Tudományos fogalmak belevetítése a Bibliába Ter 1,3-4: világosság ↔ ősrobbanás utáni kozmikus háttérsugárzás Éden (Ter 2) ↔ mitokondriális Éva, out-of-Africa 2. A világ fejlődése teleologikus finom hangolás, antropikus elv – az élet, ember megjelenésére irányul A teremtéstörténetek és a tudomány összehangolása

12 Teisztikus evolucionizmus Előfutár – Pierre Teilhard de Chardin SJ ( ) paleontológus, geológus Kortárs Arthur Peackocke ( , biokémikus, angl. pap) Howard van Till (1938-, ev. teol, fizikus, csillagász) George V. Coyne SJ (1933-, kat. pap, csillagász) Kenneth R. Miller (1948-; biológus, kat.)

13 Isten az evolúción keresztül, folyamatosan teremt ↔ ↔ autonómia, öntevékenység Isten felruházza adományaival a teremtést („fully gifted creation”, van Till) ↔ ↔ ↔ nem zárja ki a véletlen szerepét (mutációk) ↔ a világban létező potencialitásokat hozza elő (Peacocke) Teremtés vs. evolúció – téves alternatíva Teisztikus evolucionizmus

14 Hermeneutikai megfontolások A biblia, ill. tudomány (vélt) ellentéte – fundamentalista bibliamagyarázat: •Biblia abszolút tekintélye •Biblia abszolút tévedhetetlensége •sugalmazás – tollbamondás •szó szerint igaz •± sola Scriptura

15 Hermeneutikai megfontolások Sugalmazás modellek •tollbamondás (verbális insp.) • megvilágosítás •leereszkedés, alkalmazkodás •tartalmi sugalmazás (igazság) • együttható cselekvés •pszichológiai • szociológiai •irodalmi

16 Hermeneutikai megfontolások A tollbamondás problémái -ellentmondások, tárgyi tévedések -nem veszi figyelembe az emberi tényezőt: -a szerzők kulturális háttere, képességei, -korabeli kérdések, viszonyok -műfajok -tagadja az ember szabadságát

17 Hermeneutikai megfontolások Katolikus álláspont: • Trentó ; I. vatikáni zsinat : tollbamondás • Providentissimus Deus (1893): - teljes sugalmazás, tévedésmentesség - nem lehet ellentét a biztos természettudományos ismeretek és a helyesen értelmezett Szentírás között (!) - a Szentlélek nem a dolgok természetére tanít •PBB (1909): Ter 1–3 történetisége; nem: a teremtés napjai • Divino afflante Spiritu (1943) és • Dei Verbum (1965) - a történetkritika elismerése: szerzői szándék, műfajok, a könyvek keletkezése (történeti, kulturális háttér)

18 Hermeneutikai megfontolások Katolikus álláspont : • Humani generis (1950) - hominizáció testi oldala igen (lélek - Istentől, 36); elveti a poligenizmust (37) • II. János Pál (Tudományok Pápai Akadémiája, okt. 22.) - PD, HG „az újabb felfedezések nyomán (f)elismertük, hogy az evolúció több mint egy hipotézis. Figyelemre méltó, hogy ez az elmélet fokozatosan tekintélyt szerzett a kutatók körében, a tudás különböző diszciplínái terén végzett felfedezések következtében. Az egymástól függetlenül végzett kutatások eredményeinek konvergenciája - amelyet [a kutatók] semmiképpen nem terveztek és nem kerestek - már önmagában is az elmélet mellett szóló jelentős érv.” -fejlődéselméletek -istenképiség, ember méltósága, a szellem eredete

19 Hermeneutikai megfontolások Protestáns álláspont(ok) Karl Barth -a Biblia Isten szava – tekintélye önmagában – engedelmesség - tanúság a kinyilatkoztatásról (teljes kinyilatk. – Krisztusban) -emberi oldal (történetiség) Paul Tillich sugalmazás: extatikus modell + értelem kinyilatkoztatás: ige + események tollbamondás bírálata Mások ( H. Van Till, Denis O. Lamoureux ): - isteni alkalmazkodás - szerzők nem rendelkeztek mai tudományos ismeretekkel, fogalmakkal - fokozatos kinyilatkoztatás - történeti, kulturális, vallástörténeti kontextus

20 Hermeneutikai megfontolások Konzervatív neoprotestáns álláspont kizárólagos tekintély (Isten szava; sola Scriptura) abszolút tévedhetetlenség szó szerinti értelmezés Alvin Plantinga •ellentét állhat fenn –biblia/hit és tudomány/értelem között –a biblia - természettudományos ismeretek is •bibliai kép plauzibilisebb lehet

21 Hermeneutikai megfontolások Kiértékelés 1. a Biblia – Isten szava kizárólagos tekintély abszolút tévedhetetlenség tollbamondás, szó szerinti sugalmazás literalizmus lehet ellentét Biblia (hit) és tudomány (értelem) között döntő – a Biblia (hit) 2. a Biblia – tanúság Isten szaváról Isten szava emberi szavakban tévedhetetlen teológiai mondanivaló emberi tényező – tört., tudom. tévedések az értelmezés létjogosultsága nincs ellentét Biblia (hit) és tudomány (értelem) között sajátos kompetencia körök

22 Hermeneutikai megfontolások Történetkritika (!)  a szöveg keletkezése  kortörténeti, kulturális háttér  a szerző szándéka  műfajok Szinkron megközelítések  a szöveg jelenlegi formája  a szerzői szándék mellőzése Lingvisztikai, irodalmi : - szöveg mondanivalója - szöveg és olvasó párbeszéde Kánonkritika : - végső, kanonizált forma,

23 Hermeneutikai megfontolások Paul Ricoeur ( ) •a vallásos nyelv - (reál)szimbolikus •szimbólum: két (több) értelem ↔ értelmezést követel •értelmezés - a szimbólumok megfejtése •szükségszerű, lényegi viszony: ┌ első, szó szerinti értelem („jelző”) └második értelem („jelzett”) •a szimbólum közli azt, amit jelez •vö. Karl Rahner - a létező szükségszerűen szimbolikus - a reálszimbólum - másik valóság hordozója és megjelenítője.

24 Hermeneutikai megfontolások Paul Ricoeur •értelmezés ↔ hit és értelem •kritika → dekonstrukció → helyreállítás → mélyebb értelem •kritika utáni hit •értelmezés, kritikai reflexió → „második naivitás” („second naïveté”; vö. Mt 18,3)

25 Hermeneutikai megfontolások Paul Ricoeur nyomán David Wulff, Dirk Hutsebaut

26 Hermeneutikai megfontolások Az értelmezés elvei A Biblia A Biblia nem természettudományos, hanem teológiai mű nem a mikor és a hogyan, hanem a miért, milyen és mi célból A megértéshez – nélkülözhetetlen a történetkritika •mi volt a szerző szándéka, •milyen kérdések foglalkoztatták, •milyen műfajban írt •milyen korabeli kérdésekre válaszolt nem azonosak Az ókori és modern ember kérdései nem azonosak nem a világ keletkezésének hogyanja, hanem a világ, az élet rendjének a miértje A vallásos nyelv reálszimbolikus –mélyebb igazságra irányul

27 Hermeneutikai megfontolások Teremtéstörténetek Első, hatnapos / papi (Ter 1,1–2,4a) Kr.e. 6. sz. (babiloni fogság ) Isten nagysága a világ rendje az ember helye a šabaT Második („jahvista”) (Ter 2,4b-24) - korábbi - emberi élet nagy kérdései

28 A hatnapos (papi) teremtéstörténet Műfaj költői elbeszélés, mitikus elemek Sitz im Leben •szembesülés a mezopotámiai teremtésmítoszokkal •polémia a politeisztikus világképpel Mondanivaló • a világ Isten szándékából létezik • Isten világfölöttisége puszta szavával teremt • Isten mindenhatósága ( Szólt … Legyen… lett ) •a világ rendje •a teremtett világ jósága •a šabaT ( a világ rendje a kultuszra irányul)

29 A hatnapos (papi) teremtéstörténet A világ rendezett –napok –elválasztás művei –világosság –idő –teremtő aktusok - sematikus elbeszélés –névadás (rendeltetés) A világ jó -(6+1) x „látta… jó” -megfelelnek rendeltetésüknek (nem tökéletes létezők) - nem foglalkozik a rossz eredetével

30 A hatnapos (papi) teremtéstörténet A hat (hét) nap –hétnapos séma –alap – kultikus gyakorlat - a šabat legitimálása –8 teremtő aktus 6 napban (6+1-es séma másodlagos) –hétnapos séma: idő - rend

31 A hatnapos (papi) teremtéstörténet Teremtés a semmiből és abszolút kezdet vagy az őskáosz legyőzése? 1. hagyományos fordítás (“kezdetben teremtette Isten”) - abszolút kezdet (re ’ šît: status absolutus ; 1. v. főmondat) 2. re ’ šît: status constructus – valami kezdete (a teremtés kezdetén) Amikor Isten elkezdte teremteni az eget és a földet, [protasis] – a föld puszta volt és üres […]– [parenthesis] akkor Isten azt mondta: legyen … [apodosis] Amikor Isten elkezdte teremteni az eget és a földet, [protasis] akkor a föld puszta és üres volt [...]. [apodosis] Isten szólt: legyen... [önálló főmondat]

32 A hatnapos (papi) teremtéstörténet Teremtés a semmiből és abszolút kezdet vagy az őskáosz legyőzése? Őskáosz - „puszta és üres” ( töhû wäböhû ), - mélység, ősvíz, vízár vagy (ős)tenger (tehôm) - sötétség - kérdés: rûªH ´elöhîm A teremtés - a káosz legyőzése, a rendezett világmindenség létrehozása (Zsolt 74,12-16; Iz 51,9-10) Creatio ex nihilo – gyökerei: 2 Makk 7,28 - keresztény tanítás

33 A hatnapos (papi) teremtéstörténet A Bärä´ ige. Isten sajátos teremtő tevékenysége nem speciális teremtés - Bärä´ : Isten teremtő, újat létrehozó tevékenysége - más igék is: alkotni ( äSäh ) (égbolt, égitestek, szárazföldi lények, ember) - más elképzelések is: -szó általi teremtés -a világ saját tevékenységén keresztül - nem “kézműves” isten - nem - a teremtés hogyanját

34 A hatnapos (papi) teremtéstörténet Szekvencialitás A teremtmények öntevékenysége •hozzon elő a föld •termést hozó növények; mag •termékenységet adó áldás  az élő világ autonómiája  az élet továbbadásának képessége Egyszerre: Isten teremtő akarata és a világ öntevékenysége

35 A hatnapos (papi) teremtéstörténet Polémia ókori vallásokkal  istenek harca, nemzés  égitestek: •nem istenek •Isten teremtményei •gyakorlati funkció (világítás, idő) •kultikus szerep: az idők, ünnepek rendje

36 A hatnapos (papi) teremtéstörténet Emberkép ’ādām •ember (’ādām) •képmás, hasonlóság: Isten képviselete a világban •antropocentrizmus •kétneműség, áldás •egyetlen teremtő aktus •az ember férfiként és nőként Isten képmása

37 Jahvista”) Második („Jahvista”) teremtéstörténet • korábbi • műfaj: etiológia (eredetmagyarázat) – az élet miértjei •Éden – metafora •az ember sorsa -az élet törékeny ajándék -boldogság, múlandóság -a világ gondozása, kudarc; •a férfi és a nő összetartozása, válsága •ember és világa

38 A második (jahvista) teremtéselbeszélés •’ādām - ember •’ādām-’ādāma h földből való, törékeny, múlandó élőlény •élet lehelete – életelv •rokonság a világgal („földdel”) •rokonság az állatokkal (földből)

39 A második (jahvista) teremtéselbeszélés •nemek megkülönböztetése – a nő teremtésétől •borda – kezdetben egy ember, egylényegűség •szójáték ’iš- iššā h •“csont a csontomból, hús a húsomból”– rokonság •“a kettő egy test lesz” (egy ember)

40 Teológiai mondanivaló •Isten személyes, egyetlen, világfeletti, hatalmas •a világ és az ember Istennek köszönheti létét •a világ nem isteni •a világ rendezett •a teremtmények jók, Isten áldása van rajtuk •az ember méltósága - Istent képviseli a világban •az ember kétneműsége Isten akarata •a férfi és a nő együtt hordozza az istenképiséget •az ember élete Isten (törékeny) ajándéka •feladata – gondoskodni a világról •a férfi és a nő egylényegű, összetartozik, életközösségre teremtve

41 Konklúziók 1. A bibliai, ill. tudományos eredetmagyarázat szembeállítása a sugalmazás naiv értelmezésére, a biblia szó szerinti olvasatára vezethető vissza. A vallási nyelv reálszimbolikus. 2. A történetkritika nélkülözhetetlen (keletkezéstörténet, műfaj, háttér, szándék) 3. A teremtéstörténetek vallásos üzenetet közvetítenek (Isten, világ, ember) 4. A valóság megismerésmódjai (természet- vagy humán tudományok, vallás) között nem állhat fenn ellentét. A természettudomány és a teológia nem ellenfelek.

42 Arthur Peacocke, Evolution - The Disguised Friend of Faith?, Philadelphia and London, Arthur Peacocke, Creation and the World of Science. The Re-Shaping of Belief, Oxford, 1997, Paul F. Lurquin, Linda Stone, Evolution and Religious Creation Myth: How Scientists Respond, Oxford, 2007 Martin Neukamm, Evolution im Fadenkreuz des Kreationismus. Darwins religiöse Gegner und ihre Argumentation, (Religion, Theologie und Naturwissenschaft 19), Göttingen, 2009 Ronald L. Numbers, The Creationists. From Scientific Creationism to Intelligent Design, Cambridge, MA, London, J. Klose, J. Oehler (Hrsg.), Gott oder Darwin, Vernünftiges Reden über Schöpfung und Evolution, Berlin, Heidelberg, 2008.


Letölteni ppt "Teremtés vagy evolúció? Zamfir Korinna. Teremtés vs. evolúció - Welt der Wunder „Ijesztő, hogy Németországban a megkérdezettek 73 %-a még hisz egy Teremtőben,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések