Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyarországi kollektív szerződések tartalmának, hatásainak elemzése Neumann László.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyarországi kollektív szerződések tartalmának, hatásainak elemzése Neumann László."— Előadás másolata:

1 A magyarországi kollektív szerződések tartalmának, hatásainak elemzése Neumann László

2 Vázlat •Nyugat példák a KSZ tartalmára –A klasszikus USA kollektív szerződés –Németországi decentralizált egyezmények –Innovatív tartalmak az EU-ban •Magyarországi kutatások –A KSZ regisztráció és statisztikai eredményei –Poszt-szocialista szakszervezeti bérstratégia –Jogi elemzés a KSZ-ek szabályozási köréről –Munkaerőpiaci hatások, a ‘bérrés’ vizsgálata •Minimálbér és kollektív alku •Válság és kollektív alku

3 Egy klasszikus USA szerződés tartalma •Nemzeti sajátosságok, hagyományok –Decentralizált alku –‘Business unionism’- nem csak a tagok fizetnek –Nincs kötelező társadalombiztosítás –‘Job-control’ hagyomány, ‘right to manage’ –Nincs participációs intézmény (se ÜT, se FEB) –Panaszeljárás, közvetítés, arbitráció intézményesített •KSZ jogilag kevésbé szabályozott –Reprezentativitás helyett szavazás –„Jóhiszemű” alku-magatartás kötelezettsége –De mégis vannak kötelező tárgyak (‘wages, hours, terms and conditions of employment’)

4

5

6 Folytatás: a munkaviszony szabályozása

7 USA: Tartalmi sajátosságok •„Kötelmi rész” –Kompetenciák elhatárolása (‘right to manage’) –Termelésszervezési kérdések (alvállalkozó, munkaerőkölcsönzés, stb.) •„Normatív rész” –Indexálás (COLA) –Rugalmas munkaerőpiac, elbocsátások sajátos kezelése („seniority and re-call”) –Munkavállalói részvény törvényi szabályozása –Újabb fejlemények: ‘Equal opportunity’, ‘gender’

8 Németország: decentralizáció •Klasszikus kollektív alkustruktúra: –Ágazati (regionális) szerződések, helyben csak ÜT –Erős munkáltatói szövetségek, széleskörű tagság, felhatalmazottság, bojkott (kiterjesztés nélkül) –Tarifa szerződések és a „jóléti elv” szigorú betartatása •A ÜT/szakszervezet által kötött helyi „derogációs záradékok” fejlődése (fémipar) –1993: ‘Hardship clauses’ (volt NDK területén) –1995-től Rekapitalizációs záradékok (Nyugat-No.) –Kilépés a munkaadói szövetségből –2004: Pforzheim, Siemens KSZ (versenyképesség, innováció, beruházási-relokációs feltételek vs. munkavállalók védelme, munkahelyteremtés)

9 Motivációk •1990-től: recesszió – jogilag megtámadható ÜT egyezmények –elbocsátás helyett rövidített munkaidő, kevesebb fizetés (Manfred Weiss) –2000- „deviáns” kollektív szerződések (szakszervezetek) •(Ágazati) szakszervezeti érdek, motivációk: –Külső: Szocdem-Zöld kormányzati nyomás (fenyegetés a törvényi lehetőség megteremtése) –Belső: •‘Spontán decentralizáció’ terjedésének megakadályozása •A transzparens rekapitalizáció érdekében (egyértelmű felelősségek, áttekinthető az egyezmények száma, tartalma)

10 Szakszervezeti cél: „szervezett” decentralizáció •Szakszervezeti koordináció (IG Metall) –Helyi tárgyalást kötelező jelenteni és jóváhagyatni a szakszervezeti központtal –Tárgyalások kontrollja (regionális irodák) –Tagsági részvétel: szavazás a tárgyalások megkezdéséről, az egyezmény elfogadásáról, folyamatos információ, stb. •Hatások: –Átláthatóság (egyezmények száma, tartalma), sztenderdizáció, regionális stratégia –Gyors terjedés, majd szakszervezeti „fékek”: mára az összes munkáltatói szervezethez tartozó fémipari üzem 20%-ában van helyi egyezmény –Helyi szakszervezeti szerep és tagsági kontroll erősödése

11

12

13

14

15 Innovatív tartalmak az EU-ban •Foglalkoztatáspolitikai egyezségek –VW: szakmunkástanulók és korai résznyugdíj –Képzési stratégiák –„Szociális terv”, „paktum a versenyképességről és foglalkoztatásról” – struktúraváltás, telephely-áthelyezés •EU politikák megjelenése –Munkaszervezet átalakítása – feltételekkel –Munka és család/magánélet összehangolása –LLL (élethosszig tartó tanulás) –Atipikus munkák, távmunka •Antidiszkriminációs és egyéb szabályok –Esélyegyenlőség, munkahelyi zaklatás és stress, stb.

16 Magyarországi kollektív alku •Alkustruktúra jellemzői: –Három-négy alku szint, decentralizált (telephelyi szintig) •Jogi környezet: –Merev (túl)szabályozás, de –Jóléti elv – 1995-től szaporodó kivételekkel (diszpozitivitás) –Reprezentativitás szabályozása, de önkéntesség sem kizárt –Ágazati szabályozás hiányos (ágazati KSZ nincs az MT-ben) –Kiterjesztés lehetősége [de csak statisztikai (TEÁOR) „ágazatra (alágazatra)”] •„Kollektív alkut elősegítő” állami politika –Kiterjesztés, közvetítés-döntőbíráskodás, „rendezett munkaügyi kapcsolatok”, munkaügyi felügyelet megerősítése

17 Kutatási módszerek, források •Statisztika: KSZ nyilvántartás (SZMM) –Struktúra, lefedettség, tartalom, bérmegállapodások –Lefedettség definíciók, •Esettanulmányos kutatás •Jogi elemzés (KSZ szövegek) •Munkagazdasági elemzések adatforrásai –Egyéni bérfelvétel (FSZH) berek_es_keresetek_statisztikaja –Munkaerőfelvétel (KSH) szakszervezeti tagságról, lefedettségről –Kutatási célra: kapcsolt adatbázisok

18

19 Vállalati kollektív szerződések lefedettsége

20 Kollektív szerződések kumulált lefedettsége (FMM) és kérdőíves felvétel a szerződések hatásáról (KSH) ágazatonként (2004)

21 A kollektív szerződések szerepe a munkaszervezet rugalmasításában (2002-3)

22 Poszt-szocialista szakszervezeti bérstratégia (esettanulmányok) •Előzmény: informális béralku és belső munkaerőpiac szociológiai vizsgálata a hetvenes-nyolcvanas években •Megszűnt? Közvetett bizonyíték: a rendszerváltás után statisztikailag kimutathatóan erősödött a vállalati béralakító tényezők szerepe (termelékenység és az egyéni bérek közötti korreláció) (Köllő 2000). •Esettanulmányok: a bérmegállapítás formális szabályai tág teret hagynak a helyi menedzsment döntéseinek az egyéni bérek megállapításában és a panaszeljárásban. A szakszervezeti szerepek eltérnek a nyugat-európai mintától (Clark-Fairbrother 1994, Pollert 1999) •Posztcéhes-posztszocialista összehasonlítás: szigorú munkaerőpiaci szabályozás helyett „keretegyezmény”: teret ad a menedzsment döntési, ösztönzési törekvéseinek ( Tóth 2005)

23 KSZ szövegek alapján: szakszervezetek és vállalati bérpolitika •A kollektív szerződések díjazásra vonatkozó rendelkezései –Eljárási szabályok (éves tárgyalás időzítése, információadás tartalma, előkészítés, induló alku stb.) –Megállapodások a „bérfejlesztésről” (vállalati, vagy nagyobb csoport, esetleg preferált csoport, minimum mindenkinek, stb.) –Minimálbér, tarifarendszer (gyakori, de csak minimális értékként) –A bérformákról (inkább felsorolás: idő-, teljesítmény- jutalék, stb.) –Garantált bér (ritka, a törvényi bérminimumokkal terjedt el) –Bérpótlékok (mindig, az Mt-hez kötődőek és helyi hagyományok) –Premizálás (viszonylag ritka az átlátható szabály, felhatalmazás) –Jutalmazás („adható”, illetve szenioritáshoz kötött „hűségjutalom”) –A munkabér kifizetése (dátum, bérelőleg) •Szociális, jóléti és béren kívüli juttatások (részletes) •Jellegzetességek: tradicionalizmus, modern HR módszerek és az EU-ból ismert innovatív tartalmak nem jelennek meg

24 Jogi elemzés a KSZ-ek szabályozási köréről •SZMM kutatás : 20 ágazat, összesen 304 KSZ (Fodor-Nacsa-Neumann: Összefoglaló) • Az egyezmények hierarchiája (artikulációja) –Ideális esetben az ágazati rendelkezések a helyi megállapodásokra hagyják a részletes szabályozást, a helyi megállapodások csak az eltérő, a kiegészítő szabályokat rögzítik –Ágazati keretszabályok, felhatalmazások, de néha a vállalati ellentmond az ágazatinak •Tartalmuk általában –A kollektív szerződések rendkívül eltérőek tartalmi gazdagságukat tekintve. Innovatív tartalmak hiánya (Flexicurity, esélyegyenlőség, stb.) –Mt. követés: szerkezetben, tartalomban (helytelen idézés problémája) –Sok megengedő, de alanyi jogosultságot nem teremtő szabályozás (pl. a jutalom, a juttatás „adható”) –A rendelkezések és az elvi jellegű, célokat kijelölő kijelentések elkülönítésének hiánya.

25 A szerződő felek kapcsolatrendszerére vonatkozó szabályozás (kötelmi rész) •A kollektív szerződések hatálya (Jogellenes kizárások:alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatottak, a nyugdíjban is részesülők, a részmunkaidősök) •A kollektív szerződések megkötése és módosítása (paritásos bizottságokban történő tárgyalások) •A kollektív szerződés megszűnése (kötelező egyeztetések a megújításról) •A szerződő felek együttműködése (fontos szabályozási kérdés: a felek általában szabályozzák mind az együttműködés tárgyait, mind az együttműködés szervezeti kereteit) •A szakszervezet jogok gyakorlásának szabályai (tájékoztatás, véleményezés, ellenőrzés, kifogás, többletjogosítványok) •A szakszervezetek működési feltételeinek biztosítása •A szakszervezeti tisztségviselők jogállása: A munkaidő-kedvezmény, a tisztségviselők munkajogi védelme (átláthatóság-függetlenség) •Üzemi tanácsokra vonatkozó szabályok a kollektív szerződésekben?

26 Kötelmi rész (folytatás) •A munkaügyi viták rendezésével kapcsolatos eljárások –Kollektív viták kezelése: jellemzően nem különülnek el élesen egymástól a kollektív érdek- és a jogviták megoldására előírt eljárások és az eljárások lefolytatására feljogosított szervek –Követendő gyakorlat a paritásos bizottságokban folytatott közvetlen tárgyalások, megakadásuk esetére a közvetítés kikötése •A sztrájkra vonatkozó rendelkezések –sztrájkmegállapodást vagy sztrájkszabályzatot mellékelnek, jellemzően sok a sztrájkjogot jogellenese megszorító szabály •Egyéni viták kezelésének szabályozása –Kimutatható a törekvés a munkahelyi szintű vitakezelés biztosítására. Jellemző a megelőzően szabályozott perelkerülő eszközök (egyeztetés, bizottsági vitakezelés) alkalmazásának előírása. •Foglalkoztatáspolitikai rendelkezések – (LLL helyett tanulmányi szerződés, régebben ágazati munkaviszony)

27 A munkaviszony szabályozása (normatív rész) •A munkaviszony létesítése •Pályázat •Próbaidő •Előnyben részesítés (foglalkoztatáspolitika?) •A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás •Átirányítás •Kiküldetés •Kirendelés •A munkaviszony megszüntetése •Rendes felmondás •Rendkívüli felmondás (Számos jogellenes ok: pl. leltárhiány) •A munkavégzés szabályai (A titokként megőrzendő információk köre túl tág, korlátlan idejű, stb.)

28 Normatív rész (folytatás) •Hátrányos jogkövetkezmények (109. §) –Jogellenes szankciók: pl. korlátlan idejű és mértékű alapbércsökkentés, rendkívüli felmondás, mint hátrányos jogkövetkezmény •A munkaidő szabályozása •Munkaidő-keret (Megállapításával, annak számítási módjával a kollektív szerződés megalkotói sokszor nincsenek tisztában: a munkanapok számától függetlenül, konkrétan határozzák meg) •Munkaidő-beosztás •Rendkívüli munkavégzés •Készenlét, ügyelet •Szabadságok •Munkaruha („kihordási idők”: hagyományosan, részletesen) •Kártérítés •Előfeltétele: leltárfelelősségi megállapodás kötése

29 Munkaerőpiaci hatások •Foglakoztatás, bér-foglakoztatás átváltás, termelékenység? •Béremelés és vállalati bértarifa- rendszerek hatásai –„Beállási szint”: bér-drift és/vagy bérelmaradások? –1997; 210 vállalat: Alapbér: +78%, normál munkaidő keresete: +116% teljes keresett (túlórákkal): +145% •A szakszervezeti jelenlét hatása a keresetek szóródására –Alacsony keresetűek, „dolgozó szegények” aránya –1997: Felső/alsó decilis: 5,0/3.9; Gini: 0,39/0,34

30 A szakszervezeti ‘bérrés’ vizsgálata –Angolszász hagyomány: ahol a gazdaság felosztható ‘szervezett’ és ‘szervezetlen’ részre –„Mérhető” különbségek kiszűrése; felfelé torzít •ha a munkáltatót magasabb bér fizetésére kényszeríti a szakszervezet, akkor „jobb minőségű” munkaerőt kap –Egyoldalú értékelése a szakszervezeti tevékenységnek –Magyar kutatás (1997-es adatokon: •25% nyers bérkülönbség •Ismert változók hatását kiszűrve 6-8%

31

32

33 A kollektív szerződéses lefedettség és a bérrés az életkor és az iskolai végzettség függvényében

34 Minimálbér és kollektív alku I. •Sztenderd makro-ökonómiai megközelítés: a bér kényszerített emelkedése miatt csökkenti a foglalkoztatottságot, versenyképességet •Redisztributív közelítés: kereseti különbségeket csökkenti, alacsony bérűek („dolgozó szegények”) arányát csökkenti. Egyéni vs. családi jövedelmek? •Munkaügyi kapcsolatok: kollektív alku kiegészítője vagy helyettesítője?

35 Minimálbér és kollektív alku II. •Ahol nincs: D, A, S •Magasabb lefedettség, ágazati alku •Ágazati minimumok (kelet- és nyugatnémet) •Lehet-e helyi szerződésekben a minimálbér alá menni? •Kiterjesztés alacsony- bérű ágazatokban (Posted Worker Act)

36 Magyar minimálbér •Reálkereseti indexek: egy órára jutó reálbér •Tényleges reálkereset növekedés • negatív foglakoztatási hatás •Két-háromszintű minimálbér (2006-) •Paradox vállalati hatás a minimálbér-emelés után? •A szakszervezeti alkuerő helyettesítője •Visszahatás: kevesebb helyi bérmegállapodás •Probléma: betartása / legális kijátszása

37 Gazdasági válság és kollektív alku •A választott stratégia számos tényezőtől függ: –Mennyire értékes a munkaerő-állomány? (high-road-low road) Ingadozások kezelése? Van-e pénz leépítésre? Tulajdonosi döntés? •„Concession bargaining” világszerte –szakszervezeti „engedmények” ágazati, vállalati szinten –Stratégia: állások védelme (Kiét védik? Mindenáron?) •Magyarországi példák az „engedményekre”: –A létszámleépítés alternatívái: kölcsönzött és határozott idejűek elküldése, rövidített munkaidő (támogatás nélkül is), leállások, kvalifikálatlanabb munkakör, in-sourcing, meghitelezett állásidő… –A terhek megosztása (szabadság kompenzációja) –Bérmérséklet (bér helyett kényszerszabadság) –4+1 képzéssel vagy képzés nélkül

38 A válság hatása a munkaügyi kapcsolatokra –Szakszervezeti taglétszám: • csökken / nő –Negatív: kollektív alku patthelyzet •Rugalmasabb foglalkoztatás / rugalmasság ára –Pozitív: •Rendszeresebb konzultációk •„Concession Bargainig” kivételesen, ahol értékes a munkaerő és erős a szakszervezet –Ahol már fellendülés van: •Költségcsökkentés, bizonytalan jövő: vállalati stratégia a különböző országok telephelyeinek versenyeztetése •Határozatlan helyett határozott idejű szerződések


Letölteni ppt "A magyarországi kollektív szerződések tartalmának, hatásainak elemzése Neumann László."

Hasonló előadás


Google Hirdetések