Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Zentai Zoltán 2. előadás A talajképző tényezők. Talajképző tényezők: • Dokucsajev (1846-1906) 1.Földtani tényező 2.Éghajlati tényező 3.Biológiai tényező.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Zentai Zoltán 2. előadás A talajképző tényezők. Talajképző tényezők: • Dokucsajev (1846-1906) 1.Földtani tényező 2.Éghajlati tényező 3.Biológiai tényező."— Előadás másolata:

1 Zentai Zoltán 2. előadás A talajképző tényezők

2 Talajképző tényezők: • Dokucsajev ( ) 1.Földtani tényező 2.Éghajlati tényező 3.Biológiai tényező 4.Domborzati tényező 5.Idő tényező 6.Emberi v. antropogén tényező

3 Földtani tényező „amelyből és amelyen a talaj kialakul”  aktív hatás kéregmozgás: orogén epirogén emelkedés erózió, sugárzás, talajvíz stb. süllyedés akkumuláció, stb. talajvíz: felszíni vizek: „Nílus”

4  passzív hatás: Talajképző kőzet fizikai, kémiai tulajdonságai, ásványos összetétele. A talajképződés kiinduló elemösszetételét jelenti. Geokémiai anomáliák (pl. só domok, Irán, Kazahsztán stb.)

5 Fizikai tulajdonságok: tömör – laza Tömör kőzet pl. márga csernozjom szelvénye cm Laza kőzet pl. lösz csernozjom szelvénye 200 cm Mészkövön rendzina Laza meszes kőzeten humuszkarbonát szemcseméret Mállékonyság Élőlények megtelepedése Vízgazdálkodás r étegzettség

6 • Magmás kőzetek. – Vulkáni kőzetek. mélységi m. Pl. gránit vulkáni pl. riolit tufa, tufit Pl. riolittufa

7 Üledékes kőzetek:  Tufák  Törmelékes  Vegyi  Biogén  Szerves Az üledékes kőzetek mennyisége a legkisebb a földkérget alkotó kőzetek közül, talajtani szempontból mégis kiemelkedő jelentőségűek. A Kárpát –medencében a talajok 98%-a üledékes, 1,75%-a magmás és 0,25%-a metamorf anyakőzeten képződött. Ű DE! a talajásványok95 %-a magmás ásvány 5% üledékes és metamorf ásvány

8 • Tufák: Vezúv (1631, 1749, 1872, 1900, 1929) Hargita (pliocén) Évi kb. 3 milliárd t. tufa Ismétlődő kitörések, eltemetett talajszintek. (Indonézia, Fülöp sz. Jáva, Chile) Andosolok

9 • Törmelékes üledékes kőzetek: – Homok: 2,00 – 0,02 mm között. – Lösz: 0,02 – 0,002 mm között. • Kvarc 45-50% • Földpát % • Csillám 10 % • Kalcit % • Agyagásvány 15 % • Amfiból 1-2 % • Biogén üledékes k.: – Mészkő, dolomit • Kevés elem, kristályosodottság, szennyeződés, közbetelepülés, képződési környezet stb. • Szerves üledékes k. – tőzeg

10 • Metamorf kőzetek: – összetétel – Szerkezet Ásványi talaj: ha a talaj tömegének több mint 93 %-át szervetlen alkotók adják. Kőzethatású vagy litomorf talaj ha a talajképződés folyamatára döntő befolyást gyakorol az alapkőzet pl.: rendzina, ranker, nyirok

11 Éghajlati tényező • Közvetlen hatás • Közvetett hatás – Napenergia – Napfénytartam – Hőmérséklet – Párolgás – Csapadék – Szél

12

13

14 • Napenergia • Befolyásolja: – a földrajzi szélesség (3 fokonként kb MJm 2 a változás) – A felhőzet (végső soron a tengerektől való távolság, és az uralkodó szélrendszerek viszonya) • Napfénytartam – 4450 óra/év Magyarországon MJm 2

15

16 A globálsugárzás (MJ/m 2 ) átlagos évi összege Magyarországon ( )

17

18 Az évi átlagos napfénytartam (óra) Magyarországon az közötti időszak alapján

19 • Hőmérséklet: • Közép érték • Járás • Szésőségek – kémiai folyamatok /jelleg, irány, sebesség/ – Vegetáció – Biogén folyamatok /működés intenzitása, periodicitása/ – Inszoláció – Fagyváltozékonyság – Szekunder ásványok képződése

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29 • Párolgás • Arid • Szemiarid területek • Száraz kontinentális – Só felhalmozódás – Sivatagi kérgek – Szikesedés • Szél : (nagy szélgyakoriságú helyeken illetve időszakokban)  Közvetlen hatás – Finomfrakció áthalmozása – Defláció – Szélverés  Közvetett hatás: - növeli a párologtatást

30

31

32 • Csapadék: – Mennyisége – Eloszlása – Intenzitása – Szélsőségei • Beszivárgás • Lefolyás • Párolgás • Hőmérséklet • Domborzat • Földtani felépítés • Növényzet • Csapadék eloszlás • Maga a talaj

33

34

35 A hóvastagság február 12.-én

36 Havi csapadékösszegek 2003-ban és az es átlagértékek (mm)

37 A különbözõ küszöbértékek fölötti csapadékú napok száma (országos átlag) 2003-ban

38 – Talaj élővilág 2/3 magasabbrendű 1/3 alacsonyabbrendű • fajszám – egyedszám • baktérium • gomba • 10 8 alga • 10 8 ostoros • 10 6 csillós • televény féreg • 100 db földigiliszta EDAFON Talaj tömeg 0,5%-a Talajképződés nélkülözhetetlen feltétele Biológiai tényező:

39 (A talajban található főbb élőlények (Dolores Gende nyomán))

40 • Szerves anyag biztosítása (alomtakaró) • Humusz mélybekeverése • Levegőztetés • Szerkezet alakítás • Humuszképződés előkészítése • Szerves anyag átalakítás (humuszképződés)  Makro flóra:  Erdő gomba fulvosavak  Láp anaerob szerves anyag felhalmozódás (Aerob körülmények, oxidáció, kondenzáció, KOTU)  Rét aerob és időszakosan anaerob körülmények anaerob bakteriális lebontás himatomelánsavak  Sztyepp aerob bakteriális lebontás huminsavak

41 • Mikro flora szerepe: (baktériumok, sugárgombák, gombák, algák) – Cellulóz bontás – Tápanyagforgalom (nitrogén) • Mikro fauna: (ostorosok, gyökérlábúak, csillósok) – Szerves anyagpótlás – Baktériumszám egyenúlyban tartás Talajuntság! • Makro fauna: (fonalférgek, kerekesférgek, sertelábúak) szerves anyag aprítása szerkezeti elemekké alakítás (földigiliszták) porozitás Víz, levegő gazdálkodás Gerincesek: KROTOVINÁK

42 • Domborzati tényező: – Lejtőkitettség (expozició) • I-III. ig DNY-i • IV-VI. ig DK-i • VII.-XII. ig DNY-i Nedvesség eloszlás, hő ingadozás, Völgyi hatás Luv oldal – lee oldal (szél felöli, szélárnyékos) – Lejtő meredekség – Tengerszint feletti magasság (vertikális zonalitás) • 1000m /333 mm csapadék/év /5,5 C (Kárpátok) /85 Hgmm

43

44 Kárpátok vertikális növényzeti és talaj zonalitása9 • m (tölgyes társulások) agyagbemosódásos barna erdőtalaj • m (bükkösök)podzolos barna erdőtalaj • m (fenyvesek) hegyipodzol barna erdőtalaj • m (törpe fenyves) alhavasi rétipodzol barna e.t. • m (havasi rétek) havasi rétitalaj • 2200 m felett (növénytelen)köves sziklás váztalaj

45 • Relief energia (m/km 2 ) – Makro relief /hegység, dombság, síkság/ – Magashegységekben 1000 – 2500 m/km 2 – Mo. Északi-középhegység 350 – 400 m/km 2 – Síkságok 1-2 m gyakran néhány dm – Mikro relief – Szikesek padkásodása – Feltöltött folyómedrek

46 Idő tényező ( talajok kora) • Különböző földrajzi helyeken más és idő áll potenciálisan rendelkezésre a talajképződéshez. – Afrika szavanna területein akár több millió éve folyamatos lehet a talajképződés – Európa északi részén a jégtakaró visszahúzódása után kezdődhetett meg a talajképződés (kb éve) – A Vezúv Kr. U. 79 től

47 • Talajok abszolút kora: • Talajok relatív kora: „A talajképző folyamatok időben lejátszódó és folyamatosan módosuló egyre bonyolultabbá váló strukturálódó folyamatok.” • Paleotalaj • Reliktum talaj

48 Antropogén tényező • Talaj termékenységnek megőrzése, fokozása. • Talajpusztulás elleni védekezés • Tápanyag utánpótlás • Káros talajtani tulajdonságok javítása • Kedvező vízzel látás stb. • Kedvezőtlen hatások – Közvetlen hatások: • Művelt, megművelhető területek csökkenése • Talaj degradáció – Talajpusztulás – Másodlagos szikesedés – Talajsavanyodás – Fizikai degradáció – Talajszennyezés

49 - Közvetett hatások: • Atmoszférán keresztül: • Makro és mikroklímára gyakorolt hatások pl. szél (erdő telepítés, erdőirtás) • Kémiai összetételre gyakorolt hatás (CO 2, CH 4, SO x, NO x, Radioaktív aktív anyagok) • Lebegő anyag megváltoztatása (por, aeroszol) • Hidroszférán keresztül: • Globális tengervízszint változás • Talajvíz szint megváltoztatása • Talajvíz összetételének a megváltozása • Édesvizek megváltoztatása • Litoszférán keresztül: • Redoxiviszonyokban előidézett változások • Só mozgás, só mérleg, és só felhalmozódás változások • Nehézfém és egyéb ipari szennyezők kibocsátásával. • Bioszférán keresztül: • Természetes növénytakaró módosítása • Bozót, erdő, szavanna felégetése • Bioszféra kapacitásának a túlterhelésével

50


Letölteni ppt "Zentai Zoltán 2. előadás A talajképző tényezők. Talajképző tényezők: • Dokucsajev (1846-1906) 1.Földtani tényező 2.Éghajlati tényező 3.Biológiai tényező."

Hasonló előadás


Google Hirdetések