Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MÁV Zrt. Távközlő mesteri tanfolyam Adatátviteli hálózatok és berendezések www.vasutaskepzes.hu.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MÁV Zrt. Távközlő mesteri tanfolyam Adatátviteli hálózatok és berendezések www.vasutaskepzes.hu."— Előadás másolata:

1 MÁV Zrt. Távközlő mesteri tanfolyam Adatátviteli hálózatok és berendezések

2 Képzési cél: •A hallgatók ismerjék meg az adatkommunikáció alapjait, a felhasznált berendezéscsoportokat, a MÁV Intranet hálózat műszaki üzemeltetését. 2

3 Hálózati alapismeretek •Ismerkedés a hálózatokkal •A hálózatkezelés alapjai •Hálózati átviteli közegek •Kábelek tesztelése •Lan-Wan kábelezés 3

4 Ismerkedés a hálózatokkal •Csatlakozás az internethez •A csatlakozás követelményei: –Fizikai kapcsolat –Logikai kapcsolat –Az adatokat értelmezni és megjeleníteni tudó alkalmazások 4

5 Ismerkedés a hálózatokkal •Számítógépes alapismeretek –A számítógép csak akkor alkalmas az internetes tartalomhoz hasonló információk elérésére, ha előzetesen tökéletesen működik. –Alkalmazáshibák esetén döntő körülmény, hogy maga a számítógép hibátlanul működik-e! –Sok hálózati készülék maga is speciális rendeltetésű célszámítógép, az általános célú PC-k alkatrészei közül is sok megtalálható bennük. 5

6 Ismerkedés a hálózatokkal 6 A képen, hol használhatnak hálózatot?

7 Ismerkedés a hálózatokkal 7

8 Ismerkedés a hálózatokkal •Számítógép részegységei: –Nyomtatott áramkör (NYÁK) –Optikai-meghajtó –Központi feldolgozóegység (CPU) –Hajlékonylemezes meghajtó –Merevlemez-meghajtó –Mikroprocesszor. –Alaplap –Buszrendszer –Véletlen hozzáférésű memória (RAM) –Csak olvasható memória (ROM) –Rendszeregység –Bővítő hely –Tápegység 8

9 Ismerkedés a hálózatokkal •Hálózati kártya –A hálózati kártya (más néven LAN adapter) hálózati kommunikációs képességekkel ruházza fel a PC-t. –A hálózati kártya soros kapcsolaton keresztül kommunikál a hálózattal, a számítógéppel pedig annak belső buszán keresztül. •A hálózati kártya kiválasztásakor a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: –A protokollokra – Ethernet, Token Ring vagy FDDI –Az átviteli közeg típusára – csavart érpár, koaxiális, vezeték nélküli vagy száloptikai kábel –A rendszerbusz típusára – PCI vagy ISA 9

10 Ismerkedés a hálózatokkal •A hálózati kártya üzembe helyezése –Hálózati kártya üzembe helyezése a következő esetekben szükséges: •Hálózati kártya beszerelése egy hálózati kártya nélküli PC-be •Hibás vagy sérült hálózati kártya kicserélése •10 Mbit/s-os hálózati kártya cseréje 10/100/1000 Mbit/s sebességűre •Más típusú (például vezeték nélkül) hálózati kártyára való áttérés •Második (más néven tartalék) hálózati kártya beszerelése, biztonsági célokra –A hálózati kártya vagy a modem üzembe helyezéséhez a következő feltételeknek kell teljesülniük: •Ismerni kell az adapter átkötőinek és plug-and-play szoftverének konfigurálását •Rendelkezésre kell állniuk a diagnosztikai eszközöknek •Képesnek kell lenni a hardveres előforrások ütközéseinek feloldására 10

11 TCP/IP •A TCP/IP ismertetése és konfigurálása •A TCP/IP több protokollból (szabályzatból) álló szabályzatkészlet, amelyeket azzal a céllal alakítottak ki, hogy a hálózatok megoszthassák egymással a hálózaton található erőforrásokat. A munkaállomásokon az operációs rendszer eszközeivel kell konfigurálni a TCP/IP protokollt. 11

12 TCP/IP •A TCP/IP konfigurálása 12

13 TCP/IP •A TCP/IP ellenőrzése, PING parancs •A Ping egy egyszerű program, amellyel ellenőrizni lehet egy adott IP-cím meglétét és elérhetőségét. 13

14 TCP/IP •Hálózati kapcsolat ellenőrzésére szolgáló eszközök 14

15 Ismerkedés a hálózatokkal A hálózati kapcsolat problémáinak elhárítása 1.A probléma meghatározása 2.A tények összegyűjtése 3.A lehetőségek számbavétele 4.Akcióterv készítése 5.A terv kivitelezése 6.Az eredmények megfigyelése 7.Az eredmények dokumentálása 8.A probléma (újra)előidézése és megoldása 15

16 Hálózati matematika •A számítógépek csak kétállapotú (bináris) formátumban levő adatokat képesek megérteni és használni. Az 1-esekkel és a 0-kkal a számítógép egy- egy elektronikus összetevőjének két lehetséges állapotát jelöljük. 16 •A számítógépeken a leggyakrabban az ASCII (American Standard Code for Information Interchange) kódot használják az alfanumerikus adatok leképezésére. Az ASCII kettes számrendszerű számjegyeket feleltet meg a billentyűzettel beírt szimbólumoknak. •A bináris számokat hexadecimális számokra válthatjuk át. Így a hosszú bináris számok átalakíthatók néhány hexadecimális karakterré.

17 Hálózati matematika 17

18 Hálózati matematika •A 2-es számrendszer 18

19 Hálózati matematika •Pontozott decimális jelölés –A harminckét bites kettes számrendszerű számok négyoktettes, pontokkal elválasztott decimális leírása 19

20 Hálózati matematika •Hexadecimális számrendszer –A hexadecimális, más néven tizenhatos számrendszer széles körben használatos a bináris számok olvashatóbb formában történő leírására. –A hexadecimális rendszer, akárcsak a bináris és a decimális, számjegyeken, hatványokon és helyi értékeken alapul. A hexadecimális számrendszerben számjegyként a 0-tól a 9-ig terjedő számjegyeket és az A-tól az F-ig terjedő betűket használjuk. 20

21 Hálózati matematika •A számítógépekhez rendelt IP-cím egy 32 bites IP-azonosító, amelynek bal oldali bitjei egy hálózatot jelölnek. Attól függ, hogy hány bit jelöli a hálózatot, hogy melyik osztályba tartozik a cím. A 32 bites IP-cím fennmaradó bitjei a hálózat egy konkrét számítógépét jelölik. A számítógépeket ebből a szempontból állomásnak nevezzük. A számítógép IP-címe a hálózati címrészből és az állomás címrészből áll. 21

22 A hálózatkezelés fogalmai •Igények: –Hogyan lehet elkerülni a berendezések és az erőforrások megkettőződését –Hogyan lehet hatékonyan kommunikálni –Hogyan lehet hálózatot létesíteni és kezelni •A vállalatok felismerték, hogy számítógép-hálózatokkal növelhető lenne a hatékonyság, és pénzt lehetne megtakarítani. Így egyre több hálózatot hoztak létre és bővítettek, szinte olyan gyorsan, mint ahogyan az új technológiák és termékek megjelentek. 22

23 Hálózat történet •Az 1960-as és 1990-es évek között az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma katonai és tudományos célokra nagy és megbízható nagytávolságú hálózatokat (WAN-okat) fejlesztett ki. Ezek technológiája különbözött a BBS-eken használt pont-pont kommunikációtól. Módot adott több számítógép különböző elérési úton keresztül történő összekapcsolására. Ez esetben maga a hálózat dönti el, hogy hogyan továbbítsa az adatokat az egyik számítógépről a másikra. Ugyanaz az összeköttetés alkalmas több számítógép egyidejű elérésére. Végül a Védelmi Minisztérium által kifejlesztett WAN-ból alakult ki az internet. 23

24 Hálózati készülékek •Hálózati készülékek / Végfelhasználói készülékek 24

25 Hálózati készülékek •Hálózati készülékek (1.) –Ismétlő : a jelek újragenerálására használt hálózati készülék. Az ismétlő újragenerálja az átvitel közbeni csillapítás miatt eltorzult analóg vagy digitális jeleket. Az ismétlő – a forgalomirányítótól eltérően – nem végez intelligens forgalomirányítást. –A hub összefogja a hálózati kapcsolatokat. A hub a készülékek egy csoportját egyetlen készülékként láttatja a hálózat számára. Ez passzívan megy végbe, anélkül, hogy bármilyen hatással volna az adatátvitelre. Az aktív hubok az állomások összefogásán kívül a jeleket is újragenerálják. –A híd átalakítja a hálózati adatformátumokat, és alapszintű adatátvitel- kezelést végeznek. A híd a LAN-ok között teremt kapcsolatot. Ellenőrzi is az adatokat, hogy megállapítsa, át kell-e haladniuk a hídon. Így hatékonyabbá válnak a hálózat különböző részei. 25

26 Hálózati készülékek •Hálózati készülékek (2.) –A munkacsoportos kapcsoló intelligensebb adatátvitel-kezelést biztosít. Meg tudja állapítani, hogy a LAN-on kell-e maradniuk az adatoknak, és csak arra a kapcsolatra továbbítja őket, amelyikre kell. A híd és a kapcsoló abban is különbözik, hogy a kapcsoló nem alakítja át az adatátviteli formátumot. –A forgalomirányító minden eddig felsorolt képességgel rendelkezik. Újra tudja generálni a jeleket, összefog több kapcsolatot, átalakítja az adatátviteli formátumokat és kezeli az adatátvitelt. Ezenkívül WAN-hoz tud kapcsolódni, aminek köszönhetően egymástól nagy távolságra lévő LAN-ok összekapcsolására is alkalmas. Ezt a fajta kapcsolatot egyetlen másik készülék sem képes biztosítani. 26

27 A hálózati topológia •A hálózati topológia a hálózat struktúráját adja meg. •A topológia egyik összetevője a fizikai topológia, amely a vezeték vagy az átviteli közeg tényleges elrendezése. •A másik része a logikai topológia, amely azt határozza meg, hogy hogyan érik el az állomások az átviteli közeget adatküldés végett. 27

28 A hálózati topológia Fizikai topológia 28

29 A hálózati topológia Logikai topológia 29

30 A hálózati topológia •Fizikai topológiák: –A busz topológiában egyetlen, mindkét végén lezárt gerinckábelt használnak. Minden állomás közvetlenül ehhez a gerinchez kapcsolódik. –A gyűrű topológiában minden állomás a következőhöz csatlakozik, az utolsó pedig az elsőhöz. Ezzel a kábel fizikailag gyűrűt formál. –A csillag topológiában minden kábel egy centrális ponthoz csatlakozik. –A kibővített csillag topológiában az egyes csillagok a hubok vagy a kapcsolók összekapcsolásával vannak összekötve. Ezzel a topológiával kiterjeszthető a hálózat hatóköre és a lefedettség mértéke. –A hierarchikus topológia hasonlít a kibővített csillagra. Ebben azonban nem a hubok vagy a kapcsolók vannak összekötve, hanem a rendszer egy számítógéphez csatlakozik, amely vezérli a topológián belül zajló forgalmat. 30

31 A hálózati topológia •Fizikai topológiák: –A háló topológiát akkor szokás alkalmazni, ha a lehető legnagyobb mértékű védelmet kell elérni az esetleges szolgáltatáskimaradással szemben. Például az atomerőművek hálózatos vezérlőrendszerében alkalmazható háló topológia. Amint az ábrán is látható, minden állomás saját kapcsolattal rendelkezik az összes többi állomáshoz. Az internet ugyan minden helyet több útvonallal tud elérni, mégsem felel meg a teljes háló topológiának. 31

32 A hálózati topológia •A hálózat logikai topológiája azt határozza meg, hogy hogyan kommunikálnak egymással az állomások. A két legelterjedtebb logikai topológia a szórásos és a vezérjeles topológia. –A szórásos topológia esetében az állomások minden adatot elküldenek minden, a hálózati közeghez csatlakozó állomásnak. Az állomásoknak semmilyen sorrendet sem kell betartaniuk a hálózat használatában. Így működnek az Ethernet hálózatok –A vezérjeles topológiában sorban minden állomás megkap egy elektronikus vezérjelet. Amikor egy állomás megkapja a vezérjelet, megkapja a jogot arra, hogy adatokat küldjön a hálózatban. Ha az állomás nem akar adatokat küldeni, átadja a vezérjelet a következő állomásnak, a folyamat pedig megismétlődik. A vezérjeles topológiájú hálózatra példa a Token Ring. 32

33 Hálózati protokollok •A protokoll a hálózati készülékek közötti kommunikáció egy bizonyos aspektusára vonatkozó szabályok és konvenciók formális leírása. A protokollok határozzák meg az adatkommunikáció formátumát, időzítését, sorrendbe állítását és hibakezelését. •A protokollok vezérlik az adatkommunikáció minden aspektusát: –A hálózat fizikai felépítését –A számítógépek csatlakoztatását a hálózathoz –Az átvitelre szánt adatok formátumát –Az adatok küldését –A hibák kezelését 33

34 Hálózati protokollok 34

35 LAN •LAN –Földrajzilag korlátozott területen működik –Nagy sávszélességű, közös hozzáférésű átviteli közeg –Intézményi tulajdonban van –Nonstop hozzáférés a helyi szolgáltatásokhoz –Fizikailag közeli eszközöket köt össze •A LAN-ok a következő összetevőkből állnak: –Számítógépek –Hálózati kártyák –Perifériás készülékek –Hálózati átviteli közeg –Hálózati készülékek 35

36 LAN 36

37 LAN 37

38 MAN – Nagyvárosi hálózat –A MAN olyan hálózat, amely egy nagyvárosnyi méretű területet fog át, például összekapcsolja a belvárost a külvárosokkal. A MAN általában legalább két, azonos földrajzi területen található LAN-ból áll. Például a több fiókirodát működtető bankok működtethetnek MAN-t. Általában szolgáltatót használnak arra, hogy magántulajdonú kommunikációs vonal vagy optikai szolgáltatás segítségével összekössék a két vagy több LAN helyet. A nyilvános területen át történő jelküldésre képes vezeték nélküli hídtechnológiák is alkalmasak MAN kialakítására. 38

39 Tároló hálózatok (SAN-ok) •Tároló hálózatok (SAN-ok) –A (SAN) dedikált, nagyteljesítményű hálózat, amely a kiszolgálók és a tároló- erőforrások közötti adatmozgatásra szolgál. Abból fakadóan, hogy a SAN külön, dedikált hálózat, kiküszöböli, hogy bármilyen forgalmi ütközés keletkezzen az ügyfelek és a kiszolgálók között. •Jellemzői: –Nagy teljesítmény –Rendelkezésre állás –Skálázhatóság 39

40 WAN – Nagytávolságú hálózat •A WAN-ok összekötik a LAN-okat, biztosítva ezzel a távoli számítógépek és fájlkiszolgálók elérhetőségét. •Jellemzői: –Nagy földrajzi terület –Hozzáférés, lassabb soros interfészen keresztül is –Folyamatos vagy időszakos hozzáférés biztosítása –Nagy távolságú eszközök összekapcsolása •WAN technológiák: –Modemek, Integrált szolgáltatású digitális hálózat (ISDN) –Digitális előfizetői vonal (DSL, Digital Subscriber Line) ;Frame Relay –T1, E1, T3 és E3 ; SONET vagy SDH 40

41 VPN – Virtuális magánhálózat •VPN – Virtuális magánhálózat –A virtuális magánhálózat (VPN) olyan magánhálózat, amely nyilvános infrastruktúrán belül jön létre. A VPN például arra alkalmas, hogy a távdolgozó távolról hozzáférjen a vállalatközpont hálózatához. Az interneten keresztül biztonságos alagút építhető ki a távdolgozó számítógépe és a vállalat központjában működő VPN forgalomirányító között. •Fő típusai: –Hozzáférési –Intranetes –Extranetes 41

42 VPN – Virtuális magánhálózat •A hozzáférési VPN-ek megosztott infrastruktúrán keresztül biztosítanak távoli hozzáférést az utazó, illetve a kisvállalati és otthoni felhasználóknak egy intranethez vagy egy extranethez. A hozzáférési VPN-ek analóg, telefonos, ISDN, DSL, mobil IP és kábeles technológiákkal teremtenek biztonságos kapcsolatot az utazó felhasználókkal, a távmunkásokkal és a fiókirodákkal. •Az intranetes VPN-ek megosztott infrastruktúrán keresztül, dedikált kapcsolattal kötnek össze regionális és távoli telephelyeket egy belső hálózattal. Az intranetes VPN-ek abban különböznek az extranetes VPN-ektől, hogy csak az adott vállalat alkalmazottainak biztosítanak hozzáférést. 42

43 VPN – Virtuális magánhálózat •Az extranetes VPN-ek megosztott infrastruktúrán keresztül, dedikált kapcsolattal kötik össze az üzleti partnereket egy belső hálózattal. Az extranetes VPN-ek abban különböznek az intranetes VPN-ektől, hogy csak a vállalaton kívüli felhasználóknak biztosítanak hozzáférést. 43

44 Az intranetek és az extranetek –A LAN-ok egyik gyakori konfigurációja az intranet. Az intranetes webkiszolgálók abban különböznek a nyilvános webkiszolgálóktól, hogy kívülállók csak a szükséges engedélyek és jelszavak birtokában férhetnek hozzá a szervezet intranetjéhez. Az intranetek hozzáférhetővé teszik az arra felhatalmazott felhasználók számára a szervezet belső LAN-ját. 44 –Extranetnek az intraneten alapuló szolgáltatások, amelyek biztonságos hozzáférést nyújtanak a külső felhasználóknak és vállalatoknak. Az extranet két vagy több intranet stratégiai kiterjesztése, amely biztonságos kommunikációt tesz lehetővé a részt vevő vállalatok és intranetjeik között

45 Sávszélesség •Sávszélességnek azt az információmennyiséget nevezzük, amely egy adott időtartam alatt át tud haladni egy hálózati kapcsolaton. •A sávszélességet korlátozzák a fizika törvényei és a technológia •A sávszélesség nincs ingyen •A sávszélesség igény gyorsan nő •A sávszélesség a hálózatok teljesítményének meghatározó eleme 45

46 Sávszélesség •A digitális rendszerekben bit per másodpercben (bit/s) mérjük a sávszélességet. A sávszélesség olyan mérőszám, amely megmutatja, hogy adott idő alatt hány bitnyi információ juttatható el az egyik helyről a másikra. 46

47 Sávszélesség 47

48 Sávszélesség 48

49 Átbocsátóképesség •Az átbocsátóképesség fogalma a tényleges, mért sávszélességre utal, amely a nap egy adott időpontjára, meghatározott internetes útvonalakra, meghatározott adatok átvitelére vonatkozik. •Az alábbi tényezők határozzák meg: –A hálózat-összekapcsoló készülékek –Az átvitt adatok típusa –A hálózati topológia –A hálózaton levő felhasználók száma –A felhasználó számítógépe –A kiszolgáló számítógép –Az áramellátás 49

50 Az átvitt adatmennyiség kiszámítása –Az eredmény csak becslés, mert a fájlméretben nincs benne a beágyazással járó többletterhelés. –Az eredmény valószínűleg csak az optimális esetben elérhető átviteli időt adja meg, mert a szabad sávszélesség szinte sosem éri el a hálózat típusának megfelelő maximális sávszélességet. Pontosabb becslés érhető el, ha az átbocsátóképességet helyettesítjük be a sávszélesség helyébe. 50

51 A hálózati modellek •A hálózaton haladó információt általában adatnak vagy csomagnak nevezzük. A csomag a számítógépek között haladó, logikailag csoportosított információegység. Miközben az adat áthalad a rétegeken, mindegyik réteg valamilyen további információt ad hozzá, amely lehetővé teszi az eredményes kommunikációt a másik számítógép azonos rétegével. •Az OSI és a TCP/IP modell rétegei leírják, hogy hogyan kommunikálnak egymással a számítógépek. A két modellben eltérő számú réteg szerepel, és különböznek a rétegek funkciói is. Ennek ellenére mindkét modell alkalmas a forrás és a cél közötti információáramlás leírására és részletes bemutatására. 51

52 A hálózati modellek –Azért, hogy az adatcsomagok a forrástól eljussanak a célállomáshoz a hálózaton keresztül, a hálózat minden készülékének ugyanazt a nyelvet (protokollt) kell beszélnie. –A forrásszámítógép 4. rétege a célszámítógép 4. rétegével kommunikál. Az ebben a rétegben használt szabályokat és konvenciókat 4. rétegbeli protokolloknak nevezzük. Fontos megjegyezni, hogy a protokollok lineárisan készítik elő az adatokat. Az adott rétegben működő protokoll elvégez bizonyos műveletsorozatot az adatokon, felkészítve őket ezzel a hálózaton át történő továbbításra. Ezután továbbadja az adatokat a következő rétegnek, ahol egy másik protokoll más műveletsorozatot végez el. 52

53 OSI modell 53 Az ISO 1984-ben tette közzé saját hálózatleíró modelljét, az Open System Interconnection (OSI, Nyílt rendszerek összekapcsolása) hivatkozási modellt. Ez olyan szabványgyűjteményt biztosít a hálózatépítőknek, amely nagyobb fokú kompatibilitást és átjárhatóságot teremt a világ különböző vállalatai által előállított hálózati technológiák között.

54 OSI modell •Az OSI modell 7 rétege 54

55 Egyenrangú kommunikáció 55

56 TCP/IP modell •A gyártó specifikus technológiákkal ellentétben a TCP/IP-t nyílt szabványkén. A TCP/IP-t mindenki szabadon használhatja. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a TCP/IP gyorsan szabvánnyá fejlődjön. 56

57 Adatbeágyazás •Az adat felépítése •Az adatok becsomagolása a két végpont közötti szállításhoz •A hálózati IP-cím elhelyezése a fejrészben •Az adatkapcsolati rétegbeli fejrész és lábrész hozzáadása •Bitekké konvertálás az átvitelhez 57

58 Adatbeágyazás 58

59 Adatbeágyazás 59

60 Hálózati átviteli közegek •Rézkábelek •Optikai átviteli közegek •Vezeték nélküli hálózatok 60

61 Rézkábelek •Koaxiális kábel –A koaxiális kábelek egy réz vezetőt tartalmaz- nak, amelyet egy rugalmas szigetelőréteg vesz körül. 61

62 Rézkábelek 62 •Az UTP kábel számos hálózatban használt, négy érpárból álló átviteli közeg. Az UTP kábeleknek mind a nyolc rézvezetéke szigetelőanyaggal van körbevéve. Emellett a vezetékek párosával össze vannak sodorva. •Egy újfajta hibrid UTP az árnyékolófonatos UTP (Screened UTP, ScTP), amely árnyékolófóliás csavart érpáras (foil screened twisted pair, FTP) kábel néven is ismert. Az ScTP az UTP-vel egyező módon 100 ohmos. Sok kábeltelepítő és gyártó STP névvel illeti az ScTP kábeleket. •Maximális hossz.: 100 méter

63 Rézkábelek •EIA/TIA T586 •B szerint kötünk •Egyenes kötésű kábel: PC-kapcsoló •Keresztkötésű kábel: kapcsoló-kapcsoló 63

64 Rézkábelek •A rézkábeleken folyó átviteleket befolyásoló zajforrások –Az áthallás az adott vezetéken továbbított jelek másik közeli vezetékre való átjutását jelenti. –Közelvégi áthallás (Near-end Crosstalk, NEXT) –Távolvégi áthallás (Far-end Crosstalk, FEXT) –A közelvégi áthallás összesített értéke (PSNEXT) 64

65 Rézkábelek •TIA/EIA szabványoknak megfelelő mérések –Vezetéktérkép –Beiktatási veszteség –Közelvégi áthallás (NEXT) –A közelvégi áthallás összesített értéke (PSNEXT) –Azonos szintű távolvégi áthallás (ELFEXT) –Azonos szintű távolvégi áthallás energiaszintje (PSELFEXT) –Visszaverődési csillapítás –Terjedési késleltetés –Kábelhossz –Késleltetési torzítás 65

66 Rézkábelek •Szerelési szerszámok 66

67 Rézkábelek 67

68 Optikai átviteli közeg •Az optikai hálózatokban használt fény egyfajta elektromágneses energia. Minden energiahullámnak fontos jellemzője a hullámhossza. 68

69 Optikai átviteli közeg •Az optikai szálakban adattovábbításra használt fény az emberi szem számára láthatatlan hullámhossztartományba esik. Ezek infravörös hullámok. •Az optikai szálakban használt fénysugarak hullámhossza 850 nm, 1310 nm vagy 1550 nm szokott lenni. Azért ezeket a hullámhosszakat használjuk, mert jobb átvitelt biztosítanak, mint az egyéb hullámhosszak. 69

70 Optikai átviteli közeg •Az optikai szálakban adattovábbításra használt fény az emberi szem számára láthatatlan hullámhossztartományba esik. Ezek infravörös hullámok. •Az optikai szálakban használt fénysugarak hullámhossza 850 nm, 1310 nm vagy 1550 nm szokott lenni. Azért ezeket a hullámhosszakat használjuk, mert jobb átvitelt biztosítanak, mint az egyéb hullámhosszak. 70

71 Optikai átviteli közeg Egymódusú (single mode) szál •Az egymódusú optikai szál magja kisebb, ebben a fénysugarak csak egy móduson utazhatnak. •Az egymódusú szálaknál a fényforrás infravörös lézer. •Az egymódusú magok átmérője mikron. •Az egymódusú optikai kábelek külső köpenye általában sárga. 71

72 VESZÉLY FIGYELEM!: A egymódusú optikai szálakban továbbított lézerjelek hullámhossza a látható tartományon kívülre esik. A lézer fénye elég erős ahhoz, hogy maradandó károsodást okozzon az emberi szemben. Soha nem szabad olyan optikai szál végébe nézni, amelynek másik vége működő készülékhez csatlakozik. Soha nem szabad hálózati kártya, kapcsoló vagy forgalomirányító adóportjába nézni. Az optikai szálak végén mindig védősapkát kell tartani, illetve a kapcsoló vagy forgalomirányító optikai portjához csatlakoztatva kell hagyni őket. Mindig legyünk óvatosak! 72

73 Optikai átviteli közeg Többmódusú (multiómode) szál •Ha a mag átmérője elég nagy ahhoz, hogy benne a fénysugarak több útvonalon is haladhassanak, akkor többmódusú optikai szálról beszélünk. 73

74 Optikai átviteli közeg •Egy optikai hálózatban adónak, vevőnek, csatlakozóknak és optikai szálnak mindenképpen kell lennie, ám ezeken túl sokszor ismétlőkkel és optikai kábelrendező panelekkel is találkozunk. 74

75 Jelek és zajok az optikai szálakban •Szóródás •Diszperzió •Hajlítás (mikro, makro) •Üvegszál végének kidolgozása •Illesztés 75

76 Vezeték nélküli hálózatok 76

77 Vezeték nélküli hálózatok A vezeték nélküli LAN-okra vonatkozó szabványok Szórt spektrumot használó eszközök b: WiFi; 1, a 2, az 5,5 és a 11 Mbit/s visszafelé kompatibilis; 2.4 GHZ sáv a: 5 GHz-es; 54 Mbit/s -108 Mbit/s g: 2.4 GHZ sáv; 54 Mbit/s n: 2,4 vagy 5 GHz-es sáv; akár 250 Mbit/s 77

78 Vezeték nélküli hálózatok 78

79 Vezeték nélküli hálózat elemei Kliens: PC, laptop, PDA, Smartphone, print server Aktív eszközök: Router, AccessPoint, Wireless Bridge 79

80 Kábelezés Ethernet hálózat telephelyi környezetben –10BaseT (elavult) –FastEthernet –FastEthernet (PoE) –1 Gigabit Ethernet (réz; 100 m., optika ; 275 illetve 550 méter, 3-5 km monomodusu szálnál) –10 Gigabit Ethernet (optika ; mono szál ) 80

81 Készülékek összekapcsolása A következő kapcsolatokhoz egyenes kötésű kábel szükséges: –Kapcsoló – forgalomirányító –Kapcsoló – PC vagy kiszolgáló –Hub – PC vagy kiszolgáló 81

82 Készülékek összekapcsolása Az alábbi kapcsolatokhoz keresztkötésű kábel szükséges: –Kapcsoló – kapcsoló –Kapcsoló – hub –Hub – hub –Forgalomirányító – forgalomirányító –PC – PC –Forgalomirányító – PC 82

83 Készülékek összekapcsolása Konzolkapcsolatok létrehozása –Cisco készülék kezdő konfigurációjának megadásához a készülékkel közvetlen felügyeleti kapcsolatot kell létesíteni. A Cisco készülékeknél ezt a felügyeleti csatlakozást konzolportnak nevezzük. A konzolporton keresztül a Cisco hubok, kapcsolók és forgalomirányítók figyelésére és konfigurálására nyílik mód. 83

84 84

85 85


Letölteni ppt "MÁV Zrt. Távközlő mesteri tanfolyam Adatátviteli hálózatok és berendezések www.vasutaskepzes.hu."

Hasonló előadás


Google Hirdetések