Különbözünk, de miért? Kelemen Krisztina Felkészítő tanár: József Éva

Az előadások a következő témára: "Különbözünk, de miért? Kelemen Krisztina Felkészítő tanár: József Éva"— Előadás másolata:

1 Különbözünk, de miért? Kelemen Krisztina Felkészítő tanár: József Éva
Szerzők:Germán-Salló Zsófia Kelemen Krisztina Felkészítő tanár: József Éva Iskola: Bolyai Farkas Elméleti Líceum

2 A nemek kialakulásának genetikai vonatkozásai
Az ember nemét meghatározó rendszer kromoszómális típusú Két nemet meghatározó kromoszóma az X és Y, ezt XY kromoszómális meghatározó rendszernek is nevezzük Nőknél XX ( homogamétás nem) Férfiaknál XY ( heterogamétás nem) Az X és Y kromoszómák citológiailag jól megkülönböztethetők. Az Y kromoszóma jóval kisebb az X-nél.

3 Az X és az Y kromoszóma Mindkét kromoszóma két részre, homológ és nem-homológ szakaszra bontható. A nem-homológ szakaszok olyan géneket hordoznak, amelyeknek nincs megfelelője a másik nemi kromoszómán. A hímekben ezek a gének hemizigóta (pár nélküli) állapotban vannak.

4 Az X és Y kromoszóma hatása az emberi öröklődésre
Az X kromoszóma nélkülözhetetlen géneket hordoz mindkét nem számára. Az X kromoszóma hordoz olyan géneket, amikből kettőnél több káros hatású mindkét nemben. Mindkét nemi kromoszóma fontos termékenységi géneket hordoz.

5 Az X és Y kromoszóma hatása az emberi öröklődésre
Egyetlen Y kromoszóma elegendő a férfiasság kialakulásához, még akkor is, ha több X kromoszómával együtt fordul elő. A férfi nemi jellegeket meghatározó géneket az Y kromoszóma hordozza. Az Y kromoszóma hiánya nő jelleget eredményez.

6 A gének hatása az emberi nem öröklődésére
„A molekuláris biológia nemet meghatározó ágának egy új korszakába lépünk be, amit a géneknek egy finomabb adagolása jellemez, ezek nem egyszerű lineáris úton követik egymást, aminek köszönhetően magával ragadó, de egyben bonyolult is őket tanulmányozni.” Eric Vilain

7 Klasszikus elmélet, az SRY gén hatása
Az emlősöknél, az embereket is beleértve, az SRY gén felelős a gonádok kialakulásáért a herében Az embrionális fejlődés 6. hetében kapcsol be Hatására a gonád kezdeményekből here fejlődik

8 A SOX 9 gén hatása Ennek ellenére vannak olyan esetek, amikor a herék az SRY gén nélkül is ki tudnak alakulni. Ezekben az esetekben az SOX 9 gén átveszi a helyét az SRY génnek. A SOX 9 gén a 17. kromoszómán helyezkedik el.

9 A női nemi fejlődés aktív útja
Az X kromoszómán található DAX gén, meggátolja a herék kialakulását, hacsak az SRY gén nem gátolta ezt korábban. Túl sok DAX-et tartalmazva, egy XY kromoszómával rendelkező személy nőnek születik. Vilain es társai felfedezték, hogy egy másik gén, a WNT4 hasonló módon jár el abban, hogy nőnem alakuljon.

10 Az emberi agy neme Az ember bal agyféltekéje nagyobb a jobbnál
Bal agyfélteke: beszéd, nyelvek megértését és használatát szolgáló központok, fogalmi gondolkodás, döntéshozatal Jobb agyfélteke: vizuális információ,alakfelismerés, arcfelismerés, metakommunikáció Az asszimmetria kihangsúlyozottabb a férfiaknál

11 Az emberi agy neme Straight Gyrus (S.G.), egy vékony csíkja az agykéregnek, mely a frontális lebeny alsó területének középvonalán fut. 10%-al nagyobb nőknél, mint a férfiaknál azok az egyének (úgy nők, mint férfiak), akik magasabb pontszámot érnek el a tudatos kapcsolatteremtésben, nagyobb S.G.-vel rendelkeznek.

12 Serdülőkori hatások az emberi agyra
A serdülőkor hormonális változásainak köszönhetően (LH, FSH fokozott termelése) kiteljesedik a szexuális dimorfizmus az agy szintjén Egyes agyi központok differenciált módon fejlődnek pl: lányoknál a hippocampus, fiúknál amygdala és stria terminalis. A serdülőkori agy és a nemi szteroidok közötti kölcsönhatás befolyásolja a viselkedést.

13 Dolgozatunk célja Anyag és módszer
A lányok és fiúk nőies illetve férfias gondolkodásának tanulmányozása A Bolyai Farkas Elméleti Líceum 400 középiskolás diákját teszteltük, Anne Moir & David Jessel által kidolgozott kérdőív alapján. Az eredményt felbontottuk: évfolyamok, nemek és szakok szerint. Minden csoport esetén átlagot és standard deviációt (szórást) számoltunk.

14 Agy teszt 1. Nyávogást hall valahonnan. Anélkül, hogy körülnézne, mennyire tudja megállapítani, hogy cica? a. Kis gondolkodás után meg tudja állapítani. b. Azonnal megállapítja c. Nem biztos, hogy meg tudná-e állapítani. 2. Mennyire tud visszaemlékezni a nem sokkal azelőtt hallott dallamra? a. Könnyen, és egy részét hibátlanul el is tudja énekelni. b. Csak akkor tud visszaemlékezni a dallamra, ha egyszerű és ritmikus. c. Nehezen tud visszaemlékezni rá. 3. Felhívja valaki, akivel csak néhányszor találkozott. Felismeri a telefonáló hangját, mielőtt az bemutatkozna? a. Szinte mindig. b. Az eseteknek legalább a felében. c. Az eseteknek kevesebb, mint felében. 4. Házaspárokból álló társaságban van. A jelenlevők közül kettő titkos viszonyt folytat. Megneszelné-e a dolgot? a. Majdnem mindig. b. Csak az esetek felében c. Ritkán. 5. Népes társaságban bemutatják 5 ismeretlen személynek. Ha másnap hallja a nevüket, föl tudja idézni az arcukat? a. A legtöbbjükét igen. b. Csak némelyikükét. c. Legfeljebb egyet közülük. 6. Kisiskolás korában jó helyesíró és jó fogalmazó volt-e? a. Mindkettőben jó volt. b. A kettő küzül az egyikben jó volt. c. Egyikben sem volt jó. 7. Észrevett egy parkolóhelyet, de csak hátramenetben lehet beállni és a hely meglehetősen szűk. a. Inkább másik parkolóhelyet keres. b. Óvatosan betolat. c. Gond nélkül be tud tolatni. 8. Harmadik napja van egy ismeretlen városkában és valaki megkérdezi, merre van észak. a. Nem valószínű, hogy meg tudja mondani. b. Nem tudja rávágni, de egy percet gondolkodik, kikövetkezteti. c. Kapásból meg tudja mondani. 9. Fogorvosi váróban van 5-6 saját neméhez tartozó személlyel. Anélkül, hogy kényelmetlenül érezné magát, mennyire közel ül le a többiekhez? a. 15 cm-nél közelebb. b cm távolságra. c. 60 cm-nél távolabb. 10. Meglátogatja újdonsült szomszédját, beszélgetni kezdenek. Valahol csöpög egy csap, egyébként a szoba csendes. a. Azonnal felfigyel a csöpögő hangra, de igyekszik nem tudomásul venni. b. Ha felfigyel rá, valószínűleg szóvá teszi. c. Egyáltalán nem zavarja a csöpögés.

15 Agy teszt pontszámának értelmezése
A férfiak átlagban 0-tól 60 pontot érnek el. A nők 50-től 100 pontot érnek el. 50-60 pont között a két nem közötti átfedés jellemző. A 0 alatti illetve 100 pont feletti szélsőséges értékek a túlzott férfiasságra illetve a túlzott nőiességre utalnak.

16 Felméréseink eredményei

17 Felméréseink eredményei
T próba lányok fiúk A és B

18 Felméréseink eredményei
T próba lányok fiúk E és H

19 Felméréseink eredményei

20 Felméréseink eredményei

21 Felméréseink eredményei

22 Következtetések A nemek kialakulását a gének finom adagolása jellemzi
Az idegrendszer fejlődése a nemi és magatartásbeli különbségeket egyaránt tükrözi A serdülőkori hormonok és viselkedés összefüggéseinek tanulmányozása rávilágít az agy szteroid dependens változásaira Megfigyeléseink szerint a gondolkodást külső, szociális tényezők is befolyásolják, mint az iskolai rendszer, az osztály típusa, a nemek aránya az osztályban és az évfolyam.

23 Köszönjük megtisztelő figyelmüket!
Másképp vagyunk egyformák...