Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Németh Gergely PhD jelölt (SZIE) munka-, szervezet és sport szakpszichológus HOGYAN BEFOLYÁSOLNAK KOGNITÍV SÉMÁINK (SZTORIK) ? Döntéseinkben, a vezetésben.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Németh Gergely PhD jelölt (SZIE) munka-, szervezet és sport szakpszichológus HOGYAN BEFOLYÁSOLNAK KOGNITÍV SÉMÁINK (SZTORIK) ? Döntéseinkben, a vezetésben."— Előadás másolata:

1 Németh Gergely PhD jelölt (SZIE) munka-, szervezet és sport szakpszichológus HOGYAN BEFOLYÁSOLNAK KOGNITÍV SÉMÁINK (SZTORIK) ? Döntéseinkben, a vezetésben

2  Külföldi kutatók:  Herbert Simon (N)  Daniel Ellsberg  Maurice Allais (N)  Daniel Kahnemann (N)  Amos Tversky  Oscar Morgenstein  Richard Thaler  Ernst Fehr  Paul Slovic  George F. Loewenstein  Colin F. Camerer  Elke U. Weber  Hersh Shefrin  George A. Akerlof (N)  Robert J. Schiller  Dan Ariely  Hazai pályán:  Harsányi János (N)  George Katona  Scitovski Tibor  Neumann János  Hámori Balázs  Zoltánné Paprika Zita  Garai László  Mérő László  Szántó Richárd  Wimmer Ágnes  Móra Xaviér  Aczél Balázs AZ ELŐZMÉNYEK NYOMÁBAN (A TELJESSÉG IGÉNYE NÉLKÜL) És még sokan mások….

3  Evolúció (gazdasági evolúció)  Véletlen (kvázi véletlen új strukturálódások)  Adaptáció (tudatosítás, önismeret, tanulás)  Öröklődés (eltanulás-legjobb gyakorlatok)  Versenyelőny (hozzáadott érték) HOGYAN FEJLŐDNEK A GONDOLATOK

4 SZÁNDÉK ÉS TETT  'Vallott és követett elv‘ (espoused values vs. theories-in-use) - Argyris és Schön  A szervezet dimenziói  Egyéni szint(ek)  Csoportos szint(ek)  Szervezeti szint Szándékolt (hivatalos) viselkedés Átgondolt, de félre értelmezett viselkedés Tudattalanul félreértelmezett viselkedés Tudattalanul mutatott viselkedés

5  A társas (SZERVEZETI) világ megkonstruálása  a szervezet társas, dinamikus és komplex rendszer,  a szervezetalakítás célja, hogy létrejöjjön a közösen elfogadott valóságképet, ez a közös cselekvés alapja,  a folyamatban a nyelvnek - amely adott kontextust és előfeltevéseket testesít meg - kitüntetett szerepe van (nyelvi relativitás - kognitív univerzum (Saphir-Worph))  a közös valóságkép "dialógus"-ban vagy "diskurzus"- ban formálódik,  ezért a szervezeti valóság interaktív természetű,  a szervezetek megváltozása pedig a szervezeti tagok közötti viszonyok megváltozásaként értelmezhető. VILÁGUNK KOGNITÍV MŰKÖDÉSE

6  Elméletek sokasága  Kauzalitások megértése  Egyfajta szervezeti működés értelmezési gyakorlat  Legjobb gyakorlatok vs. bukások elemzése  Megértés és magyarázat (Interpretáció)  Kontextus  a környezet hatása  a különbségek megragadása  Résztvevők (ügyfél – tanácsadó)  érintettek (Stakeholderek)  Visszatükrözés  Paradigma és pragmatika váltás INTERPRETÁCIÓS KÉSZTETÉS

7  Társas megismerés  Elsőbbségi hatás, újdonsági hatás (Asch vonáskísérlete)  Burkolt személyiségelméletek (Leyens, Schneider)  Illuzórikus korrelációk (Chapman & Chapman, Hamilton)  Kategorizáció,  Kognitív sémák attribúciója  Egyensúly irányába történő torzítás (Heider egyensúlyelmélete)  Sztereotípiák  Szociális reprezentációk: rögzítés a már meglévőhöz  Kognitív disszonancia csökkentésére irányuló torzítások, konzisztencia fenntartása torzítással (Festinger)  Naiv pszichológus elmélete, (Heider)  Heurisztikák: hozzáférhetőség, reprezentativitás, rögzítés (Tversky és Kahneman)  Hangsúlyozás elmélete (Tajfel & Wilkes, Wilder & Allen),  Attribúcióelmélet  Megfelelési következtetés (Jonas & Davis)  Társas kívánatosság  Alapvető attribúciós hiba (Ross)  Cselekvő-megfigyelő különbségek (Jones & Nisbett; Watson)  Explicit és implicit konszenzus  A téves egyetértés hibája (Ross, Greene, House)  Az alapgyakoriság hibája (Kahneman & Tversky)  Önmagunk iránt elfogultság  Csoportközi attribúció, elfogultság a csoport javára (Hewstone és Jaspars)  Kiugró jelleg (Fiske & Taylor)  Attitűdök  Attitűdök motivációs funkciói (Katz): énvédő, értékkifejező, instrumentális, gazdaságossági  Szelektív információ felvétele (Frey & Rosch)  Kognitív konzisztencia elméletek (Heider);  asszimiláció-kontraszt elm., (Sherif és Hovland)  adaptációs szint elm.,(Helson)  változó perspektívák elm.,(Upshaw)  hangsúlyozási elm., (Eiser és Stroebe)  Attitűd-releváns infó gyorsabb felidézése, (Levine & Murphy)  Indokolt cselekvés elmélete (Fishbein & Ajzen)  Meggyőzés  A puszta észlelés hatása (Zajonc)  Modellkövetés- a modellhatások erősíthetik vagy gyengíthetik a viselkedéses tilalmakat  A meggyőzés középponti/perifériás útja, (Petty és Cacioppo)  Elaboráció valószínűségének modellje (Petty & Cacioppo)  Várakozás-értékelés modell  Önészlelés elmélete (Bem)  Benyomáskeltés elmélete (Schlenker)  Túlzott igazolás hipotézise ( Lepper, Greene, Nisbett)  Kommunikáció és társas interakció  Fizikai vonzerő sztereotípiája (Dion, Berscheid, Walster),  Társadalmi felelősség normája,  Morális kötelezettség (társas és egyéni normák),  A viszonosság normája  Társas mező- modellek megfelelő helyzeti normákat közvetíthetnek (Lewin)  A felelősség megoszlása, a többszörös tudatlanság, az értékelés feszültsége  A felelősség attribúciója (okozás, megoldás)  A segítség elfogadása fenyegetőbb a magas, mint az alacsony önértékelésű személyek számára  Agresszív viselkedés  Frusztráció-agresszió hipotézis (Dollard és mtsai)  Izgalomátvitel elmélet (Zillmann)  Adott viselkedés értelmezhető legitimnek vagy illegitimnek  Tömegpszichológiai elméletek (Az egyének csoportban impulzívabbak, irracionálisabbak és kevésbé normakövetőek)  Konfliktus és kooperáció  Játékelmélet,(racionalitás-irracionalitás, kölcsönös függés)  Szelektív észlelés: motivációk szerint torzult emlékképek  Motivációs attribúciók: egocentrikus attribúció; háromszög hipotézis (Kelley, Stahelski)  Cél-elvárás elmélet (Pruitt & Kimmel)  Társas összehasonlítás és kategorizáció  A csoportteljesítmény  A döntéshozásra hivatott csoportok közös normák irányába konvergálnak  Konformitás: engedelmeskedés/ megtérés (Asch vonalhosszúság kísérlete)  Információs befolyás  Normatív befolyás, (Moscovici): a kisebbségi hatás gyakorta csoporthatás  Hólabda- effektus, (Kiesler és Pallack)  Csoportpolarizáció és konszernzus kialakulás (Sherif)  Csoportgondolkodás (Janis)  Autoritásnak engedelmesség (Milgram)  Csoportközi viszonyok  Előítéletesség  Attitűdhasonlósági hatás  Saját csoport felértékelése  Pozitív különbségek megalapozása (Tajfel),  Minimális csoport paradigma (Tajfel & mtsai)  Kategoriális megkülönböztetés (Doise), TORZÍTÁSAINK, TÉVEDÉSEINK ½/1 (A TELJESSÉG IGÉNYE NÉLKÜL)

8  Elhárító mechanizmusok (Freud)  Várható hasznosság elmélete  Bayes-tétel  Mintanagyság figyelmen kívül hagyása a valószínűségi becslésnél  Az egymás után következő események közt hajlamosak vagyunk oksági viszonyt feltételezni  Elégtelen kalibráció: a szubjektív valószínűség szisztematikus torzítása, pl.:  A nagyon ritka események valószínűségét szélsőségesen alábecsüljük (gyakorlatilag nullának tekintjük)  Bizonytalan helyzetben negatív következmények kockázatát alábecsüljük  A nagy valószínűségeket túlbecsüljük  Véletlen regresszió: az átlaghoz való visszatérés  A hasznosság tranzitivitásának megsértése (Tversky)  Többdimenziós normatív hasznosság elmélete: a dimenziók hasznosságát azok fontosságával súlyozzuk, majd ezeket összegezzük helyette:  Kitüntetett dimenziók heurisztikája (csak egy- két, számunkra fontos dimenziót veszünk figyelembe, a többivel nem törődünk)  Alternatívák kizárásának módszere  Sugalmazás  Bizonytalansági hatás  Kockázatkeresés- kockázatkerülés (Tversky és Kahneman),  Kilátáselmélet (Tversky és Kahneman)  Elváráselmélet (Tversky és Kahneman)  Keretezéshatás (Tversky & Kahneman)  Mentális könyvelés (Thaler)  Az invariancia megsértése(Tversky & Kahneman)  Domináns opció (Tversky & Kahneman)  Certainty effect (Bizonyossági hatás) (Tversky & Kahneman)  Pseudo-certainty effect (Ál-bizonyossági hatás) (Tversky & Kahneman)  A racionális döntésekre vonatkozó axiómák általában érvényesülnek az átlátható helyzetekben, de sérülnek a bonyolultabb szituációkban (Tversky & Kahneman)  Endowment effect (adományozási hatás) (Thaler)  Status quo bias (status quo fenntartására való hajlam/hajlandóság)  Preference reversal (a preferencia megfordulása)  Cumulative prospect theory (kumulatív elváráselmélet) (Tversky & Kahneman)  Support theory (támogatási elmélet) (Tversky & Kahneman)  További olvasmány lehet: e_biases e_biases TORZÍTÁSAINK, TÉVEDÉSEINK 1 (A TELJESSÉG IGÉYNE NÉLKÜL)

9 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Elérhetőség:


Letölteni ppt "Németh Gergely PhD jelölt (SZIE) munka-, szervezet és sport szakpszichológus HOGYAN BEFOLYÁSOLNAK KOGNITÍV SÉMÁINK (SZTORIK) ? Döntéseinkben, a vezetésben."

Hasonló előadás


Google Hirdetések