Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

OPAKFI Zajvédelmi Szeminárium 2010 Tiszafüred A süket zenész is zenész avagy munkahelyi ártalom-e a hivatásos zenélés? Márkus Péter szakértő.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "OPAKFI Zajvédelmi Szeminárium 2010 Tiszafüred A süket zenész is zenész avagy munkahelyi ártalom-e a hivatásos zenélés? Márkus Péter szakértő."— Előadás másolata:

1 OPAKFI Zajvédelmi Szeminárium 2010 Tiszafüred A süket zenész is zenész avagy munkahelyi ártalom-e a hivatásos zenélés? Márkus Péter szakértő

2 A katonazenekar munkarendje A munkaidő: 07: :30 08: :45Egyéni hangszeres befúvás, bemelegítés 08: :00Szünet 09: :45Zenekari próba I. 09: :00Szünet 10: :45Zenekari próba II. 10: :00Szünet 11: :45Zenekari próba III. 11: :00Szünet 12: :45Zenekari próba IV. 12: :30Ebédszünet 13: :15Egyéni hangszeres gyakorlás 14: :30Hangszer, ruházat karbantartás 14: :30Sportfoglalkozás

3 Határérték 66/2005

4 Katonazenekari próba Játszott darab Munkakör leírása Hangnyomásszintek L Aeq (dBA) L Ceq (dBC) L max (dBC) INDULÓ Karmester98,4108,0128,2 Ütősök105,3112,2137,1 Tubások101,9109,0128,4 HIMNUSZ Karmester92,996,3122,2 Ütősök94,2100,4133,5 Tubások99,1101,8124,2 VEGYESTrombitások101,4108,8131,6

5 Induló

6 Himnusz

7 Következmények A már említett parancsnoki intézkedés szerint a vizsgálati eredményekből kiindulva többek között a következő intézkedéseket kellene végrehajtani:  a zenekarok tagjai részére hallásvédő eszköz viselése kötelező  évente időszakos orvosi vizsgálaton kell részt venni  szünetek összevonása tilos  a szüneteket 70 dB(A) alatti zajszintű helyiségben kell eltölteni

8 Ellenérdekeltség A zenekari tagok jelenleg abban érdekeltek, hogy ne használjanak egyéni védőeszközöket, viszont minél hangosabban zenéljenek, ugyanis jelenleg tevékenységük feltételezhetően káros mellékhatásai miatt veszélyességi pótlékot kapnak. Másrészt az ő esetükben még az átlagosnál is nehezebben lehetne elérni az egyéni védőeszközök használatát, hiszen akkor ő már nem hallja jól a zenét, tehát nyílván nem tudna ugyanúgy mint eddig, tisztán játszani. És hát persze: elmaradna a pótlék!

9 Átlagos csillapítási értékek (dB) FüldugóTípus125 Hz250 Hz500 Hz1000 Hz2000 Hz4000 Hz8000 Hz Alpine MusicSafe Pro Arany18,815,616,018,527,723,922,0 Ezüst14,815,015,718,726,624,418,9 Fehér10,211,214,317,924,023,418,0 ElacinER 1517,517,618,016,317,315,820,8

10 Átlagos csillapítási értékek (dB)

11 Induló

12 Himnusz

13 Hallásvizsgálati görbék

14

15 Mi hát a valóság? Úgy tűnik, hogy a hallásvizsgálati eredmények egyáltalán nem igazolják a mérési eredmények által jogosan várt halláscsökkenést, pláne nem súlyosabb károsodást. Felmerül a szakirodalomból már ismert gyanú: Vajon a zene ugyanúgy okozhat-e halláskárosodást, mint az ipari zaj? Azt már régóta tudjuk, hogy a zene egészen más módon működik bennünk, mint a számunkra elfogadhatatlan zaj.

16 C.G. Jung: agyi féltekék működése  Bal félteke  Külső, objektív, racionális: az agy értékei a fontosak  Gondolkodás, logika  Elme, anyag, tudomány  Maszkulin – cselekvés, levegő/tűz  Jobb félteke  Belső, szubjektív, nem racionális: a szív értékei a fontosak  Ösztön, érzés, intuíció, művészet  Zene  Feminin – létezés, föld/víz

17 A zenei élmény A zene a befogadás aktusával válik rendezett vagy rendezetlen hangok sorozatából muzsikává. E szónikus képződmények hatása az emberi pszichére hozza létre a zenei élményt. A zene kapcsolata a tudattalannal tehát fölöttébb intenzív, annak egyéni, kollektív és univerzális válfajával egyaránt.

18 Hogyan hat ránk a zene? dr. Donáth Tibor e témával foglalkozó tanulmányából idézünk: „A továbbiakban joggal merül fel a kérdés, ha a zajok szervezetünkben negatív hatást váltanak ki, milyen a zenei hangoknak, a zenének a központi idegrendszeren keresztül az életminőségre gyakorolt hatása… Úgy tűnik, hogy az ember – szemben a zajokkal, zörejekkel –, a zenei hangok iránt sajátos biológiai válasszal bír.” Ami pedig az általunk hangosnak ítélt és zajosnak mért zenét illeti, elgondolkoztató Tarnóczy professzor azon megállapítása, amelyet a színkép szerepét taglalva tett: „a színes zenei hangok mindig jóval hangosabbak, mint az ugyanakkora akusztikai teljesítményű tiszta hangok.”

19 Hogyan hat ránk a zene? A zene tehát elsősorban a jobb agyi féltekénk működésének eredménye, ebből következően irracionális jellegű, vagyis a lelki tényezőknek és a pszichének jut jelentős szerep a zenélés során is. Ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy az állandóan védekező helyzetben lévő hallószerv nem károsodik, de még az átlagosnál is nehezebben derül ki, hogy milyen mértékű és jellegű a tényleges halláskárosodás.

20 A zenehallgatás és a siketség A zenehallgatás élménye még a siketek számára is adott. Hanghullámok rezgésének érzékelésével kaphatnak információkat arról, milyen zenét is élvezhetnek éppen. A legismertebb példa a siketek és a zene kapcsolatára maga Ludwig van Beethoven volt, aki azután írta számos remekművét, hogy teljesen elvesztette hallását. (Evelyn Glennie 12 éves kora óta siket, mégis gyakran foglalkoztatott ütőhangszeres.)

21 Köszönöm a figyelmet! Márkus Péter Bencsik Rita Márkus Miklós Gúth Gábor


Letölteni ppt "OPAKFI Zajvédelmi Szeminárium 2010 Tiszafüred A süket zenész is zenész avagy munkahelyi ártalom-e a hivatásos zenélés? Márkus Péter szakértő."

Hasonló előadás


Google Hirdetések