Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete „Vitaindító szakmai összefoglaló a 2014-2020. közötti Vidékfejlesztési Program társadalmasításáról” 2013. 08. 28.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete „Vitaindító szakmai összefoglaló a 2014-2020. közötti Vidékfejlesztési Program társadalmasításáról” 2013. 08. 28."— Előadás másolata:

1 MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete „Vitaindító szakmai összefoglaló a közötti Vidékfejlesztési Program társadalmasításáról” Finta István Ph.D.

2 MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete A vidék sorsát meghatározó fontosabb tervezési-fejlesztési alapvetések •A közös agrárpolitika, az EMVA önmagában nem elegendő a vidék fejlesztési céljainak, igényeinek, problémáinak megoldásához. •A strukturális alapok nélkül nincs vidékfejlesztés. •A kapcsolatok kialakítására a as időszak nem csak lehetőséget ad, de ösztönöz is – közösségi szinten (komplex programok, több alapból történő együttes finanszírozás). •Mi a vidék pozíciója, szerepe, lehetősége a as időszakban a jelenlegi programozási dokumentumok tükrében? 2

3 MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete A komplex fejlesztések, az ezekhez kapcsolódó többalapú (multifund) finanszírozás, valamint a helyi térségi szint szerepe és aránya a partnerségi megállapodáson belül •Ágazati vs. területi megközelítés •Számokban: TOP az SA-n belül 16,9% (ezen belül a CLLD mindössze 10% a TOP OP alapján) GINOP 41,1% Közép- magyarországi régió nélkül! EFOP 11,4% rendkívül széles feladatkörrel. •Az ágazati dominancia veszélyei és káros hatásai: egyes célok egyáltalán nem, vagy nem kellő költség- és szakmai hatékonysággal valósíthatók meg, a hiányzó 10%-os uniós társfinanszírozás a hazai költségvetést terheli; •Városközpontúság forrásoldalról: (csak a TOP-on belül a források 27%-át kizárólag a városok használhatják fel); 3

4 MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete A komplex fejlesztések, az ezekhez kapcsolódó többalapú (multifund) finanszírozás, valamint a helyi térségi szint szerepe és aránya a partnerségi megállapodáson belül Az integrált megközelítés érvényesülését akadályozó – és az ágazati szemléletet erősítő – főbb tényezők: •egyedi fejlesztési igények, lobbik, •a szakmai szempontok, előnyök meg nem értése, •bizalmatlanság a nem központi és nem teljesen központi irányítású szereplőkkel szemben, •az egyes ágazatok szerveinek, háttérintézményeinek feladatzsákmányoló, egzisztenciális érdeke; 4

5 MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete ITI, CLLD rétegek (feladat- és hatáskör telepítés szempontjai és azok érvényesülése és ütközései, lehatárolási problémák, szinergia problémák) • 6 féle ITI, pl.: •Megyei jogú ITI •Megyei ITI •LHH ITI • 3 féle CLLD •EMVA CLLD •Városi CLLD •Város-vidék CLLD 5

6 MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Diszkrimináció: „Az SA és EMVA közös finanszírozású CLLD-k esetén: • „A város-vidék kapcsolatot megjelenítő CLLD-k kaphatnak többalapos finanszírozást, a bevont városi településméretére ez esetben nincs korlátozás.” (EMVA CLLD esetén fős város a javasolt határ) • „A CLLD közösségek kialakításában szerepet kaphatnak a jelenlegi programciklus LEADER közösségei, azok újjászervezésével.” (Forrás: PM) 6

7 MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Kérdések •Azonos, vagy hasonló célra szükséges-e ennyi – többnyire önálló szervezetet is feltételező – beavatkozás, egymást átfedő fejlesztési réteg? (Pl.: miért nem lehet az LHH CLLD-én keresztül megvalósítható?) •Miként küszöbölhetők ki a lehatárolási problémák? Földrajzi illetékesség meghatározásával? (Némely esetben pl.: megyei ITI, CLLD ez lehetetlen.) Tematikus lehatárolás? (A as időszakban pont ez zárta ki a programok közötti szinergiákat.) 7

8 MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete •A közigazgatásban kialakultak – igaz folyamatosan változhatnak – az egyes területi szintek és szervezetek közötti feladatkör telepítési szempontok. Ezek – és ezzel együtt az egyszerű és jó állam – nyomokban sem jelennek meg a fejlesztéspolitika eszköz és intézményrendszerében. 8

9 MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Általános problémák a Partnerségi Megállapodásban és a tervezési szemléletben •Alapvető (területi) fókusz: a város, másodlagos a megye, a vidék átfogóan nem jelenik meg, csupán az agrárágazat, olykor a leghátrányosabb térségek. Tematikus városközpontúság: • „A városokat alkalmassá kell tenni arra, hogy térségük gazdaságának szervezőivé váljanak. A gazdaságfejlesztést és a foglalkoztatást szolgáló városfejlesztési megoldásokat kell alkalmazni.” (PM. 66. o.) • „Integrált helyi gazdaságfejlesztési beavatkozások indulnak megyei és várostérségi szinten, minden megyében és nagyváros-térségben (TOP- ból). • „Térségi és települési léptékű beavatkozások segítik a megújuló energia közösségi alapú hasznosítását és az energia-hatékonyság növelését (TOP várostérségi gazdaságfejlesztési csomagok részeként)” (PM. 74. o.) 9

10 MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Neoliberális gazdaságfejlesztési politika? „Területi kohézió a térségi fenntarthatóság és a helyi gazdaság érdekében” • „ Az intézkedések lehetőség szerint ne növeljék a térségi egyenlőtlenséget, a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben megvalósuló projektek kapjanak könnyítést a forrásszerzésben, finanszírozásában, szakmai támogatásban.” (PM. 86. o.) Koncentrálás a húzóágazatokra és nagy beruházásokra: • „Még pontosabban: a KKV-fejlesztési politikát egyúttal az iparpolitikába kell beágyazni. A KKV-k teljes körére kiterjedő támogatásokat tehát a jelentős növekedési potenciálokkal rendelkező kiemelt iparágakra és szolgáltatási tevékenységekre célszerű fókuszáln i.” PM 18. o. • A kiemelt turisztikai fejlesztések országos látogatottság és bevételnöveléssel járnak, turizmus piaci szereplőinek pénzügyi eszközök állnak rendelkezésükre” (PM 71. o.) ( Arányok-arányosság kérdése) 10

11 MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Lehetséges javaslatok •Háttér: Az MNVH nem államigazgatási szerv, nem háttérintézmény, nem csupán a Vidékfejlesztési Programra reagálhat, mivel feladata a vidék igényeinek, céljainak egységes megjelenítése. Lehetséges javaslat a Fejlesztési Kabinet vezetőjének, Orbán Viktor miniszterelnök úrnak a részére: • Ne hagyják a vidéket magára! (Nem csak politikai szlogen.) • A vidék céljai, a kapcsolódó forrásokkal együtt konkrétan jelenjenek meg minden egyes operatív programban. • A vidékfejlesztés eszközei (pl.: CLLD), valamint a Partnerségi Megállapodásban szereplő releváns célok között konkrétan jelöljenek meg kapcsolódási pontokat. 11

12 MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete „Vitaindító szakmai összefoglaló a 2014-2020. közötti Vidékfejlesztési Program társadalmasításáról” 2013. 08. 28."

Hasonló előadás


Google Hirdetések