Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Adóváltozások 2013 Lucz Zoltánné adószakértő. Page 2 Társasági adó.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Adóváltozások 2013 Lucz Zoltánné adószakértő. Page 2 Társasági adó."— Előadás másolata:

1 Adóváltozások 2013 Lucz Zoltánné adószakértő

2 Page 2 Társasági adó

3 Page 3 Adóalapot módosító tételek Több ponton módosulnak az adóalapot érintő növelő- csökkentő tételek, ezek közül a fontosabbak. ► Bejelentett immateriális jószág  Az adózó által előállított, jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág is bejelentett immateriális jószágnak minősülhet.  Nem lehet bejelenteni azt a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószágot, amelyre az adózó a megelőző adóévben fejlesztési tartalékot képzett. ► Nem realizált árfolyamváltozás  A nem realizált árfolyam különbözet miatti adóalap korrekciót akkor kell alkalmazni, ha a hosszú lejáratú kötelezettségek kikerülnek a könyvekből.

4 Page 4 Adóalapot módosító tételek ► Alultőkésítés  A kötelezettségek (követelések) adóévi napi átlagos állománya meghatározása során nem kell figyelembe venni az áruszállításból és a szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettségek és követelések összegét. ► Jövedelem (nyereség) minimum  A jövedelem (nyereség-) minimum meghatározása során az összes bevételt növeli a tagi kölcsönök napi átlagos állományának a megelőző adóév utolsó napján kimutatott tagi kölcsön összegét meghaladó részének 50 százaléka.

5 Page 5 Adóalapot módosító tételek ► Kutatás – Fejlesztés  Központi költségvetési szervként működő, valamint közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságként működő kutatóintézettel is lehet kutatás-fejlesztési megállapodást kötni. (Az adóalap kedvezmény a saját tevékenységi körben végzett kutatás költségének háromszorosa, legfeljebb 50 millió Ft.) ► Elismert költség  A kijelölt munkáltató által teljesített személyi jellegű ráfordítás, feltéve, ha a többi munkáltató megtéríti  Áruminta

6 Page 6 Veszteségelhatárolás ► Nem változott a korábbi adóévek elhatárolt veszteségét az adózó legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül számított adóalap 50 százalékáig jogosult érvényesíteni a tárgyévben. ► 2012-re visszamenőlegesen alkalmazható: a csődeljárást vagy felszámolási eljárást lezáró egyezséget követően az adóévi adóalap 50 százalékának az egyezségre tekintettel elengedett (rendkívüli bevételként elszámolt, időbelileg el nem határolt) kötelezettség felével növelt összegben vehető igénybe. ► Átalakulás/cégfelvásárlás: nem kell a tevékenység folytatásra, bevétel elérésre vonatkozó feltételt teljesíteni, ha az adózó az átalakulást követő két adóéven belül jogutód nélkül megszűnik, továbbá, átalakulás esetén, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult.

7 Page 7 Fejlesztési adókedvezmény ► Új adókedvezmények  Legalább 100 millió Ft értékű értékű beruházás a Szabad Vállalkozási Zóna területén  Legalább 100 millió Ft értékű értékű energiahatékonyságot szolgáló beruházás esetén  Bejelentési kötelezettség a beruházás befejezését követő 90 napon belül  Környezetvédelmi bírság – szabályok enyhítése (beruházást követő 5 év során csak abban az évben nem érvényesíthető amikor bírságot állapítottak meg).

8 Page 8 Személyi jövedelemadó

9 Page 9 Adókulcs ► Egységesen 16 százalék az adókulcs. [8. §] ► Nem kell bruttósítani a havi 202- ezer forint feletti jövedelem rész után. [29. §] ► Ha a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére változatlanul a jövedelem 78 százaléka a jövedelem (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy a magánszemély számára azt megtérítik). [29. §] ► Az adóelőleg szabályok egyszerűbbé válnak.

10 Page 10 Kedvezmények érvényesíthetősége ► Új szabályok a családi adóalap kedvezmény igénybevehetőségére, a kettős kedvezmény- érvényesítés kizárása (a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezéseit is figyelembe véve)[1/A §] ► Belföldi adóügyi illetőségű magánszemély, ha az adóévben másik államból jövedelmet szerez, kedvezmény csak annyiban érvényesíthet, ha azonos hasonló kedvezmény ugyanarra az időszakra máshol nem illeti meg.

11 Page 11 Kedvezmények érvényesíthetősége ► Külföldi adóügyi illetőségű magánszemély kedvezményt csak akkor érvényesíthet, ha az összes jövedelmének legalább 75 százaléka Magyarországon esik adókötelezettség alá, feltéve, ha a magánszemélyt ugyanolyan vagy hasonló kedvezmény ugyanarra az időszakra máshol nem illeti meg. ► Kifizető a magánszemély nyilatkozata alapján alkalmazza kedvezményt. (Dokumentum adóhatósági eljárás során kell.)

12 Page 12 Családi kedvezmény érvényesítése ► A közös érvényesítésre és a megosztására kiegészítő szabályok. [29/B §] ► A családi kedvezmény közös érvényesítése elválik a megosztástól - közös nyilatkozat. ► Nincs megosztás arra a hónapra, amelyikben az egyedülállót megillető családi pótlékot igénybe veszik. [29/B §] ► Kedvezményre való jogosultság minősítése magyar szabály szerint. [29/B § (5) bekezdés]

13 Page 13 Béren kívüli juttatások (71. §) ► Az 1,19-es szorzó marad, de az egészségügyi hozzájárulás 10%-ról 14%-ra emelkedik. ► Az új közteher 30.94%-ról 35,7%-ra emelkedik (1,19X0,16+1,19X0,14). ► Munkahelyi étkeztetés (saját kibocsátású utalvány) nem kizárt, hogy külső személy is étkezzen a munkavállaló telephelyén működő étkezőhelyen. Marad a havi forint keretösszeg. ► Erzsébet utalvány havi keretösszege forint a jelenlegi havi forinttal szemben.

14 Page 14 Béren kívüli juttatások (71. §) ► Erzsébet utalvány a melegkonyhás étkezési szolgáltatás igénybevételére is felhasználható továbbra is a fogyasztásra kész étel vásárlásra jogosító utalvány mellett. ► Iskolakezdési támogatás 2013-tól csak utalvány (papír, elektronikus) formájában adható, a juttatás mértéke nem változik, a minimálbér 30 %-a, az utalvány év végéig felhasználható. ► Marad a béren kívüli juttatások éves keretösszege forint (ez nem változik akkor sem, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg).

15 Page 15 Egyes meghatározott juttatások (70. §) ► Nem változik az egyes meghatározott juttatások közterhe, az továbbra is 51,17% ► Egyes meghatározott juttatásként nem adható fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány. (Kivétel az Erzsébet utalvány.) ► A biztosításokra vonatkozó szabályok változásával összefüggésben egyes meghatározott juttatásként adózik a kifizető által magánszemély javára kötött adóköteles díjú egyéni és csoportos személybiztosítás (pl. vegyes életbiztosítások) kifizető által fizetett biztosítási díja.

16 Page 16 Üzleti biztosítások adózása Átfogó szabályozás: ► Adómentes és adóköteles biztosítási díjbefizetések ► Az adómentes biztosítói kifizetések ► Adóköteles biztosítói teljesítések ► Kamatjövedelem ► Átmeneti rendelkezések

17 Page 17 Üzleti biztosítások adózása Új fogalmak: ► Adóköteles biztosítási díj (más személy által fizetett díj) ► Személybiztosítás: ide tartozik az élet- (ideértve a nyugdíj, a járadékbiztosítást is), a baleset-és a betegségbiztosítás. ► Kockázati biztosítás: olyan személybiztosítás, amelynek nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke.

18 Page 18 Üzleti biztosítások adózása ► Nyugdíjbiztosítás: a biztosítói teljesítést a magánszemély halála, a nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzése, egészségügyi állapot 40%-os mértéket elérő károsodása, nyugdíjkorhatár elérése váltja ki, feltéve, hogy szerződés létrejöttétől a teljesítésig legalább 10 év eltelik. ► Járadékbiztosítás: az olyan életbiztosítás – ideértve az azonnal induló, nem csökkenő összegű járadékbiztosítást is –, ahol a járadékszolgáltatást legalább a folyósítás megkezdésétől számított 10. év végéig, vagy a biztosított haláláig nyújtják, feltéve, hogy a járadék nem csökkenő összegű és legalább évente vagy annál gyakoribb kifizetéssel valósul meg.

19 Page 19 Üzleti biztosítások adózása ► Balesetbiztosítás: az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a biztosított baleset miatt bekövetkező halála, egészségkárosodása vagy rokkantsága esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg vagy járadék fizetésére, valamint a szerződésben meghatározott egyéb szolgáltatásra vállal kötelezettséget. ► Betegségbiztosítás: olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a biztosított megbetegedése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget.

20 Page 20 Üzleti biztosítások adózása Adómentes biztosítási díjbefizetések ► Nem keletkezik bevétel a díjfizetés időpontjában kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítási díj megfizetése. [4. § (2a) b) pont] ► Nem szerez bevételt a díjfizetés időpontjában a biztosított magánszemély, ha a biztosító teljesítésére korlátozás nélkül a díjat fizető személy jogosult. [7. § (1a) bekezdés]

21 Page 21 Üzleti biztosítások adózása Adómentes biztosítási díjbefizetések ► január 1-jétől a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű kizárólag halál esetére szóló életbiztosítások, azaz a teljes életre szóló biztosítások szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként fizetett rendszeres díja (összegbeli korlátozás nélkül) adómentes. (Rendszeres díjat legalább évente egyszer fizetni kell.) ► Adómentes díjról kifizetői adatszolgáltatás havonta. [1. számú melléklet 6.9. pont]

22 Page 22 Üzleti biztosítások adózása Adómentes biztosítási díjbefizetések ► Adómentes a kockázati biztosítás más személy által (élet-, baleset-és betegségbiztosítás) - ugyanazon díjat fizető személy által ugyanazon biztosított személyre tekintettel, havonta, a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan - fizetett díja, kivéve ha biztosító engedményt ad (30%-ot meghaladóan) a díjfizetésre. [1. számú melléklet 6. pont 6.3. alpont]

23 Page 23 Üzleti biztosítások adózása Adóköteles biztosítási díjbefizetések ► Egyes meghatározott juttatásként adózik a kifizető által magánszemély javára kötött adóköteles díjú személybiztosítás (egyéni és csoportos személybiztosítás), azaz a megtakarítási, befektetési jellegű biztosítások (pl. vegyes életbiztosítások, járadékbiztosítások kockázati biztosításnak nem minősülő része) kifizető által fizetett biztosítási díja a díjfizetés időpontjában. [70. § (1) bekezdés c) pont] ► Ha nincs kifizető nem önálló tevékenységből származó jövedelem az adóköteles biztosítási díj.[25. § (1) bekezdés]

24 Page 24 Üzleti biztosítások adózása Adómentes biztosítói szolgáltatás: ► Kockázati biztosítás esetében a halál esetére szóló biztosítási, balesetbiztosítási vagy betegségbiztosítási szolgáltatás, továbbá nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási szolgáltatás. [1. számú melléklet 6. pont alpontok] ► A baleset- és betegségbiztosítás alapján járó jövedelmet pótló szolgáltatás napi 15 ezer forintig adómentes. [1. számú melléklet 6. pont 6.7. alpontok c) pont]

25 Page 25 Üzleti biztosítások adózása ► Egyéb jövedelemként adóköteles biztosítói szolgáltatás, ha biztosítás más személy által fizetett díja adómentes volt a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag a halál esetére szóló életbiztosítás esetén: [28. § (2) bekezdés]  a biztosító nem haláleseti teljesítéséből a magánszemélynek juttatott vagyoni értékből a biztosított által megfizetett biztosítási díjak összegét meghaladó rész,  visszavásárlási értékből a biztosított által megfizetett díjak és az adóköteles biztosítási díjak együttes összegét meghaladó rész, ha a biztosított személye megváltozik, illetve, szerződésmódosítás esetén.

26 Page 26 Üzleti biztosítások adózása ► Egyéb jövedelem esetén a biztosító kifizetőként jár el. ► Kamatjövedelem az adómentesség feltételeinek meg nem felelő egyéb jövedelemnek nem minősülő biztosítói teljesítésnek a díjakat (kivéve kockázati biztosítás díja) meghaladó része. [65. § (1) bekezdés d) pont] ► Nem keletkezik kamatjövedelem az egyszeri díjas díjbefizetéssel összefüggésben, ha a biztosító 5 év után fizet (3-és 5 év között az adókulcs 8 és nem16 %) ► Nem keletkezik kamatjövedelem a rendszeres díjbefizetéssel összefüggésben, ha a biztosító 10 év után fizet (6-és 10 év között az adókulcs 8 és nem16 %) [65. § (3) bekezdés a) pont] ► Átmeneti szabályok. [84/W. § (3)-(4) bekezdés]

27 Page 27 Tőkejövedelmek Ellenőrzött tőkepiaci ügylet ► Nem tartozik ebbe a körbe a zárt körben kibocsátott értékpapírra kötött ügylet.(TBSZ-en nem lehet ilyen!) ► Átment a január 1-jét megelőzően zárt körben kibocsátott értékpapírra, ezekre a dec. 31-én hatályos szabályok vonatkoznak. [67A. § (3) bekezdés, 84/W (5) bekezdés]

28 Page 28 Tőkejövedelmek Tartós befektetés számla (TBSZ) ► Befektetési alapkezelő is befektetési szolgáltatónak minősül, az általa kötött ügylet ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül és az alapkezelő köthet TBSZ-t. ► TBSZ-re az első befizetés is történhet külföldi fizetőeszközben (25 ezer forintnak megfelelő összeg). ► Szabályok arra az esetre, ha TBSZ-en nyilvántartott értékpapírt átalakítják kicserélik, a TBSZ-en elhelyezett megtakarítást máshova áthelyezik át. [3. § 79. pont, 67/B. §]

29 Page 29 Nyugdíjszolgáltatások adómentessége Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a nyugdíj- előtakarékossági számla (NYESZ) nyugdíjszolgáltatásának adómentessége ► A nyugdíjszolgáltatás 10 év után adómentes (eddigi 3 helyett.) Átmeneti szabály! [1. számú melléklet 6.5 alpont, 84/W (8) bekezdés] ► NYESZ számla adóköteles megszűnése egyéb jövedelem, ehhez meghatározás az értékpapír megszerzésére fordított érték meghatározására. [28. § (17) bekezdés, 67.§ (9) bekezdés c) pont]

30 Page 30 Adómentes juttatások ► Több adómentes jogcím változik, ezek közül kiemelendő: ► Adómentes a kifizető által legfeljebb évi 50 ezer forint értékű kulturális eseményre szóló bérlet, jegy a sporteseményre jutó belépőjegy, bérlet mellett.([1. sz. melléklet pont] ► Adómentes a lakhatási támogatás, amelyet legalább 3 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy igényelhet a Nemzeti Foglakoztatási Szolgálattól. [1. sz. melléklet pont]

31 Page 31 Adómentes juttatások ► Adómentes az EU pénzügyi alapjai terhére, pályázati úton elnyert támogatás (TÁMOP, ÁROP), pl. munkavállaló számára biztosított szolgáltatás, eszköz re visszamenőlegesen is. [1. számú melléklet pont, 84/W (7) bekezdés] ► Adómentes a magánszemélynek ikerintézményi (Twinning) program keretében EU forrásból adott juttatás(jellemzően külföldre történő utazás, külföldi tartózkodás költsége) [1. számú melléklet 4.7. pont]

32 Page 32 Egyéni vállalkozó ► Vállalkozói személyi jövedelemadózás esetén kisebb módosítások.  Nem bevétel, ha az egyéni cég megtéríti a volt egyéni vállalkozó kiadását.  Egyéni vállalkozó esetében e jövedelem-(nyereség-) minimum megállapításához a közvetített szolgáltatásra fogalmi meghatározás.[49/B § (23) bekezdés]  Egyéni vállalkozó által fizetett biztosítási díj akkor költség, ha a biztosítói szolgáltatás kedvezményezettje nem az egyéni vállalkozó. [11. számú melléklet I. 5. pont]

33 Page 33 Egyéb változások ► Átalányadózás: munkaviszony mellett is lehet az átalányadózást alkalmazni, a költséghányad szempontjából csak azok a tevékenységek számítanak, amelyikből bevétel is van. [52. § (1) bekezdés, 53. § (1) bekezdés] ► Közös tulajdon hasznosítása, nem lesz arra lehetőség, hogy a tevékenységet folytató adózzon.  Ingó vagyontárgy, ingatlan bérbeadásából származó jövedelem a tulajdonosok eltérő rendelkezése hiányában tulajdoni hányad alapján kell adózni. [4. § (6) bekezdés, 16. § (3) bekezdés hatályon kívül]

34 Page 34 Egyéb változások ► Jövedelemszerzés helye fogalom módosulás: változó munkavégzési hely helyett az új Mt.-vel összefüggésben új meghatározás: [3. § 4. pont d) alpont] ► Adónyilatkozat adóbevallás helyett, a feltételek részletezése, pontosítása. [11/A. § ] ► Adónyilatkozatot (2012-re is) a kizárólag munkáltatótól és kifizetőtől külön adózó jövedelem esetén lehet tenni [11/B. §, 84/W (2) bekezdés]. ► A külföldi vállalkozástól származó osztalék utáni adót megállapítani, bevallani és megfizetni negyedév helyett az éves adóbevalláskor kell megtenni. [66. § (3) bekezdés]

35 Page 35 Egyéb változások ► Pontosítás, hogy mit nem kell a magánszemélynek bevallania (összes jövedelem fogalom hatályon kívül helyeződik). ► Nem kell bevallani azt a jövedelmet, amelyet a jövedelem kiszámításnál nem kell figyelembe venni. ► A nemzetközi szerződés alapján Magyarországon mentesített jövedelmet tájékoztató adatként kell szerepeltetni, ha a magánszemélynek más okból kell bevallást adni [7. § (1) bekezdés m) pont, 11. § (3) bekezdés]

36 Page 36 Helyi adók ► Helyi iparűzési adóalap: korlátozás vonatkozik az eladott áruk beszerzési értéke (elábé) és a közvetített szolgáltatások együttes összegének levonhatóságára! ► Kivétel az export árbevételhez kapcsolódó elábé+kv. szolgáltatás és pénzügyi lízing keretében elszámolt elábét. ► Sávos korlátozás, lépések: 1. Meg kell határozni az adott sávba jutó elábé+kv.szolgáltatás összegét. 2. Meg kell határozni a sávban levonható maximális elábé+kv.szolg összegét. 3. A két adat közül a kisebb szám vonható le. 4. A sávonkénti levonható elábé+kv.szolg összegeit össze kell adni.

37 Page 37 Helyi adók ► Helyi iparűzési adóalap változása ► Kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályok: 1. Össze kell számítani a kapcsolt vállalkozások nettó árbevételét és nettó árbevétel-csökkentő tételt 2. Az összeszámítás a kapcsoltakon belül:  adóalanyokra és  elábé+kv.szolgáltatás több, mint a nettó árbevétel fele  Az adóösszeg árbevétel-arányosan oszlik meg. Egyéb változás ► Egységes kincstári adóadatbázis lesz ► Adóhatósági közzétételi kötelem (bevezetett adókról) Helyi adók

38 Page 38 Közművezetékek adója ► Tárgya: víz-, csatorna-, hő-, földgáz-, villamos energia-, hírközlési vezeték  Közterületen vagy bizonyos esetben magánterületen (telekre befutó, telken belül lévő nem adóköteles, egyebekben igen),  Külterületen vagy belterületen,  Földfelszín alatt vagy a felett (légvezetékként) ► Éves adó (naptári év első napján fennálló állapot) ► Alanya: tulajdonos vagy üzemeltető

39 Page 39 Közművezetékek adója ► Alapja: a közművezeték nyomvonalának hossza méterben ► Mértéke 125 Ft/m ► Adómentesség:állam,önkormányzat Adókedvezmény: hírközlési vezetékek esetén sávos (csökkenő) kedvezmény ► Eljárás: önadózás, évi egyszeri bevallás (03.20), kétszeri fizetés (03.20 és 09.20)

40 Page 40 Kisadózó vállalkozások tételes adója ► A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLV. törvény szabályozza. ► Választhatja:  egyéni vállalkozó, egyéni cég, magánszemély tulajdonosokból álló kkt, bt. (a nem munkaviszonyban álló tagjára-kisadózóra)  év közben is választható (teljes hónapra), a bejelentést követő hónaptól  Ha eva alany évközben választja akkor a választás megelőző napon eva adóalanyisága megszűnik. ► Nem választhatja az adóalanyiságot:  Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység  Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége  Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadás, üzemeltetés ► besorolású, ha e tevékenységből árbevétele származik.  Akinek adószámát felfüggesztették, vagy törölték a megelőző két évben.

41 Page 41 Kisadózó vállalkozások tételes adója ► A bejelentéssel kapcsolatos teendők:  Kisadózó vállalkozás esetében kötelező bejelenteni a vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó, a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló és a személyes közreműködésre kötelezett (nem munkaviszonyban álló) tagokat.  Kisadózó vállalkozás esetében az adóalanyiság akkor jön létre, ha legalább egy kisadózót bejelentenek.  Egyéni vállalkozó saját magát jelenti be kisadózóként.  A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e. ► A bejelentés alapján az adóalanyiság nyilvántartásba vételéről az adóhatóság tájékoztatja az adózót.

42 Page 42 Kisadózó vállalkozások tételes adója ► Az adóalanyiság megszűnése:  Az adóalanyiság megszűnik a bejelentés hónapjának utolsó napjával, ha az adóalany bejelenti, hogy nem kíván a tételes adó hatály alatt maradni, a megszűnés esetén a megszűnés napjával.  Megszűnik továbbá az adóalanyiság, ha az adóhatóság mulasztási bírságot állapít, meg, ha az adószámot felfüggesztik, ha a kisadózó vállalkozás adótartozása a naptári és utolsó negyedévében meghaladja a 100 ezer forintot, továbbá végelszámolás felszámolás, átalakulás esetén.  Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható.

43 Page 43 Kisadózó vállalkozások tételes adója ► Az adó mértéke  Főállású kisadózó havi 50e Ft  Nem főállású kisadózó havi 25e Ft  évi 6 millió forintos bevételi határ fölötti bevétel után 40 százalék különadó (áfa nélkül), évközi belépés esetén arányosítás ► A tételes adó kiváltja:  Személyi jövedelemadó(osztalékadó is), társasági adó, szociális hozzájárulási adó, egyéni járulékok, egészségügyi hozzájárulás, szakképzési hozzájárulás fizetését. ► Hipa: választható az adóévi adóalap székhely és telephely szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint. ► A számla-befogadó elszámolhatja költségként a kisvállalkozó által kibocsátott számla értékét.

44 Page 44 Kisadózó vállalkozások tételes adója ► A kisadózót megillető ellátások  A főállású kisadózó a tételes adó megfizetésével a Tbj. szerint biztosítottnak minősül, valamennyi, a Tbj-ben és Flt-ben meghatározott ellátásra jogosultságot szerez. Az ellátások számításának alapja havi forint.  A nem főállású kisadózó biztosítottnak nem minősül, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez. ► Nyilvántartási kötelezettség, nyilatkozat  A kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartást vezet.  A kisadózó vállalkozás az adóévet követő február 25-éig nyilatkozik a bevételéről (megszűnés esetén a megszűnést követő 30 napon belül), ha az 6 millió forintnál több adót is köteles bevallani és fizetni.  A nyilatkozatban, vagy bevallásban adatot kell szolgáltatni arról az adózóról akitől az év során összesen 1 millió forintot meghaladó bevétele származott.

45 Page 45 Kisadózó vállalkozások tételes adója ► Adatszolgáltatási kötelezettség  Az adózó a tárgyévet követő év január hónapra vonatkozó bevallásban nyilatkozik arról a kisadózó vállalkozásról, akinek az adóév során összesen 1 millió forintot meghaladó összeget fizetett az adóévben. ► Munkaviszonytól való elhatárolás  Az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében vizsgálja, hogy a kiadózó vállalkozással kötött szerződés az ügylet tartalma szerint a kisadózó és a harmadik személy között munkaviszonyt leplez-e.  A kisadózónak kell bizonyítania (megdöntenie az esetleges vélelmet).  A vélelem megdöntéséhez a törvényben nevesített egynél több körülménynek teljesülnie kell.

46 Page 46 Kisadózó vállalkozások tételes adója ► A körülmények, amelyekkel megdönthető, hogy a tevékenység munkaviszonyt nem leplez (egynél többnek kell megvalósulnia):  a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag maga végezte, tevékenység végzés rendjét maga határozta meg, a tevékenység végzés helye a birtokában áll,  a kisadózó bevételének több mint 50 százaléka más adózótól származott.  a harmadik személy (a megbízó) nem adhatott utasítást a tevékenység végzés módjára, nem ő adott eszközöket, anyagokat a munkavégzéshez.

47 Page 47 Kisvállalati adó ► A tételes adózásnál szélesebb vállalkozói kör választhatja (többek között egyéni cég, kkt., bt., kft., zrt., szövetkezet, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, külföldi vállalkozó). ► Feltétel:  legfeljebb 500 millió Ft-os árbevétel és mérlegfőösszeg, illetve legfeljebb 25 fős állományi létszám (a kapcsolt felek adatait össze kell számítani),  nem eltérő üzleti éves, és a bejelentkezéskor az adótartozása nem több mint 1 millió Ft, és az adózó adószámának alkalmazása az adóévet megelőző két naptári évben nem volt jogerősen felfüggesztve.

48 Page 48 Kisvállalati adó ► A választást legkésőbb január 15-ig kell az adóhatósághoz bejelenteni. ► Az adó alapja: a vállalkozás pénzforgalmi szemléletű eredményének (pénzeszközök) a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések összege, személyesen közreműködő tag esetében a minimálbér 112,5 százaléka. ► Az adózó pénzforgalmi szemléletű eredménye: a pénzeszközök Szt. szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összegével, korrigálva a külön meghatározott módosító tételekkel.

49 Page 49 Kisvállalati adó ► A kedvezményezett foglalkoztatottak - huszonöt év alatti pályakezdő, tartósan álláskereső, a GYED, GYES valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók – bruttó bérével, de legfeljebb havi 100 ezer forinttal csökkenthető a kisvállalati adó alapja. ► A pénzforgalmi eredményt módosító tételek:  A pénzforgalmi szemléletű eredményt a vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök (például hitelfelvétel, tőkeemelés) csökkentik és növelik a vállalkozáson kívül helyezett pénzeszközök (például hitel visszafizetése, tőkeleszállítás).  Nem a vállalkozás érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyonnak minősül és így a pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli a tárgyévben teljesített pénzeszköz kifizetés, így különösen a végleges pénzeszközátadás, továbbá néhány tételesen felsorolt elszámolt ráfordítás.

50 Page 50 Kisvállalati adó ► Alkalmazni kell a kapcsolt vállalkozások közötti, a szokásos piaci ármegállapítással kapcsolatos szabályokat is. ► Adómérték: 16% (a 10%-os társasági adókulcsnál magasabb, ugyanakkor a 28,5%-os járuléktehernél jelentősen alacsonyabb, így alapvetően a magas bér- és kisebb profithányaddal működő vállalkozások számára lehet vonzó megoldás). ► Kiváltott közterhek:  A kisvállalkozói adó megfizetésével a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás váltható ki (a KIVÁ-s egyéb adónemeket tekintve a normál szabályok szerint adózik) ► Hipa: válaszható, hogy az adóalap a kisvállalati adóalap 20 százalékkal növelt összege legyen.

51 Page 51 Kisvállalati adó ► Veszteség elhatárolás  Veszteség tíz év alatt egyenlő részletekben elhatárolható, kivéve a tárgyi eszköz beszerzés, amely egy összegben. Kivéve a tárgyévi eszközbeszerzés miatti veszteséget, amellyel a személyi jellegű ráfordítások is csökkenthetők a következő adóévben.  Lehetővé válik, hogy a kisvállalati adó alanya az adóalanyiságot megelőzően keletkezett elhatárolt veszteséget felhasználhassa a kisvállalati adóalanyiság időszakában. ► Kisvállalati adó alanya főszabály szerint az adóévet követő május 31-ig köteles a kisvállalati adót megállapítani és bevallani.

52 Page 52 Kisvállalati adó ► Adóelőleg  Az adóalanynak havonta kell adóelőleget megállapítani, bevallani, megfizetni, ha az adófizetési kötelezettsége az adóévet megelőző adóévben az 1 millió forintot elérte, egyéb esetben negyedévente van ilyen kötelezettsége.  Az adóalanyiság első adóévében akkor kell havonta bevallást adni, ha az adóévet megelőző adóévben a bevétel meghaladta a 100 millió forintot.  Az adóelőleg alap az adott adóelőleg megállapítási időszakban realizált pénzügyi eredmény változása, a személyi jellegű ráfordítások, a már megfizetett előleg és a kifizetett osztalék, osztalékelőleg együttes összege.  Választható az is, hogy korrekciós tételek figyelembe vételével állapítják meg az adóelőleg alapot.

53 Page 53 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Adóváltozások 2013 Lucz Zoltánné adószakértő. Page 2 Társasági adó."

Hasonló előadás


Google Hirdetések