Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nagy Boldizsár előadása Nagy Boldizsár előadása az „Állampolgárság, honosítás, integráció - 20 éves az állampolgársági törvény” című, az MTA TK Kisebbségkutató.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nagy Boldizsár előadása Nagy Boldizsár előadása az „Állampolgárság, honosítás, integráció - 20 éves az állampolgársági törvény” című, az MTA TK Kisebbségkutató."— Előadás másolata:

1 Nagy Boldizsár előadása Nagy Boldizsár előadása az „Állampolgárság, honosítás, integráció - 20 éves az állampolgársági törvény” című, az MTA TK Kisebbségkutató Intézet szervezésében 2013 november 25-én a Magyar Tudományos Akadémián tartott konferencián Az állampolgárság mint stigma: az állampolgárság hátrányai. (Mi közöm a könyvégetőkhöz?)

2 Nagy Boldizsár előadása Az előadás témakörei •Az előadás célja •Az állampolgárság kontextusa: állam, politikai közösség, nemzet – a teljes zavar •Az állampolgárok közötti egyenlőtlenség •Az állampolgárság, mint stigma: a rassz nélküli rasszizmus (Balibar) jelei –Vízum –„Ellenséges állampolgár” –A kettős állampolgárság, mint gyanúforrás •Az EU-s polgárság kétarcúsága •Az állampolgárság (hazai) terhei –A kiutazás tilalma –Katonai szolgálat –Vallási, szokásrendi előírások, az emberi jogok „nemzeti” korlátozása •Kiút: valóban rétegzett lojalitások, szabad választás (jus nexi – Shachar)

3 Nagy Boldizsár előadása Az előadás célja A cél •Annak megmutatása, hogy az állampolgárság nem csak a szokásos előnyökkel (konzuli védelem, hazai előjogok) jár; •Emlékeztetés arra, hogy a világ lakosságának nagyobb részét az állampolgársága zárja ki a jobb élet lehetőségéből •Annak érzékeltetése, hogy a magyar állampolgársági jogalkotás tévutakon jár, politikai filozófiai szempontból értelmezhetetlen és következetlen rendszert tart fenn; •Nem cél az állampolgárság intézménye elleni frontális támadás

4 Nagy Boldizsár előadása Az állampolgárság kontextusa: állam, politikai közösség, nemzet – a teljes zavar Az általános zavar a magyar példával illusztrálva •A kulturális-etnikai „nemzet” - ha értelmezhető – nem az állampolgárok összessége, beletartoznak a határon túl és a diaszpórában élők, akik más állam polgárai •Az állampolgárok körén belül lehetnek olyanok, akiket etnikai-kulturális tudatuk, identitásuk egy másik nemzethez köt (ahogyan a magyar kisebbségeket kötheti az anyaországhoz) •Az állampolgárok összessége magába foglal kb. három millió olyan külföldön született (vagy ott élő) magyar állampolgárt, aki nem is tartja számon ezt a tényt – csak a jus sanguinis miatt minősül magyar állampolgárnak. A magyar hatóságok sem tudják azonosítani őket.

5 Nagy Boldizsár előadása Az állampolgárság kontextusa: állam, politikai közösség, nemzet – a teljes zavar •A politikai közösség a szavazópolgárok összessége: ez ma sem az állampolgárok összességével, sem a Magyarországon élőkkel nem esik egybe, mert a hazában élők politikai közösségét az új választási eljárás kibővíti egy politikai felelősséget nem viselő (mert választottjai döntései által nem érintett) zavaros kritériumok alapján felhatalmazott (politikai hívő) csoporttal •A társadalom terheit nem az állampolgárok viselik, (és nem is a választók összessége) hanem az adózok, elsősorban a vállalatok, másodsorban mindenki akinek itt jövedelme keletkezik (vagy itt fogyaszt) függetlenül az állampolgárságától és/vagy a kulturális-etnikai nemzethez tartozásától

6 Nagy Boldizsár előadása Az állampolgárok közötti egyenlőtlenség (példák) •Előny•Hátrány Megjegyzés/összehason- lítási alap Magyarországon élő •Szavazhat egyén választókerületben •Honvédelmi munkakötelezettség •Polgári védelmi kötelezettség •SZJA fizetési kötelezett- ség Lakcímmel nem rendelkező – külföldön élő Magyar lakcímmel rendelkező, külföldön élő • Szavazhat egyéni választókerületben •Csak személyesen szavazhat, külképviseleten Letelepedett külföldi Külföldön élő áp. Magyar nyilvántartásban szereplő, de lakcimmel nem rendelkező (egysze- rűsítetten honosított) •Levélben szavazhat•Csak országos listára szavazhat, egyéni választólerületi jelöltre nem Magyarországon élő / lakcímes, külföldön élő Semmilyen nyilvántartásban nem szereplő, de igazolt magyar állampolgár általában •Közhivatalt viselhet •Konzuli védelem •Az EU-ba (és Magyarországra) költözhet •Joga van a művelődéshez •Köteles meghalni Magyarország védelmében Letelepedett külföldi Látens magyar állampolgár – joga van állampolgárságának igazolására •Ha akarja bármikor EU polgárrá nyilváníttathatja magát •Gyakorlatilag semmilyen állampolgári jogával nem élhet, amíg állampol- gárság a hatóság – költséges és hosszas eljárásban nem igazolja Nem EU polgárok, beleértve a letelepe- detteket is Belföldi honos és külföldön lakó, ok- mánnyal rendelkező áp.

7 Nagy Boldizsár előadása Magyar állampolgársághoz kötött foglalkozások, tisztségek •köztársasági elnök •kormánytisztviselő, köztisztviselő (nagyrészt), •bíró, ügyész, •fegyveres biztonsági őr, •természetvédelmi őr, •erdővédelmi szolgálat tagja, •hivatásos vadász, •erdészeti szakszemélyzet, •halászati őr, •közterület-felügyelő, • önkormányzati természetvédelmi őr és még sok más kategória Miért tenne megbízhatóvá a magyar állampolgárság? Nem tesz – ezért van nemzetbiztonsági ellenőrzés

8 Nagy Boldizsár előadása A VÍZUM, MINT STIGMA KI KERÜL FEKETELISTÁRA? – A TANÁCS 539/2001/EK RENDELETE „Azoknak a harmadik országoknak a meghatározása, amelyeknek állampolgárait vízumkötelezettség terheli, … számos kritérium – különösen az illegális bevándorlás, a közérdek és a közbiztonság, továbbá az Európai Uniónak harmadik országokkal fenntartott külkapcsolatai – súlyozott esetenkénti mérlegelése alapján történik, figyelembe véve a regionális összefüggéseket és a kölcsönösséget is.”

9 Nagy Boldizsár előadása Mi a baj a vízumkötelezettség indokolásával? 1.Mind az „illegális bevándorlás veszélye”, mind a „közérdek és közbiztonság veszélyeztetése” általánosít: kevesek korábbi magatartása alapján mindenkit gyanússá tesz és kollektív büntetéssel (vízum) sújt. Alapja megbízhatatlan statisztika és önbeteljesítő jóslat. A megtagadott vízumok száma mutatja a küldő ország veszélyességét, de a veszélyesség a megtagadás alapja. A vízumlistára vétel: maga a kollektív előítélet, a faj nélküli rasszizmus, az individualitás tagadása. (Afrika valamennyi állama, kettő kivételével, a listán)

10 Nagy Boldizsár előadása Mi a baj a vízumkötelezettség indokolásával? 2. Az államközi kapcsolatokban (más célok elérésére használt) vízumkötelezettség az egész érintett népességet terheli, a civil lakosság politikai játszma foglyává válik. Ha az autoriter politikai rendszer a büntetés célpontja, az ártatlan lakosság szenved. Ráadásul valamely EU tagállam politikai ellenfelének állampolgárai a közös vízumlista miatt a teljes EU-ból kirekednek. 3. A közrendre és közbiztonságra - személyesen – veszélyes egyének (ha ez tudható róluk) a belépésből vízummentesség esetén is kizárhatók! (SIS II) 4. A vízumkötelezettség lehetetlenné teszi a menekültek eljutását az európai biztonságot nyújtó területre.

11 Nagy Boldizsár előadása Az állampolgárság, mint stigma – „ellenséges állampolgár” •Az állampolgárság és a civil lakosság bevonása összefonódik – (francia forradalom) – a haza védelme immár nem a nemesek és fizetett katonáik feladata •A tömeges háború a szembenálló fél valamennyi állampolgárát ellenséggé teszi (ebből /is/ adódott a szabad utazás rendszerének alkonya az I. világháború után) •Japán származásúak internálása az USA-ban a II vh. idején, irakiaké és palesztinoké Nagy-Britanniában a kuwaiti háború idején ( ben). •Nottebohm! (Guatemala – német állampolgár, bár 34 éve ott él.)

12 Nagy Boldizsár előadása Az állampolgárság, mint stigma – a gyanús kettős állampolgár •„A kettős állampolgárság nemkívánatos jelenség amely ártalmas mind a népek közötti baráti kapcsolatok mind az egyén jóléte szempontjából” (N Bar-Yaacov, 1961) •Az Európa Tanács 1963 évi egyezménye a többes állampolgárság eseteinek csökkentéséről és a többes állampolgárság eseteiben a katonai kötelezettségekről: „Tekintve, hogy a többes állampolgárság esetei nehézségekre vezetnek és arra, hogy a többes állampolgárság tagállamok közötti eseteinek lehetőség szerinti csökkentését célzó közös fellépés megfelel az Európa Tanács céljainak” •2010 május 26 az Országgyűlés lehetővé tette a honosítást Magyarországra költözés nélkül •Ugyanaznap a Szlovák Parlament törvényt hozott arról, hogy ha valaki "kifejezett akaratnyilvánítás alapján" tesz szert más állampolgárságra, az elveszti a szlovákot. (Ha születéssel vagy házassággal, az nem)

13 Nagy Boldizsár előadása Az állampolgárság, mint stigma – a gyanús kettős állampolgár A dogmatikai küzdelem Hűségelv, kizárólagosság „Sűrű állampolgárság” (C. Joppke) Formális kapcsolat „Vékony (könnyű) állampolgárság” (C. Joppke) Az állampolgárság leválasztása a politikai közösségről (vagy a politikai közösségé a területről ) Új törzsiség (T. Franck) Az állampolgárság tényleges és effektív kapcsolat állam és polgára között (Nottebohm), alkotóeleme az állampolgári hűség, a honosított „magáévá teszi az ország érdekeit, szokásait, életmódját” (1955. évi ítélet, 26. pont) Janko Rotmann (EuB),2010 Áp = „szolidaritáson és hűségen alapuló, különös kapcsolat” (51. p.) Az állampolgárok és a letelepedettek közötti különbség csökken, az állampolgárság formalitás EuB: Micheletti ítélet (1992) – nincs szükség érdemi kapcsolatra az állampolgárság országával Az állampolgárság az etnikai- kulturális nemzet önkényes módon kialakuló csoportjainak összetartozását kifejező kapcsolat, a jus sanguinis révén törzsiesítő, a választójog bevezetése révén az adott állam társadalma és a politikai közösség közötti kapcsolatot lazító A többes állampolgárság modern demokráciákban csak a az állampolgárság vékony képzetével összeegyeztethető. A sűrű, hűségelvű állampolgárság a kettős lojalitást kizárja

14 Nagy Boldizsár előadása AZ EU-s állampolgárság felfogás kétarcúsága és versengő igényei •A tagállamok polgárai között különbségtétel tilalma és a diszkrimináció tilalma feltétlen parancs. •Az állampolgárság szerinti előjogok nagyon szűkre szabottak és kevés értelmük van. • Ezzel szemben a nem-EU polgárok éppen az állampolgárságuk mentén clusterekbe rendezhetőek •Az EU egyre növekvő mértékben igényli azt, hogy az EU polgárság a tagállami állampolgársággal szemben önálló jogalap/korlátozó tényező legyen (Grzelczyk, Rotman ügyek)

15 Nagy Boldizsár előadása Az állampolgárság (hazai) terhei - a kiutazás tilalma A paternalista állam állampolgáraiban munkaerőt és alattvalót lát. •a rövid távú kiutazást engedélyhez köti •a kivándorlást lényegében tiltja •az illegális kivándorlást büntetéssel sújtja A nem paternalista állam is ellenőrzi a kiutazást útlevél-gyakorlata révén

16 Nagy Boldizsár előadása Az állampolgárság (hazai) terhei - a kötelező katonai szolgálat •Francia forradalom – két világháború – ma is 22 országban és Taivanon •A kisebbségek helyzete kötelező bevonulás során (Jugoszlávia) •Menekült státusz a nemzetközi közösség által elítélt konfliktus elől dezertálóknak. (EU „Kvalifikációs irányelv” 9. § (2) e bek.)

17 Nagy Boldizsár előadása Az állampolgárság (hazai) terhei - vallási, szokásrendi előírások, az emberi jogok „nemzeti” korlátozása • Kötelező hit/vallás – a hitváltás és az ateizmus tilalma •Mindennapi viseleti, fogyasztási előírások •A családtervezés korlátai (gyermekszám korlátozás vagy maximalizálás) •A politikai hűség kicsikarása

18 Nagy Boldizsár előadása A veszélyek összefoglalása •Az állampolgárság általánosított előítéletek érvényesítését (a fajok nélküli rasszizmust) teszi lehetővé; •A jus sanguinis tribalizál, azon az abszurd képzeten alapszik, hogy a vérrel öröklődik valami esszenciális, a közösséghez fűző; •A születés mint állampolgárságot meghatározó tényező épp oly igazságtalan, mint a feudális előjog: a perspektívátlan országba születni épp úgy nem „természetes”, mint rabszolgának vagy jobbágynak születni •A vég nélkül öröklődő és a területhez nem kötődő állampolgárság a politikai közösség önrendelkezésének, a demokráciának az alapjait támadja, mert a jogalkotó megnevezését részben olyanokra bízza, akiket az általa alkotott jog nem kötelez.

19 Nagy Boldizsár előadása Kiút: valóban rétegzett lojalitások, szabad választás •Miből fakadjon a jog arra, hogy legyenek jogaink? – állampolgárságból? – emberi mivoltunkból? – a területhez és a politikai közösséghez kötődésünkből? •Arendt: a „jog ahhoz, hogy jogaink legyenek … egyet jelent azzal, hogy az egyén egy olyan társadalmi szervezetben él, ahol kit-kit tettei és véleményei alapján ítélnek meg…, jog ahhoz, hogy az ember valamiféle szervezett közösséghez tartozzék” •Shachar Ayelet The Birthright Lottery : jus nexi Az adott területhez kötődés és részvétel társadalmi ténye teremt jogilag releváns viszonyt: a tagságot a politikai közösségben

20 Nagy Boldizsár előadása Köszönöm a figyelmüket! Nagy Boldizsár


Letölteni ppt "Nagy Boldizsár előadása Nagy Boldizsár előadása az „Állampolgárság, honosítás, integráció - 20 éves az állampolgársági törvény” című, az MTA TK Kisebbségkutató."

Hasonló előadás


Google Hirdetések