Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MTA Regionális Kutatások Központja Aktuális tényezők és trendek az európai és hazai városi terek átalakításában - új tervezési hangsúlyok és a társadalmi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MTA Regionális Kutatások Központja Aktuális tényezők és trendek az európai és hazai városi terek átalakításában - új tervezési hangsúlyok és a társadalmi."— Előadás másolata:

1 MTA Regionális Kutatások Központja Aktuális tényezők és trendek az európai és hazai városi terek átalakításában - új tervezési hangsúlyok és a társadalmi részvétel kérdése dr. Földi Zsuzsa tudományos munkatárs MTA RKK Budapesti Osztály Magyar Tudomány Ünnepe 2008 „Európa változó terei” Tudományos konferencia ELTE TTK Regionális Tudományi Tanszék Budapest,

2 MTA Regionális Kutatások Központja 2 Áttekintés 1.Elméleti megalapozás: változás ember és környezete viszonyában (organikus – irányított); 2.Új hangsúlyok az európai várostervezésben – a társadalmi aspektusok erősödő érvényesülése a tervezés és a beavatkozások szintjén; 3.Tervezés és társadalmi részvétel viszonya; 4.A társadalmi részvétel formái, szintjei és korlátjai; 5. A társadalmi részvétel tervezése és megvalósítása - európai és hazai példák

3 MTA Regionális Kutatások Központja 3 Alapvetés •A városi ember és lakókörnyezetének viszonya folyamatosan átalakul i.e. tartalmában erősen redukálódik (mikro-közösségek széthullása, befelé fordulás, érdektelenség, morális válság, piaci irányító szerep). •A városfejlesztési és megújítási folyamatok tervezése nem, vagy csak periferikus jelentőséggel vette (veszi) figyelembe a közvetlen érintettek (elsősorban lakosság) igényeit, véleményét. •A városi térben koncentráltan jelentkező társadalmi és környezeti vonatkozású problémák az európai nagyvárosokban korábban nem látott szélsőségeket érnek el, és ezek megoldására a korábbi fizikai beavatkozásokon alapuló módszerek elégtelennek bizonyulnak. •Általában a városfejlesztési irányok kialakítása a konkrét beavatkozások tervezése során a fizikai megújításon túl előtérbe kerül a társadalmi komponens, a változás tervezésében és kivitelezésében pedig a partnerség (társadalmi részvétel).

4 MTA Regionális Kutatások Központja 4 1. Elméleti megalapozás: organikus vs. irányított viszony Vizsgálatunk tárgya: a társadalom viszonya környezetéhez és ezen keresztül a városi környezet megújításának tervezése és megvalósítása; Vizsgált területi szint: város, de főként a városrész szint (tetszőleges méret); Elméleti megalapozás: a helyi társadalom és lakókörnyezetének viszonyát • Amos Rapoport (1982) fogalmi rendszerében •Rögzített környezeti (fizikai) elemek •Félig rögzített környezeti (fizikai) elemek •Nem rögzített környezeti (fizikai és társadalmi) elemek •kritikai realista absztrakció eszközével tekintjük át. (cél: rámutatni a vizsgálat tárgyát képező relációra) környezet minőségi profil + jelentés

5 MTA Regionális Kutatások Központja 5 Király utca környezeti elemeinek változása (XX. sz. eleje – XXI. sz. eleje)

6 MTA Regionális Kutatások Központja 6 Változó relációk ember és környezete viszonyában: társadalom mint a közvetlenből közvetett résztvevő Közvetlen mechanizmusok: (önkormányzat, piaci szereplők) Rögzített Félig-rögzített Rögzítetlen (fizikai és társadalmi elemek) Külső hatások Pénzügyi meghatározottság (pályázati források, piac) Tervezés + fejlesztés Szervezett társadalmi részvétel („bottom-up” és „top-down”) Fókusz: szervezett társadalmi részvétel, top-down!

7 MTA Regionális Kutatások Központja 7 Változó relációk ember és környezete viszonyában: társadalom mint a közvetlenből közvetett résztvevő Közvetlen mechanizmusok: (önkormányzat, piaci szereplők) Rögzített Félig-rögzített Rögzítetlen (fizikai és társadalmi elemek) Külső hatások Pénzügyi meghatározottság (pályázati források, piac) Tervezés + fejlesztés Szervezett társadalmi részvétel („bottom-up” és „top-down”) Fókusz: szervezett társadalmi részvétel, top-down!

8 MTA Regionális Kutatások Központja 8 Paulay Ede utca (2005.)

9 MTA Regionális Kutatások Központja Új hangsúlyok az európai városfejlesztésben és tervezésben 1980-as 1990-es évek eleje: A városfejlesztés és a tervezés hangsúlya Európa szerte barnamezős területek, városközpontok fizikai megújítására esett (infrastrukturális fejlesztések) Az állam (és önkormányzatok) partnerségi viszonya a befektetőkkel és fejlesztőkkel erősödött meg, OK: 1.az állam városfejlesztésben vállalt szerepének visszaszorulása; Tét : külső források bevonása (adókedvezmények, egyéb kedvezmények) 2.a társadalmi részvétel nem szolgálta a városfejlesztési projektek érdekeit, sőt az alulról jövő kezdeményezések gyakran akadályozták azok sikeres megvalósítását) Jellemzőek voltak a fizikai jellegű és üzleti érdekeket szolgáló mega-projektek (irodaházak, üzleti negyedek, bevásárló negyedek stb.) speciális fejlesztési társaságok bevonásával, amik ugyan megújulást eredményeztek, de a fokozódó városi társadalmi problémákra nem adtak választ A piaci szereplők számára kevésbé érdekes közösségi terek és lakóterületek megújítása jellemzően háttérbe szorul

10 MTA Regionális Kutatások Központja 10 Canary Warf (1970-es évek, 1987, 1990)

11 MTA Regionális Kutatások Központja Új hangsúlyok az európai városfejlesztésben és tervezésben 1990-es évek: Klasszikus welfare state „jótékony állam” visszahúzódása Városi társadalmi konfliktusok felerősödése (szegregáció, erősödő leszakadás, munkanélküliség, második generációs bevándorlók problémái) KOMPLEX probléma (környezeti és társadalmi problémák területileg koncentráltan jelentkeznek ) igény az INTEGRÁLT, többszereplős megoldásokra CÉL: fenntartható város (társadalmi és fizikai szempontból) Új EU-s irányelv! – a VÁROS egyre nagyobb hangsúlyt kap: Lipcsei Charta

12 MTA Regionális Kutatások Központja Új hangsúlyok az európai városfejlesztésben és tervezésben GOVERNMENT GOVERNANCE (alapja a partnerség ) mindennemű városfejlesztést érintő terv esetében (városi avagy városrészi szint) megerősödik a társadalmi részvétel jelentősége A tervezés és részvétel viszonyát meghatározó általános érvényű felismerés: „A városrészek megújulása a közösségek igényeinek megértésével kezdődik. A közösségeket szükséges meghallgatni és fontos velük kommunikálni, a leghatékonyabb beavatkozások gyakran azok, amelyekben a közösségek aktívan részt vesznek a tervezésben és a kivitelezésben és ahol lehet az irányításban is.” ' Neighbourhood renewal starts from a proper understanding of the needs of communities. Communities need to be consulted and listened to, and the most effective interventions are often those where communities are actively involved in their design and delivery, and where possible in the driving seat.' A New Commitment to Neighbourhood Renewal: National Strategy Action Plan (2001)

13 MTA Regionális Kutatások Központja A városi tervezés és társadalmi részvétel viszonya A városok ill. városrészek jövőjének alakításában való RÉSZVÉTEL nem ajándék – ahogy azt még manapság is sokan látják –, hanem alapjog Társadalmi részvétel alanyai:  Lakosság – helyi közösségek  Lakossági és egyéb érdekcsoportok (elsősorban civil szervezetek, egyházak)  Vállalkozói szféra  Egyéb települések (amennyiben városi szintet érintő és/vagy területi kihatású tervekről van szó

14 MTA Regionális Kutatások Központja A részvétel formái, szintjei és korlátjai 4.1 A részvétel formái, szintjei Burgers és Vranken (2004) a részvétel különféle szintjeire (mélységére) egy létra fokainak hasonlatát használják:  A létra legalsó, legszélesebb fokán a lakosság információval történő ellátása áll a Városfejlesztési Program állásáról, ami ugyan előfeltétele a társadalmi részvételnek, de önmagában nem tekinthető annak;  A középső létrafokokon egy olyan konzultációs folyamat áll, amelynek keretében a lakosok elmondhatják kritikai észrevételeiket, véleményüket, de a döntéshozatalba nincs beleszólásuk, az teljes mértékben a önkormányzat kezében marad;  A legfelső fokokon olyan részvételi formák szerepelnek, mint az „együttes döntés”, „partnerség”, „delegált erő”, „lakossági kontrol”. Ezen a szinten tehát a lakosság részt vesz a végső döntéshozatali folyamatban és valóban irányíthatja a végső kimenetet. Forrás: Burgers, J. and Vranken, J. (2004. p.51.) (eds.) How to Make A Successful Urban Development Programme

15 MTA Regionális Kutatások Központja A részvétel formái, szintjei és korlátjai 4.1 A részvétel formái A nemzetközi gyakorlat szerint a hátrányos helyzetű városrészek szintjén a partnerség „adok-kapok” viszonyként is értelmezhető:  Információszerzés a lakosságtól Ez a forma értelmét veszti, sőt a hatékonyság ellen hat, amint az önkormányzat minden szükséges információt beszerzett a lakossági szükségletekről);  A lakosság oktatása, felkészítése a várospolitikával kapcsolatban, Ennek veszélye, hogy a lakosság készen kapja, hogy mit is kell gondolnia egyes problémákról és azok megoldásáról;  A lakosság ”hatalommal történő felruházása ”, bevonása a döntéshozatalba. Ez a beavatkozási területek kapcsán valódi jelentőséget nyer, mivel a célterületeken többnyire a gyenge érdekérvényesítő képességgel rendelkező „nehezen elérhető” csoportok élnek.

16 MTA Regionális Kutatások Központja A részvétel formái, szintjei és korlátjai 4.1 A részvétel szintjei  A társadalmi részvétel hatékonysága és hasznossága a területi szintek viszonylatában változó  A társadalmi részvétel (lakosság) leghatékonyabb szintje NEM a városi tervezési szint, hanem a városrészi, helyi közösségi szint. “…a problémák, tervek és projektek ezen a szinten konkrétak, a városi szinten a tervezési tartalom legtöbbször túl általános és emelkedett.” (tervező cég Németországból) „Véleményem szerint a társadalmi részvétel a városrészi szinten ígér több sikert. A szűkebb környezettel való szorosabb kapcsolat miatt a részvételi akciók gyakrabban adnak konkrét eredményeket. A városi szinten is van azonban előnye, de itt a különböző csoportok (ipar, kereskedelem, szolgáltatások) erősebben próbálják érdekeiket érvényesülni.”  Ennek felismerése megtörtént az EU-s országokban, ennek megfelelően differenciálják a részvétel különféle csoportokra vonatkozó kereteit: –Egyeztetésre átadott dokumentumok hangneme, terjedelme –Szervezett találkozókon használt prezentációk közérthetősége vagy szakmai hangja (workshop-ok)  Hangsúly kerül a folyamatosságra – nem a gyakorlatilag kész tervezői anyagok kerülnek látszategyeztetésre

17 MTA Regionális Kutatások Központja A részvétel formái, szintjei és korlátjai 4.2 A részvétel feltételei és korlátjai A társadalmi részvétel feltételei és korlátjai:  társadalmi érettség,  közösségtudat,  felelősségtudat,  tenni akarás Korlátok és kockázatok  Hátrányos helyzetűek alacsony intenzitású érdekképviselete  Hangadók jelenléte – elitizmus  Elhúzódó tervezés  Akadályozó részvétel (létigazoló részvétel – érdekcsoportok, civil szervezetek esetében)

18 MTA Regionális Kutatások Központja A társadalmi részvétel tervezése és megvalósítása - európai és hazai példák A tervezésben való társadalmi részvétel (Community Involvement) programozása : Cél : koncepciózusan végrehajtani a (város)tervezés társadalmasítási folyamatát – szervezett módon (mesterségesen) visszaállítani a társadalom és környezetének kapcsolatát A részvétel programozásának szükségszerűsége :  Nem minden csoport vonható be ugyanolyan szinten és hatékonysággal  Bizonyos csoportok felülreprezentáltsága megtévesztő lehet  A hátrányos helyzetű csoportok véleményét és igényeit gyakran nem képviseli senki  A társadalmasítás eszközeinek racionális használata (az e célra fordítható források gazdaságos felhasználása)

19 MTA Regionális Kutatások Központja A társadalmi részvétel tervezése és megvalósítása - európai és hazai példák A részvétel programozásának háttere: Formai keretei: - jellemzően törvények/rendeletek határozzák meg az EU- országokban a tervezésben való társadalmi részvétel kereteit (ez igaz a hazai tervezésre is – partnerségi terv) Elemek :  a bevonandó társadalmi csoportok körének meghatározása  az együttműködés jellegének (eszközrendszer) és az elvárt eredménynek a meghatározása Jellemzők : Nem egységes megítélésű a társadalmi részvétel jelentősége pl. Nagy-Britannia vs. Olaszország ill. új EU tagállamok (2004-től) OK : kulturális beágyazódottság, részvétel hagyományának hiánya, közöny Társadalmi részvétel szabályozottsága országonként erősen eltérő Irányelvek előírt dokumentálás

20 MTA Regionális Kutatások Központja 20 Példa 1. A társadalmasítás törvényi szabályozása Nagy- Britanniában – városi tervezés Local dev. Orders Local Development Framework Development Plan Documents (C ) Fejlesztési Terv Dokumentumok Statement of Community Involvement (C ) Társadalmi részvételről szóló kinyilatkozatás Annual Monitoring Report (C ) Éves monitoring jelentés Local Development Scheme (C ) Fejlesztési dokumentumok készítésének programozása Supplementary Planning Documents Kiegészítő tervezési dokumentumok Core Strategy (C ) (Mag Stratégia) Ez mutatja be az általános jövőképet és a legfontosabb politikákat Site Specific Allocations (C ) (A fejlesztések telek szerinti elhelyezése) Olyan dokumentumok, amelyek területeket rendelnek bizonyos specifikus használatra. Tartalmazhatnak olyan részleteket mint terv, megközelíthetőség. Adopted Proposals Map (C ) (A elfogadott javaslatokat megjelenítő térkép) Az egész tervezési területre vonatkozó térkép. Térben jeleníti meg az LDF-ben foglalt egyes politikákat és javaslatokat – egyfajta struktúraterv. Area Action Plans (Akcióterületi tervek) Specifikus területekre készülnek, ahol valamilyen nyomás jelentkezik a változtatásra (rehabilitáció vagy konzerválás) Other Development Plan Documents (egyéb fejlesztési terv dokumentumok) Néhány hivatal különálló dokumentumot készít és számba veszi a fejlődés követésére vonatkozó főbb irányelveket. Háttér: Planning and Community Purchase Act (2004)

21 MTA Regionális Kutatások Központja 21 Példa 1. A társadalmasítás törvényi szabályozása Nagy- Britanniában – városi tervezés Társadalmi Részvételről Szóló Nyilatkozat (program) Statement of Community Involvement (2004): Célja, hogy a konzultáció a tervek készítésének kezdeti szakaszában és annak is lehető legkorábbi időpontjában megkezdődjék és utóbb is folyamatos legyen annak érdekében, hogy a helyi közösség minél szélesebb lehetőséget kapjon a részvételre a tervkészítésben és ezzel a terveken keresztül érvényesítse elvárásait. A dokumentumnak (SCI) tartalmaznia kell: • Miben számít a hivatal a közösségi részvételre: azon tervdokumentumok listája, amelyek esetében a konzultáció megvalósul; • A hivatal mikor és hogyan keresi a kapcsolatot a közösséggel: a dokumentum ezen része foglalkozik azzal, hogy milyen lehetséges formáit alkalmazza a részvételnek, egyebek mellett az információszerzés és -adás módjait, politikák és tervek alakításának folyamatát és az alkalmazott visszacsatolási technikákat; • Kinek a részvételére számít: a hivatalnak biztosítania kell a dokumentumon (SCI) keresztül, hogy a társadalom legszélesebb rétegeinek (és ezzel érdekcsoportjainak) biztosít lehetőséget a részvételre – főként azon nehezen elérhető csoportoknak, akik normál esetben nem vesznek részt a tervezésben.

22 MTA Regionális Kutatások Központja 22 Példa 2. Hazai gyakorlat A társadalmi részvétel a tervezésben egyenlőre azoknál a tervtípusoknál jellemző, amelyek pályázati háttér dokumentumot jelentenek Európai Uniós pályázatokhoz  Urban programok  UMFT Akcióterv – ROP pályázati konstrukciók IVS és akcióterületi tervek ugyanakkor  A Területfejlesztésről és rendezésről szóló legújabb, egyeztetés alatt álló kormányrendelet tervezet előírja a Partnerségi terv készítését

23 MTA Regionális Kutatások Központja 23 Példa 2. Hazai gyakorlat 2008-ban a funkcióbővítő városközpont rehabilitációs pályázatokhoz kapcsolódó jelentős horderejű városi tervdokumentumok (mint háttér dokumentumok: IVS és akciótervek) készítésének tapasztalatai városonként változóak – a hatékonyságot befolyásolta:  a tervezési idő rövidsége – kapkodás (előírt társadalmasítási folyamatokon túl nem történt érdemben semmi, gyakran azok is látszattevékenységek voltak)  tapasztalatlanság (önkormányzatok, tervezők)  felkészületlenség (felkészítetlenség)

24 MTA Regionális Kutatások Központja 24 Zárszó (gyakorlatias szemléletben) •A városi beavatkozásokat célzó tervek (komplex vagy terület specifikus integrált) készítése társadalmi részvételen kell hogy alapuljon – ezzel (ha mesterségesen is, de) produktívvá válik a helyi társadalom és közvetlen, illetve tágabb környezetének kapcsolata. •A társadalmi részvétel nem lehet látszattevékenység (ahhoz túl költséges és időigényes) – a részvétel alapjog amivel élni szükséges •Fontos a nehezen megközelíthető csoportok érdekeinek és véleményének figyelembe vétele – ebben Európa szerte lemaradás jellemző •Szükséges, de nem eltúlzandó (!) a társadalmi részvétel valamilyen szintű programozása

25 MTA Regionális Kutatások Központja 25 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Köszönet a kollégáknak az MTA RKK-ban!


Letölteni ppt "MTA Regionális Kutatások Központja Aktuális tényezők és trendek az európai és hazai városi terek átalakításában - új tervezési hangsúlyok és a társadalmi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések