Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A központi idegrendszer makroszkópiája 2009.04.22. Dr. Lukáts Ákos

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A központi idegrendszer makroszkópiája 2009.04.22. Dr. Lukáts Ákos"— Előadás másolata:

1 A központi idegrendszer makroszkópiája Dr. Lukáts Ákos

2 Egységek agytörzs köztiagy kisagy agykéreg Makroszkóposan a következő egységek különíthetők el: Félteke (agykéreg + basalis ganglionok) Köztiagy (thalamus, hypothalamus) Agytörzs – középagy (mesencephalon) - híd (pons) - nyúltvelő (medula oblongata) Kisagy Gerincvelő

3 Agytörzs 1 Három részre osztható: -Nyúltvelő -Híd -Középagy Hátulról a kisagy kapcsolódik hozzá Innen lép ki a 12-pár agyidegből 10-pár (a szagló- (I.), illetve a látó (II.) ideg kivétel) Cranialis irányban a köztiagyban, caudalisan a gerincvelőben folytatódik középagy híd nyúltvelő gerincvelő köztiagy Interbrain

4 Agytörzs 2 középagy híd nyúltvelő gerincvelő köztiagy kisagy A gerincvelőnél magasabb szintű szabályozó központ. A legtöbb - az életben maradás szempontjából fontos - alapvető vegetatív működést az agytörzs irányítja: légzés, szívműködés, vérnyomás, nyelés, hányás, stb. Ezekben különösen fontos a nyúltvelői központok szerepe. Több pályán keresztül kommunikál a kisaggyal, így az agytörzs részt vesz a mozgás szabályozásában is. A kisagy és az agytörzs között helyezkedik el a IV. agykamra. Interbrain IV. agykamra

5 Kisagy középagy híd nyúltvelő gerincvelő köztiagy kisagy Az agytörzshöz hátulról kapcsolódik, a IV. agykamra hátulsó falán helyezkedik el. Három részre osztható: középen látható a vermis (féreg); kétoldalt a féltekék. Minden rész különálló lebenyekre oszlik, a féltekék utolsó lebenye a tonsilla a legnagyobb gyakorlati fontosságú. tonsilla cerebelli Interbrain

6 Kisagy működése középagy híd nyúltvelő gerincvelő köztiagy kisagy A kisagy a három kisagykaron (pedunculus cerebelli sup. / med. / inf.) keresztül kommunikál az idegrendszer többi részével. Minden, a mozgatórendszerrel kapcsolatos struktúrával cserél információkat. A mozgások finom összerendezésében, az egyensúly megtartásában van szerepe. Fő kimenete a kéreg, de az agytörzsön keresztül a gerincvelőbe is küld információt. pedunculus cerebelli inf. pedunculus cerebelli med. pedunculus cerebelli sup. Interbrain

7

8 Agidegek Heterogén csoport, minden, az agyalapról kilépő ideg, vagy idegszerű képlet. Fej, nyak képleteinek beidegzése I, II nem ideg n. olfactorius (I) n. opticus (II) n. oculomotorius (III) n. trochlearis (IV) n. trigeminus (V) n. abducent (VI) n. facialis (VII), n. vestibulocochlearis (VIII) n. hypoglossus (XII) n. glossopharyngeus (IX) n. vagus (X) n. accessorius (XI) Sobota - Atlas of Human Anatomy

9 Köztiagy: thalamus, hypothalamus A thalamus a III. agykamra két oldalán helyezkedik el, közel a középvonalhoz. Relémagjai útján tartja a kapcsolatot az agykéreggel. Itt kapcsol át az érzőpálya, a látó- és a hallópálya, de a mozgatórendszer egy része is (extrapiramidális rendszer). Egyes magjai a limbikus rendszerrel illetve a felszálló aktivációs rendszerrel állnak kapcsolatban. Interbrain

10 Hypothalamus, hypophysis A hypothalamus a hormonális, illetve a vegetatív idegrendszer legfelsőbb színtű szabályozó központja. A belső elválasztású mirigyek működését a hypothalamus – hypophysis tengely vezérli, tehát végső soron az endokrin rendszer is az idegrendszer kontrolja alatt áll. A hypophysis két, anatómiailag, fejlődéstanilag és funkcionálisan eltérő rézre osztható, az első lebenyre (adenohypophysis), illetve a hátsó lebenyre (neurohypophysis). A Humánmorfológiai Intézet gyűjteményéből

11 Hormonális szabályozás Hypothalamus Idegi impulzusok Hypothalamus Hypophysis Endokrin mirigyek Célsejtek hypophysis

12 adenoma

13 Az agykéreg A legmagasabb szintű idegi központ, az összes tudatos működés ide kötődik, emberben szinte teljesen felülvezérli az alacsonyabb rendű központokat. Öt lebenyre osztható: frontalis, parietalis (fali), occipitalis, temporalis, és az insula. A felszínén gyrusokat és sulcusokat különböztetünk meg, a legfontosabb a sulcus centralis, és a körülötte futó gyrus pre- (motoros kéreg) illetve postcentralis (érző kéreg). A szürkeállomány a sejtekkel a felszínen, a fehérállomány a mélyben helyezkedik el (kivéve: basalis ganglionok) sulcus centralis

14 Telencephalon: basalis ganglionok oldalkamra n. caudatus n. lentiformis claustrum A basalis ganlionok a telencephalon fehérállomá- nyának közepén, a cortex alatt elhelyezkedő szürkeállomány szigetek. Legfontosabb funk- ciójuk a mozgatórendszerhez kötött: a mozgások megterve- zésében játszanak szerepet. A baslais ganglionok (substancia nigra) betegsége a Parkinson- kór: romló hypomotilitás, a mozgások indítása zavart, remegés. Specifikusan a dopaminerg neuronok pusztul- nak el. thalamus Interbrain

15 sulcus centralis

16 corpus callosum: kommunikáció a két (domiunáns és szubdomináns) félteke között

17 Elsődleges érző mező A cortex funkcionális egységei Látókéreg Elsődleges mozgató mező Motoros beszédközpont Sensoros beszédközpont Hallókéreg Carola R, Harley JP, Noback CR: Human Anatomy and Physiology

18

19 Vérellátás Két pár fő artéria: a.carotis interna a. vertebralis Egymással ansztomizál!

20 a. carotis interna a. vertebralis a.cerebri media (felső vt. érző, mozgató, beszéd) a.cerebri posterior (látás, memória tárolás) a.cerebri anterior (alsó vt. érző, mozgató) a. basilaris

21 a.cerebri anterior (alsó vt. érző, mozgató) a.cerebri posterior (látás, memória tárolás)

22 Circulus arteriosus Willisi a. vertebralis a.cerebri media (felső vt. érző, mozgató, beszéd) a.cerebri posterior (látás, memória tárolás) a.cerebri anterior (alsó vt. érző, mozgató) a. basilaris a. communicans anterior a. communicans posterior

23

24 Agyhártyák dura mater arachnoidea pia mater epidurális tér: artériás vérzések subdurális tér: vénás vérzések subarachnoidális tér: liquor, artériás vérzések sinus

25 Sinusok

26 Kettőzetek Falx cerebri Tentorium cerebelli

27 dura mater a. meningea media: epidurális vérzés

28 Agykamrák IV. agykamra III. agykamra oldalkamrák

29 CSF: liquortermelés és felszívódás Termelés: kamrák plexus choroideusa Felszívás: granulationes arachnoideae

30

31

32 Ajánlott irodalom Szentagothai J, Réthelyi M: Funkcionális anatómia, Medicina, 1989 Sobota - Atlas of Human Anatomy, 20th edition, Urban and Schwarzenberger, 1993 Radiologiai felvételek: Hasznos adatok: Carola R, Harley JP, Noback CR: Human Anatomy and Physiology, McGraw-Hill Imc, 1990 NEUROSCIENCE: Third Edition, Sinauer Associates, Inc, 2004


Letölteni ppt "A központi idegrendszer makroszkópiája 2009.04.22. Dr. Lukáts Ákos"

Hasonló előadás


Google Hirdetések