Természettudományi és Testi nevelési Intézet

Az előadások a következő témára: "Természettudományi és Testi nevelési Intézet"— Előadás másolata:

1 Természettudományi és Testi nevelési Intézet
Egészség és a geográfia integrált megjelenítési lehetőségei a Tanítóképző Főiskolai Karon Ovárdics Andrea Főiskolai tanársegéd Természettudományi és Testi nevelési Intézet

2 (Dr. Szent-Györgyi Albert)
"A természet hatalmas, az ember parány. Ezért az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg és használja fel erőit a saját hasznára." (Dr. Szent-Györgyi Albert)

3 A nevelés-oktatás feladata…
speciális eszközeivel segítsen kialakítani érték- és cselekvési rendszert összehangolt figyelmet fordít a természet értékeire, a természeti erőforrások körültekintő felhasználásra, a természeti erőforrások körültekintő kezelésére, a demokratikus döntéshozatal A környezeti nevelés, az egészségfejlesztés és a fenntartható fejlődésre nevelés komplex társadalmi- egészségügyi- gazdasági- etikai vonatkozásai miatt felértékelődött a természettudományos kompetencia fejlesztésén alapuló tanulási-tanítási folyamat. A környezetminőség megőrzésének megvalósításához a társadalom környezettudatos és környezet etikus magatartása szükséges.

4 - a környezeti ártalmak okozta betegségek,
Egészségfejlesztés Környezeti nevelés Egészségfejlesztés prevenciós feladat - a környezeti ártalmak okozta betegségek, - allergia Az allergiás eredetű légúti betegségek előfordulásának területi differenciája a levegő kémiai és biológiai szennyezettségével hozható összefüggésbe.

5 egyén életminőségét negatívan befolyásolják,
jelentős társadalmi- gazdasági- egészségügyi kérdést jelentenek az Európai Unióban. morbiditásának csökkentésére irányuló tevékenységek az indikáló faktorok komplexitása miatt interdiszciplinárisak, hangsúlyozottan a természettudományos attitűd formálásán keresztül válhatnak hatékonnyá.

6 Prevenciós egészségfejlesztő programok
jellemzőbbé vált a társadalmi gondolkodás az attitűd- illetve viselkedésbefolyásolás paradigmájára ismeretközlésre építő programok

7 Az egészségfejlesztés
gyűjtőfogalom, magába foglalja az összes nem terápiás egészségjavító módszert, az elsődleges prevenciót, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztést, az önsegítés feladatait az emberek növekvő kontrollt szereznek saját egészségük felett, és mindehhez rendelkeznek a szükséges és hiteles információkkal, információjuk van a választási lehetőségekről

8 Egészségföldrajzi vizsgálatok
- Az egészséggel kapcsolatos jelenségek térbeli eloszlásának magyarázata - a népesség egészségi állapotának, egészséggel kapcsolatos viselkedésének, - ezekhez kötődő összetett társadalmi jelenségek területi egyenlőtlenségét tanulmányozza a komplex földrajzi térben Az egyének életmódja, egészségmagatartása, a kockázati tényezők jelenléte és az egészségvédő magatartásokhoz való hozzáférhetőség társadalmilag-gazdaságilag nagymértékben meghatározott, ugyanakkor függ az egyének választásától, döntéseitől.

9 Egészségi állapotban egészségmagatartásban
Társadalmi egyenlőtlenségek vannak jelen Ezeket az egyenlőtlenségeket alakíthatjuk: - az egészségügyön kívüli eszközökkel, - oktatással, - adó- és árpolitikával, - társadalmi értékek és normák hangsúlyozásával

10 Projektek bemutatása Témaköreiben az egészséges élet feltételeinek megteremtésére fókuszál, amelyet az autonóm módon gondolkodó és cselekvő ember biztosít a közösségek és a civil szféra közreműködésével. Prevenciót célzó pedagógiai gyakorlattal hozzájárul a hallgatók személyes életviteléhez, tudásához, környezeti- és egészségtudatosságához.

11 A projekt moduljainak integrálási lehetőségei
Az alábbi kurzusok tematikájába integrálható: Pedagógia Egészségtan Anatómia- élettan Környezeti nevelés Természetismeret Társadalomtudományi kurzusok

12

13 Az innovatív, kreatív hajlamok korai felismerése és fejlesztése kurzus
A kurzus célja: - tudáshasznosulást növelni, - az egymástól eltérő, ötletes elemekkel variábilisabbá tenni a tudástranszfer folyamatát tapasztalatorientált „Tudáshasznosulást, tudástranszfert szolgáló eszköz- és feltételrendszer kialakítása, fejlesztése” TÁMOP /

14 Az innovatív, kreatív hajlamok korai felismerése és fejlesztése kurzus
Tematikája: -Bevezetés, -Alapfogalmak, pszichológiai alapok (gyakorlattal) -Kreatív, innovatív gondolkodás fejlesztésének lehetőségei- pszichológiai módszerei (gyakorlat) -Kreatív, innovatív gondolkodás fejlesztésének lehetőségei- barkácsolás (módszerei, gyakorlat) -Kreatív, innovatív gondolkodás fejlesztésének lehetőségei- a természettudományok tükrében (módszerei, gyakorlat) -Kreatív, innovatív gondolkodás fejlesztésének lehetőségei- anyanyelvünk tükrében (módszerek, gyakorlat) -Kreatív, innovatív gondolkodás fejlesztésének lehetőségei- társadalomtudomány (módszerek, gyakorlat) -Kreatív, innovatív gondolkodás fejlesztésének lehetőségei- ének-zene (módszerei, gyakorlat) -Kreatív, innovatív gondolkodás fejlesztésének lehetőségei- mozgáskultúra (módszerei, gyakorlat)

15 Allergia projekt A hallgatók előzetes tudásának, személyes tapasztalatainak feltárása után, a konstruktív tanuláselmélet alkalmazásával a projekt tárgyáról (allergia, parlagfű stb.) alkotott fogalommag meglévő tartalmát tárjuk fel, így az előzetes ismeretek aktualizálásával, felszínre hozásával indítjuk a kérdéskör feldolgozását. Parlagfű Pedagógiai Kalauz (2006)

16 I. modul a természettudományos kompetenciafejlesztés
szociális kompetenciafejlesztés a megfigyelésen, az analizáló képesség fokozásán, a rendszerszemlélet kialakításán, a problémamegoldás, az alternatívaállításhoz kapcsolódóan történik. Az I. modul témakörei: 1. Miért és hogyan alakul ki a pollenallergia? 2. A primer-, szekunder-, tercier prevenció lehetőségei. 3. Ismerjük meg a parlagfű életét! 4. Életvezetési ajánlások pollenallergiások részére

17 II. modul a helyi környezet feltárására alapoz,
közvetlenül megtapasztalható, vizsgálható, elemezhető- és közös tudás forrásai. a helyi vonatkozások feltárása, pl. a helyi parlagfű fertőzöttség, a helyi önkormányzati egészségstratégia, az allergiával kapcsolatos helyi morbiditási adatok. a statisztikai adatok keresésekor a helyi adatbázisok kezelésében szereznek jártasságot, amelyek hozzáférhetőek és nyilvánosak, így később is információforrásként szerepelhet. Ebben a modulban a mérés, a kísérletezés eljárásainak elsajátítására, a kritikus gondolkodás, és az összehasonlítás gyakorlására adódik lehetőség. A II. modul témakörei: 1. Parlagfűmentesítés lehetőségei 2. Egészségvédelem egyéni-társadalmi feladatvállalása 3. Tanácsok pedagógusok számára

18 Pollen Projekt Európai Unió - Európai Pollen Projekt 2006-2009
természettudományi attitűd formálása, a gyakorlati alkalmazás során az egészséggel kapcsolatos pozitív attitűd támogatása célja, hogy serkentse és támogassa a kérdezésen alapuló természettudomány oktatást az általános iskolákban. 10 európai ország pedagógusainak és tanulóinak kompetenciafejlődését vizsgálta: Belgium, Észtország, Németország, Magyarország, Olaszország, Franciaország, Portugália, Szlovénia és Svédország. egész közösséget (családokat, a tudományos intézményeket, az önkormányzatokat és a kulturális központokat) is bevonták az általános iskolai természettudományos oktatás támogatásába. A projekt eredményei ingyenesen hozzáférhetőek, és online források is szabadon felhasználhatóak.

19 A projekt keretein belül az egészségi állapot és az ünnepek összefüggései is vizsgálhatóak,
pl. Milyen allergénterhelést jelenthet az allergiásoknak, ha kinyílt barka van a szobájukban? a húsvéti népszokásokban szereplő élőlényekről korrekt természettudományi ismeretek szükségesek, pl. mezei nyúl, házityúk, juh, illetve a tollazathoz, a tojáshoz, a szőrhöz köthető allergiás tünetek megjelenése. gyakoriak a téves információk, az előzetes ismeretek felmérésével kiszűrhetők és javíthatók. alkalmat ad a táplálkozás- környezet- allergia összefüggéseinek kibontására a keresztallergia fogalmának megismerése. A földrajzi- biológiai- egészségi ismeretek koncentrálása a parlagfű ökológiai igényeinek meghatározásakor tanulmányozható.

20 „A természet különleges nyelven beszél hozzánk. A jelenségek nyelvén.
A természet minden kérdésünkre felel, amit neki felteszünk, és a mi kérdéseink a kísérleteink.” Justus von Liebig

21 Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!

22 A mérések és kísérletek közben fizikai ismereteik és technikai kompetenciáik is fejlődik az eszközhasználatnak köszönhetően, pl. nagyító, mikroszkóp, pollenszámláló, valamint a műholdképek alkalmazásával. Fizikai összefüggések megértése- a levegő áramlásának, a levegő tulajdonságainak vizsgálatával, a vitálkapacitás mérésével. Az eredmények kiértékeléséhez matematikai-statisztikai eszközök alkalmazására kerül sor, továbbá a méretek, és a méretarányok érzékeltetése is megvalósul. Kémiai ismeretek szintézise a pollenek, gombaspórák festésén, a levegő és a talaj összetételének analízisén keresztül valósul meg.