Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Pénzügyi jog A jövedéki adó. A jövedéki jog szabályozási területe A jövedéki adó egyfázisú forgalmi adó, amely meghatározott termékek – a jövedéki termékek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Pénzügyi jog A jövedéki adó. A jövedéki jog szabályozási területe A jövedéki adó egyfázisú forgalmi adó, amely meghatározott termékek – a jövedéki termékek."— Előadás másolata:

1 Pénzügyi jog A jövedéki adó

2 A jövedéki jog szabályozási területe A jövedéki adó egyfázisú forgalmi adó, amely meghatározott termékek – a jövedéki termékek – értékesítését adóztatja. A jövedéki jog átfogja –a jövedéki tevékenység engedélyezését, –jogszerű folytatását, –a jövedéki adózás anyagi és eljárási szabályait, valamint –a rájuk vonatkozó ellenőrzési szabályokat és –szankciókat.

3 A jövedéki adókötelezettség fogalma A jövedéki adó egyfázisú, fogyasztást terhelő adó, ahol a jövedéki adókötelezettség csak egy konkrétan meghatározott termékkör (  a jövedéki termékek) vonatkozásában áll fenn és a jövedéki termékekkel kapcsolatban az adókötelezettséget ezek - belföldi előállítása, - belföldre történő behozatala alapozza meg.

4 A jövedéki adókötelezettség feltételei a) az adóköteles jövedéki termék kizárólag adóraktárban állítható elő, b) a jövedéki adó megfizetése nélkül importált jövedéki termék kizárólag adóraktárba vagy adómentes felhasználó üzemébe kerülhet, c) a jövedéki terméket az adó megfizetése nélkül csak adóraktárban, adómentes felhasználó üzemében, vagy tranzitterületen lehet tárolni, d) szabadforgalomban csak olyan jövedéki termék legyen beszerezhető, tartható, értékesíthető, amely után az adót megfizették.

5 A szabályozás rendszere A hatályos jövedéki szabályozás vizsgálatakor át kell tekinteni mind az európai uniós, mind a magyar szabályozást. A közösségi szabályozás horizontális és vertikális irányelveken keresztül jelenik meg. A magyar szabályozás a jövedéki adóról szóló törvény, valamint az energiaadóról szóló törvény.

6 A közösségi szabályozás 1. A jövedéki adóra vonatkozó közösségi szabályozás célja, hogy olyan szabályozási rendszer kerüljön kialakításra, amely lehetővé teszi a tagállamok között az áruk – és köztük a jövedéki termékek – szabad mozgását. Egy ilyen rendszer pedig akkor működőképes, ha a tagállamok egyöntetűen olyan egységes szabályozást vezetnek be, amely kiterjed mind a jövedéki termékek körének meghatározására, egy egységes jövedéki adóztatási rendszer kialakítására, a minimális adómértékek rögzítésére, valamint az adható kedvezmények és mentességek körére.

7 A közösségi szabályozás 2. A közösségi jövedéki szabályozás kiterjed többek között –az adókötelezettség keletkezésére, –az adóztatás helyének meghatározására, –a jövedéki termékek előállítására, feldolgozására, tartására, –a jövedéki termékek közösségen belüli és kívüli kereskedelmére, –az adóvisszatérítésre, –az adókedvezmények és mentességek általános és különös szabályaira, valamint –a jövedéki adó szerkezetére és mértékére.

8 A közösségi szabályozás 3. A közösségi jövedéki szabályozás két fő jogszabály- csoportból áll: –egyrészt a jövedéki adóztatás általános szabályait tartalmazó ún. horizontális irányelvből, valamint –a három termékkör (az energiahordozók, az alkoholtermékek és alkoholos italok, valamint a dohánytermékek) vonatkozásában a jövedéki adó szerkezetét összehangoló szabályokat, illetve a minimálisan alkalmazandó adómértékeket tartalmazó ún. vertikális irányelvekből.

9 A hatályos közösségi jogszabályok a) A Tanács 92/12/EGK irányelve a jövedékiadó-köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezésekről és e termékek tárolásáról, szállításáról és ellenőrzéséről (a horizontális irányelv) b) A vertikális irányelvek: •a Tanács 92/79/EGK irányelve a cigaretták adójának közelítéséről •a Tanács 92/80/EGK irányelve a cigarettán kívüli feldolgozott dohány adójának közelítéséről •a Tanács 92/83/EGK irányelve az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról •a Tanács 92/84/EGK irányelve az alkohol és alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítéséről •a Tanács 95/59/EK irányelve a feldolgozott dohány fogyasztását befolyásoló, a forgalmi adón kívüli egyéb adókról •a Tanács 2003/96/EK irányelve az energiatermékek és a villamos áram közösségi adóztatási keretének átalakításáról

10 A jövedéki termékek meghatározása a közösségi szabályozásban A jövedéki termékek általános meghatalmazását: -energiahordozók (ásványolajtermékek, földgáz, szén) és az elektromos áram, -alkoholok és alkoholtartalmú italok, valamint -dohánytermékek a horizontális irányelv, míg részletes leírását az egyes termékkörökre vonatkozó vertikális irányelvek tartalmazzák. A jövedéki adóköteles termékek köre néhány kisebb eltéréstől eltekintve megegyezik a magyar előírásokkal.

11 Magyar szabályozás A hatályos szabályozás •a Jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló évi CXXVII. törvény; •az Energiaadóról szóló évi LXXXVIII. törvény.

12 A jövedéki adókötelezettség keletkezése A jövedéki adókötelezettség a jövedéki termékek Közösség – bármely tagállam – területén történő előállítása, illetve importálása esetén keletkezik. A tagállamok közötti szállítás nem termékexport illetve import, hanem közösségen belüli értékesítés illetve beszerzés!

13 A jövedéki adófizetési kötelezettség A jövedéki adófizetési kötelezettség – a magyar szabályozáshoz hasonlóan – a jövedéki termék szabadforgalomba bocsátásakor keletkezik. A szabadforgalomba bocsátás fogalmába beletartozik 1. az adófelfüggesztési eljárástól való bármilyen – akár szabálytalan – eltérés, 2. a termékek adófelfüggesztésen – és ezáltal adóraktáron – kívüli bármilyen gyártása, valamint 3. azon termékek bármilyen – akár szabálytalan – importja is, amelyek nem kerültek adófelfüggesztés alá.

14 Az adófizetés helye Az adófizetés vonatkozásában közösségi jövedéki szabályozás alapelve, hogy a jövedéki adót a rendeletetési hely szerinti tagállamban kell megfizetni, vagyis ahova a jövedéki termék végcélként megérkezik (ahol a jövedéki terméket felhasználják, elfogyasztják). A rendeltetési ország elve alóli kivétel, hogy amennyiben a nem kereskedelmi mennyiségű jövedéki terméket 1. gazdasági tevékenységet nem folytató magánszemélyek 2. saját használatukra szerzik be és 3. maguk szállítják el, akkor az adót a beszerzés országában kell megfizetni. Csomagküldő kereskedelem esetén mindig a rendeltetés hely elvét kell alkalmazni.

15 Az adóraktárak a közösségi szabályozásban A közösségi szabályozás egyik legfontosabb fogalma az adóraktár, ahol a még nem adózott jövedéki termékek előállíthatók, illetve tárolhatók. Az adóraktárak engedélyeseinek engedélye kiterjed mind az adott tagállamon belüli, mind a tagállamok között (Közösségen belüli) szállításokra. Az adóraktári engedélyeket nem közösségi, hanem a tagállam hatóságok adják ki.

16 Az adóraktárak a közösségi szabályozásban 2. Az adóraktárak adóhatósági ellenőrzése sokkal szigorúbb, mint az adóellenőrzés más adónemek vonatkozásában. E szigorú ellenőrzés azonban nem vonatkozik az elektromos áramra, a szénre és a kokszra, valamint a földgázra, így a magyar energiaadó hatálya alá tartozó termékeket sem kell az adóraktárakra vonatkozó szabályozás szerint előállítani, illetve tárolni.

17 A bejegyzett/nem bejegyzett kerekedő Az adózatlan jövedéki terméket -főszabályként csak adóraktárak között lehet szállítani, -a horizontális irányelv lehetővé teszi, hogy a címzett adóraktári engedély nélküli hivatásos kereskedő is lehet. Az ilyen – bejegyzett/nem bejegyzett – kereskedő üzletszerű tevékenysége keretében adófelfüggesztés mellett más tagállamból származó jövedéki terméket is átvehet, azonban ezeket a termékeket adófelfüggesztés mellett nem tárolhatja és adhatja tovább, hanem a jövedéki termék átvételének időpontjában beáll az adófizetési kötelezettsége.

18 A bejegyzett/nem bejegyzett kerekedő 2. A bejegyzett kereskedő az, aki ezt a tevékenységét rendszeresen végzi, aki engedélyt kapott jövedéki termékek rendszer fogadására másik tagállamokból, ezért jövedéki biztosítékot nyújt, a termékekről nyilvántartást vezet, a hatóságnak bemutatja, a termék átvételekor megfizeti a jövedéki adót, és hozzájárul mindennemű hatósági ellenőrzéshez. A nem bejegyzett kereskedő az, aki ezt a jövedéki termékek átvételét csak eseti jelleggel, nem állandó engedély alapján végzi, ezért az áru részére történő feladása előtt nyilatkozatot tesz erről az adóhatósága felé, biztosítékot nyújt, a termék átvételekor megfizeti a jövedéki adót, és hozzájárul mindenfajta ellenőrzéshez.

19 Az adóügyi képviselő Az adóügyi képviselőt az átadó adóraktár engedélyese nevezi ki a rendeltetés helye szerinti (másik) tagállamban, 1. akit ennek a tagállamnak az adóhatósága nyilvántartásba vesz és kiadja a részére a tevékenységéhez szükséges engedélyt, 2. amelynek birtokában az adóraktári engedély nélküli címzett helyett és annak nevében intézi a rendeltetési hely szerinti tagállamban a jövedéki adó-ügyeket: •biztosítékot nyújt az adó megfizetésére, •a rendeltetési hely tagállamában megfizeti a jövedéki adót, •nyilvántartást vezet és adatot szolgáltat az adóhatóság részére.

20 A tagállamok között adófelfüggesztéssel való szállítás 1. A jövedéki termékek különböző tagállamokban lévő adóraktárak közötti, illetve adóraktárból bejegyzett/ be nem jegyzett kereskedő részére történő szállítása adófelfüggesztés mellett termékkísérő okmánnyal lehetséges. A termék átvételét a címzett adóraktár, illetve a bejegyzett/be nem jegyzett kereskedő köteles visszaigazolni a feladó adóraktár részére, aki ezáltal mentesül a felfüggesztett adó megfizetése alól, és a felfüggesztett adófizetési kötelezettség a címzett adóraktárra száll át.

21 A tagállamok között adófelfüggesztéssel való szállítás 2. Az adóraktár-engedélyes akkor mentesül véglegesen a közösségi adófelfüggesztési eljárásban más tagállamba kiszállított jövedéki termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól, ha –a címzett tagállami adóraktár-engedélyes, bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő a TKO visszaküldött példányán a jövedéki termék átvételét visszaigazolta, vagy az átvételt a fogadó tagállam illetékes hatósága által ellenjegyzett egyéb bizonylattal igazolják, vagy –a más tagállamokon keresztül harmadik országba történő kivitel esetén a Közösség területéről való kiléptetést végző vámhivatal visszaigazolta, hogy a jövedéki termék ténylegesen elhagyta a Közösség területét. Az adóraktár engedélyesének beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége –a kitárolt mennyiségre, ha megállapították, hogy a közösségi adófelfüggesztési eljárásban végzett szállítás során a jövedéki termék eltűnt; –a kitárolt mennyiségre, ha a kiszállítás napját követő 4 hónapon belül nem történt meg a fentiek szerinti átvétel, illetve harmadik országba történő kivitel visszaigazolása; –a kitárolt és visszaigazolt mennyiség azon különbözetére, amelyet a TKO-n a fogadó tagállam illetékes hatósága adóköteles hiányként tüntetett fel, és az nem a jövedéki termék címzett általi átvételét követően keletkezett.

22 A jövedéki biztosítékok A jövedéki biztosíték megkövetelésének célja az adófelfüggesztésből eredő adókockázat kezelése, csökkentése. A szabályozás különbséget tesz 1. az adóraktárak tevékenységéhez kapcsolódó, a jövedéki termékek előállítása, raktározása során keletkező kockázatok kezelésére szolgáló tevékenységi biztosíték, valamint 2. a jövedéki termékek tagállamok közötti szállítása esetén nyújtandó szállítási biztosíték között. Míg a szállítással kapcsolatos biztosíték alkalmazását kötelezően előírja, addig a tevékenységi biztosíték esetén csak a lehetőséget kínálja fel a tagállamok részére, de bevezetését a tagállamok döntésére bízza.

23 A jövedéki biztosítékok 2. Az adófelfüggesztéssel történő szállítással és az adófizetési kötelezettség teljesítésével járó adókockázatra az adóraktár engedélyesének jövedéki biztosítékot kell nyújtania. A jövedéki biztosíték - készpénz, vagy - pénzügyi biztosíték lehet. A pénzügyi biztosíték - belföldi székhelyű hitelintézet által nyújtott bankgarancia - külföldi székhelyű hitelintézet által nyújtott, belföldi székhelyű hitelintézet által felülgarantált bankgarancia, vagy - az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által adott garancia lehet.

24 Az adózott termékek szállítása a közösségen belül Abban az esetben, ha a jövedéki adót az egyik tagállamban már megfizették, de az érintett jövedéki terméket egy másik tagállamba szállítják végső felhasználás céljából, főszabály szerint adókötelezettség keletkezik a címzett tagállamban, vagyis az adót a címzett tagállamban, az ottani előírások szerint (is) meg kell fizetni. Az adó akkor téríthető vissza, ha a rendeltetési hely tagállamában az adó megfizetése megtörtént, és ezt megfelelően visszaigazolták.

25 Kereskedelem harmadik országokkal Az importált jövedéki terméket vámeljárás alá kell vonni, és amennyiben végleges rendeletetéssel kerül behozatalra, akkor meg kell fizetni a vámhatóság határozatában meghatározott vámot, és a vámteher részét képező forgalmi adókat, így az Áfá.-t és a jövedéki adót. Bármely, a rendeltetési hely tagállamától eltérő tagállamban az Unió területére lépő jövedéki terméket az egységes vámeljárás alá kell vonni, majd azt követően az adó felfüggesztésével valamely tagállamban adóraktárba kell betárolni, vagy az adó megfizetésével szabadforgalomba kell bocsátani. Export esetén, a nem adózott jövedéki termék adófelfüggesztéssel szállítható, és amikor elhagyja az Unió közös vámterületét, akkor pedig felfüggesztett adókötelezettség megszűnik.

26 A Jöt. területi hatálya A Jöt. területi hatálya a Magyar Köztársaság területére (belföldre) terjed ki. A belföld fogalmába beletartozik a vámszabad és tranzitterület is.

27 A jövedéki termékek A jövedéki adó tárgyi hatálya az alábbi termékekre terjed ki: 1. az ásványolajtermékek, 2. az alkoholtermék, 3. a sör, 4. a bor, 5. a pezsgő, 6. a köztes alkoholtermék, 7. a dohánygyártmányok. Az energiaadó tárgyi hatálya az alábbi termékekre terjed ki: 1. a földgáz, 2. a villamosenergia.

28 A Jöt. személyi hatálya A jövedéki törvény személyi hatálya a) a jövedéki terméket – és az annak előállítására alkalmas, a törvényben meghatározott terméket – előállító, raktározó, tároló, importáló, exportáló, az azt forgalmazó, illetve egyéb módon birtokoló jogi személyre, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetre és természetes személyre, valamint b) a jövedéki termék adóztatásával, forgalmazásával összefüggő felügyeleti, ellenőrzési és más hatósági feladatokat ellátó szervezetekre terjed ki.

29 A jövedéki adókötelezettség keletkezése Adókötelezettség keletkezik, ha 1. a jövedéki terméket belföldön előállítják, 2. a jövedéki terméket importálják.

30 A jövedéki adó alanya Az adó alanya •a belföldi termék előállítása esetén a jövedéki terméket előállító személy, •a termékimport esetén pedig az importáló, de bizonyos esetekben az adóalanyiság kiterjed a jövedéki terméket betároló adóraktár engedélyesre, és az adómentes felhasználóra is.

31 Az adófelfüggesztés a) A jövedéki termék belföldi előállítása és jövedéki termék adóraktárba vagy adómentes felhasználó üzemébe való betárolása esetén az adófelfüggesztés az adómegállapítás és az adófizetés halasztását jelenti. b) A jövedéki termék importja esetén az adófelfüggesztés az adó fizetésének halasztása. Jövedéki termék belföldi előállítása esetén az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség nem áll be, amíg a jövedéki terméket a) az adóraktár engedélyese az adóraktárában tárolja, raktározza; b) az adómentes felhasználó az üzemében tárolja, raktározza; c) az adóraktár engedélyese az adóraktárából, illetve az adómentes felhasználó az üzeméből, raktárából adófelfüggesztéssel szállítja, és a betárolás, illetve a harmadik országba való kiléptetés visszaigazolása még nem történt meg, de legfeljebb a kitárolást követő 30. napig.

32 Az adófelfüggesztés megszűnése Az adófelfüggesztés megszűnik, ha a) az adóraktár engedélyese vagy az adómentes felhasználó az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól, az importáló az adófizetési kötelezettség alól véglegesen mentesül, vagy b) az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség beáll.

33 Az adófelfüggesztés megszűnése 2. Az adóraktár engedélyese a felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen egyebek mellett akkor mentesül, ha a kitárolt jövedéki terméket a) egy másik adóraktárba betárolták, és azt a betároló adóraktár engedélyese visszaigazolta a termékkísérő okmány egy példányán; b) az adómentes felhasználó betárolta, és a betárolást visszaigazolta a termékkísérő okmány egy példányán; c) végleges rendeltetéssel harmadik országba kiléptették és azt a vámhatóság igazolta; d) amennyiben a törvényben meghatározott ásványolaj terméket a NATO tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői és polgári állománya részére a szolgálati járművek, légi járművek és hajók üzemanyag ellátása céljából szállították ki és visszaigazolták az átvételt.

34 Az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség beállta A jövedéki termék szabadforgalomba bocsátásával, a jövedéki törvény megsértésével, illetve a jövedéki törvény előírásainak nem – vagy nem teljes körű – teljesítésével annak napján beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség.

35 Az adó fizetésére kötelezett személy Az adót a fizetés esedékessé válásakor főszabályként az adóalany fizeti. Az adó fizetésére kötelezett továbbá a) a hatóságok által elkobzott terméket megvásárló személy; b) az adóraktár engedélyesének felszámolása során történő szabadforgalomba bocsátás esetén a vevő; c) az adóraktár engedélyesének felszámolása során a jövedéki termék hitelezőnek való átadása esetén a hitelező; d) az adóraktár engedélyesének végelszámolása esetén a jövedéki terméket a vagyonfelosztást követően átvevő tag; e) a vámkezelést kérő, ha a vámfelügyelet alatt álló, külső árutovábbítási eljárás jövedéki termék esetén, a kiléptetéskor nem történik meg a vámhivatalnál a jövedéki termék bemutatása, valamint ha az aktív feldolgozás, vámfelügyelet alatti feldolgozás és ideiglenes behozatal vámeljárások alá vont jövedéki termékek esetén a harmadik országba való visszaszállításkor a vámszabályok szerint nem számoltak el; f) az üzemanyagként, fűtőanyagként, vagy tüzelőanyagként nem értékesíthető ásványolajat üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként, továbbá a fűtőolajat üzemanyagként felhasználó, kínáló, értékesítő személy, illetve az ásványolajterméket üzemanyagok adalékaként, hígítóanyagaként bekeverő vagy kínáló, értékesítő jövedéki engedélyes, vagy nem jövedéki engedélyes kereskedő; g) egyes üzemanyagok kereskedelmét folytató személynél az üzemanyagok tényleges és nyilvántartás szerinti különbözete esetében a jövedéki engedélyes és a nem jövedéki engedélyes kereskedő, h) aki az adózatlan jövedéki terméket a törvény rendelkezéseitől eltérő módon, jogellenesen megszerzi, birtokolja, szállítja, felhasználja vagy forgalomba hozza.

36 Az adóraktár Adóraktár kizárólag a vámhatóság által kiadott érvényes adóraktári engedéllyel működtethető. Azon jövedéki termék, amelyre a törvény adómértéket állapít meg, a) kizárólag olyan adóraktárban állítható elő, amelynek működtetője e termék előállítására vonatkozó adóraktári engedéllyel rendelkezik; b) importálás esetén az adó megfizetése nélkül főszabályként csak adóraktárba tárolható be, és ott tárolható; c) betárolás esetén az adó megfizetése nélkül főszabályként csak adóraktárban tárolható.

37 Az adóraktár bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási kötelezettsége Az adóraktár engedélyesét szigorú bizonylatolási kötelezettség terheli. Adóraktárból a jövedéki termék a) adófelfüggesztés mellett csak termékkísérő okmánnyal tárolható ki, b) szabadforgalomba – főszabályként – az eredet igazolására alkalmas egyszerűsített kísérő okmány egyidejű kiállításával és a szállítást végző részére történő átadásával bocsátható. Az adóraktárban jövedéki termékenként külön-külön termékmérleg nyilvántartást is kell vezetni. Az adóraktár engedélyese a jövedéki termék értékesítéséről vevőnként külön nyilvántartást is köteles vezetni, és az értékesített, kitárolt jövedéki termék értékét és mennyiségét havonta, tárgyhó végén összesíteni.

38 A jövedéki termék adómentes felhasználása A jövedéki termék adómentes célokhoz kötődő adómentes beszerzéséhez a jövedéki termék felhasználójának külön engedéllyel (keretengedély) kell rendelkeznie. A keretengedély feltételei hasonlóak az adóraktári engedély feltételeihez. Az adómentes felhasználási cél megvalósulásának kockázatára a keretengedély megadásához jövedéki biztosítékot kell előzetesen felajánlani, amely ebben az esetben - készpénz, vagy - belföldi székhelyű hitelintézet által vállalt vagy felülgarantált bankgarancia lehet.

39 A jövedéki adó megállapítása 1. Az adóalany az adót önadózással állapítja meg, vallja be és fizeti meg, ha a törvény szerint nincs helye az adó hivatalból történő megállapításának. Tipikusan önadózással történik az adó megállapítása belföldi és közösségen belüli ügyletek esetében Önadózás esetén az adó alapját és az adót főszabályként naptári hónaponként kell megállapítani.

40 A jövedéki adó megállapítása 2. A vámhatóság határozattal állapítja meg az adót a) termékimport esetén; b) az elkobzott áru értékesítése, az adóraktár engedélyesének felszámolását követő szabadforgalomba bocsátás, illetve az azt lezáró vagyonfelosztást követő kitárolás, a jövedéki termék jogellenes megszerzése, felhasználása, átvétele és egyes üzemanyagok nyilvántartás szerinti és tényleges készletének különbözete esetén; c) a hatáskörébe tartozó egyéb adóügyben.

41 A hatósági felügyelet A vámhatóság felügyelete alatt végezhető a) a jövedéki termék előállítása, az adózatlan jövedéki termék raktározása, adófelfüggesztés alatt történő szállítása, az adómentesen beszerzett jövedéki termék felhasználása, b) az adóraktári engedély megszűnése után az adóraktár engedélyese, illetve a keretengedély érvényességének megszűnése után az adómentes felhasználó jövedéki termékkel kapcsolatos tevékenysége, a készleten maradt jövedéki termék utáni adófizetési kötelezettség rendezéséig.

42 Jövedéki termékek kereskedelme a szabadforgalomban A jövedéki termék szabadforgalomban végzett jövedéki engedélyes kereskedelme, szabadforgalomból történő exportálása, szabadforgalom számára történő importálása a vámhatóság által kiadott jövedéki engedéllyel történhet.

43 Jogkövetkezmények A jövedéki adóra vonatkozó jogszabályi előírások megsértésének esetére, tekintettel az átlagosnál jelentősebb összegű adóra és az ezzel összefüggő adókockázatra, a jövedéki törvény az Art.-ban meghatározottakhoz képest sokkal súlyosabb jogkövetkezményeket ír elő. A jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatók, ha azonban adófizetési kötelezettség elmulasztása miatti jogsértéssel összefüggésben jövedéki bírság és adóbírság is kiszabható, jogkövetkezményként a súlyosabb joghátrányt kell megállapítani.

44 Jogkövetkezmények 2. Az Art. szerint megállapított adóbírság mértéke a jövedéki termékkel kapcsolatos adóhiány 100%-a. Ha az adóhiányt adóraktárban előállított olyan jövedéki termékre állapították meg, amelynek előállítására az adóraktár engedélyese nem volt jogosult, az adóbírság az adóhiány 200%-a. A mulasztási bírság legmagasabb összege az Art.-ban és a jövedéki törvényben meghatározott egyes elkövetési magatartások esetén az ott meghatározott összeghatárok kétszerese, ha a jogsértést jövedéki termékkel kapcsolatban követték el. Jövedéki bírság – a Jöt. megsértése esetén (többek között): a) A természetes személy amennyiben jövedéki terméket adóraktáron kívül előállít, illetve olyan jövedéki terméket birtokol, szállít, értékesít, használ fel, amelyet nem adóraktárban állítottak elő, vagy amelyet nem vámkezeltek, a jövedéki termék mennyisége után jövedéki bírságot fizet. b) A zárjegy és a hivatalos zár hamisítása, a hamis, a hamisított vagy a jogtalanul megszerzett zárjegy, hivatalos zár birtokolása, továbbadása, értékesítése, átvétele, felhasználása. c) Az adójegy hamisítása, a hamis, hamisított vagy a jogtalanul megszerzett adójegy birtokolása, továbbadása, értékesítése, átvétele, felhasználása. d) Ha a jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedő kétséget kizáróan adózott termékeket forgalmaz, de nem rendelkezik jövedéki engedéllyel.

45 A zárjegy Az alkoholtermék - kivéve az 5,5 v/v %-nál kisebb alkoholtartalmú, legfeljebb 0,33 literes kiszerelésű terméket - a) szabadforgalomba bocsátása, b) importálása, feltéve, hogy az importáló nem adóraktárba szállítja be a terméket, c) a más tagállamból való behozatalát követő belföldi forgalomba hozatala zárjeggyel, illetve zár- és ellenőrzőjeggyel történhet. A zárjegy az alkoholtermék palackjára vagy legkisebb fogyasztói csomagolási egységére felhelyezett olyan bélyeg, amely igazolja, hogy a termék adóraktárban került előállításra, és onnan került kiszállításra, valamint, hogy a harmadik országból, vagy EU-tagállamból a közösségi vámjog és a magyar jövedéki törvény szerint került behozatalra.

46 Az adójegy A dohánygyártmány szabadforgalomba bocsátása kizárólag olyan adójeggyel ellátva megengedett, amelyen a kiskereskedelmi eladási ár feltüntetésre került. Az adójegy a rajta feltüntetett kiskereskedelmi eladási ár alapján számított jövedéki adó és a 25%-os általános forgalmi adó együttes összegének megfelelő értéket képvisel. Az adójegy átvételekor meg kell fizetni azt a jövedéki adó és általános forgalmi adó összeget, amelyet az igényelt adójegyek az átvételkor hatályos adómértékek alapján képviselnek. A fizetési kötelezettség halasztására jogosult az adóraktár engedélyese és az importáló, amennyiben biztosítékot nyújt.


Letölteni ppt "Pénzügyi jog A jövedéki adó. A jövedéki jog szabályozási területe A jövedéki adó egyfázisú forgalmi adó, amely meghatározott termékek – a jövedéki termékek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések