Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

UNIVERZUM – FÖLD Az Egy Egység www.theoneunity.net Célunk: A földi világ és az emberiség megmentése – egyúttal azon egyetemességek bemutatása, amelyre.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "UNIVERZUM – FÖLD Az Egy Egység www.theoneunity.net Célunk: A földi világ és az emberiség megmentése – egyúttal azon egyetemességek bemutatása, amelyre."— Előadás másolata:

1 UNIVERZUM – FÖLD Az Egy Egység Célunk: A földi világ és az emberiség megmentése – egyúttal azon egyetemességek bemutatása, amelyre a Világmindenség épül. Ehhez eszköz – mely cél is egyben: Saját magunk felszabadítása mindennemű negatív földiség alól, mely elménk s tudatunk tisztasága, fejlesztése által lehetséges. 2013

2 Mindezekhez szükséges: Az egymásban való élés az alapköve a Világmindenségnek. Az egymásban való megnyilvánulás kiteljesedése s ennek értése – azaz az Egység felismerése –, tudása, megtapasztalása, tudatos alkalmazása és a negatív kiegyensúlyozása az, mely újként nyilvánul meg földi világunkban, hogy utána önmagát segítse az egész emberiség – mert létünk minden pillanatát az eredetünk határozza meg. Azaz a Világmindenség, ahonnan indult minden s ahová visszatér. Az eredetünk, ahonnan származtathatók vagyunk és az, hogy ezt tudatosan felfogva alkalmazzuk megnyilvánulásainkban. Naponta össze kell kapcsolódnunk azzal, ahonnan megnyilvánulunk, s naponta meg kell újítani kötelékeinket a szabadság és függetlenség, egyetemesség igaz létével mindennemű földiségtől és földi megnyilvánulásunktól elvonatkoztatva önmagunkat, hogy az egység elve alapján nyilvánuljunk meg a Minden javát szolgálva, az Egy javát szolgálva s az egyetemesség kinyilatkoztatásának szolgálatában létezzünk.

3 Az Univerzum I. A Világmindenség maga az abszolút tökéletesség – semleges mivolt –, melyből minden fakad, s ahová minden visszatér önnön beigazulása által, melyből s melyben minden megnyilvánul a maga egyszerűségében és a maga bonyolultságából eredően. A benne rejlő mindentudást nem lehet az emberi hiányos gondolkodásmódba száz százalékosan átültetni, és nem lehet a földi világ nyelvrendszerére tökéletesen lefordítani sem. A Világmindenségről szólva felmérhetetlen tudatosságra kell gondolnunk, melyet emberi mivoltunk nem képes megérteni száz százalékosan. Egyetemesen oly mértékű hatalmasság, hogy azt kinyilatkoztatni sem lehet, mert nincs, mi kinyilatkoztathatná az ő tökéletességében. Ám a Világmindenség ennél több. Ezért sose korlátozzuk, és sose próbáljuk meghatározni a határait, mert az lehetetlen! Nincs elme s tudat, mely felfogná az Egység hatalmát s terjedelmét, mely mindent irányít és mindent önmagába fogad egyszerre. A Világmindenség mindenben s mindenkiben megtalálható, és a Mindenségben való létezés alap kinyilatkoztatásaiként nyilvánul meg egyetemesen. A Világmindenség egy része vagyunk megnyilvánulásaink teljes egészében úgy és aszerint, mint minden más, mely megnyilvánul. Egyek vagyunk mindennel mindenkor, mint ahogy a Minden egy mivelünk. Itt van bennünk és mi őbenne. Az Egész részesei vagyunk, mint ahogy mi magunk vagyunk a rész az Egészben.

4 Az Univerzum II. Az emberi nyelv, mint jelrendszer, melyet használunk egymás közötti kommunikációhoz, elég elavult s eléggé zárt láncú megnyilvánulás. Szegényes, és olykor kifejezhetetlen általa a Világmindenség egyetemességének hatalmassága. Sarkosított, korlátok között megnyilvánuló létünkben a Világmindenség oly mértékű hatalmasság, hogy az határtalanságából fakadóan nem korlátozható. Így szavaink s egyes kifejezések nem adnak kellőképpen pontos útmutatást mindazon megnyilvánulásokról, amelyekről a Világmindenség tesz tanúbizonyságot világunkban, mert mindezek emberi kifejezésekben nem kifejezhetők. Csak bizonyos szavak s mondatok illenek hasonlóságuk miatt a Világmindenség kifejezésének szándékához. Mégis e szavak az egyetemes kinyilatkoztatások egyetemes létéről adnak tanúbizonyságot. S a Világmindenség személy szerint és együttesen is be fogja igazolni egyetemes igazságait, kinyilatkoztatásait, s idővel mindenki megérti azokat egyszerűségükben s bonyolultságukban egyaránt, mert a Világmindenség, az Egész, olyan egyetemes kinyilatkoztatás, mely önmagát igazolja be létéről – mindenben, melyben megnyilvánul.

5 Ok-okozat, hatás-ráhatás, egymásraépülés Minden a Világegyetemben az ok és okozat, hatás-ráhatás egyetemes elve alapján nyilvánul meg, s gyakorol hatást mindenre s minden működésére. Minden megnyilvánulás – pozitív vagy negatív – kivetülései hatást gyakorolnak mind önmagára, mind környezeteire, mind mindenre mindenkor. Az ok és okozat, hatás-ráhatás egyetemes hatásmechanizmusaiban nyilvánulunk meg és létezünk és szerveződünk. Törekszünk egy magasabb megnyilvánulási és létezési szint felé, a harmonikus működés, „állapot” felé – akár egyénileg, akár együttesen. Így az egyensúly létezhet a legkisebben és legnagyobban egyaránt, s ezek kölcsönösen befolyásolják egymást, hatnak egymásra. A Világmindenségben mindenhol egymásraépülések sorozata figyelhető meg. Az egyetemes kinyilatkoztatások is így nyilvánulnak meg – összhangban és egymásra épülve –, hogy minden kinyilatkoztatás megértése, befogadása után egy újabb, egy bonyolultabb kinyilatkoztatás érkezzen az előző helyére, az előzőre épülve mindazért, hogy így tudjunk betudatosodni, s így tudjunk fejlődni önmagunkhoz mérten s a Világmindenséghez mérten. S így egy nagyobb darabját értjük meg a létnek, egy nagyobb darabját fogadjuk önmagunkba, s elménk és tudatunk nagyobb darabja világosul meg földi korlátozottságunkban. Ezen kinyilatkoztatások megértése, betudatosítása a felismeréseket segítik, melyek eredménye a tudatosodás. Azaz azon segítség a Világmindenségből, mely azt a célt szolgálja, hogy bennünket egy olyan tudatossági szintre emeljen önnön létünkben, melyre el kell, hogy jussunk mindenki javát szolgálva s a Minden javát szolgálva.

6 Elme s tudat I. Elménk s tudatunk egy olyan hatalomnak a része, melyben minden megtalálható, melyben minden Egy, és mindenben ott van ez az Egy. Elménk s tudatunk által tölthetjük be azon szerepünket, mely a Világmindenségben megillet bennünket, mindannyiunkat: Hogy jogot képviselünk a létünkre a létünkben s arra, hogy ezt felismerjük, és így létünk értelmét és célját és végcélját egyetemesen betöltsük minden megnyilvánulásunkon át s minden megnyilvánulásunkban. Ez nem más, mint az egyetemes egység elve. Ezen alapegységek kinyilatkoztatásai mindennapjainkban kell, hogy megnyilvánuljanak elménkben, tudatunkban s mind fizikai, mind átmeneti, mind energetikai létünkben, megnyilvánulásainkban egyaránt. Egyetemes létünkből fakadóan elménk és tudatunk az, mely a határtalansághoz tud kötni bennünket az egyetemes létéből megnyilvánulva, az Egységből megnyilvánulva, melynek részesei vagyunk elménk s tudatunk által földi világunkban fizikai, átmeneti, energetikai és az ezeken túlmutató megnyilvánulásainkban. Elménk s tudatunk mindenkor határtalan. Elménk s tudatunk oly mértékű hatalommal rendelkező lét, melyben a végtelenség nyugszik. Egy olyan erő, amelyet még nem tudunk kezelni, és nem tudunk megtalálni földi korlátozottságunkon belül. Emberi elménk s tudatunk Belső Világmindenségünkből táplálkozik. Azon Belső Világmindenségünkből, amelyen keresztül eljutunk a Világmindenségbe, a valós kinyilatkoztatások igaz honába, és onnan merítjük erőnket, amely áthatja minden megnyilvánulásunkat, és átjárja minden megnyilvánulásunkat, akár korlátozott, akár korláttalan.

7 Elme s tudat II. Elménk anyagi természetű, míg tudatunk egy magasabbrendű megnyilvánulás az Egyetemes Abszolút Létből, Egységből, Világmindenségből, annak egy része a földi emberi megnyilvánulásokban, egyetemességünk, öröklétünk alapja. Ezen eredet, örök Világmindenség elménk s tudatunk által nyilvánul meg mibennünk, emberi megnyilvánulásokban s köt össze bennünket a Világmindenséggel. Elme s tudat ezen kettőssége – anyagi megnyilvánulás és magasabbrendű megnyilvánulási formula – az emberi földi megnyilvánulásokban mégis egy egység, mely soha nem veszhet ki belőlünk. A folyamatos visszacsatolás a Világmindenséggel az elme és tudat összhangjára fekteti a hangsúlyt s a rajtuk keresztül való munkálkodásra. Az elme és tudat a Világmindenség önnön, egyetemes létének kinyilatkoztatása mibennünk. Az elme és tudat maga a Világmindenség, melyben mi magunk vagyunk a Világmindenség. Bennünk van minden, és mi mindenben. Az elme és a tudat egy oly mértékű egység, mely egy és mégis különálló – korlátozott és korláttalan. Eme Világmindenségbéli kapu, amely összeköt bennünket a Világmindenséggel, a határtalanságot a korlátozottsággal ötvözi. Fel kell nőnünk, és meg kell értenünk mindazon dolgokat és dolgokhoz, melyeket a Világmindenség elménk s tudatunk által juttat életeinkbe s az egész földi világ életébe és megnyilvánulásainkba mindazért, hogy a földi világ egyetemesen megváltozzon.

8 Elme s tudat III. Elménk s tudatunk – mely korlátozottságunkban is határtalan és korláttalan – bizonyíték arra, hogy megnyilvánulásaink egy része korlátozott csupán! Hogy bármikor – elménkben s tudatunkban elmerülve – át tudjuk haladni korlátozottságunkat. Elménk és tudatunk által egy olyan hatásmechanizmust tudunk elindítani földi világunkban, mely teljes egészében véve a határtalanságból fakad, és korláttalanságra épül. Elménk s tudatunk határtalanságából fakadóan minden lehetséges korlátozottságunkban is. A folyamatos visszacsatolás a Világmindenséghez, a bennünk végbemenő fejlődés környezeti változást idéz elő mindenki javát szolgálva, mert önmagunkon keresztül kinyilatkoztatjuk környezeteink számára is mindazt, amit kell. Továbbnyilatkoztatjuk mindazon pozitivitást, mely belénk áramlik a Világmindenségből, hogy gyógyítson, feltöltsön, energetizáljon és minden negatívtól mentessé tegyen bennünket. Mindezeket tovább áramoltatjuk környezeteinkbe, és bennük is változást idézünk elő. Minden összekapcsolódás alkalmával azon kapukat nyitjuk meg, melyeken keresztül az egész Világmindenség feltárul előttünk, s olyan kinyilatkoztatások érkeznek hozzánk s belénk, melyekre éppen aktuálisan szükségünk van: Hogy az Egész meglelje részét, s a rész meglelje az Egészet. Feltárulnak mindazon egyetemességek, melyekbe s melyekre az egész Világmindenség épül, s mely nélkül nincs semmi. Mi magunk sem. S feltárul mindaz, mely helyes és örökkévaló.

9 Elme s tudat IV. Szintünket mi magunk határozzuk meg elménk s tudatunk határossága miatt, melyet addig nem haladhatunk át, tovább, míg meg nem értjük azon kinyilatkoztatási szakaszt, melyen elhelyezkedünk, s míg tovább nem lépünk egy magasabb szintre, ahol egy újabb kinyilatkoztatás épül az eddigiekre… hogy felfogjuk egyetemes célunkat, s hogy megleljük megnyilvánulásunk értelmét s létünk teljes valóját. Ami nem más, minthogy egyesüljünk mindennel a határtalanság egyetemes létében s egy olyan tudatossági szinten, melyben minden egyértelmű, s minden úgy és aszerint alakul, ahogy alakulnia kell, pontosan azért, mert az Egység mindenkiben egyformán jelen van ugyanazon a szinten, ugyanazon a tudatossági fokon, s így mindenki megértette létének értelmét s a Forrásból való megnyilvánulását s a Forráshoz való közeledését s kapcsolatát mindennel, mindenkor. Eme Forrás maga az Abszolút Lét, az Egység az Egységben, Tudatosság a Tudatosságban. Az irányítás abban a formában, melyben lennie kell. Egyetemes tudatunk földi világunkban is folyamatosan a helyes úton tud tartani bennünket, mely mindenkor visszaigazol bennünket alap kinyilatkoztatásából eredően: A helyes út mindig felismertetik egyetemes létéről s annak egyetemes kinyilatkoztatásából.

10 A földi negativitás viszonylagossága és korlátozottsága I. Minden, mely körbevesz bennünket földi világunkban – viszonylagos. Egy, ami örök s nem viszonylagos, az maga a Világmindenség, melyből fakad minden, és mindent irányít és körbevesz, s hatalmából eredően a szabadságát adva mindennek így alakulhat ki minden mindenben. Minden viszonylagos, mely földi világunkban megtalálható. Így létezésünk is viszonylagos mindaddig, míg meg nem értjük, hogy hogyan kell értelmezni mindazt, mely létezik s mindazt, ami van s mindazt, ami. Olyan, hogy negatív, a Világmindenségben nem létezik. Csakis szabadságunkból fakadó hatalmunkból fejlődhetett ez ki. A Világmindenségben az egyetemes egység uralkodik. Mindenki egy minden szinten. A fejlődés útja mindenkit egymáshoz vezet. Mindazon negativitás, mely bennünk és környezeteinkben megtalálható, elménk és tudatunk kontrollálatlansága miatt következhet be. Minden földi eredetű negativitás csakis önmagunk tudatlansága, gyöngesége és felelőtlensége miatt hathat ránk. Mi magunk vagyunk azok, akik önmagunkhoz engedjük és önmagunkba fogadjuk a külvilágból érkező negatív megnyilvánulásokat. Nem kontrolláljuk elménket s tudatunkat, amin keresztül mind fizikai, mind átmeneti, mind energetikai és az ezeken túlmutató megnyilvánulásainkban károsító hatásként, megnyilvánulásként, pusztító, romboló tevékenységként van jelen a negativitás, melyet tovább sugárzunk környezeteinkbe. Mindez teljes egészében véve ellentétes mindazzal, melyet a Világmindenség tart számunkra.

11 A földi negativitás viszonylagossága és korlátozottsága II. Elménk s tudatunk kontrollálatlanságának következménye az is, ahogy ma a Föld kinéz és megnyilvánul. Mindazon negativitás, mely földi világunkban megtalálható, az elme és a tudat összefüggéstelen működésének, zavartságának, valamint elme s tudat kihasználatlansága miatt jöhet létre. Mindez károsítja és elpusztítja önmagát és környezetét is. A negatív mindaddig fennmarad, míg az elme és tudat felül nem emelkedik rajta, és fel nem ismeri annak mibenlétét. Mert a negatív egy alacsonyabbrendű megnyilvánulási formula, melyet tovább lehet haladni, felül lehet emelkedni, s azt ki lehet iktatni, átírni, és meg lehet szüntetni teljes valójában. Feladatunk, hogy a földi világunkban megtapasztalható negativitás ellen küzdjünk elménk s tudatunk határtalanságából eredően s a Világmindenségből kapott pozitív kinyilatkoztatásokkal úgy és aszerint, ahogy a Világmindenség semlegessége azt tükrözi s mutatja irányadóul számunkra.

12 A negativitás, mely földi világunkat övezi és károsítja addig létezhet csupán, míg mindenki fel nem ismeri annak eredetét és végességét egy olyan végtelen hatalommal és erővel szemben, mely maga a Világmindenség. Melyből minden fakad, s melybe minden visszatér, önmagát igazolva be önnön létéről mutatott kinyilatkoztatásaiban. Eme negativitás addig nyilvánul meg, míg az emberi faj rá nem ébred önnön tudatlanságára és annak korlátozottságára. S akkor megszűnik létezni a negativitás, mert érvényét veszti a korlátozottságában! Így nyilvánul meg minden a Világmindenségben bonyolult hatásmechanizmusok következményeképp, s a Világmindenség így vonz önmagához minden létezőt és megnyilvánultat egyetemes, folyamatos kinyilatkoztatásai által, s így egészíti ki önmagát minden alkalommal önmagával, mikor egy megnyilvánult létező betudatosodik. S így vonzzák önmagukhoz a fejlettebb létezők is a kevésbé fejlett létezőket, és segítik őket önnön betudatosodásukhoz a létezés egyetemes egységében.

13 Ügyeljetek elmétekre, tudatotokra, gondolataitokra, érzelmeitekre s mindarra, amik ti magatok vagytok minden megnyilvánulásotokban és az ezeken túl lévő megnyilvánulásaitokban! Csatlakoztassátok önmagatokat a színtiszta Léthez, Létbe! Egyesüljetek mindazzal, ahonnan származtok! Elmétek és tudatotok által tegyétek ezt. Arra törekedjetek, hogy kapcsolódásotok s ez a kapcsolat, melyet felvesztek, minél tisztább és erősebb legyen, mert automatikusan a Világmindenség kiegyensúlyoz benneteket minden károsító tényező alól, és mindazon kinyilatkoztatások és megnyilvánulások érkeznek automatikusan hozzátok, belétek, melyek az épp legmegfelelőbbek számotokra és környezeteitek számára egyaránt. Találjátok meg gyökeres helyeteket a Világmindenségben, mellyel kapcsolatban vagytok nap mint nap olyan pozitivitásban, mely elengedhetetlen mindenki javára! Váljatok egésszé és függetlenné minden szinten s minden formában s minden megnyilvánulásotokban!

14 Egész földi világunkban globális szintű változást kell előidéznünk, hogy egy környezetmegóvó, tudatos létforma jöhessen létre földi világunkban – mely az egyetemességet, a Világmindenséget olyan egységként s egyetemes vezetőként veszi alapul megnyilvánulásában, melyből mindig táplálkozhat és mindig tudatosodhat mindaddig, míg egyenrangú nem lesz az Egységgel, magával az Abszolút Tökéletességgel. Teljes egészében véve az emberiségen múlik pozitív vagy negatív jövőnk. Tudatosságunkon, kreativitásunkon s mindazon korlátozottságunkon, mellyel földi világunkban megnyilvánulunk. Felül kell emelkednünk minden megnyilvánulásunkon pontosan azért, hogy egy magasabb szintre helyezhessük megnyilvánulásainkat s felfogjuk: Földi világunkért tenni kell olyan léptékkel, mely sürgető az emberiség számára, hogy a negatív korlátokat levetkőzhessük!

15 Alkalmazzátok minél többször a Világmindenség egyetemességét, hatalmasságát és kimeríthetetlenségét, mert így tanúbizonyságot tesztek földi világunkban minden negatívval szemben, minden rombolóval és pusztítóval szemben, s tanúbizonyságot tesztek az egyetemesség működésének pozitivitására. S kiiktatva földi világunk negativitását és helyébe az egyetemes kinyilatkoztatást állítva egy olyan jövőt építünk, melyben mindennek fontos helye van!


Letölteni ppt "UNIVERZUM – FÖLD Az Egy Egység www.theoneunity.net Célunk: A földi világ és az emberiség megmentése – egyúttal azon egyetemességek bemutatása, amelyre."

Hasonló előadás


Google Hirdetések