Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Köszöntjük a Tanácskozás résztvevőit!

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Köszöntjük a Tanácskozás résztvevőit!"— Előadás másolata:

1 Köszöntjük a Tanácskozás résztvevőit!
Kistérségi Humán Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Központ Gyöngyös, március 26.

2 Gyermekvédelmi tanácskozás jogszabályi rendelkezés
15/1998 (IV.30) NM 15. § (7) A gyermekjóléti szolgálat minden év március 31-ig tanácskozást szervez, amelyen a) átfogóan értékelik a jelzőrendszer éves működését, b) áttekintik a település gyermekjóléti alapellátásának valamennyi formáját, és szükség szerint javaslatot tesznek működésük javítására. (8) A (7) bekezdés szerinti tanácskozásra meg kell hívni a) a települési önkormányzat polgármesterét, illetve a képviselő-testület tagját (tagjait), vagy a jegyzőt, b) a gyermekjóléti alapellátást nyújtó szolgáltatások fenntartóit, c) a településen gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények képviselőit, d) a jelzőrendszer tagjainak képviselőit, e) a gyámhatóság munkatársait, f) a településen működő gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltató képviselőjét, g) a fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét, h) a megyei gyámhivatalban működő gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátort. Alpolg.

3 A GYERMEKVÉDELEM AKTUÁLIS HELYZETE
A gyermekvédelem mindig egy reaktív jellegű tevékenység - egy adott társadalmi helyzetben fellépő problémákra reagál - az, hogy mit tekint a gyermekek szempontjából veszélyeztetőnek, attól függ, hogy mitől kívánja megvédeni a gyermeket Magas csecsemőhalandóság – egészségügy dominanciájú gyermekvédelem Háborús helyzet – egzisztenciális fenyegetettség megszüntetése Rossz szociális, családi helyzet – nagyobb szociális, pedagógiai biztonság nyújtása Konszolidált társadalom – magatartási zavarok, drog, stb. helyzet kezelése, terápiás megközelítés

4 Gyermek – és ifjúságvédelem jogszabályi háttere
1952. Évi IV. törvény a házasságról, családról és a gyámságról 1953. Évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról 1997. Évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1998. Évi LXXXXIV. törvény a családok támogatásáról Jogszabályok jelentősége: jelentős beavatkozások a személyes szférába, állampolgári és emberi jogokba garanciális elemek eljárásjog (szülői felügyeleti jogok korlátozása, megvonása, család autonómiájának korlátozása…)

5 Általános és preventív gyermekvédelem
A család a társadalom alapvető és létfenntartó egysége Az általános gyermekvédelem legfőbb feladata, hogy a családokban teremtse meg a gyermeknevelés feltételeit. A gyermekkép változásának hatása (ókortól napjainkig): a gyermek nem alárendeltje a családnak és az őt ellátó intézményhálózatnak. Gyermek jogairól szóló ENSZ egyezmény – november 20. Mo-on kihirdetve: 1991) „Minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges” Az államnak minden gyermeknek családban történő nevelésének elősegítése terén vannak kötelezettségei, hiszen nem minden család tud külső segítség nélkül eleget tenni a gyermekekkel kapcsolatos feladatainak. Az ehhez szükséges támogatást a GYERMEKVÉDELEM RENDSZERE biztosítja.

6 A GYERMEKEK VÉDELMÉNEK RENDSZERE A Gyermekvédelmi Törvény egyik legnagyobb vívmánya, hogy a gyermeki jogok figyelembevételével elkülönítette PREVENCIÓ SZINTJE Önkormányzat által biztosított… pénzbeli ellátások természetbeni ellátások személyes gondoskodást nyújtó ellátások HATÓSÁGI BEAVATKOZÁS SZINTJE A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések - veszélyeztetettség megelőzése - családban történő nevelés segítése - pénzbeli, természetben ellátások - gyermekvédelmi jelzőrendszer működése

7 A gyermekjóléti szolgáltatás, mint gyermekjóléti alapellátás
A gyermek érdekeit védő speciális, személyes, szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával járul hozzá a gyermek testi és lelki egészségéhez, családban történő nevelésének elősegítéséhez, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzéséhez, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezéséhez.

8 A gyermekjóléti segítő szolgáltatások
A gyermekjóléti szolgálat rövid, egyszeri segítő szolgáltatásai Gondozás – családgondozás folyamata Kötelezésen alapuló családgondozás – védelembe vétel Utógondozás

9 1. A gyermekjóléti szolgálat rövid, egyszeri segítő szolgáltatásai
információnyújtás tájékoztatás tanácsadás környezettanulmány készítése ügyintézés más szolgáltatóhoz történő irányítás, közvetítés

10 2. Gondozás – családgondozás folyamata
Meghatározott ideig tartó folyamatos segítő kapcsolat kialakítását és fenntartását jelenti annak érdekében, hogy a család képessé váljon problémái megoldására Szakaszai: Feltáró-diagnosztizáló Megoldást kereső munkaszakasz Cél: Az önkéntesség szerepének növelése A szolgálat szerepének hangsúlyozása, növelése A jóléti szükségletekre és problémákra fordított figyelem összehangolása

11 A gyermekjóléti alapellátásban végzett családgondozás formái
Önként segítséget kérőkkel végzett családgondozás Jelzőrendszeri jelzés alapján induló gondozási folyamat Krízishelyzet ellátása Vegyes gondozású családok Kiegészítő tevékenységek

12 3. Kötelezésen alapuló családgondozás - védelembe vétel
Hatósági intézkedés, amely segítséget nyújt abban, hogy a gyermek veszélyeztetettsége a családon belül megszüntethető legyen, ezzel akadályozva meg a gyermek családból történő kiemelését.

13 4. Utógondozás Olyan segítő szolgáltatás, melynek célja a gyermek családjába történő visszailleszkedésének, tanulmányai folytatásának segítése, illetve a fiatal felnőtt iskolai végzettségének, szakképzettségének megfelelő munkahely felkutatása.

14 A gyermekjóléti szolgáltatást úgy kell megszervezni, hogy a településen élő valamennyi gyermek és család számára elérhető legyen. A jelzőrendszernek minden településen kell, hogy legyen olyan tagja, aki szükség esetén elindítja a segítő folyamatot. Az észlelő – és jelzőrendszer optimális működése felelős a gyermeki jogok megvalósulásáért!

15 Az észlelő- és jelzőrendszer tagjai (1997. évi XXXI. Törvény 17.§)
Egészségügyi szolgáltatást nyújtók (védőnői szolgálat, gyerekorvosok) Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók (családsegítő szolgálat) Közoktatási intézmények (nevelési-oktatási intézmény, nevelési tanácsadó) Rendőrség Ügyészség Bíróság Pártfogó felügyelői szolgálat Áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek Menekülteket befogadó állomás Társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok Gyámhivatal Szociális irodák alkalmazottjai Közművelődési intézmények munkatársai lakóközösségek JELZŐRENDSZERI HÁLÓZAT

16 Kötelesek a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén

17 Az észlelő és jelzőrendszer kiépítése, illetve optimális működtetése a gyermeki jogok érvényesülésének alapvető feltétele!!!

18 Gondozott gyermekek száma 2013-ban Gyöngyös városban
Korosztály Alapellátás Védelembe vétel Utó gondozás Ideiglenes hatállyal elhelyezett Átmeneti nevelt Összesen 0-2 éves 5 3 1 14 3-5 éves 8 9 21 6-13 éves 15 25 48 14-17 éves 6 33 46 34 72 13 129 Családok száma 18 53 2 7 81

19 Az utóbbi 5 év tükrében…

20 Védelembe vétel vezető problémái
2013-ban 22 új védelembe vétel történt, melynek vezető okai: 41% Nagyszámú igazolatlan hiányzás (de csökkenő arányú) 18% Szülői elhanyagolás 18% Egészségügyi veszélyeztetés 9% Családon belüli bántalmazás 9% Szülők életvitele 5% Saját és más testi épségének veszélyeztetése A korábban védelembe vett 50 gyermekkel együtt összesen 72 védelembe vett gyermek volt december 31-én.

21 Változások: A évben jelentkezett a évi jogszabályi változás hatása, mely nagyban megnövelte az esetszámokat, és jelentős többletfeladatokat rendelt a gyermekjóléti szolgálatok feladatkörébe. A jogalkotó maga is felismerte ezt, és módosította, így a 16. életévüket betöltött diákok esetében a jegyzői gyámhatóság a támogatást – a korábbi gyakorlattól eltérően – február 1-től nem felfüggesztette, hanem a szüneteltetését kezdeményezte. Majd a augusztus 31-e után indult ügyekben a 16 év alatti korosztály esetében is az iskoláztatási támogatás szüneteltetését rendelte el.

22 Új szabályozás két oka:
16 év felettiek az igazolatlanul hiányzók több mint 50%-a Az iskoláztatási támogatás szüneteltetése nem jár együtt kötelező módon a gyermek védelembe vételével. E szabályozás oka az, hogy nem váltott ki pozitív hatást a védelembe vétel ennél a korosztálynál.

23 Tankötelezettségi korhatár
A szeptember 1-től hatályos nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 45. § A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. Azok a tanulók, akik tanulmányaikat az iskolai nevelés-oktatás kilencedik évfolyamán a 2011/2012. tanévben vagy azt megelőzően kezdték meg, tankötelezettségük azon tanítási év végéig tart, amelyben a tizennyolcadik életévüket betöltik vagy sikeres érettségi vizsgát vagy szakmai vizsgát tettek.

24 Eljárásrend igazolatlan mulasztások esetén
TANKÖTELES TANULÓ NEM TANKÖTELES TANULÓ Szülő értesítése már az 1. óra után Ismételt hiányzás esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot 10 óránál – gyámhatóságot és gyermekjóléti szolgálatot is 30 óránál – szabálysértési hatóságot és gyermekjóléti szolgálatot Szülő értesítése 10 óra után (legalább két alkalommal) 30 óra után megszűnik a tanulói jogviszony

25 Hivatalból megindítja az eljárást a gyermek védelembe vétele iránt.
50 óra igazolatlan hiányzás esetén a gyámhivatal kezdeményezi a Magyar Államkincstárnál az iskolai támogatás szüneteltetését, valamint A 16. életévét be nem töltött tanuló esetén A 16. életévét betöltött tanuló esetén Hivatalból megindítja az eljárást a gyermek védelembe vétele iránt. Megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot, hogy vegye fel a kapcsolatot a családdal, nyújtson tájékoztatást az iskoláztatási támogatás ismételt folyósításához szükséges feltételekről és jelezze, ha a gyermek érdekében gyámhatósági intézkedést tart szükségesnek.

26 Magántanulóvá nyilvánítás eljárásrendje
2012. szeptember 1-ig 2012. szeptember 1-től Iskola igazgatójának megítélése szerint hátrányos jelez a Kormányhivatalnak kikéri a gyámhatóság és gyermekjóléti szolgálat véleményét (a gyámhatóság a gyermekjóléti szolgálat véleményét kéri) A gyermekjólét megküldi a véleményét a Kormányhivatalnak és a gyámhatóságnak Iskola igazgató jelez  Gyermekjóléti szolgálat javaslatot készít Iskola igazgató dönt

27 Magántanulói jogviszony
2013. évben 11 gyermek esetében kértek a Gyermekjóléti Központtól javaslatot (2012-ben 25!) és 6 gyermek esetében javasoltuk a magántanulóvá nyilvánítást. Okok: 3 esetben egészségügyi, pszichés betegség 1 esetben túlkoros általános iskolai tanuló 1 esetben család külföldre költözése munkavállalás céljából 1 esetben a fiatalnak dolgoznia kell, hogy eltartsa a családját

28 Észlelő- és jelzőrendszer
Jelzőrendszer tagja Jelzések száma Közoktatási intézmény 312 Egészségügyi szolgáltató (védőnő) 25 Állampolgár 15 Rendőrség 8 Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltató 5 Önkormányzat, jegyző, gyámhivatal 2

29 Leggyakoribb problématípusok
Megnevezés Kezelt problémák száma Gyermeknevelési 438 Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség 411 Magatartászavar, teljesítményzavar 342 Szülők vagy a család életvitele 149 Családi konfliktus 147 Anyagi 141 Szülői elhanyagolás 34 Fogyatékosság, retardáció 31 Szenvedélybetegség 25 Családon belüli bántalmazás 10

30 Szakmai tevékenységek száma
Megnevezés Szakmai tevékenységek száma Családlátogatás 815 Segítő beszélgetés 538 Információnyújtás 420 Tanácsadás 349 Pszichológiai tanácsadás 242 Hivatalos ügyekben közreműködés 166 Jogi tanácsadás 124 Adományozás 33 Mediáció és konfliktuskezelés 28 Közvetítés más szolgáltatásba 12

31 Gyermekjóléti Központ
15/1998 (IV.30.) NM rendelet 27§ A gyermekjóléti szolgáltatás megszervezhető különösen a) önálló gyermekjóléti szolgálat vagy központ működtetésével, b) közös igazgatású, többcélú intézményben önálló szakmai és szervezeti egységként működtetett gyermekjóléti szolgálat vagy központ működtetésével, Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatási formák mindegyike társulás keretében is megszervezhető. 2012. január: Gyermekjóléti Központtá alakult, mellyel együtt járt speciális feladatok ellátása is.

32 Speciális feladatok Alapfeladat a gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása, ezen felül a) utcai és lakótelepi szociális munka b) kapcsolattartási ügyelet c) kórházi szociális munka d) készenléti szolgálat

33 Utcai és lakótelepi szociális munka
Az ellátás célja, célcsoport: Olyan gyerekek és fiatalok felkutatása, akik szabadidejüket rendszeresen az utcán töltik, csellengő gyermekek speciális segítése. Célja egyrészt a csellengés csökkentése, megszüntetése, másrészt a prevenció, továbbá a gyermekek beilleszkedésének, szabadidejük hasznos eltöltésének segítése. Potenciális klienskör: csellengő gyermekek gyermekvédelmi szakellátásból kikerülő fiatalok gyermekvédelmi ellátórendszerből szökésben lévő fiatalok kolduló gyermekek, fiatalok egyéni vagy családi krízishelyzetben utcára kerülő gyermekek

34 Utcai és lakótelepi szociális munka
Utcai szociális munka céljából az alábbi területeken tevékenykedtek családgondozóink Gyöngy Pláza területén Tesco áruház területe Buszpályaudvar Fő tér Emellett a családlátogatás útvonalán is találkoztak olyan személyekkel, akik szociális megsegítést igényeltek.

35 2013. évi adatok Családgondozóink 30 esetben végeztek utcai szociális munkát Gyöngyösön. tanítási időben utcán csellengő gyermekek – okfeltárás, szülővel való kapcsolatfelvétel Szakellátásból szökött kiskorú – Heves Megyei Gyermekvédelmi Központ értesítése felnőtt lakosok információkérése – tájékoztatás, időpont egyeztetés ismert kliensek – segítő beszélgetés

36 Kapcsolattartási ügyelet
A kapcsolattartási ügyelet évek óta biztosított, évről évre egyre nagyobb az igény a szülők részéről. Képzett mediátorok segítik a szülők konfliktusából adódó elmérgesedett helyzetben a gyermekek és családtagjaik kapcsolattartását. A központ semleges helyet megfelelő szakmai háttérrel, tapasztalatokkal rendelkező munkatársakat biztosít Feladata: bíróság által határozatban rögzített kapcsolattartás biztosítása gyámhivatal által határozatban rögzített kapcsolattartás biztosítása az érintettek kezdeményezésére közvetítői (mediációs) eljárás biztosítása fokozatosság elvére épül

37 2013. évi adatok 2013-as évben 14 alkalommal mediátor kollégáink.
11 apai kapcsolattartás 3 nagyszülői kapcsolattartás 12 alkalommal az Gyermekjóléti Központba szabályozott kapcsolattartást előzte meg (Gyámhivatal 9 esetben, Bíróság 3 esetben) 2 alkalommal a szülők maguk kezdeményezték a gyermekláthatás szabályozása miatt

38 A kapcsolattartási ügyelet eredményei
2013. évben 6 család vett részt huzamosabb ideig kapcsolattartási ügyeletben. Pozitív eredményt 2 családnál sikerült elérni Felügyelet nélkül is rendben zajlott a találkozás és végül intézményen kívül is megvalósult a kapcsolattartás. Sikertelenség okai: mire intézményünkbe kerül a kapcsolattartás, a felek közötti kapcsolat annyira megromlik, hogy ezt már nem tudják elvonatkoztatni a gyermekkel való kapcsolattól és a gyermek a köztük zajló játszmák eszközévé válik.

39 Készenléti szolgálat telefonszám: 06-30 699-3670
Célja: A Gyermekjóléti Központ nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben azonnali segítség, tanácsadás, tájékoztatás nyújtása. Igénybe vehető az intézmény nyitvatartási idején túl minden nap tól, illetve tól 8.00-ig, hétvégén, illetve ünnep és munkaszüneti napokon a nap bármely időpontjában. Feladata: állandóan hívható, közismert mobiltelefonszám biztosítása telefonon történő tanácsadás, tájékoztatás; segítség mozgósítása; kapcsolatfelvétel olyan intézményekkel, szolgáltatókkal (rendőrség, kórház, családok átmeneti otthona, anyaotthonok), akik krízishelyzet esetén azonnali, konkrét segítséget tudnak nyújtani.

40 Kórházi szociális munka
Célja: a kórházi szociális munka koordinátora kapcsolatot tart a kórházi szociális munkással, annak érdekében, hogy az esetlegesen jelentkező problémás esetek mielőbb felszínre kerüljenek. Jelzés, segítségkérés a Bugát Pál kórházból nem érkezett, csak budapesti és miskolci kórházakból. 1. A kórházi szociális munkás saját hatáskörben megoldja a felmerülő problémákat 2. Azokat a gyerekeket, akikről jelzés érkezett, a fővárosi vagy miskolci kórházban kezeltek valamilyen speciális betegség miatt. Pl.: Miskolc: leukémiás gyermek – körny.tanulmány, családgondozás SOTE cukorbetegség miatt – folyamatos ellenőrzésre van szükség Vadaskert, Heim Pál gyermekosztálya – pszichológiai gondozást kértek

41 Gyermekek Átmeneti Gondozása
A KHSZK gyermekjóléti alapellátás keretén belül biztosítja a gyermekek átmeneti gondozását-nevelését mindazoknak a Heves Megye közigazgatási területén állandó lakóhellyel rendelkező, 3-18 éves korú gyermekeknek, akik átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint, akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. Cél: segítse a gyermek gondozásában, nevelésében akadályozott szülő gondoskodását. megelőzze a gyermek családjából történő kiemelését növelje a család megtartó erejét

42 Lehetőségek az átmeneti gondozás igénybevételére
A szülő közvetlenül keresi fel a Gyermekek Átmeneti Otthonát A Gyermekjóléti Központ közreműködésével történik az igénybevétel. Hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy, illetve magánszemély javaslatára, illetve segítségével keresi fel az intézményt A gyermekek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart (6 hónappal meghosszabbítható). A krízisben lévő családok gyermekei számára ideiglenesen pótolja a szülői gondoskodást úgy, hogy a szülői felügyeleti jog továbbra is megilleti a szülő.

43 Alapelvek Prevenció és krízisintervenció Átmeneti jelleg
Önkéntesség-motiváltság A probléma helyben történő megoldása Teljes körű ellátás Gyermek testi, értelmi, erkölcsi fejlődésének támogatása

44 2013. évi adatok A Gyermekek Átmeneti Otthonát 6 gyöngyösi lakóhellyel rendelkező gyermek vette igénybe az év folyamán. Jellemzően családi konfliktusok miatt volt szükség a gyermekek otthonban történő elhelyezésére. Eredmények: ha a családi konfliktusok olya mértékben nem is rendeződtek, a gyermekek testileg és mentálisan megerősödtek.

45 Családok Átmeneti Otthona
A felnőtt és a gyermek együttes ellátása során biztosítja a gyermek átmeneti gondozását és befogadja otthontalanná vált szüleit. Heves Megye közigazgatási területén állandó lakóhellyel rendelkező szülő és gyermeke, válsághelyzetben lévő várandós anya helyezhető el. Az átmeneti otthon pszichológiai, jogi, szociális és mentálhigiénés segítséget nyújt.

46 2013. évi adatok A 25 férőhelyes Családok Átmeneti Otthona 2013-ban is 100%-os kihasználtsággal működött. A jelentkező családok esetében a Gyermekjóléti Központ készít javaslatot Az elmúlt évben 7 család került be az Otthonba (Gyöngyösről 3 család 7 gyermekkel - lakhatási és életvezetési problémák) 2013-ban 7 család elhelyezése szűnt meg (3 esetben rendeződött a lakhatási krízis, 4 esetben lejárt a megállapodási idő) A kikerülő családok intézményen kívüli életét a Gyermekjóléti Központ követi nyomon (kigondozás) 3 család 4 gyermekét védelembe vétel keretein belül gondozzuk 4 család számára alapellátást biztosítunk

47 Célkitűzések Meghatározott eljárásrend kidolgozása a Gyermekjóléti Központ és az egyes jelzőrendszeri tagok közötti együttműködés javítása céljából. A veszélyeztetettség jeleinek felismerését segítő anyagok eljuttatása egyes intézményekbe. A speciális feladatok erősítése.

48 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!
„Úgy érezzük, amit teszünk, csak csepp a tengerben, de enélkül a csepp nélkül sekélyebb lenne a tenger!” Teréz anya


Letölteni ppt "Köszöntjük a Tanácskozás résztvevőit!"

Hasonló előadás


Google Hirdetések