Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

hitelességét, pontosságát

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "hitelességét, pontosságát"— Előadás másolata:

1 hitelességét, pontosságát
Szekeres Sándor Eltévedt időszámítás Az időszámítások hitelességét, pontosságát előszeretettel igazolják a külön-böző történelmi forrásokban megfigyelt nap- és hold-fogyatkozások időpontjának beazonosításával! Ezt követni kell…! V. rész: Fogyatkozások

2 Az arszakida időszámítás fogyatkozásai
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás V. Fogyatkozások Az arszakida időszámítás fogyatkozásai Az eltévedt időszámítás elméletének figyelmet érdemlő igazolása található a British Múzeum és a számú ékírásos agyagtábláin, amelyekre ugyanannak az évnek csillagászati ese-ményeit írták fel az egykor élt mezopotámiai csillagászpapok.

3 Az arszakida időszámítás fogyatkozásai
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás V. Fogyatkozások Az arszakida időszámítás fogyatkozásai A British Múzeum szóban forgó és a agyagtáblái alapján Stephenson Historical eclipses and Earth’s rotation című könyvében ismertet egy mezopotámiai napfogyatkozást. A napfogyatkozást leíró szöveg fordítása: SE 175, [király] Arsaces, [hónap XII2]. 29-én, 24 fokkal [kb. 96 perccel] a napkeltét követően, a napfogyatkozás kezdődött, a délnyugati oldalon, [?] [Ven]us, Merkúr, és a szokásos csillagok láthatóak, a Jupiter és a Mars, amelyek ekkor láthatatlanok voltak, láthatóak a napfogyatkozáskor [?].

4 Az arszakida időszámítás fogyatkozásai
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás V. Fogyatkozások Az arszakida időszámítás fogyatkozásai Átfogalmazva: A szeleukida időszámítás 175. évében, (Arsaces király??) második Addaru hónap (13. hónap) 29. napján, 24 fokkal (kb. 96 perccel) a napkeltét követően a napfogyatkozás kezdődött a délnyugati oldalon. Vénusz, Merkúr és a szokásos csillagok láthatóak, a Jupiter és a Mars, amelyek ekkor még láthatatlanok voltak, láthatóvá váltak a napfogyatkozáskor.

5 Az arszakida időszámítás fogyatkozásai
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás V. Fogyatkozások Az arszakida időszámítás fogyatkozásai Az szerző által, az i.e. 311/312-ben indult szeleukida időszámítás 175. évére jelzett esemény az i. e április 15-i napfogyatkozással lett azonosítva. Az évszám megközelítőleg illeszkedik, azonban az kizárható, hogy áprilisi hónap közepén volt a korabeli mezopotámiai év utolsó hónapjának utolsó napja. Az ekkor használt naptárban az év rendszerint a tavaszi napéjegyenlőség (március 20/21) időpontjában kezdődött. Ha ez a második 12. hónap ( azaz a 2. Addaru vagyis a 13. hónap) 29. napja, akkor az évkezdet minden esetben március 23-a után következik be, ami ellentmond a naptárról kialakított ismereteinknek. (A részletes bizonyítás a könyvben, illetve a honlapon)

6 Az arszakida időszámítás fogyatkozásai
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás V. Fogyatkozások Az arszakida időszámítás fogyatkozásai Az agyagtáblák azonban egyszerűen nem készülhettek az i.e. 136-os évben. A táblán együtt szereplő 175-ös évszám és az Arsaces név kizárja ezt a lehetőséget. Két Arsaces nevű uralkodót ismer a história, akik közül az első i.e , a második i.e között uralkodott. Az i.e évben már egyik sem élt, és I. Mitridatész volt a pártus birodalom uralkodója. A szeleukida éra 175. éve és az Arsaces név között nincs logikai kapcsolat, és biztos, hogy tévesen lett társítva az évszám az időszámításhoz.

7 Az arszakida időszámítás fogyatkozásai
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás V. Fogyatkozások Az arszakida időszámítás fogyatkozásai Mivel tábla fordításában megtalálható „Arsaces” neve, és egy időszámítás lett elnevezve az Arszakidák dinasztiájáról, meg kell vizsgálni azt a lehetőséget, hogy az „Arsaces” név az időskála nevét jelenti. A mai értelemben vett arszakida időszámítás 175. évét vizsgálva nem jutunk előbbre. Ez az i.e. 72. évnek felel meg, és a források szerint Szinatrukész uralkodott. A babilóniai területeken az i.e. 72-es év körül kétszáz évnyi távolságban sem található megfelelő napfogyatkozás. Így ez a lehetőség is kizárható!

8 Az arszakida időszámítás fogyatkozásai
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás V. Fogyatkozások Az arszakida időszámítás fogyatkozásai A leírtak szerint a szeleukida időszámítás lehetősége kiesik, és a szöveg a következőképpen változik: A téves értelmezésű szövegváltozat: Szeleukida 175. Arsaces király évében (második??) Addaru hónap 29. napján A korábbiakban leírtak alapján ez lehet az ékírásos szöveg logikus, elfogadható értelmezése.

9 Az arszakida időszámítás fogyatkozásai
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás V. Fogyatkozások Az arszakida időszámítás fogyatkozásai A könyv témája szerint a mai időszámításunk az Arszakidák időskálája, ezért magától értetődik, hogy a 175. évi napfogyatkozást a maiban kell keresni,… …és található is egy az adott időpont közelében, i.sz február 19-én! Ez egy évvel korábban van, de ezen kívül semmi más nem szól ellene.

10 Az arszakida időszámítás fogyatkozásai
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás V. Fogyatkozások Az arszakida időszámítás fogyatkozásai Annak az eldöntéséhez, hogy az új jelölt eleget tesz-e a kívánalmaknak, az ékírásos agyagtáblák többi adatának elemzésére is szükség van. A következők értelmezhetőek az ékírással írt táblákról: fokkal (96 perccel) a napkeltét követően napfogyatkozás kezdődött; 2. a Vénusz, a Merkúr és a szokásos csillagok láthatóak; 3. a Jupiter és a Mars, ekkor láthatatlan időszakukban voltak, és láthatóvá váltak napfogyatkozáskor ;

11 Az arszakida időszámítás fogyatkozásai
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás V. Fogyatkozások Az arszakida időszámítás fogyatkozásai Az első pont fok-nak nevezett babiloni egysége körülbelül négy perces időtartam, ami azt jelenti, hogy a fogyatkozás kb. másfél órával (96 perccel) a napfelkelte után kezdődött. A második pont, feltehetőleg a napfelkelte előtti égbolt állapotát jelzi. A babiloni csillagászok gyakran fel szokták tüntetni a fényesebb csillagok jelenlétét is, és a „szokásos” szó valószínűleg azt jelentheti, hogy ilyenek nem voltak láthatóak. A harmadik pont „láthatatlan időszak” kifejezése pedig vagy a horizont alatti állapotot, vagy a nappali égbolton való tartózkodást jelentheti. Következzen a két szóban forgó napfogyatkozás folyamatának összehasonlítása, különböző forrásra támaszkodva.

12 A fogyatkozások képei a NASA honlapjáról
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás V. Fogyatkozások A fogyatkozások képei a NASA honlapjáról A két kép a szakma által igen magasra értékelt NASA honlapjáról származik. Balra az i.e.136. évi, jobbra az i.sz évi napfogyatkozás.

13 A fogyatkozások képei a könyvből
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás V. Fogyatkozások A fogyatkozások képei a könyvből Ezek a képek az Emapwin nevű kis program segítségével készültek,... …amelyek nem sokban különböznek a NASA ábráitól.

14 Az arszakida időszámítás fogyatkozásai
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás V. Fogyatkozások Az arszakida időszámítás fogyatkozásai Az előző két oldal képei nem sokat árulnak el az akkori égbolt állapotáról. Következzen a két szóban forgó napfogyatkozás adatainak összehasonlítása. Alábbi táblázat a fogyatkozások összehasonlítható adatait tartalmazza. A szimulációban szereplő időtartamokban pár perces eltérés elképzelhető az ábrák léptéke miatt, de számottevően nem befolyásolják a végeredményt. Évek és események i.e április 15. i.sz február 19. Előtte látható bolygók Mars, (Szaturnusz) Vénusz, Merkúr A napkelte időpontja 4 15 4 32 A napfogyatkozás kezdete 7 12 6 06 A két esemény között eltelt idő 177 perc (~42 fok) 94 perc (~24 fok)

15 A napkelte előtt látható bolygók
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás V. Fogyatkozások A napkelte előtt látható bolygók Az i.e. 136-os évben a Mars rövid ideig látható, ha egyáltalán észlelhető volt. A Szaturnusz az égbolt ellenkező oldalán tartózkodott. A 174-es évnél jól látható a Vénusz és a Merkúr is a napkelte előtt. Évek és események i.e április 15. i.sz február 19. Előtte látható bolygók Mars, (Szaturnusz) Vénusz, Merkúr A napkelte időpontja 4 15 4 32 A napfogyatkozás kezdete 7 12 6 06 A két esemény között eltelt idő 177 perc (~42 fok) 94 perc (~24 fok)

16 A napkelték időpontjai
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás V. Fogyatkozások A napkelték időpontjai A légkör látványa ki van kapcsolva a jobb láthatóság miatt. A helyszín ugyanaz mindkét kép esetében, és a napkorong felső részének megjelenésének pillanatát mutatják. Évek és események i.e április 15. i.sz február 19. Előtte látható bolygók Mars, (Szaturnusz) Vénusz, Merkúr A napkelte időpontja 4 15 4 32 A napfogyatkozás kezdete 7 12 6 06 A két esemény között eltelt idő 177 perc (~42 fok) 94 perc (~24 fok)

17 A napfogyatkozás kezdete
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás V. Fogyatkozások A napfogyatkozás kezdete A két esemény közti eltelt időben jelentős különbség van, az i.e. 136-nál majd három óra, míg a 174-es az agyagtáblán leírtaknak megfelelő időtávolságra következik be, kb. másfél óra elteltével. Évek és események i.e április 15. i.sz február 19. Előtte látható bolygók Mars, (Szaturnusz) Vénusz, Merkúr A napkelte időpontja 4 15 4 32 A napfogyatkozás kezdete 7 12 6 06 A két esemény között eltelt idő 177 perc (~42 fok) 94 perc (~24 fok)

18 A fogyatkozások közben látható bolygók
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás V. Fogyatkozások A fogyatkozások közben látható bolygók A napfogyatkozás bekövetkeztekor látható égitestek mindkét esetben ugyanazok: Vénusz, Merkúr, Jupiter, Mars, illetve a Szaturnusz. Azonban, azt megállapítani, hogy melyik volt látható, melyik nem, nehéz a korabeli állapotok ismerete nélkül, de ezek nélkül is eldönthető, hogy melyik fogyatkozás áll közelebb az agyagtábla leírásához. * * * Az agyagtáblákon szerepel egy holdfogyatkozás leírása is, amit itt körülményes bemutatni. Erről és a napfogyatkozás további, pontosabb részleteiről a könyvből, illetve a honlapról tájékozódhat a Kedves Olvasó!

19 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás V. Fogyatkozások
A bemutatottak alapján elmondható, hogy a British Múzeum BM és a BM számú agyagtáblái a mai időszámításunk 174. évében bekövetkezett fogyatkozások leírását tartalmazzák. Az agyagtáblák megtalálásának helye ekkor már a pártus birodalom fennhatósága alá tartozott, így alkalmazhatták a pártusok időszámítását. Az pedig teljességgel kizárható, hogy a mezopotámiai csilagászpapok Jézus születésétől számolt érában jegyezték fel éveiket. Szekeres Sándor Visszalépés az elmélet honlapjára © : Szekeres Sándor 2009


Letölteni ppt "hitelességét, pontosságát"

Hasonló előadás


Google Hirdetések