A közvetlenül az uniós intézményeknél pályázható források (Közösségi Programok) általános bemutatása, az audiovizuális szektort érintő MEDIA PLUS program.

Az előadások a következő témára: "A közvetlenül az uniós intézményeknél pályázható források (Közösségi Programok) általános bemutatása, az audiovizuális szektort érintő MEDIA PLUS program."— Előadás másolata:

1 A közvetlenül az uniós intézményeknél pályázható források (Közösségi Programok) általános bemutatása, az audiovizuális szektort érintő MEDIA PLUS program példája

2 I. A KÖZÖSSÉGI PROGRAMOK •A Közösségi Programok az Európai Közösségek egyes közösségi politikáinak végrehajtását szolgáló akciók, amelyek közösségi szinten fogják át a gazdasági és társadalmi élet szinte minden területét (szinte minden közösségi politikához köthető Közösségi Program). •A Közösségi Programok egy-egy meghatározott ágazat szereplőinek nemzetközi együttműködését, közös projektek létrehozását, és ezen keresztül a hálózatépítést és ismeretátadást, valamint közösségi szintű projektek megvalósítását, az adott közösségi politika jobb érvényesülését és megismertetését segítik elő. (A Kohéziós Alap és a Strukturális Alapok forrásaival ellentétben általában nem finanszíroznak infrastrukturális fejlesztéseket.) •Az egyes Közösségi Programok jogforrásai az EU jogi aktusai (általában egy tanácsi határozat), amelyet kiegészítenek az egyes tagállamoknak (ill. egyéb résztvevő államoknak) a programban való részvételt szabályozó belső jogszabályai.

3 •A Közösségi Programok kiírása, végrehajtása (az egyes pályázatok beadása, elbírálása, elszámoltatása) közvetlenül az EU intézményrendszerén keresztül történik (ezt általában az adott politikáért felelős Főosztály /Directorate General – DG/ végzi). •Ugyanakkor az egyes Közösségi Programokhoz minden országban hoznak létre programirodát (ez általában valamelyik illetékes minisztériumon belüli szervezeti egység, vagy független szervezet /Pl. MEIA Desk Magyarország Iroda vagy Kultúrpont Iroda, LIFE Iroda/). A programirodák feladata nagyrészt konzultatív (információ-szolgáltatás, közvetítés), a pályáztatásban és lebonyolításban általában közvetlenül nem vesznek részt. •Az EU intézmények gyakran kiszerveznek az adott Közösségi Programmal kapcsolatos egyes részfeladatokat (pl. a pályázatok elbírálásának egyes részfeladatait, a program értékelését, stb.) külsős vállalkozókra.

4 •A Közösségi Programok pályázataira általában több tagállamban honos pályázók konzorciumai pályázhatnak (van kivétel: pl. a környezet- és természetvédelemmel foglakozó LIFE, vagy a később tárgyalandó MEDIA PLUS egyes elemei önállóan pályázhatók). •A Közösségi Programok pályázataira közösségi szinten kell pályázni, így a pályázók közös piaci szinten, közvetlenül versengenek egymással. •Mindezért nincsenek nemzeti kvóták, egy-egy tagállam a Közösségi Programokból annyi forrást tud lehívni, amennyit a pályázói elnyernek (ezért lenne fontos a pályázati lehetőségek minél szélesebb körű kihasználása a hazai szereplők által).

5 Jogforrás: Magyarország számára a Közösségi Programokban történő részvételt elsőként a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulást létesítő Európai Megállapodáshoz kapcsolódó, Brüsszelben, 1995. július 13. napján aláírt Kiegészítő Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 12/1996. (I. 26.) Korm. rendelet tette lehetővé.

6 A Kormányrendelet 1 cikke kimondja, hogy: „Magyarország részt vehet a közösségi keretprogramokban, különleges programokban, projektumokban vagy egyéb akciókban az alábbi területeken: - kutatás és technológiai fejlesztés, - információs szolgáltatások, - a környezet, - oktatás-, képzés és ifjúságügy, - szociálpolitika és egészségügy, - fogyasztóvédelem, - kis- és közepes méretű vállalkozások, - idegenforgalom, - kultúra, - az audiovizuális szektor, - polgári védelem, - a kereskedelmi forgalom megkönnyítése, - energia, - közlekedés és - a kábítószer-kereskedelem és kábítószer-élvezet elleni küzdelem. A Felek megállapodhatnak abban, hogy újabb területekkel bővítik a fenti listát ott, ahol úgy látják, hogy ez kölcsönösen érdekükben áll, vagy hozzájárulhat az Európai Megállapodás céljainak megvalósításához.”

7 A Magyarország számára nyitva álló programok köre folyamatosan bővült, és az EU csatlakozással lényegileg minden Közösségi Program megnyílt hazánk számára.

8 A fontosabb Közösségi Programok a következők (Az Európa Media Kht. nyilvános adatai alapján): •EU 6. Kutatás-fejlesztési és demonstrációs program; •LIFE III. Környezet- és természetvédelem; •Intelligens Energiát Európának Keretprogram; •E-Europe Keretprogram; •Kultúra 2000 – Kulturális együttműködés az európai országok között; •MEDIA PLUS; •LEONARDO DA VINCI - európai intézmények együttműködése a szakképzés területén; •SOCRATES - európai intézmények együttműködése a felsőoktatás területén; •E-LEARNING - Oktatási és képzési rendszerfejlesztés; •TEMPUS III - Felsőoktatási rendszerek fejlesztése; •IFJUSÁG 2000 - 2006 - Ifjúsági együttműködések és programok; •ARGO - határvédelem, vízumpolitika, menekültügy igazgatási együttműködése;

9 •VÁM 2007 - Vámügyi együttműködés; •CIVIL PROTECTION - Polgári jogvédelem; •FISCALIS 2007 - Adóügyi együttműködés; •MAP - Többéves vállalat- és vállalkozásfejlesztési program; •MARCO POLO - Intermodális teherszállítmányozás fejlesztése, átstrukturálása; •KÖZEGÉSZSÉGÜGYI KERETPROGRAM - Együttműködés az egészségügy területén; •FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA - Foglalkoztatáspolitika és szociális ügyek; •DAPHNE - Erőszak és bűnözés elleni fellépés; •DAPHNE II - Program az erőszak ellen (2004 - 2008); •GENDER EQUALITY - Nemek közötti egyenlőség, egyenjogúság fejlesztése; •CIVIL PROTECTION - Polgárok védelme; •INCENTIVE MEASURES IN THE FIELD OF EMPLOYMENT (EIM) - Ösztönző eszközök a foglalkoztatás területén; •JOGI EGYÜTTMŰKÖDÉS – Keretprogram polgári jogi témákban; •PERICLES - A hivatalos fizetőeszköz, az Euró hamisításának leküzdése; •TEMPO – Intelligens szállítmányozási rendszerek; •ERASMS MUNDUS - Közösségi akcióprogram az oktatás minőségének a javítására; •Town Twinning - Testvérvárosi kapcsolatok; COMBATING DISCRIMINATION - Társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem.

10 II. PÉLDA A KÖZÖSSÉGI PROGRAMOKRA: A MEDIA PLUS, MEDIA TRAINING ÉS MEDIA 2007 PROGRAMOK 1. A MEDIA PLUS ÉS MEDIA TRAINING Programok általános bemutatása: A MEDIA PLUS Program és a MEDIA TRAINING Program az EU harmadik generációs, átfogó média-támogatási rendszere, amely a korábbi MEDIA I és MEDIA II. Programok szerves folytatása. A programok általános célja az európai audiovizuális ágazat versenyképességének fokozása (főként az észak-amerikai filmiparral szemben).

11 Előzetes megállapítások: A MEDIA PLUS és MEDIA TRAINING Programokat 2007-től a MEDIA 2007. program váltja fel. Mindazonáltal a Közösségi Programokat bemutató példaként a jelenleg hatályos programok tárgyalása indokolt (a MEDIA 2007. még csak általános tervezeti formában létezik és főbb vonalaiban a MEDIA PLUS és MEDIA TRAINING Programokat fogja követni). A MEDIA PLUS és a MEDIA TRAINING fogalmilag két különálló program. Mindazonáltal a gyakorlatban együtt szokták őket tárgyalni (maga a MEDIA PUS program honlapja is így jár el), ezért MEDIA PLUS néven én is együtt fogom őket bemutatni.

12 Jogforrások:  Az európai audiovizuális művek fejlesztését, terjesztését és vásárlásösztönzését előmozdító program végrehajtásáról (MEDIA PLUS – Fejlesztés, terjesztés és vásárlásösztönzés 2001-2005) szóló 2000. december 20-i 2000/821/EK tanácsi határozat (HL L 13., 2001.01.17.).  Az európai audiovizuális műsorkészítő ágazatban működő szakemberek képzési programjának megvalósításáról (MEDIA Oktatás 2001-2005.) szóló 163/2001/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 26., 2001.01.27.). Az eredetileg 2005-ig tartó és 400 Millió Euró költségvetésű programot később az EU 10 csatlakozása miatt 2006. végéig meghosszabbították, és költségvetését 513 Millió Euró összegre emelték. (Az Európai Parlament és a Tanács 845/2004/EK határozata /HL L 157., 2004.04.30./, valamint az Európai Parlament és a Tanács 846/2004/EK határozata /HL L 157., 2004.04.30./).

13 A Program célja nem az audiovizuális művek gyártásának közvetlen támogatása, hanem a gyártást megelőző, ill. az azt követő fázisok támogatására irányul. (Ilyen módon egészíti ki a főként gyártás-támogatásra irányuló egyes tagállami támogatásokat). A Program a következő területeken nyújt finanszírozást: •szakemberek képzése; •gyártási projektek és gyártó cégek fejlesztése; •filmművészeti alkotások és audiovizuális programok terjesztése; •filmművészeti alkotások és audiovizuális programok promóciója; •filmművészeti fesztiválok.

14 Résztvevő országok: Belgium, Dánia, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Lichtenstein, Luxembourg, Hollandia, Ausztria, Portugália, Finnország, Svédország, Svájc, Egyesült Királyság, Izland, Norvégia, Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Málta, Magyarország és Bulgária.

15 2. SZAKEMBEREK KÉPZÉSE: •A MEDIA Training (Oktatás) program olyan európai képzési kezdeményezések létrehozásának támogatására irányul, amelyek lehetővé teszik az audiovizuális ipar szakemberei számára, hogy fokozzák versenyképességüket a nemzetközi piacon. •Képzési területek különösen: új technológiák (különösen a digitális technikák), menedzsment tevékenységek (pénzügyi, marketing, jogi, stb.), forgatókönyvírás. •A program a különböző szereplők (képzési intézmények, gyártó- és terjesztő cégek, stb.) együttműködésére, és a köztük létrejövő információcserére épül. •A programra pályázhatnak: olyan filmiskolák, egyetemek, specializált oktatási intézmények, az audiovizuális iparban működő gazdasági társaságok, az audiovizuális iparban működő szervezetek (ill. ezek konzorciumai), amelyek a program céljával összhangban álló oktatási tevékenységet folytatnak. •A Támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás. •A támogatás mértéke: 50%; az alacsony audiovizuális kapacitással rendelkező országok vagy zárt nyelvi területek (pl. Magyarország) pályázói számára 60%. •A támogatás értékére vonatkozóan előre meghatározott felső határ nincs. A 2005. évben rendelkezésre álló költségvetés 8.2 Millió Euró volt. Pályázni évente egyszer, általában az év elején lehet.

16 3. GYÁRTÁS-ELŐKÉSZÍTÉS A program az audiovizuális műveket gyártó független cégek számára három mechanizmuson keresztül biztosít pénzügyi támogatást a gyártási projektekhez. A támogatás fő iránya nem maga az audiovizuális mű gyártása, hanem az azt megelőző fázis (bár ez nagymértékben előmozdítja a sikeres gyártást is). A támogatható művek: játékfilm, kreatív dokumentumfilm, animáció, multimédia. A három támogatási mechanizmus: •MEDIA New Talent, •Egyedi projektek (Single Projects) támogatása. •Csomagtervek (Slate Funding) támogatása. E három mechanizmus gyakorlatilag egymásra épül, vagyis a főként pályakezdők számára nyitva álló MEDIA New Talent pályázatban már sikeresen teljesített gyártó a siker reményében pályázhat egyedi projekt támogatására, ennek sikeres lezártával pedig egy több projektből álló csomagterv támogatására. (Jó példa arra, hogy egy Közösségi Program miként lehet hosszú távon hasznos egy gazdálkodó szervezet számára.)

17 3.1. MEDIA New Talent (Új MEDIA Tehetség) Alkotással pályázhatnak: független gyártó cégek, amelyek az elmúlt 24 hónapban minimum egy művet (vagy két rövidfilmet) alkottak. Támogatható művek: játékfilmek, kreatív dokumentumfilmek, multimédia. A pályázatokat minden évben egyszer lehet benyújtani (általában novembertől februárig tartó időszak alatt). A pályázatok kiértékelése tavasszal, egy fordulóban történik. A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás. A támogatás mértéke: a gyártási költségek 50-60%-a. A 2005-ben lezárult pályázatokra előirányzott költségvetés 775.000,- Euró volt, ebből 25-30 projektet támogattak 15-50.000,- Euró összeggel.

18 3.2. Egyedi projektek támogatása (single projects) Egy alkotással pályázhatnak: független európai filmgyártó cégek pályázhatnak önállóan, egyéb partnerek bevonása, vagy nemzetközi konzorcium alapítása nélkül. Követelmény, hogy a pályázó fő tevékenysége az audiovizuális művek gyártása legyen, minimális forgalomra vagy nyereségre nézve nincs előírás, de a társaságnak bizonyítékot kell szolgáltatnia a gazdasági teljesítményére, valamint audiovizuális tapasztalatára vonatkozóan. A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás (azzal a megkötéssel, hogy a projekt végeztével a támogatás összegét egy újabb projektbe kell befektetni). A támogatás mértéke: a mű gyártási költségeinek maximum 50%-a, az egyes műfajokra vonatkozó plafonértékek figyelembevételével (30-80.000,- Euró). Pályázati határidők: a forrás minden évben általában november elejétől május végéig pályázható. A leadási időszak első és második felében beérkezett pályázatokat két egymástól független fordulóban bírálják el; mindkét forduló a költségvetés 50-50%-át allokálja. Az egyes fordulókban az egyedi projektek támogatására fordított összeg 7-8 Millió Euró körül mozog, amiből több száz művet támogatnak (2004-ben például 558 egyedi projekt pályázott, amelyből 194 kapott támogatást). Megjegyzendő, hogy e támogatási forma a MEDIA PLUS Programba történő bekapcsolódás legkézenfekvőbb módja egy átlagos magyar producer számára.

19 3.3. Csomagtervek (slate funding) Olyan közepes méretű cégek pályázhatnak, amelyek nemzetközi tapasztalattal, valamint több projekt egyidejű kivitelezésére alkalmas kapacitással rendelkeznek. E feltételek hiányában támogatást az egyedi projektek alapján lehet igényelni. A rendszer 1. és 2. fázisra oszlik, a pályázó mérete és kapacitása szerint. Az 1. fázisban részt vevő cégnek 3-6 projekt kivitelezésére irányuló három éves fejlesztési tervet kell benyújtania. A 2. fázis elnyeréséhez 5-10 projekt kivitelezésére irányuló három éves terv szükséges, és erre csak az első fázist már egyszer teljesített cégek pályázhatnak. A csomagtervek támogatására fordított összeg évente 8-9 Millió Euró körül volt. A 2004. évben például 217 csomagterv pályázott, amelyből 83 kapott támogatást. A támogatás mértéke az 1. fázisban 60.000 – 90.000,- Euró, a 2. fázisban 100.000 – 150.000,- Euró. A forrás az egyedi projektekhez hasonlóan minden év novemberétől május végéig pályázható. A pályázatokat két egymástól független fordulóban bírálják el: a leadási időszak első felében leadott pályázatok között oszlik meg a költségvetés 50%-a, míg a leadási időszak második felében leadott pályázatok a költségvetés fennmaradó 50%-ában részesülnek.

20 4. TERJESZTÉS A MEDIA Program támogatja az audiovizuális művek (játékfilm, dokumentumfilm, animációs film és interaktív programok) filmszínházi, televíziós, illetve videón vagy DVD-n és televízión keresztül történő terjesztését. A Program támogatja továbbá az olyan mozi-hálózatokat is, amelyek az európai filmek promóciójára és marketingjére vonatkozó közös stratégiát dolgoznak ki. E támogatási forma már a gyártást követő fázis támogatására irányul, de – mint később látható lesz – áttételesen erőteljesen ösztönzi magát a gyártást is.

21 A terjesztés támogatása a következőket foglalja magában: 4.1. Mozi 4.1.1.Terjesztők, automatikus támogatás; 4.1.2. Terjesztők, szelektív támogatás; 4.1.3. Értékesítők; 4.1.4. Bemutatók; 4.2. Televízió; 4.3. DVD/video

22 4.1. Mozi 4.1.1. Terjesztők, automatikus támogatás Az ’automatikus’ támogatási rendszer célja az új európai filmek széles nemzetközi forgalmazásának ösztönzése és támogatása. A Program támogatási rendszerrel ösztönzi az európai mozi-üzemeltetők európai filmekbe történő további befektetését. Az automatikus támogatási rendszer két részből áll:

23 1. Potenciális pénzügyi alap létrehozása. Ezt az alapot a (nem belföldi) európai filmekre egy évben fizetett belépőjegyek száma alapján kell számítani. Az egyes belépőjegyek után a film származási országától és jellegétől függően 0,4-0,7 Euró összegű potenciális támogatás jár, amennyiben az így képzett alap a megfelelő küszöbértéket (1.000 – 10.000,- Euró) meghaladja. 2. Az előző pont szerint létrehozott potenciális alapból a terjesztő az alábbiakba történő befektetései támogathatók: •Új európai filmek gyártása; •Új európai filmek terjesztési garanciájának fedezése; •Új európai filmek terjesztési költségei (pl. reklám és promóció) Az 1. pont szerint képzett potenciális alap a felsorolt befektetések maximum 60%-át fedezheti. Az automatikus támogatási rendszer pályázatait általában minden év április végéig kell leadni.

24 4.1.2. Terjesztők, szelektív támogatás A szelektív támogatási rendszer célja az európai filmek nemzetközi terjesztésének előmozdítása, valamint a filmszínházi terjesztők arra történő ösztönzése, hogy e filmek promóciójába és megfelelő terjesztésébe befektessenek. Az intézkedésre európai filmszínházi terjesztő cégek pályázhatnak. A támogatást egy-egy (nem belföldi) európai film terjesztésére létrejött olyan terjesztői csoportok nyerhetik el, amelyek legalább öt, a programban részt vevő államban honos tagból állnak. A Program az európai filmek filmszínházi terjesztésére irányuló tevékenységeket támogatja. Ilyen tevékenységnek minősül minden olyan gazdasági tevékenység, amely a közönség figyelmét egy moziban játszott filmre irányítja. Így különösen: •Az audiovizuális munka nyilvánosságra hozatalának technikai részletei is (szinkronizálás, feliratozás, stb.), illetve •marketing és promóciós tevékenységek (filmelőzetesek és reklámanyagok gyártása, reklámhordozó vásárlása, promóciós események szervezése, stb.). A forrás általában évente három alkalommal pályázható. A támogatás mértéke a projekttől függ, azonban nem haladhatja meg a terjesztési költségek 50%-át vagy terjesztőnként a 150.000,- Euró/film összeget.

25 A támogatás két részből áll: •vissza nem térítendő támogatás: terjesztési területenként maximum 30.000,- (egyes esetekben 40.000,-) Euró összeg, amely célja a szinkron- és feliratozási költségek maximum 50%-ának fedezése; •a mű forgalmazásának haszna függvényében feltételesen visszafizetendő előleg: a további terjesztési költségek maximum 50%-ának mértékéig.

26 4.1.3. Forgalmazók (Sales Agents) E támogatási forma az európai filmek nemzetközi forgalmazására szakosodott európai gazdasági társaságok (filmforgalmazói ügynökségek) támogatására irányul. A támogatás célja az új európai filmek (játék-, dokumentum vagy animációs filmek) filmszínházi terjesztésének előmozdítása az által, hogy a filmek értékesítői számára piaci teljesítményük szerint olyan forrásokat biztosít, amelyeket új európai filmek gyártásába fektethetnek be.

27 A támogatási rendszer két szakaszból áll: I. Potenciális pénzügyi alap létrehozása, amely az értékesítőnek az európai piacon meghatározott idő alatt nyújtott teljesítménye alapján számítandó; 1. lépés: amennyiben az értékesítő 4 év alatt legalább 8 film (ebből legalább 1 külföldi) minimum 10 országban történő értékesítésére vonatkozóan rendelkezett szerződéssel, és ebből legalább 4 filmet 3-3 külföldi országban el is adott, a terjesztő automatikusan 25.000,- Euró támogatásra jogosult; 2. lépés: amennyiben az 1. lépés alatti feltételek teljesülnek, az alap kiegészül a terjesztő által eladott filmek után az automatikus támogatási rendszer alapján számított összeggel. II. Az így létrejött potenciális pénzügyi alap befektetése, amely az alábbi területeken valósítható meg: •új európai filmek minimum terjesztési garanciáinak fedezése; •új európai filmek promóciója, marketingje, reklámja. A támogatás mértéke: a befektetési projekt maximum 50%-a. A pályázatokat évente egyszer lehet leadni.

28 4.1.4. Bemutatók (Exhibitors) Ez a támogatási forma arra irányul, hogy előmozdítsa az európai premier-mozik közötti hálózat fejlődését, valamint az európai filmek vetítését e mozikban. A támogatás különösen a következőkre irányul: •közös rendszerben működő európai mozi-hálózatok létrehozásának előmozdítása; •európai filmek vetítésének és promóciójának előmozdítása; •a fiatal európai mozilátogatókra irányuló oktatási és képzési tevékenységek előmozdítása; •digitális mozi elterjesztésének előmozdítása a mozi-üzemeltetők között. A támogatásra európai mozikat egyesítő olyan szervezetek pályázhatnak, amelyek tevékenysége hozzájárul a jelzett célok eléréséhez. A támogatás egy éven keresztül jár, és egy alkalommal meghosszabbítható. A támogatás mértéke két évre 14 Millió Euró két évre. A forrásból összesen egy projekt részesül támogatásban, így annak elemzése a jelen keretek között nem indokolt.

29 4.2. Televízió Ez a támogatási forma ösztönzi az együttműködést a televíziós műsorszolgáltatók és a független európai gyártók között. A támogatási rendszer célja a független gyártó cégek olyan televíziós műsorok (játékfilm, dokumentumfilm, animációs film) gyártására történő ösztönzése, több különböző tagállamban honos és különböző nyelvterületen működő műsorszolgáltató műsorra tűz. Pályázatot nyújthat be egy (vagy több) filmgyártó és több műsorszolgáltató konzorciuma, amely keretében a műsorszolgáltatók vállalják, hogy a gyártó által elkészített művet műsorra tűzik. A projekt költségvetésének nagy részét a gyártó viseli, de a költségek egy részét az adott műsorszolgáltató köteles viselni. (Ez magyar műsorszolgáltató esetében mindössze a projekt költségvetésének minimum 0,1%-a).

30 Támogatásban részesíthető művek: Játékfilm, kreatív dokumentumfilm, animációs film. Fő szabály szerint támogatást kifejezetten televíziós sugárzásra gyártott művek kaphatnak, előzetesen moziban bemutatott művek nem. A nyertes pályázatok kiválasztása pontrendszer alapján történik. Hangsúlyozni szükséges, hogy az újonnan csatlakozó tagállamok gyártó kapacitásának felhasználása kiemelt pontszámmal szerepel, így a régi tagállamok pályázói érdekeltek lehetnek az új tagállamok (így Magyarország) műsorszolgáltatóinak a programba történő bevonásában. A támogatás formája: teljes egészében vissza nem térítendő támogatás. A támogatás mértéke: kiemelkedő, a maximális összeg produkciókként 500.000,- Euró, amely játék- és animációs filmek esetén a gyártási költségek maximum 12,5%-a, dokumentumfilmek esetén 20%-a lehet. A forrás évente három alkalommal pályázható.

31 4.3. DVD/video (európai filmek transznacionális terjesztésének támogatása) Az intézkedés azokat az európai cégeket (off-line kiadókat) támogatja, amelyek tevékenysége előmozdítja az európai alkotások magánhasználatú médián keresztül történő terjesztésének térnyerését azzal, hogy a kiadókat a digitális technikába, valamint a DVD-n vagy videón rögzített európai audiovizuális művekbe történő befektetésre ösztönzi. Az automatikus támogatási rendszer két részből áll: 1. Potenciális pénzügyi alap létrehozása a kiadó által az előző évben videón (DVD-n) eladott nem hazai európai filmekből származó nettó bevétel alapján. 2. Befektetési szakasz: az előzőek szerint képzett alapot nem hazai európai film DVD-n történő gyártásába, vagy VHS bázisú nem hazai európai filmek promóciójának támogatására kell fordítani. A támogatás maximális mértéke 150.000,- Euró, ill. a befektetési projekt költségeinek maximum 50%-a. A forrás évente egyszer pályázható.

32 5. PROMÓCIÓ Az intézkedés célja minden olyan promóciós tevékenység ösztönzése, amely segíti az európai gyártók és terjesztők részvételét a nagyobb európai és nemzetközi eseményeken. Így különösen: •az európai audiovizuális és filmművészeti alkotások promóciójának és forgalmának elősegítése kereskedelmi bemutatókon, vásárokon, és a világban; •európai szakmai szereplői hálózat kiépítésének elősegítése, nemzeti, köz- vagy magánkezdeményezésű promóciós szervezetek együttműködésén keresztül, az európai és nemzetközi piacokon. Pályázásra jogosultak azok az európai szervezetek és szakmai szereplők, akik/amelyek tevékenysége hozzájárul a fent említett célok eléréséhez. A pályázat különösen az ágazat szereplői szerveződéseinek támogatására irányul; egy gazdasági társaság bizonyos eseményen való részvételét nem támogatják.

33 A támogatás öt akció keretei közt valósulhat meg: 1. Szakemberek piacra jutása A Bizottság olyan európai társaságokat kíván támogatni, amelyek elősegítik az európai szakemberek nemzetközi eseményeken való részvételét, és specializált szolgáltatások széles körét nyújtják. 2. Európai művek promóciója a gyártástól kezdődően A Bizottság olyan európai társaságokat kíván finanszírozni, amelyek innovatív promóciós módszereket kínálnak. 3. Adatbázisok, szoftvereszközök létrehozása az európai audiovizuális ágazat szakemberei számára A Bizottság olyan célra ad támogatást, amely ösztönzi egy szakemberek számára készített, európai programkatalógusokról szóló, legalább háromnyelvű adatbázis vagy adatbázis-hálózat létrehozását.

34 4. A nagyközönségnek szóló európai művek promóciója A Bizottság olyan európai társaságokat kíván támogatni, amelyek az európai audiovizuális művek minél szélesebb közönség számára történő eljutására alkalmas, innovatív projektet mutatnak be. 5. Európai audiovizuális fesztiválok hálózatai. A Bizottság olyan európai fesztiválhálózatokat kíván támogatni, amelyek a programban részt vevő legalább 10 országban honos tagokkal rendelkeznek, és tevékenységük összehangolásával biztosítják az alacsony audiovizuális kapacitással rendelkező térségekből származó, valamint a fiatal rendezők által készített művek áramlását. A forrás évente háromszor pályázható, éves költségvetése kb. 6 Millió Euró. A támogatás mértéke: 50% (egyes esetekben: 60%), összeghatár nincs.

35 6. FESZTIVÁLOK TÁMOGATÁSA A program célja, hogy •támogassa az európai audiovizuális művek európai és egyéb nemzetközi fesztiválokon, szemléken, és egyéb eseményeken történő részvételét, amennyiben ezek az események fontos szerepet játszanak az európai alkotások népszerűsítésében, valamint a szakemberek közötti hálózatépítésben, illetve •elősegítse az európai médiaszereplők közötti hálózatépítést, a promóciós szervezetek európai és a nemzetközi piacon történő közös fellépésének támogatásával. A program az alábbiakhoz nyújt támogatást: Olyan audiovizuális fesztiválok szervezése, amelyeken túlnyomórészt európai filmeket vetítenek (minimum 70%-ban, legkevesebb 6 különböző európai országból). A támogatás mértéke: a projekt költségének maximum 50%-a (egyes esetekben 60%-a) és legfeljebb 35.000,- Euró. (A 2005. évi összköltségvetés 2.200.000,- Euró volt.) A forrás évente két alkalommal pályázható.

36 7. A MEDIA PLUS EGYÉB PÁLYÁZATAI A MEDIA PLUS Program előzőekben vázolt hagyományosan pályázható területein kívül meg kell említeni továbbá a következőket: •i2i Audiovisual; •Kísérleti projektek (Pilot projects).

37 7.1. i2i Audiovisual Ezen intézkedés célja az audiovizuális műveket gyártó cégek banki és egyéb finanszírozáshoz történő hozzájutásának támogatása az ilyen intézmények által kért garanciák vagy a banki finanszírozás egyéb költségeinek társfinanszírozása útján. Ennek keretében a Bizottság az alábbi három költségkategóriához nyújt társfinanszírozást: •Biztosítási költségek; •Befejezési garancia költségei; •Egyéb finanszírozási költségek. A forrásra független európai filmgyártó cégek pályázhatnak játékfilmmel, dokumentumfilmmel vagy animációs filmmel. A támogatás mértéke: projektenként maximum 50.000,- Euró, illetve az elszámolható költségek általában 50%-a (magyar pályázók esetén maximum 60%-a). A forrás évente két alkalommal pályázható.

38 7.2. Kísérleti projektek (Pilot projects) A Kísérleti projektek a felgyorsult technológiai fejlődésre tekintettel új technológiák kidolgozására irányulhatnak az alábbi területeken: •Terjesztés: az európai tartalmak terjesztésének és vásárlásösztönzésének új módozatai személyre szabott szolgáltatások által; •Archívumokhoz és katalógusokhoz való hozzáférés kiszélesítése és erősítése hálózatban működő adatbázisok által; •Korábban támogatott projektek: korábbi MEDIA PLUS kísérleti projektekre kiírt ajánlattételi felhívások keretében támogatásban részesült projektek. A forrás évente egyszer pályázható.

39 8. A MEDIA PLUS PROGRAM VÁRHATÓ FEJLŐDÉSI IRÁNYA Az előzőekben írottak szerint a MEDIA PLUS Program 2006-ban véget ér. Az audiovizuális terület támogatása azonban minden bizonnyal tovább fog fejlődni; hiszen a jelenleg elfogadás alatt álló MEDIA 2007 Program a korábbi MEDIA Programok tapasztalataira alapozva fogja támogatni az audiovizuális területet. A MEDIA 2007 Program a MEDIA PLUS Programnál nagyobb költségvetéssel fog gazdálkodni: a tervek szerint a Program költségvetése 1 Milliárd Euró felett lesz a 2007-2013. közötti időszakra nézve. Az új program várhatóan a MEDIA PLUS Programhoz hasonló területet fog lefedni azzal a különbséggel, hogy a digitális technológia, valamint az újonnan csatlakozott tagállamok támogatása az elképzelések szerint nagyobb teret fog kapni.

40 Hangsúlyozni szükséges, hogy a Bizottság kiemelten kezeli az újonnan csatlakozott tagállamok audiovizuális iparának bevonását a programba. Ez a törekvés már a MEDIA PLUS Program pontozási rendszerében is megmutatkozott, amely pozitívan diszkriminálta a zárt nyelvi vagy földrajzi régiók, és/vagy alacsony audiovizuális kapacitással rendelkező országok (pl. Magyarország) pályázóit. A pozitív diszkrimináció és a nyitva álló lehetőségek ellenére megállapítható azonban, hogy közép-kelet európai (így a hazai) audiovizuális ipar csak kevéssé tudott bekapcsolódni az európai vérkeringésbe. Egy közelmúltban készített tanulmány szerint 1996. és 2001. között a közép-kelet európai országokban készített filmek közül csak 42 művet terjesztettek kereskedelmi méretekben az EU 15-ben. E műveket mindössze 2.2 Millió néző látta, amely a piac 0,054%-át képviseli. Mindezt figyelembe véve a hazai audiovizuális szektor bekapcsolódása a programba igen kívánatos lenne. Ennek a hozadéka: •az elnyerhető anyagi források, valamint •a nemzetközi kapcsolatépítés, know-how elsajátítása, és az ez által indukált minőségi fejlődés.

41 Köszönöm a figyelmet! DR. GIBA TIBOR partner 1036 Budapest, Bécsi út 52. II/6. Tel.: 06 1 250 9000  06 1 387 7639  Fax: 06 1 367 3995 E-mail: tgiba@szabopartners.hu  Web: www.szabopartners.huwww.szabopartners.hu Az Iroda az alábbi szervezetek tagja: Budapesti Ügyvédi Kamara (nyilvántartási szám: 1057) International Tax Planning Association (ITPA)  WIRAS Verbund Netherlands-Hungarian Chamber of Commerce (NHCC)  Proteus (Ügyvédi Irodák Nemzetközi Hálózata) Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége (KÖSZ)