Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Csillagászat Mátyás király udvarában. Asztrológia – Asztronómia - ASZTROLÓGIA vagy csillagjóslás kifejezés a görög asztron, 'csillag' és logosz, 'szó,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Csillagászat Mátyás király udvarában. Asztrológia – Asztronómia - ASZTROLÓGIA vagy csillagjóslás kifejezés a görög asztron, 'csillag' és logosz, 'szó,"— Előadás másolata:

1 Csillagászat Mátyás király udvarában

2 Asztrológia – Asztronómia - ASZTROLÓGIA vagy csillagjóslás kifejezés a görög asztron, 'csillag' és logosz, 'szó, tudomány' szavakból ered. Az úgynevezett ezoterikus tanok egyike, és feladata a bolygók állásából egy adott időpontban bekövetkezett esemény (legtöbbször egy személy születése) sorsának minél pontosabb meghatározása. Tudománytörténeti szempontból a csillagászat tudományának előfutára, míg a modern asztrológiát az áltudományokhoz sorolják. Jézus Krisztus horoszkópja Ebenezer Sibly könyvében.

3 Asztrológia – Asztronómia - ASZTRONÓMIA, vagy csillagászat – a szó eredete szerinti jelentése a csillagok törvényei – a földön kívüli jelenségek megfigyelésével és magyarázatával foglalkozó tudomány. Az asztrofizika a csillagászat (és a fizika) azon része, mely a fizikát alkalmazza a csillagászati megfigyelések magyarázatában. Manapság a csillagászat szinte minden témaköre komoly fizikai ismeretanyagot feltételez, ezért a csillagászat és az asztrofizika tudománya összefonódik. HUBBLE-űrteleszkóp

4 Mátyás király korában, az európai természettudományos gondolkodásmódot, döntően Arisztotelész tanításai határozták meg. Tanai évszázadokon keresztül, szinte változatlan formában, érték el Mátyás korát. Az asztrológia nemcsak a világűrben elhelyezkedő égitesteknek az ember sorsára, földi életére gyakorolt hatását kutatta, hanem magában foglalta, a mai értelemben vett, matematikai és fizikai csillagászatot: az asztronómiát is. Kutatási módszerének alapja a tapasztalat volt. Megfigyelt tények alapján vonta le következtetéseit. Mai kifejezéssel élve, az induktív megközelítést alkalmazta. A megfigyelt jelenségek és eredmények hibás interpretációja, idővel számos belső ellentmondást eredményezett rendszerében.

5 Mátyás trónra lépése után budai palotájában csillagvizsgálót rendezett be. A csillagvizsgáló feladata jóslás volt. Bonfini a budai csillagvizsgálóról feljegyzett egyet-mást. A leírásból kiderül, hogy a királyi palota emeletes volt. A földszintjén udvari papok laktak, itt volt a kápolna és a könyvtár is. A könyvtár mennyezetére az égbolt volt festve, bolygókkal és az állatöv képeivel. Az égboltozat azt a csillagzati képet mutatta, amelyben a nagy uralkodó trónra lépett. A könyvtárhoz két kerek szoba csatlakozott. A csillagvizsgáló műszerei ebben a két szobában álltak. Itt dolgoztak Mátyás asztrológusai. Maga a király észlelésekkel aligha foglalkozott, de asztrológusai annál inkább. Semmit sem kezdett a csillagjósok megkérdezése nélkül. Csak kedvező csillagzat mellett fogott a tett végrehajtásához.

6 Mátyás udvarában működő asztrológusok közül leghíresebbek Regimontanus és Bylica Márton volt. Regiomontanus a bajorországi Kőnigsberg mellett született június 6-án. Valódi neve Johannes Müller, de a kor szokása szerint a humanista tudósok gyakran latinos hangzású nevet vettek fel. Ilyen meggondolás alapján választotta Müller János születéshelyére utalva - a Johannes de Monte Regio nevet, és ebből lett a rövidebb, könnyebben kimondható Regiomontanus.

7 Az egyik legkorábban alkalmazott eszköz, lényegében egy vízszintes síkon felállított bot. Segítségével az adott ponton meghatározható a helyi idő és a Nap delelési magassága. Használható az észak-dél irány pontos kijelölésére is (piramisok tájolása!). Hajózásban használatos változata a szextáns. A korban használatos csillagászati eszközök GNOMON:

8 Parallaktikus vonalzó; a régi időkben magassági szögek mérésére szolgáló szögmérő műszer volt, melyet már Ptolemaios használt (regula Ptolemaica). Kopernikusznak is egyik fő szögmérő műszere volt. A korban használatos csillagászati eszközök TRIQUETRUM:

9 Szögmérő eszköz, mely egymásra merőlegesen álló két pálcából, állott; a rövidebb közepén eltolható volt a hosszabb mentén, két végén, irányzók voltak. Ezen arbalest, baculus Jacob, radius astronomicus-nak is nevezett eszközt különösen a tengerészek a múlt századig sűrűn használták, mikor aztán a szextáns egészen kiszorította. A korban használatos csillagászati eszközök BACULUS ASTRONOMICUS:

10 Idő és hely kiszámításra szolgált., amelyet Tycho tökéletesített. Az asztrolábium köreiről valamely csillag hosszúsági és szélességi fokát lehetett leolvasni. A korban használatos csillagászati eszközök SPHAREA ARMILLARIS:

11 A torquetum, vagy turquet egy középkori csillagászati eszköz, amely átszámításokat volt képes végezni a háromféle (horizontális, ekvatoriális és ekliptikus) koordináta-rendszer adatai között. Bizonyos szempontból tekinthetjük az analóg számítógépek ősének is. A korban használatos csillagászati eszközök TORQUETUM:

12 Tudjuk, hogy a budai csillagvizsgáló műszerei közül néhányat Budán készítettek, nagyobb részüket azonban Bécsben. A műszerek pompás darabok voltak, a gondatlan utód, II. Ulászló, többet a pápai követnek ajándékozott belőlük. Az ajándékok között volt egy asztrolábium is. az asztrolábium ezüstből készült és gazdagon volt díszítve, látszott rajta, hogy uralkodónak készítették. A műszerekről azonban mégis maradt egy-két emlékünk. Így tudjuk, hogy a budai csillagvizsgáló műszerei közül néhányat Budán készítettek, nagyobb részüket azonban Bécsben. A műszerek pompás darabok voltak, a gondatlan utód, II. Ulászló, többet a pápai követnek ajándékozott belőlük. Az ajándékok között volt egy asztrolábium is.

13 Horoszkópok készítése Mátyás udvarában Mátyás tanítómestere Hunyadi János ifjúkori barátja, zrednai Vitéz János volt. Az asztrológiára ő tanította. Vitéz kitűnő matematikus és csillagász volt. Már mint nagyváradi püspök csillagvizsgálót rendezett be, ahol részint maga, részint külföldi tudósok vizsgálták az eget és iparkodtak a csillagok állásából jósolni és horoszkópot készíteni. Mátyás 17 éves korában Csehország kormányzójához, Podjebrad Györgyhöz (1420—1472) került. Prágában módja volt tovább tanulmányozni az asztrológiát, mert Podjebrad György fia, Henrik is ezzel foglalkozott. Amikor 1476-ban Beatrixszal házasságot kötött, érdeklődése a csillagjóslás iránt csak fokozódott.

14 A horoszkóp felállításához elsősorban az egyén pontos születési ideje szükséges. A föld, mint tudjuk, 24 óra alatt fordul meg tengelye körül, miközben elhalad a 12 állatöv (zodiakusok) mentén. A föld a kör 360°- ából egy óra alatt 24-ed részt, azaz 15°-ot tesz meg, vagyis 2 óra alatt egy-egy állatöv 30°-át. Átlag tehát 4 percenkint mozog előre egy-egy fokkal. Ha jó horoszkópra van szükség, akkor tehát percnyi pontossággal kell ismerni a születés napját, mert a bolygók állása változik. Ez a magyarázata annak, hogy az uralkodók gyermekük megszületésének idejét percnyi pontossággal jegyezték fel és adták át a kint várakozó asztrológusnak. Az asztrológus azután hozzáfogott a csillagzat megállapításához. Ebből következtetett a gyermek sorsára. A horoszkóp felállításához szükség volt még a földrajzi hely pontos meghatározására. Erre kellettek a délkörök és a legnagyobb szélességi kör, az egyenlítő, fokokra osztva. E két adatból minden hely a földtekén pontosan megállapítható.

15

16 VÉGE Arisztotelész ábrázolása egy régi kódexben ( Historia naturalis), Róma, 1457


Letölteni ppt "Csillagászat Mátyás király udvarában. Asztrológia – Asztronómia - ASZTROLÓGIA vagy csillagjóslás kifejezés a görög asztron, 'csillag' és logosz, 'szó,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések