Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

DInaMO Digitális Magyarország szakmai program „A kitörés eszköze és útjai, a remény programja” Dr. Baja Ferenc.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "DInaMO Digitális Magyarország szakmai program „A kitörés eszköze és útjai, a remény programja” Dr. Baja Ferenc."— Előadás másolata:

1 DInaMO Digitális Magyarország szakmai program „A kitörés eszköze és útjai, a remény programja” Dr. Baja Ferenc

2 1. Hogyan változott meg a világ és az ország?

3 Maslow piramis 2013 Maslow piramis 1989

4 Magyarország a változások tükrében •Magyarország kompol a két világrendszer között. – Varsói szerződés, KGST – NATO, Európai Unió •Eredmény: bekerülünk a világ biztonságos és védett zónájába •Kihívás: a KGST megszűnése után felbomlik az ország belső és külső piaci egyensúlya •A korábbi „piacvezetők” túlnyomórészt eltűntek •a foglalkoztatás mintegy negyedével csökkent, a korábbi ipari termelési kapacitás 40 %-a megszűnt •Az ország legnagyobb problémája az eladósodottság.

5 A legfontosabb feladat az adósság csökkentése, aminek egyetlen eszköze van: a nemzetközi piacokkal történő újra integráción keresztül a külső és belső piaci egyensúly helyreállítása • Ez hasonló sikert eredményezhet, mint ami az ig tartó időszakban volt, amikor 52%-ra sikerült az államadóssági rátát leszorítani. •A magyar társadalmat együtt kell építeni a világpiaccal. •Ugyanaz megtörténhet a szolgáltatási szektorban is, ami annak idején lejátszódott az iparban: nem szabadna újra ugyanazokat a hibákat elkövetni.

6 Gazdaság szerkezeti átalakulása Foglalkoztatás GDP termelés Forrás: KSH Feladat: a nemzetközi szolgáltatási integrációban való részvétel.

7 2. Decentralizált hierarchikus háló

8 Barlangrajz Egy ember rajzban - keveseknek Kódex Egy ember írásban - többeknek Nyomtatás Egy ember írásban - többeknek Telefon Egy ember szóban – egy távoli másiknak Rádió Több ember szóban – több távoli másiknak TV Több ember képpel, hanggal – több távoli másiknak Internet (információmegosztás, tudásbázis) Több ember interaktívan – több távoli másiknak Hálózatosodás A kommunikációs csatornák fejlődése

9 A kommunikációs struktúra változásai alapvetően átalakítják a személyek szintjén: •a tudást •a munkát •az életminőséget a közösségek szintjén: •a gazdaságot •a kereskedelmet •a társadalom-irányítást Az internet nem mint eszköz, hanem mint kommunikációs- és tudáshálózat hozza létre a technika és a társadalom fejlődését egyaránt befolyásoló forradalmi változást, amely során létrejött az internetipar, az internetpiac és ezzel az internet társadalom.

10 Internet műszaki megoldás: Decentralizált hierarchikus hálózat Az internet hálózat modellje feltűnően hasonlít a közösségi hálózatok modelljéhez Az internet a közösségi kapcsolatok klasszikus elvén épül fel, míg a közösségek körében az internet hatására az azonos érdeklődési körű csoportok kialakulása, a csoportokon belüli információmegosztás, a hálózatosodás figyelhető meg

11 Az internet alkalmazás szinten: Decentralizált hierarchikus hálózat A buborékok mérete a használattal arányos. Bejelölve a magyar alkalmazások.

12 Magyarországon átlagosan 74 Gbit a másodpercenkénti adatforgalom (a világ össz internetes forgalmának kb.144-ed része) Arányaiban is van még hova fejlődnünk! Szélessávú internet Mind az elterjedtségben, mind a minőségben a középtől némileg elmaradunk

13 Egy perc alatt ez történik az interneten Gbit másodpercenkénti adatforgalom!

14 aktív magyar facebook használó!! Budapesten ebből ! Szinte hihetetlen – pedig igaz.

15 Ugyanakkor… A magyar lakosság 29%-a még soha nem használt internetet! Ezen a területen jelentős változás szükséges – amihez az állami beavatkozás elengedhetetlen

16 Az internet iránya: kommunikáció szórakoztatás közszolgálat tudomány szolgáltatások ipar (ipari internet) virtuális világ (mindent behálózó internet)

17 Az internethasználati adatok, az internet fejlesztési irányai az infokommunikációs szolgáltatások lehetőségeinek irányába mutatnak!  Már nincs jelentős mértékű privatizálható állami vagyonunk,  nincsenek világpiacon eladható nyersanyagaink,  a technikai fejlesztést elvitték/elviszik a multik,  a gyártást az olcsó ázsiai munkaerő, de az akár helyi, akár globálisan használható alkalmazások fejlesztésével, azaz internetes szolgáltatásokkal áttörést hajthatunk végre. Internetes alkalmazásfejlesztés: • kis beruházás igényű, • szellemi tevékenységre épül, • Magyarországon hagyománya van, • globális piaclehetőségek Jó magyar példák már működő sikeres globális alkalmazásokra: • ArchiCad • Nav N Go • Prezi • LogMeIn • LiveJasmin • Ustream • DateMySchool

18 A start-up vállalkozások feltételei és lehetőségei a globális piacra kerülésben Az egyéntől függ:  egyedi, kreatív ötlet – vagy erős piacon újszerű eszközökkel történő megjelenés Ahol az állam segíteni tud:  befektetői támogatás az elinduláshoz, az ötlet alapszintű kifejlesztéséhez  inkubátorház működtetése a globális piac és a nagybefektetők érdeklődésének felkeltéséhez (amerikai piac szerepe!) A piactól függ:  nagyobb befektetési alap támogatása a végleges kifejlesztéshez, a globális piaci megjelenéshez, a reklámhoz A fejlesztő központ lehet Magyarországon munkahelyek!

19 Alkalmazásfejlesztési területek Az internetipar kérdéskörei

20

21 „Az embereket, adatokat és gépeket egymással összekapcsoló „ipari internet” 2030-ig 2200 milliárd euróval járulhat hozzá Európa GDP-jéhez, lehetővé téve a gazdaság oly szükséges átalakítását.” Egészségügy: Az EU egészségügyi kiadásai 2012-ben 1300 milliárd eurót tettek ki. Globális becslések szerint a kiadások 10%-a vész kárba rendszerhatékonysági problémák miatt, továbbá a forrásvesztés 59%-a vezethető vissza klinikai és működési hatékonyságproblémákra. A klinikai és működési hatékonyságproblémák 1%-os csökkentése 11 milliárd euró megtakarítást jelent a következő 15 évben Áramtermelés: Ha az ipari internettel akár csak 1%-kal sikerül csökkenteni a gáztüzelésű erőművek fogyasztását, az a következő 15 évben 11 milliárd euró üzemanyag-költségmegtakarítást eredményez Légiközlekedés: Az európai kereskedelmi légiszállítás éves kerozinköltsége mintegy 35 milliárd euró. Amennyiben az ipari internet technológiával sikerül 1% megtakarítást elérni, az a következő 15 évben csaknem 7 milliárd euró üzemanyag-költségmegtakarítást jelent Olaj- és gázkitermelés: Az európai feltárási és kitermelési költségek 1%-os csökkentése becslések szerint 15 év alatt 7 milliárd euró megtakarítást hozhat Vasút: 1% beruházásiköltség-megtakarítás az európai vasúti ágazatban 15 év alatt 4,5 milliárd euró megtakarításnak felel meg.

22 Az ipari internet segítségével az internetre csatlakozó gépeket, a termékdiagnosztikát, a szoftvert és elemző eszközöket kombinálva hatékonyabbá, proaktívabbá, prediktívebbé és stratégiailag automatizáltabbá tehetők az üzleti folyamatok. Az ipari internet lehetőségeinek kihasználása érdekében szilárd szakpolitikai keret kialakítása szükséges, amely megbízható és biztonságos környezetet teremt az adatok szabad áramlásához, továbbá egységes szabályokat és szabványokat vezet be minden ország, illetve minden adatkör számára.

23 Fix számítógépek (az ember ment az eszközhöz) Mobilizálás (az eszköz az emberrel együtt megy) A tárgyak internetje (az eszközök kora) Mindent behálózó internet (ember, folyamat, adat, tárgy) A továbbfejlődés iránya (B=milliárd)

24 3. Az állam szerepe

25

26 A decentralikus hierarchizált háló működési módja olyan dinamikus, hogy az állam szerepe is megváltozik Feladata kettős: 1.A hálózati infrastruktúrát teljessé és az interneten történő munkavégzésre alkalmassá kell tenni: biztosítani kell ehhez az egyéni készségek feltételeit és a technológiai hátteret is. A fő prioritásnak az esélyegyenlőségnek kell lenni! 2.Segíteni kell a hálóra történő érdemi fellépést: a szolgáltatások megjelenését és elterjedését (piacát) kell támogatni. Adni arra kell minél többet, ami jó, ami működik.

27 Az infokommunikációs hálózatokra épülő társadalomra való áttérés immár nem lehetőség, hanem megkerülhetetlen szükségszerűség A teljeskörű, egységesen szabályozott áttérés nélkül • a gazdasági szereplők önálló, szigetszerű fejlesztései nem képesek elérni a hatékonyság növekedését, továbbá • a szociális szempontok szerint biztosított garantált hozzáférés hiányában az esélyegyenlőség nem biztosítható E két tényező jelenti ma a társadalmi és gazdasági felemelkedés elsődleges feltételét.

28 A magyar kormányzati infokommunikáció elmúlt 20 éve (dióhéjban)  : a számítógépek elterjesztése, helyi hálózatok kiépítése a hivatalokban  1997: Az első „valódinak” nevezhető kormányzati informatikai stratégia  2001: Az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) kiépítésének megkezdése, a kormányzat helyi hálózatainak összekapcsolása, főként elektronikus levelezésre és internet elérésre  2003: A Magyarorszag.hu közigazgatási információs portál indítása  2004: Az Ügyfélkapu indítása, az első – hiteles személyazonosításon alapuló – közigazgatási szolgáltatások indítása (pl. elektronikus adóbevallás)  2004: Az állami és közigazgatási honlapok kötelező és elvárt tartalmi elemeiről szóló ajánlás 1.0 verziójának megjelentetése  : Az EU által preferált 20 (nálunk 27) elektronikusan végezhető közigazgatási szolgáltatás megvalósítása az Ügyfélkapun keresztül 2010-re egységes kormányzati irányítási struktúra, egységes tartalmú honlapok és egységes alkalmazások kialakulása  az Ügyfélkapu regisztrált felhasználók száma megközelítette az 1milliót, az elérhető elektronikus közigazgatási szolgáltatások száma meghaladta a 400-at  az Általános Nyomtatványkitöltő és Tervező program kötelező alkalmazása létrehozta a használatot könnyítő egységességet  a Hivatali Kapu létrehozása megteremtette a hivatalok közötti és az állampolgárokkal történő hiteles elektronikus adatcsere és kapcsolattartás feltételeit

29 2010 óta…  az egységes kormányzati irányítási struktúra szétverése – az infokommunikációs terület súlytalanná válása a döntéshozatal szintjén és a kormányzaton belül  forráskivonás a Fidesz részéről – a 2010-ben legjobban teljesítő EKOP 2013-ra az utolsó helyekre került; most kezdenek visszatérni, de az OP-n belül rendelkezésre álló keret teljes felhasználása kétséges  Eredménynek tekinthető, hogy az EKG és az MVM hálózatainak összekapcsolása révén kialakításra került a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG);  a CERN adatfeldolgozó központjának Magyarországra telepítése Az állami és önkormányzati szervek információbiztonságáról szóló évi L. tv. (Ibtv), valamint a büntető törvények (Btk. Be.) informatikát érintő módosításai az informatikai biztonság erősítésének (egyébként valóban létező) szükségessége köntösébe bújtatva az átláthatatlan és ellenőrizhetetlen állami megfigyelést, a hatalomnak nem tetsző oldalak törvénytelen blokkolásának lehetőségét rejti – a visszaéléseket gátló garanciák beépítése nélkül.

30 A jelenlegi helyzet Az informatika az a terület, amely már most az élet minden területén jelen van, és jelentősége egyre inkább nő. Ezt bizonyítja az is, hogy az informatika volt az egyetlen ágazat, amely még a válság időszakában is növekedést tudott felmutatni, mintegy 4,5 %-ot. Az infokommunikációs ágazat egyre nagyobb részét adja a GDP-nek, annak már most 11%-át adja, és ami a legfontosabb: a gazdasági fejlődés igazi motorja. Forrás: KSH 2012 első féléves adatok

31 Beruházás: csak a távközlési ágazat az elmúlt 3 évben közel 500 milliárd Ft-ot ruházott be Magyarországon (ez a termelő ágazatokkal azonos mérték). Forrás: KSH 2012 első féléves adatok Beruházások eredete: a távközlési beruházások kétharmada hazai vonatkozású az ágazat magas építés-intenzitásának köszönhetően. A távközlési beruházások aránya az árbevételhez viszonyítva közel duplája a nemzetgazdasági átlagnak. Az IKT iparág beszállítóinak 80-90%-a KKV, közel 150 milliárd Ft értékű megrendeléssel. Magas a foglalkoztatottak száma: az infokommunikációs szektorban közvetlenül foglalkoztatottak száma kb fő.

32 A szektor nemzetgazdasági hatásai A hazai IKT szektorban a vállalkozások döntő többségét a magyar tulajdonú kis- és közepes méretű vállalkozások adják, ezáltal az általuk megtermelt nyereség nem hagyja el az országot Költségvetési hozzájárulás: a szektor éves hozzájárulása (adók, díjak formájában) a központi költségvetéshez kb. 270 Mrd Ft. Az összes ágazat közül kiemelkedik az IKT szektor versenyképességet fokozó, foglalkoztatást növelő hatása Az IKT szektor gazdaságra gyakorolt hatása sokkal nagyobb, mint maga az IKT szektor kibocsátása (multiplikátor hatás). Az IKT szektor olyan új szolgáltatási formákat hoz létre, amelyek közvetett hatásuk révén serkentik a gazdaság fejlődését (e-kereskedelem, e-számlázás, e- banking stb.)

33 Ugyanakkor… - Miközben Európában betöltetlen informatikai munkahely van, és ez a szám 2015-re re nő… - nálunk mindössze 4500-an választják az informatikai képzést, - és a 2600 végzős 1/3-a alapértelmezésben külföldön keres munkát, és ez a jövőben is így lesz. A trend alapján 2015-ig mintegy 5000 IT munkahelyet vesztünk Még azzal együtt is, hogy - az IKT ágazatban foglalkoztatott szakemberek átlagjövedelme 30%-kal haladja meg bármelyik(!) másik ágazat átlagbéreit, beleértve a bankszektort is; - a férfiak és a nők bére között az IKT szektorban a legkisebb a bérrés, - és itt a legjobbak a feltételek a családbarát foglalkoztatásra is. A kivándorlási folyamat visszafordítása szükséges!

34 A hálózatos alapú társadalmi és gazdasági modernizáció fő céljai 1. Új munkahelyek létrehozása, a foglalkoztatás új formáinak, új szolgáltatások sokaságának elindítása. A leszakadók, a hátrányos helyzetűek, a csökkent munkaképességűek, valamint a kistelepüléseken élők jövedelemszerző, beilleszkedési, felemelkedési és boldogulási esélyeinek segítése. A munkaalkalmak felkutatásához, a munkavállalási adminisztráció elvégzéséhez szükséges adminisztrációval járó utazás költségeinek csökkentése. 2. Hatékony és olcsóbb élet, javuló életminőség. 3. Az államigazgatásban új minőségű szolgáltatások bevezetése, amely átláthatóvá, nyomon követhetővé és elszámoltathatóvá teszi az állami és önkormányzati szervek működését. Gyorsabbá és olcsóbbá válik a közigazgatás, megspórolhatóak a levelek, miközben az állampolgár nyomon követheti az egész eljárást akár az otthonából. 4. A hálózat a tudásmegosztás közege is, amellyel a társadalom felhalmozott tapasztalata, tudása megsokszorozható és hatékonyabban felhasználható.

35 A digitális Magyarország programja nem csupán egy az ágazati szakpolitikák közül. Hatásköre kiterjed a gazdaság fejlesztése, a társadalmi esélyegyenlőség, a kultúra és a tudomány hozzáférhetősége, valamint a mindennapok valamennyi területére.

36 A Digitális Magyarország megteremtése az alábbi fő pillérekre épül: I. Mindenki számára lehetővé kell tenni lakóhelytől, telephelytől függetlenül a nagy sávszélességű, biztonságos internetelérést a digitális közmű megvalósítása révén; II. A lehető legszélesebb kört képessé kell tenni ennek az erőforrásnak a használatára. Magyarországon az államnak a digitális írástudás kérdését a hagyományos írástudással egyenlő súlyú célként kell kezelnie az oktatási rendszer teljes vertikumában és a felnőttképzésben, valamint a tovább- és átképzésben egyaránt; III. Azok számára, akik valamilyen okból nem képesek az internet szolgáltatásainak elérésére, vagy önállóan nem tudják kihasználni a benne rejlő lehetőségeket, az IT mentor hálózat körének szélesítésével és feladatainak bővítésével, az országosan, minden településen elérhető Ügysegédi hálózat kialakításával kell segítséget, ösztönzést nyújtani. IV.Támogatni kell az internetes szolgáltatás és alkalmazásfejlesztéseket, ösztönözni kell az e területen induló start-up, valamint kis- és középvállalkozásokat, ezek közül a legéletképesebbeket támogatni kell a globális piacra kerülésben; V. Támogatni kell a digitális munkavégzés körének szélesítését és alkalmazását a hálózatosodás adta lehetőségek kihasználásával, tudásbázisok kiépítésével és fejlesztésével; VI. Az energiaszektorban, a közszolgáltatásoknál, az egészségügy, a közlekedés, az oktatás, a tudomány, a kultúra, a közigazgatás terén ki kell aknázni a hálózatosodásból adódó hatékonyságnövelési, minőségfejlesztési lehetőségeket. VII. A digitális települések és intelligens városok infokommunikációs fejlesztései során a munkahelyteremtés, a hatékonyság emelése, az üzemeltetési költségek csökkentése, és az adatbiztonság biztosításának kiemelt figyelembe vétele mellett általánosan az emberek életminőségének javítását, az esélyegyenlőség megteremtését és a környezetterhelés csökkentését kell elsősorban figyelembe venni

37 Digitális Magyarország Program

38 Az infokommunikáció hatékonyságának alapja az univerzális infrastruktúra, azaz, hogy egy egységes hálózat és szolgáltatási rendszer képes kiszolgálni egyszerre egészségügyi, oktatási, munkaerőpiaci, energetikai, közigazgatási, stb. alkalmazások tömkelegét a magán és gazdasági célú felhasználás mellett, nem beszélve a televíziós és rádiós műsorszórásról. A közösen használható infrastruktúra jelentősen csökkenti az egyes ágazatokra terhelt költségeket és lehetőséget biztosít a szociális alapú szolgáltatások (pl. díjmentes WiFi hotspot-ok) keresztfínanszírozására is megfelelő szabályozás és közösségi tulajdonú infrastruktúra elemek esetében

39 A célok elérése érdekében szükséges szakmai lépések • Szükségszerű a hálózati hozzáférést biztosító infrastruktúra szociális és közösségi szempontokat is figyelembe vevő szabályozása, ennek keretében a Digitális Közmű létrehozása, amely közműszerűen, széles sávú internetelérést biztosít minden magyar háztartás, vállalkozás, társadalmi szervezet és intézmény számára és biztosítja az egyéb közművekhez hasonló védettséget és szolgáltatási biztonságot, valamint a garantált elérést. • A közterületeken és közösségi terekben hozzáférhető vezeték nélküli csatlakozások kiépítése az infrastrukturális fejlesztés elengedhetetlen része, amelyet mindenki számára térítésmentesen biztosítani kell, és mindenkit képessé kell tenni arra, hogy ezt a közművet használhassa. • Az ügyfelek túlnyomó többségének jelenleg túl nagy akadályt jelent, hogy a közigazgatás hagyományos csatornái helyett az elektronikus utat válassza, a közigazgatás számára viszont a párhuzamos csatornák fenntartása komoly többletköltséget okoz. Ezért: • a kapcsolattartás egységes elektronikus csatornáit ki kell terjeszteni a közműszolgáltatókra; • az elmaradott és hátrányos helyzetű térségekben, a digitális mentorokat, a falugazdász-hálózatot és a családsegítő szolgálatot is fel kell készítenünk a lakosság és a vállalkozók ügyintézésének támogatására

40 Az oktatás-képzés és felnőttképzés átfogó társadalmi programjában alapkövetelménnyé kell válnia a digitális írástudásnak. A digitális írástudás elterjesztése olyan cél, amelyet a hagyományos írástudás mellett, azzal egyenlő súlyú célként kell kezelni. Mindez elengedhetetlen a munkaerőpiacon szükséges képességek tömeges elterjesztéséhez és ezáltal a munkaerőpiaci reintegráció esélyének megteremtéséhez. Digitális iskola:  az iskolák megfelelő informatikai eszközökkel és interneteléréssel történő ellátása,  a tananyagoknak az elsajátításra optimalizált digitalizálása,  az informatikai eszközökkel támogatott, lebonyolított vizsgáztatás,  az iskola működésének átfogó informatikai támogatása Az alap- és középfokú képzésben: Az elméleti, illetve számítástechnika-történeti képzés helyett a diákoknak életkoruknak megfelelő gyakorlat-orientált képzést kell kapniuk e területen. A digitális ismeretek oktatását elsősorban a digitális eszközök és az internet alkalmazási, használati lehetőségeit bemutatva, azokat begyakorolva kell megtervezni. A jelenlegi Nemzeti Alaptanterv informatika oktatásra vonatkozó elemeinek újragondolása, alkalmazásának kibővítése és a kerettantervek átdolgozása szükséges Felsőfokú oktatásban: „a tudás mindenkié” alapelv alapján távoktatási felületek kialakítása, az interneten elérhető előadásokkal, jegyzetekkel, feladatokkal

41 Az internet: tudásbázis a tudáshoz hozzáférés kreatív ötlettel társulva új szolgáltatásokat, új vállalkozásokat indukál - nemcsak az informatika területén Ezért az állam által támogatandó minden felhalmozott ismeret, tudás elérhetőségének, szabad hozzáférésének biztosítása, a tudásmegosztás ösztönzése  az MTA, a kutatóintézetek, az egyetemek kutatásainak nyilvános elérhetősége;  a szabványokhoz, szabványosított eljárásokhoz történő hozzáférés biztosítása;

42 Az egészségügy és a szociális ellátások elengedhetetlen reformja csak a digitális kor vívmányainak alkalmazásával esélyes arra, hogy egy olyan fenntartható és átlátható rendszert hozzon létre, amely mind az egészségeseket, mind a betegeket, az időseket, a fogyatékkal élőket kiszolgálja, és amely a jelenlegi egészségiparhoz képest minőségi többletszolgáltatást nyújt. Ezen a területen nagy figyelmet kell fordítani az infokommunikációs támogatás fejlesztésére és terjesztésére, például:  otthoni és távfelügyelet, távápolás,  az általános betegellátás és a szakellátások informatikai háttere,  környezet és infrastruktúra-kímélő módszerek,  hálózatos ellátás. A táv-betegellátás lehetőségeinek bővülése hosszabb távon fontos változásokat idéz elő az egészségügyben: a hangsúly a megelőzésre, otthoni kezelésre tevődik át úgy, hogy a beteg kevésbé érzi kiszolgáltatottnak magát és emellett e megoldás költséghatékonysága is lényegesen jobb. Nem elhanyagolható szempont az utazásra fordított költségek és idő megtakarítása, illetőleg munkahelyteremtésre is lehetőség nyílik a távegészségügyi és távgondoskodási szolgáltatások területén.

43 A lakossági energiafelhasználás hatékonyságának növelése érdekében célszerű az energiafelhasználás valós idejű nyomon követését okos mérőkkel biztosítani, ami lehetővé teszi az energiapiac hatékonyabb működését, a jobb tervezhetőséget és a megújuló energiák arányának költséghatékonyabb növelését. Az okos mérők biztosította intelligens fogyasztás-szabályozás ugyanis mind a fogyasztói, mind a szolgáltatói oldalon lehetővé teszi a hatékonyságjavítást, és ezen keresztül a költségcsökkentést. A termelő költségeinek csökkenése révén közgazdaságilag megalapozottan úgy csökkenthetők a fogyasztói árak, hogy az nem eredményezi a szolgáltatás ellehetetlenítését, továbbra is lehetőséget nyújt a szolgáltatási színvonal emeléséhez szükséges fejlesztések megvalósításához.

44 A digitális (intelligens) közlekedés terén elsődleges célunk olyan közlekedési információs rendszerek létesítése, amelyek növelik a közlekedési rendszerek teljesítményét és csökkentik káros mellékhatásait (pl. balesetek, károsanyag- kibocsátás). A digitális (intelligens) közlekedés megvalósításának fő feladatai ennek megfelelően:  az infokommunikációs infrastruktúra és a közlekedés rendszereinek összekapcsolása a szabályozás és az irányítás eredményesebb bevezetése érdekében mind a közösségi, mind a magángépjárművek esetében;  a közlekedés során keletkező adatok összegyűjtése, elemzése révén baleseti térképek készítése, üzemanyag-fogyasztás gazdaságossági modelljeinek kidolgozása, a forgalmi tendenciák előrejelzése válik lehetővé;  az energiatakarékos, környezetkímélő közlekedési rendszer kialakításának biztosítása.

45 A digitális közlekedés során megvalósítandó feladatok

46 A kulturális és tudományos örökség közkincs, a forrásokat feltétlenül digitalizálni kell annak érdekében, hogy a polgárok jobban hozzájuk férhessenek és mind a múltbeli, mind a jövőbeli kulturális örökséget meg lehessen őrizni. A digitális gyűjtemények nem teszik feleslegessé a hagyományos gyűjteményeket. A hagyományos közgyűjtemények szerepe azonban megváltozik. A nemzeti kulturális örökség digitalizálása alapvető fontosságú társadalmi érdek, megkerülhetetlen állami feladat, mert az információs társadalom mennyiségileg és minőségileg több és gyorsabban megszerezhető információt igényel, s az információhoz való hozzáférés biztosításának egyik legjobb módja a digitalizálás és a digitalizált tartalom szolgáltatása. Múzeumi tárgyakat, közérdekű iratokat, régészeti leleteket, audiovizuális archívumokat, térképeket, történeti dokumentumokat, kéziratokat, könyveket mind lehet digitalizálni. Támogatandók a kultúra értékeinek megőrzését szolgáló olyan megoldások, mint pl.  Magyar Elektronikus Könyvtár;  az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis;  a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ (Neumann-ház). Támogatandó továbbá a tudásalapú társadalom, a digitális kor új archívumainak működése, a korábbi Nemzeti Digitális Adattár (NDA) és a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) összevonásával létrehozott MaNDA tevékenysége, és ugyanígy az egyes múzeumok kiállított és raktáron tárolt tárgyait, műalkotásait, valamint a levéltárak iratanyagát bemutató honlapok. Ezek az archívumok nemzeti kultúránk értékeit teszik elérhetővé digitális formában úgy, hogy felhasználják a hálózati médium újszerű vonásait is.

47 Digitális közigazgatás Az állampolgárok minden ügyintézési helyén  biztosítani kell a közigazgatási ügyek elektronikus indításának vagy teljes elintézésének lehetőségét,  bővíteni kell a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren keresztül elérhető közszolgáltatások körét,  meg kell valósítani e szolgáltatások tetszőleges digitális platformon keresztül történő elérhetőségét,  biztonságosabb megoldás alkalmazásával erősíteni kell a személyes adatok illetéktelen hozzáférés elleni védelmét. A jelenlegi üzenetváltás jellegű kapcsolattartás helyett az ügyek, élethelyzetek komplett, folyamat szemléletű kezelését kell lehetővé tenni az elektronikus (és hagyományos) rendszerekben. Az ügyintézés gyorsítása érdekében meg kell valósítani, hogy az államigazgatás valamely nyilvántartásában már elektronikusan tárolt adathoz emberi beavatkozás nélkül, közvetlen gép-gép kapcsolat útján jusson hozzá az ügyintézési folyamatot végző informatikai rendszer. Az elektronikus ügyintézés folyamatában biztosítani kell az ügy(ek) folyamatos nyomon követésének lehetőségét, azaz az ügyfél folyamatosan ellenőrizhesse, hol tart az ügy intézése, esetlegesen hol és minek kell utánanéznie (kérdeznie, tennie valamit).

48 Digitális települések Magyarországon a versenyképesség visszanyerése, a felzárkózás lehetősége jelentős mértékben függ a kistelepülések lakosságmegtartó erejétől. A sajátos településszerkezet miatt a lakosság 36 százaléka él községekben és az 1000 alatti lakosságszámú települések száma meghaladja az 1700-at. Ilyen szétaprózott településszerkezettel alig találkozni Európában. A kistelepüléseken élők hátrányainak növekedését megakadályozandó a remélt költségmegtakarításokból első lépésben a közösségi informatikai eszközökbe kell fektetni és a postával együttműködve a digitális mentorhálózat kialakításával és a „digitális közmunkások” igénybevételével minél teljesebb ügysegédi lefedettséget kell biztosítani.

49 Digitális („intelligens”) városok A szociálisan illetve infrastrukturálisan elmaradott térségek felzárkóztatása mellett a városokban lakók életminőségének javítása hasonlóan fontos cél. A külföldre történő elvándorlás megállítása a biztos, kedvezően fizető munkahelyek, a jó közérzet, az elérhető szolgáltatások és a biztonságérzet révén kulcstényező az ország fejlődésének felgyorsításához, hiszen csak az itt létrehozott többletértékből lehet a szolidaritás elvén a felzárkózatást támogatni. Mind a városi szolgáltatások nyújtásához, mind pedig a lakossági és különösen a vállalkozási igények kielégítéséhez, illetve a városi szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez szükséges a nagy sávszélességű, mindenki számára közműként hozzáférhető internet-elérés. Az alapvető városi szolgáltatások rendszerét és a meglévő adottságokat, beleértve a víz- és energiaszolgáltatást, a közlekedést, az iroda- és lakóépületeket, az egészségügyi és közbiztonsági szolgáltatásokat, a hulladékkezelést, az oktatást, kultúrát, az idegenforgalmat és a közigazgatást átfogóan kell figyelembe venni egy hatékony városműködtetési rendszer kialakításához. Az „intelligens” város nem csupán a környezet szennyezését csökkentheti, de magas színvonalú szolgáltatásaival és élhető környezet kialakításával vonzza a tehetséges fiatalokat, növeli a beruházási hajlandóságot, élénkíti a gazdasági környezetet és segítheti új iparágak kifejlődését.

50 Az alkotmányos garanciák megteremtése érdekében javasoljuk alkotmányba foglalni azt, hogy mindenkinek joga van hozzáférni az információs társadalom vívmányaihoz, a digitális szolgáltatásokhoz, az információkhoz jutás alapjog. Ezen alapjog biztosítása érdekében törvény szükséges a közigazgatás és közüzemi közszolgáltatás elektronizálásáról, amely szabályozza a Digitális Magyarország Program megvalósítását biztosító közigazgatási-közszolgáltatási közmű, valamint egyetemes szolgáltatásainak kialakítását, működtetését és igénybevételi rendjét. A nemzeti szabályozó hatóság függetlenségét az uniós irányelveknek megfelelően kell biztosítani. Meghagyva a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság függetlenségét az uniós irányelvek által meghatározott területeken, az informatikát, a távközlést és a frekvenciagazdálkodást magába foglaló infokommunikációs szektor stratégiai irányítását, a szektor szabályozási feladatait a kormány feladatává kell tenni, a megfelelő társadalmi kontrollt is biztosítva az uniós előírásokkal összhangban

51 A megvalósításhoz elengedhetetlen  Szakmai ágazati, társadalmi párbeszéd az MSZP tagozataival, a szakma és a tudomány képviselőivel, az érintett civil szervezetekkel  A Startup vállalkozások, az új innovációk piacra jutásának hangsúlyosabb támogatása  A hálózatosság kiterjesztése, a globális piacra lépés lehetőségének támogatása: minden háztartás és vállalkozás számára alapjogon biztosított hálózati elérés (infrastruktúra)  A használat segítése, a készségfejlesztés érdekében, azért hogy mindenki számára elérhetővé váljanak a lehetőségek, ezért az IT Mentor hálózat lehetőségeinek hangsúlyosabb kiaknázása:  az egyetemről kikerülő fiatalok számára;  és a közfoglalkoztatás keretei között technológiai, mentális és piacmoderációs területen. Az internet nem önmaga teremt munkahelyeket, - a piacot teremti meg!

52 DinaMO Program A Digitális Magyarország Programja (DinaMO Program) az informatikai szolgáltatások fejlesztése és támogatása útján képes a gazdaság és a társadalom területén azt a kitörési lehetőséget biztosítani, amely a jelenlegi eladósodás folyamatát megállítva, fenntartható fejlődést nyújt. Megvalósításához átfogó program szükséges, amelynek végrehajtásában az államnak és a gazdasági társaságoknak egyaránt részt kell vennie. Megvalósítása önálló Infokommunikációs Operatív Program indításával lenne a leghatékonyabban biztosítható. A DinaMo program nem kizárólag szakmai program, hanem átfogó gazdasági programot gerjeszt. Hatása a gazdaság minden ágazatára és a társadalom minden csoportjára kiterjed. A Digitális Magyarország (DInaMO) program megvalósítása ugyanolyan jelentőségű, országos modernizációs igény, mint a korábbi nagy infrastrukturális fejlesztések, a vezetékes ivóvíz, az elektromos áram eljuttatása, illetve a ma is zajló csatornázás.

53 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "DInaMO Digitális Magyarország szakmai program „A kitörés eszköze és útjai, a remény programja” Dr. Baja Ferenc."

Hasonló előadás


Google Hirdetések