Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MONITORING ÉS TRENDELEMZÉS Fókuszban az ellenzéki „futóverseny” Mi zajlik az interneten? Ki uralja a virtuális médiateret? Kiről beszélnek a legtöbbet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MONITORING ÉS TRENDELEMZÉS Fókuszban az ellenzéki „futóverseny” Mi zajlik az interneten? Ki uralja a virtuális médiateret? Kiről beszélnek a legtöbbet."— Előadás másolata:

1 MONITORING ÉS TRENDELEMZÉS Fókuszban az ellenzéki „futóverseny” Mi zajlik az interneten? Ki uralja a virtuális médiateret? Kiről beszélnek a legtöbbet a Facebook-on? Kivel foglalkoznak a legtöbbet a hírportálok? Hogy áll a pártok népszerűsége cyber-térben? Milyen események borzolják a kedélyeket a neten? Milyen a politikusok online megítélése? Hogyan alakul a pártok véleményárfolyama?

2 A Méltányosság Politikaelemző Központ és a Neticle Technologies egy, a hazai piacon teljesen egyedülálló kutatást indít útjára, amely innovatív módszerekkel eddig ismeretlen szemszögből láttatja a hazai politikai folyamatokat. A Neticle Technologies saját fejlesztésű webes szöveganalízisére építve az MPK havi rendszerességgel publikál a fő politikai manőverek, taktikai lépések és a véleményalkotás összefüggéseire fókuszáló elemzéseket. Nem csupán az internetes szféra véleményreflexióira világítunk rá, hanem feltárjuk a háttérben meghúzódó ok-okozati kapcsolatokat is. Így amit kínálunk, az több mint hagyományos közvélemény-kutatás és egyben meghaladja a klasszikus politikai elemzés kereteit is. Fókuszban ellenzéki „futóverseny” A Politikai véleményárfolyam alapvetően két részre tagolódik. Az első részben hónapról hónapra a pártok és pártvezetők webes megítélésének és említési gyakoriságának alakulását vizsgáljuk, míg a második részben olyan specifikus és aktuális politikai kérdéseket járunk körül empírikus módszerek alkalmazásával, amelyek a közbeszéd középpontjába kerültek/kerülhetnek. Ebben a hónapban a fókusz-téma az ellenzéki „futóverseny”. Megvizsgáljuk a két potenciális ellenzéki kihívó, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila netes jelenlétét és megítélését.

3 A webes szféra politikai szereplőkkel kapcsolatos véleményreflexióit először annak a két pártnak a viszonylatában elemezzük, amelyek rendszeresen szignifikánsan több internetes említést gyűjtenek be, mint vetélytársaik, vélhetően azért, mert jóval hosszabb ideje jelentős szereplői a politikai porondnak, mint a „fiatal” pártok. A Fidesz és az MSZP véleményárfolyam-görbéje márciusban két alkalommal keresztezte egymást. A szocialisták webes megítélése március 3-án kezdett el gyorsabban romlani, mint a kormánypárté, március 4-én pedig már a webes szféra rosszabb véleménnyel rendelkezett az ellenzéki pártról. Ez a trend elsősorban az MSZP Magyarország MA című kampányfilmjének nyilvánosságra hozatalával hozható kapcsolatba. A szocialisták kisfilmje érthetően erőteljesen negatív reakciókat váltott ki jobboldali körökben, viszont a véleményárfolyam alakulása világosan jelzi, hogy a negatív megnyilvánulásokat nem ellensúlyozták a pozitív vélemények, vagyis ez vitatott video összességében „többet vitt, mint amennyit hozott” a pártnak. I.P ÁRTOK ÉS VEZETŐIK INTERNETES MEGÍTÉLÉSE Véleményárfolyam

4 Ugyanakkor az Említési grafikonról leolvasható, hogy közvetlenül a kampányfilm megjelenése után beszéltek a legtöbbet az MSZP-ről a webes felületeken, tehát a szocialistákra vonatkozó a legtöbb reakciót kétségtelenül ez a video váltotta ki. A két párt véleményárfolyamában március 7-én következett be újabb fordulat, amikor is a Fidesz megítélése meredeken esni kezdett, aminek legfontosabb kiváltó okaként a párt székházánál azon a napon történt eseményeket jelölhetjük meg. Az alaptörvény negyedik módosítása elleni megmozdulás láthatóan visszavetette a Fidesz véleményárfolyamát, mivel jóval több negatív említést generált, mint pozitívat, mindazonáltal az említésszámot a csúcsra repítette. Összességében az látható, hogy a székháznál történtek nagyobb visszaesést okoztak, mint az élénk hazai és nemzetközi tiltakozást kiváltó alaptörvény-módosítás március 11-ei megszavazása, vagy a március közepén kialakult hóhelyzet vitatott hatósági kezelése. Említés-gyakoriság

5 A két legtöbb említéssel rendelkező párt említésmegoszlásáról elmondható, hogy messze a Facebook-on hagyták a legnagyobb „digitális lábnyomot”. Mindazonáltal arányaiban a Fidesz-t kevesebbet említették a cikkekben, mint az MSZP-t (Fidesz említésszámán belül ez 12%, míg a szocialistáknál 14%), a kormánypárt esetében inkább a hozzászólások domináltak. De hasonló a helyzet a címlapok tekintetében is: az MSZP a teljes említésszámán belül a címlapok 8,6%-t tesznek ki, míg a Fidesznél csak 6,1%-ot. Összességében azonban elmondható, hogy a Fideszről majdnem háromszor annyit beszéltek az online térben, mint az ellenzék legerősebb pártjáról. Említések megoszlása médiatípus szerint

6 A „fiatal” pártok véleményárfolyama -az LMP és a DK kivételével- meglehetősen hektikusan alakult az elmúlt hónapban. Az ökopárt webes megítélésének negatív trendje mögött valószínűsíthetően még mindig a februári pártszakadás „utórengései” munkálnak. Az Együtt 2014 viszont jól kezdte a márciust, de felfelé ívelő véleménygörbéjét a Fidesz- székház elfoglalása megtörte, mivel a kormánypárt az események kommunikációját Bajnai Gordonra fókuszálta, például a Fidesz szóvivője a fiatal tüntetőket a volt miniszterelnök „katonáinak” nevezte és kizárólagosan őt tartotta felelősnek a kialakult helyzetért. Mindezt a március 17-én megtartott Milla-rendezvény legalább részben korrigált, hiszen az elhalasztott ünnepi megemlékezés egyértelműen javított a választói szövetség megítélésén. Ez a két esemény volt, amely a legtöbb említést generálta a weben az Együtt 2014 számára, de ellentétes előjellel és eltérő arányban: az előbbi esemény sokkal nagyobb mértékben rontott, mint amennyit az utóbbi javított a választói mozgalom véleményárfolyamán. Véleményárfolyam

7 Végezetül összességében elmondható, hogy a márciusi katasztrófahelyzet által tematizált politikai térben a Jobbik tudta a leginkább javítani a webes megítélését, jól láthatóan a március 15- ét követő napokban ugrott meg a párt véleményárfolyama, ami főként a Jobbik eme időszak alatt mutatott Facebook- aktivitása (a párt Facebook oldala közvetítő funkciót látott el a bajba jutottak és a segítők között) és a hétfő- keddi parlamenti felszólalásoknak volt köszönhető. Továbbá fontos kiemelni, hogy ehhez az időszakhoz köthető a Jobbik említésszámának egyik márciusi csúcspontja is. Az időjárás okozta krízishelyzetre adott Jobbikos reakció mellett a március 9-ei „Mindannyian székelyek vagyunk” elnevezésű tüntetés, illetve a Fővárosi Bíróság Karsai kontra Jobbik perben hozott március 25-ei ítélete váltotta ki a legtöbb reakciót a radikális párttal kapcsolatban. Említések megoszlása médiatípus szerint

8 A „fiatal” pártok említésmegoszlása alapján elmondható, hogy egyértelműen a Jobbik dominálja webes teret: nincs olyan online felület, amelyen a radikális pártot megelőznék. Látható tehát, hogy a Jobbik szubkultúrára épülő netes hálózata rendkívül jól működik, hiszen egyrészt ennek segítségével „uralja” a webet a „fiatal” pártok között, másrészt képes volt – a magas említésszámmal együtt is – a legpozitívabb véleményárfolyamot elérni ebben a hónapban. Említések megoszlása médiatípus szerint

9 A pártvezetők internetes megítélését is – hasonlóan a pártokéhoz – két részletben elemezzük: külön a két legtöbb említéssel rendelkező politikus véleményárfolyamát, és külön a többi pártvezetőjét. Az Orbán Viktorral és Bajnai Gordonnal kapcsolatos véleményeket ábrázoló grafikonon lényegében ugyanaz tükröződik, mint amit a pártoknál láthattunk, vagyis Bajnai megítélését láthatóan a székházfoglalás befolyásolta a leginkább negatívan. A március 7-ei eseményeket követően a Bajnairól alkotott netes vélemények mennyiségi értelemben csúcsot döntöttek, de még a regnáló miniszterelnökkel kapcsolatos megnyilvánulásoknál is negatívabbak voltak, vagyis a Fidesz Bajnaira irányuló kommunikációs manővere sikeresnek bizonyult. Véleményárfolyam

10 Ami különösen érdekes, hogy pont március 7-én csökkent a legmeredekebben a miniszterelnök véleményárfolyama is, viszont a legtöbbet nem a székházfoglalás kapcsán beszéltek Orbán Viktorról a netes térben, hanem a március 1- jei jegybankelnök-jelölés és a március 11-ei alaptörvény- módosítás generálta a legtöbb reakciót. Említés-gyakoriság

11 A többi pártvezető megítélését ábrázoló grafikonról leolvasható, hogy Gyurcsány Ferenc véleményárfolyama alakult a leginkább negatívan. Ennek az lehet az oka, hogy a volt miniszterelnökről sokszorta többet beszélnek (magas említésszám), és inkább negatív felhanggal, mint a többi pártvezetőről, mivel a legtöbben egy korszakkal azonosítják, ami alkalmassá teszi a nevét arra, hogy a különböző politikai erők felhasználják egymás támadására. Például kiváltképpen a Fidesz és a Jobbik kommunikációs stratégiájában fontos elem az MSZP és az Együtt 2014 vádolása a „gyurcsányi politikához” és az „elmúlt nyolc év politikai gyakorlatához” való visszatéréssel. Ezzel tulajdonképpen a jobboldali pártok az MSZP-t és Bajnai Gordont Gyurcsányon „keresztül” tudják támadni, ami erőteljesen rombolja a DK-s pártvezető webes megítélését is. Schiffer András, Vona Gábor és Mesterházy Attila megítélése hozzávetőlegesen stagnált márciusban, sem a rendkívüli események, sem az MSZP-s évértékelő vagy a különféle tüntetések nem voltak érdemi befolyással a megítélésükre. Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy bár Mesterházy Attila véleményárfolyamát csak kisebb mértékben, de pozitív irányba mozgatta meg az évértékelő beszéde, mégis ez az esemény kiugróan magas említésszámot indukált. Véleményárfolyam

12 Érdekes látni azt is, hogy a Jobbikról mennyivel többet beszéltek az online szférában, mint a párt vezetőjéről, Vona Gáborról, ráadásul a legtöbb említést eltérő időszakban érte el a pártelnök és a Jobbik. De ugyanezt a trendet láthatjuk a másik „fiatal” pártnál, az LMP-nél is, ahol Schiffer Andrást több mint négyszer kevesebbszer említették, mint az ökopárt nevét. Ráadásul a politikus és a párt említésfolyama ebben az esetben sincs szinkronban: Schifferről március 24-én beszéltek a legtöbbet, amikor társelnököt választott az LMP, viszont maga a párt március 11-én vélhetően az alaptörvény- módosítás elleni tiltakozás kapcsán váltotta ki a legtöbb reakciót ebben a hónapban. Említés-gyakoriság

13 F ÓKUSZBAN AZ ELLENZÉKI „ FUTÓVERSENY ”

14 A közelgő 2014-es választások egyik legfontosabb kérdése, hogy ki lehet majd a várhatóan egységesülő, önmagát demokratikus ellenzéki oldalnak nevező politikai formáció vezetője, egyben Orbán Viktor kihívója. Annak ellenére, hogy konszenzus alakult ki a DK, az MSZP és az Együtt 2014 között arról, hogy csak összefogással, választási együttműködéssel győzhető le a Fidesz, mégis a politikai logikának megfelelően jelenleg egyfajta belső versenynek lehetünk szemtanúi az ellenzéki oldalon. Mesterházy Attila és Bajnai Gordon igyekeznek önmagukat és pártjukat úgy pozícionálni, hogy a lehető legerősebb, legkompetensebb kihívóként jelenjenek meg a politikai térben, így kvázi „rákényszerítve” a többi szereplőt arra, hogy az együttműködés keretében beálljon mögé. Az ellenzéki „futóverseny” márciusi állását külön vizsgáljuk a pártok és a pártvezetők dimenziójában, és a trendeket/eredményeket szintetizálva fogalmazunk meg következtetéseket. P ÁRT - DIMENZIÓ Említések megoszlása médiatípus szerint

15 A pártok véleményárfolyamát szemlélve szembetűnő, hogy az Együtt 2014 megítélése egyértelműen jobb volt, mint a szocialista párté, viszont az említésszámban jóval elmaradt a Bajnai Gordon vezette párt az MSZP-től, tehát pozitívabb véleményeket generált, de jóval kevesebbet beszéltek róla a weben. Érdekes továbbá, hogy az Együtt 2014 magas Facebook-aktivitása (pl.: háromszor több követővel rendelkeznek, mint a szocialisták) ellenére is lényegesebben kevesebb reakciót váltott ki a közösségi platformon, ugyanakkor arányaiban (saját említésszámon belül) több cikkben jelent meg, mint az MSZP. Említésfolyam (pártok)

16 P ERSZONÁLIS DIMENZIÓ A pártvezetők dimenziójában azonban pont ellentétes trendet figyelhetünk meg, ráadásul az említésszámban az olló még jobban szétnyílik, mint a pártok esetében: Bajnairól 14,6-szor (!) többet beszéltek a neten, mint Mesterházy Attiláról. Ez alapvetően két okra vezethető vissza: egyrészt az Együtt 2014 még nem olyan erős önálló politikai „márka” mint az MSZP, inkább a pártot egyetlen személlyel, Bajnai Gordonnal azonosítják a választók. A szocialistáknál pedig pont fordított a helyzet, vagyis a párt politikai „brandje” és beágyazottsága sokkal erősebb, mint a pártelnöké. Az Együtt 2014 tehát „egyszemélyes”, perszonalizált pártként van jelen az online politikai porondon, míg az MSZP elsősorban pártként/szervezetként. Említésfolyam (pártvezetők)

17 Az említésmegoszlási diagramból az is kiderül, hogy Bajnai a Facebookon generálta a legtöbb reakciót, szemben Mesterházyval, akit a különféle cikkekben említettek a legtöbbször. Bajnai közösségi médiában tapasztalható fölényét egyrészt az magyarázza, hogy a személyes oldalán közzétett posztjai 11 ezerrel több emberhez jutnak el közvetlenül, mint Mesterházy közzétételei (Bajnainak ennyivel több követője van a Facebook-on), másrészt az, hogy az Együtt 2014 fokozott Facebook- aktivitása a korábban kifejtett okokból, nem a pártnak, hanem magának Bajnai Gordonnak generálnak említéseket. Említések megoszlása médiatípus szerint

18 Azt láthatjuk tehát, hogy a weben a leendő szövetséges pártok „harcából” márciusban az MSZP került ki győztesen abban a vonatkozásban, hogy az említésszámon keresztül dominálta az online teret az Együtt 2014-hez képest. Viszont a pártvezetők csatáját ugyanezen a területen egyértelműen Bajnai nyerte meg. A márciusi árfolyamokból és trendekből kiindulva azt mondhatjuk, hogy összességében a volt miniszterelnök tart előrébb a weben az ellenzéki versenyben, mivel arányaiban lényegesen több és kevésbé negatív reakciót váltott ki a személyek relációban, mint amennyit az MSZP elért a pártok viszonylatában (az MSZP webes vélemény indexe (WOI) ponton zárt, míg Bajnai indexe ponton állt a hónap utolsó napján.)

19 Módszertan Kutatás tárgya: magyar politikai pártok és politikusok kulcsszó magyar nyelvű weben keletkezett említései lettek vizsgálva a Neticle rendszerrel. A vizsgált időszak: – Vizsgált források: Magyar nyelvű fő hírportálok Magyar nyelvű blogok Magyar nyelvű fórumok Nyilvános Facebook posztok Twitter posztok Google+ posztok A Neticle rendszer a vizsgált időszak webes tartalmaiban kereste meg a szinonimákat tartalmazó említéseket (cikkeket, blogokat, hozzászólásokat, közösségi média tartalmakat), a megtalált tartalmakat automatikusan véleményelemezte: minden említés kapott egy pontszámot, ún. polaritásindexet, mely jelzi, hogy az adott szöveg mennyire pozitív vagy negatív a kulcsszóra vonatkozóan. A számszerűsítés alapja az egyik legpontosabb magyar nyelvre készített saját véleményelemző algoritmus, mely 75-80%-os pontossággal képes megállapítani egy említés véleményét. A pontszámozott említések folyamatos kumulálásával ún. véleményárfolyamot (WOI - Web Opinion Index) alkotott a rendszer. A véleményárfolyam a Neticle saját mutatója, mely a web véleményét egyetlen dinamikusan változó mutatószámmal fejezi ki. A Neticle másik saját mutatója, az említésfolyam grafikon egyszerre mutatja a kulcsszó említések polaritását és mennyiségét. Neticle Technologies Kapcsolattartó: Szekeres Péter Méltányosság Politikaelemző Központ Kapcsolattartó: Csizmadia Nóra


Letölteni ppt "MONITORING ÉS TRENDELEMZÉS Fókuszban az ellenzéki „futóverseny” Mi zajlik az interneten? Ki uralja a virtuális médiateret? Kiről beszélnek a legtöbbet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések