Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

VIII. Részvételi demokrácia és e-demokrácia Részvételi demokrácia és e- demokrácia Részvételi demokrácia és E-demokrácia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "VIII. Részvételi demokrácia és e-demokrácia Részvételi demokrácia és e- demokrácia Részvételi demokrácia és E-demokrácia."— Előadás másolata:

1 VIII. Részvételi demokrácia és e-demokrácia Részvételi demokrácia és e- demokrácia Részvételi demokrácia és E-demokrácia

2 I. A participáció mint új társadalmi minőség

3 Individualizmus - Szabadság - Egyenlőség - Testvériség Autonóm közösségek - Szubszidiaritás - Szolidaritás - Kooperáció Participáció Modernitás demokrácia eszménye21. Sz. demokrácia eszmény trendjei - Egyéni jog → emberi jogok - többség elve korlátozott szabadságjogok - részleges, egyének közötti szolidaritás - töredezett társadalom (osztály / réteg szemlélet - Közösségi jog → kulturális jog, - kisebbségi jog - autonómia jog - közösségi felelősségvállalás → csoportok közötti szolidaritás - holoptikus társadalom szemlélet

4 Participáció fogalma • Általános értelmezés: – azon megoldások összessége, amelyek az állampolgárok számára lehetőséget biztosít a döntéshozatalban való részvételre (közvetett vagy közvetlen módon) • Napjainkban: – az állampolgárok aktív bevonása a döntéshozatalba és a döntések végrehajtásába (ld. Kokk-jelentés)

5 Individualizmus Szabadság Johannes ALTHUSIUS ( ) ( ) Testvériség • „opus publicum novum” = az „új politika” megteremtője – Az ember szociális lény (ld. Arisztotelész) – „consociatio symbiotica” = szerves társadalmi egység – A szabadságot nem a szuverenitásból, hanem a társadalmat alkotó autonóm közösségek / csoportok sokaságából és különbözőségéből vezeti le; – szubszidiaritás elve: az autonómiák artikulálódásának és a kiegyenlítődésnek az eszköze

6 Egyén és Közösség • A politikai közösség = civil autonómia (politeuma, autarcheia), • Althusius definíciójában: „a politikai közösség tagjainak joga van arra, hogy birtokolja és közösségben kormányozza (adminisztrálja) a fennmaradásához és fejlődéséhez szükséges és hasznos dolgokat” (V, 12) = Önkormányzás. • A közösség tagjai az autonómián keresztül válnak polgárrá (citoyen)

7 • Társadalmi szerződés: a társadalmi paktum különböző méretű és típusú társadalmi csoportok / közösségek között jön létre (ellentétben Rousseau-val, aki szerint a társadalmi szerződés individuumok között jön létre)

8 A participáció a Katolikus Egyház szociális tanításában • XIII. Leó pápa „Rérum Novarum” (1891) c. encyclikája; • XII. Pius „Rádio-üzenete (24 décembre 1952): AAS 45 (1953) 37; • VI. Pál pápa „Octogesima adveniens” c. apostoli levele, 47: AAS 63 (1971) ; • II. János-Pál pápa „Sollicitudo rei socialis”, 15: AAS 80 (1988) ; A szociális tanítások 10 princípiuma sorában az 5. helyen a participáció áll.

9 1. Jelentés és érték • 189 A Participáció jellemzően a szubszidiaritás következménye, amely alapvetően egy sor tevékenységen keresztül nyilvánul meg, amelyen keresztül a polgárok egyénileg vagy közösségben (associatio) másokkal, közvetlenül vagy képviselőjükön keresztül, hozzájárulnak azon civil társadalom kulturális, gazdasági, társadalmi és politikai élethez, amelyben élnek. A részvétel (participáció) kötelesség, amelyet mindenkinek tudatosan, felelősséggel és a közjó érdekében kell gyakorolnia. „Nem korlátozható vagy szűkíthető le a társadalmi élet egyes részterületeire”.

10 2. Participáció és Demokrácia • 190 A közösségi életben való részvétel nem csak az állampolgár egyik legfontosabb törekvése, - annak érdekében, hogy szabadon és felelősséggel gyakorolja polgári szerepét másokkal és másokért, - hanem minden demokratikus intézmény egyik pillére is; így a participáció a demokrácia fennmaradásának legjobb garanciája. Ez magába foglalja azt is, hogy a civil társadalom, minden szinten legyen informálva, meghallgatva és bekapcsolva a funkciók gyakorlásába.

11 • 191 A participáció megteremtése az állampolgárok és az intézmények kapcsolatának minden szintjén: ebben a körben különleges figyelemmel kell lenni a történelmi és társadalmi kontextusra amelyben a részvétel megvalósul. A kulturális, jogi és társadalmi akadályok lebontására, amelyek gyakran valós korlátokat emelnek a polgárok szolidaritási részvételével szemben, információkkal és oktatással kell fellépni.

12 A fogalom számos, egymástól különböző területeken is használatos: • Pl. Gazdaság: – Franciaországban „participation” alatt azt a „pénzalapot” nevezik, amelyet egy 1967-es törvény minden 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cég számára kötelező létrehozni - (réserve spéciale de participation, a 2005-ös törvényben”la participation pour tous” elnevezést kapta) -, s amelynek célja a a dolgozókat érintő váratlan események (házasság, elhalálozás, munkaszerződés megszűnése, eladósodás, felmondás, nyugdíjazás, lakás / ház vásárlás támogatása stb.) finanszírozására szolgál. (tőke 5 %-a 5 éven át). Célja a dolgozók és a vállalat közötti kapcsolat, a vállalat szociális felelősségének erősítése)

13 • Alternatív gazdasági törekvések : – új típusú szövetkezeti formák (Franciaorzág, Belgium, Olaszország, stb.) – Önellátó települések (Írország, Egyesült Királyság) – Helyi pénz (Svájc, Magyarország) – Önsegélyező szervezetek (Chile, Egyesült Királyság stb.) • Alternatív foglalkoztatási módok: -A tipikus foglalkoztatás -Vállalkozó alkalmazottak, stb.

14 2. Részvételi iskola / egyetem • Az oktatás és az iskola a legkonzervatívabb és legnehezebben változó pillére minden társadalomnak. • A részvételi iskola koncepciójának elfogadása és bevezetése a biztos paradigmaváltás jele • Az egész életen át tartó tanulással megnyílt az út az intergenerációs oktatás felé

15 Hagyományos iskola • A diák alávetett személy, nem létezik • Középpontban a tanár • Cél: a tudás egyirányú átadása • Ellenőrzés: visszakérdezés • Önálló véleményalkotásra nem méltatják • Fegyelem kultúrája: – kontrol, szankció, jutalmazás Részvételi iskola • Középpontban a diák • Részvétel a tudás megszerzésében / technológiai gyorsítók és csoport munka • Tanár: „tutori szerepkör” • Ellenőrzés: önálló alkotásra ösztönzéssel • Fegyelem kultúra: – Participáció mértékének növelése, kreativitás mérése

16 II. A demokrácia mint a társadalomszervezés módozata

17 A demokrácia történeti típusai a jogok és a kiválasztódás alapján • Arisztokratikus: – Ókor, – korai újkor (reneszánsz Itália: Velence, Firenze) • Meritokratikus: – Francia Forradalom • Demokratikus • Születéssel együtt járó jogok • Hatalmat és befolyást azoknak adja, akik bizonyítani tudják, hogy képességeik a legkiválóbbak. Tehát megkeresi a legjobbakat, majd bőségesen megjutalmazza őket. • A demokratikus társadalom minősítésének fontos szempontja, hogy polgárai számára mennyire biztosít egyenlő esélyeket az egyenlőségeket hordozó különböző társadalmi pozíciók elérésére.

18 Jellemzők • Hierarchikus (születés alapján – napjainkban állampolgárság; információáramlás egyenlőtlen eloszlása) • Kizáró: csak egyes csoportok számára elérhető (Napjainkban is: életkor, nemek, bevándorlók, kisebbségi jogok – kollektív jogok el nem ismerése) • Politikai és gazdasági jogok közötti összefüggés (mára jogi határok megszűntek, de a gyakorlatban létező probléma a társadalmi tőkék egyenlőtlen elosztása) További probléma : az intellektuális / tudástőke egyenlőtlen elosztása → a kollektív intelligenciában rejlő fejlődési dinamika visszafogása. Ebben a körben a részvételi demokrácia kifejezetten inspiráló, előremutató és új cselekvési területeket nyit meg.

19 Demokrácia deficit 1. Állampolgári szinten • Bizalom hiány (társadalmi – gazdasági válság gyökere) • Átláthatatlanság - információ hiány / információk egyenlőtlen elosztása • Ellentmondások: – Stabilitás kontra Mobilitás

20 A demokrácia deficitek 2. Területi szintek (egyszerre és több szinten jelentkeznek) • 1. Regionális vagy lokális szinten: elsősorban a nemzetállami keretek között a polgári demokrácia társadalmi bázisa jelentős mértékben átalakult, politikai eszközrendszere pedig önmagában kevés ahhoz, hogy a széleskörű állampolgári részvételt és a személyes felelősséget biztosítsa a közpolitika egészséges működtetésében. • 2. Lokalitás alsó - települési önkormányzati - szintjén: a részvételre és a partnerségre épülő demokrácia kiteljesedésének legfőbb akadálya az, hogy az önkormányzás lényegében nem más, mint a nemzeti szinten alkalmazott képviseleti demokrácia leképezése, amely a partikuláris problémakezelést épp úgy megnehezíti, mint az állampolgári részvételt és felelősség.

21 3. Kontinentális szinten: a tagállamok hatékony együttműködése a globális versenyképesség megtartása érdekében a korábbi laza kapcsolatokra épülő nemzetközi együttműködések (internacionalizmus) helyett a nemzeti szuverenitás elvének (másként fogalmazva a nemzetállam területelvűségéből és kulturális homogenitásából fakadó jogoknak) feladását követeli meg. Elméletileg tehát egy összeurópai (transznacionális) demokratikus intézményrendszerre lenne szükség, amely ma még egyik legnagyobb akadálya, éppen a nemzetállamok partikuláris érdekrendszere. Az európai alkotmány elfogadásának kudarca arra is rámutat, hogy a nemzetállam demokrácia és állam modellje kontinentális szinten épp úgy kudarcra van ítélve, mint a lokalitás alsó szintjén. Az Európai Unió demokrácia modelljének kialakítására sürgetően hat a kontinens versenyképességére is.

22 4. A nyugati civilizációt tömörítő globális (transzkontinentális) szint: ma még csak kevés szó esik erről a szintről, de látni kell, hogy a globális verseny ma már nem USA, Japán, Európa, hanem a Távol-Kelet (Kína, Japán, India, Dél-Korea) és a nyugati civilizáció (USA, Európa, Kanada, Ausztrália) között zajlik, ami óhatatlanul arra fog kényszeríteni bennünket, hogy együttműködésünket új alapokra, új elvekre és víziókra helyezzük. Egységes fellépés, kormányozhatóság nélkül az unió leszakadása szinte törvényszerű. Az együttműködés hiányosságaira már a lisszaboni stratégia felülvizsgálata is rámutatott. A Kok-jelentésben számos kritika éri a nemzetállamokat – önérdekek előtérbe helyezése, a partnerség hiánya, a társadalom és a gazdaság szereplőinek aktív bevonása, az európai intézmények (parlament) bevonásának hiánya.

23 Európa koncepciója - a demokrácia demokratizálása - • A lakosság aktív bevonását és egyetértésének megszerzését jelenti a megkerülhetetlen változások folyamatában. • Úgy véljük, hogy az európai országokban, és a magyar társadalomban is tapasztalható, növekvő szociális szakadék mellett, a részvételi demokrácia szerepe mindenek előtt az információs társadalomra és a tudásalapú gazdaságra való áttérésben nélkülözhetetlen. • Ennek előfeltétele az információáramlás kétirányúságának lehető legteljesebb megteremtése.

24 4 alapvető jog • Informálódási jog • Információadás joga • Véleménynyilvánítás joga • Döntésben való részvétel joga

25 III. Részvételi, avagy participatív demokrácia A részvételi demokrácia, a helyi demokrácia vagy a közösségi demokrácia kiszélesítése = a „demokrácia demokratizálásának” programja.

26 Megoldandó problémák • A képviseleti és a részvételi demokrácia ellentmondásainak feloldása: – törvényi felelősség és állampolgári részvétel – az önkorlátozás problémája : társadalmi szerződés / megállapodás a partnerség működtetésére – holoptikus tér létrehozása: szektoriális vagy területiség elvű / érdekek mentén szerveződő (civil szervezetek) vagy más szociális és gazdasági elven működő partnerségi struktúrák – párbeszéd rendszere holoptikus tér – a térbeli közelségnek köszönhetően (proximité spaciale) a tevékenység és a tér áttekinthető, átlátható (horizontális transzparencia).

27 Sherry R. Arnstein (1967) az állampolgári részvétel 8 szintjét különítette el 1.Az állampolgár tényleges hatalmi jogköre 1.1. Kontroll – a lokális térben az állampolgárok autonóm módon gyakorolják 1.2. Hatalmi jogkörök delegálása – a központi hatalom jogköröket ad át a helyi önkormányzatoknak, vagy szervezeteknek 1.3. Partnerség – a döntéshozatal a közszféra és a polgárok közötti együttműködésen keresztül

28 2. Szimbolikus együttműködés (kooperáció) 2.1. Tanácskozási jog – néhány lakos befogadása a döntéshozatali szervezetbe, akik befolyást gyakorolhatnak a projektek megvalósítására (ld. Németo.) 2.2. Konzultáció – felmérés vagy nyílt nap (fórum, falugyűlés stb.) - közvetlen megbeszélése egy problémának a lakossággal a döntéshozatal előtt 2.3. Informálás – a lakosság pontos információkat kap egy projekt vagy döntés folyamatáról, de nincs véleményadási joga

29 3. Participáció hiánya 3.1. Terápia – a lakossági problémák mellékes / látszólagos kezelése anélkül, hogy a valós problémát megváltoztatnák (fogadóórák stb.) 3.2. Manipuláció – „kioktatása” az állampolgároknak, azt az illúziót keltve, hogy részesei a folyamatoknak

30 Napjaink társadalmi igénye 1. Átláthatóság / transzparencia 3. Pontos információk 2. Vélemény nyilvánítás Kevésbé érdekeltek az emberek 1. Partnerség – a megvalósításokban való felelős részvételre 2. Döntéshozatal (ebben a körben már jelentős változások észlelhetők)

31 A részvételi demokrácia színtere - strukturált párbeszéd - partnerségi kapcsolatok

32 A strukturált párbeszéd rendszere Önkormányzat testülete és intézményei Szektoriális szint Civil szervezetekKonzultatív tanács Lakókörzeti fórum Lakókörzeti fórum Lakókörzeti fórum Állampolgárok – egyének (individuumok és családok)

33 A strukturált párbeszéd rendszere különböző módon épül fel, amelyet a város, régió mérete és helyi hagyományai nagymértékben befolyásolnak. Összességében elmondható, hogy szinte minden esetben ötvözik a horizontális és a vertikális elemeket.

34 A rendszer jellemzői – Porto Allegre mintája alapján • a képviseleti demokrácia rendszere nem sérül: az önkormányzat teljes mértékben megőrzi legitimitását. • nem előzte meg semmiféle társadalmi szerződés a lakosság és az önkormányzat között. A legitimitást többszörös, több szinten lefolyt politikai alkuk biztosították. • A párbeszéd hierarchikus rendszerben, három szinten zajlik: 1. Mikrolokális szint 2. Szektoriális szint 3. Municipiális szint • A lakosság bevonása a döntés előkészítésbe lakókörzetekhez igazított. Miután minden városrész, és lakónegyed sajátos társadalmi struktúrával és szociális helyzettel bír, ezek a sajátosságok a körzetek megszervezésében, a lakossági fórumok és viták levezetésében is érvényesülnek.

35 • A rendszer lényege, hogy míg a képviseleti demokrácia működési mechanizmusának kialakítása az egyedi valóságok alapján kialakított általános (alapvetően politikai szempontú) szabályok mentén jött létre, a részvételi demokrácia az általános demokratikus elvárások megvalósítását az egyedi (partikuláris) állapotokhoz igazítva valósítja meg. Eredményeként, – szociálpszichológiai szempontból növekszik a lakosság igazságérzete és – ennek megfelelően a konfliktuskezelő képessége.

36 A helyi demokrácia intézményi modellje az európai gyakorlatban A rendszer intézményesítését az alapelvekkel együtt több város chartában rögzítette Önkormányzat döntéshozó testületei, végrehajtásért felelős intézmények Állampolgári közösségek (lakókörzet, delegált polgári testületek, tanulmányi közösségek, tematikus fórumok ) Állampolgár Civil szervezetek, szakmai egyesületek

37 • A helyi részvételi – participatív demokrácia - a társadalmi innováció alapja: – a polgári öntudat megújítása, elmélyítése és a – a polgári felelősségvállalás érdekében; • Lehetővé teszi a lakosság szükségleteinek és kéréseinek jobb megismerését

38 Az 5. szintű vezetés Előbb az ember, aztán a feladat Nézz szembe a kellemetlen tényekkel A Sündisznó elv A fegyelem kultúrája Technológiai gyorsítók Építkezés Áttörés!!! Fegyelmezett emberekFegyelmezett gondolkodásFegyelmezett cselekvés Lendkerék (Jim COLLINS: Jóból Kiváló c. könyve alapján)

39 Probléma • A képviseleti demokrácia fenntartása a hierarhcikusan szerveződő társadalmi rend fenntartását is jelenti. (A közösségi döntést a legitim szintek megvétózhatják.) • Transzparencia (Az állampolgárok informáltságának biztosítása a hierarchia függvénye) • A részvételi demokrácia és a képviseleti demokrácia illeszkedése nehézkes, ellentmondásos, mert csak kis közösségben (falu, város) valósítható meg. A hierarchikusan szerveződő döntéshozatali rendszer magasabb szintjein – régió, megye, ország, kontinens – nem működtethető hagyományos módon.

40 Előnyök • Csökkenti a hierarchikus rendszer merevségét • A lakosság bevonásáért a döntéshozatali mechanizmusba bizalmat és támogatást kap • A döntéseket követő megvalósítás sikere közös érdekké válik (együttműködések sora jön létre)

41 Európa koncepciója - a demokrácia demokratizálása - • A lakosság aktív bevonását és egyetértésének megszerzését jelenti a megkerülhetetlen változások folyamatában. • Úgy véljük, hogy az európai országokban, és a magyar társadalomban is tapasztalható, növekvő szociális szakadék mellett, a részvételi demokrácia szerepe mindenek előtt az információs társadalomra és a tudásalapú gazdaságra való áttérésben nélkülözhetetlen. • Ennek előfeltétele az információáramlás kétirányúságának lehető legteljesebb megteremtése.

42 A megvalósítás akadályai és a megoldás • A lakosság aktivizálása a fejlett demokráciákban nehezebb feladat, mint a harmadik világban: a jól kiépült intézményi rendszer, a közgondolkodásban mélyen gyökerező „jóléti állam” felelősségére apelláló magatartás, a lakosság közügyekkel szembeni passzivitása, közömbösség. • Ez is indokolja, hogy az Európai Unióban a részvételi demokrácia megvalósítása központi programmá vált. Cél hogy az új kezdeményezéseket felülről, állami szintről is támogassák. • Az ismert európai példák szinte kivétel nélkül felső – városi, megyei és regionális - kezdeményezésre jöttek létre, illetve – pl. Olaszországban – a városok és egyetemek összefogásával egy sajátos „civil szerveződés” a „Nuovo Municipio” jött létre, amely közösen kialakított program mentén valósítja meg az új demokrácia programot. • A programot az egyetemek által biztosított kutatók folyamatosan tesztelik, elemzik, javaslatokkal segítik és a gyakorlathoz szükséges képzéseket is biztosítják.

43 EU alkotmánytervezet: cél az alulról történő állampolgári kezdeményezés • EU alkotmánya a részvételi demokrácia mellett külön paragrafusban rögzíti az állampolgári kezdeményezés kérdéskörét (I-46 cikkely, 4.§). Az állampolgári részvétel négy fő területe: – Javaslattételi jog: minden állampolgárnak jogában áll javaslatokat tenni az őt érintő témákban – Informálás és informálódási jog: minden állampolgár számára biztosítani kell az információkhoz jutás lehetőségét, beleértve a más állampolgárok által tett javaslatok és ellenérvek megismerését. – Vitatkozás joga: minden állampolgárnak joga van az újra informálódáshoz, saját nézeteinek kifejtéséhez és új javaslattételhez respektálva mások személyiségét és véleményét. – Döntési jog: az állampolgároknak jogukban áll a megfelelő szinteken (lakókörzet, városnegyed stb.) véleményüket szavazás útján kinyilvánítani nem csak a választott képviselő személyét illetően, hanem minden olyan kérdésben, amely közvetlenül érinti életüket.

44 A részvételi demokrácia módozatai a nyugati demokráciákban 1. A már létező és komoly hagyományokkal rendelkező civil szervezetek aktív bevonása a döntéshozatalba és az információk kétirányú áramoltatásába, 2. A lakosság közvetlen aktivizálása (innen a másik elnevezés eredete: közvetlen demokrácia), amelynek végső fejlettebb formája a közvetlen vagy e-demokrácia általánossá tétele.

45 • Az európai példák, szemben pl. az észak-amerikai megoldásokkal (például Quebec városa) azt mutatják, hogy még azokban az országokban, ill. városokban is, ahol kiemelkedően jól működő civil szerveződések alakultak ki, és a lakosság jelentős része hagyományosan tevékeny szerepet vállal a közösségi életben, a részvételi demokrácia intézményeinek kiépítése elsősorban a lakókörzetesítés elvére épül. Ennek több oka is van: – A civil szervezetek egy jól körülhatárolható konkrét feladat megvalósítására specializálódtak, s a helyi társadalomnak csak egy viszonylag szűk körét tudják megszólítani. Sem lehetőségeik, sem pedig motivációjuk nincs arra, hogy a lakosság egészének szócsöveivé váljanak, különösen nem olyan kérdésekben, amelyek szakmailag közvetlenül nem érintik tevékenységüket. – A civil szervezetekben aktív tevékenységet folytatók száma a lakosság méretéhez képest elenyésző és mindenütt csökkenő tendenciát mutat.

46 – A részvételi demokrácia programok zömében a nagy- vagy középméretű városokban valósulnak meg – Barcelona, Firenze, Milánó, Róma, Bologna, Velence, Mons, Berlin, Párizs, Lille, Turin, Nice, Nante, Nice, Nord-Pas de Calais, Brest, Saint Denis, Amsterdam stb. Tekintettel ezen metropoliszok jól kiépült informatikai rendszerére a részvételi demokrácia kialakítása szorosan összekapcsolódik az e-demokrácia fejlesztésével. – A programokban résztvevő kisvárosok - pl. Soignie, Saint Ghislain, Pont à Celles, Clichy-la-Garenne, Beauchamp, Blanquefort, Saint-Fargeau-Ponthierry stb. – népessége szinte minden esetben meghaladja a főt és a nagyvárosokhoz hasonló módon szervezik a részvételi demokráciát. A különbség csupán abban mutatkozik, hogy itt nagyobb szerep jut a közvetlen párbeszédnek. Az informálódásban azonban a település honlapja változatlanul fontos. –

47 – Bár a gyakorlat igen változatos képet mutat, összességében elmondható, hogy a legtöbb esetben a már jól bevált Porto Allegre-i mintához igazodnak. - Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy a dél-amerikai minta, sajátos szocio-gazdasági kontextusa okán nem ültethető át egy az egyben Európára (ld. Marseille, Bordeux). – Az európai gyakorlatban nagy fontosságot tulajdonítanak a képviseleti demokrácia megőrzésének. Ezért a részvételi demokrácia a gyakorlatban inkább jelenti a lakosság és az önkormányzat közötti bizalomépítést és intenzív kommunikációt, mintsem a döntéshozatalba való beemelését az állampolgároknak.

48 • A részvételi demokráciát a közvetlen demokrácia előszobájának tekintő civil szervezetek, értelmiségiek szinte minden esetben mozgalomba tömörülnek (Nuovo Municipio, Attac stb.) és szoros kapcsolatban állnak a Világ Szociális Fórumának nemzetközi hálózatával, vagy az Európai Szociális Fórum alapítói. Ez az összekapcsolódás jól érzékelteti a globalizáció, a fenntartható fejlődés és a részvételi demokrácia közötti szoros viszonyrendszert. • Európában a nemzeti kormányok és a törvényhozás bár elfogadja, sőt ösztönzi a részvételi demokráciát, ennek ellenére a képviseleti rendszer védelmének érdekében igyekszik a párbeszédet konzultatív szinten tartani. A lakosság döntéshozatalokba történő bevonása közvetett.

49 IV. Közvetlen demokrácia, avagy e-Demokrácia (információs társadalomból tudásalapú társadalom)

50 Technológiai gyorsítók szerepe • Infokommunikációs technológiák szerepe: – a web 2.0 forradalmi szerepe • Hálózati társadalom – network közösségek • Kollektív Intelligencia fontossága a szervezet- / társadalomépítésben – Új probléma: spontán és globálisan szerveződő netközösségek - állami kompetenciák hiánya – erős társadalmi / gazdasági érdekképviselet

51 Várható következmények a demokrácia fejlődésére • Megszűnnek / oldódnak a részvételre vonatkozó kizáró okok: – életkori sajátosságok oldódása • Kultúratársadalom: – a részvétel a tudás-innovációban való részvétel képességéhez kötődik • Képviseleti demokrácia helyett totális és állandó / folyamatos részvételi demokrácia – A részvétel szabad választása (?); döntéshozatalban való részvétel – „e-népszavazások”

52 • Megoldásra váró kérdés: hogyan akadályozható meg az állampolgári részvétel devalválódása? • A válasz a részvételi demokrácia erősítésében rejlik, amely az állampolgári magatartás tudatos vállalására és a tudásalapú társadalomhoz való adaptálódásra készít fel.

53 Dr.Ugrin Emese


Letölteni ppt "VIII. Részvételi demokrácia és e-demokrácia Részvételi demokrácia és e- demokrácia Részvételi demokrácia és E-demokrácia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések