Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A kábítószerek hatásmechanizmusa. KÁBÍTÓSZER DEFINÍCIÓJA Minden olyan növényi vagy szintetikus eredetű anyag,amely a szervezetbe kerülve megváltoztatja.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A kábítószerek hatásmechanizmusa. KÁBÍTÓSZER DEFINÍCIÓJA Minden olyan növényi vagy szintetikus eredetű anyag,amely a szervezetbe kerülve megváltoztatja."— Előadás másolata:

1 A kábítószerek hatásmechanizmusa

2 KÁBÍTÓSZER DEFINÍCIÓJA Minden olyan növényi vagy szintetikus eredetű anyag,amely a szervezetbe kerülve megváltoztatja annak működését, illetve annak több funkcióját, hat a központi idegrendszerre. Megváltozik az egyén közérzete, hangulata és a viselkedése. Rendszeres fogyasztása pedig a megszokás révén függőséghez vezet.

3 . Kábítószerek az álboldogság forrásai • A kábítószerek többsége az emberi és állati szervezetben egyaránt jelen lévő receptorokon fejtik ki hatásukat. E receptorok a szervezet természetes ingeranyagainak megkötésére és jeltovábbításra szolgálnak. • A középagy egyik területéről olyan idegpálya fut az n. accumbenshez a boldogságközpontba ami dopamint mint ingerületátvivő anyagot tartalmaz. • A kábítószerek többsége a mesocortico-limbicus dopaminerg rendszert aktiválja,dopamint szabadít fel a nucleus accumbensben, ami kellemes érzéshez vezet. •A belső ingeranyagok hatása nem tartós, hamar lebontódnak ezért nem alakul ki legtöbbször függőség.

4 A boldogságközpont felelős a különböző kábítószerekkel kapcsolatos függő viszony és hozzászokás kialakításáért is. Az egyén leküzdhetetlen vágyat érez, hogy a kábítószerrel elért kellemes érzéseket ismételten elérje, de ehhez egyre nagyobb dózis szükséges.

5 A nucleus accumbensben felszabaduló dopamin más ideghálózatokra, az ott jelenlévő dopaminra érzékeny jelfogókra, D 2 -receptorokra hatva váltja ki a kellemes érzetet.

6 Dopamin felszabadítás két módja 1.Az idegből direkt módon dopamint szabadítanak fel (ecstasy, nikotin, amfetamin). 2. Az idegpálya aktivitását gátló ingerületátvivő anyaggal, a GABA-val működő idegek aktivitását gátolják (morfin, kannabisz), aminek eredményeképpen a gátlás alól felszabaduló, dopamint termelő idegpálya fokozottabban tud működni.

7

8

9 A kábítószerek csoportosítása 1.Ópiátok (morfin, heroin) 2. Központi idegrendszeri depresszánsok, gátlók (barbiturátok, alkohol,benzodiazepinek) 3. Pszicho stimulánsok (kokain, amfetaminok) 4. Koffein és nikotin 5. Kannabinoidok (kender) 6. Hallucinogének (LSD,meszkalin,pszilocibin,phencyclidin) 7. Szerves oldószerek (inhalánsok)(nem foglalkozom most)

10 1.Ópiátok • A morfin az endorfinok fogadására felkészült receptormezőkhöz kötődik és ezen keresztül fejti ki többek között fájdalomcsillapító és euforizáló hatását. • Az opiátok sejtszinten az adenilcikláz enzim gátlása révén fejtik ki a hatásukat. Egy másik mechanizmussal hiperpolarizálják az idegsejtet, ezáltal a sejtekben csökken egy sor hírvivő anyag (acetilkolin, noradrenalin, dopamin, szerotonin, s a fájdalom kialakulásában szerepet játszó P- anyag) felszabadulása.

11 • A GABA-erg rendszer befolyásolása útján fejtik ki fő hatásukat • A benzodiazepin kötődik a GABA-receptor benzodiazepin- kötőhelyéhez, és megnöveli a kloridcsatorna megnyitási idejének frekvenciáját. • A barbiturátok a GABA-receptor barbiturát-kötőhelyéhez kötődnek és a csatorna nyitott fázisának idejét növelik meg, mintegy bénítják a csatornát. •Az alkohol hatása sokrétű. Csökkenti az idegsejtmembrán szerkezetének rendezettségét, a benzodiazepinekhez hasonlóan gátolja a GABA-erg rendszert, valamint gátolja az idegsejtekben a depolarizáció okozta ingerületátvivő-anyagfelszabadulást, s gátolja a gyors aktiváló ingerület átvitelben szerepet játszó glutamátreceptor működését is. 2.Depresszánsok ( barbiturátok,benzodiazepinek, alkohol)

12 •Hatása vis z onylag rövid ideig tart, mivel gyorsan lebomlik. •A dopamin transzporter gátlásával a központi idegrendszer jutalmazó központjaiban a dopaminszint megemelkedik, ami erős eufóriát okoz. • A kokain gátolja a noradrenalin és a dopamin visszavételét a szinaptikus résből, ezáltal fokozza a stimulációt. (A visszavételre azért van szükség, hogy az átvivő anyag, miután kifejtette a hatását, eltűnjön a hatóhelyről, másrészt, hogy újra felhasználhatók legyenek, a szintézisük ugyanis igen energiaigényes.) • A krónikus kokainszedés a dendrittüskék szaporodását is okozza az accumbens magban. Ez a hatás egy enzimaktivitás, a ciklin-dependens kináz növelésén alapszik. Heroin túladagolása esetén az agy légzőközpontja gátlás alá kerül. 3.Stimulánsok I. kokain

13 3.Stimulánsok II.:amfetamin és származékai, (speed,extasy) •A dopaminerg és az adrenerg hatások erős fokozását okozzák. A kokainhoz hasonlóan beépülnek az idegsejtekbe,fokozzák a szimpatomimetikus katekolaminok felszabadulását, izgatják a receptorokat, gátolják a lebontásért felelős monoaminooxidáz enzim aktivitását és a kateko­laminok újrafelvételét a transzportereken keresztül.

14 • Az amfetaminok azonban a kokainhoz hasonló központi izgató hatás mellett, még a dopaminerg-receptorok és szerotoninerg neuronok és pályák degenerációjához is vezetnek krónikus használat után, ezenkívül csökkentik a szervezet immunválaszát.

15 4. A koffein és a nikotin • Koffein:széles körben elterjedt élvezeti szer. A növeli az agy jutalmazó központjában a dopamin termelést.(A ciklikus foszfodieszteráz enzim (felelős a cAMP elbontásáért) gátlásán keresztül fejti ki hatását, s a cAMP koncentrációjának növekedésével, a dopamin és a noradrenalin szintjének emelkedéséhez vezet.) • A nikotin a ganglionokban az idegizom szinapszisokban és a központi idegrendszerben azzal kelt izgalmat, hogy kinyitja az ioncsatornákat. A nikotin hatására jellemző, hogy kis adagja izgat, nagy adagja pedig bénít. • Nagyon erős méreg, az erős dohányosok mégsem szenvednek végzetes mérgezést, mert a nikotin gyorsan lebomlik a szervezetben. A nikotin testi és lelki függőséget, valamint toleranciát is kialakít. Stimuláló hatásait az adenozin-receptorokon, adenozin-receptor antagonistákon és hipofízisen keresztül fejti ki, olyan hormonok kibocsátásával, amelyek több adrenalin felszabadulását teszik lehetővé.

16 5.Kannabinoidok(THC) Az agyban a kannabisz (anandamid) receptorokon keresztül fejtik ki hatásukat. A kannabiszok hatása némileg az ópiátokra emlékeztet, de annál valamivel gyengébb. Az anandamid részt vesz a hangulat, a memória, az étvágy, a fájdalom, az észlelés és az érzelmek szabályozásában. A THC növeli továbbá a felszabaduló dopamin szintjét azáltal, hogy kompenzálja a GABA neuronok gátló hatását. A cannabinoidok krónikus fogyasztása az agy bizonyos neuron-receptorainak pusztulásához vezethet, ami figyelem-kihagyást, memória-zavarokat okoz és károsítja a tanulási képességet.

17 6.Hallucinogének (LSD,meszkalin,pszilocibin,phencyclidin) •Az LSD hatása a noradrenalinnal,dopaminnal, szerotoninnal való kémiai hasonlósága alapján a szimpatikus, a dopaminerg rendszer,és a szerotonin- receptorok izgatásán alapul. •Gátolja a szerotonin felszabadulását, és így fokozza a szerotonin koncentrációt az idegsejtekben, hatásai kiszámíthatatlanok. Rövid idő alatt kialakítja a toleranciát és lelki függőséget, fizikai függőségre azonban nem hajlamosít. •A phencyclidint (PCP) a bennfentesek "angyalpor" néven ismerik. Feltehetően két támadáspontja van: izgatja az opioid receptorokat, illetve gátolja a glutamát receptorokat.

18

19 Összefoglalásképpen •Az álboldogságot kiváltó drogok hatásmechanizmusára tehát az jellemző, hogy a boldogságpályát izgalomba tudja hozni. •DE! Ennek nem lesz olyan emléknyoma, amely segítségével újra és újra az emlék felelevenítésével pozitív érzések lennének úrrá az egyénen. Újra és újra a drogokhoz kell nyúlnia, hogy rövid időre örömérzése legyen.

20 További testei tünetek a teljesség igénye nélkül: •A kábítószer okozhat szívritmuszavarokat, koszorúér elégtelenséget. •Agyi érszűkületet, epilepsziához hasonló görcsöket. •Csökkenő szexuális érdeklődést, impotencia is kialakulhat. •Felgyorsult szívverést, a szemet körülvevő hártyában lévő vékony vérerek megdagadását(véreres, piros szem). Szemek és az orrjáratok enyhe szárazságát, a kezdeti fokozott nyálelválasztást követően a száj kiszáradását, torokirritációt és köhögést, továbbá a vizelési inger gyakoribb jelentkezését. • Előfordulhat rosszullét, hányás, hasmenés vagy székrekedés is. Egyes személyeknél koordinációs zavarokat, reszketést, mellkasi fájdalmakat, továbbá szédülést vagy ájulást eredményezhet.

21 Köszönöm figyelmeteket! Készítette:Salamonné Csótár Adrienn


Letölteni ppt "A kábítószerek hatásmechanizmusa. KÁBÍTÓSZER DEFINÍCIÓJA Minden olyan növényi vagy szintetikus eredetű anyag,amely a szervezetbe kerülve megváltoztatja."

Hasonló előadás


Google Hirdetések