Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szabályozás Hormonális idegi Cél: a szervezetben összehangolt működés Neuroendokrin rendszer: Az idegrendszer és a hormonális rendszer szoros együttműködésén.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szabályozás Hormonális idegi Cél: a szervezetben összehangolt működés Neuroendokrin rendszer: Az idegrendszer és a hormonális rendszer szoros együttműködésén."— Előadás másolata:

1 Szabályozás Hormonális idegi Cél: a szervezetben összehangolt működés Neuroendokrin rendszer: Az idegrendszer és a hormonális rendszer szoros együttműködésén alapuló szabályozó rendszer.

2 Csigolya, gerincvelő

3 A gerincvelő keresztmetszeti képe

4 1 A vegetatív és szomatikus reflexív

5 Az emberi agy részei

6 Nagyagy felülete és lebenyei

7 Agy keresztmetszeti képe

8 Agykéreg felépítése: a, érzőkéreg; b, mozgatókéreg

9 Látópálya, a látóideg-kereszteződéssel; jobbra: látótér kiesései különböző területen bekövetkező sérülések esetén

10 Érzékszervekből érkező rostok- hol kerülnek be a központi idegrendszerbe

11

12 A mozgató pályarendszerek

13

14 Hormonrendszer • Hormonális szabályozás, vegyi szabályozás • szervei a belső elválasztású mirigyek: nincs kivezetőcsövük, át vannak szőve hajszálerekkel, és a mirigyek a váladékukat (hormonokat) közvetlenül a vérbe juttatják, un. hormonokat termelnek • a hormonok kémiai hatóanyagok (transzmitterek, információanyagot hordoznak), melyre válaszol a szervezet. • A hormonok hatásmechanizmusa • A mirigyből bekerül a vérbe, de csak az adott célszervre hat. A sejtekbe NEM megy be a hormon. A sejteken vannak receptorok (érzékelők), ezekhez kapcsolódnak a hormonok, és befolyásolják a sejt anyagcseréjét. Lehet gátló, vagy serkentő hatás is.

15 • kémiailag lehetnek: • aminosav származékok pl.adrenalin, tiroxin • peptidek pl. vazopresszin, oxitocin • fehérjék: pl. inzulin • szteroidok: pl. aldoszteron, tesztoszteron A hormon ürülése és hatása közötti időt nevezzük latenciaidőnek. Egyes esetekben ez a másodperc törtrészét jelenti (pl. adrenalin), más esetekben hosszabb. Pl: növekedést serkentő hormon.

16 • Részei – Központi – Perifériás

17 Hipotalamusz-hipofízis rendszer • Központi szerep, szoros együttműködés a két szerv között

18 Hipotalamusz • kissejtes magok: kis sejtekből állnak,belső elválasztású mirigyként viselkednek, a hipofizist szabályzó és gátló faktorokat termelnek, melyeket érhálózaton keresztül juttatják • a hipofízis elülső lebenyébe, és befolyásolják annak hormontermelését • nagysejtes magok: idegsejt csoport, hormonokat termelnek, melyek az idegsejtek nyúlványain (axonjai)keresztül jutnak a hipofízis hátsó lebenyébe, ahol a hormonok raktározódik Oxitocin, antidiuretikus hormon

19 Hipofízis (agyalapi mirigy) • Az ékcsont árkában helyezkedik el. Nyélen keresztül van kapcsolata a hipotalamusszal • központi jelentőségű, két lebenyű, borsónyi méretű, 1g tömegű szerv • vezénylő szerepe van, számos prifériás belső elválasztású mirigyre van hatással, azok hormontermelését befolyásolja, szabályozza • a két lebeny más-más kapcsolatban áll a hipotalamusszal, azzal vékony nyél köti össze

20 Negatív visszacsatolás Minden szabályzórendszerre jellemző A célszerv (pl. petefészek) és a szabályzó szerv (pl. agyalapi mirigy) kommunikálásának egyik fajtája, amikor is a célszerv működésének fokozódása a szabályzó szerv hormonkibocsátását csökkenti. pozitív visszacsatolás A célszerv és a szabályzó szerv kommunikálásának egyik fajtája, amikor is a célszerv működésének fokozódása a szabályzó szerv hormonkibocsátását tovább növeli.

21

22 Hipofízis hormonjai elülső lebeny: 6 féle hormont termel, ezek két csoportba oszthatók • STH (növekedési hormon)- közvetlen hatás • más belső elválasztású mirigyre ható hormonok: – TSH (tireoidea stimuláló hormon- pajzsmirigy serkentő hormon) » pajzsmirigyre hat, a pajzsmirigyhormonok hiánya serkentőleg hat rá – ACTH » mellékvesekéregre hat (ez három rétegű) • aldoszteron-csoport: só-víz háztartásért felel • szénhidrát anyagcserét befolyásolók: kortizon, kortikoszteron • izomhormonok:tesztoszteron

23 Hipofízis hormonjai - FSH (folliculus stimuláló hormon – tüszőérést serkentő hormon) – a tüsző érésére hat - LH (luteinizáló hormon) -prolaktin (tejelválasztást serkentő hormon) Mire nem hat az agyalapi mirigy? -mellékpajzsmirigy, -hasnyálmirigy, -mellékvese velő Hátulsó lebeny: nem termel hormont, csak raktároz za a hipotalamuszban termelt hormonokat -Antidiuretikus hormont (veseműködést szabályozó), -oxitocint (simaizom összehúzó). Ezeket a hipotalamusz nagysejtes magja termeli, onnan kerülnek le a hátulsó lebenybe

24 Az egyes hormonok hatásai • STH • növekedési hormon, fehérjetermészetű • az egész szervezetre hat, növekedésre, anyagcsere befolyásolásával • szénhidrát és zsíranyagcserére úgy hat, hogy fokozza a fehérjékké való átalakulást, építőanyagként karja a fehérjét beépíteni • zsírokat oxidál el energia nyerésre • fokozza a szénhidrát raktározását • közvetve: csontokra, szervekre hat. mindent a fehérjeépítés szolgálatába állít. zsír oxidálódjon, szénhidrát épüljön a májba • összességében növeli a vércukorszintet • ha túl sok az STH: óriásnövés, gigantizmus • ha túl kevés a TSH: arányos törpe lesz, szellemileg teljesen normális • akromegália: idősebb korban újra elkezd termelődni: csontvégek nőnek

25 Perifériás neuroendokrin mirigyek pajzsmirigy: a TSH hat rá! • pajzsporc előtt található, kötőszöveti állománya hajszálérrel dúsan átszőve

26 • pajzsmirigy: hormonjai: • a tiroxin és T3,T4 alapvető anyagcserehormonok, fokozzák a sejtmembrán áteresztőképességét. Cukoroxidációt fokozza, a raktározást gátolja, összességében a vércukorszintet növeli • szénhidrátból minél kevesebb alakuljon át zsírrá, fehérjévé, de az ezekből való szénhidráttá alakulást fokozza • hat túl sok tiroxin: sokat eszik, mégis fogy, mert mindent el akar oxidálni • ha túl kevés a tiroxin: lelassul az anyagcsere, lomha, fáradékony lesz az egyén • nyakon duzzanat: golyva-kötőszöveti állomány duzzad fel • kretének: tiroxinhiányos betegek, lomha agyműködés • kalcitonin – csökkenti a vér Ca szintjét, fokozza a csontokba épülését, akadályozza a csontokból kilépését – bélcsatornára, vesére nem hat Perifériás neuroendokrin mirigyek

27 mellékpajzsmirigy – erre nem hat a TSH, a pajzsmiriggyel csak anatómiai kapcsolata van – 4db van belőle – parathormon: • növeli a vér Ca szintjét, akadályozza a csontbaépülését, és fokozza kilépését a csontból • a vesecsatornácskákba szívódást, bélcsatornából vérbe jutást Perifériás neuroendokrin mirigyek

28 • Mellékvese: kéreg és velőállomány hormontermelése eltérő Perifériás neuroendokrin mirigyek

29 mellékvese kéreg • mellékvese külső kérgi része, a vesén található, de nincs funkcionális kapcsolat közöttük • három rétegből áll, háromféle hormont termel – külső réteg: aldoszteron csoport: só és vízháztartás hormonok • erre a hormoncsoportra NEM HAT az ACTH!!! • fokozza a vesecsatornácskákban a Na + ion visszaszívását (a vazopresszin vízvisszaszívás) – középső réteg: több hormon, pl. kortizon, kortikoszteron • az egész anyagcserére hat • gátolja a szénhidrátok eloxidálását, és sejtekbe kerülését (gátolja a membrán permeabilitását • fokozza az izmok, máj glikogénraktározását • előző kettő ellentétes hatással van a vércukorszintre, erősebb a sejtbe jutás gátlása, így növeli a vércukorszintet • ha kevés termelődik: Addizon kór: barnás, kiszáradt bőr, alacsony vérnyomás, veseelégtelenség – belső kéreg: izom/szexuál hormonok, férfi nemi hormonok • a test fehérjéire hat, izomgyarapodás Perifériás neuroendokrin mirigyek

30 mellékvesevelő • hormonok: közvetlenül a vérbe kerülnek – adrenalin: szimpatikus hatás • A vegetatív idegrendszer szimpatikus túlsúlyát eredményezik • Az egész testre hat- Cannon- féle vészreakció: • vész, stresszhelyzet esetén felugrik a szintje • az összes ér tágul • pupilla tágul • vérnyomás nő • szívritmus, légzésszám nő • agy, izmok vérellátása nő • de: belek, emésztés nagyon lelassul • csökkenti a cukoroxidációt • akadályozza a cukorraktározást – noradrenalin: ugyanaz, mint az adrenalin, de elsősorban a szív koszorúereire hat Perifériás neuroendokrin mirigyek

31 • Hasnyálmirigy • kettős elválasztású mirigy: külső: emésztőenzimeket termel, belső:hormont termel Perifériás neuroendokrin mirigyek

32 Belső elválasztású része: inzulint és glukagont termelnek – fehérje, mesterségesen is elő lehet állítani – nem megy be a sejtekbe, hatására a vércukorszint csökken – fokozza a sejt cukoroxidációját – fokozza a máj cukorraktározását – zsírok, fehérjék szénhidráttá alakulását csökkenti (raktárba kerülést fokozza) • glukagon: az inzulinnal ellentétes hatás Perifériás neuroendokrin mirigyek

33 • Ivarmirigyek Ivarsejtek termelése mellett fontos hormontermelő szervek is • felsőbb szabályozás (agyalapi mirigy) hatása alatt állnak – FSH –tüszőre hat, – LH- sárgatestre hat, – prolaktin • A petefészek hormontermelő – a benne lévő tüsző is (ösztrogént) – a sárgatest is (progeszteront) • Mindegyik másik hormont termel, a tüsző és a sárgatest szteránvázas hormont termel. Perifériás neuroendokrin mirigyek

34 • FSH- Tüszőserkentő hormon – Fehérjetermészetű hormont termel – Serkenti a tüsző érését – Férfiakban is megvan, hímivarsejt termelést serkenti • LH- sárgatest serkentő hormon – Fehérjetermészetű hormont termel – Készíti elő a sárgatestet – Ovulációkor ugrik meg • Tüszőhormonok (ösztrogének) • Sárgatesthormonok (gesztagének) – pl. progeszteron A négyféle hormon egymásra hatással van (serkentő, gátló) Perifériás neuroendokrin mirigyek

35 Tüszőserkentő hormon Tejelválasztást serkentő hormon Sárgatesthormon (progeszteron Sárgatest serkentő hormon Tüszőhormon (ösztrogén) serkentés gátlás

36

37

38 Óvodai egészségnevelés

39

40 I. Szomatikus nevelés Nevelés és gondozás egyaránt feladata az óvónőnek Feladatok: • Személyi és környezeti tisztaság megteremtése • Higiénés magatartásra szoktatás • Egészséges táplálkozásra és ruházkodásra nevelés • Erő, állóképesség, ügyesség, gyorsaság fejlesztése

41 Higiénés nevelés (személyi és környezeti) Célja: az egyén és a közösség egészségvédelme, a külső környezeti ártalmak megelőzése, elhárítása Gyermek egészségének ellenőrzése: • Érkezéskor, napközben, szolgálatváltáskor, hazaindulás előtt A, Személyi h. Mi tartozik ide? • Testápolás: bőr, haj, fejbőr, köröm, fog, orr, fül, szem ápolása és tisztán tartása – Eszközök: saját törülköző, zsebkendő, fésű, fogkefe, fogmosó pohár, tornafelszerelés, váltócipő, váltóriuha, alvópárna és takaró – Nevelési feladat: önálló kézmosás gyakorlása, szabályai, kéztörlés, fogmosás, zsebkendő használata, Wc használat, anális toalett

42 • Ruházat, öltözködés Követelmények: – Igazodjon a külső hőmérséklethez, időjáráshoz, engedje szabad mozogni, óvjon a sérülésektől – Jól mosható – Réteges öltöztetés – Felesleges ruhát vegyük le. Ha a gyerek kipirult, izzad: melege van v. beteg. – Cipő: utcai-benti VÁLTÁS! • Fertőző betegségek megelőzése, teendők fertőzés esetén – Személyi higiénia meglegyen Terjedése: • Közvetelen érintkezés, fertőző tárgyak, cseppfertőzés. Élelmiszerek, ízeltlábúak – Fertőtlenítés megfelelő szintje – Védőoltás Fertőzés: gyermekorvos, de addig is különítsük el a gyermeket

43 B. Környezethigiénére nevelés • Személyek és tárgyak Követelmények: biztonságos, kényelmes, igazodjon a gyerekek méreteihez, elégítse ki a gyermek mozgásigényét Az óvoda tárgyi környezete: csoportszobák, tornaterem,udvar, gyermeknmosdó és WC, konyha/melegítő, elkülönítő/orvosi szoba, + mindenhol az eszközök 2m 2 /fő a minimum

44 • Csoportszobák – Mindig friss levegő-szellőztetés – Megfelelő világítás – Megfelelő hőmérséklet (szoba 20°C, mosdó 24°C) – Biztonságos felszerelés – Játékszereket naponta átnézni (ép? Tiszta?), rendbentartani a gyerekeknek kell; érje el a polcot a gyerek, akvárium… – Oktatási eszközök: festék, gyurma, stb… : piszkos lesz a gyerek tőle, de ne tiltsuk, hanem tanítsuk meg a tisztálkodásra – Szőnyeg tisztántartása – Bútorok? Gyermek lába érjen a földig, asztallap könyökmagasságban – Megvilágítás balról – Heverők tárolása – Gyermek saját felszerelésének megfelelő tárolása

45 • Udvar – 25fő / 10m 2 – Tiszta, balesetmentes – Tagozódás • Előkert, játszóudvar, kiskert, homokozó, fedett rész (Nap ellen) – Fokozott mozgásigény kielégítése – Játékszerek: mozgás fejlesztését, egyensúlyozó mozgásokat is fejlesszék – Medence: fertőtlenítés – WC-re tudjanak menni – Együtt játszás a gyerekekkel

46 C. Táplálkozás, étkezés – Nem kis felnőtt a gyermek!!! – Emésztőszervek kisebbek, így a befogadóképességük is, ugyanakkor a fokozott mozgásigény, illetve növekedés fokozottabb energiabevitelt igényel – Tápanyagok eloszlása: 50% szénhidrát, 40% zsír, maradék fehérje – Nagy folyadékigény(aktív anyagcsere miatt a hőleadás is fokozottabb) – Napi ötszöri étkezés (ebből általában 3 az óvodában) • Reggeli:15%; tízórai: 10%; ebéd:40%; uzsonna:10%; vacsora:25% – Ne legyen nehezen emészthető, fűszeres étel – Eg. Ped. Szempontból az óvónő feladata: • Friss legyen a levegő • Esztétikus tálalás, ill. evőeszköz, tányér, pohár, szalvéta • Életkornak megfelelően vegyenek részt az önkiszolgálásban • Ételek nevének megtanítása, illetve mit tartalmaz • Csináljunk kedvet az evéshez, de ne erőltessük • Étvágytalan és falánk gyerekekre figyeljünk, szükség esetén szakember segítségét kérjük

47 • Van egy társadalmi hozzáállás • Élettani, pszichés, társadalmi tényezők befolyásolják • Családi hozzáállás • gyermek ebbe születik bele, hatnak rá a környezetének mindennemű táplálkozási szokásai • Mi az, amit egy oktatási intézmény, ezen belül egy pedagógus tehet? • iskola szemléletmódja • egyes pedagógusok hozzáállása • érték ismertetés és teremtés • rendszeres testmozgás • reális lehetőségek határain belül képesek legyenek külsejüket befolyásolni

48 • Táplálkozás: tápanyagok táplálékkal történő felvétele, felszívódása, hasznosítása • Tudatos táplálkozás: szakszerűen tervezett étkez(tet)és, a szervezet egészséges működéséhez szükséges • Gyermek: sajátos minőségi és mennyiségi táplálkozási igényei vannak-étkezési időben- az étrend a gyermek korával harmonizáljon • mit mikor, miből, mennyit • Gyermekkor alapozó időszak • növekedés, fejlődés • az életmód még nagyon szokásformáló, ízlésalakító • környezet, kultúra, vallás • Cél: Hosszútávú egészség megőrzése. A táplálkozás és a későbbi civilizációs betegségek között szoros összefüggés van

49 • Fontos fogalmak: • tápanyagok: az élelmiszer szervezet számára hasznosítható alkotói – építők (fehérjék) – energia szolgáltatók (zsírok, szénhidrátok) – életműködést szabályozók 8ásványok, vitaminok) • élelmiszerek – növényi eredet – állati eredet • • Étrendi ajánlások: van jópár, a két legismertebb: • Piramis (USA) • Szivárvány (Kanada)

50

51 • Hazai gyermekétkeztetés • • 1995-ben felmérés az ország 3 régiójában • mennyiségi éhezés: fiúk 17, lányok 13%-a • minőségi éhezés:gyerekek1/3-a • általánosan nagyon kevés friss zöldség és gyümölcs, ill. tejtermék fogyasztás • Fő okok: • nem megfelelő étkezési szokások • nem reggeliznek otthon • Büfé: 2004: a Népegészségügyi Program keretében javaslat a büféknek

52 • A gyermekek közétkeztetésének szabályozása • Élelmezési normák • korosztályonként • energia, tápanyag, fő élelmiszercsoportok bontásában • mit miből, mennyit • Vannak erre rendeletek- jó, ha ismeri a pedagógus: • napra, főre meghatározott energia és tápanyagbevitel • javaslatok 2 hétre érvényes élelmiszer minimumokra • az étlapokat szakember állítja össze

53 • Közétkeztetés • sok gyereknek a napi étkezés gerincét adja %-át ott fogyasztja a tápláléknak • a megfelelő színvonal feltételei: – személyi: megfelelő számú és képzettségű dolgozó • élelmezésvezető szakképzett legyen – korszerű táplálkozás elvei – életkori sajátságok – üzem működése, szervezés • iskolaorvos, védőnő – élelmezés higiéniai feltételei, szabályai – korszerű táplálkozás elvei – korszerű ismeretek- segítség az élelmezésvezetőnek is – orvos:közétkeztetés ellenőr- szükség esetén az ÁNTSZ-hez fordulhatnak – tárgyi: konyhaeszközök, hűtők…) – anyagi

54 • Az egészséges közétkeztetés követelményei gyermekkorban – semmi nem tiltott, csak túlzott mennyiség – változatosság – zsiradék főleg növényi, sovány tejtermék. szárnyas húsok, halak – max. 3-4 tojás – kevés só, inkább friss fűszerek – naponta tejes ital, kétnaponta tejtermék – nyers zöldség, gyümölcs naponta többször – főzelék, rakott zöldség: legalább kétszer – konyhatechnika: jobban őrizni az ásványi anyagokat, vitaminokat – főétkezés: komplett legyen: növényi + állati eredetű – teljes kiőrlésű gabona – napi 4-5 étkezés, egyenletesen elosztva – inni:vizet!!! – édesség:kevés, cukor kevés, helyette túródesszert pl. – ezek mellett: rendszeres mozgás

55 • Diéta • egész más, mint felnőttkorban • szakszerűtlen fogyókúra, fontos tápanyagok teljes elhagyása bajt okozhat • nem!! elég a fejlődő szervezetnek csupán a novényi eredetű táplálék- a szigorú vegetariánus étrend nem megengedett • csak szakemberek által összeállított speciális étrend • veszély: vas, ásvány, B,D vitamin • Lényeg: a pedagógus tudjon róla, hogy alternatív étkeztetés esetén orvosi segítség, ÁNTSZ engedély, felügyelet mellett lehet

56 • Ha betegsége van a gyermeknek • • intézmények ritkán vannak felkészülve rá • anyagcserezavar, felszívódási zavar, túlérzékenység • ha megoldható: a pedagógusnak figyelni kell, nehogy véletlenül olyat egyen a gyerek, amit nem szabad • Ételallergia • mik szoktak gondot okozni: tej, tojás, liszt, olajos magvak, bizonyos gyümölcsök • allergiagyanú esetén figyelni kell, hogy ugyanazon étel elfogyasztása után jelentkezik- e ugyanaz a tünet • Aktívam sportoló gyermek • a sportági egyediségeket figyelembe véve, általánosságban: speciális többletenergiát (főleg fehérjét) tartalmazó, kiegyensúlyozott, vegyes étrend • mesterséges kiegészítőkre nincs szükség

57 • Fogyókúrák • nagy jelentőséget tulajdonít a külsejének • elégedetlen a külsejével, szeretne magasabb, karcsúbb lenni… • divat-szépségideál • sok fogyást ígérő, ártalmas termék- fiatal lányok könnyen áldozatául válhatnak • fiú: izmosabb szeretne lenni • Hogyan segíthetünk? • élettani és táplálkozási ismeretek nyújtása, realitásokra nevelés • • Anorexia nervosa • infantilis: 3 éves kor körül, a gyermek tiltakozik valami ellen, ezzel büntet • pubertás kor körül, vagy az után: kb. 90% lány. tünetek???

58 • Bulimia nervosa • • purgáló típus: kihányja • önsanyargató típus: koplal és durván tornázik a köztes időszakban • rágás-kiköpés szindróma • • súlyingadozás, depresszió, szuicid hajlam, depresszió, zavart énkép áll a hátterében • • Mindkettő kezelése: • pszichés háttér rendezése • pontos mennyiségi és minőségi étrend kialakítása • reális életcélok kitűzése

59 • Éjjeli falók • éjszaka csillapíthatatlan éhségérzet jelentkezik • súlyos pszichés zavarok, veszteségek állnak a hátterében • Premenstruációs nassolók • • Pica • hajat, stb.-t eszik • nagyon nehéz leszokni • pszichoterápia, új kapcsolatok • • Body-buildingezők táplálkozási zavarai • testséma zavarok • • A nem szervi eredetű táplálkozási zavar megelőzése • szoptatás min. 4-6 hónapos korig • harmonikus családi légkör • rendszeres életritmus, napirend, táplálkozás

60 D, testedzés, testnevelés – Mozgás, fejlődés-nagy oxigénigény- Napi 3-4 óra szabad levegő! – Megfelelő mennyiségű és minőségű mozgás biztosítása, a harmonikus, rendezett mozgás kialakulásának elősegítése – Szervezet edzése: mozgás, de hideghez-meleghez szoktatás, napoztatás is – Kondicionálás: állólépesség fejlesztése – Testnevelési foglalkozások: ügyesség, gyorsaság, rendezett mozgás fejlesztése – A gyermekben az egészséges életmódot választó magatartás kialakítása – Fokozatosság! A gyermek számára megszokottat kell alap, kiindulási helyzetnek tekinteni (egyéni!!!!)

61 • Óvodás testnevelés néhány szempontja: – A gyermek csak meghatározott biológiai és fizikai határok mellett terhelhető!! – Szebad levegő/nyitott ablak – Higiénikus körülmények – Játékos! Légző, izomerősítő, egyensúlyfejlesztő gyakorlatok – Ügyességi és megterhelő elemek váltakozása – Időtartam: kiscsoport: 10 perc, kötépső csoport: perc, nagycsoport: 25 perc

62 E. Betegségek, kisebb rendellenességek – Óvoda feladata: sopeciális gondozó, mrgrlőző és korrekciós testi nevelési feladatok ellátássa – Beteg gyerek nem mehet óvodába! De: lehet, hogy a tünetek napközben jönnek elő – Tünetek – Teendő: orvoshoz fordulni, szülőt értesíteni, orvos érkezéséig lefektetni, elkülöníteni a gyermeket. Amíg orvos nem látta, lehetőleg ne engedjük haza. Későbbiekben tájékozódni a gyermek állapotáról. – Óvodába ismét csak orvosi igazolással jöhet – Óvónőnek nem feladata a gyógyszerelés (kivéve: előre megbeszélt felerősítő kezelés, stb…)

63 Gyakran előforduló betegségek – Légúti – Emésztőrendszeri – Érzékszervi – Mozgásszervi – Egyéb Kisebb rendellenességek és korrekciói – Hanyagtartás, lúdtalp ellenőrzése – Gombás/genyes bőrbetegség felismerése, – Tetű, rüh Ezek intenzív jelzést adnak. Gyermejók a betegség alatt nem mehet óvodába – Bevizelés, beszékelés, játék a nem i szervekkel-sokszor lelki okok. Ne szégyenítsük meg!!! Ki kell deríteni, mi áll a hátterében – balkezesség

64 • Balesetmegelőzés – A balesetet sokszor nem az óvodai eszközök stb… idézi elő, hanem a gyermek szertelen magatartása – Területek: óvodai/utcai/ otthoni baleset – Teendő: • bemutatni a lehetséges veszélyeket és annak elkerülési módját • Helyes eszközhasználat megtanítása • Szükség esetén közös munka

65 F. Együttműködés az egészségügyi szolgálattal – Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, melyek a gyermek egészségvédelmével és fejlesztésével kapcsolatosak Iskolaegészségügyi szolgálat: gyerek fejlődését, fiziológiás állapotát vizsgálja, védőoltásokat ad, probléma esetén a megfelelő helyre irányít Házi gyermekorvos: önkormányzat bízza meg – Védőoltások, szűrővizsgálat, óvodaorvossal és óvónővel kapcsolat, jelzés, ha gond van Védőnő: az eü.-i gondozómunkát végzi – Családlátogatás – Szűrővizsgálatok: vérnyomás, golyva, mozgásszervek, érzékszervek szűrése, pszichomotoros fejlődés ellenőrzése – Intenzív egészségnevelés – Iskolába kerülés előtt családlátogatás – Havi óvodalátogatás ÁNTSZ

66 II. Pedagógiai pszichohigiéné = lelki egészségvédelem • A gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése Segítséghez jutás, illetve ennek akadályai: • pszichológiai ismeretek hiánya – nevelők nem tudják, mely tünet(ek) azok, ami miatt már érdemes szakembert keresni – nem tudják, hova küldjék a gyereket – nem ismerik az intézmények kezelési módszereit, nem bíznak bennük – előítélet – gyakran saját kudarcként élik meg – szülőkkel el kell fogadtatni, hogy valami gond van – kevés a szakember

67 A pszichohigiéné megelőző - korrekciós feladatai A, Vegetatív idegrendszer zavarai – Vegetatív tünetek: fejfájás, szédülés, légzés-szívverés túl gyors/lassú – Kiváltó: feszült idegrendszeri állapot, alváshiány, félelem, szorongás, erős fizikai megterhelés – Következmény: csökkent fizikai és lelki terhelhetőség, mozgásbeli nyugtalanság, szórt figyelem, túlmozgás, izgés- mozgás – Teendő: • okok felderítése: van-e családdal negatív érzelmi töltet • Szülőkkel beszélni a problémáról, illetve elfogadtatni a helyes nevelési eljárást • Óvónő korrekciós feladata: pl. sok-sok mozgást adni a túlmozgásos gyereknek, edzőmosdás. Stb…

68 B, szokásbeli rendellenességek – Csecsemő játszik a testrészeivel. Ha óvodás korra megmarad, rögzül, akkor már rossz szokás – Teendő: • Türelem • Új viselkedésforma megkedveltetése, gyakoroltatása • Óvónő-gyermek pozitív, érzelmi biztonságot nyújtó viszonya • Erőszakkal nem lehet leszoktatni • Értelmére sem lehet nagyon hatni (győzködni), mert óvodás korban a gyermek személyiségében az érzelmek dominálnak

69 Rossz szokások: – Ujjszopás: pótkielégülés, anya utáni vágy • Sem jutalmazás, sem büntetés nem hoz eredményt • Kéz lekötése, ujjak erősbe mártása nem jó • Kedvesen figyelmeztetni, a többiek ne lássák • Kapjon olyan feladatot, melynek során nem tudja szopni az ujját – Körömrágás, fogcsikorgatás: pótcselekvés • Otthoni fenyegetettség, túlszigor, túlzott alkalmazkodási kényszer, érzelmi elhanyagoltság, v. neurózis résztünete • Teendő: gyermek otthoni körülményeit felderíteni – Ringatózás, himbálózás, fej falba ütögetése • Ok: szeretetmegvonás, biztonságérzet hiánya, gyengédség iránti vágy • Teendő: ha a gyerek éppen ezeket teszi, egyszerű testi kontaktus, és kedvesen semleges témáról beszélni vele- ez eltereli a gyermek figyelmét a motoros nyugtalanságról

70 C, pszichomotoros rendellenesség – Tik (tic): gyors, önkéntelen, de összerendezett mozgás, főleg az arcon • Lelki eredetú, nincs szervi oka • okok: otthoni túlzott szigor, durvaság, érdektelen szülő • Óvónő szerepe: – gyermek szakorvoshoz jusson – Szülőkkel beszélni a nevelési módszerekről + tanácsot adni – Óvodában kisebb legyen a pszichés megterhelés, illetve sok mozgás – Bizalmas beszélgetés: tik mozgásokat akaratlagosan állítsa le a gyerek, de szereetetről biztosítani – Balkezesség: nem kóros, ne harcoljunk ellene, nem kell átnevelni. A baloldal (jobb félteke) dominanciája mindenképp megmarad – Beszédzavarok: • Mozgásszervi eredet:dadogás, hadarás, hebegés, elakadó beszéd: logopédust kell hívni • Neurotikus eredet: stresszre reagálva, hirtelen kezdődő beszédzavar

71 D, Funkcionális zavarok – Alvászavar: nehéz elalvás vagy felriadás • Teendő: – feltérképezni, otthon hogyan, milyen körülmények között alszik- családlátogatás – Szülőkkel beszéd – Napirend rendezés – Edző mosdatás – Friss levegő, nyugodt hely – Ne legyen kötelező aludni – Hólyagürítés zavara: ritkán szervi eredetű, • Nappal, óvodában jelentkezik: család kedvezőtlen érzelmi légköre • Teendő: szégyenérzet csökkentése • Elaltatás előtt menjen WC-re, illetve ébresszük fel • Ha mégis „megtörténik”: diszkréten öltöztessük át • 5 éves kor után mindenképp kezelést igényel – Beszékelés:általában lelki eredetű, okokat tisztázni kell • Diszkrét átöltöztetés, mosdatás • Gyakran mentálisan retaldált gyermekeknél

72 – Játék a nem i szervekkel: megfogás, dörzsölés, babrálás, simogatás • Alkalmanként normális, gyakori előfordulás viszont fokozott idegrendszeri izgalmat jelez-orvos • „tabu”-üldözik az óvodás nevelésben • Helyes út: kiegyensúlyozott óvónői magatartás és hangvétel • Fizikai leterhelés, mozgásos tevékenység biztosítása • Fenyegetés nem jó („levágom”), sőt erősíti a szexuális játékot

73 • E, érzelmi élet zavarai – Vágyak, szükségletek kielégítetlensége-kudarc, konfliktus – A sikertelenség érzése nyomán belső feszültség keletkezik = frusztráció – Megnyilvánulás: • Agresszió: félelem, düh…. Előzi meg. Támadó viselkedés, másoknak fájdalmat, kárt akar okozni. – Ha azt a személyt nem tudja/meri megtámadni, aki a kudarcot okozta, (pl. óvónőt), akkor másik gyermeket/állatot/játékot fog kínozni, bezárni stb… – Szóbeli agresszió is lehet – ! Az agresszió szociális tanulás eredménye, nem velünk született – Teendő: korrigálni a kedvezőtlen viselkedést – Óvónő figyeli az agresszív viselkedés formáját, illetve, hogy kire irányul. A kirobbanás lehet nyílt, vagy rejtett – Óvónőnek saját magát is kontrollálni kell, hogyan reagál. Agresszióra agresszióval semmiképp nem jó. – A helyes pszichohigiénés út: a közösségért vállat feladat, játékos erőösszemérés, sok mozgás, gyermekkel beszéd, óvónővel közös élményszerzés – Mivel az agresszió tanult, ki kéne találni, ki a minta – !nem az óvónő kompetenciája a család belső életébe beleszólás- CS.S.K: – Agressziót nem csak otthoni körülmények válthatnak ki, hanem az óvodai szervezetlenség, rugalmatlanság, túlzott követelés, túlszabályozás, mozgásigény visszafojtása

74 – Gyermekkori neurózisok • Nincs kimutatható szervi ok, de tünetek vannak • Hosszabb folyamat során alakul ki • Fajtái: – Reaktív neurózis: külső terhelő tényezők váltják ki, szorongásos,- depresszív neurózis – Pszichoneurózis: pszichiátriai betegség. Pl kényszer-, hisztériás neurózis – figyelemzavar-hiperaktivitás rendellenesség – szorongásos tünetek – Alkalmazkodás az óvodához • Fokozatos beszoktatás • Ha hónapokon át tart, már kóros, nagy lelki megterhelés

75 III. Szociohigiénés nevelés • Az egészségnevelés társas-társadalmi együttlétből adódó feladatai • Ember: társas lény, egyszerre több szociális szerepe is van- az egyes szerepek között keletkezhet zavar, feszültség Teendő: 1.Kedvező társas környezet működtetése (a közösségi lét tartós zavartalansága) – Kiegyensúlyozott légkör biztosítása ott, ahol egyszerre több embet dolgozik/játszik… pl: család, óvoda, iskola, munkahely – Az óvodás szociohigiéné szempontjából a család társas támogató háttere nagyon fontos – Önkibontakozás lehetőségének biztosítása – Interperszonális kapcsolatokban keletkezett feszültségek elviselésére, illetve a konfliktus kezelésére tanítani a gyereket

76 2. Kommunikációs nevelés, érintkezési zavarok profilaxisa – Interperszonális kapcsolatok alakítása: baráti, kortárs, stb. kapcsolatokban érvényesülő elvek kialakítása, gyakoroltatása • Előkészíteni a veszélyek kivédésére • Normák, szabályok közvetítése, mely a harmonikus kapcsolathoz kell • Gyermeket hallgassuk meg, válaszokat adjunk, stb… – Kommunikációs zavarok feloldása • Beszédhibák, viselkedési rendellenességek

77 3. Szerepfeszültségek oldása – Feszültségoldó technika: szerepek elkülönítésének, és a szerepprioritásnak megtanítása – Egyszerű pszichoterápiás módszerek alkalmazása • Beszélgetés, kikérdezés, meghallgatás • Szülőknek adandó tanácsadás • Szülő-óvoda nevelési feszültségének (kettős nevelésnek) a feloldása • Amennyiben szükséges: a szülők egészségpedagógiai kulturáltságának emelése… 4. Társadalmi izoláció megelőzése – Ritkán felmerülő probléma, hogy a gyerekek nem fogadnak be pl. más kultúrából származó gyermeket, vagy mozgássérült, egyéb testi hibával rendelkező gyermeket 5. Egészségpropaganda: egészségpolitikai intézkedések széles körű terjesztése


Letölteni ppt "Szabályozás Hormonális idegi Cél: a szervezetben összehangolt működés Neuroendokrin rendszer: Az idegrendszer és a hormonális rendszer szoros együttműködésén."

Hasonló előadás


Google Hirdetések