Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az egyháztörténelem mint tudomány.  Antikvitásban ciklikus történetírás  A kereszténység lineáris, van kezdete és van határozott célja.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az egyháztörténelem mint tudomány.  Antikvitásban ciklikus történetírás  A kereszténység lineáris, van kezdete és van határozott célja."— Előadás másolata:

1 Az egyháztörténelem mint tudomány

2  Antikvitásban ciklikus történetírás  A kereszténység lineáris, van kezdete és van határozott célja.

3 A kezdetek  Az első 300 évben megszületik az egyház (ecclesia), és létrejön a szent iratok kánonja.  Előzmények a es évekből, Logionok, amelyek arámi nyelven Jézus mondásaiból készültek.  Az evangéliumok nem történeti könyvnek készültek, bár Lukácsnak volt ilyen ambíciója. Apostoli igehirdetés, ún. kérügma a célja.

4  Apostolok cselekedetei – Lukács tollából született. Ez már történeti munka, de nem történeti céllal.  Nem keresztény források:  Josefus Flavius  Svetonius  Ifj. Plinius levele Traianusnak.  Ő Bythinia helytartója volt 110 körül, és arra kért választ, hogyan bánjon a keresztényekkel.

5 Caesareai Eusebios 265?-339?  Az egyháztörténet atyja.  „Ekklésziasztiké hisztoria„  Caesarea püspöke  Nagy Konstantin udvari történetírója.

6  Ószövetségi minta alapján azt bizonyította, hogy Isten a választott népét megpróbálta, de a végén győztek.  A 10-es szám fontos. 10 könyv, 10 üldözés, 10 egyiptomi csapás.  Diocletianus a Gonosz, Konstantin Isten barátja, de Istennek köszönhető a győzelem

7  A pogányok számára is írta, akik előtt ismeretlen az üdvtörténet. De a győztes keresztényeknek is szól.  Az egyház tagja ekkor már nem úgy értelmezte magát mint a római birodalomban élő egyik vallási csoport részese.  Ő már nem évkönyvet (kronográfia) akart írni.

8  A caesareai könyvtárból sokat merít, rengeteg dokumentumot hasznosít.  Apolgetikus céllal használja őket.

9  Együtt tárgyalja a profán és üdvtörténet eseményeit. A főszereplő Isten, aki Krisztus mennybemenetele óta az egyházon keresztül irányít.  Aránytalan mű. Nyugatról nincsen adat, ahogy a 3. század 2. fele is hiányzik. Nem érdekli a latin teológia, és nem citálja az eretnekeket sem, pedig ellenük íródott.

10  Nem források, hanem az író érdeklődése szabta meg a könyv felépítését.  II-V. könyv. Apostolok, püspökök, vártanúk harca az eretnekek ellen.  VIII-X. könyv. Diocletianus és Constantin harca. Voltaire, Burckhardt stb. politikai teológiának érzékelte ezeket a részeket.  „Ami a vallással ellentétes, az a császárral ellentétes.”

11 Utóda Szókratész Scholasticos  Ő az első bizánci historiográfus.  Felkérésre készült.  Történeti alapokat akar nyújtani a régi császári rendeletek kritikai vizsgálathoz, mielőtt azok II. Theodosius törvénykönyvébe bekerülnének.

12  Hét könyvben írta meg a Kr. u. 305 és 439 közötti időszak eseményeit felölelő „Ekklésziasztiké hisztoria" című művét.  Eusebios tudatos követője volt, a szónokiasságot mellőzve nagy súlyt helyezett a pontosságra és a megbízhatóságra.  Felfogása szerint az isteni gondviselés úgy irányítja a földi történéseket, hogy bizonyos összhang van az államban, az egyházban és a természetben végbemenő események között.

13  Nála az uralkodók már különbözők.  A legfőbb erény a jámborság. Így Konstantin és Theodosius.  A jó király irgalmas, védi a keresztényeket, uralkodik magán, térít, nem avatkozik bele a zsinatokba.  Félig katona, félig szerzetes. Óriási hatása lesz a középkori királytükrökre.

14 Theodoretos ( )  Teológiában és a pogány irodalomban is jártas.  Az 5. szd-i egyházi küzdelmekben aktív szerepet játszott.

15  Kr. u. 325–428 közti időszakot feldolgozó „Ekklésziasztiké hisztoria" (Egyháztörténet)  Külön feldolgozta az eretnekségek történetét is.  Igen érdekes művelődéstörténeti dokumentum a szíriai aszkéták különös szentéletűségét bemutató „Philotheosz hisztoria" (Istenszerető történet).  Fontos kortörténeti dokumentum ránk maradt levelezése.

16 Sulpicius Severus, (363 k. – 420 k.)  397 előtt írta meg a klasszikus életrajzok stílusában a „Vita Martini" (Szent Márton élete) című hagiográfiát.  403. Világtörténet „Chronicarum libri duo" (Történelem két részben) címmel.  a világ teremtésétől 403-ig.

17  Áttekintést adott a zsidó történelemről az Ószövetség alapján.  Tudósított a keresztényüldözésekről.  Elmesélte az Ariussal folytatott vitákat.  Műve érthető volt azok számára is, akik nem ismerték a Bibliát.  Cicerón kívül stilisztikai előképe Sallustius és Tacitus.

18 Szent Ágoston  De civitate Dei. A kérdés, hogy Péter miért nem védte meg Rómát  Történelemteológiája meghaladja Eusebiosét.  A történelmet 3 szakaszra osztotta: ante legem, sub legem, sub gratia.

19 Cassiodorus 5-6. szd.  Római patrícius  555. Vivarium néven kolostor.  Antik kultúra megőrzése a cél.  Boethius nyomán Chronika Ádám korától 519- ig.  „Libri XII de rebus gestis Gotharum" (A gótok története)  Egyháztörténetet is írt „Historia ecclesiastica tripartita" (Hármas egyháztörténet) címmel.

20 Tripartita  Háromrészes Egyháztörténet (Historia tripartita): Cassiodorus latinra fordíttatta Sokrates, Sozomenos és Theodoretos egyháztörténeteit, s a hármat egybeszerkesztette 12 könyvre osztva. Ez a latin középkor egyik legjelentősebb egyháztörténete.

21 6. szd-i források  Liber Pontificalis: pápák életrajzának gyűjteménye Pétertől II. Hadrianusig (872) Később 1431-ig vezették.  között állították össze az elejét Catalogus Felicianus  Liber Diurnus Romanorum Pontificum c formulagyűjtemény.

22 Tours-i Szent Gergely (kb. 538– 594.)  Főműve, a „Historia francorum" (A frankok története)  „Miraculorum libri VIII." (A csodák nyolc könyve) hatalmas hagiográfiai munka

23 Nagy Szent Gergely (590–604)  Az itáliai atyák életéről és csodáiról írt dialógusok (Dialogi de vita et miraculis patrum Italicorum)

24 Sevillai Izidor ( )  Sevilla érseke.  Cassiodorus mellett a legnépszerűbb szerző.  Etymologia 950 kéziratban maradt fenn.  internet védőszentje.  A hispániai germánok történetéről írt munkája, a Historia gothorum, vandalorum et suevorum fontos történeti forrás.

25 Beda Venerabilis 673 k.–735 k.  A középkor egyik legjelentősebb tudósa.  „De metrica arte” A klasszikus verselés szabályai.  „De rerum natura”  „De temporibus liber” Az időszámításról.

26 Historia ecclesiastica gentis Anglorum Historia ecclesiastica gentis Anglorum  A munka Anglia egyházi és politikai történelmét tárgyalja a római hódítástól a kereszténység felvételén át egészen a 8. századig. A mű teljesen egyedülálló a kora középkor irodalmi gyakorlatában forráskritikája, gondos előadása, hitelességre törekvő történetírói módszere okán.

27 Alkuin 730–804.  Királyi tanácsadóként liturgikus és egyházi reformokat kezdeményezett a Frank Birodalomban és részese volt a kor teológiai vitáinak.  Nevéhez fűződik a hét szabad művészetre épülő oktatási és tudományos szemlélet megteremtése  Szent Márton életrajz.  Vulgáta javított szövegű kiadása.

28  A következő évszázadokban a történeti igény háttérbe szorul. A világkrónikákon belül foglalkoznak egyháztörténettel.  A humanizmus éleszti fel az igényt és támaszt problémákat.


Letölteni ppt "Az egyháztörténelem mint tudomány.  Antikvitásban ciklikus történetírás  A kereszténység lineáris, van kezdete és van határozott célja."

Hasonló előadás


Google Hirdetések